Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 7/1 bf. 23-28
  • Heshibaa yɛ Miishɛɛ Mli Kɛha Nɔyeli Hegbɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Heshibaa yɛ Miishɛɛ Mli Kɛha Nɔyeli Hegbɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Suɔmɔ Mli ni Ajɛɔ Abaa He Shi Ahaa Maŋtsɛ ni Yehowa Ji Lɛ
  • Miishɛɛ ni Wɔkɛaaba Wɔhe Shi Wɔha Wɔ-Maŋtsɛ Lɛ
  • Nɔkwɛlɔi kɛ Miishɛɛ Boɔ Toi
  • Teokrase Heshibaa
  • Ni Wɔɔsɔmɔ kɛ Miishɛɛ
  • Toiŋjɔlɛ ni Jɛɔ Heshibaa ni Jɛ Miishɛɛ Mli lɛ Mli Baa
  • Nyɛbaa Nyɛhe Shi Kwraa Nyɛhaa Tookwɛlɔi Ni Yɔɔ Suɔmɔ Lɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2007
  • Tookwɛlɔi kɛ Tooi ni Yɔɔ Teokrase Mli
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Mɛni Hewɔ Esa akɛ Wɔbu Mɛi ni Kwɛɔ Wɔnɔ Lɛ?
    ‘Nyɛhia Nyɔŋmɔ Suɔmɔ Lɛ Mli’
  • Kristo Nyiɛɔ Esafo lɛ Hiɛ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2002
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 7/1 bf. 23-28

Heshibaa yɛ Miishɛɛ Mli Kɛha Nɔyeli Hegbɛ

“Nyɛjɛ nyɛtsuii fiaa mli nyɛbo . . . toi.”—ROMABII 6:17.

1, 2. (a) Mɛɛ mumɔ jeɔ kpo faŋŋ yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ, ni nɛgbɛ ji ejɛɛhe ni mɛɛ hewalɛ enaa yɛ mɛi anɔ? (b) Yehowa tsuji ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ tsɔɔ akɛ esoro amɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

“MUMƆ ni tsuɔ nii ŋmɛnɛŋmɛnɛ yɛ toigbele bii amli lɛ” jeɔ kpo ŋmɛnɛ ni efeɔ mɛi naakpɛɛ. Eji heyeli mumɔ ni kudɔmɔ nɔ ko bɛ he, ni jɛɔ Satan, mɔ ni ji “kɔɔyɔɔ mli hewalɛ lɛ nɔ lumɔ” lɛ ŋɔɔ kɛbaa. Nɛkɛ mumɔ, ni ji “kɔɔyɔɔ,” loo hiɛjoomɔ kɛ toigbele su ni ehe shi yɛ he fɛɛ he nɛɛ naa “hewalɛ” yɛ adesai ateŋ mɛi babaoo nɔ. Enɛ ji yiŋtoo kome hewɔ ni je lɛ yɔɔ nɔ ni atsɛɔ lɛ akɛ nɔyeli hegbɛ he naagba lɛ.—Efesobii 2:2.

2 Miishɛɛ sane ji akɛ, Yehowa tsuji ni ejɔɔ amɛhe nɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ nɛkɛ “kɔɔyɔɔ,” loo atuatsemɔ mumɔ nɛɛ eko wooo amɛmumɔŋ fluflai amli. Amɛle akɛ “Nyɔŋmɔ mlifu baa[ba] toigbele bii lɛ anɔ.” Bɔfo Paulo kɛfata he akɛ: “Hewɔ lɛ nyɛkɛ nyɛhe akabɔa amɛhe.” (Efesobii 5:6, 7) Yɛ no najiaŋ lɛ, anɔkwa Kristofoi bɔɔ mɔdɛŋ akɛ ‘amɛaayimɔ obɔbɔ kɛ Yehowa mumɔ lɛ,’ ni amɛnuɔ “nilee ni jɛ ŋwɛi,” ni “he tse, no sɛɛ lɛ ehe jɔ, ehiɛ kã shi, eboɔ toi” lɛ.—Efesobii 5:17, 18; Yakobo 3:17.

Suɔmɔ Mli ni Ajɛɔ Abaa He Shi Ahaa Maŋtsɛ ni Yehowa Ji Lɛ

3. Mɛni ji nɔ titri ni haa ajɛɔ suɔmɔ mli abaa he shi, ni mɛɛ nikasemɔ kpele wɔnaa kɛjɛɔ yinɔsane mli?

3 Nɔ titri ni haa ajɛɔ suɔmɔ mli abaa he shi ji kpɛlɛmɔ ni akpɛlɛɔ mla naa hegbɛ nɔ. Adesai ayinɔsane tsɔɔ akɛ kpoomɔ ni akpooɔ Yehowa maŋtsɛyeli lɛ kɛ miishɛɛ baaa. Nakai kpoomɔ ni Adam kɛ Hawa kpoo lɛ haaa amɛna miishɛɛ, ni nakai nɔŋŋ eji yɛ Satan Abonsam, mɔ ni wo amɛ atuatsemɔ lɛ he hewalɛ lɛ hu gbɛfaŋ. (1 Mose 3:16-19) Satan “egri naakpa,” yɛ shihilɛ ni baa shi ni eyɔɔ mli amrɔ nɛɛ hewɔ ejaakɛ ele akɛ ebe ni eyɔɔ lɛ faaa. (Kpojiemɔ 12:12) Adesai atoiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛnamɔ, hɛɛ, kɛ jeŋ muu lɛ hu fɛɛ nɔ damɔ kpɛlɛmɔ ni jeŋ muu fɛɛ aaakpɛlɛ Yehowa maŋtsɛyeli ni ja lɛ nɔ lɛ nɔ.—Lala 103:19-22.

4. (a) Mɛɛ heshibaa kɛ toiboo nɛkɛ Yehowa taoɔ ni etsuji ajie lɛ kpo? (b) Mɛni he esa akɛ wɔna nɔmimaa yɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ lalatsɛ lɛ wie enɛ he yɛ?

4 Ni kɛlɛ, yɛ enaakpɛɛ sui ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ hewɔ lɛ, Yehowa naaa toiboo ni jɛɛɛ henumɔ loo kanyamɔ mli lɛ he miishɛɛ. Eyɛ hewalɛ, ni ajeee he ŋwane! Shi ejeee nɔyelɔ yiwalɔ. Eji Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ, ni eesumɔ ni ebɔɔnii ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ ajɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛsuɔmɔ mli amɛbo lɛ toi. Eesumɔ ni amɛba amɛhe shi amɛha emaŋtsɛyeli lɛ ejaakɛ amɛjɛɔ amɛtsui muu fɛɛ mli amɛhalaa akɛ amɛkɛ amɛhe aaawo ejalɛ nɔyeli ni ji mla naa nɔ hu lɛ shishi, kɛ nɔmimaa ni mli wa akɛ nɔ ko kwraa bɛ ni hi kɛha amɛ, fe akɛ amɛbo lɛ toi kɛya naanɔ. Gbɔmɔ ni Yehowa taoɔ ni ehi shi yɛ eje nɛɛ mli ji mɔ ni kɛ lalatsɛ lɛ henumɔi nɛɛ kpaa gbee, mɔ ni ŋma akɛ: “Yehowa mla lɛ hi kɛwula shi, ehaa susuma tsui nyɔɔ emli; Yehowa odase lɛ ma shi shiŋŋ, ehaa kwashia leɔ nii. Yehowa akpɔi lɛ ja pɛ, ni ehaa mɔ tsui nyaa; Yehowa kita lɛ yɛ krɔŋŋ, ni ehaa mɔ hiŋmɛii anɔ tseɔ. Yehowa gbeyeishemɔ lɛ he tse, ehiɔ shi kɛyaa naanɔ. Yehowa kojomɔi lɛ anɔkwale ni, ni fɛɛ ja kwraa.” (Lala 19:8-10) Hekɛnɔfɔɔ kwraa ni wɔɔna yɛ bɔ ni Yehowa maŋtsɛyeli lɛ ja ha, ni eji jalɛ nɔ hu lɛ mli lɛ—esa akɛ enɛ afee wɔsu kɛji wɔmiitao ni wɔhi shi yɛ Yehowa jeŋ hee lɛ mli.

Miishɛɛ ni Wɔkɛaaba Wɔhe Shi Wɔha Wɔ-Maŋtsɛ Lɛ

5. Mɛɛ gbɛ nɔ awo Yesu nyɔmɔ yɛ etoiboo lɛ he yɛ, ni mɛni wɔjɛɔ wɔsuɔmɔ mli wɔkpɛlɛɔ nɔ?

5 Kristo Yesu diɛŋtsɛ ji heshibaa ni afeɔ ahaa eŋwɛi Tsɛ lɛ he nɔkwɛmɔ nɔ ni fe fɛɛ. Wɔkaneɔ akɛ “eba ehe shi ni ebo toi kɛtee gbele mli, kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete.” Paulo kɛfataa he akɛ: “Enɛ hewɔ hu ni Nyɔŋmɔ wo enɔ gojoo, ni eduro lɛ gbɛi ni ta gbɛi fɛɛ gbɛi nɔ, koni mɛi ni yɔɔ ŋwɛi kɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ shishi lɛ anakutso fɛɛ nakutso akula shi yɛ Yesu gbɛi lɛ amli, ni lilɛi fɛɛ lilɛi agba mli kpoo akɛ Yesu Kristo ji Nuŋtsɔ kɛwo Tsɛ Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ nyam.” (Filipibii 2:8-11) Hɛɛ, wɔkɛ miishɛɛ kulaa shi yɛ wɔ Hiɛnyiɛlɔ kɛ Maŋtsɛ ni yeɔ nɔ, Kristo Yesu hiɛ.—Mateo 23:10.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ema nɔ mi yɛ akɛ eji odasefonyo kɛ hiɛnyiɛlɔ kɛha majimaji akui, ni “elumɔyeli lɛ” baatsa nɔ yɛ amanehulu kpeteŋkpele lɛ sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

6 Yehowa gba efɔ shi yɛ Kristo ni ji wɔhiɛnyiɛlɔ lɛ he akɛ: “Naa, mikɛ lɛ efee odase miha majimaji lɛ, lumɔ kɛ mlawolɔ ha majimaji lɛ!” (Yesaia 55:4) Yesu etsɔ eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ kɛ ŋwɛi ni ejɛɔ ekudɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, yɛ egbele kɛ eshitee lɛ sɛɛ lɛ nɔ ejie ehe kpo akɛ eji e-Tsɛ “odasefonyo anɔkwafo kɛ anɔkwayelɔ” kɛha gbɔmɛi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli. (Kpojiemɔ 3:14; Mateo 28:18-20) Amrɔ nɛɛ “asafo babaoo” lɛ feɔ nɛkɛ majimaji akui ni yaa nɔ amɛyi faa daa nɛɛ, ni baafo “amanehulu kpeteŋkpele lɛ” yɛ Kristo hiɛnyiɛmɔ shishi lɛ ahe mfoniri. (Kpojiemɔ 7:9, 14) Shi Yesu hiɛnyiɛmɔ lɛ baaa naagbee yɛ jɛmɛ. “Elumɔyeli” lɛ baahi shi aahu afii akpe. Ebaahi shi yɛ gbɛi ni akɛtsɛɔ lɛ, ni ji “Naakpɛɛ Ŋaawolɔ, Nyɔŋmɔ Hewalɔ, Naanɔ Tsɛ, kɛ Hejɔlɛ Lumɔ” lɛ naa eha adesai ni feɔ toiboo lɛ.—Yesaia 9:6, 7; Kpojiemɔ 20:6.

7. Kɛ wɔmiisumɔ ni Kristo Yesu anyiɛ wɔhiɛ kɛya “wala nu bui” ahe lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee amrɔ nɔŋŋ, ni mɛni baaha Yesu kɛ Yehowa asumɔ wɔ?

7 Kɛji wɔmiisumɔ ni wɔná “wala nu bui” ni Toobi, Kristo Yesu kudɔɔ adesai ni yɔɔ jalɛ tsuii kɛyaa he lɛ ahe sɛɛ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔtsɔ wɔnifeemɔ gbɛ nɔ wɔma nɔ mi amrɔ nɔŋŋ akɛ wɔkɛ miishɛɛ baa wɔhe shi wɔhaa hegbɛ ni eyɔɔ akɛ Maŋtsɛ lɛ. (Kpojiemɔ 7:17; 22:1, 2; okɛto Lala 2:12 he.) Yesu jaje akɛ: “Kɛji nyɛmiisumɔ mi lɛ, nyɛaaye mikitai lɛ anɔ. Mɔ ni mikitai lɛ yɔɔ edɛŋ ni eyeɔ nɔ lɛ, lɛ ji mɔ ni sumɔɔ mi; ni mɔ ni sumɔɔ mi lɛ, mi-Tsɛ aaasumɔ lɛ, ni mi hu masumɔ lɛ.” (Yohane 14:15, 21) Ani oosumɔ ni Yesu kɛ e-Tsɛ fɛɛ asumɔ bo? No lɛ ba ohe shi oha hegbɛ ni amɛyɔɔ lɛ.

Nɔkwɛlɔi kɛ Miishɛɛ Boɔ Toi

8, 9. (a) Mɛni Kristo kɛha kɛha asafo lɛ tswaa kɛ shimaa, ni mɛɛ nibii amli esa akɛ nɛkɛ hii nɛɛ afee nɔkwɛmɔ nii amɛha asafoku lɛ yɛ? (b) Te afee Kristofoi nɔkwɛlɔi aheshibaa lɛ he mfoniri aha tɛŋŋ yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli, ni te amɛbaafee tɛŋŋ amɛtao “toiboo tsui” yɛ kojomɔ saneyeli he nitsumɔ mli?

8 “Asafo lɛ baa ehe shi ehaa Kristo.” Ákɛ e-Nɔkwɛlɔ lɛ, ekɛ “nikeenii ha gbɔmɛi,” koni ‘akɛtswa asafo lɛ ama shi.’ (Efesobii 4:8, 11, 12; 5:24) Akɛɔ nɛkɛ hii ni edara yɛ mumɔŋ nɛɛ ni ‘amɛlɛ Nyɔŋmɔ asafoku ni yɔɔ amɛteŋ lɛ,’ jeee “akɛ mɛi ni yeɔ asafoi lɛ anɔ nuŋtsɔmɛi asane, shi moŋ mɛi ni toɔ okadi amɛhaa asafoku lɛ.” (1 Petro 5:1-3) Tooi lɛ, Yehowa nɔ ni, ni Kristo ji “[e]tookwɛlɔ kpakpa.” (Yohane 10:14) Akɛni nɔkwɛlɔi lɛ kpaa ekome ni tooi ni Yehowa kɛ Kristo kɛ amɛkwɛmɔ ewo amɛdɛŋ lɛ aaajɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkɛ amɛ aaafee lɛ gbɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ hewɔ lɛ, esa akɛ amɛ diɛŋtsɛ hu amɛfee heshibaa he nɔkwɛmɔ nii kpakpai—Bɔfoi lɛ Asaji 20:28.

9 Yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, afee nɔkwɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe mfoniri akɛ Kristo ‘hiɛ,’ loo ‘amɛyɛ’ eninejurɔ nɔ, ni tsɔɔ amɛhe shi ni amɛbaa amɛhaa lɛ akɛ asafo lɛ Yitso. (Kpojiemɔ 1:16, 20; 2:1) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, esa akɛ nɔkwɛlɔi ni yɔɔ Yehowa Odasefoi asafoi lɛ amli lɛ aba amɛhe shi amɛha Kristo gbɛtsɔɔmɔ, ni ‘amɛba amɛhe shi yɛ Nyɔŋmɔ nine ni wa lɛ shishi.’ (1 Petro 5:6) Kɛ ehe miihia ni amɛtsu kojomɔ saji ahe nii, tamɔ Salomo fee yɛ afii ni eye anɔkwa lɛ amli lɛ, esa akɛ amɛsɔle amɛbi Yehowa akɛ: “No hewɔ lɛ ha otsulɔ toiboo tsui, ni mikɛkojo omaŋ lɛ, koni mayoo nɔ ni hi kɛ nɔ ni ehiii.” (1 Maŋtsɛmɛi 3:9) Toiboo tsui baatsirɛ onukpa lɛ ni etao akɛ eeena nibii taakɛ Yehowa kɛ Kristo Yesu naa lɛ amɛhaa, bɔni afee ni yiŋkpɛɛ ni aaafee yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ aje nɔ ni afee yɛ ŋwɛi lɛ waa bɔ ni eeenyɛ.—Mateo 18:18-20.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ nɔkwɛlɔi fɛɛ abɔ mɔdɛŋ ni amɛkase Yesu yɛ bɔ ni ekɛ tooi lɛ ye ha lɛ mli yɛ?

10 Nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ asafoŋ onukpai hu baabɔ mɔdɛŋ ni amɛkase Kristo yɛ bɔ ni ekɛ tooi lɛ ye ha lɛ mli nakai nɔŋŋ. Akɛ mɔ ni tamɔɔɔ Farisifoi lɛ, Yesu kɛ mlai ni amɛnɔyeli wa eshwieee gbɔmɛi lɛ anɔ. (Mateo 23:2-11) Ekɛɛ mɛi ni tamɔ gwantɛŋi lɛ akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni etɔ nyɛ ni nyɛjatsui fe nyɛ lɛ, ni maha nyɛ hejɔɔmɔ. Nyɛwoa mipa lɛ nyɛfɔa nyɛnɔ, ni nyɛkasea mi; shi mihe jɔ, ni mibaa mihe shi kɛjɛ mitsui mli; ni nyɛaana hejɔɔmɔ nyɛaaha nyɛsusumai lɛ. Ejaakɛ mipa lɛ teremɔ waaa, ni mijatsu lɛ etsiii.” (Mateo 11:28-30) Eyɛ mli akɛ eji anɔkwale akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo “aaatere lɛ diɛŋtsɛ ejatsu” moŋ, shi esa akɛ nɔkwɛlɔi lɛ akai Yesu nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ni amɛye amɛbua amɛnyɛmimɛi lɛ ni amɛnu he akɛ amɛjatsu ni ji Kristofoi agbɛnaa nii lɛ “teremɔ waaa,” “etsiii,” ni eteremɔ yɛ miishɛɛ.—Galatabii 6:5.

Teokrase Heshibaa

11. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ mɔ ko baanyɛ ana bulɛ kɛha yitsoyeli, shi kɛlɛ efeee enii yɛ teokrase gbɛ nɔ? Feemɔ he mfoniri. (b) Ni aaafee nii yɛ teokrase gbɛ nɔ lɛlɛŋ lɛ tsɔɔ mɛni?

11 Teokrase tsɔɔ Nyɔŋmɔ nɔyeli. Nɔ ni yɔɔ mli ji yitsoyeli he shishitoo mla ni atsɔɔ yɛ 1 Korintobii 11:3 lɛ. Etsɔɔ babaoo fe nakai. Ekolɛ mɔ ko baafee tamɔ mɔ ni tsɔɔ bulɛ kɛhaa yitsoyeli, ni kɛlɛ efeee enii yɛ teokrase gbɛ nɔ yɛ wiemɔ lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ naa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, demokrase tsɔɔ maŋbii anɔyeli, ni atsɔɔ demokrat shishi akɛ “mɔ ko ni feɔ enii yɛ demokrase susumɔi kɛ gbɛi anɔ.” Ekolɛ mɔ ko baakɛɛ akɛ efeɔ enii yɛ demokrase gbɛ nɔ, ekɛ ehe woɔ oshikifɔɔ mli, ni eji maŋkwralɔ ni yɔɔ ekaa po. Shi, kɛ etseɔ demokrase mumɔ lɛ, kɛ shishitoo mlai fɛɛ ni yɔɔ mli lɛ hiɛ atua, yɛ edaa gbi shihili mli lɛ, ani abaanyɛ akɛɛ akɛ efeɔ enii yɛ demokrase gbɛ nɔ lɛlɛŋ? Nakai nɔŋŋ hu kɛ mɔ ko aaafee mɔ ni feɔ enii yɛ teokrase gbɛ nɔ lɛlɛŋ lɛ, no lɛ esa akɛ efee babaoo fe ehe shi ni eeeba eha yitsoyeli yɛ gbɛ bibioo pɛ nɔ. Esa akɛ ekase Yehowa gbɛ̀i kɛ esui lɛ. Esa akɛ efee mɔ ni Yehowa kudɔɔ lɛ lɛlɛŋ yɛ gbɛ fɛɛ gbɛ nɔ. Ni akɛni Yehowa kɛ hegbɛ fɛɛ ewo e-Bi lɛ dɛŋ hewɔ lɛ, teokrase gbɛ nɔ ni wɔɔfee wɔnii yɛ lɛ tsɔɔ kasemɔ ni wɔɔkase Yesu.

12, 13. (a) Mɛɛ nɔ titri ko fata teokrase gbɛ ni atsɔɔ nɔ afeɔ nii lɛ he? (b) Ani teokrase heshibaa biɔ mlai babaoo anɔyeli kɛkɛ? Feemɔ he mfoniri.

12 Kaimɔ akɛ, Yehowa taoɔ heshibaa ni jɛ mɔ diɛŋtsɛ suɔmɔ mli. Nakai gbɛ nɔ etsɔɔ ekudɔɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ. Eji suɔmɔ diɛŋtsɛ ni ejie ehe kpo yɛ gbɔmɔtsoŋ. (1 Yohane 4:8) Kristo Yesu ji “enunyam lɛ kpɛmɔ kɛ esu lɛ henɔ.” (Hebribii 1:3) Ebiɔ ni enɔkwa kaselɔi asumɔ amɛhe. (Yohane 15:17) No hewɔ lɛ teokrase gbɛ ni wɔɔkɔ lɛ etsɔɔɔ heshibaa pɛ kɛkɛ, shi moŋ etsɔɔ suɔmɔ hu ni wɔɔna. Abaanyɛ amu sane lɛ naa kuku nɛkɛ, akɛ: Teokrase tsɔɔ Nyɔŋmɔ nɔyeli; Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ni; no hewɔ lɛ teokrase tsɔɔ suɔmɔ nɔyeli.

13 Onukpa ko baanyɛ asusu akɛ kɛji aaafee nii yɛ teokrase gbɛ nɔ lɛ, no lɛ esa akɛ nyɛmimɛi aye mlai sɔrɔtoi fɛɛ nɔ. Onukpai lɛ ekomɛi ejɛ ŋaawooi ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛhaa yɛ be kɛ bei amli lɛ amli amɛfee mlai. (Mateo 24:45) Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, awo ŋaa be ko akɛ ekolɛ ebaahi akɛ akata he kometoo lɛ nɔŋŋ yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ daa nɛɛ, koni no aha anyɛ ale nyɛmimɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ fɛɛ jogbaŋŋ. Akɛ enɛ ha akɛ ŋaawoo ni abaanyɛ akɛtsu nii, shi jeee mla ni awo doo akɛ aye nɔ. Shi ekolɛ onukpai komɛi baasumɔ ni amɛtsake enɛ ni amɛfee lɛ mla, ni amɛaanu he akɛ mɛi ni enyiɛɛɛ sɛɛ lɛ efeee amɛnii yɛ teokrase gbɛ nɔ. Ni kɛlɛ, yiŋtoi kpakpai komɛi ahewɔ ni nyɛminuu loo nyɛmiyoo ko sumɔɔ akɛ eta he ko pɔtɛɛ be fɛɛ be lɛ. Kɛ onukpa ko jɛɛɛ suɔmɔ mli esusuuu enɛ he lɛ, ani lɛ diɛŋtsɛ lɛ eefee enii yɛ teokrase gbɛ nɔ? Kɛ wɔɔfee wɔnii yɛ teokrase gbɛ nɔ lɛ, no lɛ “nyɛfea nyɛnii fɛɛ yɛ suɔmɔ mli.”—1 Korintobii 16:14.

Ni Wɔɔsɔmɔ kɛ Miishɛɛ

14, 15. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ onukpa ko baanyɛ aha nyɛmimɛi hii loo nyɛmimɛi yei komɛi amiishɛɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ aŋmɛɛ amɛ yɛ, ni mɛni hewɔ enɛ efeŋ teokrase nifeemɔ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ yɛ akɛ ehiɛ sɔɔ suɔmɔ ni wɔsɔɔmɔ lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ, moŋ fe bɔ ni wɔsɔɔmɔ lɛ falɛ ji? (d) Mɛni esa akɛ onukpai lɛ asusu he?

14 Nii ni wɔɔfee yɛ teokrase gbɛ nɔ lɛ hu tsɔɔ Yehowa sɔɔmɔ kɛ miishɛɛ. “Miishɛɛ Nyɔŋmɔ” ji Yehowa. (1 Timoteo 1:11, New World Translation) Esumɔɔ ni mɛi ni jaa lɛ lɛ asɔmɔ lɛ kɛ miishɛɛ. Esa akɛ mɛi ni feɔ shɛii yɛ mlawoo he lɛ akai akɛ nɔ ni fata akpɔi ni esa akɛ Israel akwɛ jogbaŋŋ ni ‘amɛjwɛŋ nɔ ni amɛye nɔ’ lɛ he hu ji nɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ, akɛ: “Omii ashɛ nii fɛɛ ni okɛ onine taa he lɛ he yɛ Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ.” (5 Mose 12:1, 18) Esa akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli lɛ afee miishɛɛ, shi jeee jatsu. Nɔkwɛlɔi baanyɛ afee babaoo ni amɛha nyɛmimɛi lɛ ana miishɛɛ akɛ amɛaafee nɔ ni amɛaanyɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ onukpai lɛ kwɛɛɛ jogbaŋŋ lɛ, amɛbaanyɛ amɛha nyɛmimɛi lɛ ekomɛi amiishɛɛ aŋmɛɛ amɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kɛ amɛkɛ mɛi komɛi toɔ mɛi krokomɛi ahe, ni amɛjieɔ mɛi ni shɛɔ asafo lɛ ŋmɛlɛtswaa mlijaa ni ekɛtsuɔ nii yɛ odaseyeli mli lɛ he, aloo amɛnaa fe nakai lɛ ayi, ni amɛkɛ nakai feemɔ tsɔɔ akɛ amɛmiiwie mɛi ni shɛɛɛ he lɛ ahiɛ lɛ, te mɛi ni ekolɛ yiŋtoo kpakpa ko hewɔ amɛbu ŋmɛlɛtswaa ni baa shi he akɔntaa lɛ baanu he aha tɛŋŋ? Ani enɛ haŋ amɛna fɔyeli henumɔ ko ni he ehiaaa yɛ amɛmli ni eha amɛmiishɛɛ lɛ aŋmɛɛ amɛ?

15 Ŋmɛlɛtswai fioo ni mɛi komɛi baanyɛ amɛtu amɛwo maŋ odaseyeli lɛ mli lɛ baanyɛ afee mɔdɛŋbɔɔ babaoo kwraa fe ŋmɛlɛtswai babaoo ni mɛi komɛi yeɔ yɛ shiɛmɔ mli, yɛ obalaŋtai ni amɛji, gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa, kɛ shihilɛi krokomɛi ahewɔ lɛ. Yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ, esaaa ni onukpai lɛ kojoɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu ji mɔ ni Tsɛ lɛ eha lɛ “hegbɛ akɛ ekojo.” (Yohane 5:27) Ani Yesu wie eshi yoo okulafo ohiafo lɛ yɛ enikeenii ni shɛɛɛ nɔ ni mɔ fɛɛ mɔ kɛba lɛ hewɔ? Dabi, enu bɔ ni nakai kaplɛji bibii enyɔ lɛ jara wa waa kɛha lɛ lɛlɛŋ lɛ shishi. No ji “nɔ ni eyɔɔ yɛ ehia mli ni ekɛlɛɔ ehe.” Kwɛ bɔ ni efeɔ suɔmɔ ni mli kwɔ ni eyɔɔ kɛha Yehowa lɛ he mfoniri! (Marko 12:41-44) Ani esaaa ni onukpai lɛ nuɔ he yɛ mɛi ni amɛmɔdɛŋbɔɔ ni jɛ amɛsuɔmɔ fɛɛ mli lɛ shɛɛɛ ŋmɛlɛtswaa “mljaa” lɛ he lɛ ahe nakai nɔŋŋ? Yɛ suɔmɔ kɛha Yehowa gbɛfaŋ lɛ, ekolɛ nɛkɛ mɔdɛŋbɔɔ nɛɛ fe bɔ ni mɛi fɛɛ yɔɔ lɛ mlijaa!

16. (a) Kɛ nɔkwɛlɔi kɛ yibɔi miitsu nii yɛ amɛwiemɔi amli lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ amɛna sɛɛyoomɔ kɛ pɛpɛɛpɛ-ŋmɛɛ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ abaatsɔ aye abua nyɛmimɛi lɛ jogbaŋŋ ni amɛha amɛsɔɔmɔ lɛ aya hiɛ?

16 Ani esa akɛ atsake wiemɔ nɛɛ ni afee lɛ “mla” hee akɛ belɛ esaaa akɛ atsĩɔ yibɔi—kɛ mlijaai po—tã kwraa? Dabi kwraa! Oti lɛ ji akɛ, esa akɛ nɔkwɛlɔi aŋmɛ pɛpɛɛpɛ yɛ hewalɛwoo ni amɛaaha nyɛmimɛi lɛ ni amɛlɛɛ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, kɛ yelikɛbuamɔ ni amɛkɛaaha amɛ ni amɛfee bɔ ni amɛaanyɛ kɛ miishɛɛ lɛ mli. (Galatabii 6:4) Yɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ talentai lɛ ahe lɛ mli lɛ, nuŋtsɔ lɛ tuu enibii lɛ ewo etsuji lɛ adɛŋ, “bɔ ni mɔ fɛɛ mɔ aaanyɛ akwɛ.” (Mateo 25:14, 15) Nakai nɔŋŋ esa akɛ onukpai lɛ asusu bɔ ni Maŋtsɛyeli shiɛlɔ fɛɛ shiɛlɔ nyɛmɔ ji lɛ he. Enɛ biɔ sɛɛyoomɔ. Ekolɛ eeefee akɛ hewalɛwoo he miihia mɛi komɛi waa koni amɛnyɛ amɛtsu babaoo. Ekolɛ amɛhiɛ baasɔ yelikɛbuamɔ ni akɛaaha amɛ koni amɛto amɛnitsumɔ lɛ he gbɛjianɔ. Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, kɛ abaanyɛ aye abua amɛ ni amɛfee bɔ ni amɛaanyɛ kɛ miishɛɛ lɛ, no lɛ eka shi faŋŋ akɛ nakai miishɛɛ lɛ baawo amɛ hewalɛ ni amɛlɛɛ amɛ-Kristofoi anitsumɔ lɛ mli kɛ eeehi.—Nehemia 8:10; Lala 59:17; Yeremia 20:9.

Toiŋjɔlɛ ni Jɛɔ Heshibaa ni Jɛ Miishɛɛ Mli lɛ Mli Baa

17, 18. (a) Heshibaa ni jɛ miishɛɛ mli baaha wɔna toiŋjɔlɛ kɛ jalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Kɛ wɔbo Nyɔŋmɔ kitai atoi lɛlɛŋ lɛ, mɛni baanyɛ afee wɔnɔ?

17 Miishɛɛ mli ni wɔjɛɔ wɔbaa wɔhe shi wɔhaa Yehowa maŋtsɛyeli ni ja yɛ mla naa lɛ haa wɔnaa toiŋjɔlɛ kpele. Lalatsɛ lɛ kɛɛ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli akɛ: “Mɛi ni sumɔɔ omla lɛ yɛ hejɔlɛ babaoo, ni nɔ ko nɔ ko bɛ ni woɔ amɛnajiaŋ.” (Lala 119:165) Kɛ wɔbo Yehowa mlai atoi lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔnaa he sɛɛ. Yehowa kɛɛ Israel akɛ: “Bɔ ni Yehowa, o-Kpɔ̃lɔ lɛ kɛ Israel Mɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ kɛɛ nɛ: ‘Mi ji Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mɔ ni tsɔɔ bo nii ni hi hao, mɔ ni tsɔɔ bo gbɛ ni onyiɛ nɔ lɛ. Eji obo mikitai lɛ atoi kulɛ, ohejɔlɛ aaatamɔ faa, ni ojalɛ hu aaatamɔ ŋshɔkei.’ ”—Yesaia 48:17, 18.

18 Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ hu haa wɔnaa wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ toiŋjɔlɛ. (2 Korintobii 5:18, 19) Kɛ wɔyɛ Kristo lá ni kpɔɔ mɔ lɛ mli hemɔkɛyeli ni wɔkɛ hiɛmiamɔ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔɔwuu wɔshi wɔfatɔɔi ni wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, ehaa wɔnaa heyeli kɛjɛɔ fɔyeli henumɔi ahe. (1 Yohane 3:19-23) Hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ, ni nitsumɔi fiɔ sɛɛ lɛ, haa wɔnaa jalɛ shidaamɔ yɛ Yehowa hiɛ, kɛ hiɛnɔkamɔ hu ni yɔɔ nyam akɛ wɔɔfo “amanehulu kpeteŋkpele lɛ” ni wɔhi shi kɛya naanɔ yɛ Yehowa jeŋ hee lɛ mli. (Kpojiemɔ 7:14-17; Yohane 3:36; Yakobo 2:22, 23) Enɛ fɛɛ baanyɛ atsɔ wɔnɔ̃ ‘kɛji wɔɔbo Nyɔŋmɔ kitai lɛ atoi jogbaŋŋ kɛkɛ.’

19. Mɛni nɔ wɔ miishɛɛnamɔ bianɛ kɛ wɔ hiɛnɔkamɔ kɛha naanɔ wala lɛ damɔ, ni te David jie nɔmimaa ni wɔyɔɔ yɛ wɔtsuiŋ lɛ kpo eha tɛŋŋ?

19 Hɛɛ, wɔ miishɛɛnamɔ bianɛ kɛ wɔhiɛnɔkamɔ akɛ wɔɔna naanɔ wala yɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ lɛ bɔleɔ miishɛɛ mli ni wɔɔjɛ wɔba wɔhe shi wɔha Yehowa nɔyeli hegbɛ akɛ jeŋ muu fɛɛ Nuŋtsɔ Maŋtsɛ lɛ he. Eba akɛ wɔɔna David henumɔi lɛ eko be fɛɛ be, mɔ ni jaje akɛ: “Bo, Yehowa, onɔ ji dalɛ kɛ hewalɛ kɛ anunyam kɛ kunimyeli kɛ agbojee; ejaakɛ nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ onɔ ni. Bo, Yehowa, onɔ ji maŋtsɛyeli lɛ, ni bo ji mɔ ni ta nii fɛɛ nɔ akɛ yitso! No hewɔ lɛ agbɛnɛ, wɔ-Nyɔŋmɔ, wɔmiida bo shi ni wɔmiijie ohiɛnyam gbɛi lɛ yi!”—1 Kronika 29:11, 13.

Otii ni Sa Kaimɔ

◻ Mɛɛ heshibaa kɛ toiboo Yehowa taoɔ ni etsuji ajie lɛ kpo?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ awo Yesu toiboo lɛ he nyɔmɔ yɛ, ni mɛni esa akɛ wɔkɛ gbɛ ni wɔkɔ lɛ ama nɔ mi?

◻ Mɛɛ gbɛ nɔ esa akɛ nɔkwɛlɔi fɛɛ akase Yesu yɛ bɔ ni ekɛ tooi lɛ ye ha lɛ mli yɛ?

◻ Ni aaafee nii yɛ teokrase gbɛ nɔ lɛ biɔ mɛni?

◻ Mɛɛ jɔɔmɔi heshibaa ni jɛ miishɛɛ mli lɛ kɛbaa?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Onukpai woɔ asafoku lɛ hewalɛ ni amɛkɛ miishɛɛ afee bɔ ni amɛaanyɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Yehowa naa mɛi ni jɛɔ amɛtsui mli amɛboɔ lɛ toi lɛ ahe miishɛɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje