Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
© 2023 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
JANUARY 1-7
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | HIOB 32-33
Shɛjemɔ Mɛi Ni Ehao Lɛ Amii
it-1 710
Elihu
Elihu kwɛɛɛ hiɛiaŋ, ni ekɛ gbɛ́i ko ni akɛwoɔ mɔ okɛse tsɛɛɛ mɔ ko. Ele akɛ ekɛ Hiob fɛɛ lɛ sũ akɛfee amɛ, ni Ofe lɛ ji e-Bɔlɔ. Elihu efãaa Hiob tsui, moŋ lɛ, ekɛ lɛ wie akɛ enaanyo, ni ekɛ Hiob gbɛ́i tsɛ lɛ, shi Elifaz, Bildad, kɛ Zofar efeee nakai.—Hio 32:21, 22; 33:1, 6.
Ani Onaa Adesai Agbɔjɔmɔi Taakɛ Yehowa Naa lɛ Lɛ?
8 Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔnu wɔnyɛmimɛi ni egbɔjɔ lɛ ashishi? Kaimɔ akɛ, ekolɛ nɔ hewɔ ni amɛgbɔjɔ lɛ ji akɛ, amɛmiiye hela ko, amɛhao, loo amɛkɛ amɛwekumɛi ni jeee Odasefoi lɛ yɛ he kome. Kɛ́ wɔ hu wɔyaje shihilɛ ko ni tamɔ nakai mli lɛ, wɔbaasumɔ ni mɛi anu wɔ shishi. Be ni Israelbii lɛ yɔɔ Mizraim lɛ, no mli lɛ amɛji ohiafoi ni amɛgbede hu. No hewɔ lɛ, be ni amɛyaa Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Yehowa kɛɛ amɛ ni ‘amɛkawa’ amɛnyɛmimɛi ni miiye ohia lɛ ‘ayi.’ Yehowa kɛɛ amɛ akɛ amɛye amɛbua ohiafoi ni yɔɔ amɛteŋ lɛ.—5 Mose 15:7, 11, Ga Biblia hee; 3 Mose 25:35-38.
9 Esaaa akɛ wɔyeɔ wɔhe oyai kɛshwaa wɔnyɛmimɛi lɛ yɛ amɛgbɔjɔmɔi lɛ ahewɔ, loo ni wɔɔnu he akɛ wɔbɔɔ mɔdɛŋ fe amɛ. Moŋ lɛ, esa akɛ wɔye wɔbua amɛ. (Hiob 33:6, 7; Mat. 7:1) Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko ta moto ni eyaná oshara, ni awo lɛ kɛtee helatsamɔhe lɛ, ani mɛi ni kwɛɔ helatsɛmɛi lɛ baatao mɔ ni kɛ oshara lɛ ba dani amɛkwɛ lɛ? Dabi, amɛbaakwɛ lɛ amrɔ nɔŋŋ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ nyɛmi Kristofonyo ko egbɔjɔ yɛ naagba ko ni ekɛkpeɔ lɛ hewɔ lɛ, nɔ moŋ ni esa akɛ wɔfee ji, ni wɔye wɔbua lɛ yɛ mumɔŋ.—Nyɛkanea 1 Tesalonikabii 5:14.
10 Kɛ́ wɔhe be kɛjwɛŋ shihilɛ mli ni wɔnyɛmimɛi lɛ yɔɔ lɛ he lɛ, ekolɛ wɔbaana akɛ amɛgbɔjɔko tamɔ bɔ ni wɔsusuɔ lɛ. Bo lɛ, susumɔ shihilɛi ni ekolɛ nyɛmimɛi yei ni wumɛi sɔmɔɔɔ Yehowa lɛ tsɔɔ mli lɛ he okwɛ. Ekolɛ wɔbaana amɛteŋ mɛi komɛi akɛ mɛi ni egbɔjɔ, shi ani wɔhiɛ esɔɔɔ hemɔkɛyeli ni mli wa ni amɛyɔɔ kɛ mɔdɛŋ ni amɛbɔɔ kɛkpeɔ naagbai anaa lɛ? Kɛ́ ona yoo ko ni ji fɔlɔ mɔ kome mɔ, ni ekɛ ebi loo ebii baa asafoŋ kpeei daa lɛ, ani ohiɛ esɔɔɔ hemɔkɛyeli kɛ ekãa ni ejieɔ lɛ kpo lɛ? Ni oblahii kɛ oblayei ni hiɛɔ anɔkwale lɛ mli kpɛŋŋ yɛ naagbai ni amɛkɛkpeɔ yɛ skul fɛɛ sɛɛ lɛ hu? Kɛ́ wɔsusu nibii ni wɔnyɛmimɛi lɛ feɔ koni amɛnyɛ amɛsɔmɔ Yehowa lɛ he lɛ, ebaahã wɔna amɛ akɛ “niiatsɛmɛi yɛ hemɔkɛyeli gbɛfaŋ,” kɛ́ etamɔ nɔ ni amɛgbɔjɔ po.—Yak. 2:5.
Mɛɛ Be Esa Akɛ Wɔwie?
17 Atsɛɔ hii ni basara Hiob lɛ ateŋ mɔ ni ji ejwɛ lɛ Elihu, ni Abraham seshinyo ji lɛ. Ebo sane ni Hiob kɛ enanemɛi etɛ lɛ gba lɛ toi. Ni wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ ebo toi jogbaŋŋ, ejaakɛ emusuŋ tsɔ lɛ yɛ Hiob he, ni enyɛ ewo lɛ ŋaa yɛ nibii pɔtɛi komɛi ahe koni ekɛjaje ejwɛŋmɔ. (Hiob 33:1, 6, 17) Nɔ ni he hiaa Elihu fe fɛɛ ji, ni ebaawo Yehowa hiɛ nyam, jeee lɛ diɛŋtsɛ ehe loo adesa kroko ko. (Hiob 32:21, 22; 37:23, 24) Nɔ ni efee lɛ hãa wɔnaa akɛ, bei komɛi lɛ, esa akɛ wɔfee diŋŋ ni wɔbo sane toi. (Yak. 1:19) Ehãa wɔnaa hu akɛ, kɛ́ ehe bahia ni wɔwo mɔ ko ŋaa lɛ, esaaa akɛ wɔfeɔ lɛ bɔ ni baahã mɔ lɛ jwɛŋmɔ aba wɔnɔ. Moŋ lɛ, esa akɛ wɔfee lɛ bɔ ni baahã mɔ lɛ jwɛŋmɔ aya Yehowa nɔ ni ewo ehiɛ nyam, ejaakɛ no ji nɔ titri ni he hiaa.
18 Kɛ́ wɔkɛ ŋaa ni Biblia lɛ ewo yɛ be ni esa akɛ wɔwie kɛ bɔ ni esa akɛ wɔwie wɔhã lɛ he lɛ tsu nii lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ nikeenii nɛɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ. Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ Maŋtsɛ Solomon, nilelɔ lɛ, ni eŋma akɛ: “Wiemɔ ni awieɔ yɛ be ni sa mli lɛ eyɛ fɛo tamɔ apol ni akɛ shika tsuru efee ewo jwiɛtɛi nii amli.” (Abɛi 25:11) Kɛ́ wɔbo nɔ ni mɛi yɔɔ wiemɔ lɛ toi jogbaŋŋ, ni wɔsusu wɔwiemɔi lɛ ahe jogbaŋŋ dani wɔgbele wɔnaa lɛ, wɔwiemɔi lɛ baafee tamɔ apol ni akɛ shika tsuru efee, ni tsɔɔ akɛ, wɔbaawie jogbaŋŋ, ni amɛbaaná saji ni wɔbaawie lɛ ahe sɛɛ. Kɛkɛ lɛ, no lɛ, wɔwie pii jio, wɔwie fioo jio lɛ, saji ni wɔbaawie lɛ baatswa mɛi ama shi, ni Yehowa baaná wɔhe miishɛɛ. (Abɛi 23:15; Efe. 4:29) Enɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔhã Nyɔŋmɔ ana akɛ, wɔhiɛ sɔɔ nikeenii nɛɛ ni ekɛdro wɔ lɛ!
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Tsi Obɛŋkɛ Yehowa
10 Nakai nɔŋŋ tɔmɔ ko bɛ he akɛ wɔɔsusu wɔkponɔgbɛ he fɛo he. Shi esaaa akɛ wɔkaa akɛ wɔbaafee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ koni akana akɛ wɔgbɔ. Gbɔlɛ haa anaa akɛ wɔhiɛ efã, ehaa akɛ bulɛ haa wɔ, ni eji mligbɛ he fɛo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Waŋ lɛ, anunyam akekere ni, kɛ́ aná lɛ yɛ jalɛ gbɛ nɔ lɛ.” (Abɛi 16:31) Nakai ji bɔ ni Yehowa naa wɔ, ni esa akɛ wɔ hu wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaana wɔhe nakai. (Nyɛkanea 1 Petro 3:3, 4.) No hewɔ lɛ, ani nilee yɛ mli akɛ wɔɔha afee wɔ opireshɛŋ yɛ enɛ hewɔ, loo wɔkɛ tsofai komɛi loo mui kɛ samlai komɛi ni akɛkpɔɔ he ni baanyɛ aye wɔ awui lɛ baatsu nii koni wɔhe afee fɛo? Ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni wɔye loo bɔ ni wɔgbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ ji lɛ, “Yehowa he nyamɔ lɛ” ji nɔ diɛŋtsɛ ni haa wɔhe feɔ fɛo. (Neh. 8:10) Ja wɔshɛ jeŋ hee lɛ mli dani wɔbaaná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa, ni wɔbaaku sɛɛ wɔtsɔmɔ oblahii kɛ oblayei ekoŋŋ. (Hiob 33:25; Yes. 33:24) Shi dani nakai be lɛ baashɛ lɛ, hemɔkɛyeli kɛ nilee ni wɔkɛaatsu shihilɛi ni wɔkɛkpeɔ amrɔ nɛɛ ahe nii lɛ baaye abua wɔ ni wɔhi Yehowa masɛi.—1 Tim. 4:8.
JANUARY 8-14
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | HIOB 34-35
Be Ni Nibii Eyaaa Lɛ Jogbaŋŋ Hãaa Mɛi Kpakpai
Mɛɛ Sui Nyɔŋmɔ Yɔɔ?
Nyɔŋmɔ feɔ nɔ ni ja be fɛɛ be. Anɔkwa, “ebaŋ lɛ kɔkɔɔkɔ akɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ baafee nɔ fɔŋ, aloo akɛ, Ofe lɛ baafee nɔ ni ejaaa!” (Hiob 34:10) Lalatsɛ lɛ tsɔɔ akɛ, Yehowa kojomɔi lɛ ja. Ewie akɛ: “Obaakojo majimaji lɛ yɛ jalɛ naa.” (Lala 67:4) Akɛni “Yehowa lɛ, enaa tsui lɛ mli” hewɔ lɛ, mɔ ko mɔ ko nyɛŋ ekɛ nɔ ko atee lɛ; be fɛɛ be lɛ enaa anɔkwale lɛ ni ekojoɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ. (1 Samuel 16:7) Agbɛnɛ hu, Nyɔŋmɔ le jalɛ sane ni ayeee kɛ juu kɛ fɔ̃ ni yaa nɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ, ni ewo shi akɛ etsɛŋ, “mɛi fɔji lɛ, abaafolɔ amɛ kɛbaaje shikpɔŋ lɛ nɔ.”—Abɛi 2:22.
Kɛ́ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli Lɛ Ba Lɛ, Mɛni Ebaajie Kɛya?
5 Mɛni Yehowa baafee yɛ he? Nyɔŋmɔ ebu je lɛ fɔ, shi ebuko gbɔmɛi fɔji ni yɔɔ mli lɛ fɔ. Ehã amɛ be koni amɛtsake amɛtsui. (Yes. 55:7) Shi kɛ́ kɛyashi amanehulu kpeteŋkpele lɛ baaje shishi lɛ amɛtsakeko amɛtsui ni amɛkã he amɛmiifi jeŋ fɔŋ nɛɛ sɛɛ lolo lɛ, mɛni ebaafee amɛ? Yehowa ewo shi akɛ ebaabule amɛ shishi kɛje shikpɔŋ lɛ nɔ. (Kanemɔ Lala 37:10.) Ekolɛ mɛi fɔji lɛ baasusu akɛ amɛbaaye amɛhe, ejaakɛ amɛteŋ mɛi pii nyɛɔ amɛfeɔ nibii fɔji kɛteɔ ni anaaa amɛ ni abaagbala amɛ toi. (Hiob 21:7, 9) Shi Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “[Nyɔŋmɔ hiŋmɛii] jwere gbɔmɔ gbɛi anɔ, ni enaa enajifaamɔi fɛɛ. Duŋ bɛ, ni asaŋ gbele hɔɔŋ ko bɛ, he ni mɛi ni tsuɔ nishaianii lɛ aaatee amɛhe yɛ.” (Hiob 34:21, 22) Yehowa naa nɔ fɛɛ nɔ, ni mɔ ko mɔ ko nyɛɛɛ alu lɛ. No hewɔ lɛ, nɛgbɛ po amɛbaatee yɛ ni enaŋ amɛ? Yɛ Harmagedon ta lɛ sɛɛ lɛ, kɛ́ wɔkwɛ hei ni no mli lɛ mɛi fɔji lɛ yɔɔ lɛ, wɔnaŋ amɛ. Yehowa baajie amɛ kɛje shikpɔŋ lɛ nɔ kɛya naanɔ!—Lala 37:12-15.
Kaahã Yesu He Sane Ko Tɔ̃tɔ Onane
19 Ani nakai nɔŋŋ eji ŋmɛnɛ? Hɛɛ! Ŋmɛnɛ hu lɛ, akɛni wɔkɛ wɔhe wooo pɔlitis kɛ maŋ saji amli hewɔ lɛ, mɛi pii sumɔɔɔ wɔsane. Amɛsusuɔ akɛ esa akɛ wɔfɔ̃ oshiki. Shi wɔ lɛ wɔle akɛ kɛ́ wɔhala adesa ko akɛ wɔnɔyelɔ lɛ, belɛ wɔmiikpoo Yehowa. (1 Sam. 8:4-7) Mɛi komɛi hu susuɔ akɛ kulɛ esa akɛ wɔmamɔ skul kɛ helatsamɔhei ni wɔfee nibii krokomɛi kɛye wɔbua mɛi. Shi akɛni wɔfeee nibii nɛɛ ni mɛi susuɔ akɛ no baatsu naagbai ni amɛkɛkpeɔ lɛ ahe nii shi moŋ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ maa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ hewɔ lɛ, amɛsumɔɔɔ wɔsane.
20 Mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔnane akatɔ̃tɔ? (Kanemɔ Mateo 7:21-23.) Esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama nitsumɔ ni Yesu efã wɔ akɛ wɔtsu lɛ nɔ. (Mat. 28:19, 20) Esaaa akɛ wɔfiteɔ wɔbe yɛ pɔlitis kɛ maŋ saji ahe. Wɔsumɔɔ mɛi, ni naagbai ni amɛkɛkpeɔ lɛ haoɔ wɔ waa. Shi wɔle akɛ nɔ ni hi fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye wɔbua amɛ ji, ni wɔbaatsɔɔ amɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nii, ni wɔye wɔbua amɛ ni amɛkɛ Yehowa abɔ naanyo.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Okɛ Ohe Ahã Koni Ajie Yehowa Yi!
3 Be ni Hiob nanemɛi etɛ lɛ wie amɛgbe naa lɛ, Elihu bi Hiob akɛ: “Kɛji oji jalɔ lɛ, mɛni ohãa lɛ [Nyɔŋmɔ]? loo mɛni enáa yɛ odɛŋ?” (Hiob 35:7) Ani Nyɔŋmɔ kã Elihu hu hiɛ yɛ sane nɛɛ ni ebi lɛ hewɔ? Dabi, ejaakɛ esanebimɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ sɛɛnamɔ ko bɛ he akɛ wɔbaasɔmɔ Nyɔŋmɔ. Nɔ moŋ ni etsɔɔ kɛkɛ ji akɛ, kɛ́ wɔjá Yehowa jio, wɔjáaa lɛ jio lɛ, no hãaa etɔ fã. Yehowa yeɔ emuu. Adesai nyɛŋ ahã Nyɔŋmɔ aná nii loo ehe awa fe bɔ ni eji amrɔ nɛɛ. Moŋ lɛ, sui kpakpai, hesai, kɛ nyɛmɔi fɛɛ ni wɔyɔɔ lɛ jɛ eŋɔɔ, ni ekwɛɔ bɔ ni wɔkɛ nibii nɛɛ tsuɔ nii wɔhãa lɛ.
JANUARY 15-21
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | HIOB 36-37
Obaanyɛ Ohe Oye Waa Akɛ Nyɔŋmɔ Baahã Ohi Shi Kɛya Naanɔ
Ani Wɔbaanyɛ Wɔle Mɔ Tuuntu ni Nyɔŋmɔ Ji?
BEI ABƆ NI NYƆŊMƆ KƐHI SHI: Biblia lɛ tsɔɔ akɛ, Nyɔŋmɔ yɛ “kɛjɛ naanɔ kɛyaa naanɔ.” (Lala 90:2) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ bɛ shishijee ni ebɛ naagbee. Yɛ adesa susumɔ naa lɛ, “efii ayikulɛ lɛ hu anaŋ naa.”—Hiob 36:26.
Bɔ ni onáa he sɛɛ: Nyɔŋmɔ ewo shi akɛ kɛ́ obale mɔ tuuntu ni eji lɛ, ebaahã bo naanɔ wala. (Yohane 17:3) Te aaafee tɛŋŋ sane nɛɛ afee anɔkwale kɛ́ Nyɔŋmɔ ehiii shi kɛyaaa naanɔ lɛ? “Naanɔi a-Maŋtsɛ” lɛ pɛ baanyɛ atsu shiwoo ni tamɔ nɛkɛ lɛ he nii.—1 Timoteo 1:17.
Ani Ohiɛ Sɔɔ Nibii Kpakpai Ni Yehowa Ehã Bo Lɛ?
6 Shikpɔŋ lɛ kɛ hulu lɛ teŋ jekɛmɔ lɛ hi jogbaŋŋ, ni no hewɔ wɔnáa nu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ be fɛɛ be lɛ. Eji shikpɔŋ lɛ bɛŋkɛ hulu lɛ fioo fe bɔ ni eyɔɔ bianɛ lɛ kulɛ, hulu lɛ baahoo nu lɛ fɛɛ ni ebaatã, ni wɔ fɛɛ wɔbaagboi. Nakai nɔŋŋ, eji shikpɔŋ lɛ kɛ hulu lɛ teŋ yajekɛ fioo fe bɔ ni eyɔɔ bianɛ lɛ kulɛ, shikpɔŋ lɛ kɛ nu fɛɛ ni yɔɔ nɔ lɛ baatsɔ ais blɔg. Shi akɛni he ni Yehowa kɛ shikpɔŋ lɛ ewo lɛ hi jogbaŋŋ hewɔ lɛ, gbɛjianɔ ni eto koni nu ahi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ tsuɔ nii be fɛɛ be, ni no hewɔ lɛ, wɔgboiii. Naa bɔ ni eto he gbɛjianɔ ehã. Hulu lɛ hãa nu ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ tsɔɔ lamɔ, ni lamɔ lɛ yatsɔɔ atatui yɛ ŋwɛi. Nu abɔ ni hulu lɛ gbalaa kɛjɛɔ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛyaa ŋwɛi daa afi lɛ fa waa diɛŋtsɛ. Anɔkwa, kɛ́ abua nu ni yɔɔ fai fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ amli lɛ naa po lɛ, ebaaa he kwraa. Nu lamɔ nɛɛ, ni etsɔ atatu lɛ, hiɔ ŋwɛi aaafee gbii nyɔŋma, kɛkɛ lɛ, enɛ eshwie shi akɛ nugbɔ loo snoo. Nu lɛ ni eshwie shi lɛ hoɔ kɛyaa ŋshɔi, fai, kɛ kpaakpoi amli, kɛkɛ lɛ, hulu lɛ ebɔi gbalamɔ ekoŋŋ. Gbɛjianɔ kpakpa nɛɛ ni Yehowa eto koni aná nu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ be fɛɛ be lɛ yeɔ odase akɛ, ehiɛ kã shi ni eyɛ hewalɛ.—Hiob 36:27, 28; Jaj. 1:7.
Hã Hiɛnɔkamɔ Ni Oyɔɔ Akɛ Kristofonyo Lɛ Mli Awa
16 Hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ akɛ wɔbaaná naanɔ wala wɔsɛɛ lɛ ji nikeenii ni nɔ bɛ ni Yehowa kɛdro wɔ. Wɔmiikpa enɛ gbɛ waa ejaakɛ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ ebaaba. Hiɛnɔkamɔ nɛɛ tamɔ sɛ́kɛ kɛhã wɔ, ejaakɛ kɛ́ wɔkɛ naagbai miikpe jio, aawa wɔ yi jio, akɛɛ abaagbe wɔ jio lɛ, ehãaa wɔkpa Yehowa sɔɔmɔ. Agbɛnɛ hu, etamɔ dade fai ejaakɛ ebuɔ wɔjwɛŋmɔ he ni ehãa wɔjieɔ nibii gbohii kɛjeɔ wɔjwɛŋmɔ mli ni wɔsusuɔ nibii kpakpai ahe. Hiɛnɔkamɔ ni Biblia lɛ ehã wɔná nɛɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔleɔ Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ ni ehãa wɔnaa akɛ esumɔɔ wɔ waa diɛŋtsɛ. Kɛ́ wɔhã wɔhiɛnɔkamɔ lɛ mli wa be fɛɛ be lɛ, wɔbaaná he sɛɛ waa.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 492
Bɔ Ni Feɔ Ni Mɛi Nuɔ Saji
Yɛ Biblia beiaŋ lɛ, mɛi tsɔ gbɛi srɔtoi anɔ amɛhã mɛi le saji. Bei pii lɛ, mɛi anaa mɛi nuɔ maŋ saji kɛ maŋsɛɛ saji yɛ. (2Sa 3:17, 19; Hio 37:20) Kɛ́ gbɛfalɔi yawa yɛ maŋ ko loo he ko koni amɛyatao niyenii, nu, loo nibii krokomɛi lɛ, amɛgbaa mɛi maŋsɛɛ saji. He ni Palestina shikpɔŋ lɛ yɔɔ hewɔ lɛ, mɛi fãa gbɛ kɛjɛɔ Asia, Afrika, kɛ Yuropa kɛyatsɔɔ jɛmɛ. No hewɔ lɛ, ewaaa kɛhã mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ akɛ amɛbaanu nibii ni sa kadimɔ ni miiya nɔ yɛ maŋsɛɛ. Amɛbaanyɛ amɛnu maŋ saji kɛ maŋsɛɛ saji yɛ maŋ lɛ jarayelihe lɛ.
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
“Mɛni Hewɔ Nazi Nɔyeli Lɛ Wa Yehowa Odasefoi Ayi Be Ni Eka Akɛ Ebaakpãtã Yudafoi Lɛ Ahiɛ Lɛ?”
ijwfq 57 kk. 5-15
Be Ni Nazi Nɔyeli Lɛ Je Gbɛ Ekpãtãa Yudafoi Kɛ Mɛi Krokomɛi Ahiɛ Lɛ, Mɛni Ba Yehowa Odasefoi Lɛ Anɔ?
Awa Yehowa Odasefoi lɛ ayi ejaakɛ amɛhi shi yɛ Biblia lɛ tsɔɔmɔi anaa. Be ni Nazi nɔyeli lɛ bi ni Odasefoi lɛ afee nibii ni Biblia lɛ kɛɛ akafee lɛ, Odasefoi lɛ kpoo, amɛfeee. Amɛhala akɛ ‘amɛbaabo Nyɔŋmɔ moŋ toi akɛ nɔyelɔ fe gbɔmɛi.’ (Bɔfoi 5:29) Naa nibii ni amɛfee kɛkpɛ nakai yiŋ lɛ amli enyɔ.
1. Amɛfiii afã ko sɛɛ yɛ pɔlitis mli. Bɔ ni Odasefoi ni yɔɔ maji srɔtoi anɔ ŋmɛnɛ lɛ fɛɛ fiii afã ko sɛɛ yɛ pɔlitis saji amli lɛ, nakai nɔŋŋ Yehowa Odasefoi ni hi shi yɛ Nazi nɔyeli lɛ shishi lɛ fee. (Yohane 18:36) No hewɔ lɛ,
● Amɛkpoo akɛ amɛkɛ amɛhe baawo asraafoi anitsumɔ lɛ mli loo ni amɛbaatsu nitsumɔ ko kɛfĩ ta lɛ sɛɛ.—Yesaia 2:4; Mateo 26:52.
● Amɛkpoo akɛ amɛbaafɔ̃ oshiki loo ni amɛkɛ amɛhe baadɔmɔ Nazi nɔyeli lɛ.—Yohane 17:16.
● Amɛkpoo akɛ amɛbaaŋa Nazi nɔyeli lɛ okadi lɛ loo amɛkɛɛ, “Heil Hitler!”—Mateo 23:10; 1 Korintobii 10:14.
2. Amɛhi shi yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ naa. Eyɛ mli akɛ afã Yehowa Odasefoi lɛ ni amɛkwa amɛjamɔ lɛ, shi fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛtee nɔ
● Amɛkpe kɛsɔle ni amɛfee asafoŋ kpee.—Hebribii 10:24, 25.
● Amɛshiɛ sane kpakpa ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ, ni amɛja woji ni adamɔ Biblia lɛ nɔ afee lɛ.—Mateo 28:19, 20.
● Amɛkɛ amɛkutsoŋbii, ni Yudafoi fata he lɛ, ye yɛ mlihilɛ mli.—Marko 12:30.
● Amɛtee nɔ amɛhiɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ mli, amɛkpoo akɛ amɛkɛ amɛwaonaa gbɛ́i baawo wolo shishi kɛtsɔɔ akɛ amɛkwa anɔkwale lɛ.—Marko 12:30.
Woloŋlelɔ kpanaa Robert Gerwarth mu sane naa akɛ, “kuu pɛ ni awa amɛyi yɛ amɛjamɔŋ hemɔkɛyeli lɛ kɛkɛ hewɔ” ji Yehowa Odasefoi. Mɛi ni awo amɛ tsuŋ yɛ yiwaa nsarai amli afata Yehowa Odasefoi lɛ ahe lɛ ekomɛi ahiɛ sɔ Yehowa Odasefoi lɛ waa yɛ bɔ ni amɛfĩ shi shiŋŋ lɛ hewɔ. Mɔ ko ni jɛ Austria ni lɛ hu awo lɛ tsuŋ lɛ wie yɛ Odasefoi lɛ ahe akɛ: “Amɛyaaa ta. Amɛbaasumɔ ni agbe amɛ moŋ fe ni amɛbaagbe mɔ ko.”
HII SHI AKƐ KRISTOFONYO
“Saamɔ Ohe Oto Shihilɛi Ni Baabi Ni Oya Helatsamɔhe”
Te Mibuɔ Nibii ni Anáa Kɛjɛɔ Nibii Titrii Ejwɛ ni Feɔ Lá kɛ Helatsamɔ Nifeemɔi ni akɛ Mi Diɛŋtsɛ Milá Baatsu Nii yɛ Mli lɛ Mihaa Tɛŋŋ?
Biblia lɛ fãa Kristofoi akɛ “amɛhi . . . lá.” (Bɔf. 15:20) No hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi heee lá loo efãi titrii ejwɛ ni ji wala yibii yɛji, wala yibii tsuji, platelets, kɛ plasma. Kɛfata he lɛ, amɛjieee lá amɛhaaa mɔ kroko ni asaŋ amɛhaaa agbala amɛlá ato koni sɛɛ mli akɛha amɛ.—3 Mose 17:13, 14; Bɔf. 15:28, 29.
Mɛni ji nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ, ni mɛni hewɔ enɛ kɛ nitsumɔ ji sane ni esa akɛ mɔ diɛŋtsɛ akpɛ eyiŋ yɛ he lɛ?
Ajieɔ nibii krokomɛi kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli kɛtsɔ nifeemɔ gbɛ krɛdɛɛ ko nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, abaanyɛ ajie nibii tamɔ: nu aaafee oha mlijaa 91; albumins, globulins, kɛ fibrinogen ni ji hewalɛi komɛi ni yɔɔ niyenii mli lɛ aaafee oha mlijaa 7; kɛ nibii krokomɛi aaafee oha mlijaa 1.5 kɛjɛ plasma ni ji nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ ateŋ ekome lɛ mli.
Ani famɔ akɛ ahi lá lɛ kɔɔ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ahe? Wɔnyɛŋ wɔtsɔɔ. Biblia lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ pɔtɛɛ ko haaa yɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ahe. Yɛ anɔkwale mli lɛ, lá ni mɛi eyajie koni akɛtsu nii yɛ helatsamɔ mli lɛ amli babaoo ajieɔ nibii ni wɔwieɔ he nɛɛ kɛjɛɔ. Esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo diɛŋtsɛ ajɛ ehenilee mli ekpɛ eyiŋ kɛji ebaakpɛlɛ ni akɛ nibii nɛɛ ekomɛi atsu nii yɛ ehelatsamɔ mli loo ekpɛlɛŋ.
Kɛ́ ookpɛ oyiŋ yɛ enɛɛmɛi ahe lɛ, susumɔ sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe: Ani mile akɛ kɛ́ mikɛɛ misumɔɔɔ ni akɛ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ eko tsuɔ nii yɛ mihelatsamɔ mli lɛ, belɛ miitsɔɔ akɛ miihi tsofai ni akɛ nibii nɛɛ fee, ní akɛwuɔ ashiɔ helai kɛ muawai ni kɛ helai baa loo nɔ ni haa lá wɔɔ bɔni afee ni lá akaho mɔ fe nine lɛ? Ani manyɛ magbála nɔ̃ hewɔ ni misumɔɔɔ nibii ni anáa kɛjɛɔ nibii titrii ejwɛ ni feɔ lá lɛ amli lɛ ateŋ ekomɛi loo misumɔɔ ekomɛi lɛ mli matsɔɔ datrɛfoi?
JANUARY 22-28
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | HIOB 38-39
Ani Oheɔ Be Kɛkwɛɔ Adebɔɔ Nibii?
Ani Obaato Otsui Shi Omɛ Yehowa?
7 Biblia lɛ hãa wɔleɔ akɛ be ni Yehowa bɔɔ shikpɔŋ lɛ, ‘ekpã susumɔ kpãa mli’ kɛsusu, ekɛ “enɔdaamɔnii lɛ hɔlɔ” shi, ni ekɛ “ekoŋtɛ lɛ ma shi.” (Hiob 38:5, 6) Ehãa wɔleɔ po akɛ, kɛ́ Yehowa bɔ nɔ ko egbe naa lɛ, eheɔ be kɛkwɛɔ nɔ ni ebɔ lɛ ni enaa akɛ ehi dani etsaa nɔ. (1 Mo. 1:10, 12) Kɛ́ okwɛ lɛ, te ŋwɛibɔfoi lɛ nu he amɛhã tɛŋŋ be fɛɛ be ni amɛna akɛ Yehowa ebɔ nɔ ko hee lɛ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, amɛná miishɛɛ waa. Anɔkwa, Biblia lɛ kɛɛ ŋwɛibɔfoi lɛ “bolɔ kɛ miishɛɛ.” (Hiob 38:7) Mɛni wɔkaseɔ yɛ enɛ mli? Be ni Yehowa bɔɔ shikpɔŋ lɛ kɛ ŋulamii lɛ kɛ nibii krokomɛi fɛɛ ni yɔɔ wala mli lɛ, ehe lɛ afii akpei abɔ dani egbe naa. Shi be ni Yehowa kwɛ nibii fɛɛ ni eto etsui shi efee lɛ, ewie akɛ “ehi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ.”—1 Mo. 1:31.
Gbohiiashitee Lɛ Hãa Wɔnaa Nyɔŋmɔ Suɔmɔ, Ehiɛshikamɔ, Kɛ Etsuishitoo Lɛ
2 Klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa bɔ e-Bi Yesu. No sɛɛ lɛ, etsɔ Yesu nɔ ebɔ ŋwɛibɔfoi akpekpei abɔ, kɛ “nibii krokomɛi fɛɛ.” (Kol. 1:16) Yesu ná miishɛɛ waa akɛ efata e-Tsɛ lɛ he kɛtsu nii akɛ “Ŋaalɔ Kpanaa.” (Abɛi 8:30) Be ni Yesu fata Yehowa he kɛbɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ, ŋwɛibɔfoi lɛ hu ná miishɛɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ, be ni abɔ shikpɔŋ lɛ, ‘amɛbolɔ kɛ miishɛɛ.’ Yehowa tee nɔ ebɔ nibii krokomɛi, ni naagbee kwraa lɛ, ebɔ adesai. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, enɛ hu hã ŋwɛibɔfoi lɛ amii shɛ amɛhe waa. (Hiob 38:7; Abɛi 8:31, shn.) Nibii ni Yehowa ebɔ lɛ ateŋ eko fɛɛ eko hãa wɔnaa akɛ, eyɛ suɔmɔ ni ehiɛ kã shi.—Lala 104:24; Rom. 1:20.
Kasemɔ Yehowa He Nii Babaoo Kɛtsɔ Nibii Ni Ebɔ Lɛ Anɔ
8 Esa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ. Yehowa ye ebua Hiob ni Hiob kɛ ehiɛ fɔ̃ enɔ waa. (Hiob 32:2; 40:6-8) Be ni Yehowa kɛ Hiob gbaa sane lɛ, Yehowa wie nibii srɔtoi ni ebɔ lɛ ahe. Nibii nɛɛ ekomɛi ji, ŋulamii, atatui, kɛ sarawa ni gbálaa. Yehowa wie kooloi tamɔ ŋa mli tsina kɛ okpɔŋɔ hu he. (Hiob 38:32-35; 39:9, 19, 20) Nibii nɛɛ fɛɛ hãa anaa akɛ, Yehowa yɛ hewalɛ waa. Shi jeee no pɛ, ehãa anaa hu akɛ eyɛ suɔmɔ ni ehiɛ kã shi waa. Sane ni Yehowa kɛ Hiob gba nɛɛ hã Hiob kɛ ehiɛ fɔ̃ enɔ waa. (Hiob 42:1-6) Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔkase adebɔɔ nibii ahe nii lɛ, ehãa wɔnaa akɛ Yehowa hiɛ kã shi kwraa fe wɔ, ni eyɛ hewalɛ fe wɔ. Agbɛnɛ hu, ehãa wɔnaa akɛ ebaanyɛ efo wɔnaagbai lɛ fɛɛ asɛɛ, ni ebaafee nakai hu. Enɛ ni wɔle lɛ baanyɛ awaje wɔ ni wɔya nɔ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ enɔ.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Nyɔŋmɔ Mlai Ahe yɛ Sɛɛnamɔ Kɛha Wɔ
4 Ákɛ Bɔlɔ lɛ, Yehowa ji Mlahalɔ ni fe fɛɛ ni sa yɛ jeŋ muu fɛɛ. (Kpojiemɔ 4:11) Gbalɔ Yesaia jaje akɛ: “Yehowa ji wɔ Mla-halɔ.” (Yesaia 33:22, NW) Eto adebɔɔ mlai ni yeɔ bɔɔ nii ni yɔɔ wala kɛ nɔ ni bɛ wala lɛ anɔ lɛ emamɔ shi. (Hiob 38:4-38; 39:1-12; Lala 104:5-19) Ákɛ Nyɔŋmɔ bɔɔ nɔ lɛ, Yehowa adebɔɔ mlai yeɔ gbɔmɔ nɔ. Ni eyɛ mli akɛ gbɔmɔ yɛ hegbɛ ni efeɔ esuɔmɔnaa nii, ekome enyɛɔ ejwɛŋɔ moŋ, shi miishɛɛ ni enáa lɛ baa yɛ be mli ni eba ehe shi eha Nyɔŋmɔ jeŋba kɛ mumɔŋ mlai pɛ.—Romabii 12:1; 1 Korintobii 2:14-16.
5 Taakɛ wɔle lɛ, anyɛŋ akũ Yehowa adebɔɔ mlai lɛ amli. (Yeremia 33:20, 21) Kɛji akɛ mɔ ko fee nii ni kɛ adebɔɔ mlai komɛi kpaaa gbee, tamɔ [graviti] mla lɛ nɛkɛ lɛ, enáa nɔ ni jɛɔ mli baa lɛ mli niiashikpamɔ. Nakai nɔŋŋ hu Nyɔŋmɔ mlai ni kɔɔ jeŋba he lɛ tsakeee, ni anyɛŋ aye nɔ bɔ ni asumɔɔ loo atsɔ ŋaa gbɛ nɔ akũ mli. Akwɛɔ koni aye nɔ tamɔ bɔ pɛ ni enibɔɔ mlai lɛ ji lɛ pɛpɛɛpɛ, eyɛ mli akɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ baŋ amrɔ nɔŋŋ. “Nyɛkalakaa nyɛhe: Nyɔŋmɔ lɛ, aliii lɛ yaka. Ejaakɛ nɔ̃ pɛ ní gbɔmɔ dũɔ lɛ, no nɔŋŋ ebaakpa hu.”—Galatabii 6:7; 1 Timoteo 5:24.
JANUARY 29–FEBRUARY 4
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | HIOB 40-42
Nibii Ni Wɔbaanyɛ Wɔkase Yɛ Hiob Sane Lɛ Mli
‘Namɔ Le Yehowa Jwɛŋmɔ?
4 Beni wɔjwɛŋɔ Yehowa nifeemɔi anɔ lɛ, esaaa akɛ wɔdamɔɔ adesai ashishitoo mlai anɔ wɔkojoɔ Nyɔŋmɔ. Yehowa wiemɔi ni aŋma yɛ Lala 50:21 lɛ wieɔ nɛkɛ su nɛɛ he akɛ: “Osusuɔ akɛ mitamɔ bo nɔŋŋ.” Nɔ ni fa fe afii 175 ni eho nɛ lɛ, Biblia he nilelɔ ko wie su nɛɛ he akɛ: “Adesai damɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛshishitoo mlai anɔ amɛkojoɔ Nyɔŋmɔ, ni amɛsusuɔ akɛ esa akɛ Nyɔŋmɔ ahi shi yɛ mlai ni amɛhiɔ shi yɛ naa lɛ anaa.”
5 Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni wɔ diɛŋtsɛ wɔshishitoo mlai kɛ wɔshwelɛi akaná bɔ ni wɔnaa Yehowa wɔhaa lɛ nɔ hewalɛ. Mɛni hewɔ enɛ he hiaa lɛ? Akɛni wɔnilee lɛ yashiɔ he ko, ni wɔyeee emuu hu hewɔ lɛ, beni wɔkaseɔ Biblia lɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ Yehowa nifeemɔi komɛi ejaaa. Blema Israelbii lɛ susu nii ahe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ, ni amɛmu sane naa akɛ bɔ ni Yehowa kɛ amɛ yeɔ haa lɛ ejaaa. Kadimɔ nɔ ni Yehowa kɛɛ amɛ: ‘Nyɛkɛɔ akɛ: Yehowa gbɛ lɛ yeee egbɔ! Nyɛboa toi ko, nyɛ Israel we: Ani migbɛ lɛ yeee egbɔ? ani jeee nyɛ moŋ nyɛgbɛi lɛ yeee egbɔ?’—Ezek. 18:25.
6 Nɔ kome ni baaha wɔkadamɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔshishitoo mlai anɔ wɔkojo Yehowa ji akɛ, esa akɛ wɔyɔse akɛ wɔnilee lɛ yashiɔ he ko, ni bei komɛi lɛ susumɔ ni wɔhiɛ lɛ ejaaa kwraa. Ehe bahia ni Hiob akase enɛ. Beni Hiob naa nɔ lɛ, ehao waa ni no ha esusu lɛ pɛ ehe. Eyɔseee akɛ saji komɛi yɛ ni nomɛi ahe miihia fe enɔ lɛ. Shi Yehowa jɛ suɔmɔ mli eye ebua Hiob koni ekwɛ nii kɛya shɔŋŋ. Ebi Hiob saji srɔtoi 70, ni Hiob nyɛɛɛ eha ekome folo po hetoo, ni ekɛha efee faŋŋ akɛ Hiob nilee lɛ yashiɔ he ko. Hiob jɛ heshibaa mli etsake esusumɔ lɛ.—Nyɛkanea Hiob 42:1-6.
Ohiɛ Akakpa Sane Ni Kɔɔ Jeŋ Muu Fɛɛ Nɔyeli He Lɛ Nɔ
12 Ekolɛ obaakɛɛ akɛ, bɔ ni Yehowa jaje Hiob lɛ naa wa tsɔ, ejaakɛ Hiob kɛ naagbai ni naa wala waa kpe. Shi jeee nakai eji, ni Hiob hu enaaa lɛ nakai. Yɛ naagbai ni ekɛkpe lɛ fɛɛ asɛɛ lɛ, ehiɛ sɔ nibii ni Nyɔŋmɔ kɛɛ lɛ lɛ. Ekpɛlɛ ŋaawoo ni yɔɔ tɛ̃ɛ ni Yehowa jɛ suɔmɔ mli ekɛhã lɛ nɔ, ni ewie po akɛ: “Eedɔ mi ni miishwa mihe yɛ sũ kɛ lamulu mli!” (Hiob 42:1-6) Dani Yehowa kɛ Hiob baawie lɛ, oblanyo ko ni atsɛɔ lɛ Elihu lɛ hu ye ebua Hiob koni ejaje susumɔ ni ehiɛ lɛ. (Hiob 32:5-10) Hiob kpɛlɛ ŋaa ni awo lɛ lɛ fɛɛ nɔ, ni ejaje esusumɔ. Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa hã mɛi krokomɛi le akɛ ehiɛ esɔ Hiob anɔkwayeli lɛ.—Hiob 42:7, 8.
“Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ”
17 Jeee Hiob pɛ ji Yehowa tsulɔ ni fi shi ni fee ekãa be ni ekɛ naagbai kpe. Be ni bɔfo Paulo ŋma wolo eyahã Hebribii lɛ, etsĩ mɛi babaoo tã ni etsɛ amɛ akɛ, “odasefoi babaoo tamɔ atatu.” (Heb. 12:1) Amɛ fɛɛ amɛkɛ naagbai srɔtoi kpe, shi amɛtee nɔ amɛsɔmɔ Yehowa. (Heb. 11:36-40) Ani amɛhiɛ ni amɛmia kɛ shi ni amɛfi lɛ fee efolo? Dabi kwraa. Eyɛ mli akɛ be ni amɛyɔɔ wala mli lɛ jeee nibii fɛɛ ni Yehowa ewo shi akɛ ebaafee lɛ ba mli moŋ, shi amɛtee nɔ amɛsɔmɔ Yehowa. Ni akɛni amɛle akɛ Yehowa yɛ amɛhe miishɛɛ hewɔ lɛ, amɛhe amɛye akɛ nibii fɛɛ ni Yehowa ewo shi lɛ baaba mli. (Heb. 11:4, 5) Kɛ́ wɔkase amɛ lɛ, ebaawaje wɔ koni wɔya nɔ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ.
18 Ŋmɛnɛ lɛ, be ni je miina je miitsɛre lɛ, nibii amli miiwo wu. (2 Tim. 3:13) Satan miika Nyɔŋmɔ webii lɛ lolo. Ekɔɔɔ he eko naagbai ni wɔkɛbaakpe wɔsɛɛ lɛ, nyɛhãa wɔtsua nii waa wɔhãa Yehowa, ejaakɛ “wɔhiɛ kã Nyɔŋmɔ hiɛkãalɔ lɛ nɔ.” (1 Tim. 4:10) Esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, bɔ ni Yehowa jɔɔ Hiob ehã yɛ naagbee lɛ tsɔɔ akɛ “Yehowa musuŋ tsɔɔ lɛ waa, ni enaa mɔbɔ hu.” (Yak. 5:11) Nyɛhãa wɔ hu wɔyaa nɔ wɔsɔmɔa Yehowa, ejaakɛ wɔle akɛ, “eji mɛi ni kɛ hiɛdɔɔ taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ ajwerelɔ.”—Kanemɔ Hebribii 11:6.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-2 808
Hefɛoyeli
Be ni Hiob “nanemɛi” etɛ lɛ ye ehe fɛo waa lɛ, Hiob yasusu akɛ lɛ ehe fɛo amɛyeɔ lɛ shi jeee Nyɔŋmɔ. Yɛ sane nɛɛ mli lɛ, efee enii tamɔ mɔ ko ni náa he miishɛɛ akɛ aajɛ lɛ loo aaye ehe fɛo, kɛ́ wɔɔkɛɛ enu jɛmɔ wiemɔi loo hefɛoyeli tamɔ anuɔ nu ni anáa miishɛɛ lɛ. Sɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ hã Hiob le akɛ yɛ anɔkwale mli lɛ mɛi ni yeɔ ehe fɛo lɛ miiwie lɛ Nyɔŋmɔ lɛ he amalei. (Hio 42:7) Be ni Israelbii lɛ bi ni awó maŋtsɛ ahã amɛ lɛ, Yehowa kɛɛ gbalɔ Samuel nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ. Ekɛɛ lɛ akɛ: “Jeee bo amɛkwa lɛ, shi mi moŋ amɛkwa akɛ mikaye amɛnɔ maŋtsɛ.” (1Sa 8:7) Ni Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Jeŋmaji lɛ fɛɛ baanyɛ nyɛ [jeee yɛ nyɛgbɛ́i hewɔ, shi moŋ] yɛ migbɛ́i lɛ hewɔ.” (Mat 24:9) Kɛ́ Kristofoi hã wiemɔi nɛɛ hi amɛjwɛŋmɔ mli lɛ, ebaaye ebua amɛ ni amɛfi shi kɛ miishɛɛ kɛ́ aye amɛhe fɛo, ni no baahã ajwere amɛ yɛ amɛshifimɔ lɛ hewɔ.—Luk 6:22, 23.
FEBRUARY 5-11
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 1-4
Fi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli Lɛ Sɛɛ
“Mahoso Jeŋmaji Lɛ Fɛɛ”
8 Te mɛi efee amɛnii amɛhã tɛŋŋ yɛ sane nɛɛ he? Mɛi pii ete shi amɛwo. (Kanemɔ Lala 2:1-3.) Jeŋmaji lɛ efee hoo, ni tsɔɔ akɛ amɛmli efu. Amɛsumɔɔɔ ni Maŋtsɛ ni Yehowa ehala lɛ aye amɛnɔ. Amɛnaaa Maŋtsɛyeli lɛ he sane ni wɔshiɛɔ lɛ akɛ “sane kpakpa.” Nɔyelii komɛi po etsĩ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa! Nɔyelɔi nɛɛ pii kɛɛ amɛjáa Nyɔŋmɔ, shi amɛsumɔɔɔ ni amɛŋmɛɔ hegbɛ ni amɛyɔɔ lɛ he koni Nyɔŋmɔ aye amɛnɔ. Nɔyelɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ teɔ shi amɛwoɔ mɔ ni Yehowa efɔ lɛ mu lɛ, ni amɛwaa esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ ayi tamɔ bɔ ni nɔyelɔi lɛ fee yɛ Yesu beiaŋ lɛ pɛpɛɛpɛ.—Bɔf. 4:25-28.
Kaafi Afã ko Sɛɛ yɛ Jeŋ Fɔŋ Nɛɛ Mli
11 Shika kɛ heloonaa nibii asɛɛtiumɔ. Kɛ́ shika kɛ heloonaa nibii ni wɔyɔɔ lɛ bafee nibii ni he hiaa wɔ fe fɛɛ yɛ shihilɛ mli lɛ, ebaawa kɛhã wɔ akɛ wɔbaatsi wɔhe kɛje maŋkwramɔŋ saji ahe. Kɛjɛ afi 1970 kɛbaa lɛ, Odasefoi ni yɔɔ Malawi lɛ ateŋ mɛi babaoo anibii fɛɛ je amɛdɛŋ yɛ amɛhe ni amɛkɛwooo maŋkwramɔŋ saji amli lɛ hewɔ. Shi dɔlɛ sane ji akɛ, nyɛmimɛi komɛi kɛ amɛhe yawo maŋkwramɔŋ saji amli, ejaakɛ amɛsumɔɔɔ ni amɛnibii ŋmɛɔ amɛ. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Ruth lɛ wie akɛ: “Amɛteŋ mɛi komɛi kɛ wɔ fɛɛ jo foi kɛshi maŋ lɛ mli. Shi sɛɛ mli lɛ, amɛku amɛsɛɛ ni amɛyafi maŋkwramɔŋ kuu lɛ sɛɛ, ejaakɛ nsara lɛ mli shihilɛ wa, ni amɛyanyɛɛɛ amɛfi shi.” Shi Nyɔŋmɔ webii babaoo bɛ nakai. Amɛyaa nɔ amɛtsiɔ amɛhe kɛjeɔ maŋkwramɔŋ saji ahe, kɛ́ no baabi ni amɛye ohia loo amɛnibii fɛɛ aŋmɛɛ amɛ po.—Hebribii 10:34.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Ani Omii Shɛɔ “Yehowa Mla Lɛ” He?
19 Mɛi fɔji jeee ‘niiatsɛmɛi yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.’ No hewɔ lɛ, hebuu kɛ shweshweeshwefeemɔ ni amɛyɔɔ lɛ tamɔ tutuu, ni ji ŋmaa naa shaji. Yɛ blema beaŋ lɛ, beni ayakpa ŋmaa sɛɛ lɛ, akɛyaa ŋmaagbeemɔhe, bei pii lɛ ŋmaagbeemɔhei nɛɛ yɛ hei ni nɔ kwɔlɔ ni nɔ yɔɔ tɛtɛrɛɛ. Ahaa kooloi gbalaa tsɔnei komɛi ni tɛi kɛ amɛnaa piɔpiɔ loo dade nyanyɔji tsɛrɛ amɛshishi kɛnyiɛɔ ŋmaa lɛ nɔ yɛ jɛmɛ koni ekumɔ ŋmaa lɛ he tso lɛ mli bibiibii ni ekpɔlɔ ŋmaa lɛ kɛjɛ enaa shaji lɛ ahe. No sɛɛ lɛ, akɛ shaanii buaa fɛɛ naa ni ashaa mli yɛ kɔɔyɔɔ naa. (Yesaia 30:24) Ŋmaa lɛ fɛɛ kuɔ sɛɛ eshwieɔ shi yɛ ŋmaagbeemɔhe lɛ ekoŋŋ, ni kɔɔyɔɔ lɛ tswaa jwɛi lɛ kɛyaa afã ni elooɔ tutuu lɛ kɛyaa. (Rut 3:2) Beni akɛ shaanii esha ŋmaa lɛ mli kɛjie tɛi bibii kɛ nibii krokomɛi ni tamɔ nakai kɛjɛ mli agbe naa lɛ, akɛyatoɔ loo awiɛɔ lɛ mamu. (Luka 22:31) Shi tutuu lɛ etee.
20 Taakɛ bɔ ni ŋmaa lɛ kuɔ sɛɛ eshwieɔ shikpɔŋ ekoŋŋ ni abuaa naa kɛyatoɔ yɛ be mli ni kɔɔyɔɔ lɛ eloo tutuu lɛ kɛtee lɛ, nakai nɔŋŋ jalɔi lɛ baahi shi ni abaajie mɛi fɔji lɛ kɛjɛ shihilɛ mli. Eka shi faŋŋ akɛ wɔyɛ he miishɛɛ akɛ etsɛŋ ni abaajie efɔŋfeelɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ kɛjɛ shihilɛ mli kwraa. Yɛ be mli ni ajie amɛ kɛjɛ shihilɛ mli sɛɛ lɛ, gbɔmɛi ni mii shɛɔ Yehowa mla lɛ he lɛ baaná jɔɔmɔi babaoo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, adesai ni feɔ toiboo lɛ anine baashɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ nikeenii, ni ji naanɔ wala nɔ.—Mateo 25:34-46; Romabii 6:23.
FEBRUARY 12-18
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 5-7
Yaa Nɔ Oye Anɔkwa Ekɔɔɔ He Eko Nɔ Ni Mɛi Baafee
Bɔ Ni Biblia Kanemɔ Baanyɛ Aye Abua Bo Ni Odamɔ Naagbai Anaa
7 Ani onaanyo ko loo owekunyo ko efee bo nɔ ko ni edɔ bo waa? Kɛ́ nakai lɛ, obaanyɛ okase nɔ ko kɛjɛ nɔ ni Maŋtsɛ David fee be ni ebinuu Absalom ka akɛ ebaashɔ̃ maŋtsɛyeli lɛ yɛ edɛŋ lɛ mli.—2 Sam. 15:5-14, 31; 18:6-14.
8 (1) Sɔlemɔ. Dani obaakane sane nɛɛ, sɔlemɔ ni okɛɛ Yehowa bɔ ni onuɔ he ohãa yɛ nɔ ni afee bo lɛ he. (Lala 6:6-9) Gbaa lɛ nɔ tuuntu ni gbaa onaa yɛ sane lɛ he. No sɛɛ lɛ, bi Yehowa ni eye ebua bo, ni ona nibii ni obaanyɛ okase yɛ sane lɛ mli ni baawa bo ni odamɔ shihilɛ ni okɛkpeɔ lɛ naa.
Ná Nɔmimaa Akɛ Anɔkwale Lɛ Mli Oyɔɔ Lɛ
3 Mɛni hewɔ wɔkɛɔ akɛ jeee suɔmɔ ni Kristo wie akɛ abaana yɛ Nyɔŋmɔ webii ateŋ lɛ pɛ baanyɛ ahã wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa lɛ? Ejaakɛ kɛ́ nakai suɔmɔ lɛ pɛ nɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ damɔ lɛ, no lɛ, kɛ́ nyɛmi ko, tamɔ ekolɛ asafoŋ onukpa loo daa gbɛgbalɔ ko, yafee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ, aloo nyɛmi ko fee wɔ nɔ ko ni yɔɔ dɔlɛ, aloo mɔ ko ni ekwa anɔkwa jamɔ lɛ ma nɔ mi veveeve akɛ jeee anɔkwale lɛ mli wɔyɔɔ lɛ, ekolɛ wɔnane baatɔ̃tɔ ni wɔbaakpa Yehowa sɔɔmɔ. Kɛ́ wɔhemɔkɛyeli lɛ damɔɔɔ wekukpaa kpakpa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ, shi moŋ edamɔ bɔ ni mɛi feɔ amɛnii amɛhãa lɛ pɛ nɔ lɛ, wɔnyɛŋ wɔfi shi yɛ anɔkwale lɛ mli. No hewɔ lɛ, esaaa akɛ suɔmɔ ni Yehowa webii lɛ jieɔ lɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe lɛ pɛ feɔ yiŋtoo hewɔ ni wɔheɔ wɔyeɔ akɛ anɔkwale lɛ mli wɔyɔɔ lɛ. Moŋ lɛ, esa akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔkase Biblia lɛ, wɔnu shishi, ni wɔpɛi nibii amli koni wɔná nɔmimaa akɛ nɔ ni wɔkaseɔ yɛ Yehowa he yɛ Biblia lɛ mli lɛ ji anɔkwale.—Rom. 12:2.
4 Yesu wie akɛ, mɛi komɛi mɔɔ anɔkwale lɛ mli “kɛ miishɛɛ,” shi sɛɛ mli kɛ́ amɛkɛ naagbai kpe lɛ, amɛhemɔkɛyeli lɛ mli gbɔjɔɔ. (Kanemɔ Mateo 13:3-6, 20, 21.) Ekolɛ amɛyaleee akɛ kɛ́ amɛbanyiɛ Yesu sɛɛ lɛ, amɛkɛ naagbai baakpe. (Mat. 16:24) Aloo ekolɛ amɛyasusu akɛ, kɛ́ amɛbatsɔmɔ Kristofoi lɛ, nɔ fɛɛ nɔ baaya lɛ jogbaŋŋ ahã amɛ ni amɛnáŋ naagba ko kwraa. Shi jeŋ fɔŋ mli wɔyɔɔ lɛ, ni no hewɔ lɛ, wɔkɛ naagbai baakpe kɛ̃. Nibii baanyɛ atsake be ni wɔkpaaa gbɛ, ni kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, ebaanyɛ efite wɔmiishɛɛ.—Lala 6:6; Jaj. 9:11.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 995
Gbonyobu
Yɛ Romabii 3:13 lɛ bɔfo Paulo tsɛ Lala 5:9 lɛ yisɛɛ; ekɛ efɔŋfeelɔi kɛ mɛi ni lakaa mɛi lɛ asɛ̃ to “gbonyobu ni naa kã” he. Akɛ gbohii kɛ nibii ni efite ni woɔ gbonyobu ni naa kã mli, nakai nɔŋŋ efɔŋfeelɔi gbeleɔ amɛnaa koni amɛwie wiemɔi ni yeɔ awui kɛ wiemɔi ni ehiii.—Okɛto Mat 15:18-20 lɛ he.
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
“Mɛni Hewɔ Yehowa Odasefoi Kɛ Amɛhe Wooo Maŋhedɔɔ Nifeemɔi Amli?”
ijwfq 64 kk. 3-6
Mɛni Hewɔ Yehowa Odasefoi Jɛɔ Bulɛ Mli Amɛtsiɔ Amɛhe Kɛjeɔ Maŋhedɔɔ Nifeemɔi Amli?
Biblia mli shishitoo mlai titrii enyɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkpɛɔ wɔyiŋ yɛ sane nɛɛ he:
● Nyɔŋmɔ pɛ esa akɛ wɔjá. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, esa akɛ ojá, ni lɛ pɛ esa akɛ okɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ ahã.” (Luka 4:8) Bei pii lɛ, plɛji ni akɛɔ kɛ jakumaŋ lalai ni aláa lɛ amli wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ, mɔ lɛ miiwo shi akɛ ebaatuu ehe fɛɛ ehã emaŋ lɛ loo ebaasumɔ emaŋ lɛ fe nɔ fɛɛ nɔ. No hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi ahenilee eŋmɛɛɛ amɛ gbɛ ni amɛkɛ amɛhe awo nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ amli.
Agbɛnɛ hu, Yehowa Odasefoi nuɔ he akɛ aflaŋaaŋamɔ ji jamɔ nifeemɔ loo amaga jamɔ, ni Biblia lɛ ekpɛlɛɛɛ enɛ nɔ. (1 Korintobii 10:14) Yinɔsaneŋmalɔi komɛi kɛɔ akɛ maŋ aflaŋai ji jamɔŋ okadii. Yinɔsaneŋmalɔ Carlton J. H. Hayes ŋma akɛ: “Maŋhedɔɔ tamɔ jamɔ nɔŋŋ, ni ekadimɔ nii titri kɛ nɔ ni ajáa lɛ ji aflaŋaa lɛ.” Woloŋmalɔ Daniel P. Mannix ŋma yɛ mra be mli Kristofoi lɛ ahe akɛ: “Kristofoi kpoo akɛ . . . amɛbaashã afɔle amɛhã [Roma] nɔyelɔ lɛ mumɔ ni akɛɛ ebuɔ ehe lɛ—ni enɛ tamɔ aflaŋaa ni akpoɔ akɛ abaaŋa ŋmɛnɛ lɛ nɔŋŋ.”
Eyɛ mli akɛ Yehowa Odasefoi ŋaaa aflaŋaa moŋ, shi amɛfiteee lɛ, amɛshãaa, loo amɛfeee nɔ ko ni tsɔɔ akɛ amɛbɛ bulɛ kɛhã aflaŋaa lɛ loo maŋ okadi kroko.
● Gbɔmɛi fɛɛ yeɔ egbɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. (Bɔfoi 10:34, 35) Biblia lɛ kɛɔ akɛ, “gbɔmɔ kome mli [Nyɔŋmɔ jɛ] efee gbɔmɛi ajeŋmaji fɛɛ.” (Bɔfoi 17:26) Enɛ hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi heɔ amɛyeɔ akɛ ejaaa akɛ abaabu maŋ ko loo mɛi ni wieɔ wiemɔ pɔtɛɛ ko akɛ amɛhi fe mɛi krokomɛi. Wɔkɛ woo hãa gbɔmɛi srɔtoi fɛɛ, ekɔɔɔ he eko he ni amɛjɛ loo he ni amɛyɔɔ.—1 Petro 2:17.
FEBRUARY 19-25
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 8-10
‘Ao Yehowa, Majie Oyi’!
Ohiɛ Asɔ Hegbɛ Ni Oná Akɛ Ofata Yehowa Weku Lɛ He Lɛ
6 Nɔ kroko ni Yehowa efee kɛwo wɔhiɛ nyam ji, efee shikpɔŋ lɛ fɛfɛo ehã wɔ koni wɔhi nɔ. Be ni Yehowa ebɔko adesai beebe lɛ, esaa shikpɔŋ lɛ eto amɛ. (Hiob 38:4-6; Yer. 10:12) Akɛni Yehowa susuɔ wɔhe ni emli hi hewɔ lɛ, edro wɔ nibii kpakpai pii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ koni wɔná miishɛɛ. (Lala 104:14, 15, 24) Yehowa kwɛ nibii ni efee lɛ, ni ‘ena akɛ ehi.’ (1 Mo. 1:10, 12, 31) Kɛkɛ ni ekɛ nibii ni ebɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ wo adesai adɛŋ akɛ amɛkwɛ nɔ. Kwɛ bɔ ni Yehowa wo adesai ahiɛ nyam! (Lala 8:6) Nyɔŋmɔ ewo shi akɛ wɔsɛɛ lɛ, adesai ni yeɔ emuu baakwɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛya naanɔ, ni amɛbaaná miishɛɛ. Ani odaa Yehowa shi daa gbi yɛ shiwoo nɛɛ hewɔ?
Ani Ohiɛ Sɔɔ Nibii Kpakpai Ni Yehowa Ehã Bo Lɛ?
10 Eŋɔɔ wɔnaa waa akɛ Nyɔŋmɔ bɔ wɔ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔwie, aloo jeee nakai? Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ nikeenii nɛɛ? Nɔ kome ni wɔbaanyɛ wɔfee ji, ni wɔbaagbála nɔ hewɔ ni wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ ni lɛ ebɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ mli wɔtsɔɔ mɛi ni heɔ sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ amɛyeɔ lɛ. (Lala 9:1; 1 Pet. 3:15) Mɛi ni heɔ tsɔɔmɔ nɛɛ amɛyeɔ lɛ kɛɛ shikpɔŋ lɛ kɛ nibii fɛɛ ni yɔɔ nɔ lɛ ba kɛkɛ ni jeee mɔ ko ni bɔ. Ani wɔbaanyɛ wɔkɛ Biblia lɛ kɛ nibii ni wɔkase yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ ekomɛi aye abua amɛ? Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔmiitse wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ gbɛ́i lɛ he, ni amɛteŋ mɛi ni miitao nɔ ko amɛkase lɛ baana nɔ hewɔ ni wɔheɔ wɔyeɔ kɛ wɔtsui fɛɛ akɛ, Yehowa ni bɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ.—Lala 102:25; Yes. 40:25, 26.
Ani Oofee ‘Nɔkwɛmɔnɔ Yɛ Wiemɔ Mli’?
13 Jɛɛ otsuiŋ olá. Yiŋtoo titri hewɔ ni kɛ́ wɔtee asafoŋ kpeei lɛ wɔláa ji, ni wɔkɛjie Yehowa yi. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Sara lɛ nuɔ he akɛ egbee eŋɔɔɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, eesumɔ ni elá kɛjie Yehowa yi. Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ eesaa ehe kɛhã asafoŋ kpeei lɛ ekɛ lalai lɛ hu fataa he. Ekaseɔ lalai lɛ, ni ekwɛɔ bɔ ni amɛmli wiemɔi lɛ kɔɔ saji ni abaasusu he yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ he ehãa. Ewie akɛ: “Enɛ hãa mikɛ mijwɛŋmɔ yaa lalai lɛ amli wiemɔi lɛ anɔ moŋ fe migbee ni eŋɔɔɔ lɛ.”
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
‘Yehowa Hewalɛ Da Kpele’
8 Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nyɛɔ etsuɔ nibii srɔtoi babaoo ní bɛ naagbee. Yehowa baanyɛ ekɛtsu eyiŋtoo fɛɛ yiŋtoo he nii. Belɛ, eja gbɛ jogbaŋŋ akɛ atsɛɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yɛ mfonirifeemɔ mli, yɛ Biblia lɛ mli akɛ ‘ewao,’ ‘enine ní he wa,’ loo ‘enine ní ekpã mli.’ (Luka 11:20; 5 Mose 5:15; Lala 8:4) Taakɛ bɔ ni gbɔmɔ baanyɛ ekɛ enine atsu nitsumɔi srɔtoi ní biɔ hewalɛi loo ŋaa kɛ tsuishitoo yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ lɛ, nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ baanyɛ ekɛ emumɔ lɛ atsu yiŋtoo fɛɛ yiŋtoo he nii—tamɔ ní ekɛbɔ atɔm bibioo kwraa ní anyɛɛɛ asusu edalɛ lɛ, loo ní ekɛgbá Ŋshɔ Tsuru lɛ mli loo ní ekɛha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi lɛ anyɛ awie maŋsɛɛ wiemɔi.
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
“Ye Obua O-Biblia Mli Nikaselɔ Lɛ Ni Ejie Yehowa Yi”
Ye Obua O-Biblia Mli Nikaselɔ Lɛ Ni Eshɛ Baptisimɔ He
15 Be ni akɛ bo kaseɔ nii lɛ, mɛni hã oshe gbeyei fioo akɛ obaabatsɔ Yehowa Odasefonyo? Ani eeenyɛ efee akɛ no mli lɛ ooshe gbeyei akɛ obaaya shĩa kɛ shĩa ni oyashiɛ ohã mɛi? Aloo ekolɛ no mli lɛ ooshe gbeyei akɛ onanemɛi kɛ owekumɛi baate shi amɛwo bo? Kɛ́ okɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ kpe lɛ, belɛ kɛ́ o-Biblia mli nikaselɔ lɛ hu miishe gbeyei lɛ obaanu lɛ shishi. Yesu wie akɛ mɛi komɛi baashe gbeyei akɛ amɛbaatsɔmɔ ekaselɔi. Shi ewo esɛɛnyiɛlɔi lɛ hewalɛ akɛ amɛkahã nɔ ko wo amɛhe gbeyei ni amɛkpa Yehowa sɔɔmɔ. (Mat. 10:16, 17, 27, 28) Mɛni Yesu fee kɛye ebua esɛɛnyiɛlɔi lɛ koni amɛkashe gbeyei? Ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase lɛ?
16 Ye obua o-Biblia mli nikaselɔ lɛ fiofio koni enyɛ eshiɛ. Eeenyɛ efee akɛ be ni Yesu tsu ekaselɔi lɛ akɛ amɛyashiɛ lɛ, amɛtsui fã fioo. Shi Yesu ye ebua amɛ; etsɔɔ amɛ mɛi ni amɛshiɛ amɛhã kɛ nɔ ni amɛwie. (Mat. 10:5-7) Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ okase Yesu? Ye obua o-Biblia mli nikaselɔ lɛ ni ena mɛi ni ebaanyɛ eshiɛ ehã. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bi lɛ kɛji ele mɔ ko ni baaná sane pɔtɛɛ ko ni nyɛkase yɛ Biblia lɛ mli lɛ he sɛɛ waa. No sɛɛ lɛ, ye obua lɛ ni ena nɔ ko fioo ni ebaanyɛ ewie ni etsɔ nɔ egba mɔ lɛ nɔ ni ekase lɛ. Kɛ́ ebaahi lɛ, obaanyɛ okɛ lɛ asusu sane ni yɔɔ fã ni ji, “Mɛi Komɛi Kɛɔ Akɛ” kɛ “Ekolɛ Mɔ Ko Baabi Bo Akɛ” ni yɔɔ Oyi Aná Wala Kɛya Naanɔ! wolo lɛ mli lɛ he koni ena nɔ ni ebaanyɛ ewie kɛye mɔ ko odase. Kɛ́ okɛ lɛ miisusu he lɛ, ye obua lɛ ni ena bɔ ni ebaanyɛ ejɛ Biblia lɛ mli ehã mɔ lɛ hetoo kuku ni mɔɔ shi.
17 Ye obua o-Biblia mli nikaselɔ lɛ ni ekɛ ehiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ. Yesu kɛɛ ekaselɔi akɛ, Yehowa baaye ebua amɛ ejaakɛ Yehowa sumɔɔ amɛ. (Kanemɔ Mateo 10:19, 20, 29-31.) Hã o-Biblia mli nikaselɔ lɛ ale akɛ Yehowa baaye abua lɛ hu. Gbɛ kome ni obaanyɛ otsɔ nɔ oye obua lɛ ni ekɛ ehiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ ji, ni okɛ lɛ baafee ekome kɛsɔle yɛ otii ni ekɛmamɔ ehiɛ lɛ ahe. Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Poland ni atsɛɔ lɛ Franciszek lɛ wie akɛ: “Bei pii lɛ kɛ́ mɔ ni kɛ mi kaseɔ lɛ nii lɛ kɛ mi miisɔle lɛ, etsĩɔ otii ni mikɛ mamɔ mihiɛ lɛ atã. Be ni mina bɔ ni Yehowa hãa mɔ ni kɛ mi kaseɔ nii lɛ sɔlemɔi lɛ ahetoo lɛ, mi hu mibɔi sɔlemɔ nɔŋŋ. Be ni ahe mi yɛ nitsumɔ mli ehee ni miyabi gbɛ kɛhã asafoŋ kpeei kɛ kpokpaa wulu nɔ kpee ko lɛ, mina akɛ Yehowa ye ebua mi.”
18 Wɔ-Biblia mli nikaselɔi lɛ asane kã Yehowa tsui nɔ waa. Ele akɛ Kristofoi gboɔ deŋme waa kɛtsɔɔ mɛi nii kɛyeɔ amɛbuaa amɛ koni amɛkɛ lɛ abɔ naanyo, ni ehiɛ sɔɔ enɛ waa ni esumɔɔ amɛ waa. (Yes. 52:7) Kɛ́ amrɔ nɛɛ obɛ Biblia mli nikaselɔ po lɛ, kɛ́ ofata nyɛmimɛi krokomɛi ahe kɛtee shiɛmɔ lɛ, obaanyɛ oye obua amɛ-Biblia mli nikaselɔi lɛ ni amɛya amɛhiɛ kɛshɛ baptisimɔ he.
FEBRUARY 26–MARCH 3
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII | LALA 11-15
Feemɔ Ohe Mfoniri Ni Oyɛ Nyɔŋmɔ Jeŋ Hee Ni Toiŋjɔlɛ Yɔɔ Mli Lɛ Mli
Lalai Awolo lɛ Mli Klɛŋklɛŋ Fã lɛ Mli Saji Otii
11:3—Mɛɛ shishitoo nii afiteɔ lɛ? Shishitoo nii nɛɛ ji nibii diɛŋtsɛ ní hiɛ adesai aweku lɛ, ni nomɛi ji mlai, akpɔi, kɛ jalɛsaneyeli. Kɛ́ afite nibii nɛɛ lɛ, ekɛ basabasafeemɔ kɛ jalɛsane ni ayeee baa. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, esa akɛ “mɛi ni ja lɛ” kɛ amɛhiɛ afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kwraa.—Lala 11:4-7.
Ani Jeŋ Ko Baanyɛ Ahi Shi Ni Awuiyeli Bɛ Mli?
Biblia lɛ ewo shi akɛ, etsɛŋ, Nyɔŋmɔ baajie awuiyeli kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Jeŋ ni yiwalɛ eyi mli obɔ ŋmɛnɛ nɛɛ kɛ “kojomɔ kɛ mɛi ni ebuuu Nyɔŋmɔ lɛ ahiɛkpatamɔ gbi lɛ” baakpe. (2 Petro 3:5-7) Awuiyelɔi yeŋ mɛi krokomɛi awui dɔŋŋ. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ miisumɔ ni eye ebua wɔ, ni ejie awuiyeli kɛya kwraa lɛ?
Biblia lɛ kɛɔ akɛ, Nyɔŋmɔ ‘nyɛɔ mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ yiwalɛ lɛ.’ (Lala 11:5) Bɔlɔ lɛ sumɔɔ toiŋjɔlɛ kɛ jalɛsaneyeli. (Lala 33:5; 37:28) No hewɔ ni eŋmɛŋ mɛi ni sumɔɔ yiwalɛ lɛ gbɛ ni amɛhi shi kɛya naanɔ lɛ.
Ani Oyɛ He Miishɛɛ Akɛ Obaato Otsui Shi Omɛ?
15 Mɛni hewɔ David kɛ miishɛɛ to etsui shi emɛ Yehowa lɛ? Yɛ Lala 13 lɛ, be ni David ebi shii ejwɛ akɛ “Mɛɛ beyinɔ?” lɛ, ewie akɛ: “Mi lɛ, omɔbɔnalɛ [loo osuɔmɔ ni tsakeee lɛ] nɔ mihiɛ kã; mitsui nyaa yɛ oyiwalaheremɔ lɛ mli. Malá mahã Yehowa, ejaakɛ efee mi ejurɔ.” (Lala 13:6) David ná nɔmimaa akɛ, Yehowa sumɔɔ lɛ ni esuɔmɔ lɛ tsakeee. Esusu bɔ ni Yehowa ye ebua lɛ yɛ bei ni eho lɛ amli lɛ he, ni ekɛ miishɛɛ kpa be ni Yehowa baahã enaagbai lɛ asɛɛ afo lɛ gbɛ. David ná nɔmimaa akɛ, kɛ́ emɛ Yehowa lɛ, eshwaŋ ehe kɔkɔɔkɔ.
Maŋtsɛyeli lɛ Ebɔi Nyɔŋmɔ Yiŋtoi Ahe Nitsumɔ yɛ Shikpɔŋ lɛ Nɔ
16 Hebuu. Agbɛnɛ, shihilɛ ni hãa mɔ tsui nyɔɔ emli ni afee he mfoniri yɛ Yesaia 11:6-9 lɛ baaba mli kɛmɔ shi, jeee yɛ mfonirifeemɔ mli pɛ kɛkɛ. Hii, yei, kɛ gbekɛbii fɛɛ baanu he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe, ni nɔ ko kwraa yeŋ amɛ awui yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he ni amɛbaaya. Bɔɔnɔ ko kwraa, gbɔmɔ jio, kooloo jio, nyɛŋ aye awui yɛ jɛmɛ. Feemɔ ohe mfoniri okwɛ, ni be eshɛ agbɛnɛ ni oona shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ akɛ oshĩa, ni obaanyɛ owu fai, kpaakpoi, kɛ ŋshɔi ni yɔɔ mli lɛ; okwɔlɔ gɔji srɔtoi lɛ; ni onyiɛ kɛkpa shi yɛ jwɛi fɔ lɛ anɔ ni nɔ ko kwraa yeee bo awui. Kɛ́ je na hu lɛ, osheŋ gbeyei kwraa. Ezekiel 34:25 lɛ mli wiemɔi lɛ baaba mli bɔ ni baahã Nyɔŋmɔ webii lɛ anyɛ ‘ahi shi shweshweeshwe yɛ ŋã lɛ nɔ, ní amɛwɔwɔi yɛ kooi lɛ amli’ po.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Ani Otsake?
12 Dɔlɛ sane ji akɛ, mɛi ni wɔkɛsharaa yɛ je lɛ mli lɛ ateŋ mɛi babaoo hiɛ susumɔi ni tamɔ mɛi ni Paulo wie amɛhe lɛ nɔŋŋ. Amɛsusuɔ akɛ, esaaa ni mɔ ko woɔ mɔ ko mla yɛ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he, loo enyɛɔ mɔ ko nɔ ni ehi shi yɛ shishitoo mlai komɛi anaa. Fɔlɔi kɛ tsɔɔlɔi komɛi ŋmɛɔ gbekɛbii agbɛ ni amɛfee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛsumɔɔ. Amɛtsɔɔ amɛ po akɛ, mɔ fɛɛ mɔ yɛ hegbɛ ni efeɔ nɔ ni esusuɔ akɛ eja loo ejaaa, ni amɛsusuɔ hu akɛ mɔ ko mɔ ko nyɛŋ atsɔɔ akɛ nɔ ko ja loo ejaaa. Mɛi ni kɛɛ amɛheɔ Nyɔŋmɔ amɛyeɔ lɛ po susuɔ akɛ ejeee doo akɛ amɛfee nɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɔ akɛ eja lɛ. (Lala 14:1) Su nɛɛ baanyɛ aná anɔkwa Kristofoi anɔ hewalɛ. Kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔ hu wɔbaajie su ni tamɔ nakai kpo yɛ asafo lɛ mli. Ekolɛ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Nyɔŋmɔ asafo lɛ kɛhaa wɔ lɛ tsuŋ nii, ni wɔbaawie gbɛtsɔɔmɔi ni wɔsumɔɔɔ lɛ ahe huhuuhu. Aloo ekolɛ wɔkɛ ŋaawoo ni ajɛɔ Biblia lɛ mli akɛhaa wɔ yɛ hiɛtserɛjiemɔ, Intanɛt lɛ kɛnitsumɔ, yunivɛsiti kɛ amɛhenɔi lɛ ahe lɛ fɛɛ tsuŋ nii.