YI 56
Mɛni Lɛ Bleɔ Nɔ Nitsɛnitsɛ?
MATEO 15:1-20 MARKO 7:1-23 YOHANE 7:1
YESU TU MUNYU KƐ SI ADESAHI A KUSUMIHI
Benɛ jeha 32 Hetsɔmi ɔ ngɛ sue ɔ, Yesu fiɛɛ wawɛɛ ngɛ Galilea nɛ́ he jɔɔmi be mi. Kɛkɛ nɛ e ya Yerusalem konɛ e ya ye Hetsɔmi ɔ kaa bɔ nɛ Mawu Mlaa a tsɔɔ kaa a pee ɔ. Se Yesu pee jã ngɛ nile mi ejakaa Yuda bi ɔmɛ ngɛ hlae nɛ a maa gbe lɛ. (Yohane 7:1) Lɔ ɔ se ɔ, e kpale kɛ ho Galilea ya.
E maa pee kaa benɛ Farisi bi ɔmɛ kɛ mlaa tsɔɔli ɔmɛ a je Yerusalem kɛ ya Yesu ngɔ ɔ, Yesu ngɛ Kapernaum. Mɛni he je nɛ a hia blɔ gagaa kɛ ya Yesu ngɔ ɔ? A ngɛ nɔ́ ko hlae nɛ a maa da nɔ kɛ po Yesu nya kaa e tɔ Mawu Mlaa a. Enɛ ɔ he ɔ, a bi Yesu ke: ‘Mɛni he je nɛ o kaseli ɔmɛ bui kusumi nɛ wa nimeli ɔmɛ to sisi blema a? Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, a fɔ we a dɛ loko a yeɔ ní!’ (Mateo 15:2) Mawu de we e we bi gblee kaa ‘a fɔ a dɛ kɛ ya pi a kɔni si’ loko a ye ní. (Marko 7:3) Se ke nɔ ko pee we jã a, Farisi bi ɔmɛ buɔ nɔ ɔ kaa e tɔ̃ tɔmi nɛ hɛdɔ ngɛ he.
Yesu ha we a sane ɔ heto tɛɛ, mohu ɔ, e ha nɛ a le kaa mɛ hu a yi Mawu Mlaa a nɔ. Yesu bi mɛ ke: “Nyɛ hu mɛni he je nɛ nyɛ yi Mawu mlaa a nɔ, nɛ nyɛ dii nyɛ nitsɛmɛ nyɛ kusumihi a se ɔ? Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, Mawu wo mlaa ke, ‘Buu o tsɛ, kɛ o nyɛ,’ nɛ e de hu ke, ‘Nɔ tsuaa nɔ nɛ maa gbiɛ e tsɛ, loo e nyɛ ɔ, a gbe lɛ.’ Se nyɛɛ lɛɛ nyɛ deɔ ke, ‘Nɔ tsuaa nɔ nɛ ma de e tsɛ loo e nyɛ ke: “Nɔ́ ko nɛ jinɛ o ko ná ngɛ ye dɛ mi ɔ, i ngɔ kɛ ke Mawu ɔ,” lɛɛ e hia we kaa e bu e tsɛ loo e nyɛ hu.’”—Mateo 15:3-6; 2 Mose 20:12; 21:17.
Farisi bi ɔmɛ ngɛ tsɔɔe kaa ke nɔ ko de ke e kɛ sika, weto ní, loo nɔ́ ko maa ke Mawu ɔ, e sa nɛ e kɛ ya sɔlemi we ɔ, nɛ e be he blɔ nɛ e kɛ peeɔ nɔ́ kpa ko. E ngɛ mi kaa nɔ ɔ wo si mohu lɛɛ, se loloolo ɔ, nike ní ɔ ngɛ nɔ ɔ ngɔ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, nɔ ko ma nyɛ ma de kaa e kɛ e sika loo e weto ní ko pee “korban” loo e kɛ ma ha Mawu. E ngɛ mi kaa sika a loo weto ní ɔ hiɔ nɔ ɔ dɛ mohu lɛɛ, se pi e nɔ́ hu, nɛ e ngɛ kaa nɔ́ nɛ e kɛ ho sɔlemi we ɔ ya momo. A kɛ lɔ ɔ jeɔ a nya nɛ a deɔ kaa a be nyɛe nɛ a kɛ maa hyɛ a fɔli nɛ a bwɔ nɛ a hia yemi kɛ buami ɔ. Enɛ ɔ haa nɛ a kuaa a blɔ nya ní tsumi kaa a maa hyɛ a fɔli.—Marko 7:11.
Lɔ ɔ he ɔ, e da blɔ kaa Yesu mi mi fu mɛ ngɛ Mawu Mlaa a nɛ a plɛ hɛ mi kɛ bu si ɔ he. Yesu de mɛ ke: “Kikɛ nɛ ɔ nyɛ peeɔ, nɛ nyɛ siɔ Mawu mlaa a, nɛ nyɛ ya nyɛɛɔ nyɛ nitsɛmɛ nyɛ kusumihi a se. Osatotsɛmɛ! Nɔ́ nɛ Yesaya gba ngɛ nyɛ he ɔ, anɔkuale sisiisi! Yesaya ngma ke: ‘Nimli nɛ ɔmɛ ɔ, munyu kɛkɛ a kɛ woɔ ye hɛ mi nyami; se a tsui mi lɛɛ, a sume mi saasaa. Yaka gu a jaa mi, ejakaa tsɔɔmihi nɛ a tsɔɔ ji mlaahi nɛ nimli pee.’” Se Farisi bi ɔmɛ nyɛ we nɛ a de Yesu nɔ́ ko. Lɔ ɔ he ɔ, Yesu de ma kpekpemi ɔ kaa a hɛ kɛ su e he. Kɛkɛ nɛ e de mɛ ke: “Nyɛɛ bu tue konɛ nyɛɛ nu sisi saminya! Pi nɔ́ nɛ yaa nɔ nya mi nɛ bleɔ nɔ; mohu ɔ, nɔ́ nɛ jee nɔ nya a, lɛ bleɔ nɔ.”—Mateo 15:6-11; Yesaya 29:13.
Pee se ɔ, kaseli ɔmɛ ya Yesu ngɔ ngɛ we mi nɛ a bi lɛ ke: “O le kaa benɛ Farisi bi ɔmɛ nu kikɛmɛ a munyu nɛ ɔ, e dɔ mɛ ɔ?” Yesu de mɛ ke: “Tso tsuaa tso nɛ pi Tsaatsɛ nɛ ngɛ hiɔwe ɔ nɛ ma a, a maa hia. Nyɛ ko hao nyɛ he ngɛ a he kulaa. Hɛ yuyuili nɛ ngɛ hɛ yuyuili blɔ tsɔɔe ji mɛ. Ke hɛ yuyuilɔ ngɛ hɛ yuyuilɔ blɔ tsɔɔe ɔ, mɛ ni enyɔ ɔmɛ tsuo a maa nɔ muɔ mi.”—Mateo 15:12-14.
Se e pee Yesu nyakpɛ kaa Petro bi lɛ kaa e tsɔɔ e kɛ kaseli kpa amɛ nɔ́ nɛ woɔ nɔ he mu. Yesu de mɛ ke: ‘Anɛ nyɛ li kaa nɔ́ tsuaa nɔ́ nɛ yaa nɔ nya mi ɔ, muklii mi e sɛɛ, nɛ lɔ ɔ se ɔ, e jeɔ kpo lo? Se níhi nɛ jee nɔ nya a, tsui mi e jee; nɛ lɔ ɔ ɔmɛ nɛ bleɔ nɔ ɔ nɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, tsui mi nɛ susumi yayami nɛ ɔmɛ jeɔ: nɔmlɔ gbemi, gba puɛmi, ajuama bɔmi, jumi, lakpa odase yemi, kɛ nɔ biɛ puɛmi. Enɛ ɔmɛ ji níhi nɛ bleɔ nɔ; se ke nɔ ko fɔ we e dɛ loko e ye ní ɔ, lɔ ɔ ble we nɔ.’—Mateo 15:17-20.
Pi nɛ Yesu ngɛ tsɔɔe kaa he tsɔmi he hia we, nɛ pi nɛ e ngɛ tsɔɔe hu kaa e he hia we nɛ a fɔ a dɛ loko a hoo ní loo a ye ní. Mohu ɔ, e ngɛ munyu tue kɛ ngɛ osato nɛ jami hɛ mi nyɛɛli ɔmɛ peeɔ, nɛ́ a beɔ Mawu mlaahi nɛ da a he, nɛ́ a ya nyɛɛɔ adesa kusumihi a se ɔ sie . Lɔ ɔ he ɔ, oti ɔ ji kaa ní yayahi nɛ jeɔ nɔ tsui mi ɔ, lɔ ɔmɛ lɛ bleɔ nɔ.