Yehowa Wajeɔ Ewebii, yɛ Bokagbɛ kɛ Anaigbɛ Fɛɛ
YƐ SHIKPƆŊKUKUJI ni agu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ mli, yɛ shikpɔji ni yiwalɛ egbala amɛmli, kɛ maji ni nyɛsɛɛ nɛɛ ajie naatsii ni yɔɔ jɛmɛ lɛ—lɛlɛŋ, yɛ jeŋ muu fɛɛ shikpɔŋkuku lɛ mli lɛ—Yehowa yaa nɔ ehaa e-Dasefoi lɛ “hewalɛ ni fa kɛteke nɔ.”—2 Korintobii 4:7.
Shweremɔ yɛ Naatsii Shishi
Afii 17 sɔŋŋ nɛ ni agu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ ŋshɔkpɔi akuu ko nɔ yɛ Bokagbɛ Shɔŋŋ lɛ mli. Ani Odasefoi lɛ anijiaŋ eje wui? Dabi kwraa! Yɛ May ni ho nɛɛ, amɛna shiɛlɔi ayifalɛ hee ni ji 10,756, ni amɛteŋ mɛi 1,297 miisɔmɔ akɛ be-fɛɛ sɔɔlɔi. Beni je lɛŋ shihilɛi yaa nɔ efiteɔ lɛ, ŋshɔkpɔ lɛ nɔ bii lɛ efee klalo waa akɛ amɛaabo anɔkwale lɛ toi. No hewɔ lɛ amɛbɔɔ Biblia mli nikasemɔi 15,654 ni amɛfeɔ yɛ mɛi ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ lɛ ashiai amli lɛ he amaniɛ. Mra mli kɛtsɔ hiɛ lɛ, mɛi 25,397 tee kpeei ni afee yɛ dioofeemɔ mli ni akɛkai Yesu gbele lɛ shishi.
Beni afee “Ŋwɛi Nitsɔɔmɔ” Kpokpaa Wuji Anɔ Kpeei lɛ—shikome ekoŋŋ lɛ yɛ ŋaa mli yɛ maŋ lɛ shihilɛi ahewɔ lɛ—nyɛmimɛi lɛ na miishɛɛ waa beni amɛnine shɛ woji ni ajie amɛ kpo yɛ United States lɛ anɔ, yɛ amɛmaŋ wiemɔ mli lɛ. Wiemɔi ashishitsɔɔlɔi, kɛ mɛi ni kwɛɔ shishitsɔɔmɔi lɛ amli, kɛ mɛi krokomɛi kɛ amɛhe ha ni amɛtsu nii ŋmɛlɛtswai babaoo koni amɛkɛfee wolo titri ni ajie lɛ kpo, kɛ ebaafai ohai abɔ lɛ, yɛ be ni sa mli. Ni woji akalamɔ nitsumɔ he ni jeee Odasefonyo ko nɔ, ni kɛ amɛ efee ekome lɛ hu na he miishɛɛ akɛ amɛaatsu nitsumɔ fɛfɛo ni ji wolo lɛ kalamɔ kɛ efeemɔ he nii. Kpeeyalɔi lɛ na miishɛɛ akɛ amɛnine shɛ wolo lɛ nɔ, kɛ emli mfonirii fe akpe, ni hiɛ sui sɔrɔtoi hu lɛ. Nɔyeli lɛ mli onukpai pii buɔ Yehowa Odasefoi, ni shitee-kɛ-woo lɛ jɛɔ Kristendom osɔfoi lɛ aŋɔɔ titri. Wɔhiɛ ka nɔ akɛ etsɛŋ ni abaajie naatsii lɛ kwraa.
Amerika Maji lɛ Hu?
Yehowa Odasefoi ni yɔɔ nɛkɛ Anaigbɛ maji nɛɛ amli lɛ kɛ amɛnyɛmimɛi ni yɔɔ Bokagbɛ lɛ efee ekome ni amɛkɛ ekaa miitsu amɛnaagbai lɛ ahe nii, ni Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yeɔ ebuaa amɛ ni amɛyeɔ shihilɛi ni mli wawai anɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ amaniɛbɔɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ, ni jɛ Latin-Amerika maŋ ko nɔ he ni kui ni hɔɔ tsofai fɔji nyiɛɔ kooi amli lɛ he okwɛ.
Odasefoi akuu ko kɛ bɔs tee shikpɔŋkuku ko ni etse ehe banee mli. Beni amɛyimɔɔ shi kɛjɛɔ bɔs lɛ mli lɛ, amɛna nanegbɛ bibioo ko ni jɛɔ akrowa lɛ mli kɛyaa. No hewɔ lɛ nyɛmimɛi hii enumɔ nyiɛ nɔ akɛ amɛmiikwɛ he ni nanegbɛ bibioo nɛɛ yaa, ni amɛja nyɛmimɛi yei lɛ kɛ gbekɛbii lɛ ni amɛtsu nii yɛ akrowa lɛ mli. Nyɛmimɛi hii lɛ ateŋ mɔ kome gba akɛ:
“Shiai fioo pɛ wɔnina yɛ ŋmɛlɛtswai enyɔ ni wɔkɛnyiɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ fɛɛ mli. Kɛkɛ ni hii kpaanyɔ ni kɛ mamai efimɔ amɛyitsei kɛ amɛhiɛ jɛ koo lɛ mli amɛba trukaa. Amɛteŋ mɛi komɛi hiɛ tui, ni mɛi komɛi hu hiɛ klantei. Mɛni wɔkɛbakpe nɛɛ? Wɔbi amɛ nɔ ni amɛtaoɔ, shi amɛkɛɛ wɔ akɛ wɔfee dioo ni wɔkawie—wɔnyiɛ kɛya kɛkɛ. Wɔfee nakai! Wɔnyiɛ ŋmɛlɛtswai enyɔ ekoŋŋ kɛtsɔ koo hayii amli aahu ni amɛkɛ wɔ bashɛ he ko ni asaa jɛmɛ, ni eka shi faŋŋ akɛ eji asraafoi abuu. Bulɔi ni hiɛ tui damɔ he fɛɛ he. Tsu fɛfɛo ko ma teŋ tuuŋtu, ni akɛɛ wɔ akɛ wɔyabote mli.
“Ni wɔtara shi nɔŋŋ kɛkɛ ni nuu ko ni eka shi faŋŋ akɛ lɛ ji kuu lɛ hiɛnyiɛlɔ kɛ wɔ bawie. Esaa ehe jogbaŋŋ ni ehe tse, ele woloŋ jogbaŋŋ, ni bulɛ yɛ ehe bɔ ni sa. Ekɛ enine tsɔɔ wɔ nyɛmimɛi akuu lɛ ateŋ mɔ kome ni ekɛɛ ete shi edamɔ shi. Kɛkɛ ni ebi lɛ akɛ: ‘Te osusuɔ yɛ [wɔ]kuu lɛ he tɛŋŋ?’ Akɛni eyoo he ni wɔyɔɔ lɛ jogbaŋŋ hewɔ lɛ, nyɛminuu lɛ ha hetoo akɛ: ‘Ah, wɔnu nyɛkuu lɛ he, shi wɔbɛ he miishɛɛ, ni wɔfataaa maŋkwramɔŋ kuu kroko hu he. Yiŋtoo hewɔ pɛ ni wɔyɔɔ biɛ ji ni wɔshiɛ Yehowa Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli kɛtsɔ Kristo Yesu nɔ lɛ he sane. Etsɛŋ ni ebaakpata nɛkɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ maŋkwramɔŋ nɔyelii lɛ fɛɛ ahiɛ ni ekɛ jɔɔmɔi ni yɔɔ nyam baaha gbɔmɛi yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ yɛ Paradeiso shihilɛi amli—nɔ ko ni adesa ko loo kuu ko nyɛŋ afee.’
“Kɛkɛ ni nuu lɛ su tsake. Ni ebɔi saji abimɔ. ‘Nɛgbɛ nyɛkase enɛɛmɛi fɛɛ yɛ? Te ofee tɛŋŋ ona ekaa ni okɛwie nɛkɛ?’ Wɔnyɛ wɔkɛ ŋmɛlɛtswaa kome kɛ fa ye odase jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ je lɛŋ shihilɛi ahe ni wɔtsɔɔ akɛ Biblia lɛ tsɔɔ nɔ ni ji adesai ahiɛnɔkamɔ kome pɛ. Wɔgbala Romabii yitso 13 lɛ mli wɔtsɔɔ lɛ—akɛ wɔboɔ hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ atoi, shi kɛji shitee-kɛ-woo ko ba yɛ Yehowa Wiemɔ lɛ kɛ amɛnɔ lɛ teŋ lɛ, wɔboɔ wɔ-Nyɔŋmɔ, Yehowa toi klɛŋklɛŋ. Yɛ naagbee lɛ, wɔkɛ woji ni wɔhiɛ lɛ ha lɛ. Ehe etɛ kɛ Biblia, ni nɔ ni fee wɔ naakpɛɛ ji akɛ, eha wɔ tooyeli yɛ woji lɛ ahe. Ekɛɛ ebaakane.
“No sɛɛ lɛ, onukpa nɛɛ fee okadi eha hii lɛ ekome akɛ ekɛ wɔ ashi buu lɛ mli. Naa wɔ yɛ no sɛɛ nɔŋŋ ni wɔmiiku wɔ sɛɛ, ni wɔmiida Yehowa shi yɛ kunim ni wɔye yɛ odaseyeli gbɛ kroko mli lɛ he.”
Yɛ Afrika ni Awuɔ Tai Babaoo yɛ Lɛ
Nɔ ni kã Bokagbɛ Shɔŋŋ kɛ Anaigbɛ Shɔŋŋ lɛ teŋ ji Afrika shikpɔŋ wulu lɛ. Wiemɔ kui ateŋ tai eha maji ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ekomɛi etsɔ yiwalɛ kɛ basabasa feemɔ hei. Yɛ Liberia lɛ, maŋ ta lɛ mli ni bawa ekoŋŋ lɛ esa Yehowa webii ahe waa. Klɛŋklɛŋ lɛ abɔi nɔmɔ yɛ maŋtiase lɛ kɛ maji ni bɛŋkɛ lɛ amli yɛ October kɛ November 1992 mli. Kɛkɛ ni beni ta lɛ mli lɛɛɔ kɛyaa kooyigbɛ lɛ, asafoi muji fɛɛ gbɛ amɛshwã beni nyɛmimɛi lɛ fataa maŋbii ni eshwɛ lɛ ahe kɛjoɔ foi kɛyaa kooi amli lɛ. Shi kɛlɛ, amɛhiɛ ekaa ni amɛyɔɔ lɛ mli nakai nɔŋŋ. Beni amɛjoɔ foi lɛ, belɛ amɛmiishiɛ, ni enɛ eha aye odase kpele yɛ hei ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ fɛɛ.
Asafo ko ni emlibii ji nyɛmimɛi ni ejo foi kɛshi amɛshiai lɛ ma Maŋtsɛyeli Asa ni baahi shi be kukuoo ko yɛ amã tso ŋmɔ wulu ko teŋ. Yɛ maŋ ko ni bɛŋkɛ tawuu husu lɛ naa lɛ mli lɛ, yɛ jetsɛremɔ mli lɛ maŋbii lɛ joɔ foi kɛyaa amã tsei ŋmɔ wulu ni bɛŋkɛ amɛ lɛ mli koni amɛkɛjo okpɛlɛmii ni atswiaa kɛjɛɔ ŋwɛi lɛ anaa foi. Maŋ lɛŋ nyɛmimɛi (kɛ shiɛlɔi babaoo ni ejo foi kɛjɛ maŋtiase, ni ji Monrovia) lɛ to shiɛmɔyaa he gbɛjianɔ, ni anaa amɛ daa ni amɛmiishiɛ amɛmiitsɔɔ mɛi akpei abɔ ni ebatee amɛhe yɛ amã tsei lɛ ateŋ lɛ! Kɛji kɔɔyɔŋ lɛlɛ ko pue lɛ, nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ fɛɛ tumɔɔ amɛboteɔ bu ko ni bɛŋkɛ amɛ lɛ mli, kɛkɛ lɛ kɛ oshara lɛ ho lɛ, amɛtsa amɛshiɛmɔ lɛ nɔ.
Nɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ji akɛ, asafoŋ shiɛlɔi ni fa fe akpe kɛ sɛɛ ni nyɛɔ amɛkɛ shiɛmɔyaa he akɔntaabuu majeɔ Asafo lɛ naa ŋmɛlɛtswai 18.1 yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛ aja mli, ni amɛfeɔ Biblia mli nikasemɔi 3,111 daa nyɔŋ nɔ, yɛ nɛkɛ maŋ ta shihilɛi nɛɛ fɛɛ sɛɛ.
Yɛ Afrika, yɛ afii ejwɛ ni eho lɛ mli lɛ, ajie naatsii ni akɛba Yehowa Odasefoi anitsumɔ nɔ lɛ yɛ amɛnɔ yɛ maji 18 mli. Ni mɛɛ miishɛɛ po nɛ! Yɛ August 12 lɛ, ajie naatsii ni yɔɔ Odasefoi lɛ anɔ yɛ Malawi, ni akɛba amɛnɔ yɛ October 1967 lɛ yɛ amɛnɔ. Sanekpakpa lɛ shiɛmɔ yɛ teemɔŋ lɛ etee nɔ eshwere be fɛɛ be, shi amrɔ nɛɛ Odasefoi lɛ nyɛɔ amɛyaa hiɛ yɛ heyeli mli, eyɛ mli akɛ esa akɛ amɛmɛ gbohiiashitee lɛ ni amɛkɛ amɛsuɔlɔi babaoo ni yiwalɔi lɛ gbe amɛ lɛ akpe ekoŋŋ.
Yɛ Mozambique lɛ, afee toiŋjɔlɛ kpaŋmɔ ko yɛ October 4, 1992. Aashɛ shikpɔŋkukuji ni tsutsu lɛ anyɛɛɛ aya jɛmɛ yɛ afii 16 ta ni ekpata nii ahiɛ waa lɛ hewɔ lɛ amli agbɛnɛ. Yɛ Carioco niiaŋ nɛkɛ lɛ, asaa akɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei 375 ni kɛ asafo lɛ naaa sharamɔ ko kwraa yɛ afii kpawo ni eho lɛ mli fɛɛ lɛ bɔi sharamɔ ekoŋŋ. Amɛfee gbi kome kpee krɛdɛɛ yɛ Milange, ni ji kpokpaa ni tsutsu ko lɛ ale jɛmɛ akɛ he ni gbokɛlɛfoi ŋsara kɛ Yehowa Odasefoi, ní amɛteŋ mɛi pii ji abobalɔi ni jɛ Malawi lɛ “[a]tsɔsemɔ he” lɛ yɔɔ lɛ maŋtiase lɛ. Mɛi fɛɛ ni ba lɛ ayibɔ ni fee mɛi anaakpɛɛ ji 2,915, ni maŋ nɔkwɛlɔ lɛ hu fata he, ni ekpee Yehowa Odasefoi atuu kɛba Milange. No hewɔ lɛ tsutsu “tsɔsemɔ he” lɛ batsɔ he ni ajɛɔ akɛ ŋwɛi nitsɔɔmɔ haa yɛ nakai gbi lɛ nɔ.
Maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ko ŋma akɛ: “UNHCR (United Nations High Commissioner for Refugees) lɛ najiaŋdamɔlɔ lɛ wie wiemɔ ko ni yɔɔ miishɛɛ waa yɛ wɔnyɛmimɛi ni naa amɛhe yɛ abobalɔi ŋsarai amli yɛ Tete Kpokpaa nɔ lɛ ahe. Ewie akɛ Yehowa Odasefoi eto amɛ diɛŋtsɛ amɛ ŋsarai ahe gbɛjianɔ, ni amɛtsi amɛhe kɛjɛ kui krokomɛi ahe. Ewie akɛ ‘amɛ ŋsara lɛ pɛ ji nɔ ni aje gbɛ ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ ni akwɛɔ nɔ,’ ni ekɛfata he akɛ, ‘Yehowa Odasefoi ahe tse, ato amɛ gbɛjianɔ jogbaŋŋ, ni amɛle woloŋ.’ Kɛkɛ ni ekɛɛ mi akɛ ekɛ kɔɔyɔŋ lɛlɛ baawo mi kɛfo koo lɛ ni mi diɛŋtsɛ makwɛ. Kɔɔyɔŋ lɛlɛ kudɔlɔ lɛ jɛ ŋwɛi etsɔɔ mi ŋsarai enyɔ. Ekome yɛ taŋ ni emli ewo muji, kɛ sũ tsui ni amamɔ kɛtsara waa ni gbɛjianɔtoo bɛ he. Ato ŋsara kroko lɛ he gbɛjianɔ jogbaŋŋ, ni gbɛjegbɛi jwere shiai lɛ ateŋ. Shiai lɛ yɛ fɛo waa, ni abɛɛ amɛkpoi lɛ anɔ falefale. Ekomɛi po yɛ mli ni akɛ pɛnte ni afee yɛ shia esha he fɛfɛo. ‘Bɛ obaanyɛ otsɔɔ emli nɔ ni ji nyɛnɔ?’ kɔɔyɔŋ lɛlɛ kudɔlɔ lɛ kɛɛ. Ebafee miishɛɛ kpele kɛha mi akɛ mikɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ ŋsara nɛɛ mli lɛ aaakpe. Amrɔ nɛɛ ayɛ asafoi kpaanyɔ yɛ nɛkɛ Odasefoi akrowa nɛɛ mli.”
Yɛ “Okropɔŋ Shikpɔŋ Lɛ” Nɔ
Dabi, jeee U.S. okropɔŋ lɛ nɛ! Europa maŋ ko kã Boka kɛ Anai teŋ, Albania, ni egbɛi yɛ wiemɔ ni amɛwieɔ lɛ mli ji Shqipëria, ni shishi ji “Okropɔŋ Shikpɔŋ Lɛ.” Nyɛsɛɛ nɛɛ ajie afii 50 yiwalɛ naatsii ni akɛba Yehowa Odasefoi anɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ yɛ amɛnɔ, ni amɛnyɛ amɛkɛ amɛnyɛmimɛi ni jɛ Boka kɛ Anai lɛ fee ekome yɛ amɛjamɔ mli heyeli ni amɛnaa mli ŋɔɔmɔ lɛ mli. ‘Amɛmiitsu amɛdeka he nii’ lɛlɛŋ. (Efesobii 5:16) Afee klɛŋklɛŋ kpee ni afee yɛ Albania yinɔsane be fɛɛ mli, ni ji gbi kome kpee lɛ yɛ National Theater, yɛ emaŋtiase ni ji Tiranë lɛ mli, yɛ Hɔgbaa, March 21. Hɔɔ shwane lɛ, Odasefoi nitsulɔi 75 ni kɛ amɛhe eha tsake kpee he ni efite kwraa lɛ ni amɛha etsɔ kpee asa ni he tse fɛfɛo. Onukpai ni kwɛɔ jɛmɛ nɔ lɛ anaa kpɛ amɛhe waa! Ni nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ, yɛ mɛi 75 ni kɛ amɛhe ha lɛ ateŋ lɛ, mɛi 20 pɛ abaptisi amɛ!
Kɔɔyɔŋ tsakemɔ hi waa yɛ gbi lɛ mli. Beni maŋsɛɛ bii ni ba kpee lɛ bashɛ shi lɛ, ŋamɔi—titri lɛ kɛtsɔ ninefɔɔ kɛ fuamɔ nɔ—ha nakai kpee gbi krɛdɛɛ lɛ fee kpee krɛdɛɛ waa. Nyɛminuu Nasho Dori hole eniji anɔ kɛtsɔɔ ŋwɛigbɛ ni esɔle ni akɛje shishi. Abaptisi lɛ yɛ afi 1930 mli ni amrɔ nɛɛ eshwɛ fioo ni ebaashwila kwraa. Afee kpee lɛ yɛ Albania wiemɔ mli, ni gbɛgbalɔi krɛdɛɛi ni jɛ maŋsɛɛ lɛ ha wiemɔi lɛ pii. Mɛi 585 ni ba kpee lɛ la lala ni ji ‘Kristofoi a-Henɔjɔɔmɔ’—ni ji lalai ekpaa ni atsɔɔ shishi kɛba Albania wiemɔ mli kɛha kpee lɛ ateŋ ekome—beni nyɛmimɛi hii kɛ yei heei 41 nyiɛɔ kɛyaa nu bu ni Greek nyɛmimɛi ni ba kpee lɛ jɛ mlihilɛ mli amɛfee yɛ maŋ lɛ mli Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ he lɛ. Mɛɛ tsakemɔ kpele nɛ! Tsutsu ko lɛ, Biblia hiɛmɔ po kɛkɛ tsɔɔ akɛ akɛ mɔ lɛ baaya toigbalamɔ nitsumɔ ŋsaraiaŋ, ni ato kpeei ahe gbɛjianɔ akɛ kui ni mɛi enyɔ loo etɛ pɛ yɔɔ mli.
Kpee lɛ sɛɛ jetsɛremɔ lɛ, atswa Buu Mɔɔ nitsumɔ he lɛ tɛlifon kɛjɛ onukpa ni kwɛɔ shwɛmɔ he ni afee kpee lɛ yɛ nɔ lɛ ŋɔɔ. Bei pii lɛ, jeee ehe sane ko tsɔ ji mɛi ni kɛ shwɛmɔ he lɛ tsuɔ nii. Onukpa ni yeɔ esɛɛ lɛ nitsumɔ ni. Shi ewie akɛ: “Esa akɛ matswa nyɛ tɛlifon ni mada nyɛ shi. Minako ni biɛ etse keŋkeŋ nɛkɛ dã. Kɛ akɛɛ mitsɔɔ bɔ ni biɛ efee lɛ, makɛɛ akɛ kɔɔyɔɔ ko tswa kɛjɛ ŋwɛi kɛshwie shwɛmɔ he nɛɛ nɔ nyɛ. Be fɛɛ be ni nyɛbaasumɔ ni nyɛkɛ wɔtsu nɛɛ afee nɔ ko lɛ, nyɛfainɛ nyɛbaa, ni wɔkɛ klɛŋklɛŋ hegbɛ baaha nyɛ. Kulɛ, esa akɛ wɔha nyɛba biɛ daa nyɔji etɛ ni nyɛwooo nyɔmɔ ko kwraa.”
Odasefoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛtee amɛmaji amli kɛ hewalɛ kɛ shidaa ni amɛbɔi amɛhe saamɔ kɛha Yesu gbele lɛ Kaimɔ. Gbii 15 pɛ sɛɛ, yɛ Jufɔ, April 6 lɛ, afee klɛŋklɛŋ Kaimɔ lɛ yɛ faŋŋ mli yɛ hei kpawo.
Yɛ Berat maŋ lɛ mli nɛkɛ lɛ, mɛi ni baa kpeei lɛ ayifalɛ etee hiɛ kɛyashɛ aaafee mɛi 170, ni maŋ lɛ mli osɔfo lɛ mli efu. Yɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi 33 ni yɔɔ Berat lɛ ateŋ lɛ, abaptisi mɛi 21 yɛ kpee lɛ shishi. Berat bɔ amaniɛ akɛ mɛi 472 ba Kaimɔ lɛ. Mɛi ni tee Kaimɔ lɛ yɛ hei krokomɛi lɛ hu fa waa, ni enɛ jɛ hiɛnyiɛmɔ kpakpa ni gbɛgbalɔi krɛdɛɛi lɛ kɛhaa lɛ hewɔ.
Yɛ Katolik maŋ ni fe fɛɛ yɛ Albania, ni ji Shkodër lɛ mli, he ni sɔlemɔtsu wulu lɛ yɔɔ lɛ, sɔlemɔ lɛ bɔi adafitswaa wolo ko kalamɔ daa nyɔŋ nɔ, ni eko fɛɛ eko ewie “Bɔ ni Ooofee Otsi Ohe Kɛjɛ Yehowa Odasefoi Ahe” lɛ he. Naagbee nɔ lɛ wie akɛ: “Yehowa Odasefoi etutua Shkodër maŋ lɛ kwraa”! Kuu agbo ni ji Odasefoi enyɔ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ bua mɛi 74 ni yɔɔ jeŋba ni amɛhiɛ jwɛŋmɔ kpakpa lɛ anaa kɛba Kaimɔ lɛ shishi. Yɛ Kaimɔ wiemɔ ni amɛnu lɛ sɛɛ lɛ, wekui 15 bi ni akɛ amɛ afee shia Biblia mli nikasemɔ. Yɛ maŋ kroko hu, Durres, he ni kuu ni ji Odasefoi ejwɛ yɔɔ lɛ, mɛi ni ba lɛ ayifalɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ji mɛi 79.
Yɛ shitee-kɛ-woo ni jɛ Katolik obalaŋtai, ni ka akɛ amɛkɛ tɛi baashwie Odasefoi lɛ aŋɔɔ ba lɛ hewɔ lɛ, ajie Kaimɔ kpee ni abaafee yɛ gɔŋ nɔ akrowa ni ji Kalmeti i Vogel lɛ kɛtee nyɛminuu ko shia yɛ maŋ lɛ mli, ni mɛi 22 ba yɛ toiŋjɔlɛ mli. Shiɛlɔi enumɔ yɔɔ nɛkɛ kuu nɛɛ mli, ni abaptisi amɛteŋ mɛi etɛ yɛ kpee ni afee yɛ Tiranë lɛ shishi.
Yɛ Vlorë lɛ, obalahii enyɔ komɛi anine shɛ Buu-Mɔɔ lɛ nɔ ni amɛkane, ni amɛŋma Asafo lɛ akɛ: “Agbɛnɛ wɔtsɛɔ wɔhe Yehowa Odasefoi yɛ anɔkwale ni wɔkase kɛjɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ hewɔ. Nyɛfainɛ nyɛtsua ni abaye abua wɔ.” Aha gbɛgbalɔi krɛdɛɛi enyɔ nitsumɔ yɛ jɛmɛ, ni oya nɔŋŋ ni obalahii enyɔ nɛɛ ateŋ mɔ kome he basa akɛ shiɛlɔ. Ena miishɛɛ waa akɛ efata mɛi 64 ni ba Kaimɔ lɛ yɛ Vlorë lɛ ahe.
Nyɛminuu ko ni jɛ Albania, ni ekase anɔkwale lɛ yɛ United States lɛ ku esɛɛ yɛ 1950 afii lɛ amli kɛtee emaŋ Gjirokastër, ni esɔmɔ yɛ jɛmɛ aahu bɔ ni eeenyɛ kɛyashi be ni egbo. Edũ anɔkwale wui lɛ yɛ ebinuu tsui mli. Beni ajie naatsii lɛ, nɛkɛ ebinuu nɛɛ bi Buu Mɔɔ Asafo lɛ yelikɛbuamɔ. Mɔ kroko hu ni yɔɔ wiemɔ lɛ he miishɛɛ, ni eyɔɔ akrowa ko yɛ kooyigbɛ niiaŋ lɛ hu ŋma wolo kɛha yelikɛbuamɔ, no hewɔ lɛ aha gbɛgbalɔi krɛdɛɛi ejwɛ tee jɛmɛ. Kaimɔ lɛ sɛɛ Shɔ lɛ, amɛteŋ mɔ kome tswa Asafo lɛ nitsumɔ he ni yɔɔ Tiranë lɛ ni ekɛɛ: “Minyɛŋ matsi naa akɛ ja mikɛɛ nyɛ bɔ ni Yehowa mumɔ lɛ etsu nii babaoo eha. Wɔna miishɛɛ waa. Kaimɔ lɛ yeli lɛ ye omanye.” Mɛi ni ba lɛ ayifalɛ ji mɛi 106, ni amɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi akuu ni feɔ mɛi kpawo lɛ hu fata he.
Shi mɛi enyiɛ ji mɛi fɛɛ ni ba Kaimɔ lɛ? Yɛ 1992 mli, beni Maŋtsɛyeli shiɛlɔi 30 pɛ yɔɔ lɛ, mɛi ni ba lɛ ayifalɛ ji 325. Yɛ 1993 mli lɛ, shiɛlɔi 131 lɛ bua mɛi 1,318 naa kɛba eyeli shishi. Yɛ afii enyɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, mɛi ni ba lɛ ayifalɛ shɛɔ shiɛlɔi lɛ ayibɔ toi nyɔŋma. Kwɛ bɔ ni eyɔɔ miishɛɛ akɛ aaana akɛ “mɔ bibioo . . . [e]tsɔ mɛi akpe” yɛ be kukuoo tamɔ nɛkɛ mli!—Yesaia 60:22.
“Ha ni Otaŋkpeei lɛ Akɛlɛ”
Beni Yehowa Odasefoi ashiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛɛɔ kɛyaa shikpɔŋ lɛ koji fɛɛ nɔ lɛ, akɛ tsɛmɔ lɛ haa akɛ: “Ha ni obuu lɛ mli alɛɛ, ni akpã oshihilɛ he lɛ he mamai lɛ amli: kaalɛte he! Ha ni otaŋkpeei lɛ akɛlɛ, ni okala oshiŋmlitsei lɛ ni awa! Ejaakɛ ooolɛɛ omli kɛaatee ninejurɔ kɛ abɛku.” (Yesaia 54:2, 3) Nɛkɛ mlilɛɛmɔ ni eba yɛ Nyɔŋmɔ “shihilɛ he”—ni damɔ shi kɛha ejalɔi asafo ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ—gbɛfaŋ lɛ eje kpo faŋŋ lɛlɛŋ yɛ Europa Bokagbɛ, titri lɛ yɛ tsutsu Soviet Union shikpɔji lɛ anɔ. Yɛ be mli ni ewaje etsuji lɛ yɛ afii nyɔŋmai abɔ ni amɛkɛhi yiwaa shishi lɛ sɛɛ lɛ, amrɔ nɛɛ Yehowa miiha e-Dasefoi lɛ hewalɛ ni he hiaa ni amɛkɛlɛɛ gbɛjianɔtoo lɛ mli ni amɛha ehe awa.
Yɛ Moscow, Russia, yɛ Locomotive Stadium, yɛ July 22-25 lɛ, yibɔ ni fe fɛɛ, ni ji 23,743 tee nyɛsɛɛ afi “Ŋwɛi Nitsɔɔmɔ” majimaji ateŋ kpee ni sa kadimɔ waa ni afee yɛ jɛmɛ lɛ shishi. Namɔ baasusu akɛ nɔ ko ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aba, afii enyɔ pɛ ni eho nɛ? Shi naa amɛ! Mɛi fe 1,000 jɛ Japan kɛ Korea amɛba, kɛ mɛi aaashɛ 4,000 ni jɛ United States kɛ Canada, ni akpei abɔ krokomɛi hu jɛ shikpɔji fe 30 nɔ yɛ Pasifik Wuoyigbɛ, Afrika, Europa, kɛ hei krokomɛi amɛba—lɛlɛŋ, eji Boka kɛ Anai kpee. Kwɛ bɔ ni efee hewalɛwoo babaoo akɛ mɛnɛɛmɛi fɛɛ kɛ amɛ Russia nyɛmimɛi hii kɛ yei fe 15,000 lɛ aaafutu yɛ ekomefeemɔ mli! Ana miishɛɛ waa diɛŋtsɛ.
Abaptisi Odasefoi heei 1,489 ni fee mɛi naakpɛɛ waa. Adafitswaa woji tswa baptisimɔ lɛ he adafi yɛ je lɛŋ fɛɛ, ni akɛ ehe mfoniri fɛfɛo ko wo The New York Times adafitswaa wolo lɛ hiɛ. Eyɛ mli akɛ atswa dɛ waa yɛ baptisimɔ lɛ hewɔ moŋ, shi atswa dɛ fe nakai yɛ naagbee wiemɔ lɛ sɛɛ, beni wielɔ lɛ da mɛi 4,752 ni kɛ amɛhe ha, kɛ onukpai ni ye amɛbua ni amɛha kpee lɛ ye omanye lɛ fɛɛ shi, ni no sɛɛ lɛ, ewie akɛ: “Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, wɔmiida Yehowa shi!” Hɛɛ, Yehowa mumɔ lɛ etsĩ shitee-kɛ-woo kpele ni jɛ Ortodɔks jamɔ kui lɛ aŋɔɔ lɛ naa ni ekɛ hewalɛ ni he hiaa ni ha kpee lɛ ye omanye waa kɛ miishɛɛ lɛ ha.
Shi, babaoo yɛ ni baaba lolo yɛ Ukraine maŋtiase ni ji Kiev mli, yɛ August 5-8. Shikome ekoŋŋ lɛ, nyɛmimɛi ni kɛ amɛhe eha saa shwɛmɔ he lɛ fɛfɛo, ni mɛi 64,714 tee nɛkɛ Maŋtsɛyeli Asa agbo nɛɛ nɔ akɛ yibɔ ni fa fe fɛɛ. Shikome ekoŋŋ lɛ, Odasefoi lɛ jɛ Boka kɛ Anai kɛ je lɛŋ hei krokomɛi fɛɛ kɛba. Atsɔɔ wiemɔi titrii lɛ ashishi kɛtee wiemɔi 12 mli. Ehe bahia ni akɛ kpeeyalɔi aaashɛ 53,000, ni tsɔ gbɛfaa gbɛi sɔrɔtoi anɔ amɛbashɛ lɛ akpe yɛ oketekei kɛ kɔɔyɔŋ lɛji adaamɔ hei, ni ahole amɛ kɛya amɛwɔɔhei yɛ gbɔi atoohei, skul tsũi amli, kɛ mɛi ashiai, kɛ agbɛnɛ nu hiɛ lɛji amli. Atsu enɛɛmɛi fɛɛ he nii kɛ nyɔmɔbɔɔ fioo pɛ, ni atsu lɛ jogbaŋŋ kɛ gbɛjianɔtoo kpakpa, ni enɛ ha maŋ lɛ polisifoi lɛ naa kpɛ amɛhe, ni amɛjie nyɛmimɛi lɛ ayi waa diɛŋtsɛ.
He ni mli wa fe fɛɛ yɛ kpee he gbɛjianɔtoo ni yɔɔ miishɛɛ nɛɛ mli lɛ ji baptisimɔ ni he ŋmɛlɛtswai enyɔ kɛ fa lɛ. Nyɛmimɛi hii kɛ yei heei 7,402 fee amɛ henɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ he okadi, beni dɛtswaa lɛ gbɛɛɔ waa yɛ shwɛmɔ he lɛ mli fɛɛ lɛ. Enɛ fa fe baptisimɔ yibɔ ni fe fɛɛ ni ana, ni ji mɛi 7,136 ni ana beni kpeeyalɔi 253,922 bua amɛhe naa yɛ New York City yɛ 1958 lɛ.
Beni nɛkɛ kojomɔ be nɛɛ yaa nɔ kɛbɛŋkɛɔ enaagbee lɛ, belɛ aabua gbɔmɛi ni tamɔ gwantɛŋi ni jɛ Boka, Anai, kɛ “shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ” po anaa kɛmiiba ekomefeemɔ ko mli, ni afeko nakai da yɛ adesai ayinɔsane be fɛɛ mli. Lɛlɛŋ, “asafo babaoo . . . ni jɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutsei kɛ maji kɛ maji anɔ wiemɔi amli” miifata mumɔŋ Israel he kɛmiijaje hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa ni jara wa, ni ji nibii fɛɛ ni atsuɔ kɛbuɔ Yehowa jeŋ muu nɔyeli lɛ bem lɛ shishitoo nɔ lɛ mli.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:8; Kpojiemɔ 7:4, 9, 10.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8, 9]
Boka kɛ Anai kpe yɛ Moscow kɛ Kiev