Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • es25 bf. 118-128
  • December

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • December
  • Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2025
  • Saneyitsei Bibii
  • Ju, December 1
  • Jufɔ, December 2
  • Shɔ, December 3
  • Soo, December 4
  • Sohaa, December 5
  • Hɔɔ, December 6
  • Hɔgbaa, December 7
  • Ju, December 8
  • Jufɔ, December 9
  • Shɔ, December 10
  • Soo, December 11
  • Sohaa, December 12
  • Hɔɔ, December 13
  • Hɔgbaa, December 14
  • Ju, December 15
  • Jufɔ, December 16
  • Shɔ, December 17
  • Soo, December 18
  • Sohaa, December 19
  • Hɔɔ, December 20
  • Hɔgbaa, December 21
  • Ju, December 22
  • Jufɔ, December 23
  • Shɔ, December 24
  • Soo, December 25
  • Sohaa, December 26
  • Hɔɔ, December 27
  • Hɔgbaa, December 28
  • Ju, December 29
  • Jufɔ, December 30
  • Shɔ, December 31
Ŋmalɛi Lɛ Amli Ni Wɔɔkwɛ Daa—2025
es25 bf. 118-128

December

Ju, December 1

Abaatee gbohii ashi.—Luka 20:37.

Ani Yehowa yɛ hewalɛ ni ekɛbaatee mɛi ni egboi lɛ ashi? Eyɛ hewalɛ aahu, ejaakɛ lɛ ji “Ofe lɛ.” (Kpo. 1:8) Eyɛ hewalɛ ni ekɛbaaye ehenyɛlɔi fɛɛ ni gbele po fata he lɛ anɔ kunim. (1 Kor. 15:26) Nɔ kroko ni hãa wɔnaa akɛ Nyɔŋmɔ baanyɛ etee gbohii lɛ ashi ji, ehiɛ kpaaa nii anɔ. Etsɛɔ ŋulamii lɛ eko fɛɛ eko kɛ egbɛ́i. (Yes. 40:26) Agbɛnɛ hu, ekaiɔ mɛi ni egboi lɛ. (Hiob 14:13; Luka 20:38) Ewaaa hãaa lɛ akɛ ebaakai bɔ ni mɛi ni eesumɔ ni etee amɛ shi lɛ yɔɔ, nibii ni amɛtsɔ mli yɛ shihilɛ mli, nibii ni amɛle, kɛ nibii krokomɛi fɛɛ ni kɔɔ amɛhe. No hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ, wɔbaanyɛ wɔhe shi ni Yehowa ewo akɛ ebaatee gbohii lɛ ashi lɛ wɔye, ejaakɛ wɔle akɛ eeshwe ni efee nakai ni ebaanyɛ efee hu. Naa nɔ kroko hewɔ ni wɔbaanyɛ wɔhe shiwoo nɛɛ wɔye: Yehowa etee gbohii ashi pɛŋ. Yɛ blema lɛ, ehã Yesu kɛ hii anɔkwafoi fioo komɛi hewalɛ ni amɛkɛtee gbohii ashi. w23.04 9-10 kk. 7-9

Jufɔ, December 2

Nyɛhãa nyɛwiemɔ he abaa nyam daa, kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, ŋoo ahi mli.—Kol. 4:6.

Kɛ́ wɔjɛ bulɛ kɛ mlijɔlɛ mli wɔgbála wɔhemɔkɛyeli lɛ mli wɔtsɔɔ mɛi lɛ, ewaaa akɛ amɛbaasumɔ ni amɛbo wɔ toi ni wɔkɛ amɛ atsa sanegbaa lɛ nɔ. Shi kɛ́ mɔ ko miitao ekɛ wɔ ataa saji anaa loo eye wɔhe fɛo yɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔfo sanegbaa lɛ sɛɛ. (Abɛi 26:4) Shi jeee be fɛɛ be mɛi baafee nakai; bei pii lɛ, mɛi boɔ wɔ toi. Eyɛ faŋŋ akɛ, kɛ́ wɔmli jɔ lɛ, wɔnáa he sɛɛ waa. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko bi bo sane ko ni baanyɛ ekɛ béi aba, loo ewie eshi bo yɛ ohemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ, sɔlemɔ ohã Yehowa ni eye ebua bo ni ofee onii bɔ ni baahã ana akɛ omli jɔ. Kaimɔ akɛ, kɛ́ omli jɔ lɛ, ehãŋ okɛ mɛi ataa saji anaa yɛ saji ni amɛkɛ bo kpãaa gbee yɛ he lɛ ahe. Agbɛnɛ hu, kɛ́ omli jɔ ni owie kɛ naajɔlɛ lɛ, no baanyɛ atsirɛ mɛi ni amɛtsake susumɔ ni amɛhiɛ yɛ Odasefoi kɛ nibii ni Biblia lɛ tsɔɔ lɛ ahe. Be fɛɛ be lɛ, ‘saamɔ ohe oto’ koni oná hetoo ohã mɔ fɛɛ mɔ ni biɔ bo ohemɔkɛyeli lɛ he sane lɛ. Shi ‘okɛ mlijɔlɛ kɛ bulɛ ni mli kwɔ afee nakai.’ (1 Pet. 3:15) Hã ehi ojwɛŋmɔ mli daa akɛ, mɔ ni mli jɔ lɛ, ehe wa! w23.09 19 kk. 18-19

Shɔ, December 3

Nyɛwoa . . . tsuishitoo.—Kol. 3:12.

Naa nibii ejwɛ ni hãa anaa akɛ mɔ ko toɔ etsui shi. Klɛŋklɛŋ lɛ, kɛ́ mɔ ko toɔ etsui shi lɛ, emli fuuu mra. Kɛ́ mɔ ko fee lɛ nɔ ko ni edɔ lɛ lɛ, emɔɔ etsui mli, ni efeee mɔ lɛ eko kɛtseee. Ni kɛ́ ehao hu lɛ, ekɛ mɛi ewieee bɔ ni esaaa. (2 Mo. 34:6) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko toɔ etsui shi lɛ, enyɛɔ emɛɔ. Kɛ́ mɔ ko ni tamɔ nakai lɛ miikpa nɔ ko gbɛ ni nii lɛ sɛɛ tsɛ fe bɔ ni ekpaa gbɛ po lɛ, efeee basaa, ni emli wooo la hu. (Mat. 18:​26, 27) Nɔ ni ji etɛ lɛ, kɛ́ mɔ ko toɔ etsui shi lɛ, efeee enii kplakpla. Kɛ́ mɔ ko ni toɔ etsui shi lɛ yɛ nitsumɔ ko ni he hiaa waa ni esa akɛ etsu lɛ, eteee shi kɛkɛ ni ebaabɔi tsumɔ, ni etsuuu lɛ kplakpla hu. Nɔ ni efeɔ moŋ ji, etoɔ he gbɛjianɔ jogbaŋŋ dani ejeɔ shishi; ni kɛ́ eje shishi hu lɛ, etoɔ etsui shi etsuɔ lɛ jogbaŋŋ. Nɔ ni ji ejwɛ lɛ, kɛ́ mɔ ko ni toɔ etsui shi kɛ shihilɛ ni mli wa ko miikpe lɛ, efiɔ shi ni eyeee he ŋkɔmɔ. Eyaa nɔ esɔmɔɔ Yehowa kɛ miishɛɛ, ni ejwɛŋɔ nibii kpakpai ni Yehowa feɔ ehãa lɛ yɛ nakai shihilɛ lɛ mli lɛ anɔ. (Kol. 1:11) Akɛ Yehowa tsuji lɛ, esa akɛ wɔfee nibii ejwɛ nɛɛ fɛɛ ni hãa anaa akɛ mɔ ko toɔ etsui shi lɛ. w23.08 20-21 kk. 3-6

Soo, December 4

Yehowa ji mɔ ni taoɔ tsuii amli.—Abɛi 17:3.

Nɔ kome hewɔ ni ehe miihia waa ni wɔhã wɔhiɛ akã wɔtsui he ji akɛ, Yehowa taoɔ tsui amli. Nɔ ni enɛ tsɔɔ ji akɛ, jeee bɔ ni mɛi naa wɔ yɛ kponɔgbɛ lɛ pɛ Yehowa naa, shi moŋ, enaa mɛi ni wɔji yɛ wɔmligbɛ, ni ji mɛi ni wɔji diɛŋtsɛ. Kɛ́ wɔjwɛŋɔ Yehowa ŋaawoi kpakpai ni baanyɛ ahã wɔhi shi kɛya naanɔ lɛ ahe daa lɛ, ebaasumɔ wɔsane, ni wɔnáŋ dekã ni wɔkɛjwɛŋ nibii gbohii ni Satan kɛ eje lɛ lɛ baanyɛ amɛkɛfite wɔjwɛŋmɔ lɛ ahe. (Yoh. 4:14; 1 Yoh. 5:​18, 19) Kɛ́ wɔbale Yehowa jogbaŋŋ lɛ, wɔbaasumɔ lɛ waa ni wɔbaabu lɛ waa hu. Enɛ hewɔ lɛ, wɔsumɔŋ ni wɔfee nɔ ko ni baakumɔ etsui, ni kɛ́ wɔnu he akɛ wɔyafee esha lɛ, wɔbaajie kɛje wɔjwɛŋmɔ mli oya. Nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Croatia ni atsɛɔ lɛ Marta lɛ kɛ shihilɛ ko ni kulɛ ewaaa akɛ ekɛ ehe baawo jeŋba sha mli lɛ kpe. Ewie akɛ: “Esha lɛ mli ŋɔɔmɔ ni maye lɛ he mijwɛŋmɔ fɛɛ, ni minyɛɛɛ majwɛŋ nɔ ko nɔ ko he. Shi akɛni misheɔ Yehowa gbeyei hewɔ lɛ, mikɛ mihe wooo mli.” Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa gbeyei ni esheɔ lɛ ye ebua lɛ ni ekɛ ehe wooo jeŋba sha lɛ mli? Marta wie akɛ, esusu nɔ ni baaba kɛ́ ekɛ ehe yawo mli lɛ he. Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee nakai. w23.06 20-21 kk. 3-4

Sohaa, December 5

“Kɛ́ afee mi krɔŋkrɔŋ yɛ nyɛteŋ yɛ amɛhiɛ lɛ,” Nuŋtsɔ Ofe Yehowa kɛɛ, “jeŋmaji lɛ baaná ale akɛ miji Yehowa.”—Eze. 36:23.

Yehowa eto eyiŋ akɛ ebaatse egbɛ́i lɛ he, ni tsɔɔ akɛ, ebaahã ana faŋŋ akɛ nibii gbohii fɛɛ ni awie yɛ ehe lɛ ji amale. Yesu le enɛ, no hewɔ ni etsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛsɔle akɛ: “Wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ogbɛ́i lɛ he atse.” (Mat. 6:9) Yesu le akɛ, enɛ ji sane ni he hiaa fe fɛɛ ni kã ŋwɛibɔfoi kɛ adesai ahiɛ. Mɔ ko mɔ ko bɛ ŋwɛi loo shikpɔŋ lɛ nɔ ni etse Yehowa gbɛ́i lɛ he fe Yesu. Fɛɛ sɛɛ lɛ, be ni amɔ Yesu lɛ, ani ole nɔ ni ehenyɛlɔi lɛ folɔ enaa akɛ efee? Amɛfolɔ enaa akɛ ewie nibii ni tsɔɔ akɛ ebuuu Nyɔŋmɔ kwraa. Yesu le akɛ, esha ko bɛ ni yɔɔ hiɛdɔɔ fe ni mɔ ko baawo Yehowa gbɛ́i krɔŋkrɔŋ lɛ he muji ni ewie nibii ni tsɔɔ akɛ ebuuu lɛ kwraa. Edɔ lɛ waa akɛ abaafolɔ enaa ni abu lɛ fɔ akɛ efee esha ni tamɔ nɛkɛ. Eeenyɛ efee akɛ, enɛ ji yiŋtoo titri hewɔ ni Yesu ‘he jara lɛ waa’ be ni eshwɛ fioo ni abaamɔ lɛ lɛ.—Luka 22:​41-44. w24.02 11 kk. 11

Hɔɔ, December 6

Hiɛshikamɔ akɛtswaa shĩa amaa shi.—Abɛi 24:3.

Yɛ wala he foi ni wɔdaa lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔsumɔ Yehowa kɛ Yesu fe wɔwekumɛi. (Mat. 10:37) Shi enɛ etsɔɔɔ akɛ wɔku wɔhiɛ wɔshwie sɔ̃i ni jwere wɔnɔ yɛ weku lɛ mli lɛ anɔ. Anɔkwa, kɛ́ wɔmiitao wɔsa Nyɔŋmɔ kɛ Kristo hiɛ lɛ, esa akɛ wɔtsu sɔ̃i nɛɛ ahe nii jogbaŋŋ moŋ. (1 Tim. 5:​4, 8) Kɛ́ wɔtsu sɔ̃i ni jwere wɔnɔ yɛ weku lɛ mli lɛ ahe nii lɛ, wɔbaaná miishɛɛ waa. Yehowa le akɛ, kɛ́ wu kɛ ŋa sumɔɔ amɛhe ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ bu enyɛmi, ni fɔlɔi tsɔse amɛbii ni amɛjie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛ, ni bii hu bo amɛfɔlɔi toi lɛ, ebaahã miishɛɛ ahi weku lɛ mli. (Efe. 5:33; 6:​1, 4) Kɛ́ wu ji bo jio, ŋa ji bo jio, bi ji bo jio lɛ, okɛ ŋaawoi kpakpai ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ atsu nii. Kaafee nɔ ni bo diɛŋtsɛ osumɔɔ loo nɔ ni mɛi pii feɔ yɛ he ni oyɔɔ lɛ loo nɔ ni mɛi ni tsɛɔ amɛhe nilelɔi lɛ ekɛɛ akɛ afee lɛ. Kasemɔ asafo lɛ woji lɛ. Ŋaawoi kpakpai yɛ mli ni baaye abua bo ni okɛ Biblia mli shishitoo mlai atsu nii. w23.08 28 kk. 6-7

Hɔgbaa, December 7

Jetsɛremɔ kɛ jenamɔ fɛɛ lɛ, kanemɔ ni ojwɛŋ nɔ, bɔ ni afee ni oye nɔ fɛɛ nɔ ni aŋma yɛ mli lɛ nɔ jogbaŋŋ; ejaakɛ no baahã oye omanye yɛ ogbɛ nɔ, ni obaafee onii yɛ hiɛshikamɔ mli.—Yos. 1:8.

Esa akɛ Kristofoi yei akase nibii ni baaye abua amɛ yɛ shihilɛ mli. Nibii komɛi yɛ ni kɛ́ gbekɛbii yei kase yɛ amɛgbekɛbiiashi lɛ, eyeɔ ebuaa amɛ amɛwala gbii fɛɛ. Ekome ji, ni obaakase bɔ ni akaneɔ nii jogbaŋŋ kɛ bɔ ni aŋmaa nii jogbaŋŋ. Yɛ hei komɛi lɛ, mɛi susuɔ akɛ ehe ehiaaa ni yei kaseɔ nikanemɔ kɛ niŋmaa. Shi ehi, ni ehe miihia hu, ni Kristofoi fɛɛ ale nikanemɔ kɛ niŋmaa. (1 Tim. 4:13) No hewɔ lɛ, miamɔ ohiɛ ni okase bɔ ni akaneɔ nii jogbaŋŋ kɛ bɔ ni aŋmaa nii jogbaŋŋ, kɛ́ nakai feemɔ wa kɛhã bo po. Kɛ́ ofee nakai lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ obaaná he sɛɛ? No baaye ebua bo ni oná nitsumɔ. Agbɛnɛ hu, no baaye ebua bo ni onyɛ okase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ ni otsɔɔ mɛi hu. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛ́ onyɛɔ okaneɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa ni ojwɛŋɔ nɔ lɛ, no baahã wekukpaa ni yɔɔ okɛ lɛ teŋ lɛ mli awa.—1 Tim. 4:15. w23.12 20 kk. 10-11

Ju, December 8

Yehowa le bɔ ni efeɔ ejieɔ mɛi ni jáa Nyɔŋmɔ lɛ kɛjeɔ shihilɛ ni mli wa mli.—2 Pet. 2:9.

Kpa Yehowa fai ni eye ebua bo ni okagbee kaa mli. Akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, daa nɛɛ ehe miihia ni wɔmia wɔhiɛ waa ni wɔkafee nibii ni Yehowa sumɔɔɔ. Satan hu miifee nɔ fɛɛ nɔ ni ebaanyɛ koni enɛ feemɔ awa ahã wɔ. Gbɛ kome ni etsɔɔ nɔ eduɔ susumɔi gbohii ewoɔ wɔjwɛŋmɔ mli ji, kɛtsɔ hiɛtserɛjiemɔ ni esaaa nɔ. Hiɛtserɛjiemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ hãa wɔnáa susumɔi gbohii, ni no baanyɛ awo wɔhe muji yɛ Yehowa hiɛ ni ehã wɔfee eshai ni yɔɔ hiɛdɔɔ. (Mar. 7:​21-23; Yak. 1:​14, 15) Ja Yehowa eye ebuɔ wɔ dani wɔbaanyɛ wɔjo kaa naa foi. Be ni Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ bɔ ni asɔleɔ lɛ, nɔ kome ni etsĩ tã ji, ni amɛbi ni Yehowa kɛ amɛ ‘akaya kaa mli, shi moŋ ejie amɛ kɛje mɔ fɔŋ lɛ dɛŋ.’ (Mat. 6:13) Yehowa miisumɔ ni eye ebua wɔ, shi ja wɔbi lɛ dã. Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔbi ni Yehowa aye abua wɔ lɛ, esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛje nɔ fɛɛ nɔ ni baanyɛ ekɛ wɔ aya kaa mli lɛ he. w23.05 6-7 kk. 15-17

Jufɔ, December 9

Kpãi etɛ ni alo kɛfee kpãa kome lɛ, anyɛŋ atse lɛ oya.—Jaj. 4:12.

Kɛ́ nuu ko kɛ eŋa sumɔɔ Yehowa lɛ, amɛkɛ eŋaawoo baatsu nii oya, ni no hewɔ lɛ, amɛnáŋ naagbai pii ni baahã amɛsuɔmɔ lɛ he ajɔ. Ni kɛ́ amɛná naagba ko po lɛ, amɛbaatsu he nii. Agbɛnɛ hu, mɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaakase lɛ, ni amɛjieɔ sui tamɔ mlijɔlɛ kɛ tsuishitoo kpo, ni amɛkɛ eshai keɔ. (Efe. 4:32–5:1) Kɛ́ nuu ko kɛ eŋa jie sui ni tamɔ nɛkɛ kpo lɛ, ewaaa kwraa akɛ amɛbaaya nɔ amɛsumɔ amɛhe waa. Nyɛmi yoo ko ni bote gbalashihilɛ mli nɔ ni fe afii 25 ni eho nɛ ni atsɛɔ lɛ Lena lɛ wie akɛ: “Kɛ́ mɔ ko sumɔɔ Yehowa lɛ, ewaaa akɛ obaasumɔ lɛ ni obu lɛ.” Hã wɔkwɛ mɛi komɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli ni fee nakai. Yɛ David seshibii lɛ fɛɛ ateŋ lɛ, Yehowa hala Yosef kɛ Maria akɛ mɛi ni baafɔ mɔ ni awo shi akɛ ebaatsɔ Mesia lɛ. Mɛni hewɔ? Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛsumɔɔ Yehowa waa, ni Yehowa le akɛ, lɛ ji mɔ ni he baahia amɛ fe nɔ fɛɛ nɔ yɛ amɛgbalashihilɛ lɛ mli. w23.05 21 kk. 3-4

Shɔ, December 10

Nyɛboa mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ nyɛteŋ lɛ toi.—Heb. 13:17.

Yesu, wɔ-Hiɛnyiɛlɔ lɛ, yeɔ emuu, shi nyɛmimɛi ni ehala ni amɛnyiɛ wɔhiɛ lɛ yeee emuu. Enɛ hewɔ lɛ, ekolɛ ebaawa kɛhã wɔ akɛ wɔbaabo amɛ toi, titri lɛ, kɛ́ amɛkɛɛ wɔfee nɔ ko ni wɔsumɔɔɔ ni wɔfeɔ. Be ko lɛ, ŋwɛibɔfo ko kɛɛ bɔfo Petro ni efee nɔ ko, shi no mli lɛ, esumɔɔɔ ni efeɔ. Ŋwɛibɔfo lɛ kɛɛ lɛ shii etɛ sɔŋŋ akɛ, egbe kooloi komɛi ni Mose Mla lɛ etsɔɔ akɛ amɛhe tseee lɛ ni eye. Shi shii etɛ lɛ fɛɛ lɛ, Petro kɛɛ efeee. (Bɔf. 10:​9-16) Mɛni hewɔ efee nɔ ko ni tamɔ nakai? Nɔ hewɔ lɛ ji, enu he akɛ nilee bɛ gbɛtsɔɔmɔ hee ni akɛhãa lɛ lɛ mli. Shi bɔfo Paulo bo gbɛtsɔɔmɔ toi oya nɔŋŋ be fɛɛ be. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ko lɛ onukpai ni yɔɔ Yerusalem lɛ kɛɛ Paulo akɛ, eŋɔ hii ejwɛ komɛi ni ekɛ amɛ aya sɔlemɔ shĩa lɛ ni eyafee ehe krɔŋkrɔŋ koni no ahã mɔ fɛɛ mɔ ana akɛ eyeɔ Mla lɛ nɔ. Paulo le akɛ Kristofoi bɛ Mose Mla lɛ shishi dɔŋŋ, ni etɔ̃ko hu. Fɛɛ sɛɛ lɛ, “enɔ jetsɛremɔ lɛ, Paulo ŋɔ hii lɛ kɛfata ehe ni ekɛ amɛ fɛɛ tee koni amɛyafee amɛhe krɔŋkrɔŋ yɛ kusum naa.” (Bɔf. 21:​23, 24, 26) Akɛni Paulo bo gbɛtsɔɔmɔ lɛ toi hewɔ lɛ, ekomefeemɔ tee nɔ ehi nyɛmimɛi lɛ ateŋ.—Rom. 14:​19, 21. w23.10 10 kk. 15-16

Soo, December 11

Yehowa lɛ, mɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ ekɛbɔɔ naanyo kpaakpa.—Lala 25:14.

Ani gbeyeishemɔ ji su ko ni he hiaa ni aná yɛ nanemɛi kpakpai ateŋ? Ekolɛ obaakɛɛ dabi. Kɛ̃lɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔkɛ Yehowa abɔ naanyo kpaakpa lɛ, esa akɛ ‘wɔshe lɛ gbeyei.’ Kɛ́ wɔbɔi Yehowa sɔɔmɔ etsɛ jio, wɔbɔi lɛ sɔɔmɔ etsɛko jio, esa akɛ wɔ fɛɛ wɔshe lɛ gbeyei. Shi kɛ́ akɛɛ mɔ ko sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ, te etsɔɔ tɛŋŋ? Etsɔɔ akɛ, mɔ lɛ sumɔɔ Nyɔŋmɔ waa ni esumɔɔɔ ni efeɔ nɔ ko ni baafite ekɛ lɛ teŋ. Yesu ‘sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei.’ (Heb. 5:7) Shi no etsɔɔɔ akɛ Yehowa he ŋmiŋmi mɔ lɛ. (Yes. 11:​2, 3) Moŋ lɛ, esumɔɔ Yehowa waa, ni eboɔ lɛ toi. (Yoh. 14:​21, 31) Wɔ hu wɔbuɔ Yehowa waa, ejaakɛ eyɛ suɔmɔ, ehiɛ kã shi, eyeɔ jalɛ sane, ni eyɛ hewalɛ. Wɔle hu akɛ, akɛni Yehowa sumɔɔ wɔ hewɔ lɛ, ekwɛɔ bɔ ni wɔfeɔ wɔnii wɔhãa yɛ gbɛtsɔɔmɔi ni ekɛhãa wɔ lɛ ahe. Kɛ́ wɔbo egbɛtsɔɔmɔi toi lɛ, enáa miishɛɛ, shi kɛ́ wɔbooo toi lɛ, edɔɔ lɛ waa.—Lala 78:41; Abɛi 27:11. w23.06 14 kk. 1-2; 15 kk. 5

Sohaa, December 12

Be ni ená hewalɛ lɛ nɔŋŋ lɛ, etsui wó ehe nɔ, ni no kɛ lɛ tee hiɛkpatamɔ mli, ni etɔ̃ Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ nɔ.—2 Kro. 26:16.

Be ni nibii tee nɔ jogbaŋŋ ehã Maŋtsɛ Uzia sɛɛ lɛ, ehiɛ je ehe nɔ akɛ Yehowa ji mɔ ni hã ená hewalɛ kɛ nibii kpakpai babaoo ni eyɔɔ lɛ. Mɛni wɔkaseɔ yɛ enɛ mli? Esa akɛ wɔkai be fɛɛ be akɛ, jɔɔmɔi kɛ nibii kpakpai fɛɛ ni wɔyɔɔ lɛ, Yehowa ni hã wɔná. Esaaa akɛ wɔkɛ nibii ni wɔnyɛɔ wɔfeɔ lɛ shwãa. Moŋ lɛ, esa akɛ wɔda Yehowa shi akɛ eye ebua wɔ ni wɔnyɛ wɔfee nibii nɛɛ fɛɛ. (1 Kor. 4:7) Esa akɛ wɔyɔse akɛ wɔyeee emuu, ni enɛ hewɔ lɛ bei komɛi lɛ ehe baahia ni atsɔse wɔ. Nyɛmi nuu ko ni eye aaafee afii 60 lɛ wie akɛ: “Nɔ ko ni mikase ji, kɛ́ mɔ ko tsɛ mitoi yisɛɛ yɛ nɔ ko ni miyafeee lɛ jogbaŋŋ lɛ he lɛ, esaaa akɛ mimli fuɔ loo minijiaŋ jeɔ wui. Kɛ́ atsɔse mi yɛ nibii komɛi ni miyajwɛŋŋ he jogbaŋŋ ni mifee lɛ ahe lɛ, mimɔɔ tsɔsemɔ lɛ mli, ni miyaa nɔ mikɛ minyɛmɔ fɛɛ sɔmɔɔ Yehowa.” Anɔkwa sane ji akɛ, kɛ́ wɔbo Yehowa toi ni wɔtee nɔ wɔba wɔhe shi lɛ, nibii baaya lɛ jogbaŋŋ ahã wɔ yɛ wɔshihilɛ mli.—Abɛi 22:4. w23.09 10 kk. 10-11

Hɔɔ, December 13

Shifimɔ he ehia nyɛ, koni be ni nyɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii nyɛgbe naa lɛ, nyɛnine ashɛ shiwoo lɛ mlibaa lɛ nɔ.—Heb. 10:36.

Ehe bahia waa ni blema Kristofoi lɛ afi shi. Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, yɛ naagbai ni amɛkɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ asɛɛ lɛ, amɛkɛ naagbai krokomɛi hu kpe yɛ Kristofoi ni amɛji lɛ hewɔ. Yudafoi lɛ ajamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ kɛ Roma amralofoi lɛ wa amɛ yi. Shi amɛteŋ mɛi pii yɛ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛwekumɛi hu wa amɛ yi. (Mat. 10:21) Agbɛnɛ, yɛ asafo lɛ mli hu lɛ, ehe bahia ni amɛmia amɛhiɛ waa koni jamɔ kwalɔi kɛ amɛtsɔɔmɔi kɔɔdɔji lɛ akalaka amɛ ni amɛyafata amɛhe. (Bɔf. 20:​29, 30) Blema Kristofoi lɛ fi shi yɛ shihilɛi nɛɛ fɛɛ amli. (Kpo. 2:3) Mɛni ye ebua amɛ ni amɛfee nakai? Amɛjwɛŋ mɛi tamɔ Hiob kɛ mɛi krokomɛi ni fi shi ni awie amɛhe yɛ Ŋmalɛ lɛ mli lɛ ahe saji lɛ anɔ. (Yak. 5:​10, 11) Amɛsɔle ni Nyɔŋmɔ awaje amɛ, ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ ma jɔɔmɔi ni amɛbaaná kɛ́ amɛfi shi lɛ anɔ. (Bɔf. 4:​29-31; 5:41) Kɛ́ wɔ hu wɔkase mɛi ni fi shi ni awie amɛhe yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ asafo lɛ woji lɛ amli lɛ ahe sane be fɛɛ be ni wɔjwɛŋ nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔfi shi. w23.07 3 kk. 5-6

Hɔgbaa, December 14

No hewɔ lɛ, nyɛyaa nɔ nyɛtaoa Maŋtsɛyeli lɛ kɛ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ klɛŋklɛŋ, ni akɛ nibii krokomɛi nɛɛ fɛɛ baafata he ahã nyɛ.—Mat. 6:33.

Yehowa kɛ Yesu kwaŋ wɔ kɔkɔɔkɔ. Be ni bɔfo Petro kwa Yesu lɛ, ehe bahia ni ekpɛ yiŋ ko ni he hiaa waa, no ji: Ani ebaahã bɔ ni enuɔ he ehãa yɛ nɔ ni efee lɛ he lɛ aje enijiaŋ wui ni ekpa Yesu sɛɛnyiɛmɔ, aloo ebaaya nɔ enyiɛ esɛɛ? No mli lɛ, Yesu etsɔ hiɛ ekpa Yehowa fai ni eye ebua Petro koni ehemɔkɛyeli lɛ akatã. Yesu hã Petro le po akɛ, esɔle ehã lɛ, ni eyɛ nɔmimaa akɛ kɛ́ ehemɔkɛyeli lɛ mli wa lɛ, ebaawo enyɛmimɛi lɛ hewalɛ. (Luka 22:​31, 32) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, be ni Petro kai Yesu wiemɔi nɛɛ, ewo lɛ hewalɛ waa. Wɔ hu kɛ́ wɔnijiaŋ je wui lɛ, Yehowa baanyɛ etsɔ asafoŋ onukpai ni susuɔ mɔ he lɛ anɔ eshɛje wɔmii koni wɔya nɔ wɔye lɛ anɔkwa. (Efe. 4:​8, 11) Bɔ ni Yehowa dro Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ amɛheloonaa hiamɔ nii lɛ, nakai nɔŋŋ ebaadro wɔ hu wɔheloonaa hiamɔ nii kɛ́ wɔhã esɔɔmɔ lɛ he hiaa wɔ fe nɔ fɛɛ nɔ. w23.09 24-25 kk. 14-15

Ju, December 15

Mɔ ni naa mɔ ni bɛ yelikɛbualɔ mɔbɔ lɛ, ekɛmiifa Yehowa, ni Nyɔŋmɔ baato lɛ najiaŋ yɛ nɔ ni efeɔ lɛ hewɔ.—Abɛi 19:17.

Yehowa naa ejurɔ fɛɛ ni wɔfeɔ wɔnyɛmimɛi lɛ, kɛ́ wɔnaa lɛ akɛ nɔ ko bibioo po. Yɛ ehiɛ lɛ, eji afɔle ni jara wa kɛ nyɔmɔ ko ni ehiɛ wɔ, ni bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ebaawo. Kɛ́ be ko ni eho lɛ, osɔmɔɔ akɛ asafoŋ sɔɔlɔ loo asafoŋ onukpa lɛ, Yehowa kaiɔ nitsumɔ ni otsu be ko ni eho lɛ, ni ele akɛ suɔmɔ ji nɔ ni tsirɛ bo ni otsu. (1 Kor. 15:58) Enaa suɔmɔ ni ojieɔ lɛ kpo bianɛ lɛ hu. Yehowa miisumɔ ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛhã lɛ kɛ mɛi krokomɛi lɛ mli aya nɔ awa. Kɛ́ wɔmiitao wɔsumɔ Yehowa waa lɛ, esa akɛ wɔkase Biblia lɛ, wɔjwɛŋ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ nɔ, ni wɔsɔle wɔhã Yehowa daa. Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔmiitao wɔsumɔ wɔnyɛmimɛi lɛ waa lɛ, belɛ esa akɛ wɔfee nibii kɛye wɔbua amɛ. Kɛ́ suɔmɔ ni wɔyɔɔ lɛ mli wa lɛ, ebaahã suɔmɔ ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa, kɛ agbɛnɛ hu, wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ mli awa, ni wɔ kɛ amɛ teŋ naanyobɔɔ lɛ baahi shi kɛya naanɔ! w23.07 10 kk. 11; 11 kk. 13; 13 kk. 18

Jufɔ, December 16

Mɔ fɛɛ mɔ baatere lɛ diɛŋtsɛ ejatsu.—Gal. 6:5.

Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo diɛŋtsɛ ni baakpɛ eyiŋ yɛ saji ni kɔɔ egbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he lɛ ahe. Mlai fioo pɛ yɔɔ Biblia lɛ mli ni kɔɔ helatsamɔ he, tamɔ famɔ ni Yehowa kɛhã akɛ wɔtsi wɔhe kɛje lá kɛ mumɔi kɛ sharamɔ he lɛ, ni esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo aye mlai nɛɛ anɔ kɛ́ eekpɛ eyiŋ yɛ saji ni kɔɔ helatsamɔ he lɛ ahe. (Bɔf. 15:20; Gal. 5:​19, 20) Kɛ́ helatsamɔ gbɛ ko ekuuu mlai nɛɛ amli lɛ, Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo diɛŋtsɛ baanyɛ akpɛ eyiŋ yɛ he. Kɛ́ wɔnuɔ he akɛ tsofafeemɔ gbɛ ni wɔhala lɛ ji nɔ ni hi fe fɛɛ po lɛ, esa akɛ wɔna akɛ wɔnyɛmimɛi lɛ hu yɛ hegbɛ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛkpɛɔ amɛyiŋ yɛ helatsamɔ gbɛ ni amɛsumɔɔ lɛ he. Shishitoo mlai ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ baanyɛ aye abua wɔ kɛ́ wɔmiikpɛ wɔyiŋ yɛ saji ni kɔɔ helatsamɔ he lɛ ahe. (1) Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ pɛ baanyɛ atsa wɔhelai fɛɛ ni ejie helai kɛya kwraa. (Yes. 33:24) (2) Esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo “aná nɔmimaa” akɛ, helatsamɔ gbɛ ni ehalaa lɛ ji nɔ ni hi fe fɛɛ kɛhã lɛ. (Rom. 14:5) (3) Esaaa akɛ wɔkojoɔ mɔ ko loo wɔtɔ̃tɔɔ mɔ ko nane. (Rom. 14:13) (4) Kristofoi sumɔɔ amɛhe, no hewɔ lɛ, amɛhãaa hegbɛ ni amɛyɔɔ akɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛkpɛɔ amɛyiŋ yɛ saji ahe lɛ afite ekomefeemɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ.—Rom. 14:​15, 19, 20. w23.07 24 kk. 15

Shɔ, December 17

Gbii abɔ fɛɛ ni eji Nazirnyo lɛ, eyɛ krɔŋkrɔŋ hã Yehowa.—4 Mo. 6:8.

Ani osumɔɔ Yehowa waa? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ osumɔɔ lɛ waa! Kɛjɛ blema tɔ̃ɔ lɛ, mɛi pii etsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ Yehowa tamɔ bɔ ni osumɔɔ lɛ lɛ. (Lala 104:​33, 34) Mɛi babaoo kɛ nibii eshã afɔle yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ hewɔ. Nakai mɛi ni hi shi yɛ blema Israel ni atsɛɔ amɛ Nazirmɛi loo mɛi ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ fee. Gbɛ́i nɛɛ sa waa ejaakɛ ehã ana akɛ Israelbii ni gbɛ́i nɛɛ kã amɛ nɔ lɛ kɛ amɛ he eshã afɔle bɔ ni afee ni amɛ já Yehowa yɛ gbɛ krɛdɛɛ nɔ. Awie yɛ Mose Mla lɛ mli akɛ, nuu ko loo yoo ko baanyɛ awo shi krɛdɛɛ ko akɛ ebaahi shi akɛ Nazirnyo ehã Yehowa kɛyashi be ko. (4 Mo. 6:​1, 2) Kɛ́ Israelnyo ko wo shi akɛ ebaahi shi akɛ Nazirnyo lɛ, ebaabi ni ehi shi yɛ gbɛtsɔɔmɔi komɛi ni abiii ni Israelbii krokomɛi lɛ ahi shi yɛ naa lɛ anaa. No hewɔ lɛ, mɛni hewɔ Israelbii komɛi hala akɛ amɛbaahi shi akɛ Nazirmɛi? Eeenyɛ efee akɛ, suɔmɔ kpele ni amɛyɔɔ kɛhã Yehowa kɛ bɔ ni amɛhiɛ sɔɔ nibii kpakpai fɛɛ ni efee ehã amɛ lɛ ji nɔ ni tsirɛ amɛ ni amɛfee nakai.—5 Mo. 6:5; 16:17. w24.02 14 kk. 1-2

Soo, December 18

Yehowa . . . jieɔ suɔmɔ ni tsakeee kpo etsɔɔ mɛi ni sumɔɔ lɛ, ni amɛyeɔ ekitãi lɛ anɔ lɛ.—Dan. 9:4.

Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “anɔkwayeli” loo “suɔmɔ ni tsakeee” lɛ kɔɔ suɔmɔ ni mli wa ni mɔ ko yɔɔ kɛhã mɔ ko ni no hewɔ lɛ etuɔ ehe fɛɛ ehãa nakai mɔ lɛ he. Ni bei pii lɛ, wiemɔ nɛɛ ji wiemɔ ni akɛtsuɔ nii kɛtsɔɔ suɔmɔ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛhã etsuji. Wiemɔ nɛɛ nɔŋŋ akɛtsuɔ nii kɛtsɔɔ suɔmɔ ni Nyɔŋmɔ tsuji yɔɔ kɛhã amɛhe. (2 Sam. 9:​6, 7) Be ni be shwieɔ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔye mɔ ko anɔkwa waa fe bɔ ni wɔyeɔ lɛ anɔkwa tsutsu lɛ. Hã wɔkwɛ bɔ ni eba lɛ nakai yɛ Daniel gbɛfaŋ. Yɛ Daniel shihilɛ mli fɛɛ lɛ, ekɛ shihilɛi srɔtoisrɔtoi ni baanyɛ ahã ewa kɛhã mɔ ko akɛ ebaaye Yehowa anɔkwa lɛ kpe. Ekɛ shihilɛi nɛɛ ateŋ ekome ni wa waa lɛ kpe be ni eye fe afii 90 lɛ. Dario maŋtsɛ shĩa onukpai lɛ sumɔɔɔ Daniel sane, ni amɛbuuu e-Nyɔŋmɔ lɛ hu. Enɛ hewɔ lɛ, amɛtsɔ̃ ŋaa koni agbe Daniel. Amɛhã maŋtsɛ lɛ wo mla ko ni baabi ni Daniel aye maŋtsɛ lɛ anɔkwa moŋ fe e-Nyɔŋmɔ lɛ. Yɛ mla lɛ naa lɛ, esaaa akɛ Daniel sɔleɔ ehãa Yehowa gbii 30, ni no baatsɔɔ akɛ eyeɔ maŋtsɛ lɛ anɔkwa. Daniel yeee mla nɛɛ nɔ. Etee nɔ esɔle ehã Yehowa.—Dan. 6:​12-15, 20-22. w23.08 4-5 kk. 10-12

Sohaa, December 19

Nyɛhãa wɔyaa nɔ wɔsumɔsumɔa wɔhe.—1 Yoh. 4:7.

Yehowa miisumɔ ni wɔya nɔ wɔsumɔ wɔnyɛmimɛi lɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba. No hewɔ lɛ, kɛ́ nyɛmi ko kɛ wɔ yeee jogbaŋŋ lɛ, wɔle akɛ jeee gbɛ eje, ejaakɛ wɔ fɛɛ wɔmiimia wɔhiɛ ni wɔhi shi bɔ ni Yehowa miisumɔ ni wɔhi shi lɛ. (Abɛi 12:18) Nyɔŋmɔ sumɔɔ etsuji anɔkwafoi lɛ yɛ emuu ni amɛyeee lɛ fɛɛ sɛɛ. Kɛ́ wɔtɔ̃ lɛ, eshɛɛɛ wɔ efɔ̃ɔɔ, ni ekɛ wɔhe mlifu hu etooo emli. (Lala 103:9) Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Yehowa kɛ wɔtɔmɔi keɔ wɔ, ni esa akɛ wɔkase lɛ. (Efe. 4:32–5:1) Esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli hu akɛ, amrɔ nɛɛ ni naagbee lɛ ebɛŋkɛ waa lɛ, esa akɛ wɔhã wekukpaa ni yɔɔ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ mli awa. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wɔle akɛ, abaawa wɔ yi waa fe tsutsu lɛ po. Ekolɛ abaawo wɔ tsuŋ po yɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ hewɔ. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, wɔnyɛmimɛi lɛ ayelikɛbuamɔ he baahia wɔ waa diɛŋtsɛ.—Abɛi 17:17. w24.03 15-16 kk. 6-7

Hɔɔ, December 20

Yehowa ji mɔ ni kudɔɔ gbɔmɔ najifaamɔi.—Abɛi 20:24.

Awie oblahii kɛ oblayei ni sumɔɔ Yehowa ni amɛná ehiɛ dromɔ ni amɛná miishɛɛ yɛ shihilɛ mli lɛ ahe yɛ Biblia lɛ mli. Amɛteŋ mɔ kome ji, David. David gbekɛbiiashi tɔ̃ɔ ni ehala akɛ ebaasɔmɔ Yehowa, ni sɛɛ mli lɛ, ebatsɔ maŋtsɛ kpakpa. (1 Maŋ. 3:6; 9:​4, 5; 14:8) Kɛ́ okase David he nii ni ona bɔ ni eye Yehowa anɔkwa lɛ, no baatsirɛ bo ni bo hu ofee nakai nɔŋŋ. Kɛ́ oosumɔ hu lɛ, obaanyɛ okase Marko loo Timoteo he nii. Obaana akɛ amɛ hu amɛsɔmɔ Yehowa kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi, ni Yehowa ná amɛhe miishɛɛ. Nibii ni ofeɔ bianɛ lɛ ni baatsɔɔ bɔ ni nibii anaa baayakpa ahã bo wɔsɛɛ. Kɛ́ okɛ ohiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ shi jeee bo diɛŋtsɛ osusumɔi anɔ lɛ, no baaye abua bo ni okpɛ yiŋ kpakpai yɛ shihilɛ mli. Obaaná miishɛɛ, ni otsui baanyɔ omli. Kaahã ohiɛ kpa nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ, Yehowa hiɛ sɔɔ nɔ ni otsuɔ yɛ esɔɔmɔ lɛ mli lɛ waa. Nɔ ko nɔ ko bɛ ni hi fe ni wɔkɛ wɔwala baasɔmɔ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi ni sumɔɔ wɔ lɛ! w23.09 13 kk. 18-19

Hɔgbaa, December 21

Nyɛyaa nɔ . . . nyɛkɛkea nyɛhe tswaa.—Kol. 3:13.

Bɔfo Paulo le akɛ enyɛmimɛi Kristofoi lɛ yeee emuu. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni ekɛ asafo lɛ bɔi bɔɔ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, nyɛmimɛi komɛi ni yɔɔ Yerusalem asafo lɛ mli lɛ heee amɛyeee akɛ ebatsɔ Kristo kaselɔ lɛɛlɛŋ. (Bɔf. 9:26) Sɛɛ mli lɛ, mɛi komɛi hu wie ehe saji gbohii koni amɛkɛfite lɛ amɛhã mɛi. (2 Kor. 10:10) Agbɛnɛ hu, Paulo yɛ jɛmɛ ni asafoŋ onukpa ko kpɛ yiŋ ko ni ejaaa ni eeenyɛ efee akɛ etɔ̃tɔ mɛi anane. (Gal. 2:​11, 12) Ni enaanyo ko ni esumɔɔ esane waa ni atsɛɔ lɛ Marko lɛ hã enine nyɛ shi. (Bɔf. 15:​37, 38) Kulɛ, Paulo baanyɛ akɛɛ akɛ ekɛ nyɛmimɛi nɛɛ ebɔɔɔ dɔŋŋ. Shi efeee nakai, moŋ lɛ, etee nɔ ekɛ enyɛmimɛi lɛ bɔ ejaakɛ esumɔɔ amɛ, ni etee nɔ esɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ. Mɛni ye ebua lɛ ni efee nakai? Paulo sumɔɔ enyɛmimɛi lɛ waa. Enɛ hewɔ lɛ, ekɛ ejwɛŋmɔ emaaa amɛfatɔi lɛ anɔ, moŋ lɛ, ekɛ ejwɛŋmɔ ma sui kpakpai ni amɛyɔɔ lɛ anɔ. Agbɛnɛ hu, suɔmɔ ye ebua lɛ ni etsu nɔ ni aŋma yɛ ŋmɛnɛ ŋmalɛ lɛ mli lɛ he nii. w24.03 15 kk. 4-5

Ju, December 22

Nuŋtsɔ lɛ nyɔŋ lɛ esaaa akɛ enɔɔ, shi moŋ esa akɛ efee mɔ ni mli jɔ hã mɛi fɛɛ.—2 Tim. 2:24.

Saji pii yɛ Biblia lɛ mli ni hãa wɔnaa akɛ, kɛ́ wɔmli jɔ lɛ, wɔnáa he sɛɛ. Ekome ji Isak sane lɛ. Be ni eyahi Filistibii akpokpaa ko ni atsɛɔ lɛ Gerar lɛ nɔ lɛ, Filistibii lɛ ahe tsɛ̃ lɛ, ni amɛtsĩmɔ nubui fɛɛ ni epapa tsuji lɛ etsa lɛ. Shi nɔ najiaŋ ni Isak kɛ amɛ baanɔ ni ebaahe nubui lɛ yɛ amɛdɛŋ lɛ, ekɛ eweku muu lɛ fɛɛ fã ni amɛyahi he kroko ni amɛtsa nubui hei. (1 Mo. 26:​12-18) Shi Filistibii lɛ yanina amɛ yɛ he ni amɛtee lɛ, ni amɛkɛɛ nui ni yɔɔ nakai nubui lɛ hu amli lɛ amɛnɔ. Kulɛ Isak baanyɛ ekɛ amɛ apele he, shi efeee nakai. (1 Mo. 26:​19-25) Mɛni hã ekɛ Filistibii nɛɛ ye yɛ mlijɔlɛ mli yɛ nibii ni amɛfee kɛwo emli la lɛ fɛɛ sɛɛ? Ekã shi faŋŋ akɛ, nɔ kome ni ye ebua lɛ ji, ekase nii kɛjɛ bɔ ni epapa Abraham tiu toiŋjɔlɛ sɛɛ kɛ bɔ ni emami Sara tsɔɔ akɛ ‘eyɛ kpoo ni ehe jɔ’ lɛ mli.—1 Pet. 3:​4-6; 1 Mo. 21:​22-34. w23.09 15 kk. 4

Jufɔ, December 23

Mi mito miyiŋ, ni mafee hu.—Yes. 46:11.

Yehowa tsu e-Bi koome ni esumɔɔ lɛ waa lɛ kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ebatsɔɔ wɔ Maŋtsɛyeli nɛɛ he nii ni ekɛ ewala hã koni ekɛkpɔ̃ wɔ kɛjɛ esha kɛ gbele mli. Be ni atee Yesu shi ni etee ŋwɛi lɛ, awó lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ maŋtsɛ. Sane titri ni Biblia lɛ wieɔ he ji, bɔ ni Yehowa baatsɔ e-Maŋtsɛyeli ni Kristo yeɔ nɔ lɛ nɔ ehã eyiŋtoo kɛhã shikpɔŋ lɛ aba mli ni etse egbɛ́i lɛ he. Yehowa yiŋtoo lɛ tsakeŋ kɔkɔɔkɔ. Ewo shi akɛ ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba lɛ, ebaatsu eyiŋtoo lɛ he nii. (Yes. 46:​10, shn.; Heb. 6:​17, 18) Etsɛŋ, shikpɔŋ lɛ baatsɔ Paradeiso, ni Adam kɛ Hawa bii ni eye emuu ni feɔ nɔ ni ja lɛ ‘baahi nɔ kɛya naanɔ yɛ miishɛɛ mli.’ (Lala 22:26) Shi jeee Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ fɛɛ nɛ. Eyiŋtoo titri ji, ni ehã mɛi ni feɔ esuɔmɔnaa nii yɛ ŋwɛi kɛ mɛi ni feɔ esuɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ afee ekome. Kɛkɛ lɛ, amɛ fɛɛ amɛbaaba amɛhe shi ni amɛbo lɛ toi akɛ amɛ-Nɔyelɔ. (Efe. 1:​8-11) Kɛ́ okwɛ gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ etsuɔ eyiŋtoo lɛ he nii lɛ, ani no hãaa onaa akpɛ ohe? w23.10 20 kk. 7-8

Shɔ, December 24

“Nyɛwajea nyɛhe, . . . ejaakɛ mikɛ nyɛ yɛ,” Yehowa, taiatsɛ lɛ kɛɛ.—Hag. 2:4.

Be ni Yudafoi ni shi Babilon lɛ yashɛ Yerusalem lɛ, etsɛɛɛ ni amɛkɛ shihilɛi ni mli wawai kpe. Ebawa kɛhã amɛ akɛ amɛbaakwɛ amɛwekui lɛ. Agbɛnɛ hu, basabasafeemɔ pii tee nɔ yɛ Persia Nɔyeli lɛ ni yeɔ amɛnɔ lɛ mli, ni maji komɛi ni bɔle Israelbii lɛ hu te shi amɛwo amɛ. Enɛ hã amɛteŋ mɛi komɛi jie amɛjwɛŋmɔ kɛje Yehowa sɔlemɔ shĩa lɛ ni amaa lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, Yehowa hã gbalɔi enyɔ, ni ji Hagai kɛ Zakaria bawo ewebii lɛ hewalɛ, ni enɛ ye ebua amɛ waa. (Hag. 1:1; Zak. 1:1) Shi aaafee afii 50 sɛɛ lɛ, ehe bahia ni awo Yudafoi lɛ hewalɛ ekoŋŋ. No hewɔ lɛ, Ezra, ni ji woloŋmalɔ ni le Mla lɛ jogbaŋŋ lɛ, jɛ Babilon eba Yerusalem koni ebawo Nyɔŋmɔ webii lɛ hewalɛ ni amɛhã Yehowa jamɔ he ahia amɛ fe nɔ fɛɛ nɔ yɛ amɛshihilɛ mli. (Ezr. 7:​1, 6) Gbalɛi ni Hagai kɛ Zakaria gba lɛ ye ebua Yehowa webii ni hi shi yɛ blema lɛ ni amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ be ni ate shi awo amɛ lɛ. Nakai nɔŋŋ gbalɛi nɛɛ baahã wɔhe wɔye waa akɛ, Yehowa baaye ebua wɔ kɛ́ wɔkɛ shihilɛ ni mli wa kpe.—Abɛi 22:19. w23.11 14-15 kk. 2-3

Soo, December 25

Nyɛwoa suɔmɔ tamɔ atade, ejaakɛ eji kpãa ni feɔ mɛi ekome yɛ gbɛ ni eye emuu nɔ.—Kol. 3:14.

Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ wɔnyɛmimɛi lɛ? Nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee ji, ni wɔbaashɛje amɛmii. Kɛ́ wɔmusuŋ tsɔɔ wɔ yɛ amɛhe lɛ, no baaye abua wɔ ni ‘wɔya nɔ wɔshɛje amɛmii.’ (1 Tes. 4:18) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔya nɔ wɔsumɔ wɔnyɛmimɛi lɛ waa? No ji, ni wɔbaamia wɔhiɛ ni wɔkɛ wɔnyɛmimɛi lɛ atɔmɔi ake amɛ kɛ́ efeemɔ wa kɛhã wɔ po. Mɛni hewɔ ehe miihia waa ni wɔsumɔ wɔnyɛmimɛi lɛ bianɛ? Petro hã wɔna nɔ hewɔ. Ewie akɛ: “Nibii fɛɛ anaagbee eshɛ etã. No hewɔ lɛ, . . . nyɛsumɔsumɔa nyɛhe kɛ suɔmɔ ni mli wa.” (1 Pet. 4:​7, 8) Be ni jeŋ fɔŋ nɛɛ naagbee lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔkpa gbɛ? Yesu tsɔɔ nɔ ni baaba esɛɛnyiɛlɔi lɛ anɔ. Ewie akɛ: “Jeŋmaji lɛ fɛɛ baanyɛ nyɛ yɛ migbɛ́i lɛ hewɔ.” (Mat. 24:9) Nɔ ni baaye abua wɔ ni wɔfi shi kɛ́ je lɛ miinyɛ wɔ ji, ni wɔbaaya nɔ wɔfee ekome. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, Satan nyɛŋ egbála wɔmli kɔkɔɔkɔ, ejaakɛ suɔmɔ efee wɔ ekome.—Fip. 2:​1, 2. w23.11 13 kk. 18-19

Sohaa, December 26

Nyɔŋmɔ nanemɛi nitsulɔi ji wɔ.—1 Kor. 3:9.

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ hewalɛ waa. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔtsɔɔ mɛi Yehowa he nii ni wɔye wɔbua amɛ ni amɛbale lɛ jogbaŋŋ lɛ, nibii kpakpai pii jɛɔ mli kɛbaa. Fiofio lɛ, amɛheee Satan amalei lɛ amɛyeee dɔŋŋ, ni amɛbanaa Yehowa sui kpakpai lɛ. Amɛbanaa akɛ, Yehowa yɛ hewalɛ waa ni no hãa amɛnaa kpɛɔ amɛhe. (Yes. 40:26) Amɛnaa hu akɛ, Yehowa yeɔ jalɛ sane be fɛɛ be, ni no hãa amɛkɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ. (5 Mo. 32:4) Agbɛnɛ hu, amɛkaseɔ nibii pii yɛ edɛŋ ejaakɛ ehiɛ kã shi waa. (Yes. 55:9; Rom. 11:33) Ni kɛ́ amɛbale akɛ Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ lɛ, eshɛjeɔ amɛmii waa. (1 Yoh. 4:8) Be ni naanyobɔɔ ni yɔɔ amɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli waa lɛ, amɛnáa hiɛnɔkamɔ ni mli wa akɛ amɛbaatsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii ni amɛbaahi shi kɛya naanɔ. Eji hegbɛ kpele ni wɔná akɛ, wɔbaaye wɔbua mɛi koni amɛbɛŋkɛ amɛ-Tsɛ, Yehowa. Kɛ́ wɔye wɔbua mɛi yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, Yehowa baana wɔ akɛ ‘enanemɛi nitsulɔi.’—1 Kor. 3:5. w24.02 12 kk. 15

Hɔɔ, December 27

Ehi akɛ owooo shi, moŋ fe nɔ ni obaawo shi ni oyeee nɔ.—Jaj. 5:5.

Kɛ́ ofɔlɔi bɛ anɔkwale lɛ mli ni akɛ bo miikase Biblia lɛ, loo ofɔlɔi yɛ anɔkwale lɛ mli ni amɛkɛ bo miikase lɛ, ani oosumɔ ni abaptisi bo? Kɛ́ nakai lɛ, obɔ mɔdɛŋ waa akɛ okɛ nakai oti lɛ ema ohiɛ! Shi dani abaabaptisi bo lɛ, esa akɛ ojɔɔ ohe nɔ ohã Yehowa. Kɛ́ ootao ojɔɔ ohe nɔ ohã Yehowa lɛ, te obaafee lɛ ohã tɛŋŋ? Bɔ ni obaafee lɛ ji, obaasɔle ohã Yehowa ni owo lɛ shi akɛ obaajá ekome too pɛ, ni obaahã nɔ ni esumɔɔ lɛ he ahia bo fe nɔ fɛɛ nɔ yɛ oshihilɛ mli. Kɛ́ ofee enɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ owo Yehowa shi akɛ obaasumɔ lɛ “kɛ otsui muu fɛɛ kɛ osusuma muu fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu fɛɛ kɛ onyɛmɔ fɛɛ.” (Mar. 12:30) Kɛ́ ojɔɔ ohe nɔ ohã Yehowa lɛ, eyɛ bo kɛ Yehowa pɛ teŋ, mɔ ko mɔ ko leee. Shi kɛ́ abaptisi bo lɛ, no lɛ mɔ fɛɛ mɔ naa, ni no hãa amɛnaa akɛ ojɔɔ ohe nɔ ohã Yehowa. Henɔjɔɔmɔ ji shiwoo ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa, ni Yehowa miikpa gbɛ akɛ obaahi shi yɛ ohenɔjɔɔmɔ lɛ naa, ni esa akɛ bo hu obɔ mɔdɛŋ waa akɛ obaahi shi yɛ naa.—Jaj. 5:4. w24.03 2 kk. 2; 4 kk. 5

Hɔgbaa, December 28

Esa akɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ asumɔ eŋa tamɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe; ni esa akɛ ŋa lɛ aná bulɛ ni mli kwɔ ehã ewu.—Efe. 5:33.

Gbalashihilɛ fɛɛ gbalashihilɛ lɛ, naagba yɛ mli. Biblia lɛ hãa mɛi ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ leɔ faŋŋ akɛ, “amɛbaana amanehulu yɛ amɛheloo mli.” (1 Kor. 7:28) Mɛni hewɔ? Nɔ hewɔ lɛ ji, mɛi enyɔ lɛ ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko yeee emuu, ni esoro amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ su, nibii ni esumɔɔ, kɛ nibii ni esumɔɔɔ. Bei komɛi po lɛ, esoro he ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ jɛ. Agbɛnɛ hu, ebaanyɛ eba lɛ akɛ, be ni amɛbote gbalashihilɛ mli lɛ sɛɛ lɛ, amɛbaayɔse sui komɛi yɛ amɛhefatalɔ lɛ he ni amɛyɔseee be ni amɛboteko gbalashihilɛ mli lɛ. Nibii ni wɔtsĩ tã nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko baanyɛ ekɛ naagba aba. Nɔ najiaŋ ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baayɔse nɔ ni efeee lɛ jogbaŋŋ ni kɛ naagba lɛ ba, kɛ nɔ ni ebaanyɛ efee koni anyɛ atsu he nii lɛ, obaana ni mɔ nɛ miishwa mɔ nɛ, ni mɔ nɛ hu miishwa mɔ nɛ. Eshɛɔ he ko po ni amɛnuɔ he akɛ kɛ́ amɛtse gbãla lɛ, loo mɔ nɛ yahi he ko ni mɔ nɛ yahi he kroko lɛ, no moŋ baaye abua amɛ. Shi ani no baahã amɛhe ajɔ amɛ lɛɛlɛŋ? Dabi. Kɛ́ wɔhefatalɔ lɛ kɛ shihilɛ wa po lɛ, Yehowa miisumɔ ni wɔya nɔ wɔkɛ lɛ ahi shi. w24.03 16 kk. 8; 17 kk. 11

Ju, December 29

Hiɛnɔkamɔ lɛ hãaa mɔ nine anyɛ shi.—Rom. 5:5.

Yɛ ohenɔjɔɔmɔ kɛ obaptisimɔ lɛ sɛɛ lɛ, otee nɔ okase Yehowa he nii, ni no ehã obasumɔ lɛ waa. Enɛ ehã oná nɔmimaa waa akɛ, ohiɛnɔkamɔ akɛ obaahi shi kɛya naanɔ yɛ paradeiso lɛ baaba mli. (Heb. 5:13–6:1) Ekolɛ otsɔ nɔ ni Romabii 5:​2-4 lɛ wie lɛ hu mli. Okɛ amanehului srɔtoi kpe, ni ofi shi yɛ fɛɛ mli, ni bianɛ lɛ onuɔ he akɛ Yehowa yɛ ohe miishɛɛ. Akɛni ole akɛ Yehowa yɛ ohe miishɛɛ waa hewɔ lɛ, onuɔ he akɛ nibii ni ewo shi akɛ ebaafee ehã bo lɛ, baaba mli. Ohiɛnɔkamɔ lɛ mli ewa fe tsutsu lɛ, oheɔ oyeɔ akɛ ejeee adesã ko kɛkɛ, eji nɔ ko ni baaba mli lɛɛlɛŋ. Esaa nɔ fɛɛ nɔ ni ofeɔ lɛ he; esaa bɔ ni ohiɔ shi ohãa, bɔ ni okɛ oweku lɛ yeɔ ohãa, bɔ ni okpɛɔ yiŋ ohãa, kɛ bɔ ni okɛ obe tsuɔ nii ohãa lɛ he. Bɔfo Paulo wie nɔ ko ni he hiaa waa yɛ hiɛnɔkamɔ ni obaná be ni Nyɔŋmɔ ená ohe miishɛɛ sɛɛ lɛ he. Ekɛɛ hiɛnɔkamɔ ni oná nɛɛ baaba mli.—Rom. 15:13. w23.12 12-13 kk. 16-19

Jufɔ, December 30

[Yehowa baahã] nyɛnaji amɔmɔ shi jogbaŋŋ.—1 Pet. 5:10.

Kɛ́ wɔkɛ shihilɛ ni mli wa kpe lɛ, bei komɛi lɛ, ehosoɔ wɔ ni ehãa wɔjeɔ wɔŋɛlɛ nɔ tamɔ lɛlɛ ko ni ma ŋshɔ hiɛ ni kɔɔyɔɔ miitswa lɛ kɛmiiya kɛmiiba. Kɛ́ wɔnu he akɛ wɔmiihe wɔje wɔŋɛlɛ nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa yeɔ ebuaa wɔ? Yehowa ewo wɔ shi akɛ, kɛ́ shihilɛ lɛ hoso wɔ po lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ hosomɔ lɛ naa koni wɔkaje wɔŋɛlɛ nɔ. Kɛ́ meele ko nyiɛ ŋshɔ hiɛ ni kɔɔyɔɔ ni naa wa waa ko bɔi tswaa lɛ, ebaanyɛ etswa lɛ kɛya kɛba. Enɛ hewɔ lɛ, meelei pii yɛ nɔ ko tɛtrɛɛ yɛ amɛshishigbɛ biɛ kɛ biɛ ni akpã mli tamɔ loofɔlɔ fiji. Nibii nɛɛ jɔɔ bɔ ni kulɛ kɔɔyɔɔ lɛ tswaa meele lɛ kɛyaa kɛbaa lɛ he, ni mɛi ni yɔɔ meele lɛ mli lɛ feɔ shweshweeshwe, ejaakɛ ehosooo tamɔ tsutsu lɛ. Shi nibii nɛɛ pii yɛ ni ja meele lɛ miiya ehiɛ dani enyɛɔ etsuɔ nii jogbaŋŋ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ shihilɛ ko hoso wɔ shi wɔtee nɔ wɔsɔmɔ Yehowa lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔkaje wɔŋɛlɛ nɔ. w24.01 22 kk. 7-8

Shɔ, December 31

Nyɔŋmɔ nɔ mikɛ mihiɛ fɔ̃ɔ; misheee gbeyei.—Lala 56:4.

Kɛ́ gbeyei mɔ bo lɛ, bi ohe akɛ, ‘Mɛni Yehowa efee momo?’ Susumɔ nibii ni ebɔ lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kwɛmɔ loofɔji kɛ fɔfɔii. Yehowa ebɔɔɔ amɛ tamɔ bɔ ni eyɔɔ lɛ, ni amɛjáaa lɛ, shi ekwɛɔ amɛ jogbaŋŋ. Ani enɛ hãaa wɔná hemɔkɛyeli ni mli wa akɛ ebaakwɛ wɔ hu? (Mat. 6:​25-32) Agbɛnɛ hu, susumɔ nɔ ni Yehowa efee ehã etsuji lɛ ahe okwɛ. Obaanyɛ okase mɔ ko ni awie ehe yɛ Biblia lɛ mli ni yɔɔ hemɔkɛyeli ni mli wa lɛ he nii, loo obaanyɛ okane Yehowa tsuji ni ehi shi yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ ateŋ mɔ ko niiashikpamɔ. Kɛfata he lɛ, obaanyɛ osusu nibii ni Yehowa efee ehã bo momo ni hãa onaa akɛ esusuɔ ohe lɛ ahe. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bi ohe akɛ: ‘Mɛni efee kɛye ebua mi ni mibale anɔkwale lɛ?’ (Yoh. 6:44) ‘Mɛɛ gbɛ nɔ ehã misɔlemɔi ahetoo?’ (1 Yoh. 5:14) ‘Ni mɛɛ gbɛ nɔ mináa e-Bi ni esumɔɔ lɛ lɛ kpɔmɔ afɔle lɛ he sɛɛ daa gbi?’—Efe. 1:7; Heb. 4:​14-16. w24.01 4 kk. 6; 7 kk. 17

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje