Nyɔmɔwoo Yɛ Anɔkwa Suɔmɔ Mli
“Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛ nitsumɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ lɛ nɔ.”—HEBRIBII 6:10.
1, 2. Mɛni hewɔ nyɔmɔwoo nyɔɔ anɔkwa suɔmɔ mli kɛha wɔ diɛŋtsɛ lɛ?
SUƆMƆ ni pɛsɛmkunya bɛ mli ji nɔ ni da fe fɛɛ, ni yɔɔ nyam fe fɛɛ, kɛ su ni sɛɛnamɔ yɔɔ he fe fɛɛ ni wɔɔnyɛ wɔjie lɛ kpo. Nɛkɛ suɔmɔ nɛɛ (Hela, a·gaʹpe) biɔ babaoo kɛjɛɔ wɔdɛŋ yɛ be fɛɛ mli. Shi akɛni Nyɔŋmɔ ni yeɔ jalɛsane ni yɔɔ suɔmɔ bɔ wɔ hewɔ lɛ, wɔnaa akɛ nyɔmɔwoo diɛŋtsɛ yɛ suɔmɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli lɛ mli. Mɛni hewɔ enɛ yɔɔ nakai lɛ?
2 Yiŋtoo kome ni haa anɔkwa suɔmɔ feɔ nɔ ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli lɛ kɔɔ jwɛŋmɔŋ yeyeeye-feemɔ shishitoo mla lɛ he, ni ji akɛ, bɔ ni susumɔi kɛ henumɔi saa wɔgbɔmɔtsei ahe ehaa lɛ. Mɔ ko ni yɔɔ jwɛŋmɔŋ nɔnyɛɛ he nilee ekɛɛ akɛ: “‘Suɔmɔ onaanyo’ lɛ ji tsofafeemɔ mli ŋaawoo bibii ni yɔɔ shweshweeshwe fe fɛɛ ni akɛha lɛ ateŋ ekome.” Hɛɛ, “mɔ ni naa mɔbɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ esusuma ejurɔ efeɔ.” (Abɛi 11:17) Nɔ ni shishinumɔ tamɔ nakai nɔŋŋ ji nɛkɛ wiemɔi nɛɛ: “Mɔ ni nine kpɔɔ lɛ, eeewo fɔ, ni mɔ ni haa mɛi tɔtɔɔ lɛ, lɛ hu eeetɔ.”—Abɛi 11:25; (NW) okɛto Luka 6:38 he.
3. Mɛni Nyɔŋmɔ feɔ ni ehaa anɔkwa suɔmɔ feɔ nɔ ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli lɛ?
3 Nyɔmɔwoo yɛ suɔmɔ hu mli ejaakɛ Nyɔŋmɔ woɔ nii ni afeɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli lɛ he nyɔmɔ. Wɔkaneɔ akɛ: “Mɔ ni naa ohiafo mɔbɔ lɛ, ekɛmiifa Yehowa; ni nɔ ni eŋɔha lɛ, lɛ [Nyɔŋmɔ] eeeto lɛ najiaŋ ekoŋŋ.” (Abɛi 19:17) Yehowa Odasefoi feɔ nii yɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ kɛ gbeekpamɔ naa beni amɛjajeɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. Amɛle akɛ ‘Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa amɛ nitsumɔ kɛ suɔmɔ ni amɛjieɔ kpo amɛtsɔɔ egbɛi lɛ nɔ.’—Hebribii 6:10.
Wɔ Nɔkwɛmɔ Nɔ ni Hi Fe Fɛɛ
4. Akɛ nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ mli lɛ, namɔ kɛ enɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni hi fe fɛɛ haa, ni efee enɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
4 Namɔ kɛ nɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ ni tsɔɔ akɛ nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ mli lɛ haa? Mɔ ni kɛ enɛ haa lɛ jeee mɔ ko mɔ ko fe Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ! Nyɔŋmɔ “sumɔ [adesa] je lɛ, akɛ eŋɔ ebi koome lɛ eha.” (Yohane 3:16) E-Bi lɛ ni ekɛha koni mɛi ni kpɛlɛɔ nakai kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ lɛ ana naanɔ wala lɛ ha Yehowa laaje nɔ ko babaoo diɛŋtsɛ, ni etsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ eyɛ suɔmɔ kɛ henumɔ fɛɛ. Anaa enɛ hu yɛ anɔkwale ni eji akɛ ‘Israel haomɔ yɛ Mizraim lɛ fɛɛ mli lɛ, lɛ hu ehao’ lɛ mli. (Yesaia 63:9) Kwɛ bɔ ni Yehowa aaahao babaoo beni enaa e-Bi lɛ piŋmɔ yɛ sɛŋmɔtso nɔ ni enuɔ ni eebolɔ akɛ: “Mi-Nyɔŋmɔ, mi-Nyɔŋmɔ, mɛɛba okwa mi?” lɛ.—Mateo 27:46.
5. Mɛni eba akɛni Nyɔŋmɔ sumɔɔ adesai aahu akɛ no ha ekɛ e-Bi lɛ ha hewɔ lɛ?
5 Ani Yehowa na akɛ nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ ni lɛ diɛŋtsɛ ejie lɛ kpo lɛ mli? Ena nakai diɛŋtsɛ. Kwɛ hetoo ni Yehowa nyɛ efɔ̃ etswa Abonsam hiɛ yɛ gbɛ ni ekaaa nɔ akɛni Yesu ye anɔkwa yɛ nɔ ni Satan nyɛ efee lɛ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ hewɔ! (Abɛi 27:11) Yɛ anɔkwale mli lɛ, nibii fɛɛ ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baatsu ni ekɛjie ahorabɔɔ ni akɛba Yehowa gbɛi lɛ nɔ lɛ kɛya, ekɛ Paradeiso aba shikpɔŋ nɔ ekoŋŋ, ni eha gbɔmɛi akpekpei abɔ naanɔ wala lɛ baaba mli ejaakɛ Nyɔŋmɔ sumɔ adesai babaoo akɛ eŋɔ etsuiŋ jwetri ni jara wa fe fɛɛ kɛha lɛ lɛ eha akɛ afɔleshaa nɔ̃.
Yesu Nɔkwɛmɔ Nɔ Kpakpai Lɛ
6. Suɔmɔ tsirɛ Yesu koni efee mɛni?
6 Nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa kroko ni yeɔ odase akɛ nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ mli ji Nyɔŋmɔ Bi, Yesu Kristo nɔ̃ lɛ. Esumɔɔ eŋwɛi Tsɛ lɛ, ni nakai suɔmɔ lɛ etsirɛ Yesu koni efee Yehowa suɔmɔnaa nii ni nɔ ni baaba lɛ kɔɔɔ he eko. (Yohane 14:31; Filipibii 2:5-8) Yesu tee nɔ ejie esuɔmɔ lɛ kpo etsɔɔ Nyɔŋmɔ eyɛ mli akɛ yɛ bei komɛi amli lɛ esa akɛ ekpa e-Tsɛ lɛ fai “kɛ bolɔmɔ ni naa wa kɛ yaafonui.”—Hebribii 5:7.
7. Yɛ mɛɛ gbɛi anɔ Yesu ena akɛ nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ mli?
7 Ani awo Yesu nyɔmɔ yɛ nɛkɛ he-kɛ-afɔleshaa suɔmɔ nɛɛ hewɔ? Hɛɛ awo lɛ nyɔmɔ diɛŋtsɛ! Susumɔ miishɛɛ ni ena kɛjɛ nibii kpakpai fɛɛ ni efee yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ ni he afii etɛ kɛ fa lɛ mli lɛ he okwɛ. Kwɛ bɔ ni eye ebua gbɔmɛi yɛ mumɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ babaoo eha! Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛtsɔ nɔkwɛmɔ nɔ ni efee akɛ gbɔmɔ ni yeɔ emuu baanyɛ ahiɛ anɔkwayeli ni yeɔ emuu mli eha Nyɔŋmɔ yɛ nɔ ni Satan baanyɛ ekɛba enɔ lɛ fɛɛ sɛɛ hewɔ lɛ, Yesu tsui nyɔ emli akɛ eha ana Abonsam akɛ amalelɔ. Agbɛnɛ, akɛ Nyɔŋmɔ tsulɔ anɔkwafo lɛ, Yesu nine shɛ nyɔmɔwoo ni fe fɛɛ ni ji shihilɛ ni gbele bɛ mli nɔ yɛ be mli ni atee lɛ shi kɛtee ŋwɛi wala mli lɛ. (Romabii 6:9; Filipibii 2:9-11; 1 Timoteo 6:15, 16; Hebribii 1:3, 4) Ni mɛɛ hegbɛi ni yɔɔ naakpɛɛ jwere ehiɛ nɛkɛ yɛ Harmagedon kɛ agbɛnɛ yɛ Afii Akpe Nɔyeli be lɛ mli, beni akɛ Paradeiso baaba shikpɔŋ nɔ ekoŋŋ, ni aaatee gbɔmɛi akpekpei akpei abɔ shi kɛaajɛ gbohii ateŋ lɛ! (Luka 23:43) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yesu ena akɛ nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ mli.
Paulo Nɔkwɛmɔ Nɔ Lɛ
8. Mɛni ji Paulo niiashikpamɔ yɛ anɔkwa suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ enaanyo gbɔmɔ lɛ hewɔ?
8 Be ko lɛ bɔfo Petro bi Yesu akɛ: “Naa, wɔ lɛ wɔshi nii fɛɛ, ni wɔbanyiɛ osɛɛ; belɛ mɛni wɔbaana?” Yesu hetoo lɛ fa ko ji: “Mɔ fɛɛ mɔ ni eshi shiai loo nyɛmimɛi hii loo nyɛmimɛi yei loo tsɛ loo nyɛ loo ŋa loo bii loo abɔɔi yɛ migbɛi lɛ hewɔ lɛ, aaato lɛ najiaŋ toi oha, ni eeena naanɔ wala.” (Mateo 19:27-29) Wɔnaa enɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni jeɔ kpo faŋŋ yɛ bɔfo Paulo, ni na jɔɔmɔi babaoo mli ŋɔɔmɔ, ni Luka titri ji mɔ ni ŋma enɛ yɛ Bɔfoi lɛ Asaji ahe wolo lɛ mli lɛ he sane lɛ mli. Anɔkwa suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ enaanyo gbɔmɔ ha Paulo ŋmɛɛ enitsumɔ akɛ Farisifonyo ni akɛ woo haa lɛ lɛ he. Agbɛnɛ susumɔ nɔ ni Paulo ŋmɛ etsui shi yɛ mli tamɔ yii, gbelei amli kpitio-kpitio, osharai kɛ yayai-nyiɛmɔ lɛ he okwɛ—fɛɛ lɛ yɛ anɔkwa suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ E-sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hewɔ.—2 Korintobii 11:23-27.
9. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ awo Paulo nyɔmɔ yɛ anɔkwa suɔmɔ ni ejie lɛ kpo lɛ hewɔ?
9 Ani Yehowa wo Paulo nyɔmɔ yɛ anɔkwa suɔmɔ he nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa ni efee nɛɛ hewɔ? Ojogbaŋŋ, susumɔ bɔ ni Paulo sɔɔmɔ lɛ wo yibii babaoo lɛ he okwɛ. Enyɛ eto Kristofoi asafoi kɛtsara nɔ. Ni kwɛ naakpɛɛ nii ni Nyɔŋmɔ ha lɛ hewalɛ koni etsu! (Bɔfoi lɛ Asaji 19:11, 12) Agbɛnɛ Paulo na hegbɛ akɛ enine aaashɛ ninaai ni fe adebɔɔ mli nɔ̃ nɔ, ni eŋmala woji 14 ni fata Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ ahe bianɛ. Nɔ ni ta enɛɛmɛi fɛɛ nɔ lɛ, akɛ jweremɔ nɔ ni ji shihilɛ ni gbele bɛ mli yɛ ŋwɛi ha lɛ. (1 Korintobii 15:53, 54; 2 Korintobii 12:1-7; 2 Timoteo 4:7, 8) Paulo na diɛŋtsɛ akɛ Nyɔŋmɔ woɔ anɔkwa suɔmɔ he nyɔmɔ.
Nyɔmɔwoo Yɛ Anɔkwa Suɔmɔ Mli yɛ Wɔgbi Nɛɛ Mli
10. Mɛni ebaanyɛ ehe dani mɔ ko abatsɔ Yesu kaselɔ ni wɔjie wɔsuɔmɔ kpo wɔtsɔɔ Yehowa?
10 Ŋmɛnɛ, Yehowa Odasefoi hu ena akɛ nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ mli. Wɔ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ ni wɔɔjie lɛ kpo kɛtsɔ emasɛi ni wɔɔdamɔ ni wɔtsɔmɔ Yesu kaselɔi lɛ baaha wɔlaaje wɔwala po akɛ emuuyeli mlihiɛlɔi. (Okɛto Kpojiemɔ 2:10 he.) No hewɔ ni Yesu kɛɛ akɛ wɔbu he akɔntaa wɔkwɛ da lɛ. Shi wɔfeee nakai ni wɔkɛle kɛji akɛ nyɔmɔwoo yɛ kaselɔ ni wɔji lɛ mli loo nyɔmɔwoo bɛ mli. Shi moŋ wɔfeɔ nakai ni wɔkɛsaa wɔhe ni wɔkpee nyɔmɔ fɛɛ nyɔmɔ ni kaselɔ-feemɔ baahe lɛ naa.—Luka 14:28.
11. Mɛni hewɔ mɛi komɛi nyɛɛɛ ajɔɔ amɛhe nɔ amɛha Nyɔŋmɔ lɛ?
11 Ŋmɛnɛ, mɛi pii—ŋwanejee ko bɛ he akɛ akpekpei abɔ—heɔ sane ni Yehowa Odasefoi kɛbaa amɛŋɔɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ amɛyeɔ. Shi amɛgbalaa amɛhe shi kɛjɛɔ amɛhenɔ ni amɛaajɔɔ amɛha Nyɔŋmɔ ni amɛha abaptisi amɛ lɛ he. Ani enɛ jɛ anɔkwa suɔmɔ ni mɛi krokomɛi yɔɔ ni amɛ lɛ amɛbɛ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ hewɔ? Mɛi pii sumɔɔɔ ni amɛtsɔɔ henɔjɔɔmɔ kɛ baptisimɔ gbɛ lɛ nɔ ejaakɛ amɛmiisumɔ ni amɛya nɔ amɛsa amɛgbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ hiɛ. Mɛi komɛi hu sumɔɔɔ ni amɛtsiɔ amɛbɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ he kpaakpa ejaakɛ amɛsubaŋ tamɔ nitsumɔtsɛ ko ni kɛɛ Odasefonyo ko nɛkɛ lɛ su: “Misumɔɔ esha.” Eka shi faŋŋ akɛ aŋkroaŋkroi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ahiɛ esɔɔɔ nibii fɛɛ ni Nyɔŋmɔ kɛ Kristo efee kɛha amɛ lɛ.
12. Mɛni nɛkɛ wolo nɛɛ ewie ni maa nyɔmɔwoo ni jɛɔ nilee ni gbalaa wɔ kɛbɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ he yɛ anɔkwa suɔmɔ mli lɛ nɔ mi?
12 Kɛji akɛ wɔhiɛ sɔɔ nibii fɛɛ ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo efee kɛha wɔ lɛ lɛlɛŋ lɛ, wɔbaajie enɛ kpo wɔtsɔɔ kɛtsɔ wɔsuɔmɔ mli ni wɔɔjɛ wɔwo nyɔmɔ fɛɛ nyɔmɔ ni ebiɔ ni wɔwo yɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ sɔɔmɔ mli ni wɔfee Yesu kaselɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi lɛ nɔ. Yɛ anɔkwa suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ hewɔ lɛ, hii kɛ yei ni yɔɔ shihilɛi fɛɛ mli—nitsumɔtsɛmɛi ni eye omanye, mɛi ni ehe gbɛi yɛ akaŋshii kɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ mli, kɛ mɛi krokomɛi—kɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ eye hesuɔmɔ kɛ pɛsɛmkunya nitsumɔi lɛ anajiaŋ, taakɛ bɔfo Paulo fee lɛ. Ni amɛheŋ nɔ ko ni amɛkɛto Nyɔŋmɔ ni amɛbale lɛ ni amɛsɔmɔɔ lɛ lɛ najiaŋ. Buu Mɔɔ lɛ kɛɛ be ko yɛ enɛ gbɛfaŋ akɛ: “Wɔbi yɛ bei komɛi amli akɛ, Nyɛmimɛi enyiɛ baasumɔ ni amɛhe Amerika shika dɔlai akpe yɛ nɔ ni amɛle yɛ Anɔkwale lɛ he lɛ hewɔ? Anaaa nine ko ni awo nɔ! Namɛi baahe dɔlai akpei nyɔŋma? Mɔ ko bɛ! Namɛi baahe dɔlai akpeiakpe kome? Namɛi baaŋɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ ni amɛkɛtsake nɔ ni amɛle yɛ Ŋwɛi gbɔmɔ lɛ kɛ Ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ he lɛ? Mɔ ko mɔ ko bɛ! Kɛkɛ ni wɔkɛɛ, Nanemɛi, nyɛjeee asafoku ko ni nyɛtsui enyɔɔɔ nyɛmli kwraa. Kɛji akɛ nyɛnuɔ he akɛ nyɛyɛ nii babaoo akɛ nyɛheŋ nɔ ko ni nyɛkɛtsake Nyɔŋmɔ he nilee ni nyɛyɔɔ lɛ, belɛ nyɛnuɔ he akɛ nyɛyɛ nii babaoo tamɔ bɔ ni wɔ hu wɔyɔɔ lɛ.” (December 15, 1914, baafa 377) Hɛɛ, Nyɔŋmɔ kɛ eyiŋtoi ahe anɔkwa nilee gbalaa wɔ kɛbɛŋkɛɔ ehe kpaakpa yɛ anɔkwa suɔmɔ ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli lɛlɛŋ lɛ mli.
13. Te esa akɛ wɔsusu teemɔŋ nikasemɔ he wɔha tɛŋŋ?
13 Kɛji wɔsumɔɔ Nyɔŋmɔ lɛ, wɔbaabɔ mɔdɛŋ ni wɔle ni wɔfee esuɔmɔnaa nii. (1 Yohane 5:3) Wɔkɛ hiɛdɔɔ baasusu teemɔŋ nikasemɔ, sɔlemɔ, kɛ Kristofoi akpeei ni wɔɔya lɛ he. Enɛɛmɛi fɛɛ biɔ he-kɛ-afɔleshaa, ejaakɛ nɛkɛ nitsumɔi nɛɛ biɔ be, hewalɛ, kɛ nibii krokomɛi ni wɔkɛaatsu nii. Ebaabi ni wɔhala televishin nɔ nikwɛmɔ aloo teemɔŋ Biblia kasemɔ ni wɔkɛ wɔhe aaawo mli. Shi kwɛ bɔ ni wɔhe waa yɛ mumɔŋ babaoo ha, kwɛ bɔ ni wɔnyɛɔ wɔyeɔ mɛi krokomɛi odase jogbaŋŋ wɔhaa, ni kwɛ bɔ ni wɔnaa Kristofoi akpeei ahe sɛɛ babaoo wɔhaa kɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ tsu nikasemɔ ni tamɔ nɛkɛ he nii ni wɔto be ni fa wɔha enɛ feemɔ lɛ!—Lala 1:1-3.
14. Te sɔlemɔ kɛ wekukpaa kpakpa ni aaaka wɔkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?
14 Ani wɔnaa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ ni wɔkɛ lɛ gbaa sane daa kɛtsɔɔ ‘sɔlemɔ ni wɔhiɛɔ mli daa’ nɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ? (Romabii 12:12) Aloo yɛ be babaoo mli lɛ wɔnaaa deka bɔ ni sa ni wɔkɛaatsu hegbɛ ni sɛɛnamɔ kpele yɔɔ mli nɛɛ he nii? ‘Sɔlemɔ ni wɔfɔɔɔ’ lɛ ji gbɛ ni he hiaa ni wɔkɛaawo wekukpaa ni ka wɔkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli hewalɛ. (1 Tesalonikabii 5:17) Ni nɔ ko nɔ ko bɛ ni hi tamɔ wekukpaa kpakpa ni ka wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ ni baaye abua wɔ kɛ wɔkɛ kaai miikpe lɛ. Mɛni ye bua Yosef ni enyɛ edamɔ shi shiŋŋ yɛ be mli ni Potifar ŋa lɛ kaa lɛ lɛ? Ni mɛni hewɔ Daniel kpaaa sɔlemɔ beni Mediabii kɛ Persiabii amla gu akɛ ekasɔle ekpa Yehowa fai lɛ? (1 Mose 39:7-16; Daniel 6:4-11) Wekukpaa kpakpa ni ka amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ ye bua nakai hii lɛ ni amɛye kunim, taakɛ bɔ ni ebaaye ebua wɔ ni wɔfee nakai lɛ!
15. Te esa akɛ wɔsusu Kristofoi akpeei ahe wɔha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ?
15 Belɛ, te hiɛdɔɔ ni wɔkɛsusuɔ wɔ daa otsi kpeei enumɔ lɛ he lɛ yɔɔ tɛŋŋ? Ani wɔŋmɛɔ gbɛ koni tɔlɛ, gbɔmɔtsoŋ naagba fioo ko, aloo kɔɔyɔŋ tsakemɔ fioo ko atsi gbɛnaa nii ni ka wɔnɔ akɛ wɔkɛ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ akakpa wɔhenaabuamɔ lɛ naa? (Hebribii 10:24, 25) Amerikanyo ko ni ji tsɔnei ahe nitsulɔ na akɛ enitsumɔ gbaa Kristofoi akpeei ni esa akɛ ana lɛ yɛ shishi lɛ naa. No hewɔ lɛ etsake enitsumɔ, ni elaaje shika yɛ enɛ feemɔ mli bɔni afee ni enyɛ eya Kristofoi akpeei lɛ fɛɛ. Wɔkpeei lɛ haa wɔnaa wɔhe hewalɛwoo mli ŋɔɔmɔ ni wɔwajeɔ wɔhemɔkɛyeli (Romabii 1:11, 12) Ani wɔnaaa yɛ nɛkɛ saji nɛɛ fɛɛ mli akɛ “mɔ ni duɔ babaoo lɛ kpaa babaoo” hu? (2 Korintobii 9:6, NW) Hɛɛ, anɔkwa suɔmɔ kpojiemɔ yɛ nɛkɛ gbɛi anɔ lɛ mli yɛ nyɔmɔwoo babaoo.
Anɔkwa Suɔmɔ kɛ Wɔ Sɔɔmɔ Nitsumɔ Lɛ
16. Kɛ suɔmɔ tsirɛ wɔ loo ekanya wɔ ni wɔye odase trukaa lɛ, mɛni baajɛ mli aba?
16 Suɔmɔ kanyaa wɔ koni wɔshiɛ sanekpakpa lɛ akɛ Yehowa webii. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, etsirɛɔ wɔ koni wɔkɛ wɔhe awo trukaa odaseyeli mli. Ekolɛ wɔɔshashao shi akɛ wɔɔye odase trukaa, shi suɔmɔ baatsirɛ wɔ koni wɔwie. Yɛ anɔkwale mli lɛ, suɔmɔ baaha wɔsusu ŋaa gbɛi ni wɔɔtsɔ nɔ wɔje sanegbaa shishi ni wɔkɛbama Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ he. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ: Kristofonyo onukpa ko ni ta kɔɔyɔŋ lɛlɛ mli na akɛ eta Roma Katolek osɔfo ko masɛi. Klɛŋklɛŋ lɛ, onukpa lɛ bibii osɔfo lɛ saji komɛi ni gbaŋ enaa. Shi beni osɔfo lɛ yiɔ shi kɛjɛɔ kɔɔyɔŋ lɛlɛ lɛ mli lɛ, no mli lɛ emiishɛɛ lɛ eha ehe wɔwoji lɛ enyɔ. Mɛɛ nɔ kpakpa po jɛ trukaa odaseyeli mli ba nɛkɛ!
17, 18. Suɔmɔ baakanya wɔ ni wɔfee mɛni yɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he?
17 Anɔkwa suɔmɔ hu kanyaa wɔ koni wɔkɛ wɔhe awo shia-kɛ-shia shiɛmɔ nitsumɔ lɛ kɛ Kristofoi asɔɔmɔi krokomɛi amli. Bei abɔ ni wɔnyɛɔ wɔkɛ mɛi krokomɛi gbaa Biblia lɛ he sane lɛ, wɔwoɔ Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ nyam ni ebaaye ebua mɛi ni tamɔ gwantɛŋi lɛ ni amɛbaje gbɛ ni kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli lɛ nɔ. (Okɛto Mateo 7:13, 14 he.) Kɛji akɛ wɔnyɛɛɛ wɔkɛ mɛi komɛi agba Biblia lɛ he sane po lɛ, wɔ mɔdɛŋbɔɔ lɛ efeee yaka. Gbɔmɛi lɛ ashiai amli diɛŋtsɛ ni wɔyɔɔ lɛ ji odaseyeli, ni sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ hu he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ diɛŋtsɛ, ejaakɛ wɔnyɛŋ wɔjaje Biblia mli anɔkwalei lɛ ni enɛ wooo wɔhemɔkɛyeli hewalɛ. Eji anɔkwale akɛ, ebiɔ heshibaa dani mɔ ko aya shia-kɛ-shia, ‘ni wɔfeɔ nibii fɛɛ yɛ sanekpakpa lɛ hewɔ, koni wɔkɛ mɛi krokomɛi aja emli nibii lɛ.’ (1 Korintobii 9:19-23) Shi yɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ wɔnanemɛi adesai hewɔ lɛ, wɔkɛ heshibaa bɔɔ he mɔdɛŋ ni akɛ jɔɔmɔi babaoo woɔ wɔ nyɔmɔ.—Abɛi 10:22.
18 Shi ebiɔ anɔkwa suɔmɔ hu koni Yehowa tsuji kɛ hiɛdɔɔ afee sɛɛsaramɔi yɛ mɛi ni yɔɔ Biblia mli anɔkwale lɛ he miishɛɛ lɛ anɔ. Biblia mli nikasemɔi ni wɔfeɔ daa otsi kɛ daa nyɔŋ nɔ lɛ ji suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ wɔnaanyo gbɔmɔ lɛ kpojiemɔ, ejaakɛ nitsumɔ nɛɛ biɔ be, mɔdɛŋbɔɔ, kɛ heloo gbɛfaŋ nibii krokomɛi ni akɛaatsu nii. (Marko 12:28-31) Ni kɛlɛ, kɛ wɔna akɛ abaptisi nɛkɛ Biblia kaselɔi nɛɛ ateŋ mɔ kome, ni ekolɛ ekɛ ehe ewo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ, ani wɔnaaa nɔmimaa akɛ nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ mli?—Okɛto 2 Korintobii 3:1-3 he.
19. Mɛɛ tsakpaa ka suɔmɔ kɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ teŋ?
19 Suɔmɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli hu kanyaa wɔ koni wɔkɛ wɔ heloo naa miishɛɛnamɔi asha afɔle yɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ hewɔ, kɛ wɔɔnyɛ ni wɔkɛ wɔhe awo nitsumɔ ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ. Odasefoi akpei toi akpei abɔ baanyɛ aye odase akɛ amɛsuɔmɔ ni amɛkpã mli kɛyashɛ enɛ he lɛ efee nɔ ni nyɔmɔwoo babaoo yɔɔ mli. Kɛji akɛ shihilɛi ŋmɛɔ bo gbɛ koni okɛ ohe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli shi okɛ nɛkɛ hegbɛi nɛɛ tsuuu nii lɛ, belɛ oleee nɔ jɔɔmɔi ni olaajeɔ lɛ.—Okɛto Marko 10:29, 30 he.
Nyɔmɔwoo Yɛ Gbɛi Krokomɛi Anɔ
20. Suɔmɔ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔkɛ tɔmɔi ake yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
20 Gbɛ kroko ni nyɔmɔwoo yɔɔ anɔkwa suɔmɔ mli hu ji akɛ eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔkɛ tɔmɔi keɔ. Hɛɛ, suɔmɔ “niŋŋ efɔŋ he.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, “suɔmɔ haa eshai babaoo nɔ.” (1 Korintobii 13:5; 1 Petro 4:8) “Babaoo” lɛ tsɔɔ eshai pii, aloo jeee nakai? Ni kwɛ bɔ ni nyɔmɔwoo yɔɔ eshai ni wɔkɛkeɔ lɛ mli! Kɛ okɛ sane ke lɛ, enɛ haa bo kɛ mɔ ni fee esha shio lɛ fɛɛ nuɔ he akɛ ehi kɛha nyɛ. Shi nɔ ni he hiaa babaoo ji anɔkwale ni tsɔɔ akɛ kɛ wɔtsɔko hiɛ wɔkɛkeko mɛi ni tɔɔ wɔnɔ lɛ momo lɛ, belɛ wɔnyɛŋ wɔkpa Yehowa gbɛ ni ekɛke wɔ.—Mateo 6:12; 18:23-35.
21. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ anɔkwa suɔmɔ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔba wɔhe shi?
21 Kɛfata he lɛ, nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ mli ejaakɛ eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔbaa wɔhe shi. Kɛ wɔsumɔɔ Yehowa lɛ, wɔbaaba wɔhe shi yɛ enine ni wa lɛ shishi. (1 Petro 5:6) Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ hu baatsirɛ wɔ koni wɔba wɔhe shi wɔha edɛŋdade ni ehala, “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ lɛ.” Nɔ ni fata enɛ he ji wɔhe shi ni wɔɔba wɔha mɛi ni nyiɛɔ hiɛ yɛ asafo lɛ mli lɛ. Nyɔmɔwoo yɛ enɛ mli ejaakɛ kɛ wɔfeee nakai lɛ ‘no ehiŋ haŋ wɔ.’ (Mateo 24:45-47; Hebribii 13:17) Shi, heshibaa he shishitoo mla nɛɛ hu kɔɔ weku kɔkrɔɔ lɛ he. Nyɔmɔwoo yɛ nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ mli ejaakɛ ekɛ weku miishɛɛnamɔ, toiŋjɔlɛ, kɛ gbeekpamɔ baa ni ehaa wɔtsui nyɔɔ wɔmli akɛ wɔle akɛ wɔmiisa Nyɔŋmɔ hiɛ.—Efesobii 5:22; 6:1-3.
22. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔna miishɛɛ diɛŋtsɛ?
22 Belɛ eka shi faŋŋ akɛ su ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔna ji a·gaʹpe, suɔmɔ ni pɛsɛmkunya bɛ mli ni damɔ mla nɔ lɛ. Ni ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ mli. No hewɔ lɛ wɔbaanyɛ wɔna miishɛɛ diɛŋtsɛ kɛji akɛ wɔtao su ni tamɔ nɛkɛ ni wɔjie lɛ kpo babaoo kɛwo Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ hiɛ nyam lɛ.
Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?
◻ Mɛɛ gbɛi anɔ nɛkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ejie anɔkwa suɔmɔ kpo yɛ?
◻ Yesu Kristo ejie suɔmɔ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ bɔfo Paulo fee yɛ anɔkwa suɔmɔ kpojiemɔ mli?
◻ Yehowa Odasefoi etee nɔ amɛjie suɔmɔ kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛni hewɔ obaanyɛ okɛɛ akɛ nyɔmɔwoo yɛ anɔkwa suɔmɔ mli Iɛ?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]
Yehowa suɔmɔ kɛha adesai lɛ tsirɛ lɛ koni ekɛ e-Bi lɛ aha koni wɔna naanɔ wala. Ani ohiɛ sɔɔ anɔkwa suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]
Anɔkwa suɔmɔ kɛha Yehowa baatsirɛ wɔ koni ‘wɔhiɛ sɔlemɔ mli daa’