Figyeljük a világot

„A világ népességének rendkívül nagy, azaz 60 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal . . . Ez óriási növekedés a mindössze hat évvel ezelőtti adatokhoz képest, amikor is az emberek kevesebb mint 15 százalékának volt mobiltelefonja” (MACLEAN’S, KANADA).

Az elmúlt évtizedben 1068 új fajt fedeztek fel a délkelet-ázsiai Nagy Mekong régióban (TERMÉSZETVÉDELMI VILÁGALAP, EGYESÜLT ÁLLAMOK).

„A világ népességének kevesebb mint az 5 %-a él az Egyesült Államokban, ám az ott lévő rabok száma a világon lévő összes rabnak majdnem a 25 %-át teszi ki. 100 000 lakosra 756 rab jut, ez közel ötször annyi, mint a világátlag” (THE ECONOMIST, NAGY-BRITANNIA).

Állandó figyelemelterelődés

Némelyik, csúcstechnológiát alkalmazó kommunikációs eszköz hátráltathat abban, hogy összpontosítsunk a feladatainkra. Kutatók, akik az ember és a gépek kapcsolatát – köztük az azonnali üzenet, a naptári emlékeztető, az e-mail jelzés és a pop-up (hirtelen előugró ablak) – tanulmányozzák, arról számolnak be, hogy a hálózati társadalomban állandóan eltereli valami az emberek figyelmét, ezért „folyamatos részleges figyelemben” szenvednek. Ha valakit folyamatosan megzavarnak a koncentrálásban, annak az lehet a következménye, hogy „valószínűleg soha nem fog hosszú ideig kizárólag egyetlen gondolatra vagy dologra összpontosítani, és soha nem tud megszakítás nélkül végigcsinálni valamit, amibe belefog” – írja a Newsweek című folyóirat. A figyelemelterelődés többek között „emlékezetkieséshez” és „memóriazavarhoz”, valamint végzetes hibákhoz vezethet.

Tolmácsokra van szükség

Az Egyesült Államokban a bíróságoknak, a jogalkalmazó szerveknek, a kórházaknak és az egyéb szolgáltató cégeknek gyakran segítségre van szükségük, hogy megértsék, mit mondanak az emberek. A Reuters hírügynökség egyik jelentése szerint „sokszínű világunkban” tolmácsolással foglalkozó cégek próbálják megadni a segítséget ehhez, amelyek igény szerint közvetítenek tolmácsokat. Az egyik kaliforniai cég 5200 tolmácsot foglalkoztat, akik 176 nyelven beszélnek: kezdve a viszonylag ismertebbektől, mint amilyen a kínai, az orosz és a spanyol, egészen a kevésbé ismert nyelvekig, például amelyeket Afrika vagy Mexikó egyes részein beszélnek. Ezeknél a cégeknél kevesebb mint egy perc alatt „meg tudják állapítani, hogy valaki milyen nyelven beszél”, ezután pedig kapcsolnak egy tolmácsot, aki segít az ügyfeleknek, „hogy beszélni tudjanak az emberekkel” – írja a jelentés.

Különös „aranybánya”

A Tokiótól északnyugatra található Nagano prefektúrában „új, ásványokban gazdag lelőhelyre bukkantak: a szennyvízre” – tudósít a Reuters hírügynökség Japánból. Vizsgálatok feltárták, hogy a szuvai szennyvíztisztító üzemben elégetett szennyvíziszapból származó hamu nagyobb százalékban tartalmazott aranyat, mint a Japán leggazdagabb aranybányáiból származó ércek. A prefektúra arra számít, hogy csupán egy költségvetési évben 15 millió jent (több mint 116 000 euró) kap majd az aranyért. Úgy gondolják, hogy azért ilyen magas a szennyvíz aranytartalma, mert „a környéken sok, precíziós műszereket gyártó cég található, amely használja az aranyat” – írja a beszámoló.