‘Sanekpakpa lɛ Shiɛmɔ’ Kɛtsɔ Heloonaa Yelikɛbuamɔ Nɔ
KUO TUNG, obalanyo Buddhanyo ko ni jɛ Hong Kong nine shɛ kɔlegi tsɔsemɔ nɔ. Hsiu Ying, nyɛ ko ni yɔɔ Taiwan ná tsamɔ ni he hiaa lɛ waa kɛha ebinuu ni he yeɔ waa lɛ. Mɛɛ tsakpaa yɔɔ saji enyɔ ni tamɔ nɔ ni kɛ amɛhe kpaaa gbee nɛɛ mli?
Kulɛ Kuo Tung nyɛŋ ana nikasemɔ yɛ kɔlegi. Shi yɛ sɔlemɔ ni ekɛ ehe ebɔ he lɛ hewɔ lɛ, agbele shinai lɛ aha lɛ. Nakai nɔŋŋ hu, Hsiu Ying binuu Iɛ nine shɛ helatsamɔ ni yɔɔ hwanyaŋŋ ni,he hiaa lɛ nɔ yɛ helatsamɔ he ni ji sɔlemɔ lɛ nɔ ni yɔɔ he ni eyɔɔ lɛ. Agbɛnɛ, yɛ bɔ ni ekɛ̃ ehe ebɔ sɔlemɔ lɛ he lɛ hewɔ lɛ, ana tsabaa aha naagba lɛ.
Kuo Tung kɛ Hsiu Ying saji jeee nɔ ni ekaaa yɛ gbɛ ko nɔ. Agbala gbɔmɛi akpei abɔ ni yɔɔ maji ni nako nɔyaa tsɔ lɛ amli lɛ kɛtee skul, helatsamɔ he, awusai akwɛmɔ hei kɛ gbɛjianɔtoi krokomɛi ni sɔlemɔ lɛ kɛtsuɔ nii lɛ amli. Amɛtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ amɛna heloo gbɛfaŋ nibii saŋŋ amɛha amɛhe. Ni yɛ enɛ feemɔ mli lɛ, akɛni amɛteŋ mɛi pii kɛ amɛhe bɔ sɔlemɔ lɛ he hewɔ lɛ, eha sɔlemɔ lɛ mli bii lɛ efa babaoo.
Nifeemɔ Ko Ni Ehe Yinɔsane Jɛ Blema
Sɔlemɔ lɛ skul sɔrɔtoi kɛ helatsamɔ hei lɛ jeee nɔ ko hee. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛjɛ mra bei lɛ amli ni atsu maŋsɛɛ sanekpakpashiɛlɔi kɛtee hei ni mɛi komɛi etsɛ lɛ wɔŋjalɔi ashikpɔji anɔ, skul kɛ helatsamɔ hei efee dɛŋdadei ni hi jogbaŋŋ ni atsɔ nɔ abote shikpɔŋkukuji heei nɛɛ amli ni mɛi enyɛ amɛkɛ amɛhe efɔ amɛ nɔ ni amɛna nanemɛi kɛjɛ maji nɛɛ amli.
Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ be mli ni etsɔɔ shihilɛ ni yɔɔ India yɛ afii ohai 19 lɛ shishijee mli lɛ, wolo Nineteen Centuries of Missions (1899) lɛ kɛɔ akɛ: “Jeee kɛ maŋsɛɛ sanekpakpashiɛlɔi lɛ kɛ hiɛdɔɔ miitsu sanekpakpa nitsumɔ lɛ pɛ kɛkɛ, shi amɛgbɔɔ deŋme kɛ omanyeyeli yɛ wolo kasemɔ, helatsamɔ kɛ jamɔ lɛ mli nitsumɔ hu mli.” Mɛni jɛ mli ba? “Sɔlemɔ fɛɛ sɔlemɔ yɛ skul sɔrɔtoi ni ayaa daa gbi, skul sɔrɔtoi ni akaseɔ tsɔnei kɛ guɔyeli nibii afeemɔ ni awɔɔ jɛmɛ hu, nɔtsamɔ skul loo kɔlegi, kɛ agbɛnɛ yɛ fɛɛ mli lɛ, nyɔŋmɔjamɔ nikasemɔ he.”
Yɛ be mli ni ewieɔ nɔ ni tsofafeemɔ nitsumɔ etsu yɛ “maŋsɛɛ sanekpakpa nitsumɔ lɛ mli” lɛ he lɛ, wolo lɛ kɛɛ akɛ: “Aheɔ tsofafeelɔ lɛ atuu yɛ be fɛɛ mli, ni hejɔlɛ ni tsofafeelɔ lɛ haa mɛi ni naa nɔ lɛ nine shɛɔ nɔ lɛ kanyaa hekɛnɔfɔɔ ko yɛ emli, yɛ be babaoo mli lɛ, nɔ ni nyiɛɔ sɛɛ baa ji hemɔkɛyeli yɛ jamɔ ni etsɔɔ lɛ mli. Shwɛ fioo ni anyiɛɔ akrowa muu lɛ fɛɛ hiɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ yɛ helatsamɔ ni eba lɛ hewɔ koni amɛkwa wɔŋjamɔ ni amɛnine ashɛ Kristojamɔ tsɔsemɔ nɔ.”
Nɔ ni ji anɔkwale yɛ India lɛ hu baafee anɔkwale yɛ maji krokomɛi ni yɔɔ Bokagbɛ Shɔŋŋ, South America kɛ Afrika hu he. Jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ ashiɛ sanekpakpa lɛ kɛtsɔ kwasafo loo maŋ nitsumɔ nɔ lɛ ehe shi. Europa kɛ Amerika maŋsɛɛ sanekpakpashiɛmɔ kui, Katolikbii kɛ Protestantbii fɛɛ tsu nitsulɔi kɛtee nɛkɛ hei nɛɛ ni amɛto amɛ diɛŋtsɛ amɛsɔlemɔi, skul sɔrɔtoi, helatsamɔ hei, kɛ gbɛjianɔtoi krokomɛi. Enɛ yɛ omanye babaoo akɛ egbala maŋ lɛ mli bii lɛ, ni eha amɛ kwasafoŋ nitsumɔ nɛɛ bafee maŋsɛɛ sanekpakpashiɛmɔ nitsumɔ lɛ fa ni sɔlemɔ lɛ tsuɔ he nii.
Nɛkɛ nitsumɔi ni sɔlemɔ lɛ to he gbɛjianɔ nɛɛ batsɔ nɔ ni yɔɔ gbɛhe krɛdɛɛ ko yɛ maŋbii lɛ ateŋ afii pii. Amɛ skul nikasemɔ hei wuji lɛ bafeɔ nɔ ni ehe gbɛi kɛ nikasemɔ hei ni yaa hiɛ ni mɛi pii taoɔ aloo amɛdiɔ sɛɛ. Kɛ akɛto he lɛ, amɛ helatsamɔ hei lɛ ji he ni nitsumɔ dadei kpakpai heei kwraa lɛ yɔɔ. Ni yɛ hei ni nɔnyɛɛ babaoo ka nɔyelii lɛ anɔ yɛ maŋbii ahe nitsumɔ hewɔ lɛ, amɛhereɔ enɛ atuu ni amɛwoɔ amɛhiɛ nyam.
Sanebimɔ ko bɛ he akɛ yelikɛbuamɔ ni atsɔ gbɛjianɔtoo nɛɛ nɔ akɛha lɛ etsu nɔ kpakpa yɛ akɛtsei lɛ amli. Skul kɛ universiti sɔrɔtoi ni sɔlemɔ lɛ tsuɔ he nii lɛ eha atsɔse nikaselɔi akpei abɔ ni kulɛ amɛnyɛŋ amɛna. Nɛkɛ helatsamɔ hei kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he gbɛjianɔtoi nɛɛ kɛ hejɔlɛ ebaha gbɔmɛi akpei abɔ ni anyɛŋ akane amɛ ni yɔɔ maŋ lɛ sɛɛgbɛ he ni hiŋmɛigbelemɔ bɛ lɛ. Ejurɔfeemɔ nitsumɔi ni Albert Schweitzer kɛ “Awo” Teresa tsu lɛ ji nɔ ni ale jogbaŋŋ yɛ majimaji ateŋ ni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛna Nobel toiŋjɔlɛ jweremɔ nɔ lɛ eko.
Shi yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, esa akɛ mɔ ko abi akɛ: Ani kwasafo aloo maŋbii asanekpakpa lɛ nine eshɛ oti ni etaoɔ lɛ nɔ? Ani eha mɛi ni nine shɛ ejurɔfeemɔ nitsumɔi nɛɛ anɔ lɛ etsɔmɔ Kristofoi diɛŋtsɛ? Ani ekɛ anɔkwale hemɔkɛyeli kɛ hiɛnɔkamɔ eha gbɔmɛi lɛ? Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, esa akɛ wɔbi akɛ: Ani enɛ ji nɔ ni yɔɔ Yesu jwɛŋmɔ mli yɛ be mli ni efa ekaselɔi lɛ ni ‘amɛshiɛ sanekpakpa Iɛ yɛ jeŋ fɛɛ’ lɛ?—Mateo 24:14, King James Version.