Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • km 1/96 bf. 3-6
  • Kristofoi Ajwɛŋmɔ yɛ Yarafeemɔi Ahe lɛ Mlihiɛmɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Kristofoi Ajwɛŋmɔ yɛ Yarafeemɔi Ahe lɛ Mlihiɛmɔ
  • Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—1996
Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—1996
km 1/96 bf. 3-6

Kristofoi Ajwɛŋmɔ yɛ Yarafeemɔi Ahe lɛ Mlihiɛmɔ

1 Gbele etsɔ adesai ashihilɛ mli niiashikpamɔ ko ni egbɛ eshwa babaoo yɛ yinɔsane bei fɛɛ mli. Shi le ni aleɔ mɔ ko jeeŋmɔ beebe lɛ bako nifitemɔ hewalɛ ni gbele kɛbaa mɛi ni hiɛ ka lɛ anɔ lɛ shi. Eji adebɔɔ su akɛ adesai aaaye suɔlɔ ko gbele he awerɛho. Nyɔŋmɔ tsuji eye awerɛho ni tamɔ nɛkɛ ni amɛkɛ yaafo kɛ hesaamɔ ni baa shi ejie amɛ awerɛhoyeli lɛ kpo. Dani Kristofoi abei lɛ baashɛ lɛ, no mli lɛ amɛwoɔ kpekpe ni bei komɛi lɛ amɛyɛ bei pɔtɛɛ komɛi ni akɛyeɔ ŋkɔmɔ. (1 Mose 23:2; 5 Mose 34:8; 2 Sam. 14:2) Shi Yehowa jalɔi Kristofoi le akɛ gbohiiashitee baaba, no hewɔ lɛ amɛyeee ŋkɔmɔ tuutu.—1 Tes. 4:13.

2 Eji suɔmɔ nifeemɔ akɛ weku ni agbo yɛ amɛnɔ lɛ nanemɛi aaasara amɛ ni amɛshɛje amɛmii yɛ amanehulu be ni tamɔ nɛkɛ mli. (2 Kor. 1:3-5) Akɛni bei pii lɛ, akutsoŋbii, nanemɛi krokomɛi tamɔ nitsumɔ mli bii kɛ wekumɛi ni ekolɛ amɛjeee Odasefoi yaa yarafeemɔi ashishi hewɔ lɛ, hegbɛ lɛ yɛ akɛ abaaye Biblia mli anɔkwalei ahe odase. Yiŋtoo kpakpa kroko hu ni yarafeemɔ nifeemɔ baanyɛ atsu he nii ji akɛ, ehaa wɔnaa hegbɛ ni wɔkɛsusuɔ bɔ ni wala shihilɛ sɛɛ kɛɛɛ kwraa kɛ bɔ ni gbɛjianɔ ni mɔ ko toɔ kɛ enifeemɔi baanyɛ aba naagbee trukaa lɛ he. Enɛ baanyɛ aha mɔ ko kɛ hiɛdɔɔ asusu bɔ ni ebaa lɛ diɛŋtsɛ ejeŋ ehaa lɛ he.—Jaj. 7:2.

3 Gbɛtsɔɔmɔi ni kɔɔ ‘Kristofoi Amumɔ lɛ Kpojiemɔ yɛ Yarafeemɔi Ashishi’ lɛ he lɛ yɛ nɔ ni hɔ August 1979 Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ lɛ mli lɛ mli. Yɛ 2 Petro 1:12, 13 kɛ gbeekpamɔ naa, kɛ amaniɛbɔi kɛ saji amlitaomɔi ni nine shɛɔ nɔ kɛjɛɔ maŋ lɛ mli kɛbaa hewɔ lɛ, ehe ebahia ni asusu sane nɛɛ he ekoŋŋ bɔni afee ni atsɔɔ saji amli faŋŋ yɛ shihilɛi komɛi ni kɛ naagbai baa lɛ ahe.

4 Yarafeemɔi ni Nyɛmimɛi Toɔ he Gbɛjianɔ: Weku ni agbo yɛ amɛnɔ lɛ agbɛnaa nii diɛŋtsɛ ji akɛ amɛto yarafeemɔ lɛ he gbɛjianɔ—gbonyo lɛ saamɔ, gbɛŋmɛɛ he woji ni he hiaa lɛ taomɔ, kɛ shikafitemɔ fɛɛ ni fata he lɛ he nii kɛ mɔ ni abaahala koni ekɛ yarafeemɔ lɛ shishi wiemɔ aha lɛ hu. Shi kɛlɛ, aŋkroaŋkroi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua weku ni agbo yɛ amɛnɔ lɛ yɛ gbɛjianɔ sɔrɔtoi ni he hiaa ni atoɔ lɛ mli yɛ gbɛ ni eteee shi ewooo Biblia shishitoo mlai lɛ anɔ. Enɛ baasa hiɛ jogbaŋŋ.

5 Nɔ ni yɔɔ sɔrɔto kwraa yɛ nɔ ni atsi ta yɛ yiteŋgbɛ lɛ he lɛ, kɛ ehe miihia diɛŋtsɛ lɛ, asafo lɛ baanyɛ aŋɔ yarafeemɔ he gbɛnaa nii komɛi afɔ amɛhe nɔ amɛha Kristofonyo anɔkwafo ni gboɔ ni bɛ nɔ ko loo ni ebɛ wekumɛi ni baanyɛ atsu saji nɛɛ ahe nii lɛ. (Okɛto 1 Timoteo 5:9, 10 he.) Enɛ baafee nɔ ko ni onukpai akuu ni yɔɔ nakai asafo lɛ mli lɛ baakpɛ amɛyiŋ yɛ he. No mli po lɛ, efeŋ nɔ ni sa akɛ aaasaa gbonyo lɛ afɔ shi yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ nyɔɔŋ muu lɛ fɛɛ, ni aashi kpe. Yiŋtoo kome pɛ ni abaanyɛ adamɔ nɔ akɛ gbonyo lɛ aba Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ ji koni akɛ yarafeemɔ lɛ shishi wiemɔ aha. Akɛni gbele lɛ he adafitswaa lɛ diɛŋtsɛ gbɛɔ eshwaa oyayaayai hewɔ lɛ, aŋkroaŋkroi baanu he, ni mɛi ni miisumɔ lɛ baanyɛ ato gbɛjianɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛya yarafeemɔ lɛ shishi. No hewɔ lɛ ehe ebahiaŋ kwraa akɛ aaatswa gbele lɛ kɛ fuu lɛ he gbɛjianɔtoi lɛ he adafi yɛ asafoi krokomɛi awiemɔ kpoku nɔ, ja ehe adafi ni aaatswa yɛ mɔ ni eje mli lɛ asafo ni ekɛbɔ lɛ mli. Asaŋ, esaaa akɛ aŋmalaa woji kɛyahaa asafoi krokomɛi yɛ yiŋtoo nɛɛ hewɔ.

6 Kɛ ágbo yɛ onɔ lɛ, ehi akɛ oookai akɛ Kristofoi ayarafeemɔ kɛ hegbɛ haa koni afu gbonyo lɛ yɛ gbɛ ni kɛ mla naa falefalefeemɔ taomɔ nii kpaa gbee ni akpɛlɛɔ nɔ yɛ maŋbii ateŋ lɛ nɔ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, ehaa anaa hegbɛ koni akɛ Biblia mli shɛɛ sane ni haa mɔ hiɛnɔkamɔ lɛ aha mɛi fɛɛ ni eba jɛmɛ lɛ. Ayɛ hiɛsɔɔ kɛha Kristofoi ahiɛshikamɔ ni akɛaatsu nii lɛ, yɛ bei fɛɛ mli. (Okɛto Yesaia 38:18 he.) Yɛ be mli ni fuu “ni sa” lɛ baanyɛ atsɔɔ bɔ ni abu suɔlɔ ni egbo lɛ waa aha lɛ, esaaa akɛ hiɛ kpaa nɔ akɛ yarafeemɔi wuji lɛ jeee nɔ ko bibioo. Ni kɛlɛ, mɛɛ sɛɛnamɔ baaba yarafeemɔ wulu he kɛji ajieee bulɛ kpo atsɔɔɔ mɔ ni eje mli lɛ beni eyɔɔ wala mli loo kɛ no kɛ fimɔ shihilɛ ni he ehiaaa ba hiɛkalɔi lɛ anɔ? Abaanyɛ asusu otii nɛɛ ahe ni sɛɛnamɔ aba he yɛ be mli ni wɔkpɛɔ wɔyiŋ yɛ hé ni wɔbaafee wɔnii kɛyashɛ yɛ suɔlɔ ko ni egbo lɛ yarafeemɔ he gbɛjianɔtoo mli lɛ he.

7 Kɛ aaha wiemɔ lɛ yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ, yɛ mɔ ni eje mli lɛ shia, loo yɛ gbonyobu lɛ naa jio lɛ, esa akɛ akɛ yarafeemɔ he wiemɔ gbɛjianɔtoo wolo ni Asafo lɛ efee lɛ atsu nii. Esaaa akɛ aŋmɛɔ futufutu hemɔkɛyeli he gbɛjianɔtoo ko kwraa gbɛ, ni ji akɛ, nyɛmimɛi kɛ jamɔ kui krokomɛi amli bii lɛ damɔŋ wiemɔ kpoku kome too lɛ nɔŋŋ nɔ. (2 Kor. 6:14-18) Bei pii lɛ, akɛ mɔ ni eje mli lɛ shihilɛ mli yinɔsane kuku fataa wiemɔ lɛ he. Yɛ enɛ hewɔ lɛ, efeŋ nɔ ni sa akɛ aaadamɔ wiemɔ kpoku lɛ nɔ akane enifeemɔi kpakpai loo wiemɔ ko ni ato he gbɛjianɔ lɛ akɛ wiemɔ ni ahaa lɛ fã. (Okɛto Romabii 1:25 he.) Bɔni afee ni akaha mɛi ná gbohii ni akɛ amɛ wieɔ lɛ he jwɛŋmɔ ni ejaaa lɛ, esaaa akɛ mɔ lɛ shihilɛ he saji ni weku lɛ kaneɔ amɛtsɔɔ lɛ eko kwraa féɔ nɔ ni akɛ mɔ ni eje mli lɛ tuuŋtu miiwie. Akɛni asafo lɛ kɛ fuu lɛ he wiemɔ lɛ haa hewɔ lɛ, kɛ́ shihilɛ he saji nɛɛ eko yɛ lɛ, no lɛ, esa akɛ akane dani ala kɛje wiemɔ ni abaaha lɛ shishi.

8 Yiŋtoo ni yɔɔ yarafeemɔ he wiemɔ lɛ he ji ni akɛ gbele lɛ kɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo akɛ ebaatsɔ gbohiiashitee nɔ ekɛ mɛi ni egboi lɛ aba wala mli ekoŋŋ lɛ he Ŋmalɛ mli sane mli tsɔɔmɔ aha. Esa akɛ wielɔ lɛ akwɛ ni enyiɛ wiemɔ he gbɛjianɔtoo wolo ni Asafo lɛ kɛha lɛ sɛɛ pɛpɛɛpɛ ni ekɛ sane kroko ko ni damɔ amale hemɔkɛyelii anɔ lɛ akawo mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ebafeŋ nɔ ni ŋmalɛ fiɔ sɛɛ akɛ aaaha asusu akɛ mɔ ni eje mli lɛ heloonaa weku mli bii ni hiɛ daimonioi ahewalɛ lɛ ji mɛi ni gbe lɛ lɛ. Fuu ni bɛ haŋtsii ji nɔ ni baa yɛ wiemɔ lɛ sɛɛ, kɛkɛ lɛ akɛ wiemɔ kuku kɛ sɔlemɔ eha yɛ fuuhe lɛ.—Mat. 27:59, 60; 1 Mose 25:9, 10; 49:29-32.

9 Ebaafee mlihilɛ akɛ miishɛjelɔi aaaha amɛsaramɔi lɛ afee kuku bɔni afee ni no akanyɛ weku ni agbo yɛ amɛnɔ lɛ nɔ ni amɛha amɛ niyenii. Abaanyɛ ato gbɛjianɔ ni tamɔ nɛkɛ aha miishɛjelɔi ni jɛ shɔŋŋ amɛba lɛ, kɛji weku lɛ miisumɔ. Kɛ asusu mɛi ahe bɔni afee ni akabɔ weku lɛ nyɔmɔ lɛ, belɛ akɛ Kristofoi asuɔmɔ miitsu nii. (Gal. 6:2) Ebaafee nɔ ni sa hu akɛ nyɛmimɛi ni ebua amɛhe naa yɛ shia ni afeɔ yara lɛ yɛ mli lɛ aaabua shika naa, kɛ́ amɛmiisumɔ ni amɛfee nakai lɛ, koni amɛkɛye amɛbua weku ni agbo yɛ amɛnɔ lɛ. Esa akɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ akɛ shika keɔ lɛ kɛ Ŋmalɛ mli shishitoo mlai akpa gbee. (2 Kor. 9:7) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ shishitoo mla ni yɔɔ Mateo 6:1-4 lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, ani ebaafee nɔ ni sa akɛ aaatswa shika ko ni akɛkeɔ lɛ he adafi yɛ faŋŋ mli koni akɛna gbɔmɛi ahiɛ nyam?

10 Esa akɛ Odasefoi ni yaa yarafeemɔ lɛ shishi lɛ ajeŋba afee nɔ ni sa nifeemɔ lɛ. Yɛ be mli ni eji anɔkwale akɛ Kristofoi yeee ŋkɔmɔ tamɔ mɛi krokomɛi ni bɛ hiɛnɔkamɔ lɛ feɔ lɛ, etamɔ nɔ ni naaŋmɔlɔwoo kɛ wiemɔ hoo bɛ gbɛfaŋnɔ ko yɛ yarafeemɔ shishi—oookɛɛ tamɔ nɔ ni atee shisheramɔ loo aaye gbijurɔ. Be yɛ kɛha nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ, ni yarafeemɔ be lɛ jeee be ni akɛŋmɔɔ akɛfeɔ hoo. (Jaj. 3:1, 4) Eji be ni akɛjieɔ musuŋtsɔlɛ kpo, ni ekɛ ŋaawoo lɛ kpaa gbee akɛ: “Nyɛkɛ mɛi ni nyaa lɛ anyaa, ni nyɛkɛ mɛi ni fóɔ lɛ afóa.”—Rom. 12:15.

11 Beni Yesu yɔɔ eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ mli lɛ, lɛ kɛ ebɔfoi lɛ jie awerɛhoyeli kɛ ŋkɔmɔyeli kpo yɛ bei sɔrɔtoi amli. (Yoh 11:33-35, 38; Bɔf. 8:2; 9:39) Ni kɛlɛ, amaniɛbɔɔ ko kwraa bɛ ni tsɔɔ akɛ Yesu loo ekaselɔi lɛ kɛ ŋkɔmɔyeli nifeemɔi haŋtsii ni yɔɔ nakai beaŋ lɛ tsu nii. (Okɛto Luka 23:27, 28 he.) Yɛ nɔkwɛmɔ nɔ kpakpa nɛɛ kasemɔ hewɔ lɛ, ajieɔ Kristofonyo ŋkɔmɔyeli kpo akɛ nɔ ni akɛ hiɛshikamɔ, kɛ pɛpɛɛpɛ ni aŋmɛɔ tsuɔ he nii be fɛɛ be, ni hiɛnɔkamɔ kɛ hewalɛwoo yeɔ nɔ po.—Mat. 5:4; 1 Kor. 7:29, 30; 2 Kor. 6:10; okɛto 2 Samuel 12:16, 19-23 he.

12 Yarafeemɔi Krokomɛi: Kɛ wekumɛi ni ji je lɛŋ bii, nanemɛi loo nitsulɔi gboi lɛ, bei pii lɛ Kristofoi jieɔ mlihilɛ kpo kɛtsɔɔ weku lɛ mli bii ni eshwɛ ni amɛhaa amɛ kpoo yɛ anɔkwayeli mli lɛ nɔ. Kɛ wɔfata mumɔŋ nyɛmimɛi krokomɛi ahe loo jeee nakai kɛmiiya yarafeemɔi ni tamɔ nɛkɛ shishi lɛ, esa akɛ Kristofonyo lɛ akai yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ lɛ—koni aye abua mɛi ni agbo yɛ amɛnɔ lɛ ni ashɛje amɛ mii.

13 Bɔ ni shihilɛ lɛ ji yɛ je lɛŋ bii ayarafeemɔ shishi lɛ baafee sɔrɔto kwraa yɛ bɔ ni shihilɛ lɛ yɔɔ ha yɛ yarafeemɔ ni Kristofoi toɔ he gbɛjianɔ lɛ shishi lɛ he. Nɔ ni kadiɔ klɛŋklɛŋ nɔ lɛ bei pii ji daatɔɔ, niyeli kɛ ninumɔ ni anyɛɛɛ naa atsi kɛ mlifilimɔ ni naa wa. Daatɔɔ ji gbɛ ni yɔɔ nigii ni Abonsam tsɔɔ nɔ ekɛtsɔɔ Kristofoi atsɔne ewoɔ jeŋba shara mli, no hewɔ lɛ ehe miihia ni akwɛ jogbaŋŋ. Ehe baahia ni Kristofonyo lɛ awo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam kɛtsɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ekɛɔ ni efeɔ yɛ henaabuamɔ hé lɛ nɔ.—1 Kor. 10:31.

14 Yɛ be mli ni yarafeemɔi ashishi ni ayaa lɛ tsuɔ yiŋtoo ni he baa sɛɛnamɔ waa he nii lɛ, ehe miihia ni aŋmɛ pɛpɛɛpɛ. Beni je nɛɛ bɛŋkɛɔ enaagbee he lɛ, awoɔ Kristofoi aŋaa koni amɛya nɔ amɛtao mumɔŋ ninámɔ klɛŋklɛŋ. (Mat. 6:33, 34) Ani ebaafee pɛpɛɛpɛ ni Kristofonyo ŋmɛɔ akɛ eeeto be ema shi ni ebua shika naa daa kɛya yarafeemɔi ashishi yɛ be mli ni enyɛɛɛ ená woji tɛtrɛbii heei kɛha teemɔŋ nikasemɔ kɛ shiɛmɔyaa yɛ shika ni ebɛ hewɔ? Ani bei pii lɛ onyɛɛɛ oya asafoŋ kpeei ashishi yɛ otsi lɛ naagbee mli, yɛ nanemɛi ayarafeemɔi ashishi ni oyaa hewɔ? Ani ebaafee nibii kpakpai ni akɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe akɛ aaatsi asafoŋ kpeei ato loo ni akɛ kpeei krokomɛi aaafata kpee ni afeɔ lɛ he bɔni afee ni aya yarafeemɔi ashishi?—Okɛto Filipibii 1:9, 10 he.

15 Yarafeemɔ Kusumii—Ani Eyeee Awui Ko?: Kusumii ni kɔɔ fɔmɔ, gbalashihilɛ, gbele, kɛ ekrokomɛi ahe lɛ yɛ sɔrɔto kwraa yɛ maji sɔrɔtoi amli loo yɛ kpokpai sɔrɔtoi amli yɛ maŋ kome too lɛ nɔŋŋ po mli. No hewɔ lɛ, sɛɛnamɔ ko kwraa baŋ he akɛ aaabɔ mɔdɛŋ aha kusumii sɔrɔtoi lɛ kɛ amɛhe akpa gbee. Anyɛŋ asusu maŋ nɛɛ mli yarafeemɔ shishi kusumii lɛ fɛɛ eko he yɛ nɔ ni aŋma ahɔ mli nɛɛ mli, no hewɔ lɛ, yɛ Hebribii 5:14 kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, nɔ ni sa akɛ afee ji ni mɔ lɛ ‘kɛ ehenumɔ nii atsu nii koni ekɛle ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.’ Nɔ ni esa akɛ Kristofonyo atao ni ekpoo ji nɔ fɛɛ nɔ ni teɔ shi woɔ ŋmalɛ yɛ kusum pɔtɛɛ ko mli lɛ. (5 Mose 14:1, 2) Esa akɛ Kristofonyo lɛ abɔ mɔdɛŋ ni ekɛ Biblia mli mlai kɛ shishitoo mlai atsu nii yɛ bei fɛɛ mli. Yɛ shishitoo mla nɛɛ naa lɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔkwɛmɔ nii fioo komɛi ahe.

16 Ani Kristofonyo baanyɛ aya “yarafeemɔ ni ji enyɔ” shishi? Yɛ hei komɛi lɛ beni afu mɔ lɛ gbi kome, otsi kome, nyɔŋ kome, loo afi po sɛɛ lɛ, weku lɛ mli bii toɔ yarafeemɔ ni ji enyɔ he gbɛjianɔ. Beni atsuɔ he nii klɛŋklɛŋ lɛ, abu enɛ akɛ mumɔŋ yarafeemɔ ni akɛhaa susuma lɛ shiɔ gbele shihilɛ lɛ mli ni akɛŋmɛɔ lɛ gbɛ ni ebote gbohii ashikpɔŋ lɛ nɔ kwraa. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, yɛ maŋ lɛŋ hei ni mɔtsiri bɛ jɛmɛ lɛ gbɛfaŋ lɛ, eji kusum nifeemɔ akɛ aaafu gbonyo lɛ yɛ gbele lɛ sɛɛ nɔŋŋ bɔni afee ni ekafite. No sɛɛ lɛ, atoɔ be koni wekumɛi kɛ nanemɛi anyɛ ababua amɛhe naa koni abu fuu lɛ shika he akɔntaa ni akwɛ ni asusu ehe saji krokomɛi ahe. Mɛi komɛi tsɛɔ enɛ akɛ “yarafeemɔ ni ji enyɔ,” shi yɛ anɔkwale mli lɛ, yarafeemɔ lɛ diɛŋtsɛ ni, ni eji gbɛjianɔtoo ni sa ni akɛaaye abua mɔ ni eje mli lɛ weku lɛ koni akɛna gbele lɛ he saji ni he hiaa lɛ anaa. Yɛ be mli ni bei pii lɛ Kristofonyo ni yaa fuu lɛ bɛ yiŋtoo ko ni eeedamɔ nɔ eya yarafeemɔ ni ji enyɔ nɛɛ, nyɛmi ni ji weku lɛ mli nyo loo ni enyɛɛɛ eyaha mɛi ni agbo ashi amɛ lɛ kpoo yɛ fuu be lɛ mli lɛ baanyɛ akpɛ eyiŋ ni eya nifeemɔ ni ji enyɔ nɛɛ.

17 Taakɛ atsɔɔ mli yɛ yiteŋgbɛ lɛ, gbɛjianɔ ni atoɔ kɛhaa yarafeemɔ ni ji enyɔ lɛ yɛ sɔrɔto kwraa yɛ “yarafeemɔ afi kaimɔ” lɛ he. Afeɔ sɛɛkpee nɔ nɛɛ yɛ bei komɛi amli, ni bei pii lɛ nɔ ni fata he ji ŋkpai ni ayeɔ yɛ gbonyobu lɛ naa koni akɛbi wekunyo ni egbo lɛ dɛŋ jɔɔmɔ. Akɛni etamɔ nɔ ni yarafeemɔ afi kaimɔ nɛɛ tsuuu Ŋmalɛ naa yiŋtoo kpakpa ko he nii hewɔ lɛ, Kristofoi bɛ naajiemɔ ko kwraa yɛ gbele kaimɔ nifeemɔi ni afeɔ daa afi loo yɛ bei krɛdɛɛi komɛi amli ahaa wekumɛi ni egboi lɛ ni amɛaaya lɛ mli.—Jaj. 9:5, 6.

18 Yarafeemɔ Mama kɛ Jamɔŋ Nifeemɔi: Yɛ wiemɔ kui komɛi ateŋ lɛ, akpaa gbɛ akɛ yei okulafoi kɛ hii okulafoi aaawo atadei pɔtɛɛ komɛi ni amɛkɛ amɛhe awo ŋkɔmɔyeli mli, yɛ be mli ni akɛ naatsii babaoo baa amɛheyeli nɔ, afi kome. Ani kusum nɛɛ kɛ Kristofoi ahemɔkɛyelii kpaa gbee? Shishinumɔ yɛ mli akɛ, ekolɛ Kristofonyo ni elaaje suɔlɔ ko lɛ baawo atade ko, ni efee enii akɛ mɔ ni miiye ŋkɔmɔ kɛyashi be ko. (Okɛto 2 Maŋtsɛmɛi 6:30 he.) Shi enɛ yɛ sɔrɔto kwraa yɛ atade ko ni awoɔ be kakadaŋŋ lɛ he, ní ji atade ni ekolɛ ekɔɔ gbohii ahe hemɔkɛyelii ni damɔɔɔ ŋmalɛ nɔ lɛ he. Ekolɛ abaakpa gbɛ ni mɔ ni eje mli lɛ bii kɛ nabii hu ashɛ amɛyi, amɛjie toiaŋnii, tokotai, kɛ ekrokomɛi kɛwo gbohii lɛ ahiɛ nyam. Eyɛ mli akɛ ekolɛ kusumii ni tamɔ nɛkɛ ni aaakpoo lɛ eŋɔŋ wekumɛi ni ji je lɛŋ bii ni yɔɔ keketee lɛ anaa moŋ, shi te abaabu Kristofonyo aha tɛŋŋ, kɛji ekɛ ehe wo jamɔŋ nifeemɔi loo kusumii ni ato he gbɛjianɔ ni akɛtao “blematsɛmɛi amumɔi lɛ” adɛŋ toiŋjɔlɛ lɛ mli? Kɛ mɔ ko kɛ ehe wo enɛɛmɛi ateŋ eko mli lɛ, ebaatsɔɔ yɛ etsui mli akɛ, eka he eji apasa jamɔ lɛ fã lolo. (Kpoj. 18:4) Ní mɔ ko aaashɛ eyi aha mɔ ni egbo lɛ baatsɔɔ akɛ mɔ lɛ heɔ yeɔ akɛ esusuma lɛ ka he eyɛ shihilɛ mli lolo. Nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baafee osatofeemɔ yɛ Yehowa Odasefoi ateŋ mɔ ko lɛ gbɛfaŋ. (Ezek. 18:4) Kristofoi nyɛŋ amɛkɛ amɛhe awo ŋkɔmɔyeli jamɔŋ nifeemɔi ni teɔ shi woɔ Biblia lɛ mli yɛ henilee naa, shi moŋ nomɛi woɔ amɛ ŋkɔmɔyeli lɛ mli wu.

19 Ale Yehowa Odasefoi jogbaŋŋ yɛ je lɛŋ fɛɛ yɛ Biblia mli nitsɔɔmɔ ni amɛkɛhaa lɛ hewɔ. Biblia mli anɔkwale ko ni amɛmaa nɔ mi ji akɛ gbohii lɛ leee nɔ ko nɔ ko, asaŋ amɛnaaa piŋmɔ yɛ hɛl la mli ni amɛsheraaa shi hu yɛ shikpɔŋ nɔ ní amɛaanyɛ amɛye mɛi krokomɛi awui. (Jaj. 9:5) Nitsɔɔmɔ nɛɛ eshɛje mɛi akpei ohai abɔ amii. No hewɔ lɛ yɛ hei pii lɛ akutsei babaoo amli bii kpaaa gbɛ akɛ Kristofoi nɛɛ kɛ amɛhe aaawo jamɔŋ nifeemɔi ni ato he gbɛjianɔ koni akɛtao gbohii adɛŋ toiŋjɔlɛ lɛ mli.

20 Belɛ mɛni baaba, kɛ anɔkwa Kristofoi kpɛlɛ nɔ akɛ amɛkɛ amɛhe aaawo yarafeemɔ kusumii ni apasa hemɔkɛyeli yɔɔ mli lɛ mli yɛ nɔnyɛɛ ni amɛwekumɛi loo akutsoŋbii kɛbaa amɛnɔ lɛ hewɔ? Ani akutsoŋbii lɛ emuŋ sane naa akɛ ekolɛ Kristofoi lɛ heee nɔ ni amɛshiɛɔ yɛ he lɛ diɛŋtsɛ amɛyeee, ni ákɛ, ekolɛ abaanyɛ aha amɛŋmɛɛ sane he amɛkɛsaa yɛ shihilɛi komɛi amli? Ŋwanejee ko kwraa bɛ he! No hewɔ lɛ, abaanyɛ afite nitsumɔi babaoo ni atsu lɛ, ni ekolɛ mɛi anane baatɔtɔ.—Mat. 18:6, 8; 2 Kor. 6:3.

21 No hewɔ lɛ, onukpai lɛ kɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ kɛ yelikɛbuamɔ fɛɛ ni he hiaa lɛ baaha mɛi ni agbo yɛ amɛnɔ lɛ ni amɛdamɔ shi shiŋŋ yɛ anɔkwale lɛ mli yɛ nɔnyɛɛ fɛɛ ni akɛbaa amɛnɔ akɛ amɛkɛ amɛhe awo nifeemɔi ni esaaa Kristofonyo lɛ mli. (Okɛto 2 Korintobii 1:3, 4 he.) Ni kɛji Kristofonyo ko je shishi akɛ ekɛ ehe miiwo yarafeemɔ kusumii ni damɔɔɔ ŋmalɛ nɔ lɛ mli, yɛ yelikɛbuamɔ nɛɛ fɛɛ sɛɛ hu? Onukpai lɛ kɛ mlihilɛ baatsu nii koni amɛbɔ mɔdɛŋ jogbaŋŋ ni amɛtswa mɔ ni tɔ̃ɔ lɛ amɛma shi ekoŋŋ. (Gal. 6:1; Yak. 5:19, 20; 2 Pet. 3:9) Shi kɛlɛ, kɛ Kristofonyo ko tee nɔ ekɛ ehe miiwo gbɛ ni jeee Kristofoi anifeemɔ lɛ mli lɛ, no lɛ yɛ naagbee lɛ onukpai lɛ baakwɛ ni amɛtswa amɛfai shi koni mɛi ni naa nɔ ni yaa nɔ lɛ ayiŋ akafutu loo koni akɛ nifeemɔi fɔji akabawo Kristofoi asafo lɛ mli. Mɔ fɛɛ mɔ ni jaa eblematsɛmɛi lɛ jeee anɔkwa Kristofonyo dɔŋŋ, ni esa akɛ akwɛ ni abu Kristofoi asafo lɛ krɔŋŋ feemɔ lɛ he.—1 Kor. 5:13.

22 Ni yarafeemɔ mama diŋ, asara su loo etsuru bumɔ hu? Yɛ akutsei komɛi amli lɛ, tsutsu ko lɛ abùɔ nidiŋ ni afeɔ yɛ yarafeemɔi ashishi lɛ akɛ nifeemɔ ni akɛlakaa mumɔi fɔji ni akɛɛ amɛmiikpa shi lɛ ni akɛjie amɛjwɛŋmɔ kɛjɛ nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ anɔ. Yarafeelɔi ni yɔɔ maji komɛi anɔ lɛ buɔ mamai kɛ amɛsui sɔrɔtoi yɛ yiŋtoo nɛɛ nɔŋŋ hewɔ. Kɛ yiŋtoo nɛɛ hewɔ ni mɛi bumɔɔ yarafeemɔ mamai diji, asara sui loo etsuji yɛ okutso lɛ mli lɛ, no lɛ ebaafee nɔ ni esaaa akɛ Kristofonyo aaafee nakai nɔŋŋ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kpekpe, nidiŋ ni akɛ too he tsɔi elo ji yarafeemɔ atade ni awoɔ yɛ Kanaan maŋ lɛŋ bii ateŋ, kɛ mra be mli Yehowa jalɔi hu ateŋ.—1 Mose 37:34; 2 Sam. 21:10; 1 Sam. 4:12.

23 Ani anɔkwale ni eji akɛ akutsei komɛi amli bii feɔ nidiji yɛ apasa hemɔkɛyeli hewɔ yɛ blema bei amli lɛ tsɔɔ akɛ Kristofonyo ko nyɛŋ abu nidiŋ yɛ yarafeemɔi ashishi? Jeee nakai diɛŋtsɛ eji. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, fɔfɔii loo fɔfɔi akekerei ni wɔŋjalɔi kɛtsu nii lɛ etsɔɔɔ akɛ esaaa akɛ anɔkwa jalɔi kɛ fɔfɔii nɛɛ tsuɔ nii, kɛ́ ekɔɔɔ he yɛ nakai gbɛ nɔ loo ebɛ shishinumɔ ni tamɔ nakai ŋmɛnɛ. (Bɔf. 14:13) Asaŋ, anɔkwale ni eji akɛ woji komɛi ni tsɛɔ saji asɛɛ lɛ kɛɔ akɛ ga ni akɛtsuɔ nii yɛ gbalashihilɛ mli lɛ jɛ wɔŋjamɔ mli lɛ etsɔɔɔ akɛ Kristofoi nyɛŋ awo yookpeemɔ gai.—w72 1/15 bf. 63; w69 1/15 bf. 58-9.

24 Biblia lɛ wieɔ kusumii babaoo he, ekomɛi esaaa kɛha anɔkwa jalɔi, ekrokomɛi hu yɛ ni Nyɔŋmɔ webii kɛtsu nii. (1 Maŋtsɛmɛi 18:28; okɛto Rut 4:7 he.) Kusumii ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nɔ lɛ po baanyɛ atsɔ jamɔŋ nifeemɔi ni mli wa. Beni Nyɔŋmɔ tsɔɔ hehoo lɛ nifeemɔ mli lɛ, no mli lɛ atsiii wein tã, shi beni shɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, wein kpuji bafee nɔ ni akɛtsuɔ nii yɛ kusum naa. Yesu kɛ ebɔfoi lɛ kpooo jamɔŋ kusum nɛɛ. Amɛna akɛ tɔmɔ bɛ enɛ he ni amɛnyiɛ sɛɛ. (2 Mose 12:6-18; Luka 22:15-18; 1 Kor. 11:25) Nakai nɔŋŋ eji yɛ ekomɛi ahe—jeee—yarafeemɔi kusumii lɛ fɛɛ. Mizraimbii wo gbohii atsofa akɛ kusum. Blematsɛ Yosef anɔkwafo lɛ kɛ oyaiyeli efeee enii ni eeekɛɛ akɛ, ‘Wɔŋjalɔi akusum nɛ, no hewɔ lɛ esa akɛ wɔ, ni ji Hebribii lɛ akwa.’ Yɛ no najiaŋ lɛ, ‘efa etsuji tsofatsɛmɛi lɛ akɛ amɛwo etsɛ tsofa,’ koni no sɛɛ lɛ anyɛ afu Yakob yɛ Shiwoo Shikpɔŋ ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ nɔ. (1 Mose 49:29–50:3; w-GA Vol. 112, No. 20 GA bf. 31, kk. 3; okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 9:37 he.)

25 Esa akɛ Kristofoi akpoo nifeemɔi ni teɔ shi woɔ Biblia mli anɔkwalei lɛ. (2 Kor. 6:14-18) No hewɔ lɛ esa akɛ anɔkwa Kristofonyo lɛ asusu sane he nɛkɛ akɛ: Ani kusum nifeemɔ ko sɛɛ ni manyiɛ lɛ baaha mɛi krokomɛi anu he akɛ mikɛ hemɔkɛyelii loo nifeemɔi ni damɔɔɔ ŋmalɛ nɔ tsuɔ nii? Ekolɛ kusum nifeemɔ ko yɛ ni shishinumɔ fɔŋ ko hɔ sɛɛ afii akpei komɛi ni eho nɛ loo ekolɛ ebaahiɛ shishinumɔ ni tamɔ nakai yɛ he ko shɔŋŋ. Shi yɛ be mli ni ehe ehiaaa ni ofiteɔ be babaoo kɛtao saji amli lɛ, bi ohe akɛ: ‘Mɛni ji jwɛŋmɔ ni ahiɛ yɛ enɛ he yɛ he ni miyɔɔ lɛ?’ (Okɛto 1 Korintobii 10:25-29 he.) Kɛ ale jogbaŋŋ yɛ okutso lɛ mli akɛ kusum nifeemɔ ko hiɛ apasa shishinumɔ ko yɛ jamɔ gbɛfaŋ lɛ, no lɛ kwa enɛ. Yɛ otii ni atsɔɔ mli yɛ yiteŋgbɛ lɛ gbɛfaŋ lɛ, esa akɛ Kristofonyo anyɛ ale kɛji ebaafee nɔ ni sa akɛ eeebu yarafeemɔ mama diŋ, asara su loo etsuru. Yɛ be mli ni yarafeemɔ mama su ni ooobu lɛ kɔɔɔ he eko, ni ooobu yɛ be kakadaŋŋ mli lɛ baafee nɔ ni esaaa haaa Kristofonyo yɛ faŋŋ mli.—sh kk. 70-72; w-GA Vol. 112, No. 20 GA bf. 30-31.

26 Ni “Ejurɔfeemɔ he Kui” Hu?: Ani Kristofonyo baanyɛ ekɛ ehe awo “ejurɔfeemɔ he kuu” ko mli? Enɛɛmɛi baa yɛ gbɛi sɔrɔtoi enyɔ nɔ, klɛŋklɛŋ nɔ lɛ ji mɛi ahilɛ-kɛhamɔ kui ni yɔɔ nitsumɔ hei komɛi. Ekolɛ enɛ mli nyo ni aaatsɔ lɛ baakã nitsulɔ fɛɛ nitsulɔ nɔ, ni abaajie shikai komɛi yɛ amɛ nyɔmɔwooi amli ni akɛfi kuu lɛ sɛɛ. Yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ ji ni akɛ yelikɛbuamɔi sɔrɔtoi aha emli bii yɛ fimɔ bei amli—hela, gbele, ohia, kɛ ekrokomɛi. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ni mɛi komɛi tsɛɔ lɛ akɛ “gbele he kui” lɛ kɔɔ gbele pɛ he titri. Enɛɛmɛi ji kui ni kɛ oosumɔ lɛ okɛ ohe woɔ mli, ni bei pii lɛ mɛi ni kɛ amɛhe woɔ mli lɛ ji wiemɔ kuu ko mli bii. Afoɔ shika ko ahaa kɛ yiŋtoo akɛ akɛaaye abua emli bii lɛ beni agbo.

27 Kristofonyo lɛ baanyɛ asusu enɛ he: Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ ni misumɔɔ ni matsɔ emli nyo lɛ? Mɛɛ hewalɛ kuu nɛɛ mli nyo ni mafee lɛ baana yɛ mimumɔŋ shihilɛ nɔ, kɛ be ni mana kɛha Biblia mli nikasemɔ, kpeeiyaa, shiɛmɔyaa, kɛ gbɛnaa nii krokomɛi ni ka minɔ yɛ shia lɛ? Kɛ mibatsɔ emli nyo lɛ, mɛni abaabi ni matsu he nii? Ani ekɛ kaa ni baaha mafee nɔ ko ni teɔ shi woɔ ŋmalɛ baaba? Ani yiŋtoi ni kuu lɛ hiɛ lɛ teɔ shi woɔ Biblia mli shishitoo mlai? Sanebimɔi nɛɛ baaye abua ni ana kɛji esa akɛ Kristofonyo kɛ ehe awo kuu pɔtɛɛ ko mli, ni ejurɔfeemɔ he kuu fata he.

28 Eji adebɔɔ su akɛ aaana suɔlɔ ko he jwɛŋmɔ yɛ bulɛ mli. Adesai ahenumɔi ni sa lɛ biɔ ni akɛ “fuu ni sa” aha. Shi kɛlɛ, mɛi ni sumɔɔ ni Nyɔŋmɔ shishitoo mlai aye amɛnɔ lɛ baakwɛ jogbaŋŋ ni hemɔkɛyeli fɔŋ ni tsɔɔ akɛ gbohii lɛ le nɔ ni afeɔ lɛ akakanya amɛ nifeemɔi. (Lala 146:4) Yesu Kristo kɛɛ mɔ ko ni baatsɔ kaselɔ wɔsɛɛ ko lɛ akɛ: “Ha ni gbohii afu amɛgbohii, shi bo lɛ, yaa ni oyashiɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ!” (Luka 9:60) Yɛ be mli ni ewieee eshiii yarafeemɔi ashishi ni aaaya kwraa lɛ, Yesu tsɔɔ akɛ esa akɛ akɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔi afeemɔ nitsumɔ ni he hiaa babaoo ni hereɔ mɔ yiwala lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe. Akɛ Kristofoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ, mɛni wɔfeɔ yɛ enɛ he?—Efes. 5:10; okɛto Romabii 12:2 he.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje