Amonbii lɛ Gbɔmɛi ni Kɛ Hetsɛ̃ To Ejurɔfeemɔ Najiaŋ
ŊMƐNƐŊMƐNƐ beaŋ maŋ ni atsɛɔ lɛ Amman, ni ji Hashembii a-Yordan maŋtsɛyeli lɛ maŋtiase lɛ, kɛ gbɔmɛi ni egboi ni amɛshi shikpɔŋ nɔ lɛ akaimɔ toɔ. No mli lɛ atsɛɔ amɛ Amonbii. Namɛi ni, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ amɛ shigbeemɔ lɛ mli?
Amonbii lɛ ji Lot, nuu jalɔ lɛ seshibii. (1 Mose 19:35-38) Akɛni Lot ji Abraham wɔfase hewɔ lɛ, ekolɛ obaakɛɛ akɛ nyɛmimɛi abii ji Amonbii kɛ Israelbii lɛ. Shi kɛlɛ, Lot shwiei lɛ kɛ amɛhe wo apasa nyɔŋmɔi ajamɔ mli. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ tee nɔ ena amɛhe miishɛɛ. Beni Israel maŋ lɛ bɛŋkɛ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ bɔ amɛ kɔkɔ akɛ: “Kaahao [Amonbii lɛ], ni asaŋ okɛ amɛ akawu; ejaakɛ mikɛ Amonbii lɛ ashikpɔŋ lɛ eko haŋo, ejaakɛ miŋɔha Lotbii lɛ akɛ amɛgbɛfaŋnɔ.”—5 Mose 2:19.
Ani Amonbii lɛ ahiɛ sɔ ejurɔfeemɔ ni tamɔ nɛkɛ? Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, amɛkpoo akɛ amɛaakpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa ehã amɛ nɔ ko. Amɛjie yiwalɛ ni sɛɛ efooo kpo yɛ Nyɔŋmɔ webii, Israel he, ni amɛkɛto ejurɔ ni Nyɔŋmɔ fee amɛ lɛ najiaŋ. Eyɛ mli akɛ Israelbii lɛ kɛ woo ha Yehowa famɔ lɛ ni amɛkɛ ekãafeemɔ tutuaaa amɛ moŋ, shi Amonbii kɛ amɛ nyɛmimɛi Moabbii lɛ nu he akɛ aawo amɛhe gbeyei. Eji anɔkwale akɛ, Amonbii lɛ kɛ tawuu tutuaaa amɛ moŋ, shi amɛyabɔ gbalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Bileam lɛ apaa ni amɛbi ni elomɔ Israel!—4 Mose 22:1-6; 5 Mose 23:3-6.
Kɛkɛ ni naakpɛɛ nɔ ko ba. Biblia lɛ bɔɔ amaniɛ akɛ Bileam nyɛɛɛ elomɔ amɛ. Jɔɔmɔi kɛkɛ enyɛ ejaje eshwie amɛnɔ, akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni jɔɔo lɛ, aaajɔɔ lɛ, ni mɔ fɛɛ mɔ ni lomɔɔo lɛ, aaalomɔ lɛ!” (4 Mose 24:9) Kulɛ esa akɛ mɛi ni sane lɛ kɔɔ amɛhe, ni Amonbii lɛ fata he lɛ akase nɔ ko waa kɛjɛ enɛ mli: Kɛ ekɔɔ Nyɔŋmɔ webii ahe lɛ, efeɔ klalo, akɛ eeedamɔ mli eha amɛ!
Shi, Amonbii lɛ tee nɔ amɛtao gbɛi ni amɛaatsɔ nɔ amɛte shi amɛwo Israel. Yɛ Kojolɔi abe lɛ mli lɛ, Amon kɛ Moab kɛ Amalek fee ekome kɛtutua Shiwoo Shikpɔŋ lɛ, ni amɛtee nɔ kɛyashɛ Yeriko. Shi, kunimyeli lɛ sɛɛ etsɛɛɛ, beni Israelnyo Kojolɔ Ehud shwie tutualɔi lɛ kɛtee lɛ. (Kojolɔi 3:12-15, 27-30) Toiŋjɔlɛ be kuku ko ni bɛ shiŋŋ tee nɔ kɛyashi Kojolɔ Yefta gbii lɛ amli. No mli lɛ Israel maŋ lɛ eyagbee wɔŋjamɔ mli, no hewɔ lɛ Yehowa jie ehebuu kɛjɛ amɛhe. Nyɔŋmɔ kɛ nɔ ni shɛɔ afii 18 “hɔ̃ɔ amɛ eha . . . Amonbii.” (Kojolɔi 10:6-9) Asaa aye Amonbii lɛ anɔ kunim butuu yɛ be mli ni Israelbii lɛ kwa wɔŋjamɔ ni amɛbua amɛhe naa yɛ Yefta hiɛnyiɛmɔ shishi lɛ.—Kojolɔi 10:16-11:33.
Be ni kojolɔi kɛye Israel nɔ lɛ ba naagbee beni awo Saul, akɛ eklɛŋklɛŋ maŋtsɛ lɛ. Beni Saul je enɔyeli lɛ shishi nɔŋŋ pɛ ni Amon tee hetsɛ̃ lɛ shi ekoŋŋ. Maŋtsɛ Nahash tutua Yabesh-Gilead ni ji Israel maŋ lɛ trukaa. Beni nakai maŋ lɛ mli hii lɛ bi ni atao toiŋjɔlɛ lɛ, Nahash ni ji Amonnyo lɛ jaje sane ni woɔ mɔ mlila waa nɛɛ: “Kɛ nyɛaaha mafamɔ nyɛ fɛɛ nyɛ ninejurɔ hiŋmɛii lɛ, ja no dani mikɛ nyɛ aaakpaŋ.” Yinɔsaneŋmalɔ Flavius Josephus jaje akɛ, afee enɛ akɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ akɛfãa he kɛyashɛɔ he ko, koni “kɛ amɛkɛ amɛ tsɛŋi lɛ ha amɛ abɛkugbɛ hiŋmɛii anɔ lɛ, amɛtsɔmɔ mɛi ni sɛɛnamɔ ko kwraa bɛ amɛhe kɛha tawuu.” Ni kɛlɛ, yiŋtoo pɔtɛɛ ni yɔɔ fãmɔ ni yiwalɛ yɔɔ mli nɛɛ sɛɛ ji ni akɛfee Israelbii nɛɛ ahiɛshishwiemɔ he okadi.—1 Samuel 11:1, 2.
Amonbii lɛ kɛ hetsɛ̃ eto Yehowa ejurɔfeemɔ lɛ najiaŋ ekoŋŋ. Yehowa ekuuu ehiɛ eshwieee hegbeyeiwoo ni ehiii nɛɛ nɔ. “Ni beni Saul nu nakai [Nahash] wiemɔi lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ bayi enɔ, ni emli wo la naakpa.” Saul bua asraafoi akuu ni feɔ hii tabilɔi 330,000 anaa, yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ gbɛtsɔɔmɔ shishi, ni amɛye Amonbii lɛ anɔ kunim butuu akɛ ‘amɛteŋ mɛi enyɔ eshwɛɛɛ yɛ hekome.’—1 Samuel 11:6, 11.
Pɛsɛmkunya nibii ni Amonbii lɛ diɛŋtsɛ sumɔɔ ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ, amɛ yiwalɛ ni mɔbɔnalɛ bɛ mli, kɛ amɛ hiɛjoomɔ lɛ, ha amɛhiɛ kpata kwraa yɛ naagbee. Taakɛ Yehowa gbalɔ Zefania egba efɔ shi lɛ, amɛbatsɔmɔ ‘tamɔ Gomora . . . naanɔ amaŋfɔi . . . ejaakɛ amɛbɔ Yehowa Zebaot maŋ lɛ ahora, ni amɛwó amɛhe nɔ yɛ amɛnɔ.’—Zefania 2:9, 10.
Esa akɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ je lɛŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ akadi nɔ ni ba Amon nɔ lɛ. Nakai nɔŋŋ hu Nyɔŋmɔ ejie mlihilɛ ko kpo etsɔɔ jeŋmaji lɛ, ni eŋmɛ gbɛ koni amɛya nɔ amɛhi enaneshi maaŋoo ni ji shikpɔŋ lɛ nɔ. Shi, yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaakwɛ shikpɔŋ lɛ nɔ moŋ lɛ, pɛsɛmkunya maji lɛ miifite lɛ, ni amɛkɛ nuklea hiɛkpatamɔ po ewo shibɔlemɔ ŋulami lɛ hiɛkpatamɔ he gbeyei. Yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaafee Yehowa jálɔi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ejurɔ lɛ, bei pii lɛ majimaji lɛ jieɔ hetsɛ̃ kpo, ni amɛkɛ yiwaa ni mli wa waa baa amɛnɔ. No hewɔ lɛ, nɔ ni akaseɔ yɛ Amonbii lɛ ahe ji akɛ, Yehowa ebuuu hetsɛ̃ ni akɛtoɔ ejurɔ ni efeɔ lɛ najiaŋ lɛ akɛ nɔ ko bibioo. Ni yɛ ebe ni sa mli lɛ ebaatsu he nii, taakɛ efee yɛ blema beaŋ lɛ pɛpɛɛpɛ.—Okɛto Lala 2:6-12 he.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]
Roma nibii ni hiɛ ekpata yɛ Amman, he ni Raba, Amonbii amaŋtiase lɛ yɔɔ
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]
Amonbii lɛ hi biɛ
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Pictorial Archives (Near Easter History) Est.
[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 8 lɛ Jɛ]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.