Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w15 8/1 bf. 3-4
  • Mɛni Baa yɛ Gbele Sɛɛ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛni Baa yɛ Gbele Sɛɛ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2015
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mɛɛ shihilɛ mli gbohii lɛ yɔɔ?
  • Mɛni Diɛŋtsɛ Hɛl Ji?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
  • Nyɔŋmɔ Baatee Gbohii Ashi!
    Mɛni Wɔbaanyɛ Wɔkase Kɛjɛ Biblia Lɛ Mli?
  • ‘Kɛ́ Agbo lɛ, No Etsɔɔɔ akɛ Hiɛnɔkamɔ Ko Kwraa Bɛ.
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2014
  • Hiɛnɔkamɔ Diɛŋtsɛ ni Yɔɔ Kɛhã Osuɔlɔi ni Egboi Lɛ
    Mɛni Biblia Lɛ Tsɔɔ Diɛŋtsɛ?
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2015
w15 8/1 bf. 3-4

SANEYITSO LƐ MLITSƆƆMƆ | ANI GBOHII LƐ BAANYƐ AHI SHI EKOŊŊ?

Mɛni Baa yɛ Gbele Sɛɛ?

Onukpai kɛ gbekɛbii ni damɔ gbonyo adeka he yɛ gɔɔ mli

“Misusu akɛ kɛ́ gbɔmɔ gbo lɛ eyaa hei etɛ: kɛ́ eyaaa hɛl lɛ ebaaya ŋwɛi, kɛ́ eyaaa ŋwɛi lɛ ebaaya hetsuumɔhe. Mile akɛ misaaa mɔ ni yaa ŋwɛi, ni misaaa mɔ ni yaa hɛl hu. Ni mileee nɔ tuuntu ni yaa nɔ yɛ hetsuumɔhe lɛ. Minako amɛteŋ eko kwraa yɛ Biblia lɛ mli pɛŋ. Mɛi anaa minuɔ yɛ.”​—Lionel.

“Atsɔɔ mi akɛ mɛi fɛɛ yaa ŋwɛi kɛ́ amɛgboi, shi miyiŋ etɛ̃ɛɛ mi yɛ he. Misusu akɛ gbele kɛ nɔ fɛɛ nɔ baa naagbee​—ni tsɔɔ akɛ, hiɛnɔkamɔ ko bɛ kɛhã gbohii lɛ.”​—Fernando.

Ani obi ohe pɛŋ akɛ: ‘Kɛ́ mɔ ko gbo lɛ, mɛni kwraa baa enɔ? Ani wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ miipiŋ yɛ he ko? Ani wɔbaana amɛ ekoŋŋ be ko? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa yɛ nɔ ni wɔsusuɔ lɛ he?’ Ofainɛ kwɛmɔ nɔ ni Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ diɛŋtsɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, hã wɔkwɛ nɔ ni Biblia wieɔ yɛ gbele he. No sɛɛ lɛ, wɔbaasusu hiɛnɔkamɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia kɛhãa lɛ he.

Mɛɛ shihilɛ mli gbohii lɛ yɔɔ?

HETOO NI BIBLIA LƐ KƐHÃA: “Hiɛkalɔi le akɛ amɛbaagboi; shi gbohii lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko, ni amɛbɛ nyɔmɔwoo ko dɔŋŋ; ejaakɛ hiɛ eje amɛkaimɔ nɔ. Nɔ fɛɛ nɔ tsumɔ ni onine aaashɛ nɔ lɛ, okɛ ohewalɛ atsũ; ejaakɛ nitsumɔ loo yiŋshwiemɔ loo nilee loo ŋaa ko bɛ gbohiiaje he ni oyaa lɛ.”a​—Jajelɔ 9:5, 10.

Yɛ kukufoo mli lɛ, Gbonyo Bu ji he ko ni mɛi yaa kɛ́ amɛgboi; eji mfonirifeemɔŋ he ko loo shihilɛ ko ni nifeemɔi fɛɛ sɛɛ foɔ yɛ. Te nuu anɔkwafo Hiob na Gbonyo Bu lɛ ehã tɛŋŋ? Enibii fɛɛ kɛ ebii ŋmɛɛ lɛ yɛ gbi kome mli, kɛkɛ ni asanei ni waa mɔ he tsɛ̃rɛ egbɔmɔtso fɛɛ. Ekpa Nyɔŋmɔ fai akɛ: “Miná ní kulɛ oŋɔ mi otée yɛ gbohiiaje [“yɛ hɛl,” Catholic Douay Version], ní oŋɔ mi ohɔ shi!” (Hiob 1:13-19; 2:7; 14:13) Eyɛ faŋŋ akɛ, Hiob náaa susumɔ lɛ akɛ Gbonyo Bu lɛ ji hɛl ni akɛ la shãa mɛi yɛ jɛmɛ, ni ji he ko ni epiŋmɔ lɛ mli baawo wu yɛ. Moŋ lɛ, ena lɛ akɛ he ko ni ebaaná hejɔɔmɔ yɛ.

Gbɛ kroko yɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔle shihilɛ mli ni gbohii lɛ yɔɔ. Wɔbaanyɛ wɔsusu mɛi kpaanyɔ ni gboi ni saa te shi ni Ŋmalɛi ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ wie amɛhe lɛ he.​—Kwɛmɔ akrabatsa ni ji, “Gbohiiashitee Kpaanyɔ ni Biblia lɛ Bɔ he Amaniɛ” lɛ.

Mɛi nɛɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko ewieee akɛ eyahi he ko ni miishɛɛ loo piŋmɔ yɔɔ jɛmɛ. Eji mɛi ni atee amɛ shi lɛ eko tee hei tamɔ nakai kulɛ, ani amɛbawieŋ? Ani abɔŋ he amaniɛ yɛ Biblia lɛ mli koni mɛi fɛɛ ana? Awieko nɔ ko tamɔ nakai yɛ Ŋmalɛi lɛ amli. Eyɛ faŋŋ akɛ mɛi kpaanyɔ lɛ fɛɛ ewieee nɔ ko yɛ shihilɛ mli ni amɛyaje lɛ he. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ no mli lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko, tamɔ nɔ ni amɛwɔ vii. Anɔkwa, bei komɛi lɛ, Biblia lɛ kɛ wɔ feɔ gbele he mfoniri. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, anɔkwafo David kɛ Stefano fɛɛ ‘wɔ yɛ gbele mli.’​—Bɔfoi 7:60; 13:36.

Belɛ, mɛɛ hiɛnɔkamɔ yɔɔ kɛhã gbohii lɛ? Ani amɛbaanyɛ amɛte shi kɛjɛ wɔ nɛɛ mli?

a Yɛ New World Translation of the Holy Scriptures lɛ mli lɛ, akɛ wiemɔ ni ji “Gbonyo Bu” tsu nii kɛhã Hebri wiemɔ “Sheol” kɛ Hela wiemɔ “Hades.” Biblia shishitsɔɔmɔi komɛi kɛ wiemɔ ni ji “hɛl” lɛ tsu nii, shi susumɔ ni ahiɛ akɛ apiŋɔ mɛi yɛ hɛl lɛ damɔɔɔ Ŋmalɛ nɔ.

GBOHIIASHITEE KPAANYƆ NI BIBLIA LƐ BƆ HE AMANIƐb

Yoo okulafo ko binuu Gbalɔ Elia tee yoo okulafo ko ni hi Zarefat, ni yɔɔ Israel kooyigbɛ lɛ binuu fioo lɛ shi.​—1 Maŋtsɛmɛi 17:17-24.

Shunam gbekɛ nuu lɛ Gbalɔ Elisha ni baye Elia sɛɛ lɛ tee Shunam gbekɛ nuu ko shi ni ekɛ lɛ hã efɔlɔi.​—2 Maŋtsɛmɛi 4:32-37.

Nuu ni yɔɔ gbonyo bu mli lɛ Ashɛ nuu ko ni gbo etsɛko lɛ afɔ̃ gbonyo bu ni Elisha wui yɔɔ mli lɛ mli. Be ni nuu lɛ gbonyo lɛ yasa gbalɔ lɛ wui ahe lɛ, nuu ni egbo lɛ te shi.​—2 Maŋtsɛmɛi 13:20, 21.

Yoo okulafo ni yɔɔ Nain lɛ binuu lɛ Yesu tee oblanyo ko shi yɛ Nain ni ekɛ lɛ hã enyɛ ni yeɔ awerɛho lɛ.​—Luka 7:11-15.

Yairo biyoo lɛ Yairo, ni ji kpeehe lɛ onukpai lɛ ateŋ mɔ kome lɛ kpá Yesu fai ní etsa ebiyoo ni bɛ hewalɛ lɛ ehã lɛ. Be ni gbekɛ yoo lɛ gbo sɛɛ etsɛɛ lɛ, Yesu tee lɛ shi.​—Luka 8:41, 42, 49-56.

Lazaro, Yesu naanyo ni esumɔɔ lɛ lɛ Lazaro gbo gbii ejwɛ sɛɛ dani Yesu tee lɛ shi yɛ mɛi pii ahiɛ.​—Yohane 11:38-44.

Dorka Bɔfo Petro tee yoo ni asumɔɔ waa nɛɛ shi, ni mɛi le yoo nɛɛ akɛ mɔ ko ni mli hi.—Bɔfoi 9:36-42.

Eutiko Oblanyo ni atsɛɔ lɛ Eutiko lɛ kpɔ kɛjɛ samfɛlɛ ko ni yɔɔ ŋwɛi lɛ nɔ ni egbo; bɔfo Paulo tee lɛ shi kɛba wala mli.​—Bɔfoi 20:7-12.

b Yesu Kristo shitee lɛ ji gbohiiashitee lɛ ateŋ nɔ ni he hiaa fe fɛɛ, ni eyɛ srɔto yɛ gbohiiashitee kpaanyɔ krokomɛi ni awie he lɛ ahe, taakɛ wɔbaana yɛ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje