NIKASEMƆ 22
Ŋmalɛi kɛ Nitsumɔ yɛ Gbɛ ni Ja Nɔ
KƐ́ OOTSƆƆ mɛi krokomɛi nii lɛ, babaoo he miihia fe ŋmalɛi kukuji ní oookane kɛjɛ Biblia lɛ mli kɛkɛ. Bɔfo Paulo ŋma wolo kɛyaha enaanyo Timoteo akɛ: “Bɔɔ mɔdɛŋ ni okɛ ohe adamɔ Nyɔŋmɔ hiɛ, akɛ mɔ ko ni sa, nitsulɔ ni hiɛ gbooo, ni jaa anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ.”—2 Tim. 2:15, wɔma efã ko nɔ mi.
Enɛ ni wɔɔfee lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ ŋmalɛi lɛ ni wɔgbálaa mli lɛ kɛ nɔ ni Biblia lɛ diɛŋtsɛ tsɔɔ lɛ akpãa gbee. Enɛ biɔ ni wɔsusu nɔ ni he ni ekɔɔ lɛ he moŋ fe ni wɔɔhala wiemɔi komɛi ni wɔsumɔɔ kɛkɛ ni wɔkɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔsusumɔi afata he. Yehowa tsɔ gbalɔ Yeremia nɔ ebɔ kɔkɔ eshi nakai gbalɔi ni kɛɔ akɛ amɛwieɔ yɛ Yehowa naa, shi “amɛtsuiiaŋ ninaa” amɛwieɔ lɛ. (Yer. 23:16) Bɔfo Paulo bɔ Kristofoi kɔkɔ eshi adesai ajeŋ nilee ni akɛfutuɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ beni eŋma akɛ: “Wɔgu hiɛgbejianii ní aŋɔtee lɛ, ni wɔbaaa wɔjeŋ yɛ kutumpɔo mli, ni asaŋ wɔfutuuu Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ.” Yɛ no gbii lɛ amli lɛ, wein guɔyelɔi ni yeee anɔkwa lɛ shiɔ amɛwein lɛ mli koni efa ni amɛna shika babaoo. Wɔfutuuu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛtsɔ adesai ajeŋ nilee ni wɔkɛaashi mli lɛ nɔ. Paulo jaje akɛ: “Wɔjeee mɛi ni hɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ, taakɛ mɛi pii feɔ lɛ, shi moŋ anɔkwayeli mli wɔjɛɔ, hɛɛ, taakɛ ejɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ kɛba, yɛ Nyɔŋmɔ jwɛŋmɔ ni kɔɔ Kristo he lɛ naa wɔwieɔ yɛ.”—2 Kor. 2:17, NW; 4:2.
Bei komɛi lɛ, obaanyɛ otsɛ ŋmalɛ mli wiemɔ ko ni okɛma sane oti ko nɔ mi. Biblia lɛ mli eyi obɔ kɛ shishitoo mlai ni kɛ gbɛtsɔɔmɔ kpakpa haa yɛ shihilɛi srɔtoi ahe nitsumɔ mli. (2 Tim. 3:16, 17) Shi esa akɛ okwɛ akɛ bɔ ni okɛtsuɔ nii lɛ ja lo, ni akɛ okɛ ŋmalɛ lɛ tsuuu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, ní oha efee tamɔ nɔ ni eekɛɛ nɔ ni otaoɔ ni ekɛɛ lɛ. (Lala 91:11, 12; Mat. 4:5, 6) Esa akɛ ekɛ nitsumɔ lɛ kɛ Yehowa yiŋtoo lɛ akpã gbee, ni ekɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ muu lɛ fɛɛ akpã gbee.
Nɔ ni fata ‘anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ ní aaaja’ lɛ he hu ji ní anu nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ lɛ shishi. Ejeee “tso” ni akɛaayi mɛi krokomɛi. Jamɔ mli tsɔɔlɔi ní te shi wo Yesu Kristo lɛ tsɛ́ Ŋmalɛ mli wiemɔi ayisɛɛ, shi amɛku amɛhiɛ amɛshwie saji ni he hiaa—nɔ ni kɔɔ jalɛsaneyeli kɛ mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwayeli—ní Nyɔŋmɔ taoɔ lɛ he lɛ nɔ. (Mat. 22:23, 24; 23:23, 24) Beni Yesu tsɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ejie e-Tsɛ lɛ sui akpo. Ekãa ni Yesu yɔɔ kɛha anɔkwale lɛ fata suɔmɔ ni mli kwɔ ni eyɔɔ kɛha gbɔmɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ he. Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔnyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ.—Mat. 11:28.
Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔle akɛ wɔkɛ ŋmalɛ ko miitsu nii jogbaŋŋ? Daa Biblia kanemɔ baaye abua. Ehe miihia hu ni wɔná gbɛjianɔ ní Yehowa eto kɛtsɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ, ni ji Kristofoi akuu ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu, ni mumɔŋ niyenii tsɔɔ amɛnɔ kɛhaa hemɔkɛyeli shia lɛ hu he miishɛɛ. (Mat. 24:45) Teemɔŋ nikasemɔ kɛ agbɛnɛ hu asafoŋ kpeei ni wɔɔya daa ni wɔkɛ wɔhe baawo mli lɛ baaye abua wɔ koni wɔná tsɔsemɔ ni akɛhaa kɛtsɔ nakai tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ nɔ lɛ he sɛɛ.
Kɛ́ Reasoning From the Scriptures wolo lɛ yɛ omaŋ wiemɔ mli ni okase ekɛ nitsumɔ jogbaŋŋ lɛ, no lɛ ebaafee mlɛo kɛha bo akɛ oooná gbɛtsɔɔmɔ ni he hiaa lɛ koni okɛjaje ŋmalɛi ohai abɔ ni wɔkɛtsuɔ nii babaoo yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ jogbaŋŋ. Kɛ́ ootao ni okɛ ŋmalɛ ni oleee jogbaŋŋ lɛ atsu nii lɛ, heshibaa baatsirɛ bo koni ofee niiamlipɛimɔ ni he hiaa bɔni afee ni kɛ́ owie lɛ, oja anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ.—Abɛi 11:2.
Ha Ekɛ Nitsumɔ lɛ Afee Faŋŋ. Kɛ́ ootsɔɔ mɛi krokomɛi anii lɛ, kwɛmɔ koni amɛna tsakpaa ni yɔɔ sane ni osusuɔ he lɛ kɛ ŋmalɛi ni okɛtsuɔ nii lɛ mli jogbaŋŋ. Kɛ́ okɛ sanebimɔ ko tsɔ ŋmalɛ lɛ hiɛ lɛ, esa akɛ otoibolɔi lɛ ana bɔ ni ŋmalɛ lɛ haa nakai sanebimɔ lɛ hetoo. Kɛ́ okɛ ŋmalɛ lɛ miitsu nii ní okɛfi wiemɔ ko sɛɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ koni nikaselɔ lɛ ana bɔ ni ŋmalɛ lɛ fiɔ enɛ sɛɛ lɛ jogbaŋŋ.
Bei pii lɛ, ŋmalɛ lɛ ni oookane—kɛ nɔmimaa po—lɛ kɛkɛ faaa. Kaimɔ akɛ, mɔ folo lɛ leee Biblia lɛ ni ekolɛ enuŋ oti ni osusuɔ he lɛ shishi yɛ nikanemɔ kome pɛ mli. Gbalamɔ jwɛŋmɔ kɛya ŋmalɛ lɛ fã ni kɔɔ nɔ ni nyɛsusuɔ he lɛ he tɛ̃ɛ lɛ nɔ.
Bei pii lɛ, enɛ biɔ ni ojie wiemɔi otii, nɔ ni kɔɔ sane oti ni osusuɔ he lɛ he tɛ̃ɛ lɛ oto afã. Gbɛ ni yɔɔ mlɛo fe fɛɛ lɛ ji ni oku sɛɛ otsĩ wiemɔ otii nɛɛ atã ekoŋŋ. Kɛ́ okɛ mɔ aŋkro ko miiwie lɛ, obaanyɛ obi lɛ saji ní baaye abua lɛ koni ena wiemɔi otii lɛ. Kɛ́ wielɔi komɛi kɛ kuu ko miiwie lɛ, amɛsumɔɔ ni amɛnine ashɛ oti ni ma amɛhiɛ lɛ nɔ kɛtsɔ wiemɔi srɔtoi ni hiɛ shishinumɔ kome too lɛ nɔŋŋ ni amɛkɛtsuɔ nii loo susumɔ ni amɛtiɔ mli ekoŋŋ lɛ nɔ. Shi kɛlɛ, kɛ́ ohala akɛ ooofee enɛ lɛ, kwɛmɔ jogbaŋŋ ni toibolɔi lɛ ahiɛ akakpa bɔ ni ekɛ sane oti ni nyɛsusuɔ he lɛ kɛ wiemɔ ni yɔɔ ŋmalɛ lɛ mli lɛ yɔɔ tsakpaa lɛ nɔ.
Akɛni ojie wiemɔi otii ni he hiaa lɛ oto afã hewɔ lɛ, agbɛnɛ oto shishitoo kpakpa oma shi. Agbɛnɛ nyiɛmɔ sɛɛ. Ani okpa ŋmalɛ lɛ hiɛ ni okɛtsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ no ji yiŋtoo hewɔ ni okɛ ŋmalɛ lɛ tsuɔ nii lɛ? Kɛ́ nakai ni lɛ, tsɔɔmɔ bɔ ni wiemɔi ni oma nɔ mi lɛ kɔɔ nɔ ni onyiɛ otoibolɔi lɛ ahiɛ ni amɛkpa gbɛ lɛ he. Tsɔɔmɔ nɔ ni nakai tsakpaa lɛ ji lɛ mli faŋŋ. Kɛji okɛ hiɛkpamɔ ni yɔɔ faŋŋ nakai po tsuuu nii kɛha nakai ŋmalɛ lɛ, esa akɛ anyɛ anyiɛ eshishinumɔ lɛ sɛɛ.
Farisifoi lɛ bi Yesu sane ko ni amɛsusuɔ akɛ eji sane ko ni wa waa, amɛbi akɛ: “Ani eja akɛ nuu shwieɔ eŋa yɛ sane fɛɛ sane hewɔ?” Yesu ha ehetoo lɛ damɔ 1 Mose 2:24 lɛ nɔ. Kadimɔ akɛ egbala jwɛŋmɔ kɛba efã kome pɛ nɔ, ni ekɛ emlitsɔɔmɔ ni he hiaa lɛ ha. Beni Yesu etsɔɔ mli akɛ nuu lɛ kɛ eŋa lɛ ebatsɔmɔ “heloo kome” lɛ sɛɛ lɛ, emu sane naa akɛ: “No hewɔ lɛ, nɔ ni Nyɔŋmɔ eŋɔtsa lɛ, akaha gbɔmɔ miigbala mli.”—Mat. 19:3-6.
Saji amlitsɔɔmɔ enyiɛ esa akɛ okɛha bɔni afee ni oha ŋmalɛ kɛ nitsumɔ lɛ afee nɔ ni yɔɔ faŋŋ? Esa akɛ mɛi ni boɔ bo toi lɛ kɛ bɔ ni oti ni nyɛsusuɔ he lɛ he hiaa ha lɛ atsɔɔ enɛ. Ha nibii ni aaafee lɛ mlɛo ni eya tɛ̃ɛ lɛ afee oti ni ma ohiɛ.
Susumɔ Nii Ahe Kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ Amli. Yɛ nɔ ni kɔɔ bɔfo Paulo sɔɔmɔ nitsumɔ yɛ Tesalonika lɛ he lɛ, Bɔfoi lɛ Asaji 17:2, 3 gbaa wɔ akɛ ‘esusu nii ahe kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ amli.’ Enɛ ji nyɛmɔ ni esa akɛ Yehowa tsulɔ fɛɛ tsulɔ abɔ mɔdɛŋ ni ena. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Paulo wie anɔkwalei ni kɔɔ Yesu shihilɛ kɛ esɔɔmɔ lɛ he lɛ he, ni etsɔɔ akɛ agba enɛɛmɛi afɔ shi yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli, kɛkɛ ni ekɛ naamuu ni kanyaa mɔ nɛɛ ha, ekɛɛ: “Nɛkɛ Yesu, ni mijajeɔ ehe sane mitsɔɔ nyɛ nɛɛ, ji Kristo lɛ.”
Beni Paulo ŋmaa wolo kɛyaha Hebribii lɛ, etsɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli wiemɔi ayisɛɛ shii abɔ. Bɔni afee ni ema oti ko nɔ mi loo eha efee faŋŋ lɛ, bei pii lɛ ejieɔ wiemɔ kome loo wiemɔi kukuji etoɔ afã ni etsɔɔ eshishinumɔ lɛ mli. (Heb. 12:26, 27) Yɛ sane ni je kpo yɛ Hebribii yitso 3 lɛ mli lɛ, Paulo tsɛ́ wiemɔi ayisɛɛ kɛjɛ Lala 95:7-11. Kadimɔ akɛ no sɛɛ lɛ elɛɛ mli yɛ fãi etɛ mli: (1) ekɛto tsui lɛ he (Heb. 3:8-12), (2) shishinumɔ ni yɔɔ wiemɔ “Ŋmɛnɛ” lɛ mli (Heb. 3:7, 13-15; 4:6-11), kɛ (3) nɔ ni wiemɔ: “Kɛ́ amɛbote mihejɔɔmɔ lɛ mli, fĩi” lɛ shishitsɔɔmɔ ji. (Heb. 3:11, 18, 19; 4:1-11). Bɔɔ mɔdɛŋ ni okase nakai nɔkwɛmɔnɔ lɛ yɛ be mli ni okɛ ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ tsuɔ nii lɛ.
Kadimɔ gbɛ ni mɔɔ shi ni Yesu kɛsusu nii ahe kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ amli yɛ sane ni anaa yɛ Luka 10:25-37 lɛ. Nuu ko ni le Mla lɛ bi akɛ: “Tsɔɔlɔ, mɛni mafee ni maná naanɔ wala?” Beni Yesu haa lɛ hetoo lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ efɔ̃ nuu lɛ nine koni etsɔɔ ejwɛŋmɔ yɛ sane lɛ he, ni no sɛɛ lɛ Yesu ma bɔ ni ehe hiaa ní efee nɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ lɛ nɔ mi. Beni ebafee faŋŋ akɛ nuu lɛ nuuu oti lɛ shishi lɛ, Yesu wie wiemɔ kome ni jɛ ŋmalɛ lɛ mli—‘naanyo’ lɛ he babaoo. Yɛ nɔ najiaŋ ni eeetsɔɔ mli kɛkɛ lɛ, ekɛ nɔkwɛmɔnɔ tsu nii ni ekɛye ebua nuu lɛ koni lɛ diɛŋtsɛ emu sane naa jogbaŋŋ.
Eyɛ faŋŋ akɛ, kɛ́ Yesu miiha sanebimɔi ahetoo lɛ, etsɛɛɛ ŋmalɛi ní amɛmli wiemɔi lɛ kɛ hetoo ni yɔɔ tɛ̃ɛ kɛ faŋŋ lɛ haa lɛ pɛ kɛkɛ. Epɛiɔ nɔ ni enɛɛmɛi kɛɔ lɛ mli ni ekɛhaa sanebimɔ ni asusuɔ he lɛ hetoo.
Beni Sadukifoi lɛ wie amɛshi gbohiiashitee hiɛnɔkamɔ lɛ, Yesu gbala jwɛŋmɔ kɛtee 2 Mose 3:6 lɛ fã kome pɛ nɔ. Shi beni etsɛ ŋmalɛ lɛ mli wiemɔ lɛ yisɛɛ lɛ, ewaaa jɛmɛ. Esusu no he ni etsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ gbohiiashitee lɛ ji Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ fã.—Mar. 12:24-27.
Kasemɔ ni oookase nyɛmɔ ni akɛsusuɔ Ŋmalɛi lɛ ahe jogbaŋŋ ni emɔɔ shi lɛ baafee oti ní he hiaa waa yɛ tsɔɔlɔ ni he esa ní oootsɔ lɛ mli.