Hwɔɔmi Mɔ INTANƐTI NƆ NITO HE
Hwɔɔmi Mɔ
INTANƐTI NƆ NITO HE
Dangme
Ɛ
  • ã
  • á
  • ɛ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ
  • ɔ́
  • í
  • ĩ
  • BAIBLO
  • WOMIHI
  • ASAFO MI KPEHI
  • w25 November bf. 16-21
  • Yesu Ji Wa We Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa Nɛ E Mi Mi Sãa Lɛ

Ngmami nɛ ɔ he video be amlɔ nɛ ɔ.

Wa kpa mo pɛɛ nyagba ko he je ɔ, video ɔ hí jemi.

  • Yesu Ji Wa We Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa Nɛ E Mi Mi Sãa Lɛ
  • Hwɔɔmi Mɔ E Ngɛ Yehowa Matsɛ Yemi ɔ He Gɔgɔ Fiae (Nɔ́ Nɛ A Maa Kase)—2025
  • Munyuyi Nyafinyafihi
  • Munyu Nɛ Ngɛ Kaa Enɛ ɔ
  • MAWU BI NƐ E SUƆ LƐ Ɔ BA ZUGBA A NƆ
  • YESU NUƆ NƆ́ HE HA NƆ
  • NƆ́ NƐ WA PEEƆ KƐ KASEƆ OSƆFO NƆKƆTƆMA PE KULAA A
  • OSƆFO NƆKƆTƆMA PE KULAA A MA NYƐ MAA YE BUA MO
  • Nɔ́ Nɛ Kpɔmi Nɔ́ ɔ Tsɔɔ Wɔ Ngɛ Yehowa Kɛ Yesu He
    Hwɔɔmi Mɔ E Ngɛ Yehowa Matsɛ Yemi ɔ He Gɔgɔ Fiae (Nɔ́ Nɛ A Maa Kase)—2025
  • Nɔ́ Nɛ Wa Ma Nyɛ Maa Kase Ngɛ Yesu He Benɛ E Piɛ Ligbi 40 Nɛ E Maa Ho Hiɔwe Ya a
    Hwɔɔmi Mɔ E Ngɛ Yehowa Matsɛ Yemi ɔ He Gɔgɔ Fiae (Nɔ́ Nɛ A Maa Kase)—2024
  • Moo Ba O He Si Ke O Nui Ní Komɛ A Sisi
    Hwɔɔmi Mɔ E Ngɛ Yehowa Matsɛ Yemi ɔ He Gɔgɔ Fiae (Nɔ́ Nɛ A Maa Kase)—2025
  • Yehowa “Tsaa Nihi Nɛ A Tsui Ku ɔ”
    Hwɔɔmi Mɔ E Ngɛ Yehowa Matsɛ Yemi ɔ He Gɔgɔ Fiae (Nɔ́ Nɛ A Maa Kase)—2024
Fuu Ngɛ Hiɛ ɔ
Hwɔɔmi Mɔ E Ngɛ Yehowa Matsɛ Yemi ɔ He Gɔgɔ Fiae (Nɔ́ Nɛ A Maa Kase)—2025
w25 November bf. 16-21

NÍ KASEMI 46

LA 17 “I Suɔ”

Yesu Ji Wa We Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa Nɛ E Mi Mi Sãa Lɛ

“Osɔfo nɔkɔtɔma pe kulaa nɛ wa ngɛ ɔ, pi nɔ ko nɛ e be nyɛe maa nu wa gbɔjɔmi ɔmɛ a he ha wɔ.”—HEB. 4:15.

OTI NƐ NGƐ NÍ KASEMI Ɔ MI

Yesu ji Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa ejakaa e mi mi sãa lɛ ngɛ wa he nɛ e ma nyɛ maa ye bua wɔ ngɛ blɔhi fuu a nɔ mwɔnɛ ɔ.

1-2. (a) Mɛni he je nɛ Yehowa tsɔ e Bi ɔ kɛ ba zugba a nɔ ɔ? (b) Mɛni he wa ma susu ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi? (Hebri Bi 5:​7-9)

MAA pee jeha 2,000 ji nɛ ɔ, Yehowa Mawu tsɔ e Bi nɛ e fiɛ we e he ɔ kɛ ba zugba a nɔ. Mɛni he je? Yi mi tomi kake he je ji kaa konɛ e ba kpɔ adesahi kɛ je yayami kɛ gbenɔ mi, nɛ e je nyagbahi tsuo nɛ Satan ngɔ kɛ ba a kɛ je. (Yoh. 3:16; 1 Yoh. 3:8) Yehowa le hu kaa si himi nɛ Yesu ma ba gblee mi kaa adesa a maa ye bua lɛ konɛ e ba pee Osɔfo Nɔkɔtɔma nɛ e mi mi sãa lɛ, nɛ e naa nɔ mɔbɔ. Yesu ba pee Osɔfo Nɔkɔtɔma benɛ a baptisi lɛ ngɛ jeha 29 ngɛ mwɔnɛ ɔ be kanemi ɔ mi.a

2 Ngɛ ní kasemi nɛ ɔ mi ɔ, wa ma susu bɔ nɛ si himi nɛ Yesu gblee mi benɛ e ngɛ zugba a nɔ ɔ ye bua lɛ ha nɛ e nyɛ nɛ e ba pee Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa nɛ e nuɔ nɔ́ he ha nɔ ɔ he. Enɛ ɔ nɛ wa maa le ɔ he hia wawɛɛ ejakaa e maa ye bua wɔ konɛ wa nyɛ nɛ waa hɛ kɛ su Yehowa he ngɛ sɔlemi mi, titli ke wa gbɔjɔmihi ha nɛ wa hao.—Kane Hebri Bi 5:​7-9.

MAWU BI NƐ E SUƆ LƐ Ɔ BA ZUGBA A NƆ

3-4. Mɛni tsakemihi nɛ sa kadimi lɛ Yesu pee benɛ e ba zugba a nɔ ɔ?

3 Wa kpɛti nihi fuu kɛ si fɔfɔɛ slɔɔtohi kpe nɛ e ma bi nɛ waa pee tsakemihi ngɛ wa si himi mi. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, eko ɔ, e ba bi nɛ waa hia kɛ je he ko nɛ wa suɔ wawɛɛ kɛ ya he kpa, aloo waa je wa wekuli kɛ wa huɛmɛ a he kɛ ya he kpa. Tsakemi nɛ ɔmɛ a peemi be gbɔjɔɔ. Se wa kpɛti nɔ ko be nɛ e kɛ si fɔfɔɛhi nɛ Yesu kɛ kpe nɛ lɔ ɔ ha nɛ e pee tsakemihi ɔ eko kpe hyɛ. Yesu ji nɔ nɛ e hɛ mi ngɛ nyami pe kulaa ngɛ bɔfohi nɛ a ngɛ hiɔwe ɔ a kpɛti. Yehowa suɔ e Bi ɔ nɛ be fɛɛ be ɔ, Yesu bua jɔɔ ejakaa e tsuɔ ní ngɛ Mawu “hiɔ nɔ.” (La 16:11; Abɛ 8:30) Se kɛ̃ ɔ, Filipi Bi 2:7 ɔ de ke, “e ngmɛɛ níhi tsuo a he.” Enɛ ɔ tsɔɔ kaa e ngmɛɛ he blɔ ngua nɛ e ngɛ ngɛ hiɔwe ɔ he nɛ e ba hi adesahi nɛ a yi mluku ɔ a kpɛti ngɛ zugba a nɔ.

4 Jehanɛ ɔ hu ɔ, mo susu níhi nɛ ya nɔ ngɛ Yesu jokuɛwi a si benɛ a fɔ lɛ kaa nɔmlɔ adesa a he nɛ o hyɛ. A fɔ Yesu ngɛ ohiatsɛmɛ a weku mi. Enɛ ɔ he je nɛ e fɔli ɔmɛ ngɔ lahuɛ enyɔ kɛ ya sã afɔle benɛ a fɔ lɛ ɔ nɛ. (3 Mose 12:8; Luka 2:24) Benɛ Matsɛ Herode yiwutsotsɛ ɔ ná le kaa a fɔ Yesu ɔ, e bɔ mɔde kaa e maa gbe lɛ. Bɔ nɛ pee nɛ a po Yesu wami he piɛ kɛ je Herode ga yayami ɔ he he je ɔ, e fɔli ɔmɛ tu fo kɛ ya Egypt nɛ a ya hi lejɛ ɔ be bɔɔ. (Mat. 2:​13, 15) Yesu si himi kaa adesa ngɛ zugba a nɔ ɔ je ekpa kulaa ngɛ bɔ nɛ e si himi ngɛ ha ngɛ hiɔwe ɔ he!

5. Mɛni ji ní komɛ nɛ Yesu na benɛ e ngɛ zugba a nɔ ɔ, nɛ kɛ lɔ ɔ dla lɛ kɛ ha ní tsumi nɛ e ma tsu kaa Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa a ha kɛɛ? (Hyɛ foni ɔ hulɔ.)

5 Benɛ Yesu ngɛ zugba ɔ, e na kaa nihi fuu ngɛ nɔ́ nae wawɛɛ. E ngɛ heii kaa e suɔli gbo, nɛ ke wa ma de ɔ, e papaa nɛ ji Yosef hu piɛɛ he. Ngɛ Yesu sɔmɔmi ní tsumi ɔ mi ɔ, e kɛ kpititsɛmɛ, hɛ yuyuili, glɔtsɛmɛ, kɛ fɔli nɛ a bimɛ gbo ɔ kpe. Nɛ e mi mi sã lɛ ngɛ a he. (Mat. 9:​2, 6; 15:30; 20:34; Maak. 1:​40, 41; Luka 7:13) E ngɛ heii kaa benɛ Yesu ngɛ hiɔwe ɔ, e na bɔ nɛ nihi ngɛ nɔ nae ha. Se amlɔ nɛ ɔ nɛ e ba zugba a nɔ kaa adesa a, e ma nyɛ maa nu bɔ nɛ ke nɔ ko ngɛ nɔ́ nae ɔ, e peeɔ lɛ ha a sisi saminya. (Yes. 53:4) Si himi nɛ Yesu gblee mi benɛ e ngɛ zugba a nɔ ɔ ha nɛ e nu bɔ nɛ adesahi nuɔ he ha ngɛ si fɔfɔɛ slɔɔtohi nɛ a kɛ kpeɔ ɔ mi ɔ sisi saminya. Kaa bɔ nɛ e ji ngɛ ni kpahi a blɔ fa mi ɔ, pɔ tɔ Yesu hu he, e hao, nɛ e ye aywilɛho ngɛ si himi mi.

Yesu nɛ nihi fuu bɔle lɛ nɛ a ngɛ lɛ pɛɛ kpae nɛ e tsa mɛ. E je mi mi sami mi kɛ pɛtɛ nyumu nɔkɔtɔma ko nɛ e be he wami ɔ nine he.

Yesu mi mi sã lɛ wawɛɛ ngɛ nihi nɛ a bɔle lɛ nɛ a ngɛ nɔ́ nae ɔ a he, nɛ e ye bua mɛ (Hyɛ kuku 5)


YESU NUƆ NƆ́ HE HA NƆ

6. Mɛni wa kaseɔ ngɛ Yesaya gbami nɛ tsɔɔ kaa Yesu ma je mi mi jɔmi kpo kɛ ha nihi ɔ mi? (Yesaya 42:3)

6 Benɛ Yesu ngɛ e sɔmɔmi ní tsumi ɔ tsue ɔ, e mi mi sã lɛ wawɛɛ ngɛ nihi nɛ a ní ngɛ mɔbɔ kɛ nihi nɛ ni kpahi kɛ mɛ yi saminya a he. Jã nɛ e pee ɔ ha nɛ gbami nɛ Yehowa gu gbalɔ Yesaya nɔ kɛ gba a ba mi. Ngɛ Hebri Ngmami ɔ mi ɔ, a kɛ nihi nɛ a ngɛ hemi kɛ hemi nɛ mi wa ngɛ Yehowa mi ɔ to abɔɔ ko nɛ náa nyu fuu loo tso nguahi a he. (La 92:12; Yes. 61:3; Yer. 31:12) Se ohiatsɛmɛ kɛ nihi nɛ a ní ngɛ mɔbɔ ɔ lɛɛ a kɛ mɛ to glã nɛ e mi dɔ kɛ kane mi tako nɛ e ngɛ tsoe sulii nɛ e piɛ bɔɔ nɛ e ma gbo ɔ he. (Kane Yesaya 42:3; Mat. 12:20) Yehowa kɛ mumi klɔuklɔu ɔ ye bua gbalɔ Yesaya nɛ e kɛ nɔ́ he tomi nɔ́ nɛ ɔ tsu ní ngɛ okadi peemi blɔ nɔ kɛ tsɔɔ bɔ nɛ Yesu ma je suɔmi kɛ nɔ he susumi kpo kɛ tsɔɔ nihi nɛ a naa mɛ kaa se nami ko be a he ɔ.

7-8. Mɛni Yesu pee kɛ ha nɛ Yesaya gbami ɔ ba mi?

7 Mateo tsɔɔ kaa Yesu ha nɛ Yesaya gbami ɔ ba mi benɛ e de ke: “Glã nɛ e mi dɔ ɔ, e be mi kue, nɛ kane mi tako nɛ e ngɛ tsoe sulii ɔ, e be gbee” ɔ. Nihi nɛ a ní ngɛ mɔbɔ nɛ a be hɛ kɛ fɔmi ko kaa a si himi maa pee kpakpa, nɛ a nuɔ he kaa a ngɛ kaa kane mi tako ɔ, ná nyakpɛ níhi nɛ Yesu pee ɔ he se. Nimli nɛ ɔmɛ a kpɛti nɔ kake ji nyumu ko nɛ kpiti pue lɛ ɔ. Eko ɔ, e nu he kaa e be hɛnɔkami ko kaa e he ma tsɔ ligbi ko aloo kaa e maa na e wekuli kɛ e huɛmɛ ekohu. (Luka 5:​12, 13) Be ko hu ɔ, a ngɔ nyumu ko nɛ e nyɛ we munyu tumi kpakpa ko nɛ e tue hu nui nɔ́ ɔ kɛ ba Yesu ngɔ. Moo po bɔ nɛ nyumu nɛ ɔ maa nu he ha benɛ e na nɛ ni kpahi kɛ a sibi ngɛ munyu tue se e nui nɔ́ nɛ a ngɛ dee ɔ he foni nɛ o hyɛ. (Maak. 7:​32, 33) Se pi enɛ ɔ pɛ nɛ Yesu pee kɛ tsɔɔ kaa e susuɔ nɔ he.

8 Ngɛ Yesu be ɔ mi ɔ, Yudabi ɔmɛ he ye kaa ke nɔ ko ngɛ nɔ́ nae ɔ, e tsɔɔ kaa a ngɛ e tue gblae ngɛ yayami ko nɛ lɛ nitsɛ loo e fɔli pee ɔ he je. (Yoh. 9:2) Susumi nɛ dɛ nɛ ɔ he je ɔ, nihi buɔ nihi nɛ a ngɛ nɔ́ nae ɔ kaa se nami ko be a he. Se bɔ nɛ pee nɛ Yesaya gbami ɔ nɛ ba mi ɔ, Yesu tsa nihi nɛ a ngɛ nɔ́ nae ɔ, nɛ e ha nɛ a le kaa Mawu susuɔ a he. Mɛni nɔ mi mami enɛ ɔ ha nɛ wa ná?

9. Mɛni blɔ nɔ nɛ Hebri Bi 4:​15, 16 tsɔɔ kaa Yesu ji Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa nɛ e mi mi sãa lɛ ngɛ adesahi nɛ a yi mluku ɔ a he?

9 Kane Hebri Bi 4:​15, 16. Wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa Yesu maa ya nɔ ma je mi mi jɔmi kpo kɛ tsɔɔ wɔ be fɛɛ be. Mɛni enɛ ɔ tsɔɔ? Nɔ nɛ e mi mi jɔ ɔ, naa ni kpahi a nɔ́ nami, kɛ bɔ nɛ a nuɔ he ha, nɛ e suɔ kaa e pee nɔ́ ko kɛ ye bua mɛ. Hela munyungu nɛ a tsɔɔ sisi ke “mi mi sãmi” ɔ tsɔɔ kaa o kɛ o he maa wo nɔ ko si fɔfɔɛ mi, nɛ o maa nu he kaa bɔ nɛ e ngɛ he nue ɔ. (Hyɛ Hebri Bi 10:34 he nɛ Paulo kɛ Hela peemimunyu nɛ ɔ nɔuu tsu ní ngɛ ɔ.) Nyakpɛ níhi nɛ Yesu pee nɛ a bɔ he amaniɛ ɔ tsɔɔ bɔ nɛ e nuɔ he ha tutuutu ke ni kpahi ngɛ nɔ́ nae. Akɛnɛ Yesu susuɔ nihi a he wawɛɛ ɔ he je nɛ e tsa mɛ ɔ nɛ, se pi kaa e ji e blɔ nya ní tsumi ɔ he je nɛ e pee jã ngɛ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, benɛ e tsa kpititsɛ ɔ, e ko nyɛ tsa lɛ benɛ e ngɛ se tsitsaa a, se e pee we jã. Mohu ɔ, e hɛ kɛ su e he nɛ e ta e he. Eko ɔ, jamɛ a be ɔ ji kekleekle be nɛ adesa ko ta nyumu nɛ ɔ he ngɛ jehahi babauu nɛ be ɔ mi! Akɛnɛ Yesu susuɔ nyumu nɛ ɔ he he je ɔ, e ngɔ lɛ kɛ je asafo kuu ɔ a kpɛti, nɛ e ya tsa lɛ ngɛ he nɛ nɔ ko nɔ ko be. Jehanɛ hu ɔ, mo susu nɔ́ nɛ ya nɔ benɛ yo ko nɛ e pee yayami se e tsake e tsui, nɛ e ngɔ e vonyu kɛ fɔ Yesu nane he ɔ he nɛ o hyɛ. Farisino ko kɛ lɛ yi saminya, se Yesu fã yo nɛ ɔ he, nɛ e kã Farisino ɔ hɛ mi. (Mat. 8:3; Maak. 7:33; Luka 7:44) Yesu kua we nihi nɛ a be nɔmlɔ tso mi he wami, aloo nihi nɛ a pee yayami nɛ hɛdɔ ngɛ he ɔ. Mohu ɔ, e hɛ kɛ su a he, nɛ e je mi mi jɔmi kpo kɛ tsɔɔ mɛ. Wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami kaa e maa pee jã nɔuu kɛ ha wɔ.

NƆ́ NƐ WA PEEƆ KƐ KASEƆ OSƆFO NƆKƆTƆMA PE KULAA A

10. Mwɔnɛ ɔ, mɛni ji ní komɛ nɛ a to he blɔ nya konɛ a kɛ ye bua hɛ yuyuili kɛ mumuihi nɛ a nyɛ nɛ a hɛ kɛ su Yehowa he? (Hyɛ foni ɔmɛ hulɔ.)

10 Akɛnɛ wa ji Yesu se nyɛɛli anɔkualetsɛmɛ he je ɔ, wa bɔɔ mɔde wawɛɛ nɛ wa jeɔ suɔmi kpo, wa nuɔ he kɛ haa nihi, nɛ wa jeɔ mi mi sami kpo kɛ tsɔɔ ni kpahi kaa bɔ nɛ Yesu pee ɔ. (1 Pet. 2:21; 3:8) E ngɛ mi kaa wa be nyɛe ma tsa mumui kɛ hɛ yuyuili mohu lɛɛ, se wa ma nyɛ maa ye bua mɛ konɛ a ba kase Yehowa he ní, nɛ a hɛ kɛ su e he. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, a pee wa womi ɔmɛ ngɛ mumui a gbihi nɛ hiɛ pe 100 mi. Nɛ a pee womi klɛdɛɛ komɛ kɛ ha nihi nɛ a hyɛ we nɔ́ kpakpa ko kɛ hɛ yuyuili ngɛ gbihi nɛ hiɛ pe 60 mi. Jehanɛ hu ɔ, a pee videohi nɛ́ a kaleɔ nɔ́ nɛ ngɛ nɔ yae ngɛ mi ɔ ngɛ gbihi nɛ hiɛ pe 100 mi. Ní nɛ ɔmɛ yeɔ buaa mumui kɛ hɛ yuyuili nɛ a hɛɔ kɛ suɔ Yehowa kɛ e Bi ɔ he.

Foni ɔmɛ: 1. Nyɛmimɛ nɛ a ngɛ Matsɛ Yemi la lae ngɛ mumuihi a gbi mi benɛ a ngɛ asafo kpe pee. 2. Nyɛmiyo ko nɛ e hɛngmɛ yu nɛ e ngɛ ní kanee ngɛ braille Baiblo ɔ mi.

A pee Baiblo kasemi womihi ngɛ gbihi nɛ a hiɛ pe 1,000 mi

Muɔ nɔ: A pee ngɛ mumui a gbi nɛ hiɛ pe 100 mi

Hiɔ nɔ: A pee braille ɔ ngɛ gbihi nɛ hiɛ pe 60 mi

(Hyɛ kuku 10)


11. Mɛni nɛ Yehowa asafo ɔ peeɔ kɛ tsɔɔ kaa a ngɛ mi mi sami nɛ Yesu ngɛ kɛ ha adesahi tsuo ɔ eko kpo jee? (Ní Tsumi 2:​5-7, 33) (Hyɛ foni ɔmɛ hulɔ.)

11 Yehowa asafo ɔ ngɛ mɔde bɔe kaa e maa ye bua adesahi tsuo nɛ a ngɛ je kɛ wɛ ɔ. Mo kai kaa benɛ a tle Yesu si se ɔ, e ha nɛ mumi klɔuklɔu ɔ ba e kaseli ɔmɛ a nɔ, bɔ nɛ pee nɛ a nyɛ nɛ a fiɛɛ sane kpakpa a kɛ tsɔɔ nihi tsuo nɛ a bua a he nya ngɛ Pentekoste ligbi ɔ nɔ konɛ a ti nɔ fɛɛ nɔ nɛ e nu sane kpakpa a ngɛ “lɛ nitsɛ e je gbi mi.” (Kane Ní Tsumi 2:​5-7, 33.) Mwɔnɛ ɔ, ngɛ Yesu blɔ tsɔɔmi nya a, asafo ɔ pee Baiblo kasemi womihi ngɛ gbihi nɛ hiɛ pe 1,000 mi. Nɛ a pee womi nɛ ɔmɛ ekomɛ ngɛ gbi nɛ nihi bɔɔ pɛ lɛ a tuɔ ɔ po mi. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, nihi bɔɔ komɛ pɛ lɛ a tuɔ Amerindian gbi ɔmɛ ngɛ North kɛ South America. Se kɛ̃ ɔ, a pee wa womi ɔmɛ ngɛ Amerindian gbihi nɛ hiɛ pe 160 mi, konɛ nihi nɛ a tuɔ gbi nɛ ɔmɛ ɔ nɛ a nu sane kpakpa a. A pee wa womi ɔmɛ hu ngɛ Roma gbihi nɛ hiɛ pe 20 mi. Nihi akpehi abɔ nɛ a tuɔ Roma gbi nɛ ɔmɛ ba kplɛɛ anɔkuale ɔ nɔ nɛ a ngɛ Yehowa sɔmɔe.

Foni ɔmɛ: 1. Nyɛmiyo ko nɛ e je Amerindian ɔ kɛ bua jɔmi hɛɛ e Baiblo ɔ ngɛ e je gbi mi. 2. Nyɛmiyo ko kɛ e biyo nɛ a je Roma nɛ a kɛ bua jɔmi ngɛ teokrase ní peemi ko sisi.

Muɔ nɔ: A pee ngɛ Amerindian gbihi nɛ hiɛ pe 160 mi

Hiɔ nɔ: A pee ngɛ Roma gbihi nɛ hiɛ pe 20 mi

(Hyɛ kuku 11)


12. Mɛni ji ní kpa komɛ nɛ Yehowa asafo ɔ pee konɛ e kɛ ye bua nihi mwɔnɛ ɔ?

12 Yehowa asafo ɔ yeɔ buaa nihi konɛ a kase sane kpakpa a. Jehanɛ se hu ɔ, a toɔ oslaa be mi yemi kɛ buami he blɔ nya konɛ a kɛ ye bua nihi nɛ oslaa ná mɛ ɔ. Nyɛmimɛ nyumuhi kɛ yihi akpehi abɔ ngɔ a he kɛ ha konɛ a ye bua nihi nɛ a hia yemi kɛ buami ɔ. Jehanɛ se hu ɔ, asafo ɔ to Matsɛ Yemi Asahi kɛ hehi nɛ sa saminya nɛ nyɛmimɛ ɔmɛ ma nyɛ ma bua a he nya ngɛ ɔ he blɔ nya konɛ a kase suɔmi nɛ Mawu ngɛ kɛ ha mɛ ɔ he ní fuu ngɛ lejɛ ɔ.

OSƆFO NƆKƆTƆMA PE KULAA A MA NYƐ MAA YE BUA MO

13. Mɛni blɔhi a nɔ Yesu guɔ kɛ yeɔ buaa wɔ?

13 Yesu ji to hyɛlɔ kpakpa, nɛ e bɔɔ mɔde kaa e ma ha wa kpɛti nɔ fɛɛ nɔ nɔ́ nɛ e hia konɛ e nyɛ nɛ e hɛ kɛ su Yehowa he. (Yoh. 10:14; Efe. 4:7) Akɛnɛ si fɔfɔɛ nyɛɔ tsakeɔ he je ɔ, be komɛ ɔ, wa nuɔ he kaa wa ji kane mi tako nɛ ngɛ tsoe sulii, aloo glã nɛ e mi dɔ. Jehanɛ hu ɔ, wa kɔni mi ma nyɛ ma jɔ̃ ngɛ hiɔ nɛ nya wa, aloo tɔmi ko nɛ wa tɔ̃ be ko nɛ be, aloo huɛ bɔmi nɛ ngɛ waa kɛ wa nyɛmi Kristofono ko wa kpɛti nɛ e puɛ ɔ he je. E be gbɔjɔɔ kaa wa ma je wa juɛmi kɛ je nyagbahi kɛ níhi nɛ haa nɛ wa haoɔ amlɔ nɛ ɔ nɔ, nɛ́ waa ngɔ wa juɛmi kɛ ma hwɔɔ se hɛ kɛ nɔ fɔmi nɛ wa ngɛ ɔ nɔ. Mo kai kaa Yesu ngɛ níhi tsuo nɛ o ngɛ mi gblee ɔ nae, nɛ e nuɔ bɔ nɛ o ngɛ he nue ha a sisi saminya. Akɛnɛ Yesu mi mi sãa lɛ he je ɔ, e suɔ kaa e maa pee nɔ́ ko kɛ ye bua wɔ. Kaa nɔ hyɛmi nɔ́ ɔ, e ma nyɛ maa ngɔ mumi klɔuklɔu ɔ kɛ wo mo he wami ke o kɔni mi jɔ̃. (Yoh. 16:7; Tito 3:6) Jehanɛ hu ɔ, Yesu ma nyɛ maa gu asafo mi nikɔtɔmahi, kɛ nyɛmimɛ kpahi a nɔ kɛ wo mo he wami, nɛ a ye bua mo hulɔ.—Efe. 4:8.

14. Mɛni wa ma nyɛ maa pee ke wa kɔni mi jɔ̃?

14 Ke o kɔni mi jɔ̃ ɔ, mo pue o yi mi tɛ ngɛ he blɔ nɛ Yesu ngɛ kaa Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa a he. Mo kai kaa Yehowa tsɔ lɛ kɛ ba zugba a nɔ konɛ e ngɔ e wami kɛ ha kaa kpɔmi nɔ́. Se pi lɔ ɔ pɛ, e ba zugba a nɔ konɛ e kɛ e he nɛ wo adesahi a si fɔfɔɛ mi, nɛ e nyɛ nɛ e nu nyagbahi nɛ a kɛ ngɛ kpee ɔ sisi saminya. Ke wa kɔni mi jɔ̃ ngɛ yayamihi nɛ wa pee aloo wa gbɔjɔmihi a he ɔ, Yesu pee klaalo kaa e maa ye bua wɔ ngɛ “be nɛ sa mi.”—Heb. 4:​15, 16.

15. Mɛni ye bua nyɛminyumu ko nɛ e kpale kɛ ba asafo ɔ mi ekohu?

15 Jehanɛ se hu ɔ, Yesu nyɛɛɔ e we bi a hɛ mi konɛ a ye bua nihi nɛ a kpa Yehowa sɔmɔmi ɔ, nɛ a kpale kɛ ba Yehowa ngɔ ekohu. (Mat. 18:​12, 13) Mo susu Stefanob níhi a si kpami ɔ he nɛ o hyɛ. Benɛ a je lɛ kɛ je asafo ɔ mi jeha 12 se ɔ, e mwɔ e yi mi kpɔ kaa e ma bɔni asafo mi kpe yami ekohu. E de ke: “Enɛ ɔ peemi be gbɔjɔɔ ha mi, se i suɔ kaa ma piɛɛ Yehowa we bi nɛ suɔmi ngɛ a kpɛti ɔ a he ekohu. Asafo mi nikɔtɔmahi nɛ a kɛ mi sɛɛ ní ɔ ha nɛ ye nɔ gbagba te. Be komɛ ɔ, i nuɔ he kaa ye he be se nami, nɛ lɔ ɔ haa nɛ ye kɔni mi jɔ̃ɔ. Se nyɛmimɛ ɔmɛ ma nɔ mi ha mi kaa Yehowa kɛ Yesu suɔ nɛ ma ya nɔ nɛ ma fĩ si. Benɛ a ngɔ mi ngɛ asafo ɔ mi ekohu ɔ, nyɛmimɛ ɔmɛ kɛ bua jɔmi he i kɛ ye weku ɔ atuu. Bɔɔbɔɔbɔɔ ɔ, ye yo ɔ kplɛɛ nɛ a kɛ lɛ bɔni Baiblo ɔ kasemi. Nɛ amlɔ nɛ ɔ, i kɛ lɛ tsuo wa ngɛ Yehowa sɔmɔe.” Ke a ye bua yayami peelɔ ko nɛ e tsake e tsui, nɛ e kpale kɛ ba asafo ɔ mi ekohu ɔ, Yesu nɛ e ji wa we Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa nɛ ngɛ suɔmi ɔ bua jɔɔ wawɛɛ.

16. Mɛni he je nɛ o bua jɔ kaa Yehowa ha mo Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa nɛ e mi sãa lɛ ɔ?

16 Benɛ Yesu ngɛ zugba a nɔ ɔ, e ye bua nihi babauu ngɛ be nɛ sa mi. Mwɔnɛ ɔ hu ɔ, wa ma nyɛ ma ná nɔ mi mami nitsɛnitsɛ kaa be fɛɛ be nɛ wa maa hia yemi kɛ buami ɔ, Yesu maa ye bua wɔ. Nɛ ngɛ je ehe nɛ e be kɛe nɛ e maa ba a mi ɔ, e maa ye bua wɔ konɛ waa ye wa he ngɛ yayami he, nɛ waa ye mluku. Wa naa Yehowa Mawu si wawɛɛ kaa e suɔ wɔ, nɛ e hla e Bi ɔ kaa e ba pee Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa nɛ e mi mi sãa lɛ ngɛ adesahi a he!

KƐ O MA HA HETO KƐƐ?

  • Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ si himi nɛ Yesu ba gblee mi ngɛ zugba a nɔ ɔ ye bua lɛ konɛ e ba pee Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa?

  • Mɛni Yesu pee kɛ ha nɛ Yesaya 42:3 ɔ ba mi?

  • Ngɛ mɛni blɔ nɔ nɛ Yesu nɛ ji wa we Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa a yeɔ buaa wɔ mwɔnɛ ɔ?

LA 13 Nyɛ Ha Nɛ Waa Kase Kristo

a Ke o suɔ nɛ o le babauu kɛ kɔ blɔ nɔ nɛ Yesu gu kɛ ba da Yudabi a we osɔfo nɔkɔtɔma a nane mi kaa Osɔfo Nɔkɔtɔma Pe Kulaa a, moo hyɛ munyu nɛ ji “O Bua Nɛ Jɔ Kaa O Ná He Blɔ Kɛ Ngɛ Yehowa Sɔmɔe Ngɛ E Mumi Mi Sɔlemi We ɔ” nɛ je kpo ngɛ October 2023 Hwɔɔmi Mɔ ɔ, bf. 26, kk. 7-9 ɔ mi.

b A tsake biɛ ɔ.

    Dangme Womihi Tsuo (2000-2026)
    Moo Je Mi
    Moo Sɛ Mi
    • Dangme
    • Kɛ Mane
    • Bɔ Nɛ O Suɔ Lɛ Ha
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • E He Mlaahi
    • Laami Sanehi A He Mlaahi
    • Laami Sanehi A He Blɔ Nya Tomi
    • JW.ORG
    • Moo Sɛ Mi
    Kɛ Mane