Yesu Fɔmɔ Anɔkwa Sane Lɛ
SUSUMƆ nifeemɔ ko ni ale yɛ he fɛɛ he yɛ omaŋ yinɔsane mli lɛ he okwɛ. Áye he odase jogbaŋŋ, jeee yinɔsaneŋmalɔ kome pɛ ŋma. Amrɔ nɛɛ, kɛ́ mɔ ko kɛɛ bo akɛ nɛkɛ nifeemɔ nɛɛ bako shihilɛ mli pɛŋ, shi adesã ji fɛɛ hu? Aloo, kɛ́ sane lɛ aaakɔ ohe babaoo lɛ, kɛ́ mɔ ko kɛɛ akɛ nibii babaoo ni oweku lɛ ekɛɛ bo yɛ bo diɛŋtsɛ onii fɔmɔ he lɛ kɛ nɔ ni kɔɔ emra be shihilɛ he lɛ ji amale hu? Yɛ shihilɛi enyɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, ŋaawoo kɛkɛ ni akɛaaha lɛ baanyɛ aha omli afũ. Eka shi faŋŋ akɛ okpɛlɛŋ wiemɔi ni tamɔ nɛkɛ nɔ taakɛ bɔ ni onaa lɛ lɛ!
Ni kɛlɛ, bei pii lɛ, niiamlipɛilɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ jieɔ Yesu fɔmɔ he Sanekpakpa mli saji ni Mateo kɛ Luka ŋma lɛ yɛ amɛjwɛŋmɔ mli. Amɛkɛɔ akɛ nɛkɛ saji nɛɛ teɔ shi woɔ amɛhe kwraa ni anyɛŋ aha amɛkpã gbee, ni ákɛ amalei ni naa wa kɛ yinɔsane mli tɔ̃mɔi yɛ enyɔ lɛ fɛɛ mli. Ani no baanyɛ afee anɔkwale? Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔkpɛlɛ naafolɔmɔi ni tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ, nyɛhaa wɔ diɛŋtsɛ wɔpɛia Sanekpakpa lɛ mli saji lɛ amli. Yɛ nakai feemɔ mli lɛ, nyɛhaa wɔkwɛa nɔ ni amɛyɔɔ ni amɛbaatsɔɔ wɔ ŋmɛnɛ.
Yiŋtoo Hewɔ ni Aŋma
Kɛjɛ shishijee mli lɛ, eyeɔ ebuaa koni akai yiŋtoo ni yɔɔ Biblia mli saji nɛɛ amli. Amɛjeee mɔ ko shihilɛ mli saji ni aŋmala ashwie shi; Sanekpakpai ni. Srɔtofeemɔ ni yɔɔ mli lɛ he miihia. Yɛ mɔ ko shihilɛ mli sane ni aŋma afɔ̃ shi lɛ mli lɛ, ekolɛ niŋmalɔ lɛ ŋmala yɛ baafai ohai abɔ nɔ, ni eebɔ mɔdɛŋ koni etsɔɔ bɔ ni esane lɛ batsɔ gbɔmɔ ko ni ale lɛ jogbaŋŋ lɛ. No hewɔ lɛ, shihilɛ mli saji komɛi heɔ baafai nyɔŋmai abɔ ni sane ni yɔɔ mli lɛ gbaa saji fitsofitso ni kɔɔ weku shishitsɔɔmɔ kɛmiijɛ fɔlɔ nɔ, fɔmɔ, kɛ gbekɛbiiashi lɛ he. Esoro no yɛ Sanekpakpai lɛ ahe. Yɛ Sanekpakpai ejwɛ ni aŋmala ashwie shi lɛ mli lɛ, Mateo nɔ̃ lɛ kɛ Luka nɔ̃ lɛ ji enyɔ pɛ ni wieɔ Yesu fɔmɔ kɛ egbekɛbiiashi he. Shi, jeee amɛyiŋtoo ji koni amɛtsɔɔ bɔ ni Yesu da kɛbatsɔ nuu taakɛ eji lɛ. Kaimɔ akɛ, Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ yɔse akɛ ehi shi akɛ mumɔŋ bɔɔnɔ dani eba shikpɔŋ nɔ gbi ko. (Yohane 8:23, 58) No hewɔ lɛ Mateo kɛ Luka kɛ amɛhiɛ efɔɔɔ Yesu gbekɛbiiashi nɔ bɔni afee ni amɛtsɔɔ nɔ̃ gbɔmɔ ni ebatsɔ. Shi moŋ, amɛgba saji ni tsɔɔ yiŋtoo ni yɔɔ amɛ Sanekpakpai lɛ ahe.
Ni mɛɛ yiŋtoo hewɔ amɛŋmala? Wiemɔ ni ji “sanekpakpa” lɛ shishi ji “miishɛɛ sane.” Hii enyɔ lɛ fɛɛ hiɛ shɛɛ sane kome too lɛ nɔŋŋ—ákɛ Yesu ji Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ, loo Kristo; ákɛ egbo kɛha adesai ahe eshai; ni ákɛ atee lɛ shi kɛtee ŋwɛi. Shi esoro niŋmalɔi enyɔ lɛ ashihilɛi kwraa, ni amɛŋma amɛha toibolɔi srɔtoi ni esoro amɛ. Mateo, toohelɔ lɛ to esane lɛ he gbɛjianɔ kɛha toibolɔi ni ji Yudafoi titri. Luka, tsofatsɛ lɛ ŋma eyaha “Teofile jurɔ”—mɔ ni ekolɛ eyɔɔ gbɛhe ni nɔ kwɔ ko mli—ní, beni ekpã mli lɛ, eyashɛ toibolɔi babaoo ni ji Yudafoi kɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ aŋɔɔ lɛ. (Luka 1:1-3) Niŋmalɔ fɛɛ niŋmalɔ hala saji ni he hiaa fe fɛɛ kɛha mɛi pɔtɛɛ ni boɔ lɛ toi lɛ kɛ ekolɛ nɔ ni baakɔne amɛyiŋ fe fɛɛ lɛ. No hewɔ lɛ, Mateo sane lɛ maa Hebri Ŋmalɛ lɛ gbalɛi ni ba mli yɛ Yesu gbɛfaŋ lɛ nɔ mi. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Luka kɛ woloŋlee mli yinɔsane nifeemɔ gbɛ ko ni etoibolɔi ni jeee Yudafoi lɛ baanyɛ ayɔse tsu nii.
Ebɛ naakpɛɛ akɛ, amɛsaji lɛ yɛ srɔto. Shi mɛi enyɔ lɛ, ewieee eshiii amɛteŋ mɔ ko mɔ ko taakɛ mɛi ni wieɔ shiɔ Biblia lɛ wieɔ lɛ. Amɛyeɔ amɛbuaa amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ, ni amɛtsaraa fɛfɛo kɛfeɔ ekome koni amɛha shihilɛ lɛ ashɛ jogbaŋŋ.
Yesu Fɔmɔ yɛ Betlehem
Mateo kɛ Luka fɛɛ ŋma naakpɛɛ nɔ ko ni sa kadimɔ ni kɔɔ Yesu fɔmɔ he—oblayoo fro fɔ́ lɛ. Mateo tsɔɔ akɛ nɛkɛ naakpɛɛ nii nɛɛ ha gbalɛ ko ni Yesaia wie he afii ohai abɔ ni eho lɛ ba mli. (Yesaia 7:14; Mateo 1:22, 23) Luka tsɔɔ mli akɛ afɔ́ Yesu yɛ Betlehem, ejaakɛ gbɛiŋmaa ni Kaisare to he gbɛjianɔ lɛ nyɛ Yosef kɛ Maria nɔ koni amɛfã gbɛ kɛya jɛmɛ. (Kwɛmɔ akrabatsa ni yɔɔ baafa 7 lɛ.) Ákɛ afɔ́ Yesu yɛ Betlehem lɛ sa kadimɔ. Afii ohai abɔ ni ho lɛ, gbalɔ Mika egba akɛ Mesia lɛ baajɛ he ni tamɔ maŋ ni abuuu ni bɛŋkɛ Yerusalem lɛ mli.—Mika 5:1.
Gbi gbɛkɛ ni ji be mli ni afɔ́ Yesu lɛ ebahe shi waa akɛ nɔdaamɔ nɔ kɛha Fɔmɔ he mfonirii lɛ. Shi, esoro anɔkwa sane lɛ diɛŋtsɛ kwraa yɛ nɔ ni afeɔ he mfoniri nɛkɛ yɛ bei babaoo mli lɛ he. Yinɔsaneŋmalɔ Luka, ní gbaa wɔ mɛi akanemɔ ni ha Yosef kɛ Maria ba Betlehem lɛ nɔŋŋ ji mɔ ni gbaa wɔ tookwɛlɔi ni kɛ amɛtookui eje kpo nakai gbɛkɛ ni he hiaa waa lɛ he sane. Nɛkɛ shihilɛi enyɔ nɛɛ eha Biblia he sajiamlitaolɔi babaoo emu sane naa akɛ enyɛŋ efee akɛ afɔ́ Yesu yɛ December mli. Amɛtsɔɔ bɔ ni enyɛŋ eba lɛ akɛ Kaisare aaanyɛ Yudafoi ni mli ewo la waa lɛ anɔ koni amɛfã gbɛ kɛya amɛmaji ni amɛjɛ mli lɛ yɛ fɛ̃ibe kɛ nugbɔnɛmɔ be ni no hu baanyɛ awo gbɔmɛi atuatselɔi lɛ amli la lɛ mli. Woloŋlelɔi wie akɛ, enyɛŋ eba lɛ nakai hu akɛ no mli lɛ tookwɛlɔi kɛ amɛtookui eje kpo ni amɛmiihi shi yɛ nakai kɔɔyɔŋ tsakemɔ ni tswaa ahum lɛ mli.—Luka 2:8-14.
Kadimɔ akɛ Yehowa hala akɛ eeetswa e-Bi lɛ fɔmɔ he adafi, jeee kɛha jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni le woloŋ ni náa mɛi anɔ hewalɛ lɛ ni amɛyɔɔ egbii amli lɛ, shi moŋ kɛha apaafoi ni yɔɔ hewalɛ waa ni hiɔ shi yɛ agbó lɛ naa lɛ. Ekolɛ woloŋmalɔi kɛ Farisifoi lɛ kɛ tookwɛlɔi ni amɛnitsumɔyaa bei ni srɔtofeemɔ baa mli lɛ haaa amɛye mla ni akɛ naabu jajeɔ lɛ ekomɛi amli saji anɔ fitsofitso lɛ ná sharamɔ fioo ko. Shi Nyɔŋmɔ kɛ woo kpele ha nɛkɛ hii anɔkwafoi ni baa amɛhe shi nɛɛ—ŋwɛibɔfoi ni ji najiaŋdamɔlɔi kɛɛ amɛ akɛ amrɔ nɛɛ nɔŋŋ afɔ́ Mesia, ní Nyɔŋmɔ webii emɛ lɛ aahu afii akpei abɔ lɛ yɛ Betlehem lɛ. Nɛkɛ hii nɛɛ, ni jeee “maŋtsɛmɛi etɛ” ní bei pii lɛ atɛŋɔ amɛ awoɔ Fɔmɔ he mfonirii amli lɛ, ji mɛi ni yasara Maria kɛ Yosef, ni amɛna abifao nɛɛ ni leee nɔ ko ni kã kooloi aniyeniianɔ̃ mli lɛ.—Luka 2:15-20.
Yehowa Na Heshibalɔi ni Taoɔ Anɔkwale lɛ Mɔbɔ
Nyɔŋmɔ naa heshibalɔi ni sumɔɔ lɛ lɛ ni náa he miishɛɛ waa diɛŋtsɛ akɛ amɛaana akɛ eyiŋtoi eba mli lɛ mɔbɔ. Enɛ ji saneyitso ko ni pueɔ ekoŋŋ yɛ nifeemɔi ni kɔɔ Yesu fɔmɔ he lɛ mli. Gbekɛ lɛ fɔmɔ nyɔŋ kome sɛɛ, beni Yosef kɛ Maria kɛ lɛ yatsɔɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ ákɛ toiboo ni amɛfeɔ amɛhaa Mose Mla lɛ, amɛkɛ “kosɛɛ okpoi enyɔ aloo shia okpoi bibii enyɔ” shã afɔle yɛ jɛmɛ. (Luka 2:22-24) Mla lɛ biɔ diɛŋtsɛ koni akɛ toogwantɛŋ atsu nii, shi eŋmɛ gbɛ koni akɛ nɔ ni jara waaa tsɔ̃ ni abaahala atsu nii yɛ ohia hewɔ. (3 Mose 12:1-8) Susumɔ he okwɛ. Yehowa Nyɔŋmɔ, jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ lɛ halaaa weku ni yɔɔ nii babaoo, shi moŋ ohiafoi aweku akɛ shia ni abaatsɔse esuɔmɔ Bi koome lɛ yɛ. Kɛ fɔlɔ ji bo lɛ, esa akɛ enɛ afee kaimɔ nɔ̃ ni yɔɔ miishɛɛ akɛ nikeenii ni fe fɛɛ ni obaanyɛ okɛha obii lɛ—ni hi kwraa fe heloonaa ninamɔ loo woloŋlee tsɔsemɔ ni abuɔ—ji shia shihilɛ ko ni kɛ mumɔŋ nibii kpakpai yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe.
Yehowa na anɔkwa jálɔi enyɔ krokomɛi hu ni baa amɛhe shi lɛ mɔbɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ. Amɛteŋ mɔ kome ji Hana, yoo okulafo ni eye afii 84 ni “ejeee sɔlemɔwe lɛ kwraa” lɛ. (Luka 2:36, 37) Mɔ kroko hu ji nuu onukpa anɔkwafo ni atsɛɔ lɛ Simeon lɛ. Mɛi enyɔ lɛ fɛɛ amli fili amɛ yɛ hegbɛ ni Nyɔŋmɔ kɛha amɛ lɛ hewɔ—dani amɛgboi, ni amɛna mɔ ni baafee Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ. Simeon gba gbalɛ ko ni kɔɔ gbekɛ lɛ he. Eji gbalɛ ni hiɛnɔkamɔ eyi mli obɔ, shi awerɛhoyeli fioo ko yɛ he. Egbaa akɛ, nyɛ ni edako ni ji Maria nɛɛ baaye awerɛho waa yɛ ebinuu ni esumɔɔ waa lɛ hewɔ.—Luka 2:25-35.
Gbekɛ ko Ebote Oshara Mli
Simeon gbalɛ lɛ ji kaimɔ ko ni yɔɔ awerɛho ni tsɔɔ akɛ nɛkɛ abifao ni leee nɔ ko nɛɛ baatsɔ mɔ ko ni anyɛɔ. Beni eji abifao tete po lɛ, nɛkɛ nyɛ̃ɛ nɛɛ miitsu nii momo. Mateo sane lɛ tsɔɔ bɔ ni enɛ ba lɛ eha fitsofitso. Nyɔji abɔ eho, ni Yosef, Maria, kɛ Yesu yɛ shia ko mli bianɛ yɛ Betlehem. Maŋsɛɛbii komɛi basara amɛ trukaa. Yɛ nɔ ni Fɔmɔ he mfonirii babaoo baafee he mfoniri fɛɛ sɛɛ lɛ, Mateo etsɔɔɔ hii nɛɛ ateŋ mɛi abɔ ni ba, ni etsɛɛɛ amɛ “nilelɔi” hu, ni etsɛɛɛ amɛ “maŋtsɛmɛi etɛ” kwraa po. Ekɛ Hela wiemɔ maʹgoi ni shishi ji “ŋulamiiaŋkwɛlɔi” tsu nii. Esa akɛ enɛ pɛ kɛ odaseyeli fioo ko aha nikanelɔ lɛ ni ele akɛ nɔ fɔŋ ko miiya nɔ yɛ biɛ, ejaakɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ ji ŋaa nifeemɔ ko ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ buɔ lɛ fɔ́ ni yɛ no hewɔ lɛ Yudafoi lɛ kɛ anɔkwayeli kpoo enɛ.—5 Mose 18:10-12; Yesaia 47:13, 14.
Nɛkɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi nɛɛ enyiɛ ŋulami ko ni jɛ boka lɛ sɛɛ, ni amɛhiɛ nikeenii ni amɛkɛbaaha “Yudafoi amaŋtsɛ ni afɔ lɛ” lɛ. (Mateo 2:2) Shi ŋulami lɛ enyiɛɛɛ amɛhiɛ kɛyaaa Betlehem. Ekɛ amɛ bɛŋkɛ Yerusalem kɛtee Herode Kpeteŋkpele lɛ ŋɔɔ. Nuu ko nuu ko bɛ ni yɔɔ hewalɛ babaoo ni tamɔ nɛkɛ ni ekɛaaye gbekɛ Yesu awui. Nɛkɛ gbɔmɔgbelɔ nɛɛ ni kɛ oti ko ema ehiɛ lɛ egbe lɛ diɛŋtsɛ eweku lɛ mli bii ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa ni ebuɔ amɛ akɛ mɛi ni baanyɛ aye awui lɛ ateŋ mɛi babaoo.a Akɛni ehao waa akɛ eeenu wɔsɛɛ be mli “Yudafoi amaŋtsɛ” lɛ fɔmɔ he hewɔ lɛ, etsu ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ koni amɛyatao nakai Mɔ lɛ yɛ Betlehem. Beni amɛyaa lɛ, naakpɛɛ nɔ ko ba. “Ŋulami” lɛ ni nyiɛ amɛhiɛ kɛfã gbɛ kɛtee Yerusalem lɛ fee tamɔ nɔ ni eenyiɛ!—Mateo 2:1-9.
Agbɛnɛ, kɛ́ kane diɛŋtsɛ yɔɔ atatu lɛ mli loo eji ninaa folo ko hu lɛ, wɔleee. Shi wɔle akɛ nɛkɛ “ŋulami” nɛɛ jɛɛɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Ákɛ efɔŋ he ŋaa ni atsɔ jogbaŋŋ lɛ, enyiɛ nɛkɛ wɔŋjalɔi nɛɛ ahiɛ kɛtee Yesu—gbekɛ ni abaanyɛ aye lɛ awui, ní nyɛɛɛ nɔ ko afee, ni mɛi ni buɔ ehe ji kapintɛfonyo ohiafo kɛ eŋa lɛ ŋɔɔ tɛ̃ɛ. Kulɛ, ekolɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi ni hiɛ bɛ amɛhe nɔ ni Herode miitao ebu amɛ kwashiai lɛ baaku amɛsɛɛ amɛyabɔ maŋtsɛ oweletɔlɔ lɛ amaniɛ, ni no baaha agbe gbekɛ lɛ. Shi Nyɔŋmɔ kɛ ehe wo mli kɛtsɔ lamɔ ko nɔ, ni etsu amɛ kɛku sɛɛ kɛtee shia kɛtsɔ gbɛ kroko nɔ. “Ŋulami” lɛ baanyɛ afee ŋaatsɔɔ ko ni Nyɔŋmɔ henyɛlɔ Satan ni baafee bɔ fɛɛ bɔ ni eeenyɛ koni ehao Mesia lɛ kɛmiitsu nii. Kwɛ bɔ ni gbeekpamɔ bɛ mli akɛ afee “ŋulami” lɛ kɛ ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ ahe mfoniri yɛ Fɔmɔ he mfonirii amli akɛ Nyɔŋmɔ tsuji!—Mateo 2:9-12.
Ni kɛlɛ, Satan nijiaŋ ejeee wui. Mɔ ni ekɛ lɛ tsu nii yɛ sane lɛ mli ni ji Maŋtsɛ Herode lɛ, fã koni agbe abifabii fɛɛ ni yɔɔ Betlehem ni eye kɛyashi afii enyɔ lɛ. Shi Satan nyɛŋ aye ta nɔ kunim eshi Yehowa. Mateo ŋma akɛ kɛjɛ jeeŋmɔ lɛ Nyɔŋmɔ etsɔ hiɛ ena gbekɛbii ni leee nɔ ko ni akɛ yiwalɛ gbeɔ amɛ nɛɛ po. Yehowa te shi ewo Satan ekoŋŋ, ni etswa Yosef adafi kɛtsɔ ŋwɛibɔfo ko nɔ koni ejo foi kɛya Mizraim kɛha shweshweeshwefeemɔ. Mateo bɔ amaniɛ akɛ yɛ be ko sɛɛ lɛ Yosef kɛ eweku bibioo lɛ fã ekoŋŋ ni yɛ naagbee lɛ, amɛyahi Nazaret, he ni Yesu kɛ enyɛmimɛi hii kɛ yei bibii lɛ dara yɛ lɛ.—Mateo 2:13-23; 13:55, 56.
Kristo Fɔmɔ Lɛ —Nɔ ni Etsɔɔ Kɛha Bo
Ani onaa ekpɛ ohe fioo yɛ saji ni kɔɔ Yesu fɔmɔ kɛ egbekɛbiiashi he mra be mli saji ni afo lɛ kuku nɛɛ he? Mɛi babaoo naa kpɛɔ amɛhe. Efeɔ amɛ naakpɛɛ akɛ amɛaana akɛ saji lɛ kɛ amɛhe kpãa gbee lɛɛlɛŋ ni eja, yɛ ekãa ni mɛi komɛi feɔ kɛwieɔ saji krokomɛi lɛ fɛɛ sɛɛ. Efeɔ amɛ naakpɛɛ akɛ amɛaale akɛ agba saji lɛ ekomɛi afii ohai abɔ kɛtsɔ hiɛ. Ni amɛnaa kpɛɔ amɛhe akɛ saji otii komɛi ni yɔɔ Sanekpakpai lɛ amli lɛ yɛ srɔto kwraa yɛ nibii ni atɛŋ yɛ blemasane mli fɔmɔ he adesãi kɛ Fɔmɔ he mfonirii ahe lɛ.
Shi ekolɛ, nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ fe fɛɛ ji akɛ, Blonyayelii lɛ amli kusum nifeemɔi lɛ babaoo jieɔ Sanekpakpa lɛ mli saji lɛ mli otii komɛi ni he hiaa kɛjɛɔ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, asusuɔ Yesu Tsɛ lɛ he fioo ko pɛ—jeee Yosef, shi Yehowa Nyɔŋmɔ. Susumɔ bɔ ni enuɔ he ehaa beni etuu esuɔmɔ Bi lɛ ewo Yosef kɛ Maria dɛŋ koni amɛtsɔse lɛ ni amɛha lɛ ehiamɔ nii lɛ he okwɛ. Susumɔ bɔ ni ŋwɛi Tsɛ lɛ piŋ eha beni eŋmɛ gbɛ koni e-Bi lɛ ada yɛ jeŋ ni maŋtsɛ ni nyɛ̃ɛ eyi emli obɔ yɔɔ mli ni baatsɔ̃ ebi lɛ gbele he ŋaa beni eji gbekɛ folo kɛkɛ po lɛ he okwɛ! Suɔmɔ ni mli wa waa kɛha adesai ji nɔ ni tsirɛ Yehowa koni eshã afɔle ni tamɔ nɛkɛ.—Yohane 3:16.
Bei pii lɛ ajieɔ Yesu diɛŋtsɛ kɛjɛɔ Blonyayelii amli. Shi, odaseyeli ko kwraa bɛ ni tsɔɔ akɛ gbi ko shɛ ni etsɔɔ ekaselɔi lɛ gbi ni afɔ lɛ lɛ po; ni nɔ ko kwraa hu bɛ ni tsɔɔ akɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ye efɔmɔ gbi.
Jeee Yesu fɔmɔ shi moŋ egbele—kɛ bɔ ni esa yinɔsane he eha—ji nɔ ni efã esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ amɛkai. (Luka 22:19, 20) Dabi, Yesu sumɔɔɔ ni akaiɔ lɛ akɛ eji abifao ni nyɛɛɛ nɔ ko afee yɛ kooloi aniyeniianɔ̃ mli, ejaakɛ jeee nakai eji amrɔ nɛɛ dɔŋŋ. Nɔ ni fa fe afii 60 yɛ gbe ni agbe Yesu lɛ sɛɛ lɛ, ejie ehe kpo yɛ ninaa mli etsɔɔ bɔfo Yohane akɛ Maŋtsɛ kpele ni ta okpɔŋɔ nɔ kɛmiiya ta. (Kpojiemɔ 19:11-16) Nakai hegbɛ lɛ mli, ákɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ Nɔyelɔ ehe hiaa ni wɔle Yesu ŋmɛnɛ, ejaakɛ Maŋtsɛ ni baatsake je lɛ ji lɛ.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Yɛ anɔkwale mli lɛ, Kaisare Augusto na akɛ eyɛ shweshweeshwe akɛ mɔ aaafee ehe Herode kpolotoo moŋ fe ni aaafee Herode bi.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]
Yehowa ŋwɛibɔfo lɛ kɛ Kristo fɔmɔ he sanekpakpa lɛ duro tookwɛlɔi ni baa amɛhe shi