Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w82 11/1 yitso 18 bf. 16-23
  • Fa 23: Nyɔŋmɔ Afii Akpe Maŋtsɛyeli Lɛ Ebɛŋkɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Fa 23: Nyɔŋmɔ Afii Akpe Maŋtsɛyeli Lɛ Ebɛŋkɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1982
  • Saneyitsei Bibii
  • KLƐŊKLƐŊ AFII OHA LƐ MLI “GBƐTSII NII”
  • NƆ NI YEƆ “BA NI” MLAKWALƆ LƐ “EBA” LƐ HE ODASE
  • “ESHA GBƆMƆ” LƐ NI AAAJIE LƐ KƐYA
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1982
w82 11/1 yitso 18 bf. 16-23

Yitso 18

Fa 23: Nyɔŋmɔ Afii Akpe Maŋtsɛyeli Lɛ Ebɛŋkɛ

42. Yɛɛ mɛɛ gbɛ nɔ ni kɛtsɔ namɔ nɔ “mlakwamɔ gbɔmɔ” lɛ wo ehe nɔ eshi “nɔ fɛɛ nɔ ni atsɛɔ nyɔŋmɔ loo Nyɔŋmɔjamɔ” yɛ klɛŋklɛŋ hegbɛ ni ena lɛ mli?

42 Yɛ afi 379a mli lɛ, hegbɛ lɛ ba kɛha Roma paapa ni ji osɔfonukpa lɛ. Enɛ ji be mli ni Maŋtsɛ Gratian, ni kɛɔ akɛ eji Kristofonyo lɛ ŋmɛɛ wɔŋjalɔi asabala kɛ gbɛhe ni ji Pontifex Maximus (Wulɔmɔ Nukpa) lɛ he. Paapa Damascus kɔ nɔ ni aŋmɛɛ he nɛɛ eha ehe ni ejwɛŋmɔ gbaaa enaa kwraa yɛ jamɔ mli hewalɛ, hegbɛ kɛ gbɔmɛi lɛ ni amɛteŋ mɛi titri ji wɔŋjalɔi ni amɛheɔ nɛkɛ wɔŋjalɔi asabala nɛɛ amɛyeɔ lɛ anɔ hewalɛ ni ebaana hewɔ. Enɛ wó Roma osɔfonukpa lɛ nɔ fe Roma maŋtsɛ lɛ yɛ jamɔŋ saji amli. Roma Katolek Sɔlemɔ lɛ paapa lɛ etee nɔ ehiɛ nɛkɛ wɔŋjalɔi asabala nɛɛ mli ni ekɛtsu nii aahu kɛbashi ŋmɛnɛ. “Esha gbɔmɔ” lɛ ni damɔ shi kɛha paapa lɛ, osɔfoi akuu lɛ mli mɔ ni yɔɔ hewalɛ fe fɛɛ lɛ miiwó lɛ diɛŋtsɛ “ehe nɔ ashi nɔ fɛɛ nɔ ni atsɛɔ nyɔŋmɔ loo Nyɔŋmɔjamɔ.” Mɔ fɛɛ mɔ le akɛ osɔfoi kɛ Kristendom shiɛlɔi sumɔɔ ni atsɛ amɛ kɛ sabala akɛ “Mɔ Ni Sa Woo,” “Mɔ Ni Sa Woo Fe Fɛɛ” kɛ “Mɔ Ni Sa Woo Kɛ Hegbɛ Fe Fɛɛ.” Amɛfaa ni amɛbiɔ ni amɛ sɔlemɔ lɛ mlibii ni amɛyeɔ amɛnɔ lɛ kɛ jamɔ kɛ woo aha amɛ.

43. Mɛɛ sɔlemɔtsu mli “mlakwamɔ gbɔmɔ” kuu lɛ yataa akɛ “nyɔŋmɔ ko” ni enyɛɔ namɛi anɔ koni amɛkpɛlɛ ehewalɛ lɛ nɔ?

43 “Nyɔŋmɔ sɔlemɔ we” ni “nyɔŋmɔjamɔ kwamɔ lɛ” aloo “mlakwamɔ gbɔmɔ” lɛ yataa ni eetsɔɔ ehe akɛ lɛ ji nyɔŋmɔ lɛ,” ji nɔ ni tsɔɔ akɛ eji Nyɔŋmɔ Sɔlemɔ lɛ. Paulo ŋma eyaha anɔkwale Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli akɛ: “Ani nyɛleee akɛ Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu ji nyɛ ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ hiɔ nyɛmli? Kɛ mɔ ko fite Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ, fitemɔ Nyɔŋmɔ aaafite lɛ; ejaakɛ Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ, no ji nyɛ.” (1 Korintobii 3:​16, 17; agbɛnɛ hu 2 Korintobii 6:16) Nɛkɛ mumɔŋ “sɔlemɔtsu” kuu nɛɛ mɛi ni to “nyɔŋmɔ jamɔ kwamɔ” klɛŋklɛŋ lɛ tse amɛhe kɛjɛ lɛ. Amɛkpoo akɛ amɛaakpɛlɛ shishijee anɔkwale “sɔlemɔtsu” kuu lɛ nɔ, ni amɛtsɛ asafoi ni ekwa hemɔkɛyeli lɛ ni nɛkɛ mɛi ni amɛkwa hemɔkɛyeli nɛɛ to lɛ akɛ “Nyɔŋmɔ we.” Nɛkɛ “sɔlemɔtsu” ni ekwa hemɔkɛyeli nɛɛ mli amɛtaraa ni amɛhiɛɔ hegbɛ ni amɛyɔɔ akɛ “osɔfoi” ni esoro amɛ yɛ mɛi ni amɛtsɛɔ amɛ “asafoŋbii” lɛ ahe lɛ mli. Jɛmɛ Kristendom osɔfoi akuu lɛ jieɔ ehe kpo yɛ akɛ “nyɔŋmɔ ko.” Enyɛɔ maŋkwralɔi, nitsumɔtsɛmɛi kɛ asraafoi onukpai anɔ koni amɛyoo ehewalɛ lɛ. Ni maŋkwramɔŋ nɔyelii lɛ taoɔ osɔfoi akuu lɛ hewalɛ kɛ sɛɛfimɔ yɛ tawuu be mli.

KLƐŊKLƐŊ AFII OHA LƐ MLI “GBƐTSII NII”

44, 45. (a) Mɛni tsu nii akɛ “gbɛtsii nii” yɛ be mli ni “esha gbɔmɔ” lɛ yaa nɔ edaa yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ bɔfo Yohane fee hewalɛ ni nɛkɛ gbɛtsii nii nɛɛ yɔɔ lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ, taakɛ atsɔɔ yɛ ewolo ni ji etɛ lɛ mli lɛ?

44 Agbɛnɛ yɛ be kakadaŋŋ nɛɛ sɛɛ lɛ, “mlakwamɔ gbɔmɔ” loo esha gbɔmɔ lɛ edamɔ shi akɛ mɔ ni ajie lɛ kpo afii ohai babaoo. Shi jeee nɛkɛ sane lɛ ji yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli, yɛ Yesu Kristo bɔfoi diɛŋtsɛ lɛ agbii lɛ amli. No mli lɛ kpaako abaajie lɛ kpo. No hewɔ lɛ bɔfo Paulo ŋma eyaha Tesalonika Kristofoi lɛ yɛ ewolo lɛ mli aaafee afi 51 Ŋ.B. akɛ: “Agbɛnɛ lɛ, nɔ ni tsiɔ ekpojiemɔ lɛ gbɛ kɛyashi ebe aashɛ lɛ, wɔle.” (2 Tesalonikabii 2:⁠6) Nakai klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ le nɔ ni “gbɛtsii nii” lɛ ji, ejaakɛ Paulo ha amɛle, yɛ anɔkwale mli lɛ, efee he nɔkwɛmɔ nɔ eha amɛ. Ojogbaŋŋ, mɛni ji nɔ ni tsuɔ nii akɛ “gbɛtsii nii” yɛ nakai blema be lɛ mli lɛ? No ji Yesu Kristo bɔfoi diɛŋtsɛ Iɛ akuu Iɛ, ni bɔfo Paulo fata he lɛ. Amɛkɛ ekomefeemɔ tsi “esha gbɔmɔ . . . hiɛkpatamɔ bi” aloo mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ dalɛ kɛ egbɛjianɔtoo gbɛ. Yɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ, naa nɔ ni bɔfo Yohane, ni ŋma aaafee afi 98 Ŋ.B. lɛ kɛɛ yɛ ewolo ni ji etɛ kɛ naagbee nɔ ni eŋma eyaha Kristofoi lɛ mli:

45 “Miŋma wolo ko kɛ maje asafo lɛ, shi Diotrefe mɔ ni taoɔ amɛnɔ onukpa aye lɛ haaa wɔ hiɛgbɛ. No hewɔ lɛ kɛ miba jiŋŋ, makai enitsumɔi ni etsuɔ lɛ bɔ ni ewieɔ wɔhe wiemɔi fɔji lɛ, ni enɛɛmɛi tete hu faaa haaa lɛ shi moŋ lɛ diɛŋtsɛ ehereee nyɛmimɛi lɛ, ni asaŋ mɛi ni sumɔɔ akɛ amɛaafee nakai lɛ etsiɔ amɛ gbɛ, ni eshwieɔ amɛ kɛjɛɔ asafo lɛ mli.” (3 Yohane 9, 10) Nakai Diotrefe lɛ miijie “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ sui akpo diɛŋtsɛ. Bɔfo Yohane bɔ mɔdɛŋ ni eku enaa, “etsi lɛ gbɛ” bɔ ni sa. Bɔfoi krokomɛi hu fee nakai nɔŋŋ yɛ saji ni tamɔ nakai amli.

46. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Paulo tsɔɔ Tesalonikabii lɛ akɛ sui komɛi po yɛ ni tsɔɔ akɛ aato “esha gbɔmɔ” kuu lɛ he gbɛjianɔ?

46 Yɛ nakai be lɛ mli, nɔ ni shɛko afii nyɔŋmai enyɔ kɛjɛ be mli ni ato Kristofoi “asɔlemɔtsu” kuu lɛ yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, no mli lɛ bɔfo Paulo ena akɛ odaseyelii komɛi yɛ ni tsɔɔ to ni aato “esha gbɔmɔ hiɛkpatamɔ bi” loo mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ ama shi. No hewɔ ni etee nɔ ekɛɛ asafo lɛ yɛ Tesalonika akɛ: “Ejaakɛ mlakwamɔ teemɔŋ sane lɛ miitsu nii momo; shi ja ajie mɔ ni ka he tsiɔ gbɛ lɛ kɛjɛ teŋ da.”​—2 Tesalonikabii 2:⁠7.

47. Mɛni hewɔ Paulo wie nɔ ni tsuɔ mi momo lɛ he akɛ “mIa kwamɔŋ teemɔŋ sane” Iɛ?

47 Jamɔŋ teemɔŋ sane ko yɛ ni kɔɔ nɛkɛ “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ ni baa nɛɛ he. Mɛi yɛ ni tsɔɔ Biblia lɛ shishi yɛ Kristendom ni amɛkɛɔ kɛbashi ŋmɛnɛ akɛ nɛkɛ “gbɔmɔ” nɛɛ ji gbɔmɔ aŋkro ko ni ji nuu ko, ni amɛtsɛɔ lɛ akɛ Antikristo lɛ. Shi An American Translation tsɔɔ nɛkɛ teemɔŋ mɔ nɛɛ shishi akɛ “toigbele gbɔmɔ” yɛ gbɛ ni sa pɛpɛɛpɛ nɔ. (2 Tesalonikabii 2:⁠3) Enɛ kɛ anɔkwale ni eji akɛ “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ ji okadi gbɔmɔ ko ni gbɔmɛi pii feɔ, osɔfoi akuu ko ni booo Yehowa Nyɔŋmɔ mla toi ni ehi shi aahu afii ohai babaoo lɛ kpaa gbee. No hewɔ lɛ bɔfo Paulo baanyɛ awie yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ nɛkɛ “mlakwamɔŋ teemɔŋ sane” nɛɛ miitsu nii momo yɛ ebe lɛ mli. No mli lɛ ejieko ehe kpo ni eeeŋɔ su ko ni aaanyɛ atsɛ lɛ akɛ okadi gbɔmɔ ko. Shi nifeemɔi komɛi miiya nɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli ni yɛ naagbee lɛ nɔ ni baajɛ mli aba ji nɛkɛ kuu ni ato ama shi ni anyɛɔ anaa lɛ lɛ. Shi Paulo be lɛ mli lɛ nɛkɛ “mlakwamɔ” sane lɛ ka he eji “teemɔŋ sane.”

48. Nɔ ni yeɔ odase akɛ “mlakwamɔ teemɔŋ sane lɛ” miitsu nii momo lɛ, ehe bahia ni Paulo aŋma mɛni ayaha Korinto Kristofoi lɛ?

48 Be mli ni eyeɔ odase akɛ “mlakwamɔŋ teemɔŋ sane lɛ” miitsu nii momo yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ, bɔfo Paulo na akɛ ehe miihia ni eŋma Korinto asafo lɛ ni yɔɔ Hela lɛ, yɛ be mli ni ewie nɛkɛ sane nɛɛ he aaafee afii fioo lɛ akɛ: “Nɔ ni mifeɔ lɛ, mafee koni mikɛtsi mɛi ni taoɔ mihe sane lɛ agbɛ, ni ana amɛ yɛ amɛshwaanii lɛ amli, tamɔ bɔ ni anaa wɔ lɛ. Ejaakɛ nɛkɛ mɛi nɛɛ ji amale bɔfoi, nitsulɔi shishiulɔi ni tsakeɔ amɛhe feɔ Kristo bɔfoi. Ni enɛ bɛ naakpɛɛ tete ejaakɛ Satan diɛŋtsɛ tsakeɔ ehe tsɔɔ la bɔfo; no hewɔ lɛ kɛ esɔɔlɔi lɛ hu tsakeɔ amɛhe feɔ tamɔ jalɛ sɔɔlɔi lɛ, ejeee nɔ ko wulu ko; amɛ lɛ amɛnaagbee baafee bɔ ni amɛnitsumɔi lɛ yɔɔ lɛ.”​—2 Korintobii 11:​12-15.

49. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ mli kɛtsɔ Yohane nɔ akɛ nɛkɛ “mlakwamɔ teemɔŋ sane lɛ” miiya nɔ lolo yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli naagbee afii nyɔŋma lɛ mli?

49 Nɛkɛ jamɔ mli nifeemɔ koni akɛná apasa hiɛnyiɛlɔi, “amale bɔfoi” lɛ etee nɔ ehi shi aahu kɛbashi Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ naagbee afii nyɔŋma lɛ mli. Nɔ ni yeɔ enɛ he odase lɛ, bɔfo Yohane ni egbɔ lɛ nine shɛ Kpojiemɔ lɛ nɔ aaafee afi 96 Ŋ.B., no mli ni Yesu Kristo ni awo ehiɛ nyam lɛ fa lɛ ni eŋma eyaha “onukpai akuu” ni yɔɔ Efeso asafo ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ mli lɛ. Be mli ni egbaa nɔ ni Yesu tsɔ ninaa mli efa lɛ akɛ efee lɛ Yohane kɛɔ akɛ: “Efeso asafo lɛ bɔfo lɛ, ŋmaa oyaha lɛ akɛ, nii ni mɔ ni hiɛ ŋulamii kpawo yɛ eninejurɔ ni enyiɛɔ shika kanetsei kpawo lɛ ateŋ lɛ kɛɛ nɛ: mile onitsumɔi lɛ kɛ odeŋmegbomɔ lɛ kɛ otsuishiŋmɛɛ lɛ, kɛ bɔ ni okpɛlɛɛɛ mɛi fɔji lɛ, ni oka mɛi ni kɛɔ akɛ bɔfoi ji amɛ ni amɛjeee lɛ, ni ona akɛ amalelɔi ji amɛ, . . . shi kɛlɛ, mikɛo yɛ sane ko, no ji akɛ oŋmɛɛ oklɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ he.”​—Kpojiemɔ 2:​1-4; 1 Timoteo 4:⁠14.

50. Bɔni afee ni akɛye odase akɛ “mlakwamɔ teemɔŋ sane lɛ” miitsu nii po yɛ bɔfoi lɛ agbii lɛ amli lɛ, mɛni Yohane ŋma yɛ antikristoi ahe yɛ klɛŋklɛŋ wolo lɛ mli?

50 Dani eeegbe eshikpɔŋ nɔ shihilɛ lɛ naa lɛ, bɔfo Yohane ni egbɔ lɛ ŋma woji etɛ eyaha Kristofoi. Nɔ ni yeɔ odase akɛ “mlakwamɔ teemɔŋ sane lɛ” miitsu nii yɛ Kristo bɔfoi lɛ agbii lɛ amli lɛ, Yohane ŋma yɛ eklɛŋklɛŋ wolo lɛ mli akɛ: “Gbekɛbii, naagbee ŋmlɛtswaa lɛ nɛ; ni bɔ ni nyɛnu akɛ antikristo lɛ miiba, ni agbɛnɛ antikristoi bii eba, hewɔ lɛ wɔle akɛ naagbee ŋmlɛtswaa lɛ nɛ. Wɔteŋ amɛjɛ amɛtee, shi kɛlɛ, amɛjeee wɔteŋ mɛikomɛi, ejaakɛ wɔteŋ mɛikomɛi ji amɛ kulɛ amɛkɛ wɔ hi shi; shi amɛtee bɔni afee ni amɛjie amɛhe shi akɛ jeee amɛ fɛɛ amɛji wɔteŋ mɛi komɛi. Ni nyɛ lɛ, nyɛna mufɔɔ kɛjɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ dɛŋ, ni nyɛle nii fɛɛ. Suɔmɔmɛi, nyɛkahea mumɔ fɛɛ mumɔ nyɛyea; shi moŋ nyɛkaa mumɔi lɛ nyɛkwɛa akɛ Nyɔŋmɔ mli amɛjɛ lo; ejaakɛ amale gbalɔi pii ejekpo kɛba je lɛ mli.” (1 Yohane 2:​18-20; 4:1; aŋma aaafe afi 98 Ŋ.B.) Akɛni amɛbɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ dɔŋŋ akɛ Mesia loo Kristo hewɔ lɛ, nakai antikristo lɛ hu bɛ Nyɔŋmɔ ni ji Tsɛ lɛ hu.​—1 Yohane 2:​22-24.

51. Mɛni ji wiemɔ “mɔ ni ka he tsiɔ gbɛ” lɛ shishi, yɛ mɛɛ be mli ajie “kɛjɛ teŋ”?

51 Wɔbaanyɛ wɔtsɔ bɔfoi lɛ aniŋmai ni kpaa shihilɛi gbohii ni miije kpo ni ana yɛ hei sɔrɔtoi yɛ asafoi lɛ amli lɛ ahe mama lɛ anɔ wɔyoo mɛi ni bɔfo Paulo tsɔɔ kɛ wiemɔ “mɔ ni ka he tsiɔ gbɛ lɛ.” (2 Tesalonikabii 2:⁠7) Etsɔɔɔɔ gbɔmɔ aŋkro koni ji nuu ni jɛ Nyɔŋmɔ asafo muu lɛ fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ mli, jeee bɔfo aŋkro ko tamɔ lɛ diɛŋtsɛ, shi moŋ Yesu Kristo anɔkwa bɔfoi akuu lɛ fɛɛ ni yɔɔ nakai klɛŋklɛŋ afi oha lɛ mli lɛ. Nakai bɔfoi akuu lɛ ni tamɔ gbɔmɔ kome ni gbɔmɛi pii yɔɔ mli lɛ “ka he” yɛ nakai be lɛ mli taakɛ Paulo tsɔɔ lɛ ni eetsi “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ ni aato he gbɛjianɔ yɛ Kristofoi asafoi lɛ fɛɛ mli ni eye nɔ lɛ gbɛ. Yɛ naagbee lɛ, “ajie mɔ ni ka he tsiɔ “mlakwamɔ teemɔŋ sane lɛ gbɛ lɛ” kɛjɛ gbɛ nɔ be mli ni ajie Kristo anɔkwa bɔfoi lɛ ateŋ naagbee mɔ kwraa lɛ kɛtee yɛ gbele mli lɛ. Enɛ baanyɛ afee bɔfo Yohane, ni gbo kɛmiibɛŋkɛ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ naagbee lɛ.

52. “Hiɛkpatamɔ bi” lɛ hiɛkpatamɔ baatsɔ namɔ nɔ aba, yɛ mɛɛ be?

52 Atsɛ “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ ni mɛi pii feɔ lɛ akɛ “hiɛkpatamɔ bi.” Enɛ ji gbɛ kroko nɔ ni atsɔɔ nɔ akɛɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ bu nɛkɛ mlakwamɔ mɔ nɛɛ fɔ kɛha hiɛkpatamɔ. Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ ebi Yesu Kristo ni awo ehiɛ nyam lɛ tsuɔ nii yɛ nɛkɛ mlakwamɔ mɔ nɛɛ hiɛkpatamɔ lɛ he. No hewɔ lɛ, beni egbaa wɔ nɔ ni baaba be mli ni ajie bɔfoi ni tsuɔ nii akɛ “gbɛtsii nii” lɛ kɛjɛ gbɛteŋ kɛtsɔ bɔfoi lɛ fɛɛ agbele nɔ lɛ he sane lɛ, Paulo kɛɔ akɛ, “no dani aaajie mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ kpo, mɔ ni Nuŋtsɔ Yesu kɛ edaaŋ mumɔ lɛ aaagbe, ni ekɛ ba ni eba lɛ puemɔ lɛ aaakpata ehiɛ.”​—2 Tesalonikabii 2:​8, NW; NA.

53. (a) Belɛ mɛni hewɔ wɔbe nɛɛ loo wɔyinɔ nɛɛ ji be ni akɛbaajie “esha gbɔmɔ” lɛ kɛya lɛ? (b) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ nɛkɛ “gbɔmɔ” nɛɛ ni aaajie lɛ kɛya lɛ baaye mɛɛ anɔkwasane he odase?

53 Nuŋtsɔ Yesu ejieee “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ kɛyaaa amrɔ nɔŋŋ ni eeejie ehe kpo ni ayoo lɛ jogbaŋŋ akɛ mɔ ni ta “Nyɔŋmɔ we akɛ nyɔŋmɔ ko” lɛ. Bɔfo Paulo tsɔɔ be mli ni abaajie “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ kɛya ni ji akɛ Nuŋtsɔ Yesu “ba ni eba” loo parousia be lɛ mli. Ni ji akɛ amrɔ nɛɛ, yɛ wɔyinɔ nɛɛ mli, ejaakɛ Nuŋtsɔ Yesu “ba ni eba” loo parousia akɛ odehe lɛ je shishi yɛ Jeŋmaji Abe lɛ naagbee yɛ afi 1914 Ŋ.B. Wɔmiina nɔ ni yeɔ “okadi” nɛɛ he odase lɛ, ni wɔle akɛ wɔyɛ “nibii agbɛjianɔtoo lɛ naagbee” lɛ mli. (Mateo 24:3 kɛyashi 25:​46, NW) Wɔbe nɛɛ ji be ni gbɔmɛi ni yɔɔ yinɔ nɛɛ mli lɛ baaye gbɛ ni aaatsɔ nɔ ajie “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ kɛya kɛtsɔ Nuŋtsɔ Yesu daaŋ “mumɔ” lɛ nɔ kɛ “mlakwalɔ” ni aaakpata ehiɛ kɛtsɔ Nuŋtsɔ Yesu kpojiemɔ yɛ ba ni eba loo e-parousia lɛ nɔ lɛ! Nɛkɛ hiɛkpatamɔ nitsumɔ nɛɛ baafee “kpojiemɔ” ni yeɔ odase akɛ Nuŋtsɔ Yesu eba ni anaaa lɛ, ni ákɛ e-parousia lɛ ji nɔ koni yɔɔ diɛŋtsɛ. “Mumɔ” ni ji hewalɛ ni tsirɛɔ lɛ ni jɛɔ edaaŋ lɛ yɛ kɛha “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ muu lɛ fɛɛ hiɛkpatamɔ.

NƆ NI YEƆ “BA NI” MLAKWALƆ LƐ “EBA” LƐ HE ODASE

54. (a) Mɛɛ be mli “mlakwalɔ” lɛ ba ni eba lɛ je shishi kɛ akɛto Nuŋtsɔ Yesu ba ni eba lɛ he? (b) Mɛni abaatsɔ nɔ akadi “mlakwalɔ” lɛ parousia lɛ?

54 Bɔfo Paulo tsiɔ ehe kɛjɛɔ Nuŋtsɔ Yesu “ba ni eba” lɛ tatsii he kɛyaa “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ “ba ni eba” loo parousia lɛ he susumɔ nɔ yɛ he ni wɔshɛ yɛ sane nɛɛ he susumɔ lɛ mli. Nɛkɛ mlakwalɔ lɛ ba ni eba loo parousia lɛ tsɔɔ Nuŋtsɔ Yesu “ba ni eba” yɛ Maŋtsɛyeli hewalɛ mli lɛ hiɛ. Kadimɔ bɔ ni bɔfo Paulo tsɔɔ mlakwalɔ lɛ ba ni eba lɛ he odaseyeli lɛ mli lɛ. Eŋma akɛ: “Mɔ hu ni ebaa [Hela: parousia] lɛ mli lɛ eeeba kɛ Satan nitsumɔi ni mli wa yɛ amale hewalɛ kɛ okadii kɛ naakpɛɛ nii fɛɛ mli, kɛ nii ni ejaaa gbɛ fɛɛ ni akɛshishiuɔ mɛi ni laajeɔ lɛ.”​—2 Tesalonikabii 2:​9, 10a.

55. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ parousia ni awie he yɛ 2 Tesalonikabii 2:9 lɛ kɔɔ “mlakwalɔ” lɛ nɔ lɛ he moŋ fe Yesu he?

55 Roma Katolek Jerusalem Bible lɛ kaneɔ nɛkɛ: “Shi kɛ Atuatselɔ lɛ ba lɛ, Satan baatsu nii: ni naakpɛɛ nii kɛ lakamɔ nitsumɔi ahe okadii kɛ ashwai kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni ji efɔŋ ni baanyɛ ashishiu mɛi ni yaa hiɛkpatamɔ mli lɛ baaba.” (2 Tesalonikabii 2:​9, 10; agbɛnɛ kwɛmɔ The New American Bible; The New English Bible; Murdock’s The Syriac New Testament.) Nɔ ni aŋma yɛ hela wiemɔ diɛŋtsɛ mli lɛ kaneɔ yɛ kuku 9 lɛ shishijee akɛ; “Mɔ ni eba ni eba lɛ.” Shi akɛni wiemɔi “mlakwalɔ” lɛ pueee yɛ kuku 9 lɛ mli lɛ etsɔɔɔ akɛ wiemɔ “ba ni eba” loo parousia kɔɔ Nuŋtsɔ Yesu ba ni eba (parousia) ni atsi ta yɛ kuku (8) lɛ mli lɛ he. Shi moŋ, sane lɛ kɔɔ mɔ ni awieɔ ehe ni ji mlakwalɔ lɛ “ba ni eba” lɛ he. No hewɔ ni An American Translation lɛ jeɔ kuku 9 lɛ shishi akɛ; “Mɔ kroko lɛ puemɔ, kɛtsɔ Satan lakamɔ nɔ.” Westminster Version of “The New Testament” kaneɔ nakai nɔŋŋ akɛ, “shi nakai mɔ kroko lɛ baa kɛtsɔɔ Satan nitsumɔ nɔ.” No hewɔ lɛ Hela najiaŋ gbɛi ni akɛtoɔ nii ahe ni ji “mɔ hu” ni yɔɔ kuku 9 lɛ kɛ “mɔ ni” ni yɔɔ kuku 8 ni kɔɔ mlakwalɔ lɛ he lɛ kpaa gbee. Bɔ ni abaatsara lɛ aha lɛ baaba tamɔ nɛkɛ: “abaajie mlakwalɔ lɛ kpo, mɔ ni Nuŋtsɔ Yesu baajie lɛ kɛya . . . mɔ hu ni eba lɛ.”

56. Abaanyɛ akɛɛ akɛ “ba” ni “esha gbɔmɔ” lɛ “eba” lɛ jɛ namɔ, ni mɛni hewɔ?

56 Mɔ ni ha mɔ ni teɔ shi ewoɔ Nyɔŋmɔ, “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ lɛ “ba ni eba” loo parousia kɛjɛ Kristo bɔfoi lɛ agbele sɛɛ aahu kɛbashi bianɛ lɛ ba lɛ jeee mɔ ko mɔ ko akɛ Satan Abonsam. Akɛni nɛkɛ “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ ni gbɔmɛi pii feɔ lɛ ta shi yɛ “Nyɔŋmɔ we lɛ” hewɔ lɛ enɛ etsɔɔɔ akɛ nɛkɛ “mlakwamɔ gbɔmɔ” nɛɛ jɛ Nyɔŋmɔ ni ji Yehowa ŋɔɔ. Bɔ ni nɛkɛ “toigbele gbɔmɔ” nɛɛ “eba” yɛ be kakadaŋŋ mli lɛ fɛɛ ena kadimɔi ni tsɔɔ akɛ ebaa yɛ “Satan nitsumɔ” naa. Gbɛi Satan lɛ shishi ji “shitee kɛ wolɔ” ni lɛ ji mɔ ni tsirɛɔ mɛi fɛɛ ayisɛɛ ni amɛte shi amɛwo Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ, kɛ shi ni “mlakwalɔ” lɛ hu teɔ ewoɔ Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ lɛ. Jeee Yehowa Nyɔŋmɔ ha mɛi ni to amɛhe akɛ “Nyɔŋmɔ jamɔ kwamɔ” aloo atuatsemɔ kuu lɛ wó amɛ diɛŋtsɛ amɛhe nɔ kɛha gbɛhe ni ji “osɔfoi” ni eha esoro amɛ yɛ asafo lɛ mlibii krokomɛi ni amɛtsɛɔ amɛ “asafoŋ bii” lɛ ahe. Enɛ ji lakamɔ ni Satan Abonsam kɛba koni ebɔ mɔdɛŋ ni ekɛ gbala Kristo kaselɔi asafo lɛ fɛɛ kɛya ni amɛte shi amɛwo Yehowa Nyɔŋmɔ.

57. Mɛni nibii akɛtsu nii, bɔni afee ni aha osɔfoi Iɛ ahi gbɛhe ko ni yɔɔ hewalɛ mli ni aha amɛhi jɛmɛ, ni nii nɛɛ yɛ kɛha mɛɛ yiŋtoo?

57 Bɔni afee ni enine ashɛ nɛkɛ osɔfoi ni tsɛɔ amɛhe “Kristofoi” nɛɛ anɔ ni ekɛ hewalɛ awo amɛdɛŋ ni eha amɛhi shi nakai lɛ, esa akɛ Satan nifeemɔi kɛ nitsumɔi aba yɛ “amale hewalɛ kɛ okadii kɛ naakpɛɛ nii fɛɛ amli.” Yiŋtoo ni yɔɔ nɛkɛ malemɔ, lakamɔ okadii kɛ naakpɛɛ nii nɛɛ ni akɛfiɔ “osɔfoi” nɛɛ esɛɛ ji ni eha asafo lɛ mlibii lɛ ahe aye akɛ osɔfoi lɛ damɔ shi kɛha anɔkwale Nyɔŋmɔ lɛ ni ehala amɛ, ni efiɔ amɛsɛɛ akɛ eshikpɔŋ lɛ nɔ najiaŋdamɔlɔi. Ahaa amɛbafeɔ gbɔmɛi ni aje gbɛ ahala amɛ ato he ko banee ni ahala amɛ aha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, kɛ hewalɛi, hegbɛi gbɛnaa nii gbɛhei, heyeli, kɛ sabalai krɛdɛi ni mɛi ni baa shi ni ji “asafoŋbii” lɛ bɛ eko.

58. Mɛni hewɔ hewalɛ nitsumɔi, okadi kɛ naakpɛɛ nii kɛ nibii krokomɛi ni osɔfoi lɛ feɔ lɛ jɛɛɛ hɔ ni amɛkɛ bɔfoi lɛ bɔ lɛ hewɔ, shi moŋ ejɛ Satan nitsumɔi?

58 Hewɔ lɛ nakai hewalɛ nitsumɔi loo naakpɛɛ nii, okadii kɛ lakamɔi ni ejaaa lɛ yɛ kɛha pɛsɛmkumya yiŋtoo ko shi jeee kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛnyamwoo kɛ enɔwomɔ. Nɛkɛ satan nitsumɔ ni ajieɔ lɛ kpo nɛɛ ba yɛ Kristo bɔfoi lɛ agbele sɛɛ. Nakai bɔfoi lɛ fee naakpɛɛ nii, okadii kɛ hewalɛ nii, ejaakɛ amɛyɛ Nyɔŋmɔ mumɔ ni tsɔɔ Kristo nɔ lɛ, Nɛkɛ bɔfoi nɛɛ yɛ hewalɛ kɛ hegbɛ ni amɛkɛ mumɔ lɛ kɛ mumɔ lɛ nikeenii sɔrɔtoi haa mɛi ni ji heyelilɔi ni abaptisi amɛ lɛ koni amɛkɛfee naakpɛɛ nii, tamɔ maŋsɛɛ wiemɔi awiemɔ, gbalɛi, wiemɔi ashishitsɔɔmɔi, helatsamɔi, kɛ ekrokomɛi. Yɛ Kristo bɔfoi lɛ agbele sɛɛ lɛ mumɔ lɛ ni akɛhaa kɛ ehe naakpɛɛ nikeenii sɔrɔtoi lɛ sɛɛ fo. Nakai nɔŋŋ hu mɛi ni kɛtsɔ bɔfoi lɛ anɔ lɛ akɛ naakpɛɛ nikeenii haa amɛ lɛ ba naagbee, beni shɛɔ aaafee wɔ Ŋ.B. afii ohai enyɔ lɛ mli lɛ, no mli lɛ nakai naakpɛɛ nikeenii lɛ eko bɛ dɔŋŋ, ni enɛɛmɛi bɛ ni baaye mɛi ni ji Nyɔŋmɔ anɔkwa tsuji ni feɔ Kristofoi asafo lɛ he odase. (Bɔfoi lɛ asaji 8:​14-18; 1 Korintobii 13:⁠8) Nɛkɛ “nikeenii” nɛɛ akpojee yɛ no sɛɛ lɛ baafee nɔ ni jɛɛɛ Nyɔŋmɔ, shi moŋ ejɛ Satan.

59. (a) Amɛ nibii ni yɔɔ fɛɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ni akɛ nine tsɔɔ akɛ ejɛ osɔfoi lɛ yeɔ odase akɛ amɛji namɔ sɔɔlɔi? (b) Mɛni ji nɔ ni anɔkwale sɔɔlɔi lɛ kɛ amɛ nine tsɔɔ ni yeɔ odase akɛ ajɛ ŋwɛi ahala amɛ?

59 No hewɔ lɛ ha Kristendom sɔlemɔi lɛ ni osɔfoi lɛ taraa amɛnɔ lɛ kɛ amɛniji atsɔɔ hewalɛ nitsumɔi fɛɛ ni mli wa kɛ okadii kɛ naakpɛɛ nii ni amɛ osɔfoi lɛ etsu kɛtsɔ afii ohai abɔ lɛ amli lɛ. Ha ni amɛkɛ amɛnine atsɔɔ osɔfoi lɛ agbɛhei ni nɔ kwɔlɔ ni yɔɔ jeŋ nɛŋ lɛ, bulɛ kɛ woo ni nɔ kwɔ ni akɛhaa amɛ lɛ, amɛ wulamɔ kɛ kponɔgbɛ nifeemɔ haraŋŋ kpɛŋshɛŋŋ kɛ amɛsabalai wuji ni jijeɔ lɛ, amɛsɔlemɔtsui wuji fɛfɛji, amɛsɔlemɔ kusum nifeemɔi sɔrɔtoi amɛ abolo kɛ wein ni atsakeɔ lɛ ni etsɔɔ lá kɛ loo diɛŋtsɛ yɛ “Mass” lɛ mli, amɛtsɔsemɔ kɛ woloŋlee kɛ nibii krokomɛi, amɛgbɛhe kɛ hegbɛ yɛ maŋkwramɔ Maŋ lɛ kɛ tabilɔi ahiɛ, shi kɛlɛ, nɛkɛ nibii nɛɛ fɛɛ kɛ nɔ ni ejɛ mli eba mɛi ni atsɛɔ amɛ “asafoŋbii” lɛ anɔ lɛ yeɔ odase akɛ Kristendom osɔfoi ni wóɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe nɔ lɛ jɛɛɛ Nyɔŋmɔ mli ni amɛjeee esɔɔlɔi. Satan tsakeɔ ehe efeɔ “la bɔfo” ni etsirɛɔ eshikpɔŋ nɔ jamɔ mli sɔɔlɔi lɛ koni “amɛya nɔ amɛtsake amɛhe akɛ jalɛ sɔɔlɔi.” (2 Korintobii 11:​14, 15, NW) Yehowa Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi ni ji anɔkwa Kristofoi jieɔ amɛhe kpo akɛ esɔɔlɔi ni ehala amɛ ni ekpɛlɛ amɛnɔ, jeee kɛtsɔ kponɔgbɛ nibii ni anaa nɛɛ nɔ, shi kɛtsɔ Nyɔŋmɔ anɔkwale Wiemɔ ni aŋma lɛ nɔ.

60. “Esha gbɔmɔ” ni ji osɔfoi akuu lɛ ayifalɛ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ yɛ naakpɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

60 Bɔ ni “esha gbɔmɔ” loo mIakwamɔ gbɔmɔ ni ji osɔfoi lɛ ayifalɛ yashɛ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ yɛ naakpɛɛ waa. Yɛ afi 1971 Ŋ.B., beni Kristendom yashɛ emlibii ayifalɛ ni fe fɛɛ ni ji 985,363,400 lɛ, eha jamɔ mli osɔfoi lɛ ayifalɛ tee hiɛ kɛyashɛ akpei ohai abɔ. Kɛha Roman Katolek Sɔlemɔ lɛ nɔ̃ lɛ, akɔntaa ni abu lɛ tsɔɔ akɛ eyɛ osɔfoi 419,611 kɛ asafoŋbii 566,771,600 yɛ jeŋ fɛɛ yɛ nakai 1971 afi lɛ mli.

61. Bɔfo Paulo kɛɛ akɛ Satan tsɔ eŋaatsɔi anɔ eto nakai nibii lɛ ahe gbɛjianɔ eha namɛi? Ni mɛni hewɔ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛŋmɛɛ naa lɛ?

61 Namɛi ji mɛi ni bɔ ni amɛheɔ nɔ fɛɛ nɔ amɛyeɔ hewɔ lɛ akɛ nɛkɛ kponɔgbɛ nii ni anaa nɛɛ haa amɛnaa kpɛɔ amɛhe lɛ? Namɛi ji mɛi ni nɛkɛ “amale hewalɛ kɛ okadii kɛ naakpɛɛ” nitsumɔi nɛɛ haa amɛnaa kpɛɔ amɛhe ni akɛlakaa amɛ lɛ, Satan ni tsuɔ nii yɛ ŋaa gbɛ nɔ lɛ to nɛkɛ nibii nɛɛ ahe gbɛjianɔ eha namɛi? Bɔfo Paulo kɛɔ akɛ “Satan nitsumɔ” yɛ ba ni osɔfoi akuu ni ji “mlakwalɔ” lɛ eba nɛɛ ji nɔ ni afeɔ “kɛ nii ni ejaaa gbɛ fɛɛ ni akɛshishiuɔ mɛi ni laajeɔ lɛ. Ejaakɛ amɛmɔɔɔ anɔkwale suɔmɔ lɛ mli ni akɛ here amɛyiwala. Ni enɛ hewɔ lɛ Nyɔŋmɔ aaatsu shishiumɔ ni mli wa kɛaaba amɛnɔ, ni amɛhe amale amɛye, koni akojo mɛi fɛɛ ni heee anɔkwale lɛ amɛyeee, ni amɛnaa nii ni ejaaa gbɛ lɛ moŋ ahe tsui lɛ.”​—2 Tesalonikabii 2:​10-12.

62. Ani Nyɔŋmɔ jeɔ gbɛ etsuɔ “shishiumɔ ni mli wa” kɛbaa mɛi ni ashishi amɛ lɛ anɔ, ni mɛni ji nɔ ni E-tsɔɔ”shishiumɔ ni mli wa” nɛɛ nɔ eleɔ?

62 Nyɔŋmɔ ejeee gbɛ etsuuu “shishiumɔ ni mli wa” nɛɛ kɛyaaa mɛi ni alaka amɛ nɛɛ aŋɔɔ diɛŋtsɛ. Eŋmɛɔ agbɛ ni eyaa amɛŋɔɔ nakai, koni ale nɔ ni amɛtaoɔ ejaakɛ enɛ hu diɛŋtsɛ ji nɔ ni amɛtaoɔ. Enɛ ji nɔ ni bɔfo Paulo tsɔɔ mli eha enaanyo maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ Timoteo yɛ naagbee wolo ni eŋma eha lɛ lɛ mli. Paulo tsɔɔ nɔ hewɔ ni eeesumɔ ni Timoteo ashiɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ hehiamɔ yɛ be fɛɛ mli yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Paulo kɛɛ: “Ejaakɛ be baaba ni amɛkpɛlɛŋ tsamɔ tsɔɔmɔ lɛ dɔŋŋ, shi moŋ amɛaabua tsɔɔlɔi anaa amɛwo amɛhe yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ akɔnɔi lɛ anaa, ejaakɛ amɛtoiaŋ miifɛlɛ amɛ; ni amɛaakpala anɔkwale lɛ yɛ amɛtoii asɛɛ, ni amɛkpale ni amɛyabo adesai moŋ atoi.” (2 Timoteo 4:​2-4) Mɔ ko baanyɛ atsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ nɔ abu ehe kɛjɛ “shishiumɔ ni mli wa” he yɛ ba ni “mlakwalɔ” lɛ eba nɛɛ mli. Shi akɛni eŋmɛɔ Satan gbɛ ni etsuɔ “shishiumɔ ni mli wa” nɛɛ he nii ni eŋmɛɔ nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ gbɛ ni eyaa mɛi ni kɛɔ akɛ amɛji Kristofoi lɛ aŋɔɔ hewɔ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ kaa amɛ ekwɛɔ kɛji akɛ amɛaamɔ “anɔkwale suɔmɔ” lɛ mli aloo amɛsumɔɔ amale lɛ moŋ.

63. Mɛni ni baa hewɔ ehaa shihilɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ feɔ nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli waa kɛhaa adesai fɛɛ lɛ, ni mɛni esa akɛ wɔhala bianɛ?

63 Kpaako “shishiumɔ ni mli wa” egbɛ eshwa gbɔmɛi lɛ ateŋ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛŋmɛɛ naa fe be fɛɛ yɛ “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ ni ji osɔfoi akuu lɛ “ba ni eba” yɛ Nuŋtsɔ Yesu parousia loo ba ni eba nɛɛ mli. Hiɛkpatamɔ kojomɔ ni bɛŋkɛɔ ni baa mɛi ni “mɔɔɔ anɔkwale suɔmɔ lɛ mli” ni “amɛnaa nii ni ejaaa lɛ moŋ ahe tsui” lɛ anɔ lɛ haa shihilɛ ni yɔɔ je lɛŋ lɛ bafeɔ nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli kɛhaa gbɔmɛi fɛɛ. Biblia kaselɔi ni yɔɔ mumɔŋ sɛɛyoomɔ ena Kristo ba ni eba loo parousia ni anaaa lɛ he “okadi” kɛjɛ afi 1914 Ŋ.B. ni amɛle akɛ etsɛŋ ni “ba ni eba lɛ puemɔ” ni ekɛteɔ shi woɔ osɔfoi akuu ni ji “esha gbɔmɔ lɛ ni ji hiɛkpatamɔ bi” lɛ baaba trukaa. (2 Tesalonikabii 2:⁠8) No hewɔ lɛ, te nɔ ni wɔsumɔɔ​—ni wɔna amanehulu ni ji hiɛkpatamɔ kɛ “mlakwalɔ” lɛ aloo wɔkɛ mɛi ni sumɔɔ anɔkwale lɛ ana yiwalaheremɔ?

“ESHA GBƆMƆ” LƐ NI AAAJIE LƐ KƐYA

64. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ “esha gbɔmɔ” ni ji kuu lɛ efee ehe Babilon Kpeteŋkpele lɛ?

64 “Esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ ni ji osɔfoi akuu lɛ kɛ afii ohai babaoo etsɔɔ wɔŋjalɔi atsɔɔmɔi ni je shishi kɛjɛ blema Babilon, ni amɛkɛ nɛkɛ wɔŋjalɔi atsɔɔmɔi kɛ gbɔmɛi ablemasaji nɛɛ eye Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ ni jɛ mumɔŋ lɛ hiɛ. Kristendom osɔfoi ete shi ewo ni amɛwa mɛi ni sumɔɔ Biblia mli anɔkwale lɛ ni amɛshiɛɔ anɔkwale lɛ amɛhaa mɛi krokomɛi ni amɛhi shi yɛ naa lɛ ayi. Osɔfoi lɛ efee amɛhe je lɛ nanemɛi ni amɛkɛ maŋkwramɔŋ nɔyelɔi kɛ Nitsumɔtsɛmɛi Wuji ebɔ mumɔŋ ajwamaŋ (ahoshwi) , ni amɛsɔmɔ akɛ tsuji amɛha mɛi ni feɔ ta kɛ tawuu he nibii. No hewɔ lɛ amɛfee amɛhe Babilon kpeteŋkpele lɛ ni damɔ shi kɛha jeŋ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ fa ni yɔɔ hewalɛ waa. Hɛɛ, “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ kuu lɛ ji Babilon kpeteŋkpele ni ji jamɔŋ “ajwamaŋ kpeteŋkpele” ni “shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi kɛ lɛ ebɔ ajwamaŋ, ni mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ tɔrɔ daa kɛ ejwamaŋbɔɔ lɛ daa lɛ” fa ni ahiɔ fe fɛɛ.​—Kpojiemɔ 17:​1, 2.

65. Te eba lɛ tɛŋŋ ni “esha gbɔmɔ” ni ji osɔfoi akuu lɛ ta “kooloo ni tsuɔ tamɔ muneele” lɛ nɔ lɛ, ni mɛni ji nɔ ni amɛshweɔ ni efee?

65 Akɛ mɔ ni fata nyɔŋmɔ jamɔ Babilon Kpeteŋkpele lɛ he lɛ, “esha gbɔmɔ” loo mlakwamɔ gbɔmɔ ni ji osɔfoi akuu lɛ ta kooloo ni tsuɔ tamɔ muneele ko nɔ ni ehe eyi obɔ kɛ musubɔɔ gbɛi ni eyɛ yitsei kpawo kɛ akolontoi nyɔŋma nɔ. Nakai okadi kooloo lɛ ji ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ jeŋ gbɛjianɔtoo kɛha majimaji ateŋ toiŋjɔlɛ kɛ shweshweeshwe shihilɛ, Jeŋmaji Ekomefeemɔ ni adesa to lɛ. Enɛ ji okadi “maŋtsɛ mɔ ni ji kpaanyɔ”, Jeŋ Hewalɛ ni ji Kpaanyɔ yɛ Biblia gbalɛ mli lɛ. (Kpojiemɔ 17:​1-11) Eŋɔɔ “esha gbɔmɔ” kuu lɛ, ni ji Kristendom osɔfoi lɛ anaa akɛ amɛaawie majimaji ateŋ gbɛjianɔtoo kɛha jeŋ toiŋjɔlɛ kɛ shweshweeshwe shihilɛ ni adesa to lɛ he ekpakpa ni amɛjie eyi, koni amɛkɛ Mesia nitsumɔ ko awo nakai gbɛjianɔtoo ni jeee Kristofoi anɔ lɛ dɛŋ. “Esha gbɔmɔ” ni ji osɔfoi lɛ asuɔmɔnaa nii ji akɛ nɛkɛ majimaji ateŋ gbɛjianɔtoo nɛɛ ahere je lɛ yiwala kɛjɛ jeŋ ta ni ji etɛ, nuklea ta mli.

66. Mɛni hewɔ osɔfoi akuu ni ji “esha gbɔmɔ” lɛ ni ta kooloo lɛ nɔ lɛ sɛɛ etsɛŋ agbɛnɛ lɛ, ni mɛni baajɛ mli aba yɛ naagbee aha osɔfoi lɛ?

66 Nakai okadi “kooloo ni tsuɔ tamɔ muneele” lɛ sɛɛ ni eta lɛ etsɛŋ dɔŋŋ agbɛnɛ. Nɔ ni baa nyɔŋmɔjalɔ ajwamaŋ Babilon Kpeteŋkpele lɛ nɔ lɛ nɔŋŋ baa “esha gbɔmɔ” ni ji osɔfoi akuu lɛ nɔ, tamɔ bɔ ni ninaa ni yɔɔ Kpojiemɔ lɛ gbaa lɛ, okadi kooloo lɛ nɔyeli “akoloŋtoi” nyɔŋma lɛ baatsɔ ehiɛ eha yoo gbonyo ni ta enɔ lɛ, Babilon Kpeteŋkpele lɛ, kɛ hetsɛ̃. Hɛɛ, yitsei kpawo ni kudɔɔ kooloo lɛ baanyɛ̃ nɛkɛ majimaji ateŋ ajwamaŋ lɛ. Amɛbaatsirɛ kooloo lɛ kɛya nifeemɔ mli koni ete shi ewo lɛ. Mɛni ji nɔ ni kooloo lɛ gbɔmɔtso lɛ, yitsei kɛ akoloŋtoi lɛ baafee lɛ? “Amɛaanyɛ ajwamaŋ lɛ, ni amɛaafee lɛ amaŋfo, ni amɛaaŋmɛ lɛ yayai, ni amɛaaye eheloo, ni amɛkɛ ela aaasha lɛ.” (Kpojiemɔ 17:16) Bɔ ni amɛfeɔ lɛ amaŋfo ni amɛŋmɛɔ lɛ yayai ni amɛyeɔ eheloo ni amɛkɛ la shaa lɛ kwraa lɛ tsɔɔ akɛ abaafee “esha gbɔmɔ” ni ji osɔfoi lɛ amaŋfo, aaakpala amɛ nɔ fɛɛ nɔ kɛaajɛ amɛhe aye amɛ ni akɛ la asha amɛ butuu.

67. Mɛni hewɔ enɛ baatsɔ “amanehulu” ni ji “kpeteŋkpele” diɛŋtsɛ aha “esha gbɔmɔ” kuu ni ji osɔfoi lɛ?

67 Enɛ baatsɔɔ “amanehulu kpeteŋkpele” aha “esha gbɔmɔ” ni ji osɔfoi lɛ, ejaakɛ osɔfoi lɛ ji ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ mfoniri feemɔ mli Yerusalem ni yeee anɔkwale ni ji Kristendom fa ni ehe gbɛi yɛ he fɛɛ he. Shikpɔŋ nɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ ni Romabii kɛba yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ ji hiɛkpatamɔ ni baa Kristendom kɛ ejamɔŋ nɔyelɔi ni kɛɔ akɛ amɛji osɔfoi “Kristofoi” lɛ anɔ lɛ henɔ. Blema Yerusalem amanehulu ni ba yɛ be mli ni ekahe eyɔɔ esɔlemɔwe lɛ kɛ osɔfoi ni kwɛɔ nɔ lɛ ji nɔ ni da “kpeteŋkpele” diɛŋtsɛ. Shi amanehulu ni etsɛŋ ni ebaaba Kristendom kɛ “esha gbɔmɔ” ni ji osɔfoi ni fata he lɛ nɔ lɛ hu? Ebaafee hiɛkpatamɔ ni fe fɛɛ ni eba adesai aweku lɛ nɔ. No mli ni abaafee nakai osɔfoi ni ji “hiɛkpatamɔ bi” lɛ butuu ni akpata ehiɛ kwraa. Mateo 24:​15-22; Marko 13:​14-20.

68. Mɛɛ yinɔsane mli nɔkwɛmɔ nii ni agba afɔ shi wɔbaanyɛ wɔtsɔ no nɔ wɔsusu bɔ ni enɛ baaji aha Kristendom Nyɔŋmɔjalɔi lɛ?

68 Ani wɔbaanyɛ wɔsusu nɔ ni enɛ baatsɔɔ lɛ he? Mɛi ni amɛkahe amɛkɛ bulɛ kɛ woo haa Kristendom osɔfoi nii ahala amɛ lɛ nyɛŋ asusu bɔ ni akɛ hiɛkpatamɔ ni yɔɔ gbeyei aaaba nɛkɛ mɛi ni “wo atadei” ni buɔ amɛhe jalɔi kɛ Babilon kpeteŋkpele lɛ nɔ lɛ he, ejaakɛ etamɔ nɔ ni eji musubɔɔ nii po akɛ aaasusu nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ he. Gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ sumɔŋ akɛ amɛaasusu bɔ ni aaafee jamɔŋ sɔlemɔtsui ni osɔfoi lɛ tara mli tamɔ mɛi ni sa woo kɛ jamɔ tamɔ nyɔŋmɔ ko ni aaatsɔ amaŋfo lɛ he. Kɛha amɛ lɛ nibii ni tamɔ nɛkɛ lɛ tamɔ nii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ ni atuu aha lɛ bulemɔ. Shi nakai pɛ ji gbɛ ni Yudafoi ni jee Kristofoi ni amɛtuu amɛhe amɛha ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ susu nɔ fɛɛ nɔ ni aaagba ashi Yerusalem maŋ lɛ kɛ esɔlemɔtsu krɔŋkrɔŋ lɛ hiɛkpatamɔ lɛ he. Shi kɛlɛ, nɔ ni Yesu Kristo gba yɛ gbalɛ mli yɛ be mli ni eta Mu Gɔŋ lɛ nɔ lɛ ba mli anɔkwale diɛŋtsɛ kɛ emli nibii ni yɔɔ gbeyei lɛ fɛɛ.​—Mateo 24:​1, 2.

69. (a) Kɛha Nyɔŋmɔjalɔi Iɛ, “esha gbɔmɔ” kuu lɛ hiɛkpatamɔ lɛ baafee nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ akɛni akɛ woo kɛ bulɛ haa amɛ akɛ mɛni hewɔ? (b) Nakai kuu Iɛ baagbee shi ni amɛgboi tamɔ namɛi, ni namɔ baagbe amɛ?

69 Kɛha mɛi ni amɛtuu amɛhe amɛha Kristendom lɛ, “esha gbɔmɔ” ni ji osɔfoi akuu lɛ ni aaakpata amɛhiɛ lɛ baafee nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ, ni ehosoɔ amɛjamɔŋ henumɔi. Ebaakadi nyɔŋmɔ ko gbele, ejaakɛ “esha gbɔmɔ” kuu lɛ ji mɔ ni lɛ diɛŋtsɛ “eyataa Nyɔŋmɔ we lɛ akɛ nyɔŋmɔ ko ni etsɔɔ ehe akɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ lɛ.” (2 Tesalonikabii 2:⁠4) Yesu Kristo diɛŋtsɛ kɛ mumɔ naa Hebri Ŋmalɛi lɛ kpaa gbee akɛ gbɔmɛi yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ ni atsɛɔ amɛ akɛ “nyɔŋmɔi” ni he wa. Bɔ ni afee ni ekɛye sane oti nɛɛ he odase, taakɛ Yohane 10:​34-36 tsɔɔ lɛ, etsɛ wiemɔ kɛjɛ lala nyɔŋmai kpaanyɔ kɛ enyɔ, ni jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Naa Nyɔŋmɔ damɔ shi yɛ mawu asafo lɛ mli, ekojoɔ yɛ nyɔŋmɔi lɛ ateŋ. Mɛɛ be nɔ nɔŋŋ nyɛaakɔdɔ nyɛtoi nyɛkojo ni nyɛaakwɛ mɛi fɔji ahiɛŋtsei anɔ kɛya shi? . .. Nyɛyea ohiafoi kɛ awusai asane nyɛhaa amɛ; nyɛwiea nyɛhaa nɔnalɔ kɛ mɔ ni bɛ mɔ ko moŋ! Nyɛherea ohiafo kɛ mɔ ni efi lɛ lɛ, nyɛjiea amɛ yɛ mɛi fɔji adɛŋ!” “Amɛleee nii [nɛkɛ kojomɔŋ nyɔŋmɔi nɛɛ] ni amɛbɛ jwɛŋmɔ; ni duŋ mli amɛnyiɛɔ kɛyaa kɛbaa, shikpɔŋ lɛ shishitoo he lɛ fɛɛ mli.” “Nyɛ lɛ nyɛkɛɛ akɛ, nyɔŋmɔi ji nyɛ ni Ŋwɛinyo lɛ bii ji nyɛbluublu kwa. Nyɛbaagboi tamɔ gbɔmɛi nɔŋŋ ni nyɛbaanyɔnyɔi tamɔ lumɛi lɛ eko nɔŋŋ.” Osɔfoi akuu ni ji “esha gbɔmɔ” lɛ jeee nyɔŋmɔ ni gbooo, shi moŋ ebaagbo tamɔ adesa ko kɛkɛ, tamɔ Yuda Iskariot sɛɛgbɛtsɔɔlɔ lɛ ni atsɛ lɛ “laajemɔ bi lɛ.” (Yohane 17:12) Yɛ bɔ ni ewo ehe nɔ “eshi nɔ fɛɛ nɔ ni atsɛɔ nyɔŋmɔ loo nyɔŋmɔjamɔ” lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, nakai “esha gbɔmɔ” lɛ ni tamɔ lumɔ lɛ baatsɔ tamɔ adesai lumɛi ni yeee anɔkwale lɛ pɛpɛɛpɛ ni amɛbaagbee shi, Yehowa Mesia lɛ baagbe lɛ.​—Lala 82:​1-7.

70. Yɛ nɛkɛ nibii nɛɛ hewɔ lɛ, mɛɛ sanebimɔi he hiaa ni wɔbi wɔ diɛŋtsɛ wɔhe yɛ nɔ ni Paulo ŋma yɛ “shishiumɔ ni mli wa” lɛ he lɛ hewɔ?

70 Yɛ nibii nɛɛ fɛɛ hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔbi wɔ diɛŋtsɛ wɔhe saji komɛi bianɛ, ni wɔkatsi wɔto sɛɛ: Ani mika he miyɛ “nii ni ejaaa gbɛ ni akɛshishiuɔ mɛi” ni Satan to yɛ Kristendom “esha gbɔmɔ” kuu lɛ he lɛ shishi? Ani “shishiumɔ ni mli wa” ni Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ ni etee mɛi ni laajeɔ lɛ anɔ lɛ ena minɔ hewalɛ, no hewɔ lɛ ani mika he miihe amale miiye? Ani mikpoo akɛ mamɔ “anɔkwale lɛ he suɔmɔ” lɛ mli, hewɔ lɛ miisumɔ amale lɛ moŋ ni minyaa nibii ni ejaaa gbɛ ni Kristendom osɔfoi lɛ feɔ lɛ ahe?

71. Anɔkwale ni wɔyeŋ wɔhe yɛ enɛ mli lɛ baaji mɛni aha wɔ, yɛ mɛɛ “gbi” ni eka shi faŋŋ akɛ ebɛŋkɛ agbɛnɛ lɛ mli?

71 Sɛɛnamɔ ko baŋ shishiumɔ ni wɔɔshishiu wɔ diɛŋtsɛ wɔ he, ni wɔlaka wɔhe yɛ nyɛkɛ sanebimɔi nɛɛ ahetoohamɔ mli lɛ mli. Kɛji akɛ mɔ ko yeee lɛ diɛŋtsɛ ehe anɔkwale lɛ ebaaje gbɛ enyiɛ kɛya hiɛkpatamɔ mli, ejaakɛ, taakɛ bɔfo Paulo kɛɛ lɛ; aje gbɛ ato “nii ni ejaaa gbɛ ni akɛshishiuɔ mɛi” lɛ he gbɛjianɔ aha “mɛi ni laajeɔ” lɛ. Mɛɛ gbɔmɔ ni yɔɔ jwɛŋmɔ sumɔɔ ni ehiɛ akpata yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ kɛ fɔbuu kojomɔ aaaba mɛi ni ashishiu amɛ lɛ anɔ lɛ? Nɛkɛ hiɛkpatamɔ nɛɛ ebɛŋkɛ kpaakpa kɛha mɛi ni yaa nɔ amɛheɔ amale amɛyeɔ lɛ. Wɔtɔɔɔ yɛ enɛ mli, ejaakɛ ajie “esha gbɔmɔ lɛ . . . hiɛkpatamɔ bi” lɛ kpo yɛ faŋŋ mli. Agbɛnɛ wɔbote Nuŋtsɔ Yesu parousia loo “ba ni eba” lɛ mli etsɛ. “Nyɔŋmɔjamɔ kwamɔ” ni agba afɔ shi lɛ eshɛ enaagbee. Enɛɛmɛi ji nibii ni sa akɛ etsɔ “Yehowa gbi” ni ji hiɛkpatamɔ ni baa lɛ hiɛ. Nakai gbi lɛ tsɔɔ hiɛkpatamɔ he nii ni aaatsu ashi “esha gbɔmɔ” lɛ kɛ esabala ni ji “hiɛkpatamɔ bi” lɛ.

72 Enɛ jeee sane ko kɛkɛ ni “faa mɔ tsui.” Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ Wiemɔ lɛ miibɔ kɔkɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli nɛɛ ni shihilɛi kɛ nibii ni yɔɔ Kristendom lɛ haa ejeɔ kpo faŋŋ lɛ! Ani be shɛko agbɛnɛ akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ mla lɛ aaatsi ehe kɛjɛ nakai “esha gbɔmɔ” lɛ ni ajie lɛ kpo lɛ he? Nakai ni wɔɔfee lɛ tsɔɔ hiɛkpatamɔ ni aaaba wɔ kɛ enɔ yɛ “amanehulu kpeteŋkpele” ni baa je lɛ nɔ oyayaayai lɛ mli ni wɔɔje.​—Kpojiemɔ 7:​14, 15.

[Shishigbɛ niŋmai]

a New Catholic Encyclopedia, Vol. 6, page 706, yɛ “Gratian” shishi.

72. Wɔhe ni wɔɔtsi kɛjɛ nakai “esha gbɔmɔ” lɛ he lɛ baatsɔɔ mɛni mli ni wɔɔje?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje