Gbɛjianɔ ni Wɔtsɔɔ Hiɛ Wɔtoɔ Kɛhaa Wɔsuɔlɔi
ANNIE he sane ni yɔɔ mɔbɔ lɛ je kpo nyɛsɛɛ nɛɛ yɛ Afrika adafitswaa wolo ko mli. Nitsumɔtsɛ ji Annie wu. Egbo yɛ afi 1995 mli, ni eshi tsɔnei 15; shika babaoo ni akɛto shikatoohe; aaafee $4,000 (U.S.) yɛ shia; shwapo agbo; dãa shwapo; kɛ shia kɛ emli tsũi etɛ yɛ esɛɛ. Nɔ ni eshiii yɛ esɛɛ ji shamaŋsheo.
Abɔ amaniɛ akɛ, Annie wu fioo kɛ enine ŋmɛ gboshinii kɛ shika lɛ nɔ, ni eshwie lɛ kɛ ebii ekpaa lɛ kɛjɛ shia lɛ mli. Akɛni ehia lɛ hewɔ lɛ, ekɛ ebii lɛ yɛ enyɛmi nukpa ŋɔɔ amrɔ nɛɛ. Akɛni shika bɛ ni akɛbaawo skul nyɔji loo ni akɛbaahe skul atade lɛ hewɔ lɛ, ebabi ni ebii lɛ ateŋ mɛi ejwɛ akpa skulyaa.
Annie kɛ sane lɛ tee kojomɔhe wulu ko hiɛ, ni emu sane lɛ naa akɛ esa akɛ akɛ gboshinii lɛ ekomɛi aku sɛɛ aha lɛ, ni nɔ ni fata he ji tsɔne. Shi akɛ nɔ ko ekuuu sɛɛ haaa lɛ. Esa akɛ eya kojomɔhe lɛ ekoŋŋ koni eyabi ni anyɛ ewu fioo lɛ nɔ koni ekpɛlɛ kojomɔhe wulu lɛ saneyeli lɛ nɔ.
Mɛni Hewɔ Esa akɛ Wɔsusu Gbele He?
Annie sane lɛ tsɔɔ nɔ ni baanyɛ aba kɛ weku yitso ko etooo gbɛjianɔ kɛha gbele ni aaanyɛ aba enɔ lɛ. Yɛ gbele mli lɛ, adesai fɛɛ ‘shiɔ amɛnii lɛ amɛhaa mɛi krokomɛi.’ (Lala 49:10) Kɛfata he lɛ, gbohii lɛ bɛ hewalɛ ko yɛ nɔ ni akɛ amɛnibii lɛ feɔ lɛ nɔ. (Jajelɔi 9:5, 10) Kɛ mɔ ko aaaná nɔ ko akɛɛ yɛ nɔ ni baa enibii anɔ lɛ, esa akɛ eto nibii ahe gbɛjianɔ dani egbo.
Eyɛ mli akɛ wɔ fɛɛ wɔle akɛ wɔbaagboi yɛ be ni wɔkpaaa gbɛ mli moŋ, shi mɛi babaoo etooo gbɛjianɔ kɛtsɔɔɔ hiɛ kɛhaaa amɛsuɔlɔi ni amɛshiɔ yɛ sɛɛ lɛ. Eyɛ mli akɛ wɔ sanegbaa lɛ baadamɔ kui sɔrɔtoi komɛi ni yɔɔ Afrika lɛ akusumii nifeemɔi anɔ moŋ, shi naagbai ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ je lɛŋ hei krokomɛi hu.
Kɛ ooofee shamaŋsheo ko yɛ bɔ ni akɛ nibii ni oyɔɔ lɛ aaatsu nii aha beni ogbo lɛ ji mɔ aŋkro sane. (Galatabii 6:5) Shi kɛlɛ, ekolɛ mɔ ko baabi akɛ, ‘Mɛni hewɔ ni yɛ be mli ni nuu ko yɔɔ wala mli lɛ, esumɔɔ eŋa kɛ ebii ni ekwɛɔ amɛ, shi etooo gbɛjianɔ kɛhaaa amɛhilɛ-kɛhamɔ kɛji eba lɛ akɛ eeegbo lɛ?’ Yiŋtoo titri lɛ ji akɛ wɔteŋ mɛi babaoo sumɔɔɔ ni wɔsusuɔ he akɛ wɔbaanyɛ wɔgbo, aahu ni wɔɔto gbele he gbɛjianɔ. Eji anɔkwale akɛ, wɔnyɛŋ wɔtsɔ hiɛ wɔna gbi ni wɔbaagbo, taakɛ Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛleee wɔ́ sane. Ejaakɛ mɛni ji nyɛwala lɛ? Eji lamɔ ni pueɔ fioo ko, ni kɛ fee sɛɛ lɛ elaajeɔ.”—Yakobo 4:14.
Gbɛjianɔ ni aaato yɛ gbele ni aaanyɛ aba hewɔ lɛ ji nɔ ni anyɛɔ atsuɔ he nii. Etsɔɔ suɔmɔ hu ni ayɔɔ kɛha mɛi ni ashiɔ lɛ. Kɛ wɔtooo wɔnibii ahe gbɛjianɔ lɛ, mɛi krokomɛi baafee nakai. Ekolɛ mɛi ni wɔkɛ amɛ ekpeko dã lɛ ji mɛi ni baakpɛ yiŋ yɛ wɔnibii ni wɔyɔɔ kɛ wɔyarafeemɔ he gbɛjianɔtoi ahe. Yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli yɛ maji komɛi amli lɛ, nɔyeli lɛ ji mɔ ni tsɔɔ mɔ ni baaŋɔ wɔshika kɛ wɔgboshinii lɛ. Yɛ hei krokomɛi lɛ, weku lɛ feɔ yiŋkpɛɛ lɛ, ni bei pii lɛ nɔ ni fataa nɛkɛ yiŋkpɛi nɛɛ ahe ji naataamɔ ni teeɔ hetsɛ̃ shi yɛ weku lɛ mli. Kɛfata he lɛ, ekolɛ nɔ̃ yiŋkpɛɛ ni afeɔ lɛ feɔ sɔrɔto kwraa yɛ nɔ ni kulɛ wɔbaasumɔ ni wɔfee lɛ he.
Gboshinii ni Aŋɔɔ yɛ Gbɛ ni Ejaaa Nɔ
Yoo okulafo naa amanehulu babaoo kɛ ewu gbo. Yɛ awerɛho ni eyeɔ yɛ ehefatalɔ ni egbo lɛ hewɔ lɛ sɛɛ lɛ, bei pii lɛ aheɔ gboshinii yɛ edɛŋ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ. Atsɔɔ enɛ mli mra yɛ Annie sane lɛ mli. Yiŋtoo ni fata gboshinii ni aŋɔɔ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ he lɛ kɔɔ bɔ ni ekolɛ abuɔ ŋamɛi ahaa lɛ he. Yɛ kusumii komɛi amli lɛ, abuuu nuu ko ŋa akɛ eji eweku lɛ fã. Anaa lɛ yɛ shishinumɔ ko naa akɛ gbɔ, mɔ ni ekolɛ ebaanyɛ eshi kɛya ewekumɛi aŋɔɔ be fɛɛ be loo akɛ eeebote gbalashihilɛ mli ekoŋŋ yɛ weku kroko mli. Shi nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, susumɔ ko yɛ akɛ nuu lɛ nyɛmimɛi hii, yei, kɛ efɔlɔi shiŋ lɛ gbi ko gbi ko. Kɛ egbo lɛ, eweku lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ nɔ ni ji enɔ lɛ ji amɛnɔ, jeee eŋa kɛ ebii lɛ anɔ.
Wumɛi ni kɛ amɛŋamɛi ewieee amɛteemɔŋ saji ahe lɛ woɔ nɛkɛ susumɔ nɛɛ mli hewalɛ. Mike kɛ enyɛmimɛi hii lɛ pɛ gbaa enitsumɔ mli saji. Amɛle enibii fɛɛ, fioo pɛ eŋa lɛ le. Beni nuu lɛ gbo lɛ, enyɛmimɛi hii lɛ ba eŋɔɔ ni amɛbabi koni ekɛ shika ko ni ewu kpaa gbɛ akɛ abaawo lɛ he nyɔmɔ lɛ aha amɛ. Eleee nɔ ko yɛ he po. No sɛɛ lɛ, amɛshɔ fotokɔpe tsɔnei kɛ taipraitai ni ewu he eha lɛ lɛ kɛjɛ edɛŋ. Naagbee lɛ, enyɛmimɛi lɛ he shia lɛ kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ mli lɛ kɛjɛ edɛŋ. Anyɛ yoo okulafo nɛɛ kɛ ebiyoo fioo lɛ nɔ koni amɛshi shia lɛ, ni amɛkɔlɔ amɛtadei pɛ.
“Amɛyi Enyɔ lɛ Fɛɛ Amɛaatsɔmɔ Heloo Kome”
Kristofoi wumɛi sumɔɔ amɛŋamɛi ni amɛbuɔ amɛ akɛ mɛi ni akɛ he fɔ̃ɔ amɛnɔ. Hii ni tamɔ nɛkɛ ŋɔɔ Ŋmalɛ mli ŋaawoo akɛ: “Wumɛi hu asumɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛŋamɛi, tamɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɔmɔtsei” lɛ amɛtoɔ amɛtsui mli. Nɛkɛ hii nɛɛ hu kɛ ŋwɛi wiemɔ ni jɛ mumɔŋ akɛ: “Nuu aaashi etsɛ kɛ enyɛ, ni eekpɛtɛ eŋa he, ni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛaatsɔmɔ heloo kome” lɛ kpãa gbee.—Efesobii 5:28, 31.
Wumɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ kɛ Kristofonyo bɔfo Paulo ni ŋma akɛ: “Shi kɛ mɔ ko kwɛɛɛ lɛ diɛŋtsɛ emɛi, titri lɛ lɛ diɛŋtsɛ eshiabii lɛ, ekpa yɛ hemɔkɛyeli lɛ sɛɛ, ni efaŋ mɔ ni heee yeee fe lɛ” lɛ kpãa gbee. (1 Timoteo 5:8) Yɛ shishitoo mla nɛɛ kɛ gbeekpãmɔ naa lɛ, kɛ́ wu ni ji Kristofonyo ko ka gbɛ kakadaŋŋ ko fãa lɛ, ebaakwɛ akɛ eweku lɛ baaná kwɛmɔ yɛ be mli ni efã gbɛ lɛ. Ani efeŋ nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ eeeto gbɛjianɔ kɛha eŋa kɛ ebii lɛ yɛ egbele hewɔ nakai nɔŋŋ? Ejeee nɔ ni anyɛɔ atsuɔ he nii kɛkɛ, shi moŋ eji nɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli hu akɛ aaasaa he kɛha oshara ko ni akpaaa gbɛ.
Yarafeemɔ Kusumii
Kɛha Kristofoi wumɛi lɛ, nɔ kroko yɛ sane nɛɛ mli ni sa akɛ asusu he. Nɔ ni akɛfataa yoo okulafo awerɛho ni eyeɔ yɛ ehefatalɔ gbele lɛ hewɔ, enibii, kɛ ekolɛ ebiii ni jeɔ edɛŋ lɛ he ji akɛ, mɛi komɛi nyɛɔ enɔ koni ekɛ ehe awo blema yarafeemɔ mli kusum nifeemɔi amli. Nigeria adafitswaa wolo ko ni ji The Guardian lɛ ye ŋkɔmɔ akɛ, yɛ hei komɛi lɛ, kusum biɔ koni yoo okulafo lɛ kɛ ewu gbonyo lɛ awɔ tsũ kome too lɛ nɔŋŋ mli. Yɛ hei komɛi lɛ, aŋmɛɛɛ gbɛ ni yei okulafoi lɛ ashi amɛshiai lɛ amli yɛ yarafeemɔ be kpalaŋŋ aaafee nyɔji ekpaa mli. Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ, esaaa akɛ amɛjuɔ amɛhe, ni esaaa akɛ amɛfɔɔ amɛdɛ dani amɛyeɔ nii loo yɛ niyeli sɛɛ.
Kusumii ni tamɔ nɛkɛ kɛ naagbai baa Kristofoi yei okulafoi anɔ titri. Amɛshwelɛ akɛ amɛaasa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ tsirɛɔ amɛ koni amɛjo kusumii ni kɛ Biblia lɛ tsɔɔmɔi kpãaa gbee lɛ anaa foi. (2 Korintobii 6:14, 17) Shi kɛlɛ, ekolɛ kɛ yoo okulafo ko tsuuu kusumii nɛɛ ahe nii lɛ, abaawa lɛ yi. Ekolɛ ebaabi po ni ejo foi yɛ ewala hewɔ.
Ni Aaatsɔ Mla Naa Gbɛ̀i Anɔ
Biblia lɛ kɛ nilee wieɔ akɛ: “Mɔdɛŋbɔlɔ jwɛŋmɔi lɛ, nifalɛ sɔŋŋ ekɛbaa.” (Abɛi 21:5) Mɛɛ gbɛjianɔi weku yitso baanyɛ ato? Yɛ maji pii amli lɛ, anyɛɔ afeɔ shamaŋsheo loo wolo ko ni tsɔɔ bɔ ni esa akɛ aja mɔ ko gboshinii amli aha kɛji eeegbo. Ekolɛ yarafeemɔ he gbɛjianɔtoi ahe nibii fitsofitso lɛ baanyɛ afata he. Wolo lɛ hu baanyɛ atsɔɔ nɔ ni sa akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ afee (loo nɔ ni esaaa akɛ efeɔ) yɛ nibii ni kɔɔ yarafeemɔ kusumii ahe.
Yoo ko ni atsɛɔ lɛ Leah lɛ laaje ewu yɛ gbele mli yɛ afi 1992. Ekɛɛ akɛ: “Miyɛ bii enumɔ—yei ejwɛ kɛ nuu kome. Hela mɔ miwu yɛ be fioo ko sɛɛ dani egbo. Shi dani hela lɛ baamɔ lɛ lɛ, efee shamaŋsheo ni kɛɔ akɛ eesumɔ ni akɛ enibii fɛɛ aha mi kɛ wɔbii lɛ. Nɔ ni fata enɛ he ji, inshuɔrans shika, ŋmɔ, kooloi ni elɛɔ, kɛ shia. Ekɛ ewao naa gbɛi wo shamaŋsheo lɛ shishi ni ekɛha mi. . . . Yɛ miwu gbele sɛɛ lɛ, wekumɛi lɛ tao koni amɛná egboshinii lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Mima nɔ mi miha amɛ akɛ, miwu ji mɔ ni he ŋmɔ lɛ kɛ lɛ diɛŋtsɛ eshika ni akɛ amɛbɛ hegbɛ akɛ amɛaaŋɔ nɔ ko. Beni amɛna shamaŋsheo lɛ, amɛkpɛlɛ nɔ.”
Wekumɛi ni akɛ Amɛ Aasusu Saji Ahe
Naagbai baanyɛ ate shi kɛ mɔ ko ewieee nibii ni kɔɔ ehemɔkɛyelii kɛ esuɔmɔnaa nii ahe etsɔɔɔ ewekumɛi lɛ. Susumɔ sane ni kɔɔ nuu ko ni ewekumɛi ma nɔ mi doo akɛ afee eyara lɛ yɛ akrowa lɛ kusum nifeemɔ kɛ gbeekpãmɔ naa lɛ he okwɛ. Beni awo amɛwala he gbeyei lɛ, anyɛ yoo ekulafo lɛ kɛ ebi lɛ nɔ koni amɛshi egbonyo lɛ amɛha ewekumɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ po. Eye ŋkɔmɔ akɛ: “Eji miwu ekɛɛ etsɛkwɛmɛi lɛ ateŋ mɔ kome loo enyɛmimɛi abii lɛ bɔ ni etaoɔ koni afu lɛ lɛ kulɛ, weku lɛ emaŋ amɛblema saji ayarafeemɔ nifeemɔi lɛ anɔ mi doo.”
Yɛ maji komɛi amli lɛ, yelikɛfuamɔ ni akɛ naabu wieɔ lɛ kɛ sɔ̃ fɔɔ mɔ nɔ̃ tamɔ wolo ni aŋma nɔŋŋ. Nɛkɛ ji bɔ ni shihilɛ lɛ yɔɔ yɛ Swaziland hei komɛi, he ni mɛi babaoo yɔɔ hemɔkɛyelii ni woɔ blema yarafeemɔ mli nifeemɔi ahe hewalɛ lɛ. Akɛni ele enɛ hewɔ lɛ, Kristofonyo nuu ko ni atsɛɔ lɛ Isaac tsɛ ewekumɛi ni jeee Yehowa Odasefoi lɛ kpee, ni ekɛ amɛ susu nɔ ni etaoɔ ni afee yɛ egbele sɛɛ lɛ he. Etsɔɔ amɛ mɔ ni baaŋɔ egboshinii pɔtɛɛ ko, ni egbala mli faŋŋ etsɔɔ amɛ bɔ ni esa akɛ atsu eyarafeemɔ he nii aha. Egbele sɛɛ lɛ, nibii tee nɔ taakɛ bɔ ni etaoɔ ni afee aha lɛ lɛ pɛpɛɛpɛ. Afee Kristofoi ayara aha Isaac, ni akwɛ eŋa hu jogbaŋŋ.
Buu Oweku lɛ He
Nɔ ni obaafee ni okɛbu oweku lɛ he yɛ be mli ni ogbo lɛ ji mɔ aŋkro sane, shi Kristofonyo ko ni atsɛɔ lɛ Edward lɛ kɛɛ akɛ: “Miyɛ inshuɔrans gbɛjianɔtoo ko ni he baaba sɛɛnamɔ aha miweku lɛ mli bii kpaanyɔ lɛ. Miŋa ji mɔ ni kɛ ewaonaa gbɛi woɔ mi-shikatoohe he wolo lɛ shishi. Nɔ hewɔ lɛ, kɛ migbo lɛ ebaanyɛ ejie shika kɛjɛ shikatoohe lɛ. . . . Miyɛ shamaŋsheo ni miweku lɛ baaná he sɛɛ. Kɛ migbo lɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni mashi yɛ sɛɛ lɛ baahi shi aha miŋa kɛ mibii lɛ. Afii enumɔ ni eho nɛ, ni miŋma mishamaŋsheo lɛ. Mlalelɔ ko ji mɔ ni fee, ni miŋa kɛ mibi nuu lɛ hiɛ ekome. Yɛ mishamaŋsheo lɛ mli lɛ, mitsɔɔ akɛ esaaa akɛ miweku ni yɔɔ sɛɛ lɛ kɛ ehe woɔ miyarafeemɔ lɛ mli yiŋkpɛɛ ko mli. Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli miyɔɔ. No hewɔ lɛ, kɛ Odasefonyo kome loo enyɔ pɛ ba ni amɛbakwɛ miyarafeemɔ lɛ nɔ po lɛ, no pɛ fa. Mikɛ miwekumɛi ni yɔɔ sɛɛ lɛ esusu enɛ he.”
Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, ní oooto nɛkɛ gbɛjianɔ nɛɛ ji nikeenii ko kɛha oweku lɛ. Eji anɔkwale akɛ, ní aaato gbɛjianɔ yɛ gbele ni aaanyɛ aba lɛ he lɛ tamɔɔɔ siklitɛ ni akɛaake loo fɔfɔi kusha ni akɛaake. Shi kɛlɛ, etsɔɔ suɔmɔ ni oyɔɔ. Eyeɔ odase akɛ oosumɔ koni ‘oto gbɛjianɔ oha mɛi ni ji oshia lɛ mli bii lɛ’ kɛji akɛ okɛ amɛbɛ dɔŋŋ po.
[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]
Yesu To Gbɛjianɔ Eha Enyɛ
“Shi Yesu nyɛ kɛ enyɛ nyɛmi yoo, Maria, Klopa ŋa lɛ, kɛ Maria Magdaleena damɔ Yesu sɛŋmɔtso lɛ masɛi. No hewɔ lɛ, beni Yesu na enyɛ kɛ kaselɔ ni esumɔɔ lɛ lɛ damɔ shi lɛ, ekɛɛ enyɛ akɛ: Awo, obi nɛ! Fee sɛɛ lɛ ekɛɛ kaselɔ lɛ akɛ: Naa, onyɛ nɛ! Ni kɛjɛ nakai ŋmɛlɛtswaa lɛ nɔ lɛ kaselɔ [Yohane] lɛ ŋɔ lɛ kɛtee lɛ diɛŋtsɛ ewe.”—Yohane 19:25-27.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 22]
Kristofoi babaoo kɛ sane hesusumɔ taoɔ mla naa gbɛi koni amɛkɛbu amɛwekui lɛ ahe