Ani Afɔ Yesu yɛ Snoo Be Mli?
“SNOO ni Nɛɔ Babaoo lɛ Efo Daa Gbi Shihilɛ Mli Nifeemɔi Anɔ yɛ Yerusalem,” kɛ “Snoo ni Yaa nɔ Enɛɔ Be Fɛɛ Be lɛ Hao Kooyigbɛ.” Saji titrii ni jeɔ kpo yɛ The Jerusalem Post lɛ mli nɛkɛ lɛ batsɔ nii ni yaa nɔ daa kɛha lsraelbii ni kaneɔ woji yɛ 1992, yɛ nɔ ni fee Israel fɛ̃i be ni naa wa fe fɛɛ yɛ afii oha mli.
Beni shɛɔ January lɛ, snoo ni enɛ eshwie Hermon Gɔŋ lɛ nɔ lɛ mlikwɔlɛ eyashɛ kɛjɛ ninetalɔi 22 kɛyashi 40 (mitai 7-12), ni fɛ̃i be lɛ hoko hu. Kɛjɛ Golan Heights kɛ Upper Galilee kɛkpeleke shi kɛbatsɔ Yerusalem kɛ Betlehem ni bɛŋkɛ jɛmɛ (ni anaa yɛ wolo lɛ hiɛ) lɛ kɛho kɛtee wuoyigbɛ po yɛ Negeb lɛ, nɛkɛ snoo be nɛɛ gbaa lsraelbii adaa gbi shihilɛ naa waa be fɛɛ be. Jerusalem Post lɛ mli sane ko jaje akɛ: “Snoo ko ni nɛ babaoo yɛ nyɛ lɛ nyɛ́ efee nɔ ni tawuu Katyusha osaramaŋi ni atswiaa ashwieɔ shi babaoo tamɔ nugbɔnɛmɔ lɛ nyɛɛɛ afee yɛ nyɛsɛɛ otsi lɛ, ehaaa mɔ ko mɔ ko kwraa aje kpo kɛjɛ eshihilɛ he loo shiai amli.”
Fɛ̃i be ni naa wa waa lɛ fite mɛi pii anii fe mɛi ni hiɔ maŋtiasei amli lɛ pɛ. Amaniɛbɔi ba ni tsɔɔ akɛ tsinai kɛ tsinabii, kɛ wuɔi akpei abɔ gboi yɛ shɔ̃ ni amɛshɔ̃shɔ̃i akɛni nyɔɔŋteŋ fɛ̃i lɛ naa wa fe bɔ ni amɛaanyɛ amɛdamɔ naa lɛ hewɔ. Oookɛɛ snoo lɛ pɛ faaa, ejaakɛ nugbɔnɛmɔ babaoo ni mɔbɔnalɛ bɛ mli hu kpata gbɔmɛi ahiɛ. Gbi ko lɛ, gbekɛbii hii enyɔ ni miikwɛ amɛ tooi, ni miibɔ mɔdɛŋ waa ni amɛhere amɛ tooi ni nui ni eje ŋa miiloo amɛ kɛmiiya lɛ diɛŋtsɛ gboi yɛ nɛkɛ nui nɛɛ amli.
Eyɛ mli akɛ enɛ tamɔɔɔ Boka Teŋgbɛ fɛ̃i be ni ale daa lɛ eko moŋ, shi Israel wolo tɛtrɛɛ, Eretz bɔ amaniɛ akɛ: “Kɔɔyɔŋ tsakemɔ he amaniɛbɔɔ ni aŋmala ashwie shi loo abua naa yɛ Israel shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ afii 130 ni eho lɛ mli lɛ jieɔ lɛ kpo akɛ snoo ni nɛɔ yɛ Yerusalem lɛ yɛ naakpɛɛ be fɛɛ be fe bɔ ni aaakpa gbɛ . . . Snoo ni akane kɛjɛ 1949 kɛbashi 1980 ni nɛ ni naa shɛɔ nyɔŋmai enyɔ kɛ ejwɛ nɛ shwie Yerusalem maŋtiase lɛ nɔ.” Shi ani eji nɔ ko ni kɔɔyɔŋ tsakemɔ he nikasemɔ loo gbɔmɛi nyãa he, loo ehe yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha amɛ kɛkɛ, aloo etsɔɔ nɔ ko pɔtɛɛ ko kɛhaa Biblia kaselɔi?
Mɛni Etsɔɔ Kɛhaa Biblia Kaselɔi?
Kɛ aasusu Yesu fɔmɔ he lɛ, mɛi pii kɛ henumɔ susuɔ kooloi aniyenii anɔ̃ ni feɔ mɛi fɛo, ni ajieɔ lɛ kpo shii abɔ yɛ Blonya be mli lɛ he. Naa abifao Yesu, ni akɛ mama ebala lɛ, ni enyɛ miikwɛ lɛ, ni snoo eha shikpɔŋ ni ebɔle amɛhe kɛkpe lɛ nɔ. Shi ani susumɔ ni ehe gbɛi waa nɛɛ kɛ bɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ yinɔsane mli nii ni ba nɛɛ mli ehaa lɛ kpaa gbee?
Biblia mli niŋmalɔ Luka kɛ henɔkwɛmɔ kpakpa gba bɔ ni Yesu fɔmɔ lɛ ba ha lɛ he sane: “Ni tookwɛlɔi komɛi yɛ ŋa nɔ yɛ jɛi niiaŋ nɔŋŋ ni amɛmiishi kpe amɛmiibu amɛtooi ahe nyɔɔŋ. Ni naa, Nuŋtsɔ lɛ bɔfo ko badamɔ amɛmasɛi, ni Nuŋtsɔ lɛ anunyam kpɛ bɔle amɛ, ni amɛshe gbeyei naakpa. Ni bɔfo lɛ kɛɛ amɛ akɛ: ‘Nyɛkashea gbeyei; ejaakɛ naa, mibagba nyɛ miishɛɛ sane kpele ni ji maŋ fɛɛ nɔ; akɛ ŋmɛnɛ afɔ walaherelɔ ni ji Kristo, Nuŋtsɔ lɛ aha nyɛ yɛ David maŋ [Betlehem] lɛ mli. Ni enɛ aaafee okadi aha nyɛ, nyɛaana abifao ni aŋɔ mama abala ehe, ni eka kooloi aniyenii anɔ mli.’ Ni trukaa lɛ, ŋwɛi ta kpele bafata bɔfo lɛ he, ni amɛjie Nyɔŋmɔ yi amɛkɛɛ: ‘Anunyam aha Nyɔŋmɔ yɛ ŋwɛi flooflo, ni hejɔlɛ aba shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ana gbɔmɛi ahe tsuijurɔ!’”—Luka 2:8-14.
Kɛji akɛ eeeba akɛ oookane sane nɛɛ otsɔɔ Israelnyo ko ŋmɛnɛ, ni obi lɛ akɛ mɛɛ be esusuɔ akɛ enɛ ba mli yɛ lɛ, ebaaha hetoo akɛ, “Kɛjɛ April kɛyashi October teŋ be ko mli.” Mɛni hewɔ? Hetoo lɛ mli ka shi faŋŋ. Kɛjɛ November kɛyashi March ji fɛ̃i kɛ nugbɔnɛmɔ be yɛ Israel, ni eka shi faŋŋ akɛ December 25 ji fɛ̃i be. Tookwɛlɔi ehiŋ ŋa nɔ, ni miikwɛ amɛ tooi gbɛkɛ yɛ ŋa nɔ. Kɛ osusu amaniɛbɔɔ ni je kpo yɛ niŋmaa nɛɛ shishijee lɛ he lɛ, obaanu nɔ hewɔ lɛ shishi jogbaŋŋ. Betlehem ni ji he ni afɔ Yesu yɛ lɛ kã he ni kwɔ, ni ekɛ Yerusalem jɛkɛmɔ feɔ shitoi fioo ko pɛ. Kɛ afii komɛi ba ni fɛ̃i lɛ naa waaa tsɔ po yɛ mli lɛ, fɛ̃i yeɔ mɔ waa yɛ jɛmɛ yɛ fɛ̃i be lɛ mli.—Mika 5:1; Luka 2:15.
Yinɔsane mlibotemɔ yɛ Yesu fɔmɔ be lɛ mli lɛ haa anɔkwa sane lɛ mli bafeɔ faŋŋ akɛ afɔɔɔ lɛ yɛ December snoo be lɛ mli. Eyɛ mli akɛ Yesu nyɛ, Maria, musu eda ni efɔmɔ be eshɛ moŋ, shi ehe bahia ni efa gbɛ kɛjɛ eshia yɛ Nazaret kɛya Betlehem. Lɛ kɛ Yosef fɛɛ fee nakai yɛ Roma nɔyelɔ, Kaisare Augusto akpɔ ni ewo akɛ akane gbɔmɛi lɛ nɔ yeli hewɔ. (Luka 2:1-7) Yudafoi lɛ ni sumɔɔɔ Roma nɔyeli lɛ kwraa kɛ too babaoo ni amɛwoɔ hewɔ lɛ miihe atse atua. Mɛni hewɔ esa akɛ Roma agba amɛnaa yakatswaa kɛtsɔ bi ni aaabi amɛ ni amɛfa gbɛ kɛya ni ayakane amɛ yɛ be ni ehiii kɛ fɛ̃i be ni naa wa tamɔ nɛkɛ mli? Ani ejeee nɔ ni jwɛŋmɔ yɔɔ mli moŋ akɛ aaafa amɛ ni amɛfee enɛ yɛ be ni gbɛfaa efeŋ naagba, tamɔ yɛ agbiɛnaa loo gbo be mli?
Akɔntaabui ni Damɔ Biblia Nɔ
Yinɔsane kɛ shihilɛ mli odaseyelii fɛɛ foɔ December loo fɛ̃i be nyɔŋ ko akɛ be ni sa saji ni kɔɔ Yesu fɔmɔ he lɛ mli. Agbɛnɛ hu, Biblia lɛ tsɔɔ gbalɛ nɔ ejieɔ afi kɛ be mli ni afɔ Yesu yɛ lɛ kpo. Nɛgbɛ efeɔ enɛ yɛ?
Wɔnaa gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he ni mli ka shi faŋŋ lɛ ateŋ ekome yɛ Daniel wolo lɛ yitso 9. Etsɔɔ ebaa be lɛ kɛ be ni abaafo lɛ ashɛ afɔ yɛ gbele mli, ni kɛ kpɔmɔ afɔleshaa haa eshai anɔ, ni akɛfee shishitoo nɔ̃ aha adesai toibolɔi koni amɛna “naanɔ jalɛ” lɛ fɛɛ mli. (Daniel 9:24-27; okɛto Mateo 20:28 he.) Yɛ gbalɛ nɛɛ naa lɛ, abaafee enɛɛmɛi fɛɛ agbe naa yɛ otsii 70 ni ji afii amli, ni ejeɔ shishi kɛjɛɔ afi 455 D.Ŋ.B., beni akɛ famɔ ha akɛ aku sɛɛ atswa Yerusalem ekoŋŋ lɛ.a (Nehemia 2:1-11) Abaanyɛ ayoo kɛjɛ bei amligbalamɔ ni yɔɔ gbalɛ nɛɛ mli lɛ mli akɛ, Mesia lɛ baapue yɛ otsii 70 ni ji afii lɛ shishijee mli. Enɛ ba mli beni Yesu kɛ ehe ha kɛha baptisimɔ yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ., ni jeɔ enitsumɔ akɛ Mesia lɛ shishi yɛ mla naa lɛ. Abaafo Mesia lɛ ashɛ afɔ yɛ gbele mli yɛ “otsi lɛ teŋ,” loo yɛ afii etɛ kɛ fã sɛɛ, ni akɛ enɛ baafo afɔlei ni ashãa yɛ Mose Mla kpaŋmɔ lɛ naa lɛ mli sɛɛnamɔ lɛ fɛɛ sɛɛ.—Hebribii 9:11-15; 10:1-10.
Gbalɛ nɛɛ jieɔ lɛ kpo akɛ Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ be lɛ he afii etɛ kɛ fã. Yesu gbo yɛ Nisan 14 Hehoo gbi lɛ nɔ (taakɛ Yudafoi akalenda lɛ tsɔɔ lɛ), yɛ afi 33 Ŋ.B., agbiɛnaa be mli. Enɛ kɛ April 1, baakpa gbee. (Mateo 26:2) Kɛ akane afii etɛ kɛ fã kɛtee sɛɛ lɛ, ehaa ebaptisimɔ be lɛ bagbeeɔ October 29 Ŋ.B. shishijee mli. Luka bɔɔ wɔ amaniɛ akɛ beni abaptisiɔ Yesu lɛ no mli lɛ eye aaafee afii 30. (Luka 3:21-23) Enɛ tsɔɔ akɛ afɔ Yesu hu yɛ October shishijee mli. Yɛ Luka sane lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, tookwɛlɔi komɛi baanyɛ ahi jɛmɛ yɛ nakai afi lɛ be ni tamɔ nakai mli ni “amɛmiishi kpe amɛmiibu amɛtooi ahe nyɔɔŋ.”—Luka 2:8.
Nɛgbɛ Eba Kɛjɛ?
Akɛni odaseyeli tsɔɔ October shishijee mli akɛ be ni akɛfɔ Yesu hewɔ lɛ, mɛni hewɔ ayeɔ enɛ he gbijurɔ yɛ December 25 lɛ? The New Encyclopædia Britannica tsɔɔ akɛ akpɛlɛ gbijurɔyeli nɛɛ nɔ yɛ Yesu fɔmɔ sɛɛ afii ohai babaoo: “Bokagbɛ sɔlemɔi babaoo kpɛlɛ Kristo fɔmɔ he gbijurɔyeli yɛ December 25 lɛ nɔ fiofio yɛ afii ohai 4 lɛ mli. Shi ni ate awo Blonya yɛ Yerusalem lɛ sɛɛ tsɛ, shi yɛ sɛɛ mli lɛ akpɛlɛ nɔ.”
Mɛni hewɔ mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi lɛ kpɛlɛ kusum-nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ nɔ oya nakai yɛ Kristo sɛɛ afii ohai babaoo lɛ? The New Encyclopædia Britannica lɛ haa sane nɛɛ mli feɔ faŋŋ lolo: “Blema kusum nifeemɔi ni kɔɔ Blonya he lɛ ba kɛjɛ hei sɔrɔtoi yɛ bɔ ni aha Kristo fɔmɔ he gbijurɔ lɛ kɛ wɔŋjalɔi okwaayeli kɛ hulu gbijurɔyelii yɛ fɛ̃i be lɛ teŋgbɛ lɛ yakpe trukaa lɛ hewɔ. Yɛ Roma je lɛ mli lɛ, Saturnalia (December 17) ji mlifilimɔ kɛ nikee be. Ni abuɔ December 25 hu akɛ lran teemɔŋ nyɔŋmɔ Mithra, Jalɛ Hulu lɛ, fɔmɔ be.”
Ani enɛɛmɛi fɛɛ ji nibii ni kɛ amɛhe “kpe trukaa”? Jeee nakai kwraa! Eji yinɔsane mli anɔkwasane akɛ, Roma Maŋtsɛyeli lɛ ni yɔɔ Maŋtsɛ Konstantino shishi lɛ tsake waa akɛ mɔ ni waa Kristojamɔ yi ni ebatsɔ mɔ ni fiɔ “Kristojamɔ” ni akpɛlɛ nɔ lɛ sɛɛ yɛ Ŋ.B. afii ohai ejwɛ lɛ mli. Yɛ be mli ni gbɔmɛi lɛ ateŋ mɛi ni fa ni leee nɔ ni Kristojamɔ ji diɛŋtsɛ lɛ he nɔ ko lɛ kpɛlɛɔ hemɔkɛyeli hee nɛɛ nɔ lɛ, amɛje shishi akɛ amɛkɛ amɛ “Kristofoi” asabalai heei ni amɛna lɛ aaaye amɛ wɔŋjamɔ mli gbijuji lɛ. Mɛɛ be po baafee nɔ ni sa jogbaŋŋ kɛha Kristo fɔmɔ lɛ gbijurɔyeli fe December 25, ni akadi enɛ momo akɛ “Jalɛ Hulu” lɛ fɔmɔ be?
Ani Ekɔɔ He Nɔ Ko?
Yiŋ kɔshikɔshi-feemɔ ko kwraa bɛ he akɛ, Yesu klɛŋklɛŋ kaselɔi ni ji Yudafoi lɛ yeee efɔmɔ gbi akɛ gbijurɔ. Taakɛ Encyclopaedia Judaica lɛ tsɔɔ lɛ, “aleee fɔmɔ gbii ayeli yɛ Yudafoi ablemasaji kusum-nifeemɔi amli.” Eka shi faŋŋ akɛ mra be mli Kristofoi lɛ ekpɛlɛŋ gbijurɔyeli ni tamɔ nɛkɛ nɔ. Ni amɛaaye efɔmɔ gbi moŋ lɛ, amɛkɛ bulɛ baaha Yesu famɔ akɛ amɛkai egbele, ni amɛyɔɔ ebe loo gbi ni anyɛŋ aje he ŋwane lɛ, ni ji Nisan 14.—Luka 22:7, 15, 19, 20; 1 Korintobii 11:23-26.
Afii ohai babaoo dani Kristo aaaba lɛ, akɛ gbalɛ bɔ Yudafoi, ni no mli lɛ amɛji Nyɔŋmɔ maŋ ni ehala amɛ ni baashi Babilon ni amɛhi jɛmɛ akɛ nomii lɛ kɔkɔ akɛ: “Nyɛtsia nyɛhe, nyɛtsia nyɛhe! Nyɛjea kpo kɛjɛa jɛi! Nyɛkataa nɔ ko ni he tseee he! Nyɛjea kpo kɛjɛa emli! Nyɛ mɛi ni nyɛtereɔ Yehowa nibii lɛ, nyɛtsuua nyɛhe!” (Yesaia 52:11) Amɛbaaku amɛsɛɛ kɛya amɛmaŋ shikpɔŋ nɔ ni amɛyatswa Yehowa jamɔ krɔŋŋ amɛma shi ekoŋŋ. Ekagbale amɛ akɛ amɛaakpɛlɛ wɔŋjalɔi akusumnifeemɔi ni he tseee kɛ jamɔi sɔrɔtoi ni amɛna yɛ Babilon lɛ anɔ.
Ebɛ naakpɛɛ akɛ ati famɔ nɛɛ nɔŋŋ mli aha Kristofoi yɛ 2 Korintobii 6:14-18. Esɛɛnyiɛlɔi lɛ batsɔmɔ najiaŋdamɔlɔi kɛha jamɔ krɔŋŋ fe Yudafoi amaŋ ni kpoo Kristo lɛ. Gbɛnaa nii ka amɛnɔ akɛ amɛye amɛbua mɛi krokomɛi ni amɛje kpo kɛjɛ mumɔŋ duŋ lɛ mli ni amɛba anɔkwale la lɛ mli. (1 Petro 2:9, 10) Te amɛaafee tɛŋŋ amɛnyɛ amɛfee enɛ kɛ amɛkɛ Kristo tsɔɔmɔi lɛ futu kusum-nifeemɔi kɛ gbijuji ni jɛ wɔŋjamɔ mli lɛ?
Bɔ fɛɛ bɔ ni eŋɔɔ mɛi pii anaa ha lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, “Snoo be mli Blonya” gbijurɔyeli lɛ ji ‘muji nɔ ko he ni ataa.’ (2 Korintobii 6:17) Esa akɛ mɔ ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo lɛlɛŋ lɛ akpoo enɛ.
Yɛ anɔkwale ni eji akɛ amɛ shishijee jɛ wɔŋjamɔ gbijurɔyelii amli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔna hu akɛ Blonya damɔɔɔ shi kɛhaaa anɔkwale, ejaakɛ afɔ Yesu yɛ October mli. Hɛɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni mfoniri ko ni aaaba mɔ ko susumɔ mli lɛ ji lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, afɔɔɔ Yesu yɛ snoo be mli.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kɛha gbalɛ nɛɛ mlitsɔɔmɔ ni mɔɔ shi lɛ, kwɛmɔ wolo bibioo, Will There Ever Be a World Without War? ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, lnc. fee lɛ baafa 26.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4, 5]
Yerusalem ni snoo eha nɔ,taakɛ anaa kɛjɛɔ bokagbɛ
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Garo Nalbandian
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]
Snoo ni yɔɔ Yerusalem gbogboi lɛ ashishi
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]
Latsaa be lɛ mli pɛ tookwɛlɔi baanyɛ amɛkɛ amɛtooi lɛ awɔ ŋa nɔ yɛ gɔji lɛ aŋmeŋmei lɛ anɔ, taakɛ wɔnaa yɛ shishigbɛ lɛ
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Garo Nalbandian