Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • jy yitso 42 bf. 104-bf. 105 kk. 2
  • Yesu Kã Farisifoi lɛ Ahiɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Yesu Kã Farisifoi lɛ Ahiɛ
  • Yesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Yesu Ka Farisifoi lɛ Ahiɛ
    Gbɔmɔ ni Fe Mɔ Fɛɛ Mɔ ni Ehi Shi Pɛŋ
  • Sanebimɔi Ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1983
  • Yona Kase Yehowa Mɔbɔnalɛ he Nii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Ekase Nii Kɛjɛ Etɔmɔi Amli
    Kasemɔ Amɛhemɔkɛyeli Lɛ
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Yesu—Gbɛ lɛ, Anɔkwale lɛ, Wala Lɛ
jy yitso 42 bf. 104-bf. 105 kk. 2
Sheba Maŋnyɛ lɛ miibɛŋkɛ Maŋtsɛ Solomon maŋtsɛ sɛi lɛ

YITSO 42

Yesu Kã Farisifoi lɛ Ahiɛ

MATEO 12:33-50 MARKO 3:31-35 LUKA 8:19-21

  • YESU WIE “YONA OKADI LƐ” HE

  • EBƐŊKƐ EKASELƆI LƐ FE EWEKUMƐI LƐ

Akɛni woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ ekpɛlɛɛɛ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ hewalɛ naa Yesu fãmɔɔ daimonioi hewɔ lɛ, amɛmiibɔ musu amɛmiishi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Belɛ, namɔ sɛɛ amɛfiɔ mɔ​—Nyɔŋmɔ loo Satan? Yesu kɛɛ akɛ: “Kɛ́ nyɛhã tso lɛ fee tso kpakpa lɛ, eyibii lɛ baafee ekpakpa, asaŋ kɛ́ nyɛhã tso lɛ kpɔtɔ lɛ, eyibii lɛ baakpɔtɔ, ejaakɛ tso lɛ yibii akɛleɔ lɛ.”​—Mateo 12:33.

Tso ko gbene ni ewo yibii

Nilee bɛ mli akɛ abaakɛɛ akɛ Satan ní Yesu sɔmɔɔ lɛ lɛ hewɔ ni enyɛɔ ewoɔ yibii kpakpai, ni ji daimonioi lɛ ní efãmɔɔ lɛ. Taakɛ Yesu fee lɛ faŋŋ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ, kɛ́ yibii lɛ ji ekpakpa lɛ, belɛ tso lɛ hu ji ekpakpa, ekpɔtɔko. No hewɔ lɛ, mɛni yibii ní Farisifoi lɛ woɔ, ni ji Yesu naa ni amɛfolɔɔ yɛ gbɛ ni nilee bɛ mli nɔ lɛ, tsɔɔ yɛ amɛhe? Etsɔɔ akɛ amɛkpɔtɔ. Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Shikpãi ashwiei, te aaafee tɛŋŋ ni nyɛ ni nyɛji mɛi fɔji lɛ, nyɛaanyɛ nibii kpakpai nyɛwie lɛ? Ejaakɛ nɔ ni eyi tsui lɛ kɛteke nɔ lɛ, no naabu lɛ wieɔ.”​—Mateo 7:16, 17; 12:34.

Hɛɛ, wɔwiemɔi hãa anaa bɔ ni wɔtsui lɛ ji, ni adamɔɔ no nɔ akojoɔ wɔ. No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ: “Miikɛɛ nyɛ akɛ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni sɛɛnamɔ bɛ he ni mɛi baawie lɛ, amɛbaabu he akɔntaa yɛ Kojomɔ Gbi lɛ nɔ; ejaakɛ owiemɔi anaa abaabu bo jalɔ yɛ, ni owiemɔi anaa abaabu bo fɔ yɛ.”​—Mateo 12:36, 37.

Yɛ hewalɛ nitsumɔi ni Yesu tsuɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ miitao babaoo. Amɛwie akɛ: “Tsɔɔlɔ, wɔmiitao oninenaa okadi ko wɔkwɛ.” Kɛ́ amɛ diɛŋtsɛ amɛkɛ amɛhiŋmɛii ena ní Yesu miifee naakpɛɛ nii jio, amɛnako jio lɛ, mɛi babaoo yɛ ni baanyɛ aye nɔ ni efeɔ lɛ he odase. No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ nakai Yudafoi lɛ ahiɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Yinɔbii fɔji kɛ gbalafitelɔi yaa nɔ amɛtaoɔ okadi ko, shi ahãŋ amɛ okadi ko akɛ ja gbalɔ Yona okadi lɛ.”​—Mateo 12:38, 39.

Ŋshɔŋ loo kpeteŋkpele ko yaami Yona

Yesu tsɔɔ amɛ nɔ ni ewie lɛ shishi akɛ: “Bɔ ni Yona ye shwaneshwane kɛ nyɔɔŋnyɔɔŋ gbii etɛ yɛ ŋshɔŋ loo kpeteŋkpele lɛ musuŋ lɛ, nakai nɔŋŋ gbɔmɔ Bi lɛ baaye shwaneshwane kɛ nyɔɔŋnyɔɔŋ gbii etɛ yɛ shikpɔŋ lɛ tsui mli.” Ŋshɔŋ loo kpeteŋkpele ko mi Yona, shi sɛɛ mli lɛ eje kpo, tamɔ nɔ ni yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, atee lɛ shi. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu gba akɛ lɛ hu ebaagbo ni abaatee lɛ shi yɛ gbi ni ji gbi etɛ lɛ nɔ. Sɛɛ mli ní eba mli nakai lɛ, Yudafoi lɛ ahiɛnyiɛlɔi lɛ kpoo “Yona okadi lɛ,” ejaakɛ amɛsumɔɔɔ ní amɛtsake amɛtsui. (Mateo 27:63-66; 28:12-15) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, “Ninivebii lɛ” tsake amɛtsui be ni Yona shiɛ ehã amɛ lɛ. No hewɔ lɛ, amɛbaabu yinɔ nɛɛ fɔ. Yesu wie hu akɛ Sheba maŋnyɛ lɛ hu kɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ baabu amɛ fɔ. Eshwe akɛ ebo Solomon hiɛshikamɔ lɛ toi, ni enaa kpɛ ehe yɛ enɛ hewɔ. Agbɛnɛ lɛ, Yesu wie akɛ: “Mɔ ko ni fe Solomon yɛ biɛ.”​—Mateo 12:40-42.

Yesu kɛ yinɔ fɔŋ nɛɛ shihilɛ lɛ to mɔ ko ni mumɔ ni he tseee jeɔ emli lɛ he. (Mateo 12:45) Akɛni mɔ lɛ kɛ nibii kpakpai wooo gbɛ ni bakãa shi efolo lɛ mli hewɔ lɛ, mumɔ fɔŋ lɛ yaŋɔɔ mumɔi krokomɛi kpawo ni feɔ efɔŋ fe lɛ kɛbaa ni amɛbanáa enɔ hewalɛ. Kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, atsuu Israel maŋ lɛ hu he ni asaa amɛ​—tamɔ mɔ ni mumɔ ni he tseee lɛ je kpo yɛ emli lɛ. Shi maŋ lɛ kpoo Nyɔŋmɔ gbalɔi lɛ aahu akɛ, amɛte shi amɛwo Yesu, mɔ ni ana faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yɛ enɔ lɛ. Enɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ maŋ lɛ shihilɛ lɛ fite kwraa fe bɔ ni eji tsutsu lɛ.

Be ni Yesu wieɔ lolo lɛ, enyɛ kɛ enyɛmimɛi hii lɛ ba ni amɛbadamɔ asafoku lɛ sɛɛgbɛ. Mɛi komɛi ni ta emasɛi lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Onyɛ kɛ onyɛmimɛi hii lɛ damɔ agbó lɛ naa amɛmiitao amɛna bo.” Kɛkɛ ni Yesu tsɔɔ bɔ ni ebɛŋkɛ ekaselɔi lɛ kpaakpa hã​—amɛtamɔ enyɛmimɛi hii, kɛ enyɛmimɛi yei, kɛ enyɛmɛi. Ekɛ enine tsɔɔ ekaselɔi lɛ ni ekɛɛ: “Minyɛ kɛ minyɛmimɛi hii ji mɛnɛɛmɛi ni nuɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ ni amɛkɛtsuɔ nii lɛ.” (Luka 8:20, 21) Ekɛ enɛ tsɔɔ akɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni wekukpaa ni yɔɔ ekɛ ewekumɛi lɛ ateŋ lɛ jara wa hã lɛ, wekukpaa ni yɔɔ ekɛ ekaselɔi lɛ ateŋ lɛ jara wa kwraa fe no. Kwɛ bɔ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli akɛ wekukpaa ni tamɔ nɛkɛ yɛ wɔ kɛ wɔmumɔŋ nyɛmimɛi lɛ ateŋ, titri lɛ, kɛ́ mɛi heee wɔ amɛyeee loo amɛgbe wɔ kɛ wɔnitsumɔi kpakpai lɛ ahe guɔ lɛ!

  • Mɛɛ gbɛ nɔ Farisifoi lɛ tamɔ tso ni ekpɔtɔ?

  • Mɛni ji “Yona okadi lɛ,” ni mɛɛ gbɛ nɔ akpoo yɛ sɛɛ mli?

  • Mɛɛ gbɛ nɔ Israel maŋ ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ tamɔ mɔ ni mumɔ ni he tseee lɛ je emli lɛ?

  • Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ akɛ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii yɛ ekɛ ekaselɔi lɛ ateŋ?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje