OLVASÓK KÉRDÉSEI
Mire gondolt Pál, amikor azt írta, hogy minden felkent keresztény egy zálogot, egy pecsétet kap Istentől? (2Kor 1:21, 22).
Régen pecsétgyűrűt nyomtak agyagba vagy viaszba, hogy hitelesítsenek egy dokumentumot
Zálog: Egy forrásmű szerint a 2Korintusz 1:22-ben zálognak fordított görög szó „egy jogi és kereskedelmi szakkifejezés” volt, mely a következő jelentést hordozta: „első részlet, előleg, foglaló, biztosíték, vagyis egy olyan összeg, amellyel előre kifizetik a vásárlási ár egy részét, így jogos igényt támaszthatnak a szóban forgó árucikkre, illetve érvényessé tesznek egy szerződést.” Jehova a felkenteknek is adott egy zálogot, mely biztosítja őket a jövőbeli jutalmukról. A 2Korintusz 5:1–5 szerint a teljes fizetségük magában foglalja, hogy romolhatatlan szellemi testet kapnak, és övék lesz a halhatatlanság ajándéka is (1Kor 15:48–54).
A mai görög nyelvben egy hasonló szóval utalnak az eljegyzési gyűrűre. Erről eszünkbe juthat, hogy a felkentek Krisztus jelképes feleségének a részét fogják alkotni (2Kor 11:2; Jel 21:2, 9).
Pecsét: Régen pecséttel bizonyították a tulajdonjogot vagy a hitelességet, és így érvényesítették a megállapodásokat. A felkentek jelképesen szent szellemmel vannak elpecsételve Isten tulajdonaként (Ef 1:13, 14). Ez a pecsét azonban még nem végleges, csak valamivel azelőtt válik azzá, hogy az érintett személy hűségben meghal, illetve valamivel a nagy nyomorúság kitörése előtt (Ef 4:30; Jel 7:2–4).