Okɛ Ohe Aha!
“Omaŋ lɛ aaaba . . . yɛ amɛsuɔmɔ naa, obalahii asafo lɛ baa tamɔ bɔ jɛɔ jetsɛremɔ musuŋ lɛ.”—LALA 110:3.
1, 2. Mɛni Yehowa Odasefoi feɔ bianɛ yɛ Lala 110:3 kɛ gbeekpamɔ naa?
1 YEHOWA Maŋtsɛ, Yesu Kristo, miiye nɔ bianɛ! Efee klalo kɛha nifeemɔ kɛjɛ 1914, ni eje shishi akɛ ‘eeeye lumɔ po yɛ ehenyɛlɔi lɛ ateŋ.’ (Lala 110:2) Nyɛhaa mɛi ni jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ amɛhe haa lɛ fɛɛ kɛ amɛhe aha kɛha Maŋtsɛ lɛ sɔɔmɔ, ni ha amɛfee nakai ni shishashaomɔ ko bɛ mli yɛ gbɛjianɔtoo ni gboɔ nɛɛ naagbee gbii kwraa nɛɛ amli.
2 Enɛ pɛpɛɛpɛ ji nɔ ni Yehowa Odasefoi feɔ. Amɛyi miifa kɛ nitsulɔi ni tsuɔ nii waa, ni amɛkpɛlɛɔ tamɔ bɔ́. Lalatsɛ lɛ mumɔ naa wiemɔi nɛɛ miiba mli bianɛ: “Omaŋ lɛ aaaba yɛ ota gbi lɛ nɔ, yɛ amɛsuɔmɔ naa, yɛ hewulamɔ krɔŋkrɔŋ mli; obalahii asafo lɛ baa tamɔ bɔ́ jɛɔ jetsɛremɔ musuŋ lɛ.” (Lala 110:3) Mɛɛ gbi po ayɔɔ wala mli yɛ mli nɛkɛ!
3. Yɛ sɔɔmɔ he lɛ, mɛɛ su loo mumɔ anaa yɛ Yehowa tsuji ateŋ yɛ be fɛɛ mli? Okɛ Ŋmalɛ aye enɛ he odase.
3 Suɔmɔ mli ni ajɛɔ akɛ he shaa afɔle mumɔ efee nɔ ni anaa yɛ Yehowa anɔkwa tsu ji lɛ ateŋ yɛ be fɛɛ mli. No hewɔ lɛ beni akɛ hegbɛ lɛ ha gbalɔ Yesaia akɛ etsu nii akɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ jajelɔ lɛ, eha hetoo amrɔ nɔŋŋ akɛ: “Naa mi, tsumi!” (Yesaia 6:8) Yɛ shishijee mli beni Yesu sɔmɔɔ yɛ Galilea lɛ, etee Yudafoi komɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ aŋɔɔ ni efɔ nine etsɛ amɛ akɛ: ‘Nyɛbaa ni nyɛbanyiɛa misɛɛ.’ Amɛkpɛlɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ, ni amɛshi tooyeli kɛ wuoyaa nitsumɔi sɔrɔtoi lɛ. (Mateo 4:18-22; Luka 5:27, 28) Yei ni sumɔɔ jɛ amɛtsui mli amɛkɛ amɛbe, mɔdɛŋbɔɔ kɛ heloo gbɛfaŋ nibii ni amɛyɔɔ ha koni amɛkɛkpee Yesu kɛ ekaselɔi lɛ yɛ amɛhiamɔ nii anaa. (Marko 15:40, 41; Luka 8:1-3) Hɛɛ, kɛ hegbɛi kɛha sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ ba lɛ, nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ fɛɛ kɛ amɛhe haa.
Amɛjɛ Amɛsuɔmɔ mli Amɛkɛ Amɛhe Ha
4. Te Paulo kɛ ehefatalɔi lɛ bu ‘Makedonia tsɛmɔ’ lɛ amɛha tɛŋŋ?
4 Kristofonyo bɔfo Paulo hu kɛ ehe ha kɛha Yehowa sɔɔmɔ kɛ eyijiemɔ. Be ko lɛ ena ninaa ni nuu ko miikpa lɛ fai akɛ: “Ba Makedonia ni obaye obua wɔ.” Ani bɔfo lɛ kɛ ehefatalɔi lɛ kpɛlɛ nɔ? Amɛfee nakai diɛŋtsɛ, ejaakɛ wɔkaneɔ akɛ: “Shi beni ena nii lɛ pɛ lɛ, amrɔ lɛ wɔtao akɛ wɔya Makedonia, ejaakɛ wɔna wɔle krɛdɛɛ akɛ Nuŋtsɔ lɛ etsɛ wɔ kɛmiiya jɛi, koni wɔyajaje sanekpakpa lɛ wɔtsɔɔ amɛ.” Amɛkɛ amɛhe ha, ni Yehowa kɛ omanyeyeli jɔɔ amɛsɔɔmɔ ni jɛ suɔmɔ mli lɛ nɔ.
5. Mɛni ji nɔ ni mɛi komɛi ewie yɛ klɛŋklɛŋ Kristofoi lɛ asɔɔmɔ he?
5 Sɔɔmɔ ni jɛ suɔmɔ mli ji klɛŋklɛŋ Kristojamɔ kadimɔ nii. Áwie yɛ amɛhe akɛ: “Jeee maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi asɛɛ pɛ klɛŋklɛŋ sɔlemɔ lɛ fi; amɛji maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi diɛŋtsɛ. [Enuuu he akɛ] kɛ ewo maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ ahe nyɔji ni ekɛ miishɛɛ ni hewalɛ ko bɛ mli bo omanye ni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ eye ni amɛgbaa he sane lɛ toi kɛkɛ lɛ etsu lɛ diɛŋtsɛ egbɛfaŋnɔ egbe naa. Nɛkɛ sɔlemɔi bibii nɛɛ ji maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ahenaabuamɔ he diɛŋtsɛ. Mɔ fɛɛ mɔ nuɔ he akɛ atsɛ lɛ ni ejaje Sanekpakpa lɛ.” (The Preaching Value of Missions, ni maŋshiɛmɔi ni Helen Barret Montgomery ha yɔɔ mli) Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ji sanekpakpa shiɛlɔi ni yɔɔ ekaa. “Mra be mli sɔlemɔ lɛ he yinɔsane ni yɔɔ Bɔfoi lɛ Asaji lɛ amli lɛ yeɔ odase akɛ amɛbu sanekpakpa shiɛmɔ lɛ akɛ hiɛdɔɔ sane diɛŋtsɛ. Sanekpakpa shiɛmɔ lɛ ji nɔ ni baa klɛŋklɛŋ.” (The Idea of the Laity, ni David Haney ŋma.) Ni mɛni jɛ nitsumɔ ni Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ kɛ amɛhe sha afɔle yɛ mli nɛɛ mli ba? “Etsɛɛɛ ni amɛbɔi gbɛfaa yɛ Roma gbɛjegbɛi anɔ kɛmiiya maji kɛ nɔyeli hei ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ amli. Yɛ be ni sa mli lɛ, maŋkwramɔ Maŋtsɛyeli lɛ fɛɛ batsɔ he ni ajɛɔ agbeɔ jamɔ hee nɛɛ ashwaa.” (Imperial Rome, ni Moses Hadas ŋma) Hɛɛ, ‘ashiɛ sanekpakpa lɛ yɛ bɔɔ nii ni yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ fɛɛ mli,’ ejaakɛ nakai mra be mli Kristofoi Odasefoi lɛ kɛ amɛhe ha!—Kolosebii 1:23; Mateo 28:19, 20; Bɔfoi lɛ Asaji 1:6-8.
6. Te ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa odasefoi nuɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he yɛ be fɛɛ mli amɛhaa tɛŋŋ?
6 Mumɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa Odasefoi ateŋ. Nɔ ni kɛ enɛ kpaa gbee lɛ, August 1881 Watchtower lɛ kɛɛ: “Ani ooshiɛ lo? Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ mɔ ko nyɛŋ afee asafoku bibioo lɛ mlinyo ja shiɛlɔi pɛ. . . . Atsɛɛɛ wɔ, ni asaŋ afɔɔɔ wɔ mu koni wɔbahe woo ni wɔbua jwetri naa, shi moŋ ni wɔkɛha ni akɛ wɔ atsu nii, ni wɔshiɛ sanekpakpa lɛ.” Nakai susumɔ lɛ nɔŋŋ yɔɔ yɛ sɛɛ mli afii lɛ amli. Yɛ kpee ko ni yɔɔ miishɛɛ ni afee yɛ Cedar Point, Ohio, yɛ afi 1922 mli lɛ, awo mɛi ni fiɔ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ yɛ jɛmɛ lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛkua nyɛsɛɛ nyɛyaa sɔɔmɔ lɛ nɔ, O nyɛ ŋwɛi flooflo Nyɔŋmɔ lɛ bii! Nyɛkɛ nyɛ tawuu nii lɛ awulaa! Nyɛhiɛ akaa shi, nyɛshia kpe, nyɛkɛ nyɛhe awoa nitsumɔ lɛ mli, nyɛfea ekãa. Nyɛfea Nuŋtsɔ lɛ anɔkwa odasefoi kɛ anɔkwayelɔi. Nyɛyaa nyɛhiɛ yɛ tawuu lɛ mli kɛyashi be mli ni Babilon nɔ fɛɛ nɔ aaatsɔ amaŋfo. Nyɛjajea sane lɛ kɛyaa shɔŋŋ yɛ he fɛɛ he. Esa akɛ je lɛ ale akɛ Yehowa ji Nyɔŋmɔ ni ákɛ Yesu Kristo ji maŋtsɛmɛi a-Maŋtsɛ kɛ nuŋtsɔmɛi a-Nuŋtsɔ. Enɛ ji gbii fɛɛ amli gbi lɛ. Naa, Maŋtsɛ lɛ miiye nɔ! Nyɛji enajiaŋdamɔlɔi ni jajeɔ sane lɛ. No hewɔ lɛ nyɛjajea, nyɛjajea, nyɛjajea Maŋtsɛ lɛ kɛ emaŋtsɛyeli lɛ.” Yehowa Odasefoi kɛ miishɛɛ kɛ ekãa yaa nɔ amɛkɛ amɛhe haa kɛhaa Maŋtsɛyeli jajemɔ nɛɛ.
Atsu Hiamɔ Kpele Ko He Nii
7, 8. Yehowa webii lɛ ateŋ mɛi pii kɛ amɛhe eha mɛɛ sɔɔmɔ?
7 Yehowa tsuji babaoo kɛ amɛhe eha be fɛɛ shiɛmɔ sɔɔmɔ lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi sɔmɔ akɛ colporteurs (gbɛgbalɔi) , ni amɛshihilɛ jeee nɔ ni yɔɔ mlɛo. Odasefonyo ko ni eda yɛ afii amli kɛɛ akɛ, “Hɛɛ, wɔhaa colporteurs (aloo gbɛgbalɔi) lɛ shiɛɔ yɛ maji kɛ akrowai amli yɛ nakai shishijee gbii lɛ amli. Bei komɛi lɛ amɛkɛ Biblia kasemɔ woji tsakeɔ ŋmɔshi nibii, wuɔi, samala kɛ nibii krokomɛi ni amɛbaanyɛ amɛkɛfee nɔ ko loo amɛaahɔɔ amɛha mɛi krokomɛi lɛ. Bei komɛi lɛ, amɛkɛ okwaafoi lɛ hiɔ shi jenamɔ yɛ hei ni mɛi faaa tsɔ yɛ ni jɛkɛ lɛ, ni amɛwɔɔ aboŋoi anɔ loo emli yɛ bei komɛi amli . . . Nɛkɛ anɔkwafoi nɛɛ tee nɔ nakai afii babaoo kɛyashi be mli ni gbɔlɛ nina amɛ.” Amɛteŋ mɛi komɛi ji obalaŋtai yɛ be mli ni amɛje be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ shishi lɛ. Eji anɔkwale akɛ amɛnitsumɔ lɛ wa, shi amɛkɛ amɛhe ha, ni eŋɔɔ amɛnaa akɛ amɛsɔmɔ. Taakɛ amɛteŋ mɔ ko kɛɛ lɛ: “Wɔji obalaŋtai ni yɔɔ miishɛɛ yɛ sɔɔmɔ lɛ mli, ni efeɔ wɔ miishɛɛ akɛ wɔkɛ wɔhewalɛ aaasɔmɔ Yehowa.”
8 Yehowa webii anijiaŋ ejeko wui yɛ sanekpakpa lɛ shiɛmɔ mli, kɛtsɔ afii lɛ amli, yɛ tai, hɔmɔ, shikpɔŋ hosomɔi ni eko bɛ ni kɛ lɛ yeɔ egbɔ kɛ nibii krokomɛi ni ba ni fɛɛ feɔ “ba ni” Kristo “eba” Maŋtsɛyeli hewalɛ mli kɛjɛ 1914 lɛ he “okadi” lɛ fɛɛ sɛɛ. (Mateo 24:3-14) Nɔni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, amɛteŋ mɛi pii kɛ amɛhe eha be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ, ni kwɛ bɔ ni ehi akɛ amɛfee nakai!
9. (a) Mɛɛ nifeemɔ ko ni sa kadimɔ jogbaŋŋ atsu he nii yɛ Yehowa Odasefoi ayinɔsane mli yɛ February 1, 1943? (b) Mɛni ha anyɛ ato Gilead Skul lɛ he gbɛjianɔ koni anyɛ atsu Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mligbelemɔ yɛ majimaji ateŋ lɛ he nii?
9 Jeŋ Ta II miiya nɔ kɛ hiɛdɔɔ yɛ February 1, 1943. Shi yɛ nakai fɛi be ni yɔɔ ŋanii lɛ nɔ lɛ, yɛ Kingdom Farm ni yɔɔ South Lansing, New York lɛ, afee nɔ ko ni sa kadimɔ yɛ Yehowa Odasefoi ayinɔsane mli. Hii nyɔŋmai ejwɛ kɛ nɛɛhu kɛ yei nyɔŋmai enumɔ kɛ ekome—amɛ fɛɛ lɛ gbɛgbalɔi—je nyɔji enumɔ nikasemɔ shishi yɛ Buu-Mɔɔ Biblia Skul ni ji Gilead. Tsɔsemɔ nɛɛ baaha amɛnyɛ amɛfee maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi yɛ shikpɔji krokomɛi anɔ. Akɛni ta be mli shihilɛ eŋmɛɛɛ gbɛ kwraa ni akɛ sanekpakpa shiɛlɔi aya Europa kɛ Asia hewɔ lɛ, akɛ mɛi ni gbe nikasemɔ naa yɛ Gilead Skul lɛ mli kɛjɛ shishijee lɛ tee Cuba, Mexico, Costa Rica, Puerto Rico, Canada kɛ Alaska. Maŋtsɛyeli-shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mlilɛɛmɔ yɛ majimaji ateŋ lɛ he hiamɔ lɛ tee nɔ ejaakɛ gbɛgbalɔi ni tsuɔ nii waa kɛ amɛhe miiha.
Nɔ ni Gilead Skul lɛ Enyɛ Efee
10. Mɛɛ Maŋtsɛyeli nɔyaa he nɔkwɛmɔ nii atsi ta kɛjɛ be mli ni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ni atsɔse amɛ yɛ Gilead lɛ yashɛ shikpɔji komɛi anɔ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ?
10 Nikaselɔi fe 6,000 egbe nikasemɔ naa kɛjɛ Gilead Skul ni amrɔ nɛɛ eyɔɔ Yehowa Odasefoi Asafo lɛ yitso ni yɔɔ Brooklyn, New York lɛ nikasemɔ kui 76 lɛ amli. Ŋwanejee ko bɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ skul lɛ he lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, beni klɛŋklɛŋ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ni atsɔse amɛ yɛ Gilead lɛ shɛ Brazil yɛ 1945 lɛ, no mli lɛ aŋkroaŋkroi 394 pɛ kɛ amɛhe woɔ Maŋtsɛyeli-shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ nakai maŋ lɛ mli. Ŋmɛnɛ, yibɔ lɛ fe 148,000. Yɛ 1949 mli, beni klɛŋklɛŋ mɛi ni atsɔse amɛ yɛ Gilead lɛ yashɛ Japan lɛ, no mli lɛ Maŋtsɛyeli-shiɛlɔi ni ji maŋ lɛ nɔ bii etɛ pɛ kɛ amɛhe woɔ sɔɔmɔ lɛ mli yɛ nakai Bokagbɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Amrɔ nɛɛ mɛi ni fe 86,000 feɔ nakai!
11. Kɛjɛ be mli ni agbele Gilead Skul lɛ naa yɛ 1943 kɛbaa nɛɛ, mɛni eba yɛ Maŋtsɛyeli nɔyaa mli yɛ jeŋ fɛɛ?
11 Shi Maŋtsɛyeli nɔyaa yɛ jeŋ fɛɛ hu? Ojogbaŋŋ, beni atsɔse klɛŋklɛŋ Gilead Skulbii lɛ yɛ 1943 agbe naa lɛ, no mli lɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi 126,329 tsuɔ nii yɛ shikpɔji 54 nɔ yɛ jeŋ fɛɛ. Ŋmɛnɛ, shiɛlɔi ayibɔ ni fe fɛɛ, 2,652,323 feɔ nakai yɛ shikpɔji 205 nɔ. Nɛkɛ yifalɛ babaoo nɛɛ jɛ nitsumɔ kpakpa ni mɛi ni amɛkase nii yɛ Gilead lɛ etsu lɛ hewɔ.
12. Zakaria 8:23 miiba mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
12 Bɔfɔi kɛ tsuji yɛ Kristo najiaŋ ni amɛkase nii amɛgbe naa lɛ na akɛ yibii ni yɔɔ ŋmɔji lɛ amli lɛ etsu kɛha kpamɔ yɛ maji ni atsu amɛ kɛtee nɔ lɛ babaoo mli. (Mateo 9:37, 38; 2 Korintobii 5:20) Maji pii yɛ ni amɛyi faaa kwraa yɛ mli, shi ŋmɛnɛ, ohai abɔ, akpei abɔ, akpei nyɔŋmai abɔ po kɛ amɛhe ebɔ Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe, ni nɔ ni amɛkɛɔ yɛ enɛ feemɔ mli ji akɛ: “Wɔkɛnyɛ aaatee; ejaakɛ wɔnu akɛ Nyɔŋmɔ kɛnyɛ yɛ.” (Zakaria 8:23) Hɛɛ, ni bɔni afee ni nɔyaa ni yaa nɔ yɛ jeŋ fɛɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ lɛ mli aya hiɛ lɛ, nɛkɛ “asafo babaoo” ni amɛyi faa lɛ kɛ amɛhe miiha.—Kpojiemɔ 7:9.
Eŋɔɔ Amɛnaa Akɛ Amɛkɛ Amɛhe Ha
13. (a) Mɛni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ko ni ji yoo ni kɛ ehe ha kɛha Yehowa sɔɔmɔ ni yaa hiɛ lɛ wie? (b) Mɛɛ sanebimɔ esa akɛ asusu he?
13 Yehowa jɔɔ mɛi ni jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛfeɔ nii ni amɛyɔɔ he-kɛ-afɔleshaa mumɔ lɛ diɛŋtsɛ, ni amɛyɛ miishɛɛ babaoo akɛ amɛkɛ amɛhe eha koni amɛtsu nii babaoo kɛha Nyɔŋmɔ yijiemɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, nyɛmiyoo ko ni ji maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ŋma akɛ: “Mikpa nitsumɔ, ni mitsake nɔ fɛɛ nɔ bɔ ni minyɛŋ mikɛ mihe awo heloo gbɛfaŋ nitsumɔ mli dɔŋŋ, ni yɛ September 1930, yɛ shikahelɛtemɔ he naagba kpele lɛ teŋ tuuŋtu lɛ, mije foidamɔ shishi yɛ wala gbɛ lɛ nɔ [akɛ gbɛgbalɔ] ni mikwɛɛɛ misɛɛ. Mimii shɛɔ mihe yɛ be fɛɛ mli akɛ mifee nakai . . . No ji bɔ ni Yehowa hi ha lɛ ni misa minaa mikwɛ, kɛ eyijiemɔ ni milaa daa gbi, ni enɛ eha mi jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ koni mikɛkpee nɔ fɛɛ nɔ ni aaaba lɛ naa.” (Lala 34:9) Ani obaanyɛ okɛ ohe aha kɛha gbɛgbamɔ loo maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ sɔɔmɔ hegbɛ lɛ?
14. Mɛni Nɔyeli Kuu lɛ mlinyo ko wie yɛ be fɛɛ sɔomɔ lɛ he?
14 Yɛ be mli ni ekɛ afii 21 ehi be fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ, klɛŋklɛŋ Gilead maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ ateŋ mɔ kome ni yɔɔ Japan lɛ ŋma yɛ 1960 mli akɛ: “Amɛji afii ni miishɛɛ kɛ niiashikpamɔi eyi mli obɔ ni wala shihilɛ bei afii oha ko kɛkɛ nyɛŋ aná!” Ŋmɛnɛ, aaafee afii 24 sɛɛ lɛ, nyɛminuu nɛɛ miishɛɛ lɛ fa babaoo akɛ Yehowa Odasefoi a-Nɔyeli Kuu lɛ mlinyo.
15. (a) Yɛ be mli ni amɛkɛ amɛhe ewo Betel sɔɔmɔ mli afii babaoo lɛ, mɛni ji nɔ ni mɛi komɛi ewie? (b) Mɛɛ sanebimɔ ko ni hɛleɔ mɔ jwɛŋmɔ shi enɛ kɛba?
15 Yɛ be mli ni nyɛminuu ko esɔmɔ yɛ Buu-Mɔɔ Asafo lɛ yitso ni eji oshijafo, afii babaoo lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mishwaaa mihe yɛ gbɛ ni mihala akɛ matsɔ nɔ yɛ be mli ni miji obalanyo lɛ. . . . Miishɛɛ ni baa beni minaa bɔ ni woji tɛtrɛbii akpekpei abɔ kɛ woji krokomɛi ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli saji yɔɔ mli lɛ gbɛɔ shwaa kɛyaa shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ efee nyɔmɔwoo diɛŋtsɛ ni yɔɔ naakpɛɛ kɛha mi.” Nyɛmiyoo ko ni esɔmɔ yɛ Brooklyn Betel kɛjɛ 1920 afii lɛ amli lɛ kɛɛ be ko akɛ: “Wiemɔi ni fa loo amɛsa bɛ ni baanyɛ atsɔɔ tsui ni nyɔɔ mɔ mli kɛ miishɛɛ ni mina lɛ mli.” Ni yɛ be mli ni ekɛ afii pii esɔmɔ yɛ Betel lɛ, nyɛminuu ko kɛɛ akɛ: “Mina shihilɛ gbɛ ko ni miishɛɛ, nyɔmɔwoo kɛ jɔɔmɔ diɛŋtsɛ yɔɔ mli lɛ mli ŋɔɔmɔ. Ani bo hu obaanyɛ okɛ ohe aha kɛha miishɛɛ sɔɔmɔ yɛ Betel lo?
Okɛ Hemɔkeyeli ni Oyɔɔ yɛ Yehowa Mli Ahere Nɔ
16. Mɛni nyɛmimɛi hii enyɔ ni amɛdara yɛ afii amli ewie yɛ nitsumɔ ni nine shɛɔ nɔ kɛjɛɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ dɛŋ lɛ he?
16 Nyɛminuu ko ni eda yɛ afii amli ni esɔmɔɔ amrɔ nɛɛ yɛ Papua New Guinea ŋma be ko akɛ: “Nɛkɛ [be fɛɛ sɔomɔ afii] nɛɛ efee afii ni hi fe fɛɛ, afii ni miishɛɛ yɔɔ mli fe fɛɛ . . . Kwɛ jwɛŋmɔ ni yɔɔ mli akɛ mibo Nuŋtsɔ lɛ shiwoo ni yɔɔ Mateo 6:33 lɛ toi! Kwɛ nilee ni yɔɔ Nuŋtsɔ lɛ hiɛnyiɛmɔ ni jeɔ kpo kɛtsɔɔ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ lɛ mli!” Nyɛminuu ko ni jɛ Ŋleshi Ablotsiri ni efee be fɛɛ sɔɔlɔ yɛ India kɛjɛ 1920 afii lɛ amli lɛ jaje jogbaŋŋ akɛ: “Kɛ akɛ aaato he lɛ, je lɛ ebatsɔ he ko ni edaaa kwraa. [Yehowa] tsuji yɛ maŋ fɛɛ maŋ nɔ ni asumɔɔ amɛ yɛ maŋ kome mli tamɔ afeɔ yɛ maŋ kroko mli. Etsɛɛɛ ni mɔ ko leɔ shihilɛi ni yɔɔ maŋsɛɛ shikpɔji anɔ lɛ jogbaŋŋ. Sane lɛ pɛ ji ni mɔ ko ato eyiŋ akɛ ebaafee, kɛkɛ lɛ ebaatao Yehowa mumɔ lɛ ni eye ebua lɛ ni eye gbɛtsii nii sɔrɔtoi lɛ anɔ kunim. Miŋaawoo ji akɛ, Kpɛlɛmɔ nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni jɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ dɛŋ lɛ nɔ, ni okɛ miishɛɛ ato oyiŋ akɛ obaatsu.”
17. (a) Mɛɛ hegbɛi kɛha hiɛyaa loo nɔyaa yɛ sɔɔmɔ ni akɛhaa Yehowa lɛ mli yɔɔ kɛha asafoŋ shiɛlɔi? (b) Beni Paulo hiɛ ba ehe nɔ akɛ ‘agbele shinaa ko ni boteɔ nitsumɔ pii mli’ lɛ naa aha lɛ lɛ, mɛni efee?
17 Ákɛ asafoŋ shiɛlɔ ni ohiɛ weku kɛ Ŋmalɛ naa gbɛnaa nii sɔrɔtoi lɛ, obaabi akɛ, ‘Enyiɛ po manyɛ mafee?’ Mɔ ko mɔ ko nyɛŋ akɛɛ bo. Shi obaanyɛ osɔle oha Yehowa, ni obi akɛ ekɛ bo atsu nii babaoo kɛyashɛ he fɛɛ he ni eeenyɛ yɛ esɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli. Ekolɛ obaanyɛ oha be ni okɛwoɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli daa lɛ aya hiɛ. Kɛji akɛ okɛ mɔ ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ ekaseee Biblia lɛ, obaanyɛ oto gbɛjianɔ ni ofee nakai. Ni wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔha sɔɔmɔ ni wɔkɛhaa Yehowa lɛ hilɛ aya hiɛ kɛ wɔkɛ ŋaawoo ni jɛ e-Wiemɔ lɛ mli kɛ egbɛjianɔtoo lɛ dɛŋ lɛ tsu nii. Agbɛnɛ kɛ oji onukpa ni ahala lɛ lɛ, yelikɛbuamɔ ni okɛhaa yɛ mumɔŋ lɛ he baahia babaoo yɛ asafo kroko mli. Kɛ nyɛ weku lɛ fa kɛtee he ni nyɛhe hiaa waa yɛ lɛ, bo kɛ oŋa kɛ obii lɛ baana miishɛɛ babaoo yɛ mɛi ni tamɔ tooi lɛ ni nyɛnaa amɛ ni nyɛyeɔ nyɛbuaa amɛ lɛ mli. Yɛ be ni sa mli lɛ, obaana miishɛɛ yɛ asafo hee ni oye obua ni ato ama shi lɛ hewɔ, aloo ekolɛ jɔɔmɔi krokomɛi babaoo ni okpaaa gbɛ baanyɛ afee onɔ̃. Beni bɔfo Paulo bayoo akɛ ‘shinaa agbo ko yɛ ni yaa sɔɔmɔ mli ni agbele naa’ lɛ, ebafee mɔ ni sumɔɔ akɛ eeeha esɔɔmɔ ni ekɛhaa Yehowa lɛ aya hiɛ kɛha eyijiemɔ. (1 Korintobii 16:9; 2 Korintobii 2:12; Kolosebii 4:2-4) Ani onuɔ he nakai nɔŋŋ?
18. (a) Mɛni ajieɔ yi kɛ hegbɛ kɛha Kristofoi anitsumɔ ni yaa hiɛ gbele kɛha bo? (b) Kɛ okɛ ohe ha lɛ mɛni baajɛ mli aba?
18 No hewɔ lɛ, mɛni obaafee kɛ akɛ sɔɔmɔ kɛha Yehowa he hegbɛ fɔ ohiɛ? Ani okɛ ohe haŋ, aloo obaajie he ni akɛshaa afɔle mumɔ kpo? Susumɔ he jogbaŋŋ. (Luka 14:27-30) Shi kɛji akɛ gbɛ ko ni haa Kristofoi anitsumɔ faa babaoo naa gbele kɛha bo lɛ, sɔlemɔ oha Yehowa. Tsii nɔ ni otaoɔ lɛ ata diɛŋtsɛ yɛ nɛkɛ sɔlemɔi nɛɛ amli ni okpa egbɛtsɔɔmɔ gbɛ. (Lala 37:5; Filipibii 4:6, 7) Kɛkɛ lɛ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ miitsirɛ bo ni okpɛlɛ hegbɛ ko nɔ lɛ, kpɛlɛmɔ nakai hiɛnyiɛmɔ lɛ nɔ ni ofee nii kɛ hemɔkɛyeli yɛ oŋwɛi Tsɛ lɛ mli. Abaajɔɔ bo babaoo yɛ he ni akɛshaa afɔle gbɛ ni otsɔɔ nɔ ohaa Maŋtsɛyeli lɛ he nibii shwereɔ lɛ hewɔ. Ni kaimɔ akɛ, “Yehowa jɔɔmɔ lɛ, no feɔ mɔ niiatsɛ, ni ekɛ piŋmɔ ko fataaa he.” (Abɛi 10:22; Maleaki 3:10) Hɛɛ; jɔɔmɔi wuji diɛŋtsɛ ni akpaaa gbɛ ji nɔ ni baafee onɔ̃ kɛ okɛ ohe ha!a
[Shishigbɛ niŋmai]
a Ajie kɛjɛ May 1, 1984 Watchtower lɛ mli.
[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]
Beni Paulo nine shɛ ‘Makedonia tsɛmɔ’ lɛ nɔ lɛ, ekɛ ehefatalɔi lɛ kɛ amɛhe ha kɛha sɔɔmɔ kɛha Yehowa yijiemɔ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 30]
Gilead Skul klɛŋklɛŋbii ni gbe nikasemɔ naa yɛ July 1943. Nɛkɛ gbɛgbalɔi ni tsuɔ nii waa nɛɛ kɛ amɛhe ha kɛha Maŋtsɛyeli sɔɔmɔ ni yaa hiɛ