Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w94 10/15 bf. 4-7
  • Mɛɛ Shihilɛ Mli Gbohii lɛ Yɔɔ?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Mɛɛ Shihilɛ Mli Gbohii lɛ Yɔɔ?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Jeee Yiŋtoo Ji ni Gbele Aba Adesai Anɔ
  • Mɛɛ Shiwoo?
  • Sanegbaai ni Jɛ Mumɔi Ashihilɛ He Lɛ
  • Yehowa, Anɔkwale kɛ Suɔmɔ Nyɔŋmɔ
  • Mɛni Baa Wɔsuɔlɔi ni Egboi lɛ Anɔ?
    Nilee Ni Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli
  • Gbele Sɛɛ Shihilɛ—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ, Yɛ Nɛgbɛ, Mɛɛ Be?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Ani Oyɛ Mumɔ ko ni Gbooo?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Mɛɛ Hiɛnɔkamɔ Yɔɔ Kɛhã Gbohii Lɛ?
    Sane Kpakpa ni Jɛ Nyɔŋmɔ Ŋɔɔ!
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1994
w94 10/15 bf. 4-7

Mɛɛ Shihilɛ Mli Gbohii lɛ Yɔɔ?

GBOHII lɛ agbeyeishemɔ damɔ sane ko ni atsɔ hiɛ awie nɔ—ákɛ mɔ ni egbo lɛ yɛ susuma loo mumɔ ko ni yaa nɔ ehiɔ shi yɛ gbele sɛɛ. Kɛji akɛ Biblia lɛ tsɔɔ yɛ faŋŋ mli akɛ susumɔ nɛɛ ejaaa lɛ, belɛ sanebimɔ akɛ gbohii lɛ baanyɛ aye bo awui lɛ sɛɛ efo. No hewɔ lɛ mɛni Biblia lɛ kɛɔ?

Yɛ shihilɛ mli ni gbohii lɛ yɔɔ lɛ he lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Shi hiɛkalɔi le akɛ amɛbaagboi; shi gbohii lɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko, ni amɛbɛ nyɔmɔwoo ko dɔŋŋ; ejaakɛ hiɛ eje amɛkaimɔ nɔ. Amɛsuɔmɔ jio, amɛnyɛɛ jio, amɛwuŋayeli jio, fɛɛ eho etee jeeŋmɔ beebe, ni amɛbɛ gbɛfaŋnɔ ko dɔŋŋ kɛmiiya naanɔ yɛ nii fɛɛ ni afeɔ yɛ hulu shishi nɛɛ mli.”—Jajelɔ 9:5, 6.

Yɛ enɛ hewɔ lɛ, ani gbohii lɛ baanyɛ aye abua bo loo amɛye bo awui? Ŋmalɛi lɛ kɛɔ akɛ, Dabi. Gbohii lɛ leee nɔ ko nɔ ko ni amɛfee diŋŋ. Amɛnyɛɛɛ ni amɛkɛ hiɛkalɔi awie loo ni amɛaajie henumɔ—suɔmɔ loo nyɛɛ—ko kpo aloo ni amɛaafee nɔ ko. Esaaa akɛ osheɔ amɛ gbeyei.

Shi mɛi komɛi baakɛɛ akɛ, ‘ojogbaŋŋ, nakai ni, kɛ ootsɔɔ gbɔmɔtso lɛ diɛŋtsɛ gbele. Shi gbɔmɔtsoŋ gbele jeee wala naagbee; ejieɔ mumɔ lɛ kɛjɛɔ gbɔmɔtso lɛ mli kɛkɛ. Nakai mumɔ lɛ baanyɛ aye abua hiɛkalɔi loo eye amɛ awui.’ Gbɔmɛi akpekpei abɔ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ nuɔ he nakai.

Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, abuɔ wala akɛ shihilɛ ko kɛkɛ ni atsɔɔ mli kɛyaa he kroko, yɛ Madagascar, no hewɔ lɛ amɛbuɔ yarafeemɔ kɛ gbonyo lɛ ni aaatsa kɛaajɛ shikpɔŋ ekoŋŋ lɛ akɛ ehe hiaa fe yookpeemɔ. Asusuɔ akɛ gbɔmɔ lɛ ba kɛjɛ eblematsɛmɛi aŋɔɔ ni ekuɔ esɛɛ kɛyaa amɛŋɔɔ yɛ gbele mli. No hewɔ lɛ, akɛ tsei kɛ brikishi, ni ji nibii ni fiteɔ yɛ be naa, mamɔɔ shiai amɛhaa hiɛkalɔi, yɛ be mli ni akɛ nibii babaoo kɛ nibii ni tsɛɔ mamɔɔ gbonyobui loo saŋi, ni ji gbohii lɛ “ashiai” lɛ. Kɛ aatsa gbonyo lɛ, weku lɛ kɛ nanemɛi nuɔ he akɛ amɛbaajɔɔ amɛ, ni yei heɔ yeɔ akɛ kɛ amɛta wekunyo ni egbo lɛ wui ahe lɛ, amɛbaanyɛ amɛfɔ bii. Shi, shikome ekoŋŋ lɛ, mɛni ji nɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ?

Jeee Yiŋtoo Ji ni Gbele Aba Adesai Anɔ

Eyɛ miishɛɛ akɛ aaale akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ bɔ gbɔmɔ koni ehi shi, ni ewie gbele he akɛ nɔ pɛ ni baajɛ toigbele mli aba. (1 Mose 2:17) Dɔlɛ sane ji akɛ, klɛŋklɛŋ nuu kɛ yoo lɛ fee esha, esha tsɛŋe adesai fɛɛ akɛ gboshinii ni kɛ gbele baa. (Romabii 5:12) No hewɔ lɛ obaanyɛ okɛɛ akɛ gbele efee shihilɛ mli anɔkwa sane ko ni wɔkɛkpeɔ diɛŋtsɛ kɛjɛ klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ atoigbele be mli kɛbaa, hɛɛ, shihilɛ mli anɔkwa sane ko ni yɔɔ dɔlɛ diɛŋtsɛ. Abɔ wɔ ni wɔhi wala mli, ni enɛ tsɔɔ nɔ hewɔ ni ewa waa kɛha gbɔmɛi akpekpei abɔ akɛ amɛaakpɛlɛ gbele nɔ akɛ naagbee nii yɛ gbɛ ko nɔ lɛ.

Taakɛ Biblia mli sane lɛ tsɔɔ lɛ, Satan bɔ mɔdɛŋ koni elaka klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ yɛ gbele he kɛtsɔ shi ni ete ewo Nyɔŋmɔ kɔkɔbɔɔ akɛ toigbele kɛ gbele baaba lɛ nɔ. (1 Mose 3:4) Shi, beni be shwieɔ mli lɛ, ebafee faŋŋ akɛ adesai gboiɔ taakɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛɛ ebaaba lɛ lɛ pɛpɛɛpɛ. No hewɔ lɛ, Satan kɛ amale kroko ha yɛ afii ohai abɔ lɛ amli—akɛ, gbɔmɔ lɛ fa ko ni ji mumɔ hiɔ shi yɛ gbɔmɔtso lɛ gbele sɛɛ. Lakamɔ ni tamɔ nɛkɛ sa Satan Abonsam, mɔ ni Yesu tsɔɔ akɛ eji “malemɔ-tsɛ” lɛ. (Yohane 8:44) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, hetoo ni Nyɔŋmɔ kɛhaa gbele ji shiwoo ko ni woɔ mɔ hewalɛ.

Mɛɛ Shiwoo?

No ji gbohiiashitee he shiwoo kɛha mɛi pii. Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “gbohiiashitee” ji a·naʹsta·sis. Eshishi diɛŋtsɛ ji “ni aaadamɔ shi ekoŋŋ,” ni ekɔɔ shitee kɛmiijɛ gbele mli lɛ he. Hɛɛ, gbɔmɔ kaa shi yɛ gbele mli, shi Nyɔŋmɔ baanyɛ atsɔ ehewalɛ nɔ atee gbɔmɔ ko shi ekoŋŋ. Gbɔmɔ wala jeɔ edɛŋ, shi Nyɔŋmɔ baanyɛ aha lɛ wala ekoŋŋ. Nyɔŋmɔ Bi, Yesu Kristo kɛɛ akɛ, “ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ kaimɔ gbohiiabui amli lɛ baanu egbee ni amɛaaje kpo.” (Yohane 5:28, 29, NW) Bɔfo Paulo wiemɔ ji “miyɛ Nyɔŋmɔ nɔ hiɛnɔkamɔ, akɛ gbohiiashitee baaba, ni jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa fɛɛ baate shi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 24:15) Hiob, Nyɔŋmɔ tsulɔ anɔkwafo, ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ hu jaje hiɛnɔkamɔ ni eyɔɔ yɛ gbohiiashitee lɛ mli: “Kɛji gbɔmɔ gbo lɛ, ani ehiɛ aaaka ekoŋŋ? Mamɛ yɛ minɔnyɛɛ sɔɔmɔ gbii lɛ fɛɛ mli, kɛyashi be mli ni mikpɔmɔ aaaba. [Nyɔŋmɔ] obaatsɛ, ni mi diɛŋtsɛ mahereo nɔ.”—Hiob 14:14, 15, NW.

Ani gbohiiashitee he shiwoo ni mli ka shi faŋŋ nɛɛ haaa jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ gbohii lɛ ahiɛ kamɔ yɛ mumɔŋ su ko mli lɛ afee amale? Kɛ gbohii lɛ ahiɛ kamɔ ni amɛmiina shihilɛ mli ŋɔɔmɔ yɛ ŋwɛi loo mumɔŋ je ko mli lɛ, belɛ mɛɛ yiŋtoo yɔɔ gbohiiashitee lɛ sɛɛ? Ani no etsɔɔɔ akɛ amɛnine eshɛ amɛ nyɔmɔwoo loo shihilɛ he nɔ momo? Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ jieɔ lɛ kpo akɛ gbohii lɛ egboi diɛŋtsɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko, amɛmiiwɔ kɛyashi be mli ni hiɛtsɛ̃ɛ kpeteŋkpele kɛtsɔ gbohiiashitee nɔ yɛ jeŋ hee ko—paradeiso—ni wɔ-Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ, Yehowa, ewo shi yɛ he lɛ mli lɛ aaaba. Shi kɛ gbele etsɔɔɔ gbɔmɔtso lɛ kɛ mumɔ lɛ ni mli gbalaa, ni kɛ́ mumɔ lɛ eyaaa nɔ ehiii shi lɛ, belɛ saji ni kɔɔ nɔ ko ni tamɔ sanegbaai ni jɛ mumɔi aje lɛ mli lɛ ahe, ni yaa nɔ lɛ hu?

Sanegbaai ni Jɛ Mumɔi Ashihilɛ He Lɛ

Ábɔ shɛɛ saji ni akɛɛ nine shɛɔ nɔ ni akɛɛ ejɛ mumɔi ashihilɛ he lɛ babaoo he amaniɛ. Nɛgbɛ enɛɛmɛi jɛ diɛŋtsɛ? Biblia lɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ “Satan diɛŋtsɛ tsakeɔ ehe etsɔɔ la bɔfo. No hewɔ lɛ ewaaa akɛ etsuji lɛ hu aaatsake amɛhe akɛ nibii kpakpai ahe tsuji.” (2 Korintobii 11:14, 15, The New English Bible) Hɛɛ, bɔni afee ni amɛnyɛ amɛlaka ni amɛshishiu mɛi pii yɛ gbɛ ni waaa nɔ lɛ, daimonioi (ŋwɛibɔfoi atuatselɔi) lɛ kɛ hiɛkalɔi egba sane, yɛ bei komɛi amli lɛ amɛkwaa amɛfeɔ amɛhe mɛi ni miiye amɛbua.

Bɔfo Paulo kɛ kɔkɔbɔɔ haa lolo yɛ nɛkɛ shishiumɔ he tafaa nɛɛ he: “Mɛi komɛi aaakwa hemɔkɛyeli lɛ, ni amɛkɛ amɛhe aaayakpɛtɛ lakamɔ mumɔi kɛ daimonioi atsɔɔmɔi ahe.” (1 Timoteo 4:1) No hewɔ lɛ eyɛ faŋŋ akɛ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni aaakɛɛ akɛ ejɛ gbohii lɛ aŋɔɔ lɛ baafee nɔ ni jɛ daimonioi lɛ ni tsakeɔ amɛhe akɛ “nibii kpakpai ahe tsuji” ni haa jamɔ mli amalei faa, ni haa gbɔmɛi tsɔmɔɔ nomii amɛhaa apasa hemɔkɛyeli ni gbalaa amɛ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ he lɛ aŋɔɔ.

Beni emaa nɔ mi akɛ gbohii lɛ nyɛŋ awie nɔ ko, amɛfee nɔ ko, loo amɛnu nɔ ko he lɛ, Lala 146:3, 4 kɛɔ akɛ: “Nyɛkaŋɔa nyɛhiɛ nyɛfɔa lumɛi loo gbɔmɔ bi ko ni yelikɛbuamɔ ko bɛ edɛŋ lɛ nɔ. Kɛ emumɔ je emli lɛ, ekuɔ esɛɛ kɛyaa esũ lɛ mli ekoŋŋ; nakai gbi lɛ nɔŋŋ eyiŋtoi lɛ laajeɔ.” Mɛni ji mumɔ ni ‘jeɔ emli’ lɛ? No ji gbɔmɔ lɛ wala-hewalɛ ni hiɔ shi kɛtsɔɔ mu ni amuɔ kɔɔyɔɔ nɔ lɛ. No hewɔ lɛ, beni mɔ ni egbo lɛ kpa kɔɔyɔɔ mumɔ lɛ, ehenumɔi tsuuu nii dɔŋŋ. Eboteɔ shihilɛ ko ni eleee nɔ ko nɔ ko kwraa yɛ mli lɛ mli. No hewɔ lɛ, enyɛŋ ekudɔ hiɛkalɔi.

No hewɔ ni Biblia lɛ kɛ adesa gbele toɔ kooloo nɔ he, ni etsɔɔ akɛ amɛ fɛɛ amɛleee nɔ ko nɔ ko yɛ gbele mli ni amɛkuɔ amɛsɛɛ kɛyaa sũ ni akɛfee amɛ lɛ mli ekoŋŋ lɛ. Jajelɔ 3:19, 20 kɛɔ akɛ: “Shi, nɔ ni baa gbɔmɛi abii anɔ lɛ, no nɔŋŋ baa kooloi anɔ, nɔ kome nɔŋŋ baa amɛ fɛɛ amɛnɔ: bɔ ni mɔ nɛ gboɔ lɛ, nakai nɔŋŋ mɔ nɛ hu gboɔ, ni mumɔ kome lɛ nɔŋŋ amɛ fɛɛ amɛmuɔ, ni gbɔmɔ ehiii fe kooloo; ejaakɛ amɛ fɛɛ lɛ yakayaka nii ni. Amɛ fɛɛ amɛyaa he kome: amɛ fɛɛ amɛjɛ sũ mli, ni amɛ fɛɛ amɛtsɔɔ sũ ekoŋŋ.”

Akɛni Yehowa Nyɔŋmɔ le akɛ daimonioi lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛlaka gbɔmɛi ni amɛsusu akɛ amɛbaanyɛ ni amɛkɛ gbohii lɛ agba sane ni amɛnaa gbɔmɛi anɔ hewalɛ hewɔ lɛ, ebɔ ewebii ni ji blema Israelbii lɛ kɔkɔ akɛ: “Akana nyɛteŋ mɔ ko ni . . . kalaa, aloo ashwaifeelɔ, aloo okɔmfo, aloo ŋkunyaayelɔ, aloo kablɛfilɔ, aloo mɔ ni tsɛɔ sisa, aloo ayɛ, aloo mɔ ni biɔ gbohii anii. Ejaakɛ Yehowa miihi mɔ fɛɛ mɔ ni feɔ nɛkɛ nii nɛɛ.”—5 Mose 18:10-12.

Eyɛ faŋŋ akɛ, jeee Nyɔŋmɔ ŋɔɔ jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ gbohii lɛ baanyɛ aye wɔ awui lɛ jɛ. Eji Nyɔŋmɔ anɔkwafo. (Lala 31:6; Yohane 17:17) Ni eyɛ wɔsɛɛ be ko ni yɔɔ naakpɛɛ kɛha mɛi ni sumɔɔ anɔkwale lɛ ni kɛ “mumɔ kɛ anɔkwale” jaa lɛ lɛ.—Yohane 4:23, 24.

Yehowa, Anɔkwale kɛ Suɔmɔ Nyɔŋmɔ

Wɔŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ, ni “nyɛŋ emale” lɛ kɛ eshiwoo wiemɔ eha: Abaatee gbɔmɛi akpekpei toi akpekpei abɔ ni egboi ni akɛ amɛ ewo gbohiiabui amli lɛ ashi kɛ naanɔ wala gbɛkpamɔ yɛ jalɛ jeŋ hee ko mli! (Tito 1:1, 2; Yohane 2:28) Nɛkɛ gbohiiashitee he shiwoo ni suɔmɔ yɔɔ mli nɛɛ jieɔ lɛ kpo akɛ Yehowa susuɔ ebɔɔ nii ni ji adesai lɛ ahilɛ he waa, ni etsuiŋ suɔmɔ ji ni ejie gbele, awerɛho, kɛ piŋmɔ kɛya kwraa. No hewɔ lɛ ehe ehiaaa ni ashe gbohii lɛ agbeyei loo ahao he tuutu yɛ amɛhe kɛ nibii ni baaba amɛnɔ. (Yesaia 25:8, 9; Kpojiemɔ 21:3, 4) Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ ni yɔɔ suɔmɔ ni ja hu lɛ baanyɛ ni ebaatee amɛ shi, ni eha gbele piŋmɔi lɛ afee yaka.

Bɔ ni shikpɔŋ nɔ shihilɛi baaji yɛ nakai jalɛ jeŋ hee ni awo shi yɛ he lɛ mli lɛ mlitsɔɔmɔi eyi obɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli. (Lala 37:29; 2 Petro 3:13) Ebaafee toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ, kɛ suɔmɔ be aha gbɔmɛi fɛɛ. (Lala 72:7; Yesaia 9:7; 11:6-9; Mika 4:3, 4) Mɔ fɛɛ mɔ baana shiai fɛfɛji, ni yɔɔ shweshweeshwe, kɛ nitsumɔ ni ŋɔɔ ni aaatsu. (Yesaia 65:21-23) Nibii kpakpai babaoo ni aaaye baahi shi. (Lala 67:7; 72:16) Mɔ fɛɛ mɔ baana gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa mli ŋɔɔmɔ babaoo. (Yesaia 33:24; 35:5, 6) Yɛ be mli ni bɔfoi lɛ kɛ mɛi krokomɛi akuu fioo ko ni fata he lɛ kɛ Yesu baaye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ, Biblia lɛ etsiii shihilɛi ni jɔɔmɔ yɔɔ mli ni asaa yɛ ŋwɛi aha mɛi krokomɛi asusumai yɛ gbele sɛɛ ko ta. (Kpojiemɔ 5:9, 10; 20:6) Enɛ baafee nɔ ko ni esoro no kwraa kɛji akɛ gbɔmɛi akpekpei toi akpekpei abɔ ni egboi lɛ yaa nɔ amɛhiɔ shi yɛ gbele sɛɛ lɛ.

Shi ejeee nɔ ko ni esoro no kwraa yɛ be mli ni wɔle Biblia mli tsɔɔmɔ ni mli ka shi faŋŋ lɛ: Gbohii lɛ ekpa shihilɛ akɛ susumai ni hiɛ kamɔ. Amɛnyɛŋ amɛye bo awui. Mɛi ni yɔɔ kaimɔ gbohiiabui amli lɛ jɔɔ amɛhe kɛkɛ, amɛleee nɔ ko nɔ ko kɛyashi gbohiiashitee lɛ mli yɛ Nyɔŋmɔ be ni sa mli. (Jajelɔ 9:10; Yohane 11:11-14, 38-44) Belɛ, wɔ hiɛnɔkamɔi kɛ gbɛkpamɔi damɔ Nyɔŋmɔ nɔ. “Nyɛhaa wɔnyaa ni wɔmli afili wɔ yɛ eyiwalaheremɔ lɛ hewɔ.”—Yesaia 25:9.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Taakɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ faŋŋ lɛ, gbohii lɛ nyɛɛɛ afee nɔ ko nɔ ko kwraa kɛyashi gbohiiashitee lɛ mli

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje