Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • ie bf. 3-4
  • Ani Ahiɔ Shi yɛ Gbele Sɛɛ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ani Ahiɔ Shi yɛ Gbele Sɛɛ?
  • Mɛni Baa Wɔnɔ Kɛ́ Wɔgboi?
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Sanebimɔ Kome, Hetooi Babaoo
  • Saneyitso ko ni Egbɛ Eshwã Waa
  • Gbele Sɛɛ Shihilɛ—mɛni Gbɔmɛi Heɔ Amɛyeɔ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Ani Wala yɛ Gbele Sɛɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Ani Susuma lɛ Gbooo?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Ani Susuma Lɛ Hiɔ Shi Yɛ Gbele Sɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Mɛni Baa Wɔnɔ Kɛ́ Wɔgboi?
ie bf. 3-4

Ani Ahiɔ Shi yɛ Gbele Sɛɛ?

“Tso tete, hiɛnɔkamɔ yɛ ha lɛ akɛ kɛji afo lɛ lɛ, eeehere ekoŋŋ . . . Kɛji gbɔmɔ gbo lɛ, ani ehiɛ aaakã ekoŋŋ?”—MOSE, BLEMA GBALƆ KO.

1-3. Mɛɛ gbɛ mɛi pii tsɔɔ nɔ amɛtaoɔ miishɛjemɔ kɛ́ amɛlaaje amɛsuɔlɔ ko yɛ gbele mli?

NANEMƐI kɛ wekumɛi efee dioo kɛnyiɛ gbonyo adeka ni agbele naa lɛ he, yɛ yara ko ni afeɔ yɛ New York City lɛ shishi. Amɛmiikwɛ gbekɛ nuu ni eye afii 17 lɛ gbonyo. Enanemɛi ni jɛ skul lɛ yooo lɛ. Tsofai ni ahã lɛ beni atsáa lɛ lɛ eha eyiteŋ tsɔi babaoo efamɔ; kansa eha etã loo waa. Ani amɛnaanyo lɛ nɔŋŋ nɛ? Nyɔji fioo ko ni tsɔ hiɛ lɛ, no mli lɛ ehiɛ susumɔi, sanebimɔi, kɛ hewalɛ babaoo—eyɛ wala mli! Gbekɛ nuu lɛ nyɛ̃ ni tsui ekumɔ kɛ awerɛho lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni ená hiɛnɔkamɔ kɛ miishɛjemɔ kɛjɛ susumɔ ni eyɔɔ akɛ ekolɛ ebinuu lɛ hiɛ kã lolo yɛ gbɛ ko nɔ lɛ mli. Ekɛ yaafonui tĩ nɔ ni atsɔɔ lɛ lɛ mli shii abɔ akɛ: “Amrɔ nɛɛ Tommy ená miishɛɛ waa agbɛnɛ. Nyɔŋmɔ miitao ni Tommy abafata ehe yɛ ŋwɛi.”

2 Aaafee kilomitai 11,000 jɛkɛmɔ, yɛ Jamnagar, yɛ India lɛ, nitsumɔtsɛ ko ni eye afii 58 lɛ bihii etɛ lɛ ye amɛbua ni akɛ amɛtsɛ gbonyo fɔ̃ laike ni akɛshãa gbonyo lɛ nɔ. Ebinuu nukpa lɛ je gbonyoshãa nifeemɔ lɛ shishi leebi beni je etsɛre saŋŋ ní hulu lɛ kpɛ́ɔ waa lɛ, ni ekɛ la sɔɔ tsei kukuji lɛ anaa ni efɔse tsofa kɛ ŋmai sɔrɔtoi ni afutu kɛ ohɛ́ ni jeɔ ŋma eshwie etsɛ gbonyo lɛ nɔ. Sanskrit mantra ni Brahman lɛ tĩɔ mli ekɛɔ waa ni shishi ji: “Eba akɛ susuma ni gbooo kɔkɔɔkɔ lɛ aaaya nɔ yɛ mɔdɛŋ ni ebɔɔ ni ekɛ naagbee mɔ kwraa ni yɔɔ diɛŋtsɛ lɛ afee ekome lɛ mli” lɛ yeɔ la ni tsoɔ lɛ gbɛɛmɔ lɛ nɔ.

3 Beni nyɛmimɛi hii etɛ lɛ kwɛɔ gbonyoshãa lɛ, amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ dioofeemɔ bi ehe akɛ, ‘Ani miheɔ miyeɔ akɛ ahiɔ shi yɛ gbele sɛɛ?’ Akɛni amɛna woloŋlee mli tsɔsemɔ yɛ je lɛŋ hei sɔrɔtoi hewɔ lɛ, amɛha hetooi sɔrɔtoi. Amɛteŋ gbekɛ fe fɛɛ lɛ kɛ nɔmimaa nuɔ he akɛ abaafɔ amɛtsɛ ni amɛsumɔɔ lɛ lɛ ekoŋŋ kɛba shihilɛ ni nɔ kwɔ fe klɛŋklɛŋ nɔ lɛ mli. Enyɛmi nuu teŋ mɔ lɛ heɔ eyeɔ akɛ gbohii lɛ ewɔ yɛ shishinumɔ ko naa, ni amɛleee nɔ ko nɔ ko. Onukpa lɛ ka akɛ ebaakpɛlɛ gbele nɔ kɛkɛ akɛ nɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ, ejaakɛ esusuɔ akɛ mɔ ko kwraa bɛ ni baanyɛ ekɛ nɔmimaa ale nɔ ni baa wɔnɔ kɛ́ wɔgboi.

Sanebimɔ Kome, Hetooi Babaoo

4. Mɛɛ sanebimɔ ko ehao adesai aahu afii babaoo?

4 Ani ahiɔ shi yɛ gbele sɛɛ? ji sanebimɔ ko ni efutu adesai ayiŋ aahu afii akpei abɔ. “Nyɔŋmɔ jamɔ he nikaselɔi po ahiɛ gboɔ kɛ́ amɛkɛ [enɛ] he sane kpe,” taakɛ Hans Küng, ni ji Katolik woloŋlelɔ lɛ wie lɛ. Gbɔmɛi ni yɔɔ he fɛɛ he esusu sane nɛɛ he, yɛ afii abɔ ni eho lɛ fɛɛ mli, ni hetooi ni akɛhaa yɛ he lɛ fa babaoo.

5-8. Mɛni jamɔi babaoo tsɔɔ yɛ shi ni ahiɔ yɛ gbele sɛɛ lɛ he?

5 Mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ ateŋ mɛi pii heɔ ŋwɛi kɛ hɛl amɛyeɔ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, Hindubii heɔ fɔmɔ ekoŋŋ yɛ gbɔmɔtso hee mli amɛyeɔ. Beni ewieɔ Muslimbii asusumɔ he lɛ, Amir Muawiyah, ni ji onukpa sɛɛmɔ yɛ Islam jamɔ he nikasemɔhe ko lɛ wie akɛ: “Wɔheɔ wɔyeɔ akɛ gbele sɛɛ kojomɔ gbi ko baaba, be mli ni obaaya oyadamɔ Nyɔŋmɔ, Allah hiɛ, tamɔ bɔ ni anyiɛɔ kɛyadamɔɔ shi kɛha kojomɔ lɛ pɛpɛɛpɛ.” Taakɛ Islam hemɔkɛyeli ji lɛ, no sɛɛ lɛ Allah baakwɛ bɔ ni mɔ fɛɛ mɔ shihilɛ gbɛ ji, ni ebaaha mɔ lɛ aya paradeiso loo hɛl la mli.

6 Yɛ Sri Lanka lɛ, kɛ́ mɔ ko gbo yɛ amɛshia mli lɛ, Buddhabii kɛ Katolikbii fɛɛ gbeleɔ shia lɛ naa shinaai kɛ samfɛji fɛɛ amɛfɔ̃ɔ shi ni aŋamɔɔɔ. Asuɔ mu kane amãa shi, ni akɛ gbonyo adeka lɛ mãa shi ni ahaa gbonyo lɛ najiashi gbɛ kwɛɔ agbó lɛ naa gbɛ. Amɛheɔ amɛyeɔ akɛ nifeemɔi nɛɛ haa efeɔ mlɛo kɛhaa mɔ ni egbo lɛ mumɔ, loo susuma, ákɛ eeeshi shia lɛ mli.

7 Taakɛ Ronald M. Berndt ni yɔɔ University of Western Australia lɛ tsɔɔ lɛ, Australia Shikwɛɛbii heɔ yeɔ akɛ “gbɔmɛi adesai yɛ mumɔ ni anyɛɛɛ akpata hiɛ.” Afrika akutsei komɛi heɔ yeɔ akɛ gbɔmɛi foji lɛ tsɔmɔɔ sisai yɛ amɛgbele sɛɛ, shi aŋkroaŋkroi ni ale amɛ jogbaŋŋ lɛ tsɔmɔɔ blematsɛmɛi amumɔi, ni awoɔ amɛhiɛ nyam ni akpaa amɛ fai ákɛ akutso lɛ hiɛnyiɛlɔi ni anaaa amɛ.

8 Yɛ shikpɔji komɛi anɔ lɛ, hemɔkɛyelii ni kɔɔ gbohii lɛ asusumai ni akɛɛ amɛyɔɔ lɛ he lɛ ji blema kusumii kɛ Kristojamɔ folo ní akɛfutu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kusum ni Katolikbii kɛ Protestantbii ni yɔɔ Afrika Anaigbɛ lɛ ateŋ mɛi pii fɔɔ feemɔ ji akɛ, kɛ́ mɔ ko gbo lɛ, ahàa ashwishwɛi ahiɛ koni mɔ ko akakwɛ mli ní ena mɔ ni egbo lɛ sisa. No sɛɛ lɛ, yɛ suɔlɔ lɛ gbele sɛɛ gbii 40 lɛ, wekumɛi kɛ nanemɛi yeɔ susuma lɛ kwɔɔ kɛ miiya ŋwɛi lɛ he gbi jurɔ.

Saneyitso ko ni Egbɛ Eshwã Waa

9, 10. Mɛɛ shishijee hemɔkɛyeli ko jamɔi pii kɛ amɛhe kpãa gbee yɛ he?

9 Sanebimɔ ni kɔɔ nɔ ni baa kɛ́ wɔgboi lɛ he lɛ hetooi lɛ yɛ sɔrɔtoi tamɔ bɔ ni mɛi ni kɛ nakai hetooi lɛ haa lɛ akusumii kɛ hemɔkɛyelii ji lɛ pɛpɛɛpɛ. Shi kɛlɛ, jamɔi pii kɛ amɛhe kpãa gbee yɛ shishijee susumɔ ko he: Nɔ ko ni yɔɔ gbɔmɔ mli—susuma, mumɔ, sisa—lɛ gbooo, ni ekãa he ehiɔ shi yɛ gbele sɛɛ.

10 Susuma ni gbooo hemɔkɛyeli nɛɛ egbɛ eshwã Kristendom jamɔi kɛ kui bibii akpei abɔ ni yɔɔ lɛ fɛɛ mli. Eji tsɔɔmɔ ni akpɛlɛɔ nɔ yɛ Yuda jamɔ hu mli. Yɛ Hindu jamɔ mli lɛ, nɛkɛ hemɔkɛyeli nɛɛ ji fɔmɔ ni afɔɔ mɔ ekoŋŋ yɛ gbɔmɔtso kroko mli lɛ shishitoo nɔ. Muslimbii heɔ yeɔ akɛ susuma lɛ baa shihilɛ mli yɛ gbɔmɔtso lɛ fɔmɔ mli, shi eyaa nɔ ehiɔ shi yɛ gbɔmɔtso lɛ gbele sɛɛ. Hemɔkɛyelii krokomɛi—Afrikabii ni jáa tsei kɛ tɛi, Shintobii, kɛ Buddhabii po—tsɔɔ nibii ni yɔɔ sɔrɔtoi yɛ saneyitso kome nɛɛ nɔŋŋ he.

11. Te woloŋlelɔi komɛi buɔ susumɔ ni ahiɛ akɛ susuma lɛ gbooo lɛ amɛhaa tɛŋŋ?

11 Mɛi komɛi hiɛ susumɔ ni yɔɔ sɔrɔto, ákɛ wala mli ní ale akɛ ayɔɔ lɛ baa naagbee yɛ gbele mli. Yɛ amɛ gbɛfaŋ lɛ, etamɔ nɔ ni nilee bɛ susumɔ ni ayɔɔ akɛ henumɔ kɛ jwɛŋmɔŋ shihilɛ yaa nɔ yɛ susuma ni ji okadi nɔ ko ni jeee gbɔmɔ, ni etse ehe kɛjɛ gbɔmɔtso lɛ he lɛ mli. Afii ohai 20 lɛ mli Spainnyo niŋmalɔ kɛ woloŋlelɔ Miguel de Unamuno ŋma akɛ: “Ákɛ aaahe susuma ni gbooo lɛ aye lɛ tamɔ nɔ ni aashwe akɛ ekolɛ susuma lɛ gbooo, shi ashweɔ kɛ faishitswaa aahu akɛ nɛkɛ yiŋkpɔŋmɔɔ nɛɛ haa atswaa nilee afɔ̃ɔ afã ni atsɔɔ mɔ ni susuuu nii ahe.” Mɛi ni ekpɛlɛɛɛ akɛ amɛaahe gboimɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛgboiŋ lɛ amɛye nɛɛ ateŋ mɛi komɛi ji blema jeŋ nilelɔi Aristotle kɛ Epicurus, tsofafeelɔ Hippocrates, Scotlandnyo jeŋ nilelɔ David Hume, kɛ Arabianyo woloŋlelɔ Averroës, kɛ Jawaharlal Nehru, ni ji India klɛŋklɛŋ maŋ sɔɔlɔ nukpa yɛ amɛheyeli namɔ sɛɛ.

12, 13. Mɛɛ sanebimɔi ni he hiaa teɔ shi yɛ susuma ni gbooo tsɔɔmɔ lɛ he?

12 Sanebimɔ lɛ ji akɛ, Ani wɔyɛ susuma ni gbooo lɛɛlɛŋ? Kɛji susuma lɛ jeee nɔ ni gbooo lɛɛlɛŋ lɛ, no lɛ te eba lɛ tɛŋŋ ni nɛkɛ apasa tsɔɔmɔ nɛɛ bafee jamɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ amli babaoo fã lɛ? Nɛgbɛ susumɔ lɛ je shishi yɛ? Ni kɛji susuma lɛ ehiii shi dɔŋŋ yɛ gbele mli lɛ, mɛɛ hiɛnɔkamɔ baanyɛ ahi shi kɛha gbohii lɛ?

13 Ani wɔbaanyɛ wɔná anɔkwa hetooi ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli wɔha sanebimɔi nɛɛ? Hɛɛ! Abaaha sanebimɔi nɛɛ kɛ ekrokomɛi ahetoo yɛ baafai ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli. Klɛŋklɛŋ lɛ, ha wɔpɛi bɔ ni fee ni susuma ni gbooo tsɔɔmɔ lɛ je shishi lɛ mli wɔkwɛ.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje