Yehowa Ŋwɛi Shwiili Lɛ Miiya Ehiɛ
“Kokrolontoi lɛ, afa amɛ yɛ mitoiiaŋ akɛ amɛtsɔmɔ.”—EZEKIEL 10:13.
1. Mɛɛ gbɛfaa tsɔne nɛkɛ Yehowa yɔɔ?
YƐ NƐKƐ gbii nɛɛ amli beni je lɛŋ hiɛnyiɛlɔi faa gbɛ yɛ kɔɔyɔŋ lɛji heei ni amɛmli tamɔ ŋɔɔ mli lɛ, amɛbaanu he akɛ amɛnine eshɛ nɔ ni kɛ gbɛfaa ŋɔɔ ni hi fe fɛɛ lɛ nɔ. Shi Yehowa Nyɔŋmɔ jie kpo etsɔɔ afii 2,600 ni eho nɛ akɛ eyɛ nɔ ko ni akɛfaa gbɛ ni hi fe fɛɛ, nɔ ni tsɔnei afeelɔ ko enako ehenɔ pɛŋ. Eji shwiili agbo shwaŋŋ ko ni yɔɔ gbeyei naakpa! Ani eyɛ naakpɛɛ akɛ jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ taa tsɔne ko ni tamɔ shwiili mli? Dabida, ejaakɛ esoro Yehowa ŋwɛi shwiili lɛ kwraa yɛ nɔ ni adesai enyɛ esusu he pɛŋ lɛ he.
2. Te Ezekiel yitso 1 tsɔɔ bɔ ni Yehowa ŋwɛi shwiili lɛ yɔɔ lɛ mli eha tɛŋŋ, ni gbalɔ lɛ gbala wɔjwɛŋmɔ kɛba namɛi anɔ klɛŋklɛŋ?
2 Afee Yehowa he mfoniri akɛ eta ŋwɛi shwiili kpeteŋkpele ko mli yɛ Ezekiel gbalɛ lɛ Eze yitso 1. Nɛkɛ shwiili ni hiɛ naji ejwɛ ni yɔɔ gbeyei naakpa nɛɛ diɛŋtsɛ tsiɔ ehe ni ebaanyɛ efee naakpɛɛ nibii. Ezekiel na ŋwɛi shwiili nɛɛ yɛ ninaa mli yɛ afi 613 D.Ŋ.B, beni eyɔɔ blema Babilon faai lɛ eko naa lɛ. Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ gbalɔ lɛ gbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa mɛi ni sɔmɔɔ yɛ Yehowa ŋwɛi shwiili lɛ he lɛ anɔ. Yɛ be mli ni wɔkaneɔ enɛ lɛ, nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ wɔfea nɔ ni Ezekiel na lɛ he mfoniri yɛ wɔjwɛŋmɔ mli.
Hiɛkalɔi Ejwɛ
3. Hiɛi ejwɛ ni kerubim ejwɛ lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ yɔɔ lɛ tsɔɔ mɛni?
3 Ezekiel bɔ amaniɛ akɛ: “Ni mikwɛ, ni naa, lasuogbele ko fa kɛjɛ kooyigbɛ, atatu kpele, kɛ la ni efi tɔo, ni kpɛmɔ ebɔle he kɛkpe . . . Ni hiɛkalɔi ejwɛ subaŋ jeɔ kpo yɛ eteŋ.” (Ezekiel 1:4, 5) Nɛkɛ hiɛkalɔi ejwɛ aloo kerubim nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ fiji ejwɛ kɛ hiɛi ejwɛ. Amɛhiɛ jata hiɛ, ni tsɔɔ Yehowa jalɛsaneyeli; tsina hiɛ, ni damɔ shi kɛha Nyɔŋmɔ hewalɛ; kɛ okropɔŋ hiɛ ni tsɔɔ E-nilee. Amɛhiɛ gbɔmɔ hiɛ hu, ni damɔ shi kɛha Yehowa suɔmɔ.—5 Mose 32:4; Hiob 12:13; Yesaia 40:26; Ezekiel 1:10; 1 Yohane 4:8.
4. Mɛni hewɔ kerubim lɛ yɔɔ hiɛi ejwɛ lɛ, ni te amɛhe yɔɔ oya ha tɛŋŋ?
4 Kerubim lɛ eko fɛɛ eko yɛ hiɛ ni miikwɛ kɔɔyɔŋ koji ejwɛ lɛ mli ekome mli. No hewɔ lɛ, kerubim nɛɛ baanyɛ atsake he ni amɛyaa lɛ amrɔ nɔŋŋ kɛnyiɛ hiɛ ni tsɔɔ he ni sa akɛ aya lɛ sɛɛ. Ni te nakai kerubim lɛ tamɔ tɛŋŋ yɛ amɛfoijee mli? Amɛbaanyɛ amɛsha foi tamɔ sarawa gbamɔ! (Ezekiel 1:14) Gbɔmɔ efeko tsɔne ko ni joɔ foi nakai pɛŋ.
5. Te Ezekiel tsɔɔ shwiili lɛ kokrolontoi lɛ kɛ amɛgai lɛ mli eha tɛŋŋ?
5 Trukaa lɛ, naa shwiili lɛ kokrolontoi lɛ. Kwɛ bɔ ni amɛyɔɔ sɔrɔto ha! Eze 1 Kukuji 16 kɛ 18 kɛɔ akɛ: “Amɛsu kɛ amɛfeemɔ tamɔ nɔ ni kokrolonto hɔ kokrolonto teŋ. Amɛgai lɛ kwɔlɔ ni amɛhe yɛ gbeyei; ni amɛgai lɛ ahe eyimɔ tɔ kɛ hiŋmɛii kɛbɔle amɛyi ejwɛ lɛ fɛɛ he kɛkpe.” Kokrolonto ni yɔɔ kerubim kome fɛɛ kome masɛi lɛ tsɔɔ akɛ kokrolontoi ejwɛ ni mamɔ hei ejwɛ yɔɔ. Kokrolontoi lɛ akpɛmɔ tamɔ krisolito tɛ kpɛmɔ, eji tɛ ko ni mli tse ni ehiɛ wuɔfɔ sulii loo baa ŋmɔŋ su. Ekɛ kpɛmɔ kɛ fɛo kroko fataa anunyam ninaa nɛɛ he. Akɛni kokrolontoi lɛ agai lɛ ahe “eyimɔ tɔ kɛ hiŋmɛii kɛbɔle” hewɔ lɛ, amɛyaaa he fɛɛ he kɛkɛ tamɔ shwilafoi. Ni nɛkɛ kokrolontoi nɛɛ kwɔlɔ diɛŋtsɛ hewɔ lɛ amɛhefoo shikome pɛ yɛ amɛshibɔlemɔ nɔ̃ nɔ lɛ baaha amɛshɛ shɔŋŋ. Amɛjoɔ foi tamɔ sarawa gbamɔ, tamɔ kerubim ejwɛ lɛ nɔŋŋ.
Kokrolontoi Hɔlɔ Kokrolontoi Amli
6. (a) Te ebalɛ tɛŋŋ ni shwiili lɛ yɔɔ kokrolontoi ni hɔlɔ kokrolontoi ateŋ lɛ? (b) He ni kokrolontoi lɛ yaa lɛ kɛ namɛi anɔ̃ kpaa gbee?
6 Nɔ kroko hu yɛ ni ekaaa. Kokrolontoi lɛ fɛɛ eko yɛ kokrolonto ni hɔ eteŋ—ni ji kokrolonto ni dalɛ tamɔ no nɔŋŋ shi akɛfo mli ni akɛtsa enɛ yɛ eshishigbɛ ni ehiɛ miikwɛ he kroko. Nɛkɛ gbɛ nɔ pɛ abaanyɛ akɛɛ yɛ kokrolontoi lɛ ahe akɛ “amɛnyiɛɔ amɛkoji ejwɛ lɛ nɔ.” (Eze 1 Kuku 17) Kokrolontoi lɛ baanyɛ atsake he ni amɛyaa lɛ amrɔ nɔŋŋ ejaakɛ kokrolonto lɛ he ko yɛ ni kwɛɔ koji ejwɛ lɛ fɛɛ. He ni kokrolontoi lɛ yaa lɛ kɛ he ni kerubim ejwɛ lɛ yaa lɛ kpaa gbee. Kokrolontoi ejwɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ Nyɔŋmɔ shwiili lɛ ma kɛtsɔ hewalɛ ni anaaa nɔ, tamɔ lɛlɛ ko ni he wa ni ma kɔɔyɔɔ nɔ kɛmiifo shi yɛ nui ahiɛ.
7. Mɛni ji kokrolontoi lɛ ahewalɛ jɛɛhe?
7 Nɛgbɛ ji he ni kokrolontoi lɛ naa nɛkɛ hewalɛ nɛɛ ni haa amɛkɛ kerubim ejwɛ lɛ nyiɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ kɛjɛɔ? Amɛnaa kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ Ofe lɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ŋɔɔ. Eze 1 Kuku 20 kɛɔ akɛ: “He fɛɛ he ni mumɔ lɛ yaa lɛ, jɛi amɛyaa . . . Hiɛkalɔi lɛ amumɔ yɛ kokrolontoi lɛ amli.” Nyɔŋmɔ nitsumɔ hewalɛ ni anaaa ni yɔɔ kerubim lɛ amli lɛ nɔŋŋ yɔɔ kokrolontoi nɛɛ amli.
8. Mɛɛ gbɛi akɛha kokrolontoi lɛ, ni mɛni hewɔ?
8 Kokrolontoi lɛ yɛ gbɛi, ni no ji ‘kokrolonto ni tsɔmɔɔ.’ (Ezekiel 10:13) Gbɛi nɛɛ sa yɛ nɔ ni kokrolontoi lɛ eko fɛɛ eko feɔ lɛ hewɔ. Amɛtsɔmɔɔ aloo amɛholeɔ amɛhe. Gbɛi ni akɛtsɛɔ ŋwɛi shwiili lɛ fa nɛɛ gbalaa wɔjwɛŋmɔ kɛyaa bɔ ni ŋwɛi shwiili lɛ nyiɛɔ oyayaayai haa lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ ekokrolontoi lɛ foɔ amɛhe oyayaayai kɛ foi moŋ, shi amɛnyɛɔ amɛnaa he ni amɛyaa daa nɛɛ yɛ amɛhe ni eyimɔ obɔ tɔ kɛ hiŋmɛii lɛ hewɔ.
9. Te Ezekiel tsɔɔ nɔ ni yɔɔ shwiili lɛ kokrolontoi ejwɛ ni joɔ foi waa lɛ yiteŋgbɛ lɛ mli eha tɛŋŋ?
9 Shi agbɛnɛ nyɛhaa wɔkwɛa nɔ ni yɔɔ nɛkɛ kokrolontoi ejwɛ ni amɛkwɔlɔmɔ yɔɔ gbeyei ni amɛjoɔ foi waa nɛɛ ayiteŋ. Ezekiel yitso 1, kuku 22 kɛɔ akɛ: “Ni nɔ ko yɛ hiɛkalɔi lɛ ayiteŋ tamɔ atatu ni tamɔ ashwishwɛ halahala ni alɛɛ mli akete amɛyiteŋ yɛ ŋwɛi.” Atatu loo kpoku nɛɛ mli ti, shi la tsɔɔ mli, tamɔ “ashwishwɛ halahala” ko. Ekpɛlɛɔ tamɔ diamente akpei abɔ ni hulu la ekpɛ eshwie nɔ. Enɛ yɛ gbeyei kɛ naakpɛɛ diɛŋtsɛ!
Anunyam Shwiili Nɔtalɔ Lɛ
10. (a) Te atsɔɔ bɔ ni maŋtsɛsɛi lɛ kɛ Mɔ ni ta nɔ lɛ yɔɔ lɛ mli aha tɛŋŋ? (b) Anɔkwale ni eji akɛ anunyam ebɔle shwiili lɛ Nɔtalɔ lɛ he kɛkpe lɛ tsɔɔ mɛni?
10 Eka shi faŋŋ akɛ shwiili lɛ wa damɔ shi koni Enɔtalɔ lɛ anyɛ ekɛ Ezekiel awie. Yɛ atatu loo kpoku lɛ yiteŋ lɛ, anaa nɔ ko ni tamɔ maŋtsɛsɛi ni esu tamɔ safiro-tɛ aloo bluu ni mli ti. Mɔ ko ta maŋtsɛsɛi lɛ nɔ ni epuemɔ tamɔ gbɔmɔ. Gbɔmɔ su ni akɛtsu nii lɛ baaye abua Ezekiel ni ehiɛ asɔ nɛkɛ ŋwɛi kpojiemɔ nɛɛ. Shi anunyam eha nakai gbɔmɔ su lɛ he fɛɛ kpula, no hewɔ lɛ ejijeɔ tamɔ shika kɛ jwiɛtɛi ni akɛfutu kpɛmɔ. Mɛɛ fɛo ni haa mɔ he jɔ̃ɔ ehe nɛ! Kɛjɛ nɛkɛ su ni tamɔ gbɔmɔ nɛɛ hɛ nɔ kɛyaa ŋwɛigbɛ kɛ shishigbɛ fɛɛ lɛ anaa anunyam nɛɛ. Anunyam ebɔle su muu lɛ fɛɛ he. Enɛ tsɔɔ akɛ anyɛŋ atsɔɔ bɔ ni Yehowa ji anunyamtsɛ lɛ mli. Kɛfata he lɛ, nɔ ni anaa ni fata shwiili Nɔtalɔ lɛ he ji kwaabuɛtɛ fɛfɛo ko. Mɛɛ kpoofeemɔ kɛ hejɔlɛ po kwaabuɛtɛ kɛbaa nɛkɛ yɛ beni ahum ni naa wa ko etswa sɛɛ! Yɛ nɛkɛ kpoofeemɔ su ni Yehowa yɔɔ nɛɛ hewɔ lɛ, ehaa esui ni ji nilee, jalɛsaneyeli, hewalɛ kɛ suɔmɔ ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ emuuyeli mli.
11. Te Yehowa shwiili lɛ kɛ maŋtsɛsɛi lɛ he ninaa lɛ na Ezekiel nɔ hewalɛ eha tɛŋŋ?
11 La kɛ sui fɛfɛji ebɔle Yehowa shwiili kɛ emaŋtsɛsɛi lɛ he kɛkpe. Kwɛ bɔ ni sɔrɔto yɔɔ ekɛ Satan, ni ji duŋ kɛ ŋkunyaayeli mli lumɔ lɛ teŋ! Ni te enɛɛmɛi fɛɛ sa Ezekiel he eha tɛŋŋ? Ekɛɔ wɔ akɛ: “Ni beni mina lɛ, miho migbee shi ni mikɛ mihiɛ bu shi, ni minu mɔ ko ni wieɔ gbee.”—Ezekiel 1:28.
Nɔ ni Shwiili lɛ Feɔ He Mfoniri
12. Yehowa ŋwɛi shwiili lɛ feɔ mɛni he mfoniri?
12 Mɛni he mfoniri shwiili ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ feɔ? No ji Yehowa Nyɔŋmɔ ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ. Mɛi ni yɔɔ mli ji mumɔŋ bɔɔnii krɔŋkrɔŋi lɛ fɛɛ—serafim, kerubim kɛ ŋwɛibɔfoi ni yɔɔ ŋwɛi ni anaaa lɛ. Akɛni Yehowa ji Ŋwɛi Flooflo Nyɔŋmɔ hewɔ lɛ emumɔŋ bɔɔnii lɛ fɛɛ yɛ eshishi, ni etaa amɛnɔ kɛ shishinumɔ akɛ lɛ eyeɔ amɛnɔ ni ekɛ amɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ yɛ eyiŋtoo naa.—Lala 103:20.
13. (a) Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ Yehowa ta egbɛjianɔtoo lɛ nɔ lɛ? (b) Yehowa shwiili kɛ ekokrolontoi ejwɛ ni yaa ehiɛ lɛ he ninaa lɛ saa ohe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
13 Yehowa kudɔɔ egbɛjianɔtoo lɛ tamɔ mɔ ko ni ta shwiili mli, ni ehaa eyaa he fɛɛ he ni emumɔ lɛ tsirɛɔ lɛ akɛ eya. Enyiɛɛɛ basabasa ni eleee he ni eyaa, tamɔ nɔ ni ebɛ kudɔlɔ, aloo nɔkwɛlɔ ni yɔɔ jwɛŋmɔ. Nyɔŋmɔ eŋmɛɛɛ egbɛjianɔtoo lɛ gbɛ ni eya he fɛɛ he kɛkɛ ni esumɔɔ. Shi moŋ enyiɛɔ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi asɛɛ. No hewɔ lɛ amɛ fɛɛ amɛkɛ ekomefeemɔ yaa amɛhiɛ kɛhaa Nyɔŋmɔ yiŋtoo muu lɛ fɛɛ mlibaa. Mɛɛ ŋwɛi gbɛjianɔtoo ni yɔɔ naakpɛɛ sɔŋŋ Yehowa ŋwɛi shwiili kɛ ekokrolontoi ejwɛ ni yaa ehiɛ nɛɛ he ninaa lɛ jieɔ lɛ kpo etsɔɔ po nɛkɛ! Yɛ nɔ ni kɛ enɛ kpaa gbee lɛ, afee Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ he mfoniri akɛ ehiɛ koji ejwɛ, ni ji akɛ eŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ yɛ ekoji fɛɛ anɔ.
Ahala lɛ akɛ Bulɔ
14. Gbalɔ Ezekiel feɔ namɛi ahe mfoniri?
14 Shi gbalɔ Ezekiel feɔ namɔ he mfoniri? Taakɛ yinɔsane mli anɔkwalei tsɔɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ, akɛ kuu lɛ, Yehowa Odasefoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛhe ebɔ ŋwɛi shwiili lɛ he. No hewɔ lɛ, Ezekiel feɔ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ shwɛɛnii ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu kɛjɛ 1919 kɛbaa nɛɛ he mfoniri yɛ gbɛ ni ja nɔ. Nyɔŋmɔ ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ kɛ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ na sharamɔ yɛ mumɔŋ yɛ nakai afi lɛ mli koni etsiɛ amɛhiɛ akɛ Yehowa Odasefoi kɛha jeŋ fɛɛ. (Okɛto Kpojiemɔ 11:1-12 he.) No mli lɛ nakai gbɛjianɔtoo ni tamɔ shwiili lɛ miiya ehiɛ, taakɛ eji ŋmɛnɛ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekokrolontoi ni tsɔɔ nɔyaa lɛ miifolɔ amɛhe oyayaayai fe be fɛɛ. Yehowa ta nɔ kɛ foi kɛmiiya hiɛ!
15. Mɛni ŋwɛi shwiili lɛ Nɔtalɔ lɛ gbee kɛɛ, ni mɛɛ nitsumɔ Ezekiel nine shɛ nɔ?
15 Ezekiel tao ni ele nɔ hewɔ ni ŋwɛi shwiili nɛɛ bawa damɔ ehiɛ lɛ. Ena ele nɔ hewɔŋ beni gbee ko jɛ Mɔ ni ta shwiili lɛ nɔ ba eŋɔɔ lɛ. Bɔ ni ninaa ni yɔɔ gbeyei kɛ naakpɛɛ nɛɛ ha Ezekiel he jɔ̃ ehe sɔŋŋ hewɔ lɛ, eho egbee shi ni ekɛ ehiɛ bu shi. Bo toi beni ŋwɛi shwiili lɛ Nɔtalɔ lɛ gbee kɛɔ nɛkɛ lɛ: “Gbɔmɔ bi, tee shi odamɔ onaji anɔ, ni mikɛo awie.” (Ezekiel 2:1) Kɛkɛ ni Yehowa kɛ nitsumɔ wo Ezekiel dɛŋ akɛ efee bulɔ ni ebɔ Israel atuatsemɔ we lɛ kɔkɔ. Afa lɛ po ni ewie yɛ gbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ mli. Ezekiel gbɛi lɛ shishi ji “Nyɔŋmɔ Woɔ Hewalɛ.” Ni nakai eji akɛ Nyɔŋmɔ ewo Ezekiel kuu lɛ hewalɛ ni etsu amɛ, ehala amɛ akɛ bulɔ kɛha Kristendom.
16, 17. (a) Ŋwɛi shwiili lɛ he ninaa lɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha Ezekiel yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Ŋwɛi shwiili lɛ he ninaa lɛ shishinumɔ esa Ezekiel kuu lɛ kɛ asafo babaoo lɛ ahe, yɛ wɔgbii nɛɛ amli, yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 Jeee akɛ ŋwɛi shwiili lɛ he ninaa lɛ ha Ezekiel he jɔ ni ehe jɔ̃ ehe kɛkɛ, shi esaa lɛ kɛha enitsumɔ akɛ bulɔ ni ebɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ ni baa lɛ he kɔkɔ. Nakai nɔŋŋ enɛ ji anɔkwale yɛ bulɔ kuu lɛ ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ he. Amɛ shishinumɔ ni kɔɔ Yehowa ŋwɛi shwiili ni yaa ehiɛ lɛ he ninaa lɛ he lɛ ena hewalɛ kpele yɛ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ anɔ. Yɛ afi 1931 mli ni amɛkase Ezekiel he ninaa lɛ he nii babaoo taakɛ ajie lɛ kpo yɛ Vindication wolo lɛ, Kpo I lɛ mli lɛ. Bɔ ni amɛna hiɛsɔɔ babaoo amɛha enɛ hewɔ lɛ, atɛŋ Ezekiel ninaa ni kɔɔ ŋwɛi shwiili lɛ he lɛ yɛ Buu-Mɔɔ lɛ eko fɛɛ eko hiɛgbɛ baafa lɛ ninejurɔgbɛ kɛjɛ October 15, 1931 nɔ̃ lɛ nɔ kɛbashi August 1, 1950 nɔ̃ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ, Ezekiel kuu lɛ etsu nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ he nii, ni amɛmiisɔmɔ akɛ bulɔ, ni amɛkɛ kɔkɔbɔɔ ni jɛ ŋwɛi lɛ miiha. Be ni akɛ hiɛkpatamɔ ni tamɔ la baajɛ Yehowa ni ta maŋtsɛsɛi nɔ yɛ eŋwɛi shwiili lɛ mli aba Kristendom nɔ lɛ bɛŋkɛko tamɔ nɛkɛ da!
17 Ŋmɛnɛ, “asafo babaoo” ni tamɔ gwantɛŋi kɛ amɛhe ebabɔ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ ahe. (Kpojiemɔ 7:9) Amɛ fɛɛ amɛfee ekome amɛkɛmiijaje hiɛkpatamɔ ni baa Kristendom kɛ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ nɔ lɛ he kɔkɔbɔɔ lɛ kɛmiitsɔɔ. Nakai kɔkɔbɔɔ nitsumɔ lɛ miiya nɔ oyayaayai, ni taakɛ Kpojiemɔ 14:6, 7 tsɔɔ lɛ, ŋwɛibɔfoi miifi nitsumɔ nɛɛ sɛɛ.
Ŋwɛi Shwiili lɛ ni akɛ lɛ Aaaya Hiɛ
18. Mɛni esa akɛ afee koni nine ashɛ ŋwɛibɔfoi lɛ asɛɛfimɔ daa lɛ nɔ, ni esa akɛ wɔnu mɛni he oya?
18 Ŋwɛibɔfoi ni jieɔ bulɛ kpele kpo lɛ kɛ ekomefeemɔ nyiɛɔ akɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ fa yɛ be mli ni amɛyeɔ amɛbuaa Yehowa shikpɔŋ nɔ tsuji lɛ koni amɛtsu amɛnitsumɔ akɛ amɛjaje ŋwɛi kojomɔ he kɔkɔbɔɔi lɛ amɛtsɔɔ lɛ. Kɛji akɛ wɔmiisumɔ ni nɛkɛ tsuji hewalɔi ni ji Nyɔŋmɔ ŋwɛibɔfoi lɛ aya nɔ abu wɔhe ni amɛkudɔ wɔ lɛ, belɛ esa akɛ wɔ hu wɔkɛ ekomefeemɔ anyiɛ ni wɔkɛ mfonirifeemɔ mli kokrolonto ni tsɔmɔɔ lɛ anyiɛ pɛpɛɛpɛ. Agbɛnɛ akɛ Yehowa gbɛjianɔtoo ni anaa lɛ fa ni kɛ ŋwɛi shwiili lɛ nyiɛ pɛpɛɛpɛ lɛ, esa akɛ wɔnu Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ hiɛnyiɛmɔ he oya. (Okɛto Filipibii 2:13 he.) Kɛ wɔji Yehowa Odasefoi lɛ, belɛ esa akɛ wɔnyiɛ gbɛ ni ŋwɛi shwiili lɛ nyiɛɔ nɔ lɛ nɔŋŋ nɔ. Wɔkatsu nɔ ko ni kɛ eyiŋtoo kpaŋ gbee. Kɛ atsɔɔ wɔ gbɛ ni esa akɛ wɔtsɔ nɔ lɛ, esa akɛ wɔnyiɛ no nɔ. Enɛ haŋ asafo lɛ mli agbala.—1 Korintobii 1:10.
19. (a) Akɛni ŋwɛi shwiili lɛ kokrolontoi lɛ ahe eyimɔ tɔ kɛ hiŋmɛii kɛbɔle hewɔ lɛ, esa akɛ Yehowa webii lɛ ahiɛ ahi amɛhe nɔ yɛ mɛni he? (b) Mɛni esa akɛ efee wɔnifeemɔ gbɛ yɛ bei ni efee hamahama nɛɛ amli?
19 Hiŋmɛii sɔŋŋ ni ebɔle Nyɔŋmɔ shwiili lɛ he kɛkpe lɛ tsɔɔ hiɛ ni yɔɔ he nɔ. Bɔ ni ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ hiɛ yɔɔ ehe nɔ lɛ, nakai esa akɛ wɔfee ni wɔkɛ oyaiyeli afi Yehowa shikpɔŋ nɔ gbɛjianɔtoo lɛ sɛɛ. Wɔjieɔ nakai sɛɛfimɔ lɛ kpo yɛ asafo lɛ mli kɛtsɔɔ asafo lɛ mli onukpai lɛ ni wɔkɛ amɛ aaafee ekome nɔ. (Hebribii 13:17) Ni ehe miihia ni Kristofoi kɛ amɛhe akpɛtɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ he gbagbalii yɛ nɛkɛ bei ni efee hamahama nɛɛ mli. Wɔsumɔɔɔ ni wɔtsɔɔ bɔ ni nibii baa haa lɛ shishi wɔ diɛŋtsɛ, ejaakɛ kɛ ebalɛ nakai lɛ wɔnyɛŋ wɔkɛ Yehowa ŋwɛi shwiili lɛ anyiɛ kɛya hiɛ. Nyɛhaa wɔbia wɔhe sane daa nɛɛ akɛ, ‘Nɛgbɛ ŋwɛi shwiili lɛ kɛ ehiɛ eye kɛyaa?’ Kɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo ni anaa lɛ nyiɛ pɛpɛɛpɛ lɛ, belɛ wɔkɛ gbɛjianɔtoo ni anaaa lɛ miinyiɛ.
20. Mɛɛ ŋaawoo kpakpa bɔfo Paulo kɛhaa yɛ Filipibii 3:13-16?
20 Paulo ŋma yɛ enɛ he akɛ: “Anyɛmimɛi, mibuuu mihe akɛ minine eshɛ nɔ, shi nɔ kome kɛkɛ: Nii ni yɔɔ sɛɛ gbɛ lɛ miijie mihiɛ yɛ nɔ, shi nii ni yɔɔ hiɛ gbɛ lɛ ahe moŋ mipeleɔ, ni miitiu oti lɛ kɛyashɛ Nyɔŋmɔ tsɛmɔ ni jɛ ŋwɛi yɛ Kristo Yesu mli lɛ he juromɔ nɔ lɛ he. No hewɔ lɛ, belɛ nyɛhaa wɔteŋ mɛi abɔ ni wɔdara lɛ wɔna jwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ; ni kɛ nyɛjwɛŋɔ nɔ kroko yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ baajie jwɛŋmɔ ni wɔwie he nɛɛ kpo atsɔɔ nyɛ. Yɛ he fɛɛ he ni wɔtee nɔ wɔshwere kɛyashɛ lɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔnyiɛa jogbaŋŋ yɛ nɛkɛ nifeemɔ gbɛ nɛɛ nɔŋŋ naa.”—Filipibii 3:13-16, NW.
21. Mɛɛ nifeemɔ gbɛ sɛɛnyiɛmɔ baaha wɔnyɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ aya wɔhiɛ yɛ mumɔŋ?
21 Wiemɔ “nifeemɔ gbɛ” lɛ etsɔɔɔ nifeemɔ gbɛ fɔŋ ko ni eka wɔhe ni wɔnyɛɛɛ wɔjie wɔhe kɛjɛ mli. Yehowa tsuji yɛ nifeemɔ gbɛ kpakpa ni amɛtsɔɔ nɔ amɛnaa mumɔŋ nɔyaa. Eji nifeemɔ gbɛ ni haa akɛ he woɔ teemɔŋ Biblia kasemɔ, asafoŋ kpeei ni ayaa, Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ daa, kɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ sui ni ajieɔ lɛ kpo atsɔɔ lɛ mli. Nifeemɔ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ haa amɛnyɛɔ amɛnyiɛɔ Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo ni tamɔ shwiili lɛ gbɛtsɔɔmɔi asɛɛ. Kɛ wɔmia wɔhiɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, wɔnine baashɛ oti ni ma wɔhiɛ lɛ nɔ, kɛ eji wala ni gbele bɛ mli he juromɔ nɔ yɛ ŋwɛi aloo naanɔ wala yɛ shikpɔŋ nɔ paradeiso mli.
22. (a) Kɛ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ asafo babaoo ni ji tooi krokomɛi lɛ aaanyɛ afee mɛi ni ato amɛ gbɛjianɔ yɛ ekomefeemɔ mli lɛ, belɛ mɛni esa akɛ afee? (b) Mɛni nyɛɛɛ atee ehe yɛ Yehowa hiɛ?
22 Taakɛ Yohane 10:16 tsɔɔ lɛ, abaato “tooi krokomɛi” lɛ kɛ Ezekiel kuu lɛ he gbɛjianɔ yɛ ekomefeemɔ mli. No hewɔ lɛ ehe miihia ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli lɛ anu ninaa ni yɔɔ Ezekiel yitso 1 lɛ shishi kɛmɔ shi kɛ nɔ ni etsɔɔ diɛŋtsɛ lɛ jogbaŋŋ kɛ amɛaanyɛ ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi shwiili lɛ anyiɛ. Ehe ninaa lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔyoo akɛ esa akɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo ni anaa lɛ kɛ nɔ ni anaaa lɛ anyiɛ yɛ gbeekpamɔ naa. Nyɛhaa ahia nyɛjwɛŋmɔ mli hu akɛ, Yehowa hiŋmɛii “kpaa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni ejieɔ ehewalɛ kpo ehaa mɛi ni amɛtsuii ehi kɛwula shi yɛ egbɛfaŋ lɛ.” (2 Kronika 16:9) Nɔ ko bɛ ni Yehowa enaaa, titri lɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni kɔɔ eyiŋtoo akɛ eeebu ehe bem akɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ lɛ he lɛ he.
23. Akɛni Yehowa ŋwɛi shwiili lɛ miiya ehiɛ hewɔ lɛ, mɛni esa akɛ wɔfɛɛ?
23 Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa ŋwɛi shwiili lɛ miiya ehiɛ ŋmɛnɛ. Etsɛŋ ni akɛ nɔ fɛɛ nɔ baaba anunyam mli yɛ Anunyamtsɛ ni ta nakai shwiili lɛ nɔ lɛ nɔkpɛlɛmɔ naa—ni akɛ fɛɛ abu lɛ bem akɛ jeŋ muu fɛɛ Nuŋtsɔ Maŋtsɛ. E-serafim, kerubim, kɛ ŋwɛibɔfoi lɛ miifi wɔ sɛɛ yɛ wɔ jeŋ muu fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ kpeteŋkpele lɛ mli. Belɛ nyɛhaa wɔyaa wɔhiɛ, kɛ Yehowa ŋwɛi gbɛjianɔtoo lɛ. Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ nakai ŋwɛi shwiili ni joɔ foi waa lɛ anyiɛ pɛpɛɛpɛ hu?
Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?
◻ Hiɛkalɔi ejwɛ ni Ezekiel na lɛ damɔ shi kɛha mɛɛ sui?
◻ Yehowa ŋwɛi shwiilii lɛ feɔ mɛni he mfoniri?
◻ Nyɔŋmɔ gbalɔ Ezekiel fee namɛi ahe mfoniri?
◻ Yehowa ŋwɛi shwiilii lɛ he shishinumɔ esa Ezekiel kuu lɛ kɛ asafo babaoo lɛ ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?