Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w90 12/15 bf. 4-7
  • Mɛni Ji Anɔkwale Ni Kɔɔ Betlehem Kɛ Blonya He?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛni Ji Anɔkwale Ni Kɔɔ Betlehem Kɛ Blonya He?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mɛɛ Be Mli Afɔ Lɛ?
  • Yɛ Nɛgbɛ?
  • Blemasaji Kɛkɛ
  • Betlehem—Kristofoi A-Ekomefeemɔ Kɛ Suɔmɔ He Okadi?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
  • Yesu Fɔmɔ​—Yɛ Nɛgbɛ Ni Mɛɛ Be?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1986
  • Yesu Fɔmɔ Anɔkwa Sane Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Yesu Fɔmɔ —Yɛ Nɛgbɛ ni Mɛɛ Be?
    Gbɔmɔ ni Fe Mɔ Fɛɛ Mɔ ni Ehi Shi Pɛŋ
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1990
w90 12/15 bf. 4-7

Mɛni Ji Anɔkwale Ni Kɔɔ Betlehem Kɛ Blonya He?

“KƐ WƆSUSU Betlehem Teemɔŋ-sane lɛ he lɛ, wɔnyɛŋ wɔtsi sanebimɔi kɛ yiŋkɔshikɔshi-feemɔi ni aaaba wɔjwɛŋmɔi amli lɛ anaa.”​—Bethlehem, ni Maria Teresa Petrozzi ŋma.

Obaabi akɛ, ‘Mɛni hewɔ sanebimɔi kɛ yiŋkɔshikɔshi-feemɔi? Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, hemɔkɛyelii sɔrɔtoi ni kɔɔ Blonya he lɛ kɛ hei ni atsi ta ni kɔɔ hemɔkɛyelii nɛɛ ahe lɛ shishitoo damɔ anɔkwale nɔ. Aloo jeee nakai?

Mɛɛ Be Mli Afɔ Lɛ?

Maria Teresa Petrozzi biɔ yɛ Yesu fɔmɔ be loo gbi lɛ he akɛ: “Mɛɛ be mli diɛŋtsɛ afɔ Kpɔ̃lɔ lɛ? Jeee afi lɛ pɛ wɔsumɔɔ ni wɔle, shi moŋ nyɔŋ, gbi kɛ ŋmlɛtswaa nɔ. Akɛ akɔntaabuu ni yɔɔ pɛpɛɛpɛ haaa wɔ.” New Catholic Encyclopedia lɛ fiɔ enɛ sɛɛ: “Abaanyɛ abu he loo gbi nɔ ni afɔ Yesu lɛ kɛ yiŋkaa akɛ nɔ ni baanyɛ abɛŋkɛ he lɛ he pɛ.” Ekɛɔ yɛ be ni akɛɛ afɔ Kristo lɛ he akɛ: “December 25 be lɛ kɛ Kristo fɔmɔ be lɛ kpaaa gbee, shi moŋ ekɛ Natalis Solis Invicti niyeli ni ji, Roma hulu gbijurɔ yɛ afi lɛ mli be ni jetsɛremɔ kɛ jenamɔ kɛlɛ feɔ pɛpɛɛpɛ lɛ moŋ kpaa gbee.”

No hewɔ lɛ obaabi akɛ, ‘Kɛ afɔɔɔ Yesu yɛ December 25 lɛ, belɛ mɛɛ be afɔ lɛ?’ Wɔnuɔ shishi kɛjɛɔ Mateo yitsei 26 kɛ 27 akɛ Yesu gbo yɛ Yudafoi a-Hehoo be, aaafee April 1, 33 Ŋ.B. lɛ mli. Agbɛnɛ hu Luka 3:​21-23 bɔɔ wɔ amaniɛ akɛ beni Yesu je esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi lɛ, no mli lɛ eye aaafee afii 30. Ni akɛni eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ he afii etɛ kɛ fa hewɔ lɛ, beni egboɔ lɛ no mli lɛ eye aaafee afii 33 1/2. Kristo baaye afii 34 pɛpɛɛpɛ yɛ no sɛɛ nyɔji ekpaa, ni baaha enɛ afee October 1. Kɛ wɔkane kɛtee sɛɛ koni wɔyale be mli ni afɔ Yesu lɛ, jeee December 25 loo January 6 wɔyashɛɔ, shi moŋ aaafee October 1 yɛ afi 2 D.Ŋ.B.

Nɔ ni sa kadimɔ hu ji akɛ, kɛ eshɛ December nyɔŋ lɛ nɔ lɛ, Betlehem kɛ ehewɔ fɛɛ feɔ ŋanii, nugbɔnɛmɔi ni haa mɔ kpokpoɔ kɛ fɛi baa, ni yɛ bei komɛi amli po lɛ snoo nɛɔ. Mɔ ko enaaa tookwɛlɔi kɛ amɛtooi yɛ ŋa nɔ yɛ nakai bei lɛ amli yɛ gbɛkɛ. Enɛ jeee kɔɔyɔŋ tsakemɔ ni eba nyɛsɛɛ nɛɛ. Ŋmalɛi lɛ bɔɔ amaniɛ akɛ Yuda maŋtsɛ Yehoiakim “ta fɛi be tsu lɛŋ yɛ nyɔŋ ni ji nɛɛhu lɛ nɔ [Chislev, ni kɛ November-December kpaa gbee], ni la kɛ ŋɛsu ni etsɛ̃ ma ehiɛ.” (Yeremia 36:22) La lɛ he miihia lɛ koni eha ehe adɔ. Agbɛnɛ wɔnaa odaseyeli kroko yɛ Ezra 10:​9, 13 akɛ nyɔŋ ni ji Chislev lɛ ji ‘nugbɔnɛmɔ be ni anyɛɛɛ blohu lɛŋ adamɔ.’ Enɛ fɛɛ tsɔɔ akɛ kɔɔyɔŋ tsakemɔ ni yɔɔ Betlehem yɛ December lɛ kɛ bɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ be mli ni afɔ Yesu Kristo lɛ kpaaa gbee.​—Luka 2:​8-11.

Yɛ Nɛgbɛ?

Te esa akɛ asusu he pɔtɛɛ ni kanya Crimea tawuu (1853-56) lɛ, ni nakai ‘lashishwiemɔ mpleshii’ lɛ pɛ kpata French asraafoi fe akpei oha hiɛ lɛ he yɛ gbɛ ni ja nɔ tɛŋŋ? Ani nakai he lɛ ji Yesu fɔmɔ he diɛŋtsɛ?

Kɛ wɔɔje shishi lɛ, Biblia lɛ etsiii he pɔtɛɛ ni afɔ Yesu yɛ lɛ ta. Mateo kɛ Luka maa nɔ mi akɛ Yesu fɔmɔ lɛ ha Mesia lɛ he gbalɛ ni yɔɔ Mika 5:​1, ni gba akɛ mɔ ni “eeebatsɔ Israel nɔyelɔ, mɔ ni ekpojeei jɛ blema beebe” lɛ baaba kɛaajɛ Betlehem lɛ ba mli. (Mateo 2:​1, 5; Luka 2:⁠4) Nakai Sanekpakpai enyɔ lɛ fɛɛ tsiɔ nibii ni he hiaa lɛ pɛ ta, ni ji akɛ, afɔ Yesu yɛ Betlehem, ni taakɛ Luka tsɔɔ lɛ, akɛ mama bla abifao lɛ he ni akɛ lɛ fɔ kooloi aniyeniianɔ mli.​—Luka 2:⁠7.

Mɛni hewɔ mɛi ni ŋmala Sanekpakpai lɛ kɛ nibii babaoo fataaa he lɛ? Maria Teresa Petrozzi kɛɛ: “Sanekpakpa shiɛlɔi lɛ ku amɛhiɛ amɛshwie nɛkɛ nibii nɛɛ anɔ, ejaakɛ eka shi faŋŋ akɛ amɛbuɔ amɛ akɛ amɛhe ehiaaa.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, eka shi faŋŋ akɛ Yesu diɛŋtsɛ ebuuu efɔmɔ he saji lɛ ahe nibii bibii lɛ akɛ amɛtsɔɔ nɔ ko pɔtɛɛ, ejaakɛ awieee gbi ko po akɛ etsi efɔmɔ gbi loo he pɔtɛɛ ni afɔ lɛ yɛ lɛ ta. Eyɛ mli akɛ afɔ lɛ yɛ Betlehem moŋ, shi Yesu ebuuu nɛkɛ he nɛɛ akɛ emaŋ, shi ewie he ni Galilea yɔɔ lɛ he akɛ “lɛ diɛŋtsɛ ema lɛŋ.”​—Marko 6:​1, 3, 4; Mateo 2:​4, 5; 13:⁠54.

Yohane 7:​40-42 kanemɔ tsɔɔ akɛ gbɔmɛi lɛ po leee efɔmɔ he, ni amɛsusu akɛ afɔ lɛ yɛ Galilea: “Mɛi krokomɛi hu kɛɛ: ‘Ani Kristo lɛ Galilea ebaajɛ?’” Yɛ nɔ ni aŋma yɛ Yohane 7:41 lɛ hewɔ lɛ, The Church of the Nativity, Bethlehem lɛ mu sane naa akɛ: “Akɛ sanegbaai ni tamɔ nɛkɛ te shi lɛ diɛŋtsɛ haaa anɔkwale ni eji akɛ afɔ Yesu yɛ Betlehem lɛ afee efolo; shi moŋ etsɔɔ akɛ kɛ hoo lɛ, E-hefatalɔi lɛ ateŋ mɛi pii leee enɛ.”

Eka shi faŋŋ akɛ yɛ Yesu diɛŋtsɛ shikpɔŋ nɔ shihilɛ be mli lɛ, etswaaa nibii fɛɛ ni kɔɔ efɔmɔ he lɛ he adafi. Emaaa efɔmɔ he lɛ nɔ mi. Belɛ mɛni nɔ adamɔɔ aheɔ ayeɔ akɛ Nativity Tɛkplo lɛ ji he ni Yosef kɛ Maria ba koni ebafɔ yɛ jɛmɛ lɛ?

Petrozzi kpɛlɛɔ nɔ yɛ faŋŋ mli akɛ: “Anyɛŋ ale diɛŋtsɛ akɛ nɛkɛ tɛkplo nɛɛ pɔtɛɛ ji adebɔɔ mli tɛkploi babaoo ni yɔɔ he ni bɛŋkɛ Betlehem lɛ ateŋ ekome, aloo tɛkploi ni mli kɛlɛ ni akɛfee kooloi awɔɔhe yɛ gbɔiatoohe ko mli. Shi blemasaji ni yaa sɛɛ kɛyashɛɔ afi ohai 2 lɛ mli klɛŋklɛŋ fa lɛ mli lɛ yɛ faŋŋ; eji kooloi atɛkplo.”​—Nɔ ni atsɔmɔ lɛ ji wɔnɔ.

Blemasaji Kɛkɛ

Maria Teresa Petrozzi kɛ R. W. Hamilton kɛ Betlehem yinɔsane he nikaselɔi sɔrɔtoi abɔ tsɔɔ akɛ, Justin Martyr, ni hi shi yɛ afii ohai enyɔ yɛ Ŋ.B. lɛ ji klɛŋklɛŋ mɔ ni kɛɛ akɛ afɔ Yesu yɛ tɛkplo ko mli, ni etsɔɔɔ nɔ tɛkplo pɔtɛɛ lɛ. Hamilton mu sane naa yɛ Justin Martyr wiemɔ lɛ hewɔ akɛ: “Enɛ ji wiemɔ ko ni hoɔ eyaa kɛkɛ, ni kɛ aaasusu akɛ St. Justin yɛ tɛkplo pɔtɛɛ ko yɛ ejwɛŋmɔ mli, titri hu lɛ akɛ eewie ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Nativity Tɛkplo lɛ he lɛ, baatsɔɔ akɛ aama wiemɔ kome pɛ he odaseyeli lɛ nɔ mi waa kwraa tsɔ.”

Hamilton ŋma yɛ shishigbɛ niŋmaa ko mli akɛ: “Nativity lɛ he sane ni pueɔ yɛ aprocryphal ni ji ‘Book of James’ loo ‘Protevangelium,’ ni aŋma yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ mli lɛ hu wieɔ tɛkplo he, shi etsɔɔ mli akɛ eka gbɛ ni yaa Betlehem lɛ teŋgbɛ. Bei abɔ ni eji yinɔsane ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ, belɛ sane lɛ tsɔɔ akɛ blemasane nɛɛ emako he ko pɔtɛɛ nɔ mi, ni eka shi faŋŋ hu akɛ jeee Yesu Fɔmɔ Tɛkplo lɛ hu.”

Afii ohai etɛ lɛ mli jamɔ he niŋmalɔi, Origen kɛ Eusebius kɛ nakai blemasane ni ale lɛ toɔ he ko pɔtɛɛ he. Hamilton susu akɛ: “Bei abɔ ni akɛ sane lɛ ekpɛtɛ tɛkplo pɔtɛɛ ko he nɛɛ, enyɛŋ ekpa shi dɔŋŋ; ni eyɛ shweshweeshwe akɛ aaakɛɛ akɛ tɛkplo ni akɛtsɔɔ gbɔi lɛ yɛ A.D. 200 sɛɛ nɔŋŋ lɛ tamɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yesu Fɔmɔ Tɛkplo lɛ.”

W. H. Bartlett susu nɛkɛ tɛkplo nɛɛ he yɛ ewolo, Walks About the City and Environs of Jerusalem (1842) lɛ mli akɛ: “Eyɛ mli akɛ blemasane ni tsɔɔ akɛ biɛ ji wɔyiwalaherelɔ lɛ fɔmɔ he lɛ ji blemasane ni bulɛ yɔɔ mli, ni Hetselɔ Jerome, ni hi shi ni egbo yɛ gboklɛfoi atsu ko ni bɛŋkɛ jɛmɛ lɛ mli lɛ tsi ta moŋ, shi akɛ sane nɛɛ aaanyɛ aba mli yɛ biɛ lɛ kɛ nɛkɛ he pɔtɛɛ nɛɛ kpaaa, eyɛ mli akɛ yɛ be kɛ bei amli lɛ anyɛɔ akɛ nɛkɛ tɛkploi nɛɛ feɔ kooloi ashihilɛ he yɛ Palestina, shi enɛ mli kwɔ ni eyɛ shishigbɛ tɔɔ fe bɔ ni aaanyɛ akɛtsu yiŋtoo ni tamɔ nɛkɛ he nii; ni agbɛnɛ kɛ wɔsusu bɔ ni osɔfoi ni sumɔɔ ni amɛkome amɛhi shi lɛ fɔɔ feemɔ akɛ amɛkɛ ŋmalɛ mli saji ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ aaatsu nii akɛ amɛba yɛ tɛkploi amli, ekolɛ yɛ bɔ ni nɛkɛ hei nɛɛ yɔɔ nyam ha hewɔ lɛ he lɛ, emaa susumɔ ni akɛteɔ shi awoɔ he pɔtɛɛ nɛɛ lɛ nɔ mi shishiishi.”

Mɛɛ sane naa wɔbaamu kɛjɛ yinɔsane mli odaseyelii ni yɔɔ lɛ kɛ titri lɛ, Ŋmalɛ mli anɔkwa sane ni tsɔɔ akɛ Yesu loo ekaselɔi lɛ ebuuu efɔmɔ he nɛɛ akɛ ehe miihia lɛ mli? Eka shi faŋŋ akɛ beni Maŋnyɛ Helena, Konstantino Kpeteŋkpele lɛ nyɛ kɛ Yesu fɔmɔ he lɛ ma he ni Church of the Nativity lɛ yɔɔ lɛ yɛ afi 326 Ŋ.B. lɛ, efee nakai yɛ nɔ ni Hamilton tsɛɔ lɛ ‘blemasane kakadaŋŋ ni akɛmiito he’ lɛ naa. Jeee yinɔsane loo Biblia mli odaseyeli nɔ edamɔ.

Enɛ haa amuɔ sane naa lolo akɛ aleee he pɔtɛɛ ni afɔ Yesu yɛ. Belɛ ani eja yɛ sane naatsɔɔmɔ naa, akɛ anɔkwafoi lɛ aaafa gbɛ kɛya hei ni tamɔ Yesu Fɔmɔ Tɛkplo nɛɛ ni amɛyaja amɛ? Kɛ enɛ he miihia Kristofoi lɛlɛŋ lɛ, kulɛ ani Yesu diɛŋtsɛ ebɔŋ gbɛnaa nii ni ka ekaselɔi lɛ anɔ nɛɛ he amaniɛ, aloo ni eeetsɔɔ po akɛ eesumɔ nɔ ko ni tamɔ nakai? Ani aŋmaŋ enɛ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli, koni adesai aje lɛ akane? Yɛ bei abɔ ni nɛkɛ odaseyelii nɛɛ bɛ Ŋmalɛi Krɔŋkrɔŋi lɛ amli kwraa hewɔ lɛ, wɔɔfee jogbaŋŋ akɛ wɔɔbi nɔ ni Yesu susu akɛ no sa kaimɔ lɛ shi.

Kɛ wɔtao mli wɔkwɛ lɛ, nɔ kome pɛ ni wɔbaana akɛ Yesu kaselɔi lɛ baakai akɛ gbijurɔ yɛ yinɔi fɛɛ mli ji efɔleshaa gbele lɛ. Egbo yɛ agbiɛnaa be mli, beni ekɛ ekaselɔi lɛ eye enaagbee Hehoo niyenii lɛ sɛɛ etsɛɛɛ. Nakai gbi lɛ nɔ ekɛɛ ekaselɔi anɔkwafoi lɛ ni amɛye okadi niyenii ko ni akɛ aboloo akpiti, ni tamɔ Matzot efee, kɛ wein tsuru. Nɛkɛ gbijurɔyeli ni yɔɔ kuku, ni tee nɔ klɛŋklɛŋ kwraa yɛ April 1, 33 Ŋ.B. lɛ shishi efa akɛ: “Nyɛyaa nɔ nyɛfea enɛ ni nyɛŋɔkai mi.”​—Luka 22:​19, 20, NW.

Yɛ toiboo kɛha nɛkɛ Ŋmalɛ naa famɔ ni jɛ Yesu diɛŋtsɛ ŋɔɔ nɛɛ hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ yeɔ Kristo afɔleshaa gbele lɛ akɛ Kaimɔ daa afi. Amɛfeee nɛkɛ Kristofoi ahenaabuamɔ nɛɛ yɛ he ko, krɛdɛɛ yɛ Yerusalem ŋwɛitsu ko nɔ, ejaakɛ Yesu etsɔɔɔ mli nakai. Shi amɛbuaa amɛhe naa yɛ amɛ Maŋtsɛyeli Asai amli kɛ kpee hei ni sa amli yɛ he ni amɛyɔɔ lɛ yɛ jeŋ fɛɛ. Gbijurɔyeli ni baanyiɛ sɛɛ aba lɛ miiba yɛ March 30, 1991, beni hulu enyɔ shi. Aafɔ bo nine koni oba Yehowa Odasefoi a-Maŋtsɛyeli Asa ni bɛŋkɛ oshia lɛ mli.

Bɔni afee ni oya gbijurɔyeli ni he hiaa nɛɛ shishi yɛ Yesu toiboo mli lɛ, ehe ehiaaa ni ofa gbɛ kɛya Yerusalem loo Betlehem. Yesu kɛ ekaselɔi lɛ fɛɛ etsɔɔɔ akɛ hei pɔtɛɛ komɛi ahe miihia akɛ Kristofoi ajamɔ hei. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu kɛɛ Samariayoo ko ni yajaa yɛ Gerizim, gɔŋ ko ni yɔɔ Samaria, yɛ Yerusalem kooyigbɛ lɛ nɔ lɛ akɛ: “Awo, he mi oye akɛ ŋmlɛtswaa lɛ miiba, ni jeee gɔŋ nɛɛ nɔ, ni asaŋ jeee Yerusalem ni nyɛaaja Tsɛ lɛ yɛ. Ni kɛlɛ, ŋmlɛtswaa lɛ miiba, ni eshɛ agbɛnɛ, beni anɔkwa jalɔi lɛ aaaja Tsɛ lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli, ejaakɛ mɛi ni jaa lɛ nɛkɛ Tsɛ lɛ hu taoɔ.”​—Yohane 4:​21, 23.

Mɛi ni jaa Tsɛ lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli lɛ kɛ amɛhe efɔɔɔ hei krɛdɛi komɛi anɔ, tamɔ Betlehem, loo jamɔ he nibii, tamɔ amagai, yɛ amɛjamɔ lɛ mli. Bɔfo Paulo kɛɛ: “Gbii abɔ ni wɔyɔɔ gbɔmɔtso lɛ mli nɛɛ, wɔdom kɛjɛ Nuŋtsɔ lɛ ŋɔɔ, ejaakɛ hemɔkɛyeli naa wɔnyiɛɔ yɛ, shi jeee ninamɔ naa.”​—2 Korintobii 5:​6, 7.

Shi obaanyɛ osusu he lolo akɛ, te mɔ ko aaafee tɛŋŋ aja Nyɔŋmɔ yɛ gbɛ ni saa ehiɛ lɛ nɔ? Be kroko ni Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ ko aaaba oshia loo oshinaa naa lɛ, ofainɛ bi lɛ sane nɛɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Yɛ fɛi be mli Iɛ, snoo baanyɛ aha shikpɔŋ ni bɛŋkɛ Betlehem Iɛ nɔ. Ani tookwɛlɔi kɛ amɛtooi lɛ baawɔ kpo nɔ?

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Church of the Nativity ni yɔɔ Betlehem Iɛ kɛ eshishigbɛ tɛkplo Iɛ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Garo Nalbandian

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje