Saji ni Jɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ Nɔ
Gilead—Kpokpaa Kɛha Gbɔmɛi ni Yɔɔ Ekaa
BENI eshwɛ fioo ni Israel baafo Yordan Faa lɛ kɛyabote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Mose wo amɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛhe awaa ni nyɛfea ekaa. . . . Yehowa o-Nyɔŋmɔ lɛ ji mɔ ni kɛo nyiɛ.”—5 Mose 31:6.
Reuben kɛ Gad akutsei lɛ kɛ Manase akutso lɛ fã fata ŋaawoo ni Mose kɛha nɛɛ he. Amɛna akɛ ‘Gilead shikpɔŋ lɛ, kooloi alɛɛ shikpɔŋ ni,’ no hewɔ lɛ amɛbi ni akɛ jɛmɛ aha amɛ ni amɛhi Gilead kpokpaa lɛ nɔ.—4 Mose 32:1-40.
Gilead shikpɔŋ lɛ kã afã kroko lɛ, yɛ Yordan bokagbɛ. Bokagbɛ shikpɔŋ lɛ fɛɛ feɔ nɛkɛ shikpɔŋ nɛɛ, kɛjɛ Ŋshɔ ni Egbo lɛ kooyigbɛ naabu lɛ aahu kɛbashi Galilea Ŋshɔ lɛ he. Nɛkɛ kpokpaa nɛɛ kwɔɔ kɛjɛɔ Yordan Jɔɔ lɛ mli aahu kɛyaa shikpɔji tɛtrɛɛ kɛ gɔŋkpɔi koklobii lɛ anɔ. No hewɔ lɛ Gilead ji kpokpaa fɛfɛo kɛha ŋmaa dumɔ kɛ kooloi alɛɛ. Mfoniri ni yɔɔ yiteŋgbɛ lɛ haa onyɛɔ oleɔ bɔ ni Gilead fã ko tamɔ eha. Shi mɛni hewɔ akɛ ekaafeemɔ tsaa nɛkɛ kpokpaa fɛfɛo nɛɛ nɔ lɛ?
Eka shi faŋŋ akɛ akutsei ni hala akɛ amɛbaahi Gilead lɛ efeee nakai yɛ gbeyeishemɔ hewɔ. Kaimɔ akɛ amɛkpɛlɛ akɛ amɛbaafo Yordan ni amɛkɛ henyɛlɔi lɛ ayawuu yɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Ni beni amɛku amɛsɛɛ amɛba Gilead lɛ, ekaa babaoo he miihia amɛ lolo. Mɛni hewɔ? Ojogbaŋŋ, amɛyɛ husu lɛ naa, ni Amonbii ni yɔɔ wuoyi-bokagbɛ kɛ Siriabii ni yɔɔ kooyigbɛ lɛ kɛ tutuamɔ baaba amɛnɔ. Ni amɛtutua amɛ hu kɛ̃..—Yoshua 22:9; Kojolɔi 10:7, 8; 1 Samuel 11:1; 2 Maŋtsɛmɛi 8:28; 9:14; 10: 32, 33.
Nakai tutuamɔi lɛ bafee bei krɛdɛɛi komɛi ni ekaa he bahia. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, beni Yehowa ha Amonbii lɛ ye Gilead nɔ sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ shwa amɛhe ni amɛtsɔ amɛhe kɛtee “nuu kakalɔ,” mɔ ni atsɛɔ etsɛ akɛ Gilead hu lɛ ŋɔɔ kɛha hiɛnyiɛmɔ. Nɛkɛ nuu kãkãlɔ, loo ekaalɔ nɛɛ gbɛi ji Yefta. Ale lɛ jogbaŋŋ yɛ kita ko ni jieɔ lɛ kpo akɛ, eyɛ mli akɛ eji ekaalɔ moŋ, shi etao Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ kɛ esɛɛfimɔ sɛɛ gbɛ lɛ hewɔ. Yefta ka kita akɛ kɛ Nyɔŋmɔ ye ebua lɛ ni enyɛ eye Amonbii yiwalɔi lɛ anɔ lɛ, ekɛ mɔ klɛŋklɛŋ ni baaje kpo kɛjɛ eshia ni ekɛ lɛ abakpe lɛ ‘baafee shaa afɔle,’ loo afɔleshaa nɔ eha Nyɔŋmɔ.a Nakai mɔ lɛ bafee Yefta bi koome pɛ ni eyɔɔ, ebiyoo lɛ, mɔ ni tee eyasɔmɔ yɛ sɛɛ mli yɛ Nyɔŋmɔ sɔlemɔ we lɛ. Hɛɛ, Yefta, kɛ agbɛnɛ, yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ebiyoo lɛ hu jie ekaa kpo.—Kojolɔi 11:1, 4-40.
Ekaa kpojiemɔ ko ni ekolɛ aleee jogbaŋŋ lɛ ba mli yɛ Saul beaŋ. Kɛ ootao ofee shihilɛ ni ba lɛ he mfoniri lɛ, kaimɔ akɛ beni Saul batsɔ maŋtsɛ lɛ, Amonbii lɛ kɛ hegbeyeiwoo ka akɛ amɛbaafamɔ hii ni yɔɔ Yabesh-gilead, ni ekolɛ eyɔɔ nujɔɔ shikpɔŋ ni ka shi kɛjɛ gɔji lɛ anɔ aahu kɛbashi Yordan naa lɛ fɛɛ aninejurɔ hiŋmɛii. Kɛkɛ ni Saul bua asraafoi anaa oya koni amɛyawaje Yabesh. (1 Samuel 11:1-11) Beni nɛkɛ nii ni ba nɛɛ yɔɔ wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, agbɛnɛ nyɛhaa wɔyaa Saul nɔyeli lɛ naagbee beaŋ ni wɔyakwɛa bɔ ni ajie ekaa kpo aha.
Ekolɛ obaakai akɛ Saul kɛ ebihii lɛ ateŋ mɛi etɛ gboi yɛ ta ko ni amɛkɛ Filistibii lɛ wuu lɛ mli. Nakai henyɛlɔi lɛ fo Saul yitso ni amɛkɛ Saul kɛ ebihii lɛ agbohii tsotsoro Bet-shan gbogbo lɛ he yɛ kunimyeli mli. (1 Samuel 31:1-10; kɛ okwɛ ninejurɔ gbɛ lɛ, onaa Bet-shan gɔŋkpɔ lɛ ni atsa.) Enɛ he amaniɛbɔɔ yashɛ Yabesh, yɛ Gilead gɔji lɛ anɔ yɛ Yordan sɛɛ. Mɛni Gileadbii baanyɛ amɛfee, yɛ henyɛlɔ ni he wa waa, aahu po akɛ enyɛ eye lsrael maŋtsɛ lɛ nɔ kunim butuu nɛɛ he?
Kwɛmɔ shikpɔŋ he mfoniri lɛ nɔ ni okɛnyiɛ nɔ ni ba lɛ sɛɛ. “Hii ekaalɔi lɛ fɛɛ te shi ni amɛnyiɛ nyɔɔŋnyɔɔŋ fɛɛ, ni amɛyajie Saul gbonyo lɛ kɛ ebihii lɛ agbohii lɛ kɛjɛ Bet-shan gbogbo lɛ he, ni amɛkɛba Yabesh, ni amɛbashã amɛ yɛ jɛi.” (1 Samuel 31:12) Hɛɛ, amɛtee nyɔɔŋteŋ tutuamɔ ko, kɛyashɛ he ni henyɛlɔi lɛ ahewalɛ yɔɔ lɛ tɔ̃ɔ. Obaanyɛ onu nɔ hewɔ ni Biblia lɛ tsɛɔ amɛ kãkãlɔi, loo ekaalɔi lɛ shishi.
Yɛ be ko sɛɛ lɛ, akutsei nyɔŋma tse amɛhe ni amɛyato kooyigbɛ Israel maŋtsɛyeli lɛ shishi, ni Gilead fata amɛhe. Jeŋmaji ni ebɔle amɛ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ Siriabii, no sɛɛ lɛ Ashurbii lɛ bɔi nakai shikpɔŋ ni yɔɔ Yordan bokagbɛ lɛ fãi komɛi kɔlɔmɔ. No hewɔ lɛ, yɛ tsutsu ekaa kpojiemɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Gileadbii na nɔ waa yɛ husu naa shikpɔŋ ni eyafee lɛ hewɔ.—1 Maŋtsɛmɛi 22:1-3; 2 Maŋtsɛmɛi 15:29.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Nibii ni aŋmala ashwie shi lɛ hesusumɔ jogbaŋŋ haa wiemɔ ni awieɔ akɛ Yefta gbe ebi lɛ ekɛsha afɔle lɛ feɔ amale. Kwɛmɔ Insight on the Scriptures, ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ, Volume 2, baafai 27-8.
[Shikpɔŋ he mfoniri ni yɔɔ baafa 8]
(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)
GALILEA ŊSHƆ
ŊSHƆ NI EGBO
Yɔɔdan Faa
Bet-shan
Ramot-gilead
Yabesh
GILEAD
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Edamɔ shikpɔŋ he mfoniri ni ehe hegbɛ ji Pictorial Archive (Near Eastern History) Est. kɛ Survey of Israel nɔ̃ lɛ nɔ.
[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 9 lɛ Jɛ]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.
[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 8 lɛ Jɛ]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.