Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w92 2/15 bf. 14-18
  • Ani Obaatsu Yesu Suɔmɔ Lɛ He Nii?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Ani Obaatsu Yesu Suɔmɔ Lɛ He Nii?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Nɔ Ni Esa Akɛ Ofee Diɛŋtsɛ yɛ Yesu Suɔmɔ lɛ He
  • Nɔ ni Yesu Sumɔɔ ni Wɔfee
  • Nyiɛmɔ Yesu Nɔkwɛmɔ nɔ lɛ Sɛɛ
  • Atsɔse Wɔ Koni Wɔye Odase Kɛmɔ Shi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • “Nyɛbanyiɛa Misɛɛ Ni Mafee Nyɛ Gbɔmɛi Ahe Wolɛi”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1980
  • “Nyɛnako lɛ Moŋ, Shi Nyɛsumɔɔ Lɛ”
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Kasemɔ Yesu—Jɛɛ Suɔmɔ Mli Otsɔɔ Nii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2009
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1992
w92 2/15 bf. 14-18

Ani Obaatsu Yesu Suɔmɔ Lɛ He Nii?

“Kristo suɔmɔ lɛ nyɛɔ wɔnɔ.”​—2 KORINTOBII 5:⁠14.

1. Te abaanyɛ atsɔɔ Yesu suɔmɔ lɛ mli aha tɛŋŋ?

EJI anɔkwale, kwɛ bɔ ni Yesu suɔmɔ lɛ yɔɔ naakpɛɛ ha! Kɛ wɔsusu bɔ ni ena nɔ̃ babaoo ha, yɛ be mli ni ekɛ kpɔmɔ nɔ lɛ, ni no nɔ pɛ wɔbaatsɔ wɔna naanɔ wala lɛ haa lɛ he lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ etsirɛɔ wɔtsuii koni wɔhiɛ asɔ lɛ! Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu diɛŋtsɛ tsɔ hiɛ amɛfee he nɔ ko. Amɛ klɛŋklɛŋ amɛsumɔ wɔ, beni wɔji eshafeelɔi lolo lɛ. (Romabii 5:​6-8; 1 Yohane 4:​9-11) Bɔfo Paulo ŋma akɛ, “Kristo suɔmɔ” ni wɔɔle lɛ “ta nilee fɛɛ nɔ.” (Efesobii 3:19) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu suɔmɔ lɛ tekeɔ woloŋ nilee ni akaseɔ awoɔ yitsoŋ lɛ kwraa. Eyaa kɛtekeɔ nɔ fɛɛ nɔ ni gbɔmɔ ena loo ekpa shi ele.

2. Mɛni nyɛŋ atsi Yesu naa koni ekasumɔ wɔ?

2 Beni eŋmaa Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ, Paulo bi akɛ: “Namɔ aaagbala wɔkɛ Kristo suɔmɔ lɛ mli? Amanehulu aloo tsuifaa aloo yiwalɛ aloo hɔmɔ aloo yayai-nyiɛmɔ aloo hegbeyeiwoo aloo klante?” Nibii ni tamɔ nɛkɛ haŋ Yesu afee mɔ ni sumɔɔɔ wɔ. Paulo tee nɔ akɛ: “Ejaakɛ miyɛ hewalɛ yɛ nɔ, akɛ gbele jio wala jio, ŋwɛibɔfoi jio nɔyelɔi jio hewalɛi jio, nii ni yɔɔ nɛɛ jio, nii ni baaba lɛ jio, ŋwɛi jio shishi jio, aloo nii ni abɔ lɛ amli nɔ kroko jio, amɛnyɛŋ amɛgbala wɔkɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ ni yɔɔ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ mli.”​—Romabii 8:​35-39.

3. Mɛni pɛ baanyɛ aha Yesu kɛ e-Tsɛ lɛ ashi wɔ?

3 Nɛkɛ ji bɔ ni suɔmɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu yɔɔ kɛha bo lɛ mli wa ha. Nɔ kome pɛ yɔɔ ni baatsi amɛ gbɛ ni amɛkasumɔ bo, ni no ji bo diɛŋtsɛ osuɔmɔ mli ni ooojɛ okpoo amɛsuɔmɔ lɛ kɛtsɔ nɔ ni amɛbiɔ lɛ ni oookpoo efeemɔ nɔ. Nyɔŋmɔ gbalɔ ko tsɔɔ mli be ko etsɔɔ Yuda maŋtsɛ ko akɛ: “Yehowa kɛ nyɛ yɛ gbii abɔ ni nyɛkɛ lɛ yɔɔ lɛ; ni kɛji nyɛtao esɛɛgbɛ lɛ, eeeha nyɛna lɛ, shi kɛji nyɛkwa lɛ lɛ, lɛ hu eeekwa nyɛ!” (2 Kronika 15:⁠2) Wɔteŋ namɔ baasumɔ ni etsi ehe kɛjɛ nanemɛi musuŋtsɔlɔi ni he yɔɔ naakpɛɛ tamɔ Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi, Yesu Kristo he?

Nɔ Ni Esa Akɛ Ofee Diɛŋtsɛ yɛ Yesu Suɔmɔ lɛ He

4, 5. (a) Te esa akɛ Yesu suɔmɔ kɛha wɔ lɛ asa wekukpaa ni ka wɔkɛ wɔnanemɛi gbɔmɛi ateŋ lɛ he aha tɛŋŋ? (b) Namɛi hu esa akɛ wɔsumɔ amɛ yɛ suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha wɔ lɛ hewɔ?

4 Te suɔmɔ ni bɛ naagbee ni Yesu yɔɔ kɛha bo lɛ saa bo diɛŋtsɛ ohe ehaa tɛŋŋ? Te esa akɛ esa ohe eha tɛŋŋ? Ojogbaŋŋ, Yesu tsɔɔ bɔ ni esa akɛ suɔmɔ ni ejie lɛ kpo lɛ asa wekukpaa ni ka wɔkɛ gbɔmɛi krokomɛi ateŋ lɛ he aha. Beni Yesu kɛ heshibaa esɔmɔ ebɔfoi lɛ kɛtsɔ amɛnaji ahe fɔmɔ nɔ lɛ, ekɛɛ: “Okadi mito miha nyɛ, koni bɔ ni mifee nyɛ nɛɛ, nyɛ hu nyɛfee nakai.” Ekɛfata he akɛ: “Kita hee miŋɔhaa nyɛ, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe; taakɛ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛsumɔa nyɛhe.” (Yohane 13:​15, 34) Ekaselɔi lɛ kase, ni no tsirɛ amɛ koni amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛfee taakɛ efee lɛ. Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Enɛ mli wɔyooɔ suɔmɔ lɛ yɛ, akɛ eŋɔ ewala eŋmɛ shi yɛ wɔhewɔ, ni sa akɛ wɔ hu wɔkɛ wɔwala ŋmɛɔ shi yɛ wɔnyɛmimɛi ahewɔ.”​—1 Yohane 3:⁠16.

5 Kɛlɛ, wɔbaanyɛ wɔlaaje yiŋtoo ni yɔɔ Yesu shihilɛ kɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ lɛ kɛ́ enɔkwɛmɔ nɔ lɛ tsirɛ wɔ koni wɔsumɔ ni wɔsɔmɔ yɛ wɔnanemɛi gbɔmɛi ahiamɔ nii ahe kɛkɛ. Ani esaaa akɛ suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha wɔ lɛ tsirɛɔ wɔ koni wɔ hu wɔsumɔ lɛ wɔto najiaŋ, ni titri lɛ ni wɔsumɔ e-Tsɛ lɛ, ni tsɔɔ lɛ nibii fɛɛ ni ele lɛ? Ani obaatsu Kristo suɔmɔ lɛ he nii ni osɔmɔ e-Tsɛ lɛ taakɛ efee lɛ?​—Efesobii 5:​1, 2; 1 Petro 1:​8, 9.

6. Te suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha bɔfo Paulo lɛ sa ehe eha tɛŋŋ?

6 Susumɔ Saulo, ni abale lɛ yɛ sɛɛ mli akɛ Paulo lɛ sane lɛ he. Be ko lɛ ewa Yesu yi, “emu hegbeyeiwoo kɛ gbee mumɔ eshwie Nuŋtsɔ lɛ kaselɔi lɛ anɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 9:​1-5; Mateo 25:​37-40) Shi beni Paulo bale Yesu diɛŋtsɛ lɛ, eda shi waa yɛ ehe eshai ni akɛke lɛ lɛ he aahu akɛ jeee akɛ eesumɔ ni ena amanehulu yɛ Yesu hewɔ kɛkɛ, shi efee klalo hu akɛ eesumɔ ni egbo eha lɛ. Eŋma akɛ: “Asɛŋ mi kɛ Kristo; hewɔ lɛ jeee mi mihiɛ ka dɔŋŋ . . . Shi mihiɛ ni ka yɛ heloo mli agbɛnɛ nɛɛ, Nyɔŋmɔ Bi lɛ ni sumɔ mi ni eŋɔ ehe eha yɛ mihewɔ lɛ hemɔkɛyeli mli mihiɛ ka yɛ.”​—Galatabii 2:⁠20.

7. Mɛni esa akɛ Yesu suɔmɔ lɛ atsirɛ wɔ ni wɔfee?

7 Mɛɛ hewalɛ ni nyɛɔ wɔnɔ yɛ wɔshihilɛi amli esa akɛ suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha wɔ lɛ afee nɛkɛ! Paulo ŋma Korintobii lɛ akɛ, “ejaakɛ Kristo suɔmɔ lɛ nyɛɔ wɔnɔ,” ‘koni wɔhiɛ akakamɔ kɛmiiha wɔhe dɔŋŋ, shi moŋ mɔ ni gbo kɛha wɔ ni atee lɛ shi lɛ.’ (2 Korintobii 5:​14, 15) Lɛlɛŋ, esa akɛ shidaa kɛha Yesu yɛ ewala ni ekɛha yɛ wɔhewɔ lɛ atsirɛ wɔ ni wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni ebiɔ. Nɛkɛ gbɛ nɔ pɛ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ lɛ lɛlɛŋ. Yesu kɛɛ, “kɛji nyɛmiisumɔ mi lɛ, nyɛaaye mikitai lɛ anɔ. Mɔ ni mikitai lɛ yɔɔ edɛŋ ni eyeɔ nɔ lɛ, lɛ ji mɔ ni sumɔɔ mi.”​—Yohane 14:​15, 21; okɛto 1 Yohane 2:​3-5 he.

8. Yesu suɔmɔ lɛ esa efɔŋfeelɔi pii ashihilɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Beni ajwamaŋbɔlɔi, gbalafitelɔi, hii ni kɛ hii feɔ yakayaka nii, julɔi, daatɔlɔi, kɛ amimyelɔi ni yɔɔ blema Korinto lɛ kase Yesu kitai lɛ ahe nii lɛ, amɛtsu Yesu suɔmɔ lɛ he nii kɛtsɔ nakai nifeemɔi lɛ ni amɛkpa feemɔ nɔ. Paulo ŋma yɛ amɛhe akɛ: “Shi agbɛnɛ aju nyɛhe,. . . ni abu nyɛ bem hu yɛ Nuŋtsɔ Yesu [Kristo] gbɛi . . . amli.” (1 Korintobii 6:​9-11) Nakai nɔŋŋ hu, Yesu suɔmɔ lɛ enyɛ mɛi pii anɔ ŋmɛnɛ koni amɛfee tsakemɔi ni sa kadimɔ yɛ amɛshihilɛi amli. Yinɔsaneŋmalɔ John Lord ŋma akɛ: “Ana Kristojamɔ mli anɔkwa kunimyelii lɛ yɛ gbɔmɛi kpakpai ni mɛi ni kpɛlɛɔ etsɔɔmɔi lɛ anɔ lɛ batsɔmɔ lɛ mli. Wɔyɛ shwamɔ ko ni bɛ amɛshihilɛ mli, amɛjeŋba ni anaŋ sane ko ata yɛ he, maŋbii kpakpai ni amɛji, kɛ amɛ Kristofoi asubaŋi kpakpai lɛ ahe odaseyeli.” Mɛɛ sɔrɔtofeemɔ Yesu tsɔɔmɔi lɛ kɛba nɛkɛ!

9. Mɛni fata Yesu toi ni aaabo lɛ he?

9 Eji anɔkwale akɛ, nɔ ko bɛ ni mɔ ko baanyɛ akase ŋmɛnɛ ni he hiaa babaoo fe Yesu Kristo shihilɛ kɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. Bɔfo Paulo wo hewalɛ akɛ, “Nyɛtɛjea nyɛhiɛ nyɛkwɛa . . . Yesu. Lɛlɛŋ, nyɛkwɛa [nakai] mɔ lɛ jogbaŋŋ.” (Hebribii 12:​2, 3, New World Translation) Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ fã yɛ e-Bi lɛ he, yɛ Yesu tsakemɔ be lɛ mli akɛ: “Nyɛboa lɛ toi.” (Mateo 17:⁠5) Shi esa akɛ ama nɔ mi akɛ, babaoo fata Yesu toi ni aaabo lɛ he fe ni aanu nɔ ni ekɛɔ lɛ kɛkɛ. Etsɔɔ efamɔi lɛ kɛ nitsumɔ, hɛɛ, ni aaakase lɛ kɛtsɔ nɔ ni efee lɛ feemɔ yɛ gbɛ ni etsɔ nɔ efee lɛ lɛ nɔ. Wɔtsuɔ Yesu suɔmɔ lɛ he nii, kɛtsɔ wɔhiɛ ni wɔkɛ lɛ aaato akɛ mɔ ni wɔɔnyiɛ enanemaa hei asɛɛ kpaakpa nɔ.

Nɔ ni Yesu Sumɔɔ ni Wɔfee

10. Namɛi Yesu tsɔse, ni kɛha mɛɛ yiŋtoo?

10 Yesu nitsumɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ji ni eshiɛ e-Tsɛ lɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane, ni etsɔse esɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛtsu nakai nitsumɔ lɛ nɔŋŋ. Ekɛɛ eklɛŋklɛŋ kaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛhaa wɔyaa maji ni jwere wɔhewɔhewɔ nɛɛ amli, koni mashiɛ yɛ jɛi hu, ejaakɛ no hewɔ miba.” (Marko 1:​38; Luka 4:43) Yɛ sɛɛ mli, beni etsɔse bɔfoi 12 lɛ jogbaŋŋ lɛ, Yesu fa amɛ akɛ: “Shi ni nyɛyaa nɛɛ, nyɛshiɛa nyɛkɛa akɛ: ‘Ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ eshɛ shi eta.’” (Mateo 10:⁠7) Nyɔji komɛi asɛɛ, beni etsɔse mɛi krokomɛi 70 lɛ, etsu amɛ kɛ famɔ nɛɛ: “Nyɛkɛa amɛ akɛ: ‘Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ ebɛŋkɛ nyɛ.’” (Luka 10:⁠9) Eka shi faŋŋ akɛ Yesu miisumɔ ni esɛɛnyiɛlɔi lɛ afee shiɛlɔi kɛ tsɔɔlɔi.

11. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kaselɔi lɛ baatsu nii babaoo fe bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ etsu lɛ? (b) Mɛni ba kaselɔi lɛ anɔ beni agbe Yesu lɛ?

11 Yesu tee nɔ etsɔse ekaselɔi lɛ eha nitsumɔ nɛɛ. Ekɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ wo amɛ hewalɛ yɛ enaagbee gbɛkɛ ni tsɔ egbele lɛ hiɛ lɛ: “Mɔ ni heɔ minɔ yeɔ lɛ, nitsumɔi ni mitsuɔ lɛ, lɛ hu eeetsu, ni eeetsu nii fe nomɛi tete.” (Yohane 14:12) Esɛɛnyiɛlɔi lɛ anitsumɔi lɛ baadara fe enɔ lɛ ejaakɛ amɛnine baashɛ gbɔmɛi babaoo nɔ yɛ hei babaoo yɛ be kakadaŋŋ mli yɛ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Ni kɛlɛ, beni agbe Yesu lɛ, ekaselɔi lɛ nyɛɛɛ nɔ ko atsu yɛ gbeyeishemɔ hewɔ. Amɛyatee amɛhe ni amɛtsuuu nitsumɔ ni etsɔse amɛ yɛ he akɛ amɛtsu lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi po ku amɛsɛɛ kɛtee wuoyaa nitsumɔ lɛ he ekoŋŋ. Ni kɛlɛ, eha mɛi kpawo nɛɛ nu nɔ ni etaoɔ ni amɛ, kɛ esɛɛnyiɛlɔi krokomɛi lɛ fɛɛ afee lɛ shishi ni amɛhiɛ kpaŋ nɔ gbi ko gbi ko.

12. (a) Mɛɛ naakpɛɛ nii Yesu fee yɛ Galilea Ŋshɔ lɛ naa? (b) Eka shi faŋŋ akɛ mɛni Yesu tsɔɔ beni ebi Petro akɛ ani esumɔɔ Lɛ “fe enɛɛmɛi” lo lɛ?

12 Yesu tsake ehe yɛ adesa gbɔmɔtso mli ni ejie ehe kpo yɛ Galilea Ŋshɔ lɛ naa. Bɔfoi kpawo lɛ yɛ lɛlɛ mli shi amɛshaaa loo ko kwraa yɛ nakai nyɔɔŋ lɛŋ fɛɛ. Yesu tsɛ amɛ kɛjɛ ŋshɔ lɛ naa ni ekɛɛ: “Nyɛfɔa yaa lɛ yɛ lɛlɛ lɛ ninejurɔgbɛ ni nyɛaana nɔ ko.” Beni yaa lɛ yi obɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ kɛ looi ni yaa lɛ miihe afɛ lɛ, mɛi ni yɔɔ lɛlɛ lɛ mli lɛ yoo akɛ Yesu yɔɔ ŋshɔ lɛ naa lɛ, ni amɛsha foi kɛtee he ni emɛɔ yɛ lɛ. Beni Yesu kɛ leebi niyenii ko eha amɛ, ni eka shi faŋŋ akɛ Yesu miikwɛ looi pii ni amɛsha lɛ, ebi Petro akɛ: “Simon, Yona bi, ani osumɔɔ mi fe enɛɛmɛi?” (Yohane 21:​1-15, NW) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yesu miitsɔɔ akɛ, Ani okɛ ohe ekpɛtɛ wuoyaa nitsumɔ lɛ he fe shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ni misaa bo koni oyatsu lɛ?

13. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ eha gbɛ ni esa akɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ atsɔ nɔ atsu esuɔmɔ lɛ he nii lɛ ka amɛjwɛŋmɔŋ waa?

13 Petro ha hetoo akɛ: “Hɛɛ, Nuŋtsɔ, ole akɛ midɔɔ ohe.” Yesu ha hetoo: “Lɛɛ mitoobii lɛ.” Yesu bi lɛ nɔ ni ji shii enyɔ nɔ: “Simon, Yona bi, oosumɔ mi lo?” Petro ha hetoo ekoŋŋ, ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ kɛ nɔmimaa ni wa: “Hɛɛ, Nuŋtsɔ, ole akɛ midɔɔ ohe.” Ni Yesu fa lɛ ekoŋŋ akɛ: “Kwɛmɔ mitooi lɛ.” Yesu bi lɛ nɔ ni ji shii etɛ nɔ: “Simon, Yona bi, oodɔ mihe lo?” Agbɛnɛ Petro werɛ ho ehe diɛŋtsɛ. Gbii fioo ko nɛ ni ekwa Yesu shii etɛ akɛ eleee lɛ, no hewɔ lɛ ekolɛ eesusu akɛ ani Yesu heee enɔkwayeli lɛ eyeee lo. No hewɔ lɛ, Petro ha hetoo nɔ ni ji shii etɛ nɔ, ekolɛ kɛ faikpamɔ gbee akɛ: “Nuŋtsɔ ole nii fiaa; ole akɛ midɔɔ ohe.” Yesu ha lɛ hetoo kɛkɛ akɛ: “Lɛɛ mitooi lɛ.” (Yohane 21:​15-17) Ani yiŋkɔshikɔshi-feemɔ ko baanyɛ ahi nɔ ni Yesu taoɔ ni Petro kɛ ehefatalɔi lɛ afee lɛ he? Kwɛ bɔ ni eha sane lɛ ka amɛyitsoŋ eha​—kɛ agbɛnɛ mɛi fɛɛ ni baafee ekaselɔi ŋmɛnɛ lɛ hu​—akɛ kɛji akɛ amɛmiisumɔ lɛ lɛ, belɛ amɛkɛ amɛhe baawo kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli!

14. Mɛɛ bei krokomɛi amli hu Yesu tsɔɔ gbɛ ni esa akɛ ekaselɔi lɛ atsu esuɔmɔ lɛ he nii yɛ nɔ lɛ yɛ.

14 Nakai ŋshɔnaa sanegbaa lɛ sɛɛ gbii fioo ko lɛ, Yesu pue yɛ gɔŋ ko nɔ yɛ Galilea ni ewie etsɔɔ esɛɛnyiɛlɔi aaafee 500 ni amɛna miishɛɛ lɛ yɛ kpee ko shishi: “No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji lɛ fɛɛ amli gbɔmɛi lɛ kaselɔi, . . . ni nyɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nibii fɛɛ ni miwo nyɛhe kita lɛ anɔ.” (Mateo 28:​19, 20, NW; 1 Korintobii 15:⁠6) Bo lɛ susumɔ he! Hii, yei kɛ gbekɛbii fɛɛ anine shɛ nɛkɛ nitsumɔ nɛɛ nɔŋŋ nɔ. Agbɛnɛ yɛ sɛɛ mli, dani eeekwɔ kɛaaya ŋwɛi lɛ, Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛaatsɔmɔ midasefoi . . . kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 1:⁠8) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ yɛ nɛkɛ ŋaawoo nɛɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Petro kɛɛ, yɛ afii komɛi asɛɛ akɛ: “[Yesu] ewo wɔ kita akɛ wɔshiɛ wɔtsɔɔ maŋ lɛ ni wɔye odase.”​—Bɔfoi lɛ Asaji 10:⁠42.

15. Ŋwanejee ko nyɛŋ ahi mɛni he?

15 Ŋwanejee ko bɛ bɔ ni esa akɛ wɔtsu Yesu suɔmɔ lɛ he nii wɔha lɛ he. Taakɛ ekɛɛ ebɔfoi lɛ: “Kɛji nyɛye mikitai lɛ anɔ lɛ, nyɛaahi misuɔmɔ lɛ mli . . . Kɛji nyɛfee nii ni miwoɔ nyɛ he kita lɛ, no lɛ mishieŋtsɛmɛi ji nyɛ.” (Yohane 15:​10-14) Sanebimɔ lɛ ji: Ani obaajie hiɛsɔɔ kpo yɛ Yesu suɔmɔ lɛ he kɛtsɔ ekita akɛ wɔkɛ wɔhe awo kaselɔ-feemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ toiboo nɔ? Eji anɔkwale akɛ yɛ yiŋtoi sɔrɔtoi komɛi ahewɔ lɛ ekolɛ enɛ feemɔ efeŋ mlɛo kɛhaŋ bo. Shi efeemɔ efeee mlɛo kɛhaaa Yesu hu. Susumɔ tsakemɔi ni enɛ biɔ yɛ edɛŋ lɛ ahe.

Nyiɛmɔ Yesu Nɔkwɛmɔ nɔ lɛ Sɛɛ

16. Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ ko ni yɔɔ naakpɛɛ Yesu kɛha?

16 Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ na ŋwɛi anunyam gbɛhe ni kwɔ grɔŋŋ ni hi fe ŋwɛibɔfoi lɛ fɛɛ anɔ mli ŋɔɔmɔ. Eyɛ nii lɛlɛŋ! Ni kɛlɛ, ejɛ esuɔmɔ mli ejie fɛɛ yɛ ehe, afɔ lɛ akɛ ohiafoi aweku ko mlinyo, ni eda yɛ helatsɛmɛi kɛ adesai ni miigboi ateŋ. Efee enɛ yɛ wɔ hewɔ, taakɛ bɔfo Paulo tsɔɔ mli lɛ: “Nyɛle wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo duromɔ lɛ, akɛ lɛ ni ji niiatsɛ lɛ, etsɔ ohiafo yɛ nyɛ hewɔ, koni nyɛtsɔ ehia lɛ nɔ nyɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi.” (2 Korintobii 8:9; Filipibii 2:​5-8) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ po nɛ! Mɛɛ suɔmɔ kpojiemɔ nɛ! Mɔ ko mɔ ko bɛ ni eŋmɛɛ nibii babaoo he loo ena amanehulu babaoo yɛ mɛi krokomɛi ahewɔ fe lɛ. Ni mɔ ko mɔ ko bɛ ni enyɛ efee nii koni mɛi krokomɛi ana nii babaoo mli ŋɔɔmɔ, hɛɛ, naanɔ wala yɛ emuuyeli mli fe lɛ!

17. Mɛni ji gbɛ ni akɛfɔ wɔhiɛ lɛ, ni mɛni baajɛ esɛɛdii lɛ mli aba?

17 Wɔbaanyɛ wɔnyiɛ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ ni wɔhe aba sɛɛnamɔ aha mɛi krokomɛi tamɔ lɛ. Yesu wo gbɔmɛi hewalɛ shii abɔ ni amɛbatsɔmɔ esɛɛnyiɛlɔi. (Marko 2:​14; Luka 9:​59; 18:22) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Petro ŋma akɛ: “Enɛ nɔŋŋ hewɔ atsɛ nyɛ, ejaakɛ Kristo hu na amanehulu eha nyɛ ni ekɛto okadi efɔ shi eha nyɛ, koni nyɛnyiɛ enanemaa hei lɛ asɛɛ.” (1 Petro 2:21) Ani obaatsu Kristo suɔmɔ lɛ he nii kɛ ebiɔ ni ona amanehulu po koni okɛsɔmɔ e-Tsɛ lɛ taakɛ efee lɛ? Kwɛ bɔ ni nifeemɔ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ he aaaba sɛɛnamɔ aha mɛi krokomɛi aha! Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛtsɔ Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ kɛ tsɔɔmɔi ni enine shɛ nɔ kɛjɛ e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ lɛ kɛ nitsumɔ nɔ lɛ, “ooohere bo diɛŋtsɛ kɛ mɛi ni boɔo toi lɛ fɛɛ yiwala.”​—1 Timoteo 4:⁠16.

18. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔ nɔ Yesu fee efɔ shi yɛ su ni ehiɛ yɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ mli? (b) Te gbɔmɛi tsu Yesu su kɛ baŋ lɛ he nii amɛha tɛŋŋ?

18 Bɔni afee ni wɔnyɛ wɔye wɔbua gbɔmɛi jogbaŋŋ lɛ, esa akɛ wɔnu he wɔha amɛ taakɛ Yesu fee lɛ. Gbalɛ ko wie ehe akɛ: “Eeena ohiafo kɛ mɔ ni efi lɛ lɛ mɔbɔ.” (Lala 72:13) Esɛɛnyiɛlɔi lɛ baanyɛ akadi akɛ Yesu “sumɔ” mɛi ni ewie etsɔɔ amɛ lɛ ni akɛ eesumɔ ni eye ebua amɛ diɛŋtsɛ. (Marko 1:​40-42; 10:21) Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Beni ena mɛi babaoo lɛ, emusuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛ hewɔ, akɛni etɔ amɛ ni amɛfee yuuyaa tamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ lɛ.” (Mateo 9:36) Eshafeelɔi ni ehiii kwraa lɛ po nu esuɔmɔ lɛ he ni egbala amɛ kɛba eŋɔɔ. Egbee kɛ wiemɔ, enifeemɔ, kɛ gbɛ ni etsɔɔ nɔ etsɔɔ nii lɛ ha amɛhe jɔ amɛ. Nɔ ni jɛ mli ba ji, toohelɔi kɛ ajwamaŋi ni anyaŋeɔ amɛ lɛ po tao esɛɛ gbɛ.​—Mateo 9:​9-13; Luka 7:​36-38; 19:​1-10.

19. Paulo kase Yesu yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni baajɛ nakai nɔŋŋ ni wɔɔfee lɛ mli aba?

19 Yesu klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli kaselɔi lɛ kase esuɔmɔ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ. Paulo ŋma eyaha mɛi komɛi ni esɔmɔ amɛ lɛ akɛ: “Wɔmli jɔ yɛ nyɛteŋ, taakɛ bɔ ni biianyɛ hiɛɔ lɛ diɛŋtsɛ ebii dɔdɔɔɔdɔ lɛ. . . . Wɔwieɔ wɔtsɔɔ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ, tamɔ bɔ ni tsɛ ko wieɔ etsɔɔ ebii, ni wɔshɛjeɔ nyɛmii hu.” (1 Tesalonikabii 2:​7-11) Ani onuɔ he ni osusuɔ mɛi ni yɔɔ oshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ ahe taakɛ fɔlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ feɔ kɛhaa amɛbii ni amɛsumɔɔ amɛ lɛ? Kɛ ojie henumɔ ni tamɔ nɛkɛ kpo yɛ ogbee ni okɛwieɔ, kɛ bɔ ni ofeɔ ohiɛ ohaa, kɛ onifeemɔi amli lɛ, eeeha Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ aŋɔɔ mɛi ni tamɔ gwantɛŋi lɛ anaa.

20, 21. Mɛni ji ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nɔkwɛmɔ nii komɛi ni kɔɔ gbɔmɛi ni nyiɛ Yesu suɔmɔ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ lɛ ahe?

20 Fɛi be ko mli yɛ Spania ni Odasefoi enyɔ ko kɛ yoo nukpa ko ni hiɛ akpaketso ni etsu muu lɛ fɛɛ mli efee ŋanii diɛŋtsɛ akɛni lai ni eyɔɔ lɛ fɛɛ eta lɛ kpe. Eemɛ ni ebinuu ajɛ nitsumɔ aba ni ebagba lai lɛ eko eha lɛ. Odasefoi lɛ folɔ ni amɛgbala lai lɛ, ni amɛshi woji tɛtrɛbii komɛi hu amɛha lɛ koni ekane. Beni binuu lɛ ku esɛɛ eba lɛ, suɔmɔ ni Odasefoi lɛ kɛsusu enyɛ lɛ he lɛ sa ehiɛ aahu akɛ ekane woji lɛ, eje Biblia lɛ kasemɔ shishi, ni abaptisi lɛ, ni etsɛɛɛ ni ekɛ ehe wo gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli.

21 Nuu ko kɛ eŋa tsɔɔ mli amɛtsɔɔ Odasefoi enyɔ ko ni miiba abasara amɛ yɛ Australia lɛ akɛ amɛbɛ shika ni amɛkɛaalɛ amɛweku lɛ. Wu kɛ ŋa Odasefoi lɛ tee shwapo mli ni amɛyahe niyenii amɛha amɛ, kɛ daaŋjiemɔ nibii ni fata he kɛha gbekɛbii lɛ. Enɛ fee fɔlɔi lɛ awerɛho ni amɛbɔi yaafo, ni amɛmiikɛɛ akɛ amɛhao aahu akɛ amɛsusu amɛhe ni amɛaagbe po he. Mɛi enyɔ lɛ fɛɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ, ni abaptisi ŋa lɛ nyɛsɛɛ nɛɛ. Yoo ko ni yɔɔ U. S. Amerika ni hiɛ Yehowa Odasefoi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ bɔ amaniɛ nɛkɛ yɛ be mli ni ekɛ amɛteŋ mɔ kome ekpe sɛɛ lɛ akɛ: “Mikaiii nɔ ni wɔwie he lɛ diɛŋtsɛ, shi nɔ ni mikaiɔ ji bɔ ni ejie mlihilɛ kpo etsɔɔ mi, kɛ gbɔfeemɔ kɛ heshibaa su ni ehiɛ lɛ. Minu he diɛŋtsɛ akɛ mikpɛtɛ lɛ akɛ gbɔmɔ. Minyaa enaanyobɔɔ su lɛ he kɛbashi ŋmɛnɛ gbi nɛɛ.”

22. Yɛ be mli ni wɔsusu Yesu shihilɛ lɛ he wɔgbe naa nɛɛ, mɛɛ sane naa wɔmuɔ yɛ ehe?

22 Kɛ wɔtsu Yesu suɔmɔ lɛ he nii kɛtsɔ nitsumɔ ni etsu lɛ ni wɔɔtsu lɛ nakai kɛ agbɛnɛ yɛ gbɛ ni etsu lɛ lɛ nɔ lɛ, mɛɛ naakpɛɛ jɔɔmɔi wɔbaana mli ŋɔɔmɔ nɛkɛ! Yesu dalɛ loo egbojee lɛ yɛ faŋŋ ni ehaa nɔ fɛɛ nɔ nɔ. Etsirɛɔ wɔ ni wɔha Roma amralo Pontio Pilato wiemɔi nɛɛ ajije: “Naa! Gbɔmɔ lɛ nɛ!” Hɛɛ, lɛlɛŋ, “Gbɔmɔ lɛ,” gbɔmɔ ni fe mɔ fɛɛ mɔ ni ehi shi pɛŋ.​—Yohane 19:⁠5.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Te Yesu suɔmɔ lɛ da ha tɛŋŋ?

◻ Esa akɛ Yesu suɔmɔ lɛ aha wɔsumɔ namɔ, ni mɛni esa akɛ esuɔmɔ lɛ atsirɛ wɔ ni wɔfee?

◻ Mɛɛ nitsumɔ Yesu tsu?

◻ Yesu ji niatsɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni hewɔ ebatsɔ ohiafo lɛ?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ wɔtsɔ wɔkase Yesu yɛ bɔ ni esɔmɔ mɛi krokomɛi eha lɛ mli?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yesu fee nɔkwɛmɔ nɔ ni kɔɔ suɔmɔ ni ajieɔ lɛ kpo lɛ he

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Yesu fee bɔ ni esa akɛ ekaselɔi lɛ ajie suɔmɔ kpo atsɔɔ lɛ lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni mɔɔ shi waa

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje