Anɔkwale Jamɔ Shwieɔ Gbeyeishemɔ—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?
ŊLESHI woloŋmalɔi Edwin kɛ Mona Radford naa kpɛ amɛhe. Yɛ be mli ni amɛbua apasa hemɔkɛyelii fe akpei enyɔ naa lɛ, amɛna akɛ nɛkɛ apasa hemɔkɛyelii nɛɛ nɔŋŋ yɛ Scotland, India, kɛ Uganda, kɛ agbɛnɛ yɛ Central Amerika hu. Amɛbi amɛhe kɛ naakpɛɛ akɛ, ‘Mɛni ha enɛ ba lɛ nakai?’ Niŋmalɔ Robertson Davies ha hetoo yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Etamɔ nɔ ni apasa hemɔkɛyeli kɛ hemɔkɛyelii sɔrɔtoi babaoo ko ni yaa shɔŋŋ kɛtekeɔ jamɔi ni wɔle ŋmɛnɛ lɛ yɛ wekukpaa ko.” Belɛ, mɛɛ “hemɔkɛyelii sɔrɔtoi babaoo ko” yɔɔ dani Kristofoi abe lɛ shɛ ni ji apasa hemɔkɛyeli shishitoo loo shishifaa lɛ?
Apasa Hemɔkɛyeli Shishitoo Kɛ Eniji
Biblia lɛ kɛ enine tsɔɔ Shinear shikpɔŋ lɛ (ni ka Tigris kɛ Eufrate faa ni yɛ sɛɛ mli lɛ, atsɛ lɛ Babilonia lɛ teŋ) akɛ he ko ni afɔ apasa jamɔ mli susumɔi, ni apasa hemɔkɛyeli hu fata he yɛ jɛmɛ ji he ni “gbɔbilɔ kpanaa” ni atsɛɔ lɛ Nimrod lɛ je shishi akɛ eeetswa Babel Mɔɔ ni ena gbɛi gbonyo lɛ. Akɛbaatsu apasa jamɔ he nii. Shi Yehowa Nyɔŋmɔ fite tsutswalɔi lɛ agbɛjianɔtoo lɛ kɛtsɔ amɛwiemɔ ni efutu lɛ nɔ. Kɛkɛ ni akpa tsu lɛ maa fiofio, ni agbɛ amɛ ashwa. (1 Mose 10:8-10; 11:2-9) Shi he fɛɛ he ni amɛaayahi lɛ, amɛkɛ nakai hemɔkɛyelii, susumɔi kɛ blema saji loo adesai lɛ nɔŋŋ fataa amɛhe kɛyaa. Shi Babel hi shi akɛ apasa jamɔ shikwɛɛ he, ni yɛ he ni sa mli lɛ, ebalɛɛ efiji amli akɛ nyɛ kɛ kwɛlɔ kɛha ŋkunyaayeli, ashwaiafeemɔ, kɛ apasa hemɔkɛyelii tamɔ ŋulamiiaŋkwɛmɔ. (Okɛto Yesaia 47:12, 13; Daniel 2:27; 4:7 he.) No hewɔ lɛ, wolo ni ji Great Cities of the Ancient World lɛ wie akɛ: “Ŋulamiiaŋkwɛmɔ damɔ Babilon susumɔi enyɔ nɔ: Zodiak lɛ kɛ bɔ ni abuɔ ŋwɛi bɔɔ nii krokomɛi akɛ nyɔŋmɔi lɛ. . . . Babilonbii lɛ tsɔɔ akɛ nɛkɛ ŋwɛi bɔɔ nii sɔrɔtoi nɛɛ ni ji shibɔlemɔ ŋulamii lɛ naa hewalɛ yɛ gbɔmɛi anɔ.”
Nɛkɛ blema nibii nɛɛ eka, wɔhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Biblia mli wolo ni ji Kpojiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ jeŋ muu fɛɛ apasa jamɔ gbɛjianɔtoo ko eba kɛjɛ blema Babilon. Eyɛ po kɛbashi bianɛ ni atsɛɔ lɛ “Babilon Kpeteŋkpele.” (Kpojiemɔ 17:5) Eyɛ mli akɛ be ni eho lɛ kɛ shihilɛi sɔrɔtoi ni eba etsake nakai shishijee Babilon susumɔi lɛ moŋ. Ni bɔ ni jamɔi efee sɔrɔtoi babaoo ŋmɛnɛ lɛ jɛ enɛɛmɛi fɛɛ mli. Ni taakɛ bɔ ni tsei sɔrɔtoi kwɛɔ kɛjɛ sũ kome too lɛ nɔŋŋ mli lɛ, nakai nɔŋŋ hu jamɔi kɛ apasa hemɔkɛyelii sɔrɔtoi ni ebɔle je lɛ kɛkpe lɛ hu na shishitoo loo shikpɔŋ kome—Babilon. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni Babilon apasa hemɔkɛyelii nɛɛ ekome ebote je lɛŋ jamɔi titrii lɛ fɛɛ mli ŋmɛnɛ lɛ.
Gbohii lɛ Agbeyeishemɔ—Edamɔ Mɛni Nɔ?
Babilonbii heɔ yeɔ akɛ gbɔmɔ lɛ fa ni ji mumɔ lɛ hiɔ shi yɛ be mli ni heloo gbɔmɔtso lɛ egbo lɛ sɛɛ ni ebaanyɛ eba ni ebana hiɛkalɔi anɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa loo gbɛ fɔŋ nɔ. No hewɔ lɛ, amɛkɛ jamɔ mli kusum-nifeemɔi sɔrɔtoi ni baaha amɛkɛsa gbohii lɛ ahiɛ ni amɛkwa amɛmlifu ba. Nɛkɛ hemɔkɛyeli nɛɛ yɛ shikpɔji babaoo nɔ ŋmɛnɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, yɛ Afrika lɛ, “akɛtsuɔ nii yɛ daa gbi shihilɛ mli nibii babaoo mli.”—African Religions—Symbol, Ritual, and Community.
Enɛ naa mɛi ni amɛkɛɛ amɛtsɛɔ amɛhe Kristofoi yɛ shikpɔji nɛɛ anɔ lɛ anɔ hewalɛ po. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Henriette, yoo ko ni eye afii 63 ni eji mɔdiŋ ni eseshi jɛ Afrika kpɛlɛ nɔ akɛ: “Eyɛ mli akɛ mi ji Protestant sɔlemɔ ni yɔɔ wɔ maŋ lɛ mli nyo ni yaa sɔlemɔ babaoo moŋ, shi misheɔ gbohii lɛ ‘amumɔi’ lɛ gbeyei. Wɔshia bɛŋkɛ gɔɔ aloo fuu he ko, ni be fɛɛ be ni akɛ gbonyo ko aaaho kɛaatsɔ wɔshia lɛ he lɛ, mitsiɛɔ mibi lɛ, ni mimɔɔ emli waa kɛyashiɔ be mli ni akɛ gbonyo lɛ aaaho. Kɛ jeee nakai lɛ, gbonyo lɛ ‘mumɔ’ lɛ baaba wɔshia lɛ ni eeebote gbekɛ ni wɔɔ lɛ mli.”
Nɛkɛ apasa hemɔkɛyeli nɛɛ hiɔ shi ejaakɛ susuma ni gbooo he tsɔɔmɔ lɛ hiɔ shi lolo yɛ Kristendom, ejaakɛ yinɔsane tsɔɔ akɛ Hela jeŋnilelɔi—titri lɛ Plato—lɛɛ nɛkɛ Babilonbii asusumɔ ni kɔɔ wala ni gbele bɛ mli lɛ mli. John Dunnett, Ŋleshi nitsɔɔlɔ kpanaa yɛ jamɔ mli lɛ tsɔɔ bɔ ni enɛ na amɛnɔ hewalɛ lɛ mli akɛ “susuma ni gbooo he susumɔ lɛ bafee nɔ ni yɛ naagbee lɛ, egbɛ eshwa Kristofoi a-Sɔlemɔ lɛ fɛɛ mli. Nɛkɛ Babilon tsɔɔmɔ nɛɛ eha gbɔmɛi akpekpei abɔ etsɔmɔ nyɔji kɛha apasa jamɔ mli gbeyeishemɔ. Shi anɔkwale jamɔ shwieɔ nɛkɛ gbeyeishemɔ nɛɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ anɔkwale jamɔ damɔɔɔ hemɔkɛyelii ni na amɛshishitoo kɛjɛ Babilon lɛ anɔ, shi moŋ, tsɔɔmɔi ni anaa yɛ Biblia lɛ mli lɛ anɔ
Susuma lɛ Taakɛ Biblia lɛ Tsɔɔ Mli
Klɛŋklɛŋ Biblia mli wolo lɛ kɛɔ wɔ akɛ gbɔmɔ tsɔ susuma, gbɔmɔ ni yɔɔ wala mli. (1 Mose 2:7) No hewɔ lɛ, kɛ gbɔmɔ gbo lɛ, susuma lɛ gboɔ. Ni gbalɔ Ezekiel ma enɛ nɔ mi: “Susuma ni feɔ esha lɛ—lɛ nɔŋŋ eeegbo.” (Ezekiel 18:4; Romabii 3:23) Susuma lɛ gboɔ ni ehiii shi yɛ gbele sɛɛ. Shi moŋ, taakɛ Lala 146:4 kɛɔ lɛ: “Kɛ emumɔ je emli lɛ, ekuɔ esɛɛ kɛyaa esu lɛ mli ekoŋŋ; nakai gbi lɛ nɔŋŋ eyiŋtoi lɛ laajeɔ.” No hewɔ lɛ, woloŋlelɔ John Dunnett mua sane lɛ naa akɛ, susuma ni gbooo lɛ “ka he eji hemɔkɛyeli ni bɛ Biblia lɛ mli.”
Kɛji akɛ susuma ni gbooo bɛ lɛ, belɛ, gbohii lɛ “amumɔi” nyɛŋ ahi shi ni amɛwo gbɔmɛi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ahe gbeyei. Ni enɛ haa apasa hemɔkɛyeli mli gbeyeishemɔ ni ayɔɔ kɛhaa gbohii lɛ Shishitoo lɛ kumɔɔ shwieɔ shi.
Gbeyeishemɔ ni Damɔ Shishiumɔ Nɔ
Apasa hemɔkɛyeli he gbeyeishemɔ ni ayɔɔ kɛhaa gbohii lɛ gbele wa. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ nibii komɛi ni yɔɔ gbeyei baa—tamɔ nakai gbekɛ lɛ ni yoo ko ni yɔɔ Suriname nu ni mɔ ko miitsɛ egbɛi nyɔɔŋ teŋ lɛ. Eku ehiɛ eshwie nɔ, shi “niji” komɛi ni enaaa bɔi ehe taramɔ, ni be mli ni ekɛɛ etaooo nakai lɛ, shwɛ sharao kulɛ, hewalɛ ko ni anaaa mia esɛ egbe lɛ. Ni kulɛ obaasusu oyiŋ akɛ, ‘Kɛji akɛ mɛi ni egboi lɛ “amumɔi” bɛ shihilɛ mli lɛ, belɛ namɛi feɔ enɛ mɔ?’ Biɛ hu ji he ko ni Biblia mli nilee fiteɔ apasa hemɔkɛyeli he gbeyeishemɔ lɛ yɛ.
Etsɔɔ mli akɛ mumɔi fɔji ni yi wa ni atsɛɔ amɛ daimonioi yɛ. Shi nakai daimonioi lɛ jeee susumai ni egboi. Amɛji Nyɔŋmɔ ŋwɛibɔfoi ni tse atua ni kɛ amɛhe yakpɛtɛ Satan, “mɔ ni shishiuɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ” lɛ he. (Kpojiemɔ 12:9; Yakobo 2:19; Efesobii 6:12; 2 Petro 2:4) Biblia lɛ tsɔɔ akɛ daimonioi lɛ nyaa adesai ashishiumɔ, amɛhe gbeyeiwoo kɛ haomɔ he. Sane ni yɔɔ Luka 9:37-43 lɛ gbaa akɛ daimonio ko fɔɔ gbekɛnuu ko egbeɔ shi “ni ehaa eshɔɔ, ni enaa kuɔ afui” ni ehaa epilaa babaoo. Beni akɛ gbekɛnuu nɛɛ tee Yesu hiɛ pɛ lɛ, “daimonioi lɛ tuu lɛ etswa shi ni eha eshɔ. Shi,” taakɛ sane ni agba lɛ tee nɔ lɛ, “Yesu fa mumɔ fɔŋ lɛ yi ni etsa gbekɛ lɛ, ni eŋɔ lɛ eha etsɛ ekoŋŋ.”
Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, Cyclopedia of Biblical, Theological, and Ecclesiastical Literature lɛ tsɔɔ apasa hemɔkɛyeli shishi akɛ “apasa nyɔŋmɔi ajamɔ.” No hewɔ lɛ, kɛji akɛ okɛ ohe woɔ nɛkɛ apasa hemɔkɛyeli nifeemɔi nɛɛ amli lɛ, ekolɛ ooja aloo oosɔmɔ “apasa nyɔŋmɔi” aloo daimonioi lɛ ni ekolɛ oleee! Nɛkɛ apasa jamɔ nɛɛ ji efɔŋfeemɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli ni afeɔ ashiɔ Yehowa Nyɔŋmɔ.—Okɛto 1 Korintobii 10:20 kɛ 5 Mose 18:10-12 he.a
‘Ba Ohɛ Shi Oha Nyɔŋmɔ’—Ani Ofeɔ Nakai?
Ani Obaana ekaa ni okɛaatsɔ osɛɛ oha nakai daimonioi lɛ kɛtsɔ apasa hemɔkɛyeli ni oookpoo lɛ nɔ? Eji anɔkwale, daimonioi lɛ yɛ hewalɛ, shi yɛ be mli ni etsɔɔ akɛ esa akɛ wɔsɔmɔ Yehowa aloo daimonioi lɛ sɛɛ lɛ, bɔfo Paulo bi akɛ: “Ani wɔhe wa fe [Yehowa] lɛ?” (1 Korintobii 10:21, 22) Dabi, wɔhe waaa fe lɛ—shi kaimɔ akɛ, Satan kɛ edaimonioi lɛ hu he waaa fe lɛ! Shi, nakai daimonioi lɛ ‘ahe kpokpoɔ’ yɛ Yehowa he gbeyeishemɔ hewɔ.
(Yakobo 2:19) Shi Nyɔŋmɔ Ofe lɛ kɛ ehebuu miiha bo kɛ obi. Biblia niŋmalɔ Yakobo tee nɔ ekɛɛ akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa Nyɔŋmɔ; nyɛtea shi nyɛwoa Abonsam, ni eeejo nyɛnaa foi.” (Yakobo 4:7) Nakai nɔŋŋ apasa hemɔkɛyelii amli gbeyeishemɔ ni oyɔɔ lɛ fɛɛ hu baajo foi.
Gbɔmɛi akpei abɔ ni ebɔle jeŋ muu lɛ fɛɛ ni be ko lɛ amɛhiɔ shi yɛ gbeyeishemɔ kɛ nyɔji ni amɛtsɔmɔ amɛha Abonsam hemɔkɛyeli kɛ kusum-nifeemɔi amli lɛ baanyɛ aye enɛ he odase. Abonsam ejo foi kɛjɛ amɛhe! Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kaimɔ, apasa hemɔkɛyeli he gbeyeishemɔ henyɛlɔ ji nilee. Nilelɔ Rudolph Brasch, ni le apasa hemɔkɛyeli shishijee he nii jogbaŋŋ lɛ kɛɛ: “Fɛɛ damɔ tsɔsemɔ loo woloŋlee nɔ—akɛ babaoo ni aleɔ woloŋ ni anaa tsɔsemɔ kɛyaa hiɛ lɛ, babaoo hu amɛfeɔ mɛi ni heee apasa hemɔkɛyeli amɛyeee.”
No hewɔ lɛ, beni Henriette, ni wɔtsɔ hiɛ wɔtsi eta lɛ kpɛlɛ nine ni Yehowa Odasefoi fɔɔ lɛ akɛ amɛkɛ lɛ baakase Biblia lɛ yaka lɛ nɔ lɛ, etsɛɛɛ ni ena amalelɔi ni nɛkɛ daimonioi lɛ ji lɛ mli. Apasa jamɔ mli hemɔkɛyelii ahe kpaji ni efimɔ lɛ lɛ fɛɛ miigbɔjɔ. Lɛ kɛ akpei abɔ ni tamɔ lɛ ekpa anɔkwale ni wiemɔi ni yɔɔ Hebribii 2:15 lɛ ji lɛ shi. Jɛmɛ ni bɔfo Paulo kɛɛ akɛ Yesu “ekpɔ mɛi ni gbele gbeyeishemɔ hewɔ lɛ amɛtsɔmɔ nyɔji yɛ amɛwala be fɛɛ mli lɛ.” Taakɛ leebi hulutsoo yɛ latsaabe mli lɛ gbiɔ nunɛmɔ koo mli bɔ ni enɛ eshwie bai anɔ lɛ, nakai nɔŋŋ hu Biblia mli anɔkwale lɛ la lɛ shwieɔ apasa hemɔkɛyeli he gbeyeishemɔi fɛɛ.
Ŋmɛnɛ, tsutsu ‘nyɔji ni sheɔ gbeyei lɛ ateŋ babaoo ejie amɛ sɛbɛi loo wɔŋkpai lɛ kɛjɛ amɛkuɛ kɛ kpaai ni amɛkɛɛ ebuɔ amɛbii ahe lɛ kɛjɛ amɛhe. Agbɛnɛ amɛnuɔ he tamɔ Isaac, ni eye afii 68 ni tsutsu lɛ eji South Africa tsofatsɛ kɛ ayɛ hu lɛ. Yɛ be mli ni ekɛ Yehowa Odasefoi kase Biblia lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛ: “Mina miishɛɛ waa ni miye mihe hu, ejaakɛ minuuu he akɛ mumɔi lɛ ahe gbeyeishemɔ etsɔ jatsu ni tere mi dɔŋŋ.” Kwɛ bɔ ni Yesu wiemɔi nɛɛ ji anɔkwale ha, “Ni nyɛaale anɔkwale lɛ, ni anɔkwale lɛ aaaha nyɛye nyɛhe”!—Yohane 8:32.
Hɛɛ, anɔkwale jamɔ shwieɔ gbeyeishemɔ!
[Shishigbɛ niŋmai]
a Biblia shishitsɔɔmɔi komɛi (tamɔ King James Version, Douay, The Comprehensive Bible lɛ) kɛ wiemɔ “apasa hemɔkɛyeli” ni yɔɔ Bɔfoi lɛ Asaji 25:19 tsu nii akɛtsɔɔ hela wiemɔ dei·si·dai·mo·ni’as ni shishi ji “daimonioi agbeyeishemɔ” shishi. Agbɛnɛ kwɛmɔ New World Translation Reference Bible shishigbɛ niŋmaa.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]
Apasa hemɔkɛyeli je shishi kɛjɛ Babilon egbɛ eshwa jeŋ fɛɛ