Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 12/15 bf. 4-7
  • Blonya—Ani Eji Kristofoi Anifeemɔ Lɛlɛŋ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Blonya—Ani Eji Kristofoi Anifeemɔ Lɛlɛŋ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • “Blonya” Shishijeeni Jɛ Wɔŋjamɔ Mli Lɛ
  • Miishɛɛ Be Ko
  • Blonya Nikeenii
  • Okɛ Woo Aha Kristo akɛ Maŋtsɛ!
  • Ani Esa Akɛ Kristofoi Aye Blonya?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Maŋbii Anɔ)—2017
  • Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ Blonya Shishifãi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
  • Blonya Mɛni Hewɔ Kwraa Ayeɔ yɛ Bokagbɛ po Lɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Blonya—Mɛni hewɔ Ehe Gbɛi Waa Yɛ Japan Nakai Lɛ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1991
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 12/15 bf. 4-7

Blonya—Ani Eji Kristofoi Anifeemɔ Lɛlɛŋ?

TAAKƐ The World Book Encyclopedia lɛ tsɔɔ lɛ, “Blonya ji gbi ni Kristofoi kɛyeɔ Yesu Kristo fɔmɔ gbi akɛ gbijurɔ.” Ni kɛlɛ, encyclopedia lɛ kɛɔ hu akɛ: “Klɛŋklɛŋ Kristofoi lɛ yeee [Yesu] fɔmɔ be lɛ akɛ gbijurɔ ejaakɛ amɛbuɔ mɔ ko fɔmɔ gbi yeli akɛ wɔŋjalɔi akusum-nifeemɔ.”

The Making of the Modern Christmas, ni Golby kɛ Purdue ŋma lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ: “Klɛŋklɛŋ Kristofoi lɛ yeee Kristo fɔmɔ akɛ gbijurɔ. Fɔmɔ gbii ayeli diɛŋtsɛ kɔɔ wɔŋjalɔi anifeemɔi ahe; Sanekpakpai lɛ ewieee nɔ ko yɛ Kristo fɔmɔ gbi lɛ diɛŋtsɛ he.”

Kɛji akɛ fɔmɔ gbii ayeli jɛɛɛ Kristofoi anifeemɔi amli lɛ, belɛ te fee tɛŋŋ ni Kristo fɔmɔ gbi batsɔ “Kristofoi” agbijurɔ titri ni tamɔ nɛkɛ lɛ?

“Blonya” Shishijeeni Jɛ Wɔŋjamɔ Mli Lɛ

“Mɔ fɛɛ mɔ yeɔ nii ni emli filiɔ lɛ, akpaa nitsumɔ kɛ jarayeli kwraa yɛ be ko mli, akɛ fɔfɔii kɛ kwɛɛnii wulaa shiai amli fɛfɛo, nanemɛi yasaraa mɛi ni amɛkeɔ amɛhe nii, ni mɛi ni atsu nɔ ko aha amɛ lɛ keɔ mɛi ni fee amɛ ejurɔ lɛ nii. Be muu lɛ fɛɛ bafeɔ mlifilimɔ kɛ ejurɔfeemɔ be, ni gbɔmɛi lɛ kɛ miishɛjemɔ nibii sɔrɔtoi jieɔ amɛhiɛtserɛ.” — Paganism in Christian Festivals, ni J. M. Wheeler ŋma.

Ani bɔ ni atsɔɔ saji amli aha nɛɛ sa Blonya gbijurɔyelii ni ole lɛ? Nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ji akɛ enɛ jeee Blonya! Shi moŋ, aatsɔɔ bɔ ni Saturnalia — Roma wɔŋjalɔi agbijurɔ ni amɛkɛ otsi sɔŋŋ yeɔ ni akɛtoɔ be ni hulu lɛ eyaje hulu-liamɔ lɛ kooyigbɛ shɔŋŋ yɛ fɛ̃i be mli (ni atsɔɔ yɛ baafa ni tsa nɔ) lɛ he. Ayeɔ hulu ni anyɛɛɛ enɔ kunim aye lɛ fɔmɔ gbi yɛ December 25, okpɔlɔŋmɛɛ gbi titri yɛ Roma Mithra jamɔ mli.

Taakɛ The New Encyclopædia Britannica lɛ tsɔɔ lɛ, “sɔlemɔ lɛ ŋɔ December 25, Mithra, Iranbii ala nyɔŋmɔ lɛ fɔmɔ gbi kɛ . . . gbi ni atu ama shi aha hulu ni anyɛɛɛ aye enɔ kunim lɛ, kɛ agbɛnɛ gbi ni nyiɛ Saturnalia lɛ sɛɛ lɛ, akɛ Blonya, Kristo fɔmɔ gbi, koni amɛkɛku nɛkɛ gbijurɔyelii nɛɛ anaa.” No hewɔ lɛ, wɔŋjalɔi afɔmɔ gbijurɔyeli lɛ tee nɔ kɛ gbɛi tsakemɔ kɛkɛ, kɛjɛ Mithra kɛtee Kristo!

Shi, ekolɛ obaanu he akɛ Nyɔŋmɔ Bi, Yesu, fɔmɔ ji nɔ ko krɛdɛɛ ko, ni esa akɛ akai. Nɔ ni Biblia lɛ kɛɔ yɛ enɛ he lɛ mlikwɛmɔ baaha wɔnu nibii ashishi jogbaŋŋ.

Miishɛɛ Be Ko

Luka Sanekpakpa lɛ yitso 2 lɛ gbaa wɔ saji ni ba lɛ. Luka kɛɔ wɔ bɔ ni ŋwɛibɔfoi, tookwɛlɔi heshibalɔi, Nyɔŋmɔ tsuji ni amɛtu amɛhe amɛha lɛ, kɛ Maria diɛŋtsɛ fee amɛnii yɛ nii ni ba ni sa kadimɔ nɛɛ he.

Klɛŋklɛŋ lɛ, susumɔ “tookwɛlɔi ni yɔɔ ŋa nɔ” ni “amɛmiishi kpe amɛmiibu amɛtooi ahe nyɔɔŋ,” ni amɛnyɛŋ amɛfee nakai yɛ fɛ̃i be mli diɛŋtsɛ lɛ ahe okwɛ. Beni “Nuntsɔ [Yehowa] bɔfo” jie ehe kpo ni Nyɔŋmɔ anunyam kpɛ kɛbɔle amɛhe lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, tookwɛlɔi lɛ she gbeyei. Amɛna ekãa beni ŋwɛibɔfo lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Nyɛkashea gbeyei; ejaakɛ naa, mibagba nyɛ miishɛɛ sane kpele ni ji maŋ fɛɛ nɔ̃; akɛ ŋmɛnɛ, afɔ walaherelɔ ni ji Kristo, Nuntsɔ lɛ.” Beni “ŋwɛi ta kpele” ni ji ŋwɛibɔfoi pue trukaa lɛ, tookwɛlɔi lɛ na le akɛ fɔmɔ nɛɛ yɛ sɔrɔto yɛ ekrokomɛi fɛɛ he. Nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ji akɛ, ŋwɛibɔfoi lɛ kɛ nikeenii ko bahaaa abifao ni afɔ lɛ ehee lɛ. Shi moŋ, ŋwɛibɔfoi lɛ jie Yehowa yi akɛ: “Anunyam aha Nyɔŋmɔ yɛ ŋwɛi flooflo, ni hejɔlɛ aba shikpɔŋ lɛ nɔ, ni ana gbɔmɛi ahe tsuijurɔ.” — Luka 2: 8-14.

Eka shi faŋŋ akɛ tookwɛlɔi lɛ miisumɔ ni amɛ diɛŋtsɛ amɛna abifao nɛɛ, ejaakɛ Yehowa ji mɔ ni tswa miishɛɛ be nɛɛ he adafi. Beni amɛna abifao lɛ ni eka kooloi-aniyenii-anɔ mli lɛ, amɛgba fɔlɔi lɛ nɔ ni ŋwɛibɔfoi lɛ kɛɛ amɛ lɛ. Kɛkɛ ni tookwɛlɔi lɛ ku amɛsɛɛ, “ni amɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam, ni amɛjie eyi, shi jeee abifao lɛ.” — Luka 2: 15-18, 20.

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Maria, ni ji Yesu nyɛ lɛ na miishɛɛ yɛ bɔ ni efɔ ekromɔbi lɛ shweshweeshwe lɛ hewɔ. Shi ekɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ fɛɛ to ni “esusuɔ he yɛ etsui mli.” Kɛkɛ ni ekɛ ewu Yosef ni fata ehe lɛ fa gbɛ kɛtee Yerusalem kɛha Mose Mla lɛ toiboo. Enɛ jeee fɔmɔ gbi yeli ko. Shi moŋ, eji be ni akɛ abifao lɛ yaha Nyɔŋmɔ, “taakɛ bɔ ni aŋma yɛ Nuntsɔ [Yehowa] mla lɛ mli akɛ: ‘Nuu fɛɛ nuu ni gbeleɔ musu naa lɛ, aaatsɛ lɛ krɔŋkrɔŋ aha Nuntsɔ [Yehowa].’” — Luka 2: 19, 22-24.

Beni amɛshɛ Yerusalem sɔlemɔwe lɛ, Maria kɛ Yosef kɛ Simeon, ni Luka tsɔɔ mli akɛ “jalɔ ji lɛ ni esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, [ni] eekwɛ Israel miishɛjemɔ lɛ gbɛ” lɛ kpe. Yɛ mumɔ lɛ tsirɛmɔ naa lɛ, akɛɛ lɛ akɛ egboŋ ja ena “Nuntsɔ [Yehowa] Kristo lɛ da.” Nɔ ni nyiɛ sɛɛ ba lɛ hu ba yɛ “[Nyɔŋmɔ] mumɔ lɛ naa.” Simeon he abifao lɛ efɔ ekpɔkɔiaŋ, jeee ni eke lɛ nii, dabi, shi moŋ ni ejɔɔ Nyɔŋmɔ, akɛ: “Agbɛnɛ, Nuntsɔ Maŋtsɛ, ooha otsulɔ aya yɛ toiŋjɔlɛ mli yɛ owiemɔ naa; ejaakɛ mihiŋmɛii ena nɔ ni obaatsɔ nɔ ohere yiwala ni ofee lɛ klalo oma gbɔmɛi fɛɛ hiɛ lɛ.” — Luka 2: 25-32, NW.

No sɛɛ lɛ, gbalɔ yoo Hana ni egbɔ lɛ bɛŋkɛ amɛ. Lɛ hu “ebajie Nyɔŋmɔ yi, ni ewie yɛ ehewɔ etsɔɔ mɛi fɛɛ ni kwɛɔ Yerusalem kpɔmɔ lɛ gbɛ lɛ.” — Luka 2: 36-38.

Maria, Simeon, Hana, tookwɛlɔi lɛ, kɛ agbɛnɛ ŋwɛibɔfoi lɛ fɛɛ nya yɛ Yesu fɔmɔ lɛ he. Shi, ofainɛ kadimɔ akɛ, amɛkɛ amɛhe wooo fɔmɔ gbi yeli he okpɔlɔŋmɛɛ kɛ hoofeemɔ mli, ni asaŋ amɛkeee amɛhe nii hu. Shi moŋ, amɛwo Yehowa, ŋwɛi Nihalɔ ni kɛ mɔ ni abaatsɔ enɔ ahere amɛyiwala lɛ ha lɛ hiɛ nyam.

Ni kɛlɛ, mɛi komɛi baasusu akɛ, ‘Nɔ fɔŋ ko nyɛŋ ahi Blonya be mli nikee he, ejaakɛ ani “nilelɔi” etɛ lɛ kɛ nikeenii bawooo Yesu hiɛ nyam?’

Blonya Nikeenii

Nyɛhaa wɔpɛia Biblia lɛ mli sane lɛ mli ekoŋŋ. Obaana ni aŋma afɔ shi yɛ Mateo Sanekpakpa lɛ yitso 2. Atsiii fɔmɔ gbi yeli ko ta, ni asaŋ ahaaa be pɔtɛɛ ko hu, eyɛ mli akɛ eka shi faŋŋ akɛ eba yɛ Yesu fɔmɔ lɛ sɛɛ be ko mli. Mateo tsɛ saralɔi lɛ akɛ “ŋulamiiaŋkwɛlɔi [Hela, maʹgoi] ni jɛ boka,” yɛ kuku 1 (NW), no hewɔ lɛ amɛji wɔŋjalɔi ni bɛ Yehowa Nyɔŋmɔ he nilee ko. Ŋulami ni nɛkɛ hii nɛɛ nyiɛ sɛɛ lɛ kɛ amɛ eyaaa Yesu fɔmɔ he lɛ yɛ Betlehem tɛ̃ɛ, shi moŋ ekɛ amɛ tee Yerusalem, he ni Maŋtsɛ Herode yeɔ nɔ yɛ lɛ.

Beni nɛkɛ nɔyelɔ yiwalɔ nɛɛ nu akɛ amɛmiibi “Yudafoi amaŋtsɛ ni afɔ lɛ” lɛ shi lɛ, ebi osɔfoi lɛ koni ele “he ni aaafɔ Kristo lɛ yɛ” koni eha agbe gbekɛ lɛ. Osɔfoi lɛ ha hetoo kɛtsɔ Mika gbalɛ lɛ ni tsɔɔ Mesia lɛ fɔmɔ he akɛ eji Betlehem ni amɛtsɛ wiemɔi kɛjɛ mli lɛ nɔ. (Mika 5: 1) Herode kɛ osatofeemɔ fa saralɔi lɛ akɛ: “Nyɛyaa ni nyɛyataoa gbekɛ fioo lɛ fitsofitso, ni kɛ nyɛna lɛ lɛ, nyɛbaa ni nyɛbabɔa mi amaniɛ, koni mi hu maya ni mayaja lɛ.” Ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ tee ni ŋulami lɛ “nyiɛ amɛhiɛ aahu, kɛyashi ebadamɔ he ni gbekɛ fioo lɛ yɔɔ lɛ ŋwɛigbɛ.” Kadimɔ akɛ etsɔɔ bɔ ni eji akɛ “gbekɛ fioo,” shi jeee fufɔo ni afɔ lɛ ehee. — Mateo 2: 1-10, NW.

Taakɛ bokagbɛ abladei ni miisara nɔyelɔ ko feɔ lɛ, ŋulamiiaŋkwɛlɔi wɔŋjalɔi lɛ kula shi, ni “amɛkekee [gbekɛ fioo] lɛ nii, shika kɛ krɔbɔo kɛ mire.” Mateo kɛfata he akɛ: “Shi, akɛni ajɛ ŋwɛi abɔ amɛ kɔkɔ yɛ wɔlamɔ mli akɛ amɛkaya Herode ŋɔɔ dɔŋŋ hewɔ lɛ, amɛtsɔ gbɛ kroko nɔ kɛtee amɛmaŋ.” — Mateo 2: 11, 12, NW.

Wɔnaa kɛjɛɔ Ŋmalɛ naa sane kuku nɛɛ mli akɛ, mɛi komɛi baaka akɛ amɛaana sɛɛfimɔ amɛha amɛ Blonya nikee lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Discovering Christmas Customs and Folklore lɛ tsɔɔ mli akɛ, kusum nifeemɔ ni ji nikeenii ni yaa nɔ bianɛ lɛ naa shishifai kɛjɛɔ Saturnalia nikeenii ni Romabii lɛ kɛha amɛ akutseiaŋbii ohiafoi lɛ mli. “Klɛŋklɛŋ sɔlemɔ lɛ . . . kɛ hiɛtɛɛ jie nɔ ni edamɔ shi kɛha lɛ ni amɛha etsɔ kusum nifeemɔi ni akɛkaiɔ Magi nikeenii lɛ.” Kwɛ sɔrɔto-feemɔ ni enɛ ji yɛ anɔkwa jalɔi lɛ ahe — tamɔ tookwɛlɔi heshibalɔi lɛ — ni jie Nyɔŋmɔ yi kɛkɛ yɛ Yesu fɔmɔ lɛ he lɛ!

Okɛ Woo Aha Kristo akɛ Maŋtsɛ!

Ŋmɛnɛ, Yesu jeee abifao dɔŋŋ. Eji Nɔyelɔ ni he wa waa, Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ, ni esa akɛ awo ehiɛ nyam yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ. — 1 Timoteo 6: 15, 16.

Kɛ oda bianɛ, ni gbɔmɛi kɛ ogbekɛbiiashi mfoniri tsɔɔ mɛi yɛ ohiɛ lɛ, ani ohiɛ gboɔ? Eji anɔkwale akɛ mfonirii nɛɛ kaiɔ ofɔlɔi lɛ miishɛɛ ni amɛna yɛ ofɔmɔ mli. Shi akɛni otsɔ onukpa ni ale bo diɛŋtsɛ hewɔ lɛ, ani osumɔɔɔ akɛ mɛi naa bo taakɛ oji bianɛ moŋ? Nakai nɔŋŋ hu susumɔ bɔ ni eeefee bu ni abuuu Kristo Yesu ha beni mɛi ni kɛɔ akɛ amɛji esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɛ amɛhe woɔ daa afi wɔŋjalɔi akusum-nifeemɔ ni ji Blonya mli vii ni amɛkɛmiiwo abifao ko ni amɛwooo ehiɛ nyam akɛ Maŋtsɛ lɛ hiɛ nyam mli lɛ he okwɛ. Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli po lɛ, Kristofonyo bɔfo Paulo wie sa ni esa akɛ asusu bɔ ni Kristo ji bianɛ lɛ he — Maŋtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi. Paulo ŋma akɛ: “Kɛ tsutsu lɛ wɔle Kristo yɛ heloo naa lɛ, eka shi faŋŋ akɛ, agbɛnɛ wɔleee lɛ nakai dɔŋŋ”! — 2 Korintobii 5: 16, NW.

Etsɛŋ ni Kristo, akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ, baaha egbalɛ shiwoo akɛ ebaajie piŋmɔ, nɔnaa, hela, kɛ gbele kɛya lɛ aba mli anɔkwale. Lɛ ji Mɔ ni baakwɛ ni ana wɔɔhe kɛ nitsumɔ kpakpa kɛha mɛi fɛɛ yɛ Paradeiso shihilɛi ashishi yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ. (Yesaia 65: 21-23; Luka 23:43; 2 Korintobii 1:20; Kpojiemɔ 21: 3, 4) Yɛ anɔkwale mli lɛ, enɛɛmɛi ji yiŋtoi ni fa bɔ ni no aaaha wɔkwa Yesu heguɔgbee!

Yɛ Kristo diɛŋtsɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛnyiɛmɔ mli lɛ, anɔkwa Kristofoi bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛ nikeenii ni hi fe fɛɛ ni mɔ ko baanyɛ ekɛha aha amɛ akutseiaŋbii lɛ — Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ he shishinumɔ, ni baanyɛ ekɛ mɔ aya naanɔ wala mli lɛ. (Yohane 17: 3) Nikeenii ni tamɔ nɛkɛ kɛ miishɛɛ babaoo bahaa amɛ, taakɛ bɔ ni Yesu kɛɛ lɛ: “Nɔ̃ hamɔ mli yɛ jɔɔmɔ fe hemɔ.” — Bɔfoi lɛ Asaji 20:35; Luka 11: 27, 28)

Ewaaa haaa Kristofoi ni yɔɔ suɔmɔ kɛha amɛhe lɛ akɛ amɛaajie amɛsuɔmɔ kpo trukaa yɛ be fɛɛ mli yɛ afi lɛ mli. (Filipibii 2: 3, 4) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ kuku ko lɛ, mɛɛ miishɛɛ eeeji nɛkɛ, akɛ onine aaashɛ mfoniri ko nɔ kɛjɛ Kristofonyo gbekɛ ko ni yɛ be mli ni ebo Biblia mli wiemɔ ko toi sɛɛ lɛ, etɛ̃ŋ mfoniri lɛ ni ekɛbaha bo akɛ ekɛmiijie eshidaa kpo lɛ dɛŋ! Nakai nɔŋŋ eji nɔ ni woɔ mɔ hewalɛ akɛ onine aaashɛ nikeenii ko nɔ kɛaajɛ wekunyo ko dɛŋ akɛ esuɔmɔ he okadi. Nakai nɔŋŋ hu fɔlɔi Kristofoi naa miishɛɛ babaoo kɛ amɛhala bei ni sa yɛ afi lɛ mli ni amɛkɛ amɛ nikeenii ha amɛbii. Ejurɔ ni tamɔ nɛkɛ ni Kristofoi feɔ lɛ kpɛtɛɛɛ gbɛnaa nii akɛ ake nii yɛ gbijurɔyeli gbii loo wɔŋjalɔi akusum nifeemɔ gbii anɔ lɛ he.

No hewɔ lɛ, ŋmɛnɛ, Kristofoi fe akpekpei ejwɛ kɛ fa ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli yeee Blonya. Mɛnɛɛmɛi ji Yehowa Odasefoi, ni bɛ deka kwraa yɛ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ he odase ni amɛyeɔ amɛ akutseiaŋbii hewɔ lɛ mli. (Mateo 24:14) Ekolɛ okɛ amɛ aaakpe, yɛ be mli ni etsɛŋ ni amɛaaba oshia lɛ. Eba akɛ miishɛɛ ni okɛaahere nɔ ni amɛkɛbaa oŋɔɔ lɛ nɔ lɛ baaha okɛ oweku lɛ fɛɛ ana miishɛɛ babaoo, yɛ be mli ni okaseɔ bɔ ni ooofee ojie Yehowa Nyɔŋmɔ yi gbi fɛɛ gbi yɛ afi lɛ mli lɛ.—Lala 145: 1, 2.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Kristofoi kɛ nikeenii ni da fe fɛɛ ni mɔ ko aaanyɛ ekɛha — Nyɔŋmɔ yiŋtoo he shishinumɔ ni kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli lɛ, haa amɛ akutseiaŋbii

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Culver Pictures

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje