Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w93 12/1 bf. 14-19
  • Heshibaa He Nɔkwɛmɔ Nii Ni Sa Akɛ Akase

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Heshibaa He Nɔkwɛmɔ Nii Ni Sa Akɛ Akase
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Yehowa Nyɔŋmɔ Baa Ehe Shi
  • Kristo Heshibaa he Nɔkwɛmɔ nɔ Lɛ
  • Bɔfo Paulo, Heshibaa he Nɔkwɛmɔ nɔ Fɛfɛo
  • Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Nɔkwɛmɔ Nii
  • Jiemɔ Heshibaa Diɛŋtsɛ Kpo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2005
  • Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Okɛ Heshibaa Aha Ohe?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
  • Yehowa Shwɛɛɛ Etsuji Ni Baa Amɛhe Shi Lɛ Ahe Kwraa
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2019
  • Yesu Ba Ehe Shi ni Ekɛto Okadi Eha Wɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2012
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
w93 12/1 bf. 14-19

Heshibaa He Nɔkwɛmɔ Nii Ni Sa Akɛ Akase

“Bo diɛŋtsɛ oheshibaa lɛ baaha matsɔ agbo.”​—LALA 18:​35, New World Translation.

1. Mɛɛ heshibaa he odaseyeli ko anyɛɔ anaa yɛ Buu Mɔɔ Asafo lɛ tsutsu sɛinɔtalɔ ko he?

JOSEPH F. RUTHERFORD ji mɔ ko ni naa mɔ nɔ hewalɛ waa, ejaakɛ ekwɔ fe ninetalɔi ekpaa ni etsiimɔ hu fe ŋsɛnii tɛi 200. Ni hewalɛ yɛ egbee kɛ wiemɔ mli, ni ekɛtsu nii, jeee ni ekɛha ale Yehowa gbɛi lɛ bɔ ni afeko nakai da kɛkɛ, shi moŋ ni ekɛkpa Kristendom jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ osatofeemɔ lɛ he mama, ni etsɛ amɛjamɔ lɛ akɛ “etsɔɔ mɔ tsɔne ni etswaa ojo.” Shi eyɛ mli akɛ hewalɛ yɛ ewiemɔi amli moŋ, shi kɛ ekɛ nitsumɔ he yitso Betel weku lɛ miisɔle lɛ, etsɔɔ tamɔ gbekɛ nuu bibioo ko ni kɛ etsɛ miiwie, ni ekɛyeɔ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa ni ka ekɛ e-Feelɔ lɛ teŋ, kɛ heshibaa ni eyɔɔ lɛ he odase. Hɛɛ, ebaa ehe shi waa tamɔ gbekɛ bibioo.​—Mateo 18:​3, 4.

2. Mɛɛ gbɛ krɛdɛɛ ko nɔ esoro Yehowa webii yɛ, kɛ akɛ amɛ to je lɛŋ bii aŋkroaŋkroi ahe?

2 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yehowa anɔkwa tsuji fɛɛ baa amɛhe shi. Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, anaa amɛ akɛ esoro amɛ kwraa yɛ jeŋ, ni ŋmɛnɛ eyi obɔ kɛ gbɔmɛi henɔwolɔi, fe bei fɛɛ ni eho lɛ mlibii ahe. Gbɔmɛi ni yɔɔ gbɛhei ni nɔ kwɔlɔ kɛ hewalɛ, niiatsɛmɛi kɛ nilelɔi, kɛ ohiafoi kɛ mɛi ni ehia amɛ yɛ gbɛi krokomɛi anɔ lɛ po ateŋ mɛi pii woɔ amɛhe nɔ.

3. Mɛni abaanyɛ akɛɛ yɛ yibii ni henɔwomɔ woɔ lɛ he.

3 Henɔwomɔ kɛ béi kɛ amanehulu babaoo baa. Lɛlɛŋ, haomɔ ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ nɛɛ je shishi ejaakɛ ŋwɛibɔfo ko wo ehe nɔ, ni eetao ni aja lɛ yɛ gbɛ ni ji Bɔlɔ, Yehowa Nyɔŋmɔ kome pɛ nɔ̃ lɛ nɔ. (Mateo 4:​9, 10) Kɛfata he lɛ, ani nakai mɔ ni fee ehe Abonsam kɛ Satan lɛ yeee omanye yɛ klɛŋklɛŋ yoo, ni ji Hawa lakamɔ mli, kɛtsɔ henɔwomɔ henumɔ ni etee lɛ shi yɛ emli, ni ewo lɛ shi akɛ kɛ eye tso yibii ni agu amɛ yeli lɛ, eeetsɔ tamɔ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ, ni eeele ekpakpa kɛ efɔŋ lɛ nɔ? Eji yoo lɛ baa ehe shi kulɛ, ebaakɛɛ akɛ, ‘Mɛni hewɔ esa akɛ masumɔ ni matamɔ Nyɔŋmɔ?’ (1 Mose 3:4, 5) Kɛ wɔsusu shihilɛ ni ehiii ni adesai yɔɔ mli, yɛ gbɔmɔtsoŋ, jwɛŋmɔ mli, kɛ jeŋba mli lɛ he lɛ, kwɛ bɔ ni naajiemɔ ko bɛ kɛha henɔwomɔ yɛ adesai agbɛfaŋ! Ebɛ naakpɛɛ akɛ wɔkaneɔ akɛ Yehowa nyɛɔ “hewoo kɛ hetsɔɔmɔ”! (Abɛi 8:13) Nɔ ni yɔɔ sɔrɔto kwraa yɛ henɔwolɔi fɛɛ ahe ji heshibaa he nɔkwɛmɔ nii ni anaa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli lɛ.

Yehowa Nyɔŋmɔ Baa Ehe Shi

4. Mɛɛ ŋmalɛi tsɔɔ akɛ Yehowa baa ehe shi?

4 Yehowa Nyɔŋmɔ​—Ŋwɛi Flooflonyo lɛ, Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ, naanɔ Maŋtsɛ lɛ​—baa ehe shi. (1 Mose 14:22) Ani eeenyɛ ebalɛ nakai? Hɛɛ, eeenyɛ! Maŋtsɛ David wie, taakɛ aŋma yɛ Lala 18:35 (NW) lɛ akɛ: “Oooŋɔ oyiwalaheremɔ tsɛŋ lɛ oha mi, ni bo diɛŋtsɛ oninejurɔ aaahiɛ mimli, ni bo diɛŋtsɛ oheshibaa lɛ baaha matsɔ agbo.” Eyɛ faŋŋ akɛ, Maŋtsɛ David jie Yehowa heshibaa lɛ yi akɛ no haa lɛ, David, tsɔɔ agbo. Agbɛnɛ hu, wɔkaneɔ yɛ Lala 113:​6, (NW) akɛ Yehowa “baa ehe shi ni ekwɛɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ.” Shishitsɔɔmɔi krokomɛi kaneɔ akɛ, “[e]kotoɔ shi ni ekwɛɔ,” (New International Version) “baa shi ni ekwɛɔ shikpɔŋ tɔ̃ɔ.”​—The New English Bible.

5. Mɛɛ nibii komɛi ni ba yeɔ Yehowa heshibaa lɛ he odase?

5 Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ba ehe shi yɛ bɔ ni ekɛ Abraham ye ha lɛ mli, beni eŋmɛ Abraham gbɛ ni ebi saji yɛ E-jalɛ lɛ he, yɛ eyiŋ ni eto akɛ eeekpata Sodom kɛ Gomora yiwalɛ maji lɛ ahiɛ lɛ hewɔ lɛ.a (1 Mose 18:23-32) Ni beni Yehowa jie eyiŋtoo kpo akɛ ebaakpata Israel maŋ lɛ hiɛ​—yɛ be ko mli lɛ, yɛ wɔŋjamɔ hewɔ, yɛ be kroko hu mli lɛ, yɛ atuatsemɔ hewɔ lɛ​—Mose kɛ Yehowa wie yɛ bei sɔrɔtoi enyɔ lɛ fɛɛ mli tamɔ nɔ ni ekɛ adesa kroko miiwie. Yehowa kɛɛ yɛ bei sɔrɔtoi enyɔ lɛ fɛɛ mli akɛ, ‘Mose, osane ja.’ Etsɔɔ heshibaa yɛ E-gbɛfaŋ akɛ ekpɛlɛ Mose faikpamɔi yɛ E-webii Israel hewɔ lɛ nɔ. (2 Mose 32:​9-14; 4 Mose 14:​11-20) Anaa bɔ ni Yehowa kɛ adesai ye ha yɛ heshibaa hiɛ-kɛ-hiɛ lɛ he nɔkwɛmɔ nii krokomɛi yɛ bɔ ni ekɛ Gideon kɛ Yona ye ha lɛ mli, taakɛ aŋmala yɛ Kojolɔi 6:36-40 kɛ Yona 4:​9-11 lɛ.

6. Mɛɛ Yehowa su ko jieɔ eheshibaa lɛ kpo babaoo?

6 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ hoo kwraa lɛ, awieɔ shii nɛɛhu sɔŋŋ akɛ Yehowa ‘mli fuuu mra.’b Tsuishitolɔ ni Yehowa ji, kɛ emli ni fuuu mra, yɛ bɔ ni ekɛ adesai bɔɔ nii ni yeee emuu lɛ eye eha yɛ afii akpei abɔ lɛ mli fɛɛ lɛ ji heshibalɔ ni eji lɛ he odaseyeli. Henɔwolɔi etooo amɛtsui shi, amɛjieɔ mlifu kpo mra, ni esoro no kwraa yɛ tsuishiŋmɛɛ he. Kwɛ bɔ ni Yehowa heshibaa lɛ haa adesai ni yeee emuu lɛ ahenɔwomɔ lɛ feɔ kwashiai asane ha! Akɛni akɛɔ wɔ akɛ wɔfee “Nyɔŋmɔ kaselɔi tamɔ bii ni asumɔɔ” hewɔ lɛ, esa akɛ wɔba wɔhe shi tamɔ bɔ ni ebaa ehe shi lɛ.​—Efesobii 5:⁠1.

Kristo Heshibaa he Nɔkwɛmɔ nɔ Lɛ

7, 8. Mɛni ŋmalɛi lɛ kɛɔ yɛ Yesu Kristo heshibaa lɛ he?

7 Heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ ni ji enyɔ ni sa kadimɔ waa, ni sa akɛ wɔkase ji mɔ ni atsĩ etã yɛ 1 Petro 2:21 lɛ: “Ejaakɛ enɛ nɔŋŋ hewɔ atsɛ nyɛ, ejaakɛ Kristo hu na amanehulu eha nyɛ ni ekɛto okadi efɔ shi eha nyɛ, koni nyɛnyiɛ enanemaa hei lɛ asɛɛ.” Mra mli kɛtsɔ hiɛ kwraa dani eba shikpɔŋ nɔ akɛ gbɔmɔ lɛ, agba afɔ shi yɛ ehe yɛ Zakaria 9:9 akɛ: “Bɔɔ oshe, Yerusalem biyoo! Naa, omaŋtsɛ lɛ miiba oŋɔɔ: jalɔ kɛ yiwalaherelɔ ji lɛ; ebaa ehe shi, ni eta teji nɔ.” Eji Yesu Kristo woɔ ehe nɔ kulɛ, ebaakpɛlɛ je lɛŋ maŋtsɛyelii lɛ fɛɛ ni Abonsam kɛɛ ekɛbaaha lɛ ni ekɛtsake jamɔ nifeemɔ kome pɛ kɛjɛ edɛŋ lɛ nɔ. (Mateo 4:9, 10) Etsɔɔ heshibaa hu kɛtsɔ etsɔɔmɔ lɛ he yijiemɔ fɛɛ ni ekɛha Yehowa lɛ nɔ, beni ekɛɛ akɛ: “Beni nyɛná nyɛwó gbɔmɔ Bi lɛ nɔ lɛ, no nyɛaale akɛ mi ni, ni akɛ mitooo miyiŋ mifeee nɔ ko, shi moŋ bɔ ni mi-Tsɛ tsɔɔ mi lɛ, nakai miwieɔ.”​—Yohane 8:⁠28.

8 Enyɛ ekɛɛ etoibolɔi lɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Nyɛwoa mipa lɛ nyɛfɔa nyɛnɔ ni nyɛkasea mi; shi mihe jɔ, ni mibaa mihe shi kɛjɛ mitsui mli; ni nyɛaana hejɔɔmɔ nyɛaaha nyɛsusumai lɛ.” (Mateo 11:29) Ni mɛɛ heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo efee efɔ shi nɛkɛ kɛtsɔ ebɔfoi lɛ anaji ahe fɔmɔ nɔ yɛ naagbee gbɛkɛ ni ekɛ amɛ hi shi akɛ adesa lɛ! (Yohane 13:​3-15) Eja gbɛ jogbaŋŋ akɛ bɔfo Paulo woɔ Kristofoi aŋaa yɛ Filipibii 2:​3-8 akɛ amɛna “heshibaa jwɛŋmɔ,” ni etsĩ Yesu Kristo ta akɛ nɔkwɛmɔ nɔ, akɛ: “Nɔ ni Kristo Yesu hu jwɛŋ lɛ, no nɔŋŋ nyɛjwɛŋa yɛ nyɛmli, mɔ ni Nyɔŋmɔ su lɛŋ eyɔɔ moŋ, shi ebuuu egbɔ ni ekɛ Nyɔŋmɔ ye lɛ akɛ nihaanii; shi moŋ ejie yɛ ehe efɔ shi, eŋɔ tsulɔ su efɔ enɔ, etsɔ tamɔ gbɔmɔ, ni eshihilɛ gbɛfaŋ hu ana lɛ taakɛ gbɔmɔ; eba ehe shi ni ebo toi kɛtee gbele mli, kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete.” Beni ekɛ jaramɔ shihilɛ ni mli wa fe fɛɛ yɛ eshihilɛ mli lɛ kpe lɛ, ekɛ heshibaa sɔle eha e-Tsɛ lɛ akɛ: “Jeee bɔ ni mi misumɔɔ, shi moŋ bɔ ni bo osumɔɔ.” (Mateo 26:39) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, kɛ wɔɔfee Yesu Kristo kaselɔi, ni wɔnyiɛ enanemaa hei lɛ asɛɛ kpaakpa lɛ, no lɛ esa akɛ wɔba wɔhe shi.

Bɔfo Paulo, Heshibaa he Nɔkwɛmɔ nɔ Fɛfɛo

9-12. Bɔfo Paulo fee heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

9 Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɛkasea mi, taakɛ bɔ ni mi hu mikaseɔ Kristo lɛ.” (1 Korintobii 11:⁠1) Ani bɔfo Paulo kase Yesu Kristo kɛtsɔ heshibaa jwɛŋmɔ namɔ nɔ, ni ekɛ nakai feemɔ fee heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ efɔ shi eha wɔ ni wɔnyiɛ sɛɛ? Hɛɛ, efee nakai. Kɛjɛ shishijee lɛ, ekɛ heshibaa kpɛlɛ nɔ akɛ Yesu Kristo tsulɔ ji lɛ. (Filipibii 1:⁠1) Ekɛɛ Efeso onukpai lɛ bɔ ni ekɛ ‘heshibaa jwɛŋmɔ kɛ yaafo nui pii kɛ kaai ni ba enɔ yɛ Yudafoi lɛ akawooi lɛ amli lɛ sɔmɔ Nuŋtsɔ lɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 20:​17-19) Eji ebaaa ehe shi kulɛ, eŋmalaŋ wiemɔi ni anaa yɛ Romabii 7:​18, 19 lɛ kɔkɔɔkɔ, akɛ: “Mile akɛ mimli, no ji miheloo lɛ mli lɛ, nɔ ko kpakpa ko bɛ jɛi . . . Ejaakɛ ekpakpa ni misumɔɔ lɛ mifeee; shi efɔŋ ni misumɔɔɔ lɛ, no moŋ mifeɔ.”

10 Nɔ ni tsɔɔ Paulo heshibaa hu ji nɔ ni eŋma eyaha Kristofoi ni hi Korinto lɛ, taakɛ aŋma yɛ 1 Korintobii 2:3 lɛ akɛ: “Mikɛ nyɛ hi shi yɛ gbɔjɔmɔ kɛ gbeyeishemɔ kɛ hekpokpomɔ pii mli.” Beni ekɛ heshibaa wieɔ tsutsu gbɛ ni ekɔ dani ebatsɔ Kristofonyo lɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Tsutsu lɛ miji musubɔlɔ kɛ yiwalɔ kɛ mɛi aniseniianifeelɔ; . . . Kristo Yesu ba jeŋ nɛŋ eba eshafeelɔi ayiwalaheremɔ, mɛi ateŋ ni mi miji otu lɛ.”​—1 Timoteo 1:​13, 15.

11 Nɔ ni tsɔɔ eheshibaa lolo hu ji emɔdɛŋbɔɔ he yijiemɔ fɛɛ ni ekɛhaa Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ. Eŋma yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he akɛ: “Mi lɛ, mitɛo; Apolo shwie nɔ nu; shi Nyɔŋmɔ ha shwere.” (1 Korintobii 3:​6, 7) Ekɛɛ enyɛmimɛi lɛ hu ni amɛsɔle amɛha lɛ koni enyɛ eye odase kpakpa, taakɛ wɔkaneɔ yɛ Efesobii 6:18-20 lɛ akɛ: “Nyɛkpaa fai nyɛhaa . . . mi hu, koni, kɛ migbele minaa lɛ, aŋɔ wiemɔ awo minaa, . . . koni mawie kɛ ekaa yɛ [sanekpakpa lɛŋ teemɔŋ sane lɛ] mli, bɔ ni sa akɛ miwieɔ lɛ.”

12 Paulo tsɔɔ eheshibaa hu yɛ bɔ ni ekɛ bɔfoi krokomɛi lɛ fee ekome eha lɛ mli: “Yakobo kɛ Kefa kɛ Yohane . . . [kɛ] naanyobɔɔ ninejurɔ lɛ ta mi kɛ Barnaba dɛ, koni wɔ lɛ wɔya jeŋmaji lɛ aŋɔɔ, shi amɛ lɛ amɛya ketiafolɔi lɛ ateŋ.” (Galatabii 2:⁠9) Etee nɔ etsɔɔ bɔ ni esumɔɔ ni ekɛ Yerusalem asafo lɛ mli onukpai lɛ afee ekome kɛtsɔ kita ko ni ekã lɛ nɔ.​—Bɔfoi lɛ Asaji 21:​23-26.

13. Mɛni haa Paulo heshibaa lɛ feɔ nɔ ni sa kadimɔ waa lɛ?

13 Paulo heshibaa lɛ sa kadimɔ waa kɛ wɔkadi bɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ lɛ tsu nii yɛ gbɛ kpele nɔ lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, wɔkaneɔ akɛ “Nyɔŋmɔ tsɔ Paulo nine nɔ etsu hewalɛ nitsumɔi hu ni nɔ ekaaa.” (Bɔfoi lɛ Asaji 19:11, 12) Nɔ ni fe nakai lɛ, aha lɛ ninaai kɛ kpojiemɔi ni nɔ kwɔlɔ fe adesai anyɛmɔ. (2 Korintobii 12:​1-7) Esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ hu akɛ akɛ mumɔ fɔ lɛ mu ni eŋmala woji 27 (ni ji woji diɛŋtsɛ) ni yɔɔ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ mli 14. Enɛɛmɛi fɛɛ haaa eyitso afũu, kɛ wɔɔwie he nakai. Etee nɔ eba ehe shi.

Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Nɔkwɛmɔ Nii

14-16. (a) Asafo lɛ klɛŋklɛŋ sɛinɔtalɔ lɛ fee heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Anaa akɛ esoro enɔkwɛmɔ nɔ lɛ kwraa kɛ akɛto namɔ nɔ he?

14 Wɔkaneɔ bɔfo Paulo ŋaawoo ni ekɛha yɛ Hebribii 13:7 lɛ akɛ: “Nyɛkaia nyɛtsɔɔlɔi, mɛi ni wie Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ tsɔɔ nyɛ lɛ; nyɛkwɛa amɛjeŋba lɛ naagbee, ni nyɛkasea amɛ hemɔkɛyeli lɛ.” Yɛ nɛkɛ shishitoo mla nɛɛ he nitsumɔ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔŋɔ Buu Mɔɔ Biblia kɛ Woji Bibii Asafo lɛ klɛŋklɛŋ sɛinɔtalɔ, Charles Taze Russell, mɔ ni esa akɛ wɔkase ehemɔkɛyeli lɛ akɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ nɔkwɛmɔ nɔ. Ani eji nuu heshibalɔ? Hɛɛ eji heshibalɔ! Taakɛ akadi jogbaŋŋ, yɛ ewoji Studies in the Scriptures, ni hiɛ kpoi ekpaa kɛ baafai aaashɛ 3,000 lɛ amli lɛ, ewieee lɛ diɛŋtsɛ ehe shikome po yɛ mli. Ni Buu Mɔɔ Biblia kɛ Woji Bibii Asafo lɛ woji lɛ nyiɛɔ nɛkɛ shishitoo mla nɛɛ sɛɛ, ni atsĩii mɛi ni ŋmalaa lɛ atã yɛ mli.

15 Russell ŋma be ko yɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli akɛ eleee nɔ ko kwraa ni atsɛɔ lɛ “Russell jamɔ” kɛ “Russellnyo,” ni ji wiemɔi ni mɛi ni teɔ shi woɔ lɛ lɛ kɛtsuɔ nii, shi ekpooɔ yɛ faŋŋ mli lɛ. Eŋma akɛ: “Wɔ nitsumɔ . . . ji wɔbua anɔkwalei bibii ni egbɛ eshwa lɛ fɛɛ anaa ni wɔkɛha Nuŋtsɔ lɛ webii lɛ—jeee akɛ ehee, jeee akɛ wɔnɔ, shi moŋ akɛ Nuŋtsɔ lɛ nɔ. . . . Nitsumɔ ni Nuŋtsɔ lɛ yɔɔ he miishɛɛ akɛ ekɛ wɔ duromɔ keenii bibii lɛ aaatsu nii lɛ jeee nitsumɔ lɛ shishijee, shi moŋ eji nitsumɔ lɛ tswaa-kɛ-shimaa, etsakemɔ, kɛ gbeekpamɔ ni aaaba mli.” Lɛlɛŋ, ejie bɔfo Paulo henumɔi lɛ eko kpo, taakɛ wɔnaa yɛ 1 Korintobii 3:5-7 lɛ.

16 Esoro su ni ejie lɛ kpo nɛɛ kwraa yɛ Charles Darwin nɔ he. Darwin wie ‘minilee’ he shii abɔ yɛ ewolo The Origin of Species lɛ mli klɛŋklɛŋ nɔ ni je kpo yɛ 1859 lɛ mli, ni ekɛtswa nɔ ni mɛi ni etsɔ ehiɛ lɛ ewie yɛ sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ he lɛ eshɛ efɔ. Nakai afii oha lɛ mli niŋmalɔ ko ni ale lɛ waa, Samuel Butler, wie waa eshi Darwin, ni etsɔɔ mli akɛ mɛi krokomɛi babaoo etsɔɔ nɛkɛ sutsakemɔ tsɔɔmɔ ni akaa hiɛ awieɔ nɛɛ; jeee Darwin ji mɔ ni je shishi kɔkɔɔkɔ.

17. Mɛni ji Nyɛminuu Rutherford heshibaa lɛ he nɔkwɛmɔ nii krokomɛi ni yɔɔ?

17 Sɔɔlɔ anɔkwafo kroko hu ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ lɛ tsu nii waa ji Joseph F. Rutherford, ni atsĩ etã kɛjɛ shishijee lɛ. Eji Biblia anɔkwale lɛ, kɛ titri lɛ Yehowa gbɛi lɛ hefalɔ ni yɔɔ ekaa waa. Eyɛ mli akɛ ale lɛ waa akɛ Kojolɔ Rutherford moŋ, shi eji nuu heshibalɔ yɛ etsui mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, be ko lɛ ewie wiemɔi komɛi ni abiii he sane, yɛ nɔ ni sa akɛ Kristofoi akpa gbɛ yɛ 1925 mli lɛ he. Beni nibii ni ba lɛ eyafiii egbɛkpamɔi asɛɛ lɛ, ekɛ heshibaa kɛɛ Brooklyn Betel weku lɛ akɛ ekɛ kojomɔ kpakpa eyasusuuu sane lɛ he. Kristofonyo ko ni afɔ lɛ mu, ni kɛ lɛ na naanyobɔɔ ni bɛŋkɛ fioo lɛ ye odase akɛ enuɔ shii abɔ ni Nyɛminuu Rutherford miikpa fai yɛ mumɔ ni yɔɔ Mateo 5:​23, 24 lɛ naa, yɛ teemɔŋ kɛ faŋŋ mli fɛɛ, yɛ wiemɔ sha ko ni ekolɛ ewie ekɛye enaanyo Kristofonyo ko awui lɛ hewɔ. Ebiɔ heshibaa dani mɔ ko ni yɔɔ gbɛhe ni nɔ kwɔ mli lɛ kpaa mɛi ni yɔɔ eshishi lɛ afai. Nyɛminuu Rutherford fee nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo eha nɔkwɛlɔi fɛɛ, kɛji amɛyɛ asafo ko mli jio, gbɛfaa nitsumɔ lɛ mli, aloo amɛyɛ Asafo lɛ nitsumɔ he niji lɛ eko mli.

18. Mɛɛ wiemɔ ko ni jieɔ heshibaa jwɛŋmɔ kpo Asafo lɛ sɛinɔtalɔ ni ji etɛ lɛ wie?

18 Buu Mɔɔ Biblia kɛ Woji Bibii Asafo lɛ sɛinɔtalɔ ni ji etɛ, Nathan H. Knorr, hu tsɔɔ akɛ, eyɛ mli akɛ ehiɛ gbɛhe wulu yɛ Yehowa webii ateŋ moŋ, shi enuuu he akɛ enɔ kwɔ waa yɛ egbɛhe lɛ hewɔ. Eyɛ mli akɛ ehe esa waa kɛ gbɛjianɔtoo kɛ maŋshiɛmɔ hamɔ moŋ, shi eyɛ bulɛ kpele waa kɛha nɔ ni mɛi krokomɛi hu feɔ. Enɛ hewɔ lɛ, be ko lɛ etee Niŋmaa Nitsumɔ He lɛ mli bii lɛ ateŋ mɔ kome ŋɔɔ yɛ e-ɔfis ni ewie akɛ: “Biɛ ji he ni atsuɔ nitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ, kɛ nitsumɔ ni wa fe fɛɛ hu lɛ yɛ. No hewɔ mitsuɔ emli bibioo pɛ lɛ.” Hɛɛ, ekɛ ŋaawoo ni yɔɔ Filipibii 2:3 lɛ miitsu nii yɛ heshibaa mli akɛ ‘ekɛ heshibaa jwɛŋmɔ buɔ enanemɛi fe lɛ diɛŋtsɛ ehe.’ Eyɔseɔ akɛ eyɛ mli akɛ sɔɔmɔ ni esɔmɔɔ akɛ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ lɛ he miihia moŋ, shi nitsumɔi krokomɛi lɛ hu ahe miihia. Ebi heshibaa yɛ egbɛfaŋ ni ekɛnu he nakai, ni ewie he yɛ faŋŋ mli hu. Eji nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo kroko hu kɛha mɛi fɛɛ akɛ amɛaakase lɛ, titri lɛ mɛi ni yɔɔ nɔkwɛmɔ gbɛhei ni nɔ kwɔlɔ lɛ amli lɛ.

19, 20. (a) Mɛɛ heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ ni ji ejwɛ lɛ fee efɔ shi? (b) Mɛɛ yelikɛbuamɔ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ kɛbaaha yɛ heshibaa ni wɔɔna lɛ gbɛfaŋ?

19 Asafo lɛ sɛinɔtalɔ ni ji ejwɛ, Fred W. Franz, hu fee heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo. Akɛ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ sɛɛmɔ afii 32 sɔŋŋ lɛ, eŋmala nibii babaoo kɛha woji tɛtrɛbii lɛ kɛ agbɛnɛ kɛha kpee shishi wiemɔi; ni kɛlɛ, yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, ehaaa ayoo lɛ, ni ehaa aleɔ mɛi krokomɛi moŋ. Abaanyɛ atsĩ blema nɔkwɛmɔ nɔ ko ni tamɔ enɛ tã. Beni Yoab ye Moabbii lɛ anɔ kunim yɛ Raba lɛ, ekwɛ koni Maŋtsɛ David nine ashɛ kunimyeli lɛ he anunyam lɛ nɔ.​—2 Samuel 12:​26-28.

20 Lɛlɛŋ, nɔkwɛmɔ nii kpakpai, nɔ ni eho kɛ amrɔ nɛɛ nɔ fɛɛ yɛ, ni haa wɔ yiŋtoo ni mli wa ni wɔkɛaaba wɔhe shi. Shi, yiŋtoi babaoo yɛ ni wɔɔdamɔ nɔ wɔba wɔhe shi, ni abaasusu enɛɛmɛi, kɛ nibii ni baaye ebua wɔ ni wɔba wɔhe shi lɛ ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

a Bei pii lɛ akɛ “ba he shi” tsuɔ nii kɛ shishinumɔ akɛ “ana nɔkwɔlɛ henumɔ ko.” Shi eshishinumɔ titri ​—kɛ eshishinumɔ yɛ New World Translation lɛ mli ​—ji “agbɔjɔ gbɛhe mli,” “aŋmɛɛ gbɛhe mli hegbɛi ahe.”​—Kwɛmɔ Webster’s Ninth New Collegiate Dictionary.

b 2 Mose 34:6; 4 Mose 14:​18; Nehemia 9:​17; Lala 86:​15; 103:8; 145:8;Yoel 2:​13;Yona 4:2; Nahum 1:⁠3.

Ani Okaiɔ?

◻ Mɛni ji yibii ni henɔwomɔ ewo?

◻ Namɔ fee heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ fe fɛɛ efɔ shi?

◻ Mɛni tsɔɔ mɔ ni ji heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ ni ji enyɔ?

◻ Mɛɛ heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛɔ bɔfo Paulo fee efɔ shi?

◻ Mɛɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ heshibaa he nɔkwɛmɔ nii wuji wɔyɔɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yesu fee heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Paulo fee heshibaa he nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Nyɛminuu Russell kɛ nibii ni eŋmala lɛ ahe yijiemɔ haaa lɛ diɛŋtsɛ ehe

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje