Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 1/1 bf. 28-31
  • Mina Jwetri Ni Jara Wa Waa

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mina Jwetri Ni Jara Wa Waa
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Miweku He Saji
  • Anɔkwa Jwetri Taomɔ
  • Gbɛ ni Mikɛ Mitsɛ Fa Kɛha Shiɛmɔ
  • Kaai Sɔrɔtoi ni Mikɛkpe
  • Sɔɔmɔ Nitsumɔ yɛ Adelaide
  • Tsɔsemɔ Ko Ni Miná He Sɛɛ Miwala Gbii Abɔ Fɛɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2004
  • Mikome Shi Akwako Mi Kɔkɔɔkɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Mifɔlɔi Ananemaa Hei lɛ Asɛɛnyiɛmɔ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • La Hiɛlɔ Kɛha Maji Babaoo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2000
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 1/1 bf. 28-31

Mina Jwetri Ni Jara Wa Waa

TAAKƐ FLORENCE WIDDOWSON GBA

Beni duŋ bɔi woo lɛ, wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ wɔbaama buu yɛ faa ko masɛi. Ejeee he ni hi kɛha yei enyɔ akɛ amɛaafee buu yɛ, shi wɔsusu akɛ ebaahi kɛha wɔ kɛha gbɛkɛ kome pɛ. Beni mihiɛ edɔ ni mimaa buu lɛ, belɛ Marjorie hu miifee niyenii ni wɔbaaye gbɛkɛ lɛ.

NI MIKA buu lɛ naagbee shiŋmlitso lɛ migbe naa nɔŋŋ kɛkɛ ni mina akɛ nɔ ko etsi ehe yɛ tsoku diŋ ko ni ma shi lɛ masɛi. Ni mibi Marjorie akɛ: “Ani ona akɛ tsoku lɛ tsi ehe?”

Ni eha hetoo akɛ, “Dabi,” ni ehiɛ efee lɛ yaa fioo.

Ni mibo mikɛɛ lɛ akɛ: “Ah, mina akɛ etsi ehe kɛ̃. Wo kɛtrɛ lɛ oha mi!”

Ni miwo, ni mikɔ lema mifɔ mikɔŋ nɔ, ni miyi gbɛ kɛmiiya faa lɛ naa gbɛ. Beni eshwɛ fioo ni mashɛ tsoku lɛ ŋɛlɛ nɔ pɛ kɛkɛ ni nuu ko je kpo kɛjɛ esɛɛ!

Mibɔ mɔdɛŋ mikɛ momohaa bi lɛ akɛ: “Ani faa lɛ mli nu lɛ, nu kpakpa ni abaanyɛ anu?”

Ni eha hetoo kɛ gbee ni wa akɛ: “Dabi, ejeee nu kpakpa, shi kɛ ootao nu ni obaanu lɛ, manyɛ maha bo eko.”

Mikpoo enihamɔ nɛɛ oya, ni nɔ ni ha miye mihe kwraa ji akɛ, etsɔ ehe amrɔ nɔŋŋ ni eshi mi etee. Mikɛ tsuifaa ku misɛɛ oya ni mibakɛɛ Marjorie nɔ ni eba. Wɔfamɔ buu ni wɔma lɛ oya, ni wɔto wɔ nibii fɛɛ ni wɔshi jɛmɛ. Yɛ sɛɛ mli lɛ, akɛɛ wɔ akɛ etsɛko tsɔ ni ajie nuu lɛ kɛjɛ mɔɔŋ.

Eyɛ mli akɛ mɛi ni taoɔ shika tsuru lɛ mamɔɔ bui yɛ shika shikpɔji anɔ yɛ Australia yɛ 1937 mli moŋ, shi wɔ lɛ, esoro nitaolɔi ni wɔji. Wɔmiitao gbɔmɛi ni jara wa waa kɛha Nyɔŋmɔ.

Miweku He Saji

Afii oha ni eho nɛ lɛ, no mli lɛ sɔ̃lɔ ji mitsɛ yɛ Porepunkah akrowa bibioo lɛ mli yɛ Victoria maŋ wulu lɛ mli. Afɔ mi yɛ jɛmɛ yɛ afi 1895, ni atsɔse mi kɛ minyɛmimɛi hii onukpai ejwɛ yɛ Ovens Faa lɛ masɛi, yɛ Buffalo Gɔŋ lɛ shishi. Mifɔlɔi yaa Union Sɔlemɔ lɛ be fɛɛ be, ni miyaa Hɔgbaa skul, ni mitsɛ ji onukpa ni kwɛɔ skul lɛ nɔ.

Yɛ afi 1909 mli lɛ, Awo ná tsui hela beni ahum ko ni naa wa waa lɛ tswaa lɛ, ni ataa hiɛ emli ni egbo. Kɛkɛ ni, yɛ 1914 shishijee gbɛ lɛ, minyɛmimɛi hii lɛ ateŋ mɔ kome shi shia, ni ŋmɛlɛtswai fioo ko sɛɛ lɛ, akɛ lɛ ku sɛɛ kɛbaha wɔ—egbo. Lɛ diɛŋtsɛ eyagbe ehe. Wɔ awerɛho lɛ mli bawa waa yɛ sɔlemɔ lɛ tsɔɔmɔ akɛ hɛl miimɛ lɛ lɛ hewɔ, ejaakɛ akɛɛ kɛji mɔ ko gbe ehe lɛ, eji esha ni akɛfaaa.

Sɛɛ mli yɛ nakai afi lɛ mli ni Jeŋ Ta I fɛ, ni minyɛmimɛi hii lɛ ateŋ mɛi enyɔ bote asraafoi anitsumɔ mli yɛ maŋsɛɛ. Adafitswaa ni yɔɔ gbeyei, ni tsɔɔ lashishwiemɔ kɛ amanehulu lɛ tsirɛ wɔ obalayei ekpaa, kɛ mitsɛ hu, ni wɔbɔi Biblia mli wolo ni ji Yohane lɛ kasemɔ.

Anɔkwa Jwetri Taomɔ

Ellen Hudson yɛ The Time Is at Hand wolo ni Charles Taze Russell ŋma lɛ eko. Bɔ ni enaa he miishɛɛ lɛ na wɔkuu lɛ mli bii ni eshwɛ lɛ anɔ hewalɛ. Beni ana akɛ wolo lɛ ji fã kome pɛ yɛ wolokpoi ekpaa ni tsara nɔ, ni yitso ji Studies in the Scriptures lɛ mli lɛ, eŋma International Bible Students Association ni yɔɔ Melbourne lɛ wolo ni ebi ni akɛ nɔ ni eshwɛ lɛ amaje lɛ. Wɔkuu lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ wɔbaakase klɛŋklɛŋ kpo, ni ji The Divine Plan of the Ages lɛ yɛ wɔ daa otsi nikasemɔ mli.

Feemɔ bɔ ni Ataa kɛ mi fɛɛ na miishɛɛ beni wɔna akɛ hɛl la ko bɛ lɛ he mfoniri okwɛ. Ajie gbeyei ni wɔsheɔ akɛ atsi minyɛmi nuu lɛ naa yɛ hɛl la mli lɛ yɛ jɛmɛ. Wɔkase anɔkwale lɛ akɛ gbohii lɛ leee nɔ ko nɔ ko, tamɔ nɔ ni amɛwɔ, ni amɛhiɛ kaaa yɛ he ko, ni amɛnaaa piŋmɔ ko hu. (Jajelɔ 9:5, 10; Yohane 11:11-14) Wɔ Biblia kasemɔ kuu lɛ mli bii lɛ ateŋ mɛi komɛi kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaya wɔkuuŋbii lɛ aŋɔɔ ni amɛyashiɛ anɔkwalei ni wɔkaseɔ lɛ. Wɔnyiɛ kɛtee shiai ni bɛŋkɛ wɔ lɛ, shi wɔkɛ baisikel kɛ okpɔŋɔ kɛ shwiili ni yɔɔ naji enyɔ yaa mɛi ni yɔɔ akrowai lɛ aŋɔɔ.

Mikɛ mihe wo shia-kɛ-shia odaseyeli lɛ mli klɛŋklɛŋ yɛ Jeŋ Ta I Naagbee Gbi lɛ nɔ, yɛ November 11, 1918. Wɔ nikasemɔ kuu lɛ mli bii etɛ fa gbɛ shitoi 50 kɛtee Wangaratta maŋ lɛ mli koni wɔyaja Peoples Pulpit dɛhiɛmɔ wolo lɛ yɛ jɛmɛ. Afii komɛi asɛɛ, beni wɔnyiɛ shiɛmɔ nitsumɔ nɔ yɛ akrowai lɛ ekome mli ni mina niiashikpamɔ ni mitsi ta yɛ shishijee lɛ.

Yɛ 1919 mli lɛ, mitee Biblia Kaselɔi akpee ko yɛ Melbourne. Jɛmɛ, yɛ April 22, 1919, ni mikɛ numiimɔ fee mihenɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa lɛ he okadi. Mumɔŋ okpɔlɔŋmɛɛ lɛ ha hiɛsɔɔ ni miyɔɔ kɛha mumɔŋ jwetri ni ji ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ kɛ Yehowa shikpɔŋ nɛɛ nɔ gbɛjianɔtoo lɛ mli bawa waa.—Mateo 13:44.

Mikuuu misɛɛ miyaaa shia yɛ kpee lɛ sɛɛ, shi moŋ mikpɛlɛ ninefɔɔ ko nɔ ni miyafata Jane Nicholson, ni ji be-fɛɛ shiɛlɔ lɛ he nyɔŋ kome kɛha odaseyeli. He ni aha wɔ nitsumɔ yɛ ji akrowai ni ahuɔ yɛ ni alɛɔ tsinai hu, yɛ King Faa lɛ he lɛ. Afii fioo pɛ ni eho nɛ lɛ, nɛkɛ gɔji ashikpɔŋ nɛɛ ji he ni ajɛ asha The Man From Snowy River sini lɛ yɛ.

Yɛ 1921 mli lɛ, wɔnine shɛ Biblia kasemɔ wolo fɛfɛo ko, ni ji The Harp of God lɛ nɔ. Beni Ataa kɛbɔi nitsumɔ akɛ enitsɔɔmɔ wolo kɛha e-Hɔgbaa skul klas lɛ, fɔlɔi pii te shi amɛwo ni amɛkɛɛ ekpa nitsumɔ lɛ. Efee nakai oya nɔŋŋ. Yɛ sɛɛ mli lɛ wɔnine shɛ wolo bibioo, Hell, kɛ esɛɛ sanebimɔi ni yɔɔ miishɛɛ, “Mɛni eji? Namɛi Yɔɔ Jɛmɛ? Ani Amɛbaanyɛ Amɛje Kpo?” lɛ nɔ. Ataa na Biblia mli sane naatsɔɔmɔ ni mli ka shi faŋŋ, ni akɛha yɛ sane lɛ he lɛ he miishɛɛ aahu akɛ ebɔi woji lɛ jaa yɛ shia kɛ shia amrɔ nɔŋŋ. Ekɛ ohai abɔ ha yɛ wɔ akrowa lɛ kɛ akrowai krokomɛi ni bɛŋkɛ wɔ lɛ amli.

Gbɛ ni Mikɛ Mitsɛ Fa Kɛha Shiɛmɔ

Yɛ naagbee lɛ, Ataa yahe kar koni enyɛ ekɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ ashɛ gbɔmɛi lɛ aŋɔɔ yɛ hei krokomɛi hu. Ákɛ sɔ̃lɔ lɛ, okpɔŋɔi ahe nii ji nɔ ni ele waa, no hewɔ lɛ mibatsɔ kar lɛ kudɔlɔ. Kɛjɛ shishijee mli lɛ, wɔwɔɔ gbɔi atoohei. Etsɛɛɛ ni enɛ jara bawa babaoo tsɔ kɛha wɔ, ni wɔbɔi buu mli wɔɔ yɛ agbo naa.

Ataa tsake kar lɛ hiɛ sɛi lɛ ni eha eka shi tɛtrɛɛ ni minyɛɔ miwɔɔ kar lɛ mli. Wɔmaa buu bibioo ko wɔhaa Ataa ni ewɔɔ mli. Kɛ wɔfa gbɛ nakai aahu otsii saŋŋ lɛ, kɛkɛ lɛ wɔku wɔsɛɛ wɔba Porepunkah ekoŋŋ, ni Ataa bagbeleɔ esɔ̃lɔ nitsumɔ he lɛ ekoŋŋ. Efeɔ wɔ naakpɛɛ daa nɛɛ akɛ be fɛɛ be lɛ, enaa nitsumɔ babaoo ni awoɔ lɛ nyɔmɔ bɔ ni baashɛ shika ni he hiaa wɔ kɛha wɔ shiɛmɔ gbɛfaa ni baanyiɛ sɛɛ lɛ.

Mɛi ni sumɔɔ jalɛ nifeemɔ lɛ ateŋ mɛi pii kpɛlɛ wɔsaramɔi lɛ anɔ ni yɛ naagbee lɛ wɔkɛ amɛ je shia Biblia mli nikasemɔ shishi. Amrɔ nɛɛ asafoi kpawo yɛ nakai kpokpaa ni wɔkuu bibioo ni jɛ Porepunkah lɛ sɔmɔ amɛ kɛjɛ shishijee lɛ nɔ, ni amɛyɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ Maŋtsɛyeli Asai. Lɛlɛŋ, namɔ baanyɛ agbe “nibii bibii agbi” lɛ he guɔ?—Zakaria 4:10.

Yɛ 1931 mli lɛ, mikɛ Ataa kɛ kar fa gbɛ aaashɛ shitoi 200 yɛ gbɛjegbɛ ni ehiii kwraa nɔ ni wɔtee kpee krɛdɛɛ ko, he ni wɔkpɛlɛ wɔgbɛi hee, “Yehowa Odasefoi” lɛ nɔ yɛ lɛ. Wɔyi enyɔ lɛ fɛɛ na miishɛɛ waa yɛ gbɛi krɛdɛɛ, ni damɔ Ŋmalɛ nɔ nɛɛ he. (Yesaia 43:10-12) Eha ayoo wɔ jogbaŋŋ kwraa fe gbɛi ni haaa ale mɛi ni wɔji jogbaŋŋ, ni ji “Majimaji Ateŋ Biblia Kaselɔi,” ni akɛtsɛɔ wɔ kɛbashi nakai beaŋ lɛ.

Gbi ko beni miyeɔ odase yɛ Bethanga maŋ lɛ mli lɛ, mikɛ maŋ lɛ mli Church of England osɔfo lɛ kpe. Emli fu waa ni ebɔi woji babaoo ni wɔkɛha mɛi lɛ ataomɔ, ni eebi ni gbɔmɛi lɛ kɛ amɛwoji lɛ fɛɛ abaha lɛ. Yɛ sɛɛ mli lɛ eshã woji nɛɛ fɛɛ kpetekpelee yɛ maŋ lɛ mli diɛŋtsɛ. Shi enitsumɔ fɔŋ ni etsu nɛɛ tsɔ kɛba enɔ.

Beni mibɔ Asafo lɛ nitsumɔ he nine lɛ amaniɛ yɛ nɔ ni ba lɛ he lɛ, aŋma wolo ko ni akala yɛ woji amli ni akɛbu nɔ ni osɔfo lɛ fee lɛ fɔ. Agbɛnɛ hu, ato gbɛjianɔ kɛha Odasefoi babaoo ni baaja wolo nɛɛ yɛ nakai kpokpaa lɛ nɔ fɛɛ. Beni mikɛ Ataa tee nakai maŋ lɛ mli ekoŋŋ lɛ, wɔha woji babaoo fe bɔ ni wɔkɛha dã. Gbɔmɛi ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ miitao amɛle nɔ ni yɔɔ nakai woji ni “ahiɔ” lɛ mli!

Mɔ ni kpɛlɛ Biblia mli anɔkwale lɛ nɔ klɛŋklɛŋ yɛ Victoria kooyi-bokagbɛ kɛtsɔ wɔshiɛmɔ lɛ nɔ ji Milton Gibb. Kɛ wɔyasara lɛ ni wɔtee lɛ, ekaneɔ Asafo lɛ woji fɛɛ ni wɔshiɔ wɔhaa lɛ lɛ jogbaŋŋ. Yɛ wɔ sɛɛsaramɔi lɛ ekome mli lɛ, ewie nɔ ko ni ha wɔnaa kpɛ wɔhe, akɛ: “Agbɛnɛ mitsɔ nyɛkaselɔi lɛ ekome.”

Eyɛ mli akɛ mina eyiŋkpɛɛ lɛ he miishɛɛ moŋ, shi mitsɔɔ mli akɛ: “Dabi, Milton. Onyɛŋ ofee mi-kaselɔi ateŋ mɔ ko.”

“Ojogbaŋŋ, no lɛ, mitsɔ Rutherford [Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ yɛ nakai beaŋ lɛ] kaselɔi lɛ ateŋ mɔ kome.”

Mitsɔɔ lɛ ekoŋŋ akɛ: “Dabi, jeee Rutherford kaselɔi ateŋ mɔ ko, shi mihiɛ ka nɔ akɛ Kristo kaselɔi lɛ ateŋ mɔ ko.”

Milton Gibb bafee jwetrii ni jara wa waa ni mikɛ afii babaoo etsu nii aahu ni mikɛtao lɛ ateŋ mɔ kome pɛ. Lɛ kɛ ebihii enyɔ miisɔmɔ akɛ Kristofoi onukpai, ni eweku lɛ mli bii krokomɛi hu yɛ ekaa yɛ asafo lɛ mli.

Kaai Sɔrɔtoi ni Mikɛkpe

Yɛ gu ni agu Yehowa Odasefoi anitsumɔ yɛ Australia yɛ January 1941 mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔtee nɔ wɔshiɛ lolo, ni wɔkɛ Biblia lɛ pɛ tsu nii. Kɛkɛ ni mifo mi-gbɛgbamɔ, loo be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ mli fioo beni atsɛ mi kɛba shia koni mibakwɛ mitsɛ ni bɛ hewalɛ kwraa lɛ. Sɛɛ mli lɛ, mi hu mihe baye, ni ehe bahia ni afee mi opireshɛn. Hewalɛnamɔ bahe be babaoo, shi mina bɔ ni Nyɔŋmɔ shiwoo nɛɛ ji anɔkwale ha, akɛ: “Mishiŋo ni misaa mikwaŋo gbi ko gbi ko.” (Hebribii 13:5) Kristofonyo nyɛmiyoo ko wo mi hewalɛ, ni ekɛɛ: “Kaimɔ, Flo, jeee okome oyɔɔ. Ni okɛ Yehowa lɛ, nyɛyi fa fe mɛi fɛɛ ni yɔɔ.”

Kɛkɛ ni mitsɛ naagbee hela ni ye otsii 13 lɛ mɔ lɛ. Yɛ July 26, 1946 lɛ, eŋa ehiŋmɛii yɛ gbele mli. Ena shihilɛ mli miishɛɛ kɛmɔ shi, ni eyɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ. (Filipibii 3:14) No hewɔ lɛ, beni miyeɔ afii 51 lɛ, eshwɛ mikome, ejaakɛ mikɛ Ataa ehi shi aaahu kɛjɛ migbekɛbiiashi. Kɛkɛ ni mikɛ miwu ni mikɛbaahi shi wɔsɛɛ lɛ kpe. Wɔbote gbalashihilɛ mli yɛ 1947 ni wɔbɔi gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ kutuu. Shi nɛkɛ miishɛɛ be nɛɛ sɛɛ etsɛɛɛ tsɔ, ejaakɛ hela ni haa mɔ afa gboɔ lɛ mɔ lɛ yɛ 1953 mli ni ekumɔ kwraa.

Hela lɛ bafite miwu wiemɔ kwraa, ni ebawa waa kɛha mi po akɛ mikɛ lɛ aaagba sane. No ji nɔ ni wa fe fɛɛ yɛ ekwɛmɔ mli. Deŋme ni migboɔ yɛ mijwɛŋmɔ mli ni mikɛbɔɔ mɔdɛŋ ni manu nɔ ni ebɔɔ mɔdɛŋ ni ewie lɛ shishi lɛ da naakpa. Eyɛ mli akɛ wɔyɛ he ko ni etse ehe banee ni asafo ko bɛŋkɛɛɛ wɔ yɛ jɛmɛ moŋ, shi Yehowa kwaaa wɔ yɛ nakai afii ni mli wa waa lɛ amli. Minine shɛ saji heei fɛɛ ni jeɔ kpo yɛ asafo lɛ he lɛ anɔ, kɛ agbɛnɛ hu mumɔŋ niyenii ni baa daa kɛtsɔɔ Buu-Mɔɔ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ anɔ lɛ nɔ. Yɛ December 29, 1957 lɛ, miwu ni misumɔɔ lɛ waa nɛɛ bagbo.

Sɔɔmɔ Nitsumɔ yɛ Adelaide

Ebashwɛ mikome ekoŋŋ. Mɛni esa akɛ mafee? Ani abaakpɛlɛ minɔ ekoŋŋ akɛ be-fɛɛ sɔɔlɔ, yɛ nɔ ni miihe ashɛ afii enumɔ ni mikɛfo mli nɛɛ sɛɛ? Akpɛlɛ minɔ, no hewɔ lɛ mihɔɔ mishia lɛ ni mije gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ shishi ehee yɛ Adelaide, yɛ Australia Wuoyigbɛ maŋtiase lɛ mli. No mli lɛ gbɛgbalɔi ahe miihia, ni aha mi nitsumɔ yɛ Prospect Asafo lɛ mli.

Akɛni misheɔ gbeyei akɛ makudɔ tsɔne yɛ maŋtiase lɛ mli hewɔ lɛ, mihɔɔ mikar lɛ ni mibɔi baisikel tamɔ ekoŋŋ. Mita nɔ aahu kɛyashi miye afii 86, ni abale mi yɛ akutso lɛ mli akɛ “obalayoo bibioo ni taa baisikel bluu lɛ nɔ lɛ.” Yɛ be ko sɛɛ lɛ, agbɛnɛ mikpokpoɔ waa yɛ tsɔnei lɛ ateŋ; etamɔ nɔ ni mibaisikel lɛ hiɛ nane lɛ hosoɔ waa be fɛɛ be. Nɔ ni ha mikpa tamɔ kwraa lɛ ba shwane ko beni mikɛyagbee jwɛi ko mli lɛ. Mikɛɛ mihe akɛ: ‘Enaagbee nɛ,’ ni no hewɔ lɛ mikpa tamɔ kwraa ni mibɔi nyiɛmɔ ekoŋŋ.

Afii fioo ko nɛ, beni miyaa kpokpaa wulu nɔ kpee ko lɛ, kɛkɛ ni minaji bɔi gbɔjɔmɔ, ni no ha afee mi opireshɛn enyɔ yɛ migboŋ talɔi lɛ amli. Mina hewalɛ saŋŋ yɛ opireshɛn lɛ sɛɛ kɛyashi gbee wulu ko hu batsi mi egbee shi. Ehe bahia ni afee mi tsofa ekoŋŋ, ni kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, tsɔne ni akɛnyiɛɔ he ehia mi koni manyɛ mikɛnyiɛ. Mijwɛŋmɔ naa wa lolo bɔ ni sa. Taakɛ minaanyo ko tsɔɔ mli lɛ: “Etamɔ nɔ ni ogbɔmɔtso ni gbɔɔ oya lɛ nyɛɛɛ adamɔ ojwɛŋmɔ ni yɔɔ hewalɛ waa lɛ naa.”

Afii abɔ lɛ mli fɛɛ lɛ, mina bɔ ni asafoi ni yɔɔ Adelaide lɛ eshwere, ni ajara mli lɛ. Kɛkɛ ni yɛ 1983 mli, beni miye afii 88 lɛ, mishi Adelaide ni mikɛ miweku lɛ yahi shi yɛ Kyabram yɛ Victoria maŋ wulu lɛ mli, ni miye afii nyɔŋma yɛ jɛmɛ kɛ miishɛɛ. Mibɔɔ mɔdɛŋ mijeɔ kpo kɛyaa shiɛmɔ lolo; nanemɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ kɛ kar woɔ mi kɛjeɔ kpo ni wɔyasaraa mɛi ni mihaa amɛ woji tɛtrɛbii lɛ daa lɛ. Gbɔmɛi nɛɛ kɛ mlihilɛ jeɔ kpo kɛbaa kar lɛ he ni minyɛɔ mikɛ amɛ wieɔ.

Kɛ misusu afii 98 ni mikɛhi shi lɛ he lɛ, mikɛ miishɛɛ kaiɔ gbɔmɛi anɔkwafoi babaoo ni mikɛ amɛ ejie Yehowa yi lɛ, titri lɛ mitsɛ ni misumɔɔ esane waa lɛ. Etamɔ nɔ ni mitsɛ kwraa fe anɔkwafoi fɛɛ ni ji mihefatalɔi yɛ gbɛgbamɔ sɔɔmɔ lɛ mli lɛ. Shi mɛɛ miishɛɛ po mɛɔ mi nɛkɛ, beni mikɛ mɛi ni yɔɔ nyɔmɔwoo ni ji wala yɛ Nyɔŋmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ aaafee ekome ekoŋŋ lɛ, jwetri ni jara wa waa lɛlɛŋ!

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Abaptisi mi yɛ April 22, 1919

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Miyɛ miishɛɛ akɛ miisɔmɔ Yehowa lolo, beni mibɛŋkɛɔ afii 100 lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje