Oblahii kɛ Oblayei—Mɛni Nyɛkɛ Nyɛshihilɛ Baafee?
“MIISUMƆ ni maná mishihilɛ he sɛɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi.” Nɛkɛ ji bɔ ni gbekɛ yoo ko ni yeko afii nyɔŋmai enyɔ lɛ wie. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ nakai pɛpɛɛpɛ ji bɔ ni bo hu osumɔɔ. Shi kɛlɛ, te ooofee tɛŋŋ oná oshihilɛ he sɛɛ “jogbaŋŋ kɛmɔ shi” lɛ? Adafitswaa saji kɛ otipɛŋfoi lɛ, ekolɛ otsɔɔlɔi lɛ po baakɛɛ akɛ obaanyɛ oná oshihilɛ he sɛɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi kɛtsɔ shika babaoo ni oooná kɛ nitsumɔ ni bulɛ yɔɔ he ni oooná lɛ nɔ—nɔ ni ji shihilɛ ni yeɔ omanye!
Shi kɛlɛ, Biblia lɛ bɔɔ oblahii kɛ oblayei kɔkɔ yɛ heloonaa shweremɔ sɛɛtiumɔ he akɛ eji “kɔɔyɔɔ hakumɔ” kɛkɛ. (Jajelɔ 4:4) Nɔ kome ji akɛ, oblahii kɛ oblayei fioo pɛ nine shɛɔ ninamɔ kɛ gbɛihemɔ nɔ. Ni bei pii lɛ mɛi ni nine shɛɔ nɔ lɛ anijiaŋ jeɔ wui kwraa. Britain oblanuu ko ni tiu nitsumɔ kpakpa ni anáa kɛtsɔ woloŋlee ni yaa hiɛ nɔ lɛ sɛɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Heloonaa shweremɔ tamɔ adeka folo. Kɛ okwɛ mli lɛ nɔ ko bɛ jɛi.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, nitsumɔ baanyɛ ekɛ ninamɔ kɛ nɔkpɛlɛmɔ aba. Shi enyɛŋ etsu ‘omumɔŋ hiamɔ nii’ ahe nii. (Mateo 5:3) Kɛfata he lɛ, 1 Yohane 2:17 bɔɔ kɔkɔ akɛ “je lɛ hoɔ eyaa.” Ni kɛlɛ, kɛji onine aaashɛ shweremɔ nɔ yɛ je nɛɛ mli po lɛ, eeefee be kukuoo.
Enɛ hewɔ lɛ, Jajelɔ 12:1 woɔ gbekɛbii hewalɛ akɛ: “Kaimɔ o-Bɔlɔ lɛ yɛ be mli ni okã he oji oblanyo loo oblayoo.” (Today’s English Version) Hɛɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ ni ooosɔmɔ lɛ lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni oootsɔ nɔ okɛ oshihilɛ atsu nii. Shi klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ ohe asa kɛha Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ lɛ mli hilɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ofee nakai? Ni mɛni sɔɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ tsɔɔ?
Ohe ni Aaasa akɛ Yehowa Odasefonyo
Kɛ wɔɔkɛɛ nɔ ko kɛje shishi lɛ, esa akɛ oná suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ—ni nɛkɛ suɔmɔ nɛɛ baaa trukaa kɛji ofɔlɔi ji Kristofoi po. Esa akɛ bo diɛŋtsɛ oná okɛ Yehowa teŋ wekukpaa. Gbekɛ yoo ko kɛɛ akɛ: “Sɔlemɔ yeɔ buaa bo koni bo diɛŋtsɛ oná okɛ Yehowa teŋ wekukpaa.”—Lala 62:9; Yakobo 4:8.
Romabii 12:2 maa nɔ kroko ni esa akɛ ofee lɛ nɔ mi. Ekɛɔ akɛ: ‘Nyɛyoa nii ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ní sa ehiɛ jogbaŋŋ ní hi kɛwula shi lɛ.’ Ani oyiŋ efee bo kɔshikɔshi yɛ nibii ni átsɔɔ bo lɛ ekomɛi ahe pɛŋ? Belɛ nyiɛmɔ Biblia lɛ ŋaawoo lɛ sɛɛ ní ‘bo diɛŋtsɛ oyɔse’ akɛ nibii nɛɛ ji anɔkwale! Bo diɛŋtsɛ taomɔ nibii amli. Kanemɔ Biblia lɛ kɛ Biblia kasemɔ woji. Ni kɛlɛ, Nyɔŋmɔ he nii ní aaakase lɛ jeee jwɛŋmɔŋ nifeemɔ ko kɛkɛ. Na be ni osusu nɔ ni okaneɔ lɛ he, bɔni afee ni enyɔ shi yɛ mfonirifeemɔŋ tsui ni oyɔɔ lɛ mli. Enɛ baahã suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli awa.—Lala 1:2, 3.
No sɛɛ lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ní oye nɔ ni okaseɔ lɛ he odase trukaa otsɔɔ ekolɛ onanemɛi skulbii. Ohe ni okɛaawo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ shia kɛ shia lɛ ji nɔ ni obaafee kɛnyiɛ sɛɛ. Ekolɛ okɛ onaanyo skulnyo ko baakpe yɛ bei komɛi amli beni oshiɛɔ lɛ, ni klɛŋklɛŋ lɛ, ekolɛ enɛ baaha otsui afã. Shi Biblia lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni ‘wɔhiɛ akagbo yɛ sanekpakpa lɛ he.’ (Romabii 1:16) Wala kɛ hiɛnɔkamɔ he shɛɛ sane okɛbaa lɛ! Mɛni hewɔ esa akɛ ohiɛ agbo yɛ he?
Agbɛnɛ, kɛji Kristofoi ji ofɔlɔi lɛ, ekolɛ otsɔ hiɛ momo okɛ amɛ miitsu nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ. Shi ani onyɛɔ otsuɔ babaoo fe nɔ ni ooofee dioo kɛdamɔ shinaa lɛ naa aloo ooohã woji tɛtrɛbii kɛ dɛhiɛmɔ woji kɛkɛ? Ani bo diɛŋtsɛ onyɛɔ owieɔ yɛ shinaa lɛ naa ni okɛ Biblia lɛ tsuɔ nii kɛtsɔɔ shiatsɛ lɛ nii? Kɛ jeee nakai lɛ, taomɔ yelikɛbuamɔ kɛjɛ ofɔlɔi loo mɔ ko ni eda yɛ mumɔŋ yɛ asafo lɛ mli lɛ dɛŋ. Ha efee oti ni ma ohiɛ akɛ ohe aaasa akɛ sanekpakpa lɛ jajelɔ ni abaptisiko lɛ!
Yɛ be ni sa mli lɛ, enɛ baatsirɛ bo ni ojɔɔ ohe nɔ—nɔ ni okɛmiiwo Nyɔŋmɔ shi akɛ obaasɔmɔ lɛ kɛjɛ be nɛɛ nɔ kɛyaa. (Romabii 12:1) Shi kɛlɛ, henɔjɔɔmɔ jeee teemɔŋ sane ko kɛkɛ. Nyɔŋmɔ miitao ni mɛi fɛɛ ‘ajaje yɛ faŋŋ kɛha yiwalaheremɔ.’ (Romabii 10:10) Obaatsɔ hiɛ okɛ onaabu ajaje ohemɔkɛyeli lɛ otsɔɔ dani abaabaptisi bo. Nu mli baptisimɔ ji nɔ ni nyiɛɔ sɛɛ. (Mateo 28:19, 20) Akpɛlɛɔ nɔ akɛ, baptisimɔ ji nifeemɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli. Shi kaahã susumɔ akɛ ekolɛ oyeŋ omanye lɛ hã oshashao shi. Kɛ okɛ ohe fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kɛha nyɛmɔ lɛ, ebaaha bo “hewalɛ ní fá kɛteke nɔ” koni eye ebua bo ni ofĩ shi shiŋŋ.—2 Korintobii 4:7; 1 Petro 5:10.
Yɛ be mli ni abaptisiɔ bo lɛ, obatsɔɔ Yehowa Odasefonyo. (Yesaia 43:10) Esa akɛ enɛ ana hewalɛ kpele yɛ bɔ ni okɛ oshihilɛ baatsu nii aha lɛ nɔ. Henɔjɔɔmɔ biɔ ni ‘okwa ohe.’ (Mateo 16:24) Ekolɛ obaaŋmɛɛ otii komɛi ni okɛmamɔ ohiɛ kɛ nɔ ni otaoɔ akɛ ofee lɛ ahe, ní ‘okɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ aye klɛŋklɛŋ gbɛhe.’ (Mateo 6:33) Henɔjɔɔmɔ kɛ baptisimɔ gbeleɔ hegbɛ babaoo naa kɛha no feemɔ. Ha wɔsusu ekomɛi ahe wɔkwɛa.
Hegbɛi ni Haa Akɛ Be-Fɛɛ Sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ
● Gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ ji hegbɛi lɛ ateŋ ekome. Gbɛgbalɔ ji Kristofonyo ni abaptisi lɛ ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa, ní eto gbɛjianɔ ní kɛ́ hoo kwraa lɛ ekɛ ŋmɛlɛtswai 70 ashiɛ sanekpakpa lɛ daa nyɔŋ nɔ. Be ni fa babaoo ni oooye yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ baaye abua bo, ni eha oshiɛmɔ kɛ nitsɔɔmɔ he ŋaai lɛ aya hiɛ. Gbɛgbalɔi babaoo ená miishɛɛ ní jɛɔ yelikɛbuamɔ ni amɛkɛhãa amɛ Biblia mli nikaselɔi lɛ ní amɛbatsɔmɔɔ Odasefoi ni abaptisi amɛ lɛ mli. Mɛɛ heloonaa nitsumɔ baanyɛ afee nɔ ni miishɛɛ yɔɔ mli ni hãa tsui nyɔɔ mɔ mli nɛkɛ?
Bɔni afee ní amɛnyɛ amɛwo shika ni amɛfiteɔ yɛ amɛshihilɛ mli lɛ he nyɔmɔ lɛ, gbɛgbalɔi babaoo tsuɔ be-fã nitsumɔi. Mɛi babaoo tsɔ̃ɔ hiɛ amɛtoɔ gbɛjianɔ kɛha gbɛnaa nii nɛɛ kɛtsɔ nitsumɔ ni amɛkaseɔ yɛ skul loo kɛjɛɔ amɛfɔlɔi aŋɔɔ lɛ nɔ. Kɛji bo kɛ ofɔlɔi nuɔ he akɛ tsɔsemɔ ko ni fata he beni ogbe nɔtsamɔ skul naa he aaaba sɛɛnamɔ kɛha bo lɛ, kwɛmɔ akɛ oyiŋtoo lɛ jeee koni ona shika babaoo, shi ni okɛfi osɔɔmɔ lɛ sɛɛ ni ekolɛ osɔmɔ akɛ be-fɛɛ sɔɔlɔ.
Shi kɛlɛ, heloonaa nitsumɔ jeee nɔ ni gbɛgbalɔ kɛmaa ehiɛ titri yɛ eshihilɛ mli, shi moŋ esɔɔmɔ lɛ—mɛi krokomɛi ni eeeye ebua ni amɛna wala! Mɛni hewɔ okɛ gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ efeee oti ni ma ohiɛ? Bei pii lɛ, gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ gbeleɔ hegbɛi krokomɛi anaa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbɛgbalɔi komɛi shiɔ kɛyaa hei ni hiamɔ kɛha Maŋtsɛyeli shiɛlɔi lɛ da yɛ. Mɛi krokomɛi kaseɔ maŋsɛɛ wiemɔ, ni amɛsɔmɔɔ yɛ asafo ni wieɔ wiemɔ kroko ni yɔɔ amɛmaŋ lɛ mli lɛ, loo yɛ maŋsɛɛ shikpɔŋ nɔ po. Hɛɛ, gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ ji shihilɛ gbɛ ni nyɔmɔwoo yɔɔ mli!
● Maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ji sɔɔmɔ hegbɛ kroko. Kɛjɛ 1943 lɛ, Buu Mɔɔ Biblia Gilead Skul lɛ kɛ tsɔsemɔ ni hi jogbaŋŋ eha gbɛgbalɔi ni he esa lɛ kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Mɛi ni gbeɔ Gilead skul lɛ naa lɛ nine shɛɔ nitsumɔ kɛha sɔɔmɔ yɛ maŋsɛɛ shikpɔji anɔ lɛ nɔ akɛ be-fɛɛ shiɛlɔi. Yɛ shikpɔji nɛɛ babaoo nɔ lɛ shihilɛ lɛ mli wa, no hewɔ lɛ, gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa kɛ nyɛmɔ he hiaa kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Enɛ fɛɛ sɛɛ po lɛ, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi náa shihilɛ ni miishɛɛ yɔɔ mli ni yeɔ omanye.
● Sɔɔmɔ Tsɔsemɔ Skul lɛ yintoo ji ní atsɔse asafoŋ onukpai kɛ sɔɔlɔi ni he esa ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ. Otsii kpaanyɔ nikasemɔ ni mli wa waa lɛ kɔɔ saji tamɔ onukpai kɛ sɔɔlɔi agbɛnaa nii, gbɛjianɔtoo, kɛ maŋshiɛmɔ he. Ahãa mɛi komɛi anitsumɔ koni amɛsɔmɔ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛmaji amli. Abiɔ ni mɛi krokomɛi kɛ amɛhe awo maŋsɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔi amli.
● Betel sɔɔmɔ tsɔɔ sɔɔmɔ ni akɛaaha akɛ mɔ ni kɛ ehe eha yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe niji lɛ eko mli. Betel weku lɛ mli bii komɛi sɔmɔɔ tɛ̃ɛ yɛ Biblia woji afeemɔ mli. Ahãa mɛi krokomɛi nitsumɔi ni fiɔ Biblia woji afeemɔ sɛɛ, tamɔ tsui kɛ tsɔji asaamɔ loo Betel weku lɛ kwɛmɔ yɛ helooŋ gbɛfaŋ. Nitsumɔi nɛɛ fɛɛ ji sɔɔmɔ hegbɛi ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ hã Yehowa. Kɛfata he lɛ, mɛi ni yɔɔ Betel lɛ náa miishɛɛ akɛ amɛaale akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛfeɔ lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa amɛnyɛmimɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ateŋ mɛi babaoo.
Bei komɛi lɛ, afɔ̃ɔ nyɛmimɛi ni hiɛ ŋaalee krɛdɛɛ ko lɛ anine ní amɛbasɔmɔ yɛ Betel. Shi kɛlɛ, mɛi titri ji mɛi ni nine shɛɔ amɛtsɔsemɔ nɔ be mli ni amɛbashɛ Betel sɛɛ. Mɛi ni yɔɔ Betel lɛ sɔmɔɔɔ yɛ heloonaa nibii anamɔ hewɔ, shi kɛlɛ amɛmii shɛɔ gbɛjianɔi ni ato kɛha niyenii, wɔɔhe, kɛ shika fioo ni akɛyeɔ abuaa amɛ kɛha mɔ aŋkroaŋkro shika ni efiteɔ lɛ nyɔmɔwoo lɛ. Betel weku lɛ mli oblanyo fioo ko tsɔɔ esɔɔmɔ lɛ mli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: “Eyɛ naakpɛɛ! Nitsumɔ lɛ bɛ mlɛo, shi sɔɔmɔ ni mikɛhaa yɛ biɛ lɛ eha minine eshɛ jɔɔmɔi babaoo nɔ.”
● Majimaji ateŋ sɔɔmɔ hãa mɔ naa hegbɛ yɛ nitsumɔhe niji kɛ Maŋtsɛyeli Asai amaamɔ mli. Majimaji ateŋ sɔɔlɔi, taakɛ atsɛɔ amɛ lɛ, fãa gbɛ kɛyaa maŋsɛɛ shikpɔji anɔ koni amɛyaye kɛbua yɛ tsũi ni tamɔ nɛkɛ amaamɔ mli. Eji sɔɔmɔ krɔŋkrɔŋ henɔ ni tamɔ mɛi ni ma Salomo sɔlemɔtsu lɛ anitsumɔ lɛ henɔ nɔŋŋ. (1 Maŋtsɛmɛi 8:13-18) Gbɛjianɔtoo kɛha majimaji ateŋ sɔɔlɔi akwɛmɔ lɛ tamɔ Betel weku lɛ nɔ̃ lɛ. Mɛɛ hegbɛ po nyɛmimɛi hii kɛ yei ni sɔmɔɔ yɛ nɛkɛ nitsumɔ pɔtɛɛ nɛɛ mli kɛha Yehowa yijiemɔ lɛ yɔɔ nɛkɛ!
Okɛ Susuma Muu Fɛɛ Asɔmɔ Yehowa
Yehowa sɔɔmɔ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ diɛŋtsɛ ni oootsɔ nɔ okɛ oshihilɛ atsu nii. Mɛni hewɔ osusuuu Nyɔŋmɔ ni ooosɔmɔ lɛ be-fɛɛ akɛ oti ni okɛma ohiɛ lɛ he okwɛ. Okɛ ofɔlɔi, osafo mli onukpai, kɛ okpokpaa nɔkwɛlɔ lɛ asusu be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ he okwɛ. Kɛji oyɛ he miishɛɛ akɛ ooosɔmɔ yɛ Betel, akɛ oya Gilead, loo ni oooya Sɔɔmɔ Tsɔsemɔ Skul lɛ, yaa kpeei ni afeɔ yɛ kpokpaa bibii kɛ kpokpaa wuji ashishi kɛha mɛi ni baanyɛ aya lɛ eko.
Abaanyɛ akpɛlɛ nɔ akɛ, jeee mɛi fɛɛ he baasa loo amɛbaanyɛ amɛkɛ amɛ be-fɛɛ asɔmɔ. Bei komɛi lɛ, hewalɛnamɔ mli naagbai, shika gbɛfaŋ shihilɛ, kɛ weku gbɛnaa nii haaa mɔ anyɛ afee babaoo. Shi kɛlɛ, esa akɛ Kristofoi fɛɛ ni ejɔɔ amɛwala nɔ lɛ abo Ŋmalɛ naa famɔ lɛ toi, nɔ ni kɛɔ akɛ: “Suɔmɔ [Yehowa, NW] o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma muu lɛ fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ.” (Mateo 22:37) Yehowa miitao ni ofee nɔ ni hi fe fɛɛ diɛŋtsɛ yɛ bɔ ni oshihilɛ ŋmɛɔ bo gbɛ lɛ naa. No hewɔ lɛ, yɛ bɔ ni oshihilɛ lɛ ji fɛɛ sɛɛ lɛ, hã Yehowa sɔɔmɔ afee nɔ̃ titri ni okɛma ohiɛ yɛ oshihilɛ mli. Okɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ he oti pɔtɛɛ ko ama ohiɛ. Hɛɛ, “kaimɔ o-Bɔlɔ lɛ yɛ be mli ni okã he oji oblanyo loo oblayoo”—ni abaajɔɔ bo kɛya naanɔ yɛ nakai ni ofee lɛ hewɔ!
Kɛ okadi ko etsɔɔɔ lɛ, belɛ Ŋmalɛi ni atsɛ lɛ fɛɛ jɛ Ga Biblia lɛ mli. He ni NW yɔɔ Ŋmalɛ ko sɛɛ lɛ, belɛ shishitsɔɔmɔ lɛ jɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ Ŋleshi wiemɔ New World Translation of the Holy Scriptures lɛ mli.