Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w89 4/15 bf. 20-23
  • Babilon Kpeteŋkpele Lɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Babilon Kpeteŋkpele Lɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Babilon Kpoo Gbɛi Lɛ
  • Nɔ Hewɔ ni Wɔhiɔ Babilon Tsɔɔmɔi Lɛ
  • Nɔ Hewɔ ni Wɔkpooɔ Jeŋ Nilee ni Teɔ Shi Woɔ Nyɔŋmɔ Lɛ
  • Nɔ Hewɔ ni Wɔhiɔ Yibii ni Babilon kpeteŋkpele lɛ Ewo Lɛ
  • Nɔ Hewɔ ni Wɔwieɔ Wɔshiɔ Babilon Jeŋba Shara Lɛ
  • Nɔ Hewɔ ni Wɔhiɔ Babilon Mumɔŋ Ajwamaŋbɔɔ Lɛ
  • Nɔ Hewɔ ni Wɔbuɔ Babilon La Yi Sɔyeli lɛ Akɛ Eji Musubɔɔ Nii
  • Babilon Kpeteŋkpele Lɛ Egbee Shi Ni Akojo Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Aakojo Ajwamaŋ ni Hiɛ Eshwie Shi Lɛ
    Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
  • Adwamaŋ Bi Hiɛ Eshwie Shi Lɛ—Eshigbeemɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Akpata Maŋ Kpeteŋkpele lɛ Hiɛ
    Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ!
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
w89 4/15 bf. 20-23

Babilon Kpeteŋkpele Lɛ

Akɛ Sane Fɔ Enɔ

YEHOWA Odasefoi akpei abɔ kpɛlɛ yiŋkpɛɛ ko ni tsɔɔ bɔ ni amɛhiɔ Babilon kpeteŋkpele lɛ, jeŋ apasa jamɔ maŋtsɛyeli lɛ subaŋ​—titri lɛ taakɛ Kristendom jieɔ lɛ kpo lɛ nɔ yɛ kpeei ni amɛfee kɛbɔle je lɛŋ yɛ 1988-89 lɛ mli. Gbɔmɛi anɔkwafoi komɛi baabi akɛ, Ani enɛ jeee shidaamɔ ni mli wa tsɔ? Ni kɛlɛ, kɛ wɔkwɛ bɔ ni blema Israel gbalɔi lɛ kɛ ekaa wie shi wɔŋjamɔ ni tee nɔ yɛ amɛgbii lɛ amli lɛ kɛ wiemɔ ni wa ni Yesu kɛkpa jamɔ mli osatofoi ni hi shi yɛ ebei lɛ amli lɛ ahe mama lɛ, wɔheɔ wɔyeɔ akɛ wɔ shidaamɔ nɛɛ ja. Nyɔŋmɔ po efa nakai.​—Yesaia 24:1-6; Yeremia 7:​16-20; Mateo 23:​9-13, 27, 28, 37-39.

No hewɔ lɛ mɛni nɔ wɔdamɔɔ wɔhiɔ Babilon kpeteŋkpele lɛ subaŋ lɛ? Mɛɛ yinɔsane mli odaseyeli wɔyɔɔ ni tsɔɔ bɔ ni jamɔ nyɛɛɛ awo jeŋ muu fɛɛ Nuŋtsɔ Maŋtsɛ anɔkwafo, Yehowa hiɛ nyam?

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Babilon Kpoo Gbɛi Lɛ

Jeŋ Muu Fɛɛ Nuŋtsɔ Maŋtsɛ lɛ jeee mɔ ni bɛ gbɛi. Ejie ehe kpo shii 7,000 etsɔɔ yɛ Biblia lɛ mli akɛ lɛ ji Yehowa. Etsɔɔ bɔ ni egbɛi lɛ he hiaa ha lɛ. Kitai nyɔŋma lɛ mli nɔ ni ji etɛ lɛ kɛɔ akɛ: “Kaahiɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ gbɛi amli yakayaka, ejaakɛ Yehowa ebuŋ mɔ ni hiɛɔ egbɛi amli yakayaka lɛ bem.” Ni Yesu ma e-Tsɛ lɛ gbɛi lɛ nɔ mi yɛ Nuŋtsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ mli akɛ, “Ha ogbɛi lɛ he atse.”​—2 Mose 20:7; Mateo 6: 9, New World Translation.

Nɔ ni ale yɛ Kristendom he yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ woo mli lɛ ji hiɛashishwiemɔ sane. King James Version ni afee yɛ 1611 lɛ po kɛ gbɛi Yehowa lɛ tsuɔ nii shii kpawo pɛ.a Shishitsɔɔmɔi krokomɛi ejie gbɛi lɛ kɛjɛ mli kwraa. Jamɔi pii wooo ehiɛ nyam. Shi moŋ, amɛhole amɛ Triniti “krɔŋkrɔŋ” lɛ nɔ, ni yɛ hei komɛi lɛ, awo Maria ni akɛɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ Nyɛ lɛ nɔ moŋ fe Biblia lɛ Nyɔŋmɔ lɛ. Aŋmɛ gbɛ ni Yehowa gbɛi lɛ elaaje kwraa ni akaiii.b

Eji anɔkwale akɛ Islam yɔseɔ Nyɔŋmɔ kome, mɔ ni amɛtsɛɔ lɛ Allah, taakɛ amɛ wolo krɔŋkrɔŋ, Koran lɛ tsɔɔ lɛ. Ni kɛlɛ, amɛkpɛlɛɛɛ egbɛi ni ajie lɛ kpo klɛŋklɛŋ kwraa yɛ Biblia lɛ mli, kɛ hooo lɛ afii akpei enyɔ dani Koran lɛ ba shihilɛ mli lɛ nɔ. Hindubii jaa nyɔŋmɔi kɛ nyɔŋmɔyei akpekpei abɔ, shi Yehowa bɛ amɛteŋ.

Nɔ ni efee faŋŋ fe fɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ nɔtɔmɔ he ji Yuda jamɔ. Yudafoi lɛ kɛ afii akpei abɔ ejaje akɛ amɛji gbɔmɛi ni Nyɔŋmɔ gbɛi ka amɛnɔ, shi kɛlɛ yɛ amɛ blema saji ahewɔ lɛ, amɛha Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ elaaje ni akɛtsuuu nii kwraa.

No hewɔ lɛ, akɛ Nuŋtsɔ Maŋtsɛ Yehowa odasefoi lɛ, esa akɛ wɔjie bɔ ni wɔhiɔ gbɛ ni Babilon etsɔ nɔ ekpoo gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ kpo wɔtsɔɔ.

Nɔ Hewɔ ni Wɔhiɔ Babilon Tsɔɔmɔi Lɛ

Ashishiu gbɔmɛi akpekpei abɔ ni aha amɛhi gbeyeishemɔ mli yɛ Babilon tsɔɔmɔ ni kɔɔ susuma ni gbooo lɛ he lɛ hewɔ. Apasa jamɔ ejɛ blema bei amli etsɔ susuma lɛ ni aaapiŋ lɛ kɛya naanɔ yɛ hɛl la mli yɛ gbele sɛɛ lɛ he gbeyeishemɔ nɔ eshishiu gbɔmɛi lɛ. Ŋaa gbɛ ni atsɔ nɔ asaa nakai tsɔɔmɔ lɛ fioo ji hetsuumɔ he tsɔɔmɔ ni haa mɔ naa nɔ fioo ko pɛ yɛ la mli lɛ. Gbɔmɛi anɔkwafoi woɔ shika koni asɔle mass sɔlemɔi aha gbohii lɛ, ni kɛlɛ amɛleee be mli ni shika lɛ bafeɔ nɔ ni ehe ehiaaa dɔŋŋ! Nɛkɛ musubɔɔ tsɔɔmɔi nɛɛ bɛ nɔdaamɔ nɔ ko yɛ Biblia lɛ mli.​—Okɛto Yeremia 7:31 he.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ gbɔmɔ ji susuma ni yɔɔ wala mli ni gboɔ. Akɛɛɛ akɛ akɛ hɛl la loo hetsuumɔ he baagbala Adam toi kɛ ebooo Nyɔŋmɔ toi​—gbele kɛkɛ. No hewɔ Iɛ kɛ aaawie yɛ faŋŋ mli lɛ, “eshafeemɔ nyɔmɔwoo ji gbele.” (Romabii 6:​23; 1 Mose 2:​7, 17; 3:19) Ŋmalɛ naa hiɛnɔkamɔ kɛha gbohii lɛ damɔɔɔ susuma ni gbooo nɔ, shi moŋ edamɔ Nyɔŋmɔ shiwoo ni kɔɔ gbohiiashitee kɛmiiba wala ni eye emuu mli yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso nɔ lɛ nɔ.​—Yohane 5:​28, 29; Kpojiemɔ 21:​1-4.

Ní kɛlɛ Babilon tsɔɔmɔ kroko ji Triniti “krɔŋkrɔŋ” lɛ. Nɛkɛ tsɔɔmɔ ni ji gbɔmɛi etɛ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ kome mli lɛ jeee blema Hebribii lɛ ahemɔkɛyeli lɛ eko. (5 Mose 5: 6, 7; 6:⁠4) Akɛ Yudanyo diɛŋtsɛ lɛ, Yesu heee enɛ eyeee ni asaŋ etsɔɔɔ akɛ lɛ ji Nyɔŋmɔ Ofe. Ekɛɛɛ yɛ he ko akɛ eji Babilon tsɔɔmɔ ni kɔɔ Nyɔŋmɔi etɛ ni efee ekome lɛ fa.​—Marko 12:​29; 13:​32; Yohane 5:​19, 30; 14:​28; 20:​17; 1 Yohane 4:⁠15.

No hewɔ lɛ, wɔkpooɔ Babilon musubɔɔ tsɔɔmɔi ni je lɛŋ apasa jamɔi lɛ tsɔɔ lɛ. Wɔkɛ jamɔ haa anɔkwa Nyɔŋmɔ kome pɛ, ni ji Yehowa, kɛtsɔ e-Bi, ni bafee “kpatamɔ nɔ,” jeee kɛha Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ pɛ kɛkɛ shi moŋ adesai ajeŋ muu lɛ fɛɛ lɛ nɔ.​—1 Yohane 2:⁠2.

Nɔ Hewɔ ni Wɔkpooɔ Jeŋ Nilee ni Teɔ Shi Woɔ Nyɔŋmɔ Lɛ

Kristendom paapai kɛ osɔfoi lɛ woɔ yara yɛ komunism ni yɔɔ hewɔ, ni amɛkɛ enɛ buɔ amɛhe bem akɛ no hewɔ ni amɛfiɔ maŋkwramɔŋ kui ni teɔ shi woɔ amɛ lɛ asɛɛ lɛ. Ni kɛlɛ, esa akɛ abi sane lɛ akɛ: Namɛi ji mɛi ni fi jalɛ sane ni ayeee kɛ hiɛaŋkwɛmɔ ni ha ato komunisim ni leee Nyɔŋmɔ lɛ ama shi lɛ sɛɛ? Eje shishi eshwere klɛŋklɛŋ yɛ Kristendom nɔyeli he, yɛ Russia ohia kɛ naagba shihilɛ ni tee nɔ yɛ Russia nɔyelɔi lɛ kɛ Russia Orthodox Sɔlemɔ lɛ mli bii ashishi lɛ hewɔ. Anɔkwa Kristofoi asui ni bɛ lɛ gbele gbɛ koni Nyɔŋmɔ ni aleee kɛ komunism ashwere.

Kristendom jamɔi lɛ hu ekpɛlɛ sutsakemɔ tsɔɔmɔ ni gbeɔ Bɔlɔ lɛ he guɔ lɛ nɔ. Amɛkɛɔ akɛ wɔwala akpekpei toi akpei abɔ ni yɔɔ sɔrɔto kɛ hwanyaŋŋ nɛɛ jɛ adebɔɔ hewalɛ ni enaaa nii. Yɛ anɔkwale mli lɛ amɛkɛɔ akɛ nibii ni yɔɔ sɔrɔtoi sɔrɔtoi nɛɛ ba kɛtsɔ trukaa loo heniianaa gbɛ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he ko nɔ. Jeŋ nilee ni tamɔ nɛkɛ feɔ Nyɔŋmɔ mɔ ni he ehiaaa kɛ mɔ ni ehe sɔ kaaa mɔ ko nɔ. Jeŋba he mla batsɔɔ nɔ ni mɔ diɛŋtsɛ baahala. (Lala 14:⁠1) Nɔ ni ejɛ mli eba lɛ ekome ji akɛ musufitemɔ etsɔ nɔ ni yaa nɔ akpekpei nyɔŋma-nyɔŋmai abɔ daa afi​—yɛ maji ni kɛɔ akɛ amɛjaa Nyɔŋmɔ lɛ amli!

Wɔkpooɔ nɛkɛ jeŋ nilee kɛ nifeemɔi ni teɔ shi woɔ Nyɔŋmɔ nɛɛ. Wɔjaa Yehowa, “Mɔ ni hiɛ ka kɛjɛ naanɔ kɛyaa naanɔ ni bɔ ŋwɛi kɛ nii ni yɔɔ mli lɛ kɛ shikpɔŋ kɛ nii ni yɔɔ mli lɛ kɛ ŋshɔ kɛ nii ni yɔɔ mli lɛ.”​—Kpojiemɔ 10:6; 19:⁠6.

Nɔ Hewɔ ni Wɔhiɔ Yibii ni Babilon kpeteŋkpele lɛ Ewo Lɛ

Kristendom booo kɔkɔbɔɔ shɛɛ saji ni akɛmaje asafoi kpawo lɛ ni yɔɔ Kpojiemɔ yitsei 2 kɛ 3 lɛ toi. Ŋaawoo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ teɔ shi ewoɔ mligbalamɔ, wɔŋjamɔ, ajwamaŋbɔɔ kɛ agbɛnɛ kulɔkulɔfeemɔ kɛ hiɛ ni akuɔ ashwieɔ sane nɔ.

Kɛ otee oyasara jamɔ hei sɔrɔtoi lɛ obaana bɔ ni Nyɔŋmɔ jalɔi jaa bɔɔ nɔ lɛ moŋ fe Bɔlɔ lɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛtsɔ amɛ amagai kɛ jamɔ mli amagai kɛ jamɔ ni amɛkɛhaa “hetselɔi,” Madonna kɛ krɔɔs loo sɛŋmɔtso lɛ nɔ.​—Okɛto Lala 115:​2-8; 1 Korintobii 5:7; 1 Yohane 5:21 he.

Paulo wiemɔi lɛ naa emlibaa yɛ amɛhe: “Ejaakɛ amɛle Nyɔŋmɔ moŋ, shi amɛwooo ehiɛ nyam akɛ Nyɔŋmɔ . . . Amɛtsɛ amɛhe nilelɔi, shi amɛtsɔmɔ kwashiai, ni Nyɔŋmɔ ni fiteee lɛ anunyam lɛ amɛtsake amɛha gbɔmɔ ni fiteɔ lɛ subaŋ henɔ ko kɛ loofɔji kɛ kooloi naji ejwɛ-jwɛ tsɛmɛi kɛ waamɔ nibii anɔ.”​—Romabii 1:​21-23.

Nɔ Hewɔ ni Wɔwieɔ Wɔshiɔ Babilon Jeŋba Shara Lɛ

Nɔ ni wɔna yɛ afii 20 ni eho nɛɛ mli ji hii kɛ hii ni kɛ amɛhe feɔ yakayaka nii ni akpɛlɛɔ nɔ loo aŋmɛɔ gbɛ akɛ shihilɛ tsakemɔ. Hii kɛ hii ni kɛ amɛhe feɔ yakayaka nii akpekpei abɔ “eje kpo faŋŋ” ni amɛnyiɛɔ gbɛjegbɛi anɔ, amɛkɛjieɔ amɛ “Hii kɛ Hii Ayakayaka Nifeemɔ Henɔwomɔ” lɛ kpo. Te Nyɔŋmɔ buɔ amɛ hii kɛ hii ayakayaka nifeemɔ nɛɛ tɛŋŋ?

Biblia lɛ tsɔɔ yɛ faŋŋ mli aaafee afii 3,500 ni eho nɛɛ akɛ: “Okɛ nuu ko akawɔ taakɛ bɔ ni akɛ yoo wɔɔ lɛ; nihii nii ji no.” (3 Mose 18:22) Ni nɔ ni miihe ashɛ afii 2,000 ni eho nɛɛ lɛ, Paulo tsɔɔ akɛ tɛi ni Nyɔŋmɔ efolɔ eshwie shi lɛ tsakeko beni eŋma akɛ: “Enɛ hewɔ Nyɔŋmɔ ŋmɛɛ amɛhe eha hiɛgbejianii ahe hiɛdɔɔi lɛ; ejaakɛ nɔ ni ato ni afeɔ lɛ amɛyei lɛ etsake hiɛ eha nɔ ni afeee lɛ; ni nakai nɔŋŋ hu amɛbii lɛ hu fɔ̃ɔ yoo he nɔ ni ato ni afeɔ lɛ, ni amɛshãa yɛ amɛkɔnɔ fɔŋ lɛ mli kɛnyiɛɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe sɛɛ, ni hii kɛ hii tsuɔ hiɛgbejianii, ni amɛna amɛtɔmɔ lɛ he nyɔmɔwoo ni sa yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe.”​—Romabii 1:​26, 27; 1 Korintobii 6: 9, 10; 1 Timoteo 1:⁠10.

Ni kɛlɛ, Kristendom osɔfoi lɛ ateŋ mɛi pii etsɔmɔ amɛhe hii kɛ hii ni kɛ amɛhe feɔ yakayaka nii ni amɛnyɛ amɛto yakayaka nifeelɔi akuu yɛ jamɔi wuji wuji lɛ amli. Amɛbiɔ ni akpɛlɛ amɛshihilɛ lɛ nɔ ni aŋmɛ amɛ gbɛ po ni amɛtsɔmɔ osɔfoi. Sane nɛɛ eko he nɔkwɛmɔ nɔ ji Canada Protestant jamɔ ni da fe fɛɛ lɛ, United Church of Canada lɛ, ni emli hiɛnyiɛlɔi lɛ fɔ oshiki ni 160 ekpɛlɛɛɛ nɔ ni 205 kpɛlɛ nɔ yɛ August 24, 1988 akɛ amɛ lɛ amɛmiisumɔ ni aŋɔ hii kɛ hii ni kɛ amɛhe feɔ yakayaka nii lɛ akɛ osɔfoi lɛ.

Nɔ Hewɔ ni Wɔhiɔ Babilon Mumɔŋ Ajwamaŋbɔɔ Lɛ

Kpojiemɔ wieɔ shiɔ Babilon ajwamaŋbɔɔ “kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛmɛi,” maŋkwramɔŋ nɔyelɔi lɛ, ni ebuɔ lɛ fɔ. Afee ajwamaŋ lɛ he mfoniri akɛ eta “nui pii anɔ,” ni eshishi ji “maji kɛ asafoi kɛ jeŋmaji kɛ majianɔwiemɔi” anɔ. (Kpojiemɔ 17:​1, 2, 15) Akɛni ekɛ maŋkwramɔŋ nɔyelɔi lɛ ena wekukpaa ni miishɛɛ yɔɔ mli hewɔ lɛ, apasa jamɔ kɛ hewalɛ ni enaa yɛ mɛi anɔ lɛ etsu nii yɛ teemɔŋ loo yɛ faŋŋ mli ekɛshishiu gbɔmɛi foji lɛ yɛ afii ohai abɔ lɛ mli.

Mɛi anɔ hewalɛ ni enaa nɛɛ he nɔkwɛmɔ nii komɛi ji kpaŋmɔi, loo gbeekpamɔi, ni Vatican kɛ Nazi kɛ Fascist nɔyelɔi lɛ kɛ amɛwaonaa gbɛi wo shishi yɛ afii ohai 20 nɛɛ mli lɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, hewalɛ ni sɔlemɔ lɛ naa yɛ esafoŋbii anɔ lɛ ha amɛba amɛhe shi kwraa amɛha nɔyelɔi yiwalɔi nɛɛ. Yɛ 1929 mli lɛ, Vatican kɛ Fascist nɔyelɔ Benito Mussolini fee kpaŋmɔ. Mɛni nyiɛ sɛɛ ba yɛ Germany? German osɔfonukpa Faulhaber, ni kɛɛ Pius XI wie nɛkɛ wiemɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ haa wɔnaa paapa lɛ jwɛŋmɔ ni ehiɛ yɛ Hitler he lɛ mli fioo: “Eŋɔɔ minaa; lɛ ji klɛŋklɛŋ maŋsɔɔlɔ nukpa ni ewie eshi Bolshevism (Russia nɔyeli) .” Yɛ sɛɛ mli lɛ Faulhaber kadi enɛ: “Gbɛ ni mifa kɛtee Roma lɛ ema nɔ ni misusu kɛjɛ jeeŋmɔ lɛ nɔ mi. Yɛ Roma lɛ, abuɔ National Socialism kɛ Fascism akɛ kpɔmɔ kome pɛ ni yɔɔ kɛmiijɛ Komunism kɛ Bolshevism (ni ji Russia nɔyeli) lɛ mli.”

Germany Katolek osɔfonukpai lɛ te shi wo Nazi jeŋ nilee lɛ dani 1933 shɛ. Shi taakɛ German woloŋmalɔ Klaus Scholder wie yɛ ewolo, The Churches and the Third Reich lɛ mli lɛ, Vatican najiaŋdamɔlɔ ni yɔɔ Germany lɛ, Osɔfonukpa Pacelli fa osɔfonukpai Iɛ akɛ amɛsusu jwɛŋmɔ loo subaŋ ni amɛhiɛ yɛ National Socialism lɛ he lɛ he ekoŋŋ. Mɛni kɛ tsakemɔ nɛɛ ba? Eje kpaŋmɔ ni ebaka Third Reich ni ji German nɔyeli lɛ kɛ Vatican teŋ ni akɛ waonaa gbɛi wo shishi yɛ July 20, 1933 lɛ hewɔ.

Klaus Scholder bɔ amaniɛ akɛ: “Beni afɔɔ oshiki lɛ yɛ November 12 [1933] lɛ, Hitler na nɔyeli lɛ kpaŋmɔ lɛ he sɛɛ babaoo kɛtsɔ oshiki ni ji ‘hɛɛ’ ni afɔ aha lɛ, titri lɛ yɛ hei ni Katolekbii fa babaoo yɛ lɛ hewɔ.”

Eyɛ mli akɛ Protestant hiɛnyiɛlɔi fioo ko te shi wo Nazibii ni ba hewalɛ mli yɛ 1933 lɛ moŋ, shi etsɛɛɛ ni amɛgbee laaje yɛ maŋhedɔɔ bolɔmɔ lɛ mli. Scholder tsɔɔ mli akɛ: “Anaa faŋŋ akɛ Protestant sɔlemɔi lɛ efee klalo akɛ amɛbaakpoo tsutsu henɔkwɛmɔ jogbaŋŋ lɛ ni agbɛnɛ amɛkɛ amɛhe awo maŋhedɔɔ he miishɛɛnamɔ lɛ mli. . . . Sɔlemɔ lɛ mli wiemɔi je kpo klɛŋklɛŋ kwraa ni eefi Germany nɔyeli lɛ sɛɛ kwraa ni yiŋkɔshikɔshifeemɔ bɛ mli.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, Protestant jamɔ hɔɔ ehe eha Nazi maŋhedɔɔ ni ebatsɔ ewula, taakɛ bɔ ni Katolek Sɔlemɔ lɛ efee lɛ.

Yinɔsane mli saji ni aŋmala ashwie shi tsɔɔ kɛtsɔɔ afii ohai abɔ lɛ amli akɛ apasa jamɔ kɛ ehe ekpɛtɛ kui ni he wa ni yeɔ nɔ lɛ ahe ni amɛfi amɛsɛɛ ni amɛkɛna gbɛi ni enɛ eye gbɔmɛi foji lɛ awui. Je lɛŋ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ ejieee ‘Kristo jwɛŋmɔ’ lɛ kpo, yɛ hewalɛ, jwetri, kɛ nii babaoo namɔ he hɔmɔ ni yeɔ amɛ lɛ hewɔ. Akɛ Yehowa Odasefoi lɛ, wɔhiɔ nɛkɛ mumɔŋ ajwamaŋbɔɔ nɛɛ.​—Yohane 17:​16; Romabii 15:5; Kpojiemɔ 18:⁠3.

Nɔ Hewɔ ni Wɔbuɔ Babilon La Yi Sɔyeli lɛ Akɛ Eji Musubɔɔ Nii

Akɛ sane efɔ Babilon kpeteŋkpele lɛ nɔ yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli akɛ eye la yi sɔ babaoo: “Ni mina yoo lɛ akɛ krɔŋkrɔŋbii lɛ ala lɛ kɛ Yesu odasefoi lɛ ala lɛ etɔ lɛ daa; ni emli ana gbalɔi lɛ kɛ krɔŋkrɔŋbii lɛ kɛ mɛi fɛɛ ni agbe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ala lɛ yɛ.”​—Kpojiemɔ 17:6; 18:​24.

Nɔ ni yɔɔ jamɔ he yinɔsane mli ji nyɛɛ kɛ lashishwiemɔ, ni Kristendom ji mɔ ni eye la yi sɔ fe fɛɛ. Jeŋ tai enyɔ lɛ je shishi yɛ nɔyeli he ni akɛɛ atsɛɔ jɛi akɛ Kristofoi amaji lɛ amli. Maŋkwramɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni tsɛɔ amɛhe “Kristofoi” kɛ amɛhe wo tawuu mli yɛ 1914 kɛ 1939, ni osɔfoi lɛ ni yɔɔ afai enyɔ ni kɛ amɛhe wuuɔ ta lɛ mli lɛ fɛɛ kɛ amɛjɔɔmɔ ha. The Columbia History of the World lɛ wie yɛ Jeŋ Ta I he akɛ: “Abu anɔkwale kɛ wala akɛ sɛɛnamɔ bɛ he, ni awooo gbee nɔ ashiii nɔ ni yaa nɔ lɛ. Mɛi ni buɔ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ he lɛ kɛ asraafoi alala nyiɛ hiɛ. Tawuu fɛɛ batsɔ nyɛɛ fɛɛ.” (Nɔ ni atsɔmɔ lɛ ji wɔnɔ.) Osɔfoi asraafoi wo amɛ asraafoi lɛ hewalɛ kɛ maŋhedɔɔ mli henumɔ ni obalaŋtai ni yɔɔ afai enyɔ lɛ fɛɛ batsɔmɔ okpɛlɛm naa loo. Nakai yinɔsane wolo lɛ nɔŋŋ jaje akɛ: “Bɔ ni atsɔ maŋhedɔɔ henumɔ kanyamɔ nɔ afite gbɔmɛi ajwɛŋmɔ fiofio lɛ . . . tee nɔ etsi toiŋjɔlɛ gbɛ ni aaatao lɛ naa.”

Jamɔ ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ yaa nɔ ekanyaa nyɛɛ ejaakɛ tawuu miiya nɔ yɛ Yudanyo kɛ Muslimnyo, Hindunyo kɛ Sikhnyo, Katoleknyo kɛ Protestantnyo, Muslimnyo kɛ Hindunyo, Buddhanyo kɛ Hindunyo teŋ. Hɛɛ, apasa jamɔ yaa nɔ eyeɔ ebuaa ni afɔseɔ “mɛi fɛɛ ni agbe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ala” lɛ ashwieɔ shi.​—Kpojiemɔ 18:⁠24.

No hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi wieɔ shiɔ apasa jamɔ akɛ ajwamaŋ, Babilon kpeteŋkpele ni eye la yi sɔ. Wɔmiitswa adafi wɔmiitsɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ akɛ gbɛ kome pɛ ni kɛ toiŋjɔlɛ kɛ anɔkwale jamɔ baaba ji​—ni aaatsɔ he kɛaaya jeŋ muu fɛɛ Nuŋtsɔ, Yehowa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, kɛtsɔ Mɔ ni etsu kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ, Kristo, loo Mesia, Yesu nɔ. Enɛ tsɔɔ akɛ ni aaakpɛlɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ akɛ naanɔ nɔyeli kome ni ja, ni no pɛ kɛ adesai ahiamɔ nii baaha amɛ. Ni etsɔɔ hu akɛ be ni akɛaabo famɔ akɛ: “Nyɛjea emli [Babilon kpeteŋkpele lɛ,] mimaŋ, koni nyɛkɛ lɛ akafee ekome yɛ ehe eshai lɛ amli, ni nyɛkana ehaomɔi lɛ eko” lɛ nɛ.​—Kpojiemɔ 18:4; Daniel 2:​44; Yohane 17:⁠3.

[Shishigbɛ niŋmai]

a 1 Mose 22:​14; 2 Mose 6:3; 17:​15; Kojolɔi 6:​24; Lala 83:​19; Yesaia 12:2; 26:⁠4.

b Kɛha bɔni Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ nɔ kwɔ ha kɛ bɔ ni ehe hiaa ba lɛ he susumɔ lolo lɛ, kwɛmɔ wolo bibioo ni hiɛ baafai 32, The Divine Name That Will Endure Forever ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc lɛ fee lɛ mli.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje