Te Ooofee Tɛŋŋ Ohi Akutso ko ni Yɔɔ Gbeyei Mli?
MARIA kɛɛ: “Mitsui fãa be fɛɛ be. Mishe gbeyei yɛ tsɔne ni wóɔ wɔ kɛyaa ŋwɛitsu lɛ nɔ lɛ mli. Mishe gbeyei yɛ mitsɔne mli. Mishe gbeyei yɛ mitsũ mli. Efɔŋ feemɔ yɛ he fɛɛ he. Aatswa mɛi ojo be fɛɛ be.” Ani onuɔ he tamɔ Brazil yoo nɛɛ, ooshe akutsoŋ ni oyɔɔ lɛ gbeyei, titri lɛ jenamɔ ni duŋ ewo lɛ?
Adesãi awoji ni kɔɔ efɔŋ ni áfee ni akpaa shi anaa lɛ kanemɔ baanyɛ afee nɔ ni ŋɔɔ, shi kɛ eje kpo yɛ shihilɛ mli diɛŋtsɛ lɛ, bei pii lɛ enaagbee efeee nɔ ni miishɛɛ yɔɔ mli. Efɔŋ ni afee lɛ baanyɛ ahi shi ni amɔɔɔ mɔ ni fee lɛ. Aloo yɛ saji ni kɔɔ gbɔmɔgbee he lɛ, ebaabi ni mɔ ko aya nɔ ahi shi akɛ mɔ ni bɛ wu, tsɛ, loo binuu, mɔ ni bɛ ŋa, nyɛ, loo biyoo. Ani awuiyeli kɛ yiwalɛ miifa yɛ he ni oyɔɔ lɛ? Ani ooshwe ni ona he ko ni yɔɔ kpoo ni okɛ oweku lɛ baanyɛ afee shweshweeshwe yɛ jɛmɛ? Aloo, kɛ eba akɛ esa akɛ otsɔse obii yɛ he ni efɔŋ feemɔ fa yɛ lɛ, mɛni obaanyɛ ofee koni oya nɔ ohi jɛmɛ?
Eji anɔkwale akɛ maŋtiasei pii yɛ ni efɔŋ feemɔ he amaniɛ fioo ko pɛ abɔɔ. Shikpɔji pii yɛ ni gbɔmɛi yaa nɔ amɛhiɔ shi diŋŋ yɛ toiŋjɔlɛ mli yɛ amɛmaji loo akrowai amli. Shi nibii miitsake oyayaayai yɛ hei ni tsutsu lɛ efɔŋ feemɔ bɛ jɛmɛ lɛ amli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, afii 50 ni eho nɛ lɛ, no mli lɛ gbɔmɛi ni yɔɔ Brazil lɛ ateŋ oha fɛɛ mli 70 hiɔ shi yɛ maji bibii kɛ akrowai amli. Amrɔ nɛɛ oha fɛɛ mli 70 hiɔ shi yɛ maŋtiasei amli. Nɔ ni nitsumɔ namɔ kɛba ji naagbai ni efa yɛ maji lɛ amli, tamɔ awuiyeli kɛ basabasa-feemɔ. Kɛji akɛ he ni yɔɔ oshara ohiɔ loo jeee nakai hu lɛ, esa akɛ oya nitsumɔ loo skul, ni obaafee nibii sɔrɔtoi ni jeee yɛ shia.
Yɛ be mli ni polisi onukpa ko ni yɔɔ Rio de Janeiro lɛ kpɛlɛɔ “ŋmiŋmi he okadi” ni yɔɔ lɛ nɔ lɛ, etsi jalɛsaneyeli ni bɛ shihilɛ mli kɛ efɔŋ feemɔ ni ato he gbɛjianɔ ta akɛ nibii ni kɛ enɛɛmɛi baa. Enuɔ he hu akɛ adafitswaa woji kɛ tɛlivishin nɔ nibii haa gbeyeishemɔ gbɛɔ eshwãa, ni “ekɛ adafitswaa ni yɔɔ gbeyei haa gbɔmɛi lɛ yeɔ amɛtsui.” Tsofai fɔji kɛ nitsumɔ, weku mligbalamɔ, kɛ jamɔ mli tsɔsemɔ ni ejaaa hu haa mlakwamɔ yaa hiɛ. Ni mɛni baaba yɛ wɔsɛɛ be? Ani awuiyeli nibii ni akɛhaa gbɔmɛi lɛ be fɛɛ be, ni abaa amɛ shi yɛ woji kɛ sinii amli akɛ hiɛtserɛjiemɔ lɛ baaha gbɔmɛi afee mɛi ni nuuu nii ahe kɛhaaa mɛi? Ani hei ni akɛɛ efɔŋ feemɔ bɛ jɛmɛ lɛ hu baatsɔ he ni oshara yɔɔ?
Akɛni awuiyeli jeee nɔ ko ni yɔɔ miishɛɛ kɛha mɔ ni enɛ eba enɔ lɛ hewɔ lɛ, wɔmiishwe waa ni wɔfee shweshweeshwe. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ no hewɔ ni maŋ bii ni shihilɛ nɛɛ gbaa amɛnaa lɛ biɔ ni ana polisifoi babaoo yɛ gbɛjegbɛi anɔ kɛ tsuŋwoo ni mli wa loo gbele po lɛ! Yɛ osharai ni yɔɔ he lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛi komɛi heɔ tũi koni amɛkɛfã amɛhe. Mɛi krokomɛi hu miisumɔ ni aha tũi ahemɔ afee nɔ ni wa. Shi yɛ sane ni ehiii akɛ efɔŋ feemɔ fa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ehe ehiaaa ni onijiaŋ aje wui. Yɛ anɔkwale mli lɛ, atswako mɛi ni hiɔ maŋtiasei wuji tamɔ Johannesburg, Mexico City, New York, Rio de Janeiro, kɛ São Paulo mli lɛ ateŋ mɛi pii ojo dã. Nyɛhaa wɔpɛia bɔ ni gbɔmɛi feɔ amɛhiɔ akutso ni yɔɔ oshara mli lɛ mli.
Jwɛŋmɔ Kpakpa ni Aaaya Nɔ Ana
Niŋmalɔ ko wie “Brazilbii akpei abɔ hiɛtɛɛ kɛ tsuishiŋmɛɛ ni ámɛkɛna bulɛ kɛ woo ko amɛha amɛhe kɛjɛ shihilɛi ni mli wa lolo lɛ amli yɛ hei ni efɔŋ feemɔ fa yɛ lɛ” he. Beni Jorge ehi Rio de Janeiro afii 38 sɛɛ lɛ, ekɛɛ: “Mitsiɔ mihe kɛjɛɔ gbɛjegbɛi kɛ hei komɛi atsɔmɔ he, ni mifeee nɔ ko ni tsɔɔ akɛ miisumɔ ni male nii ni yaa nɔ yɛ gbɛjegbɛ ko nɔ. Mitsɛɛɛ yɛ gbɛjegbɛ ko nɔ gbɛkɛ ni mifeee nɔ ko ni tsɔɔ akɛ miishe gbeyei waa. Eyɛ mli akɛ mikwɛɔ mihe nɔ jogbaŋŋ moŋ, shi mibuɔ gbɔmɛi akɛ anɔkwafoi, ni mikɛ woo kɛ bulɛ haa amɛ.”
Hɛɛ, okɛ ohe akawo naagba ni he ehiaaa mli. Ha ojwɛŋmɔ ahi onitsumɔ nɔ. Kaabu anɔkwale ni eji akɛ gbeyeishemɔ babaoo baanyɛ asa ofaji ahe, ni eha mɔ ni yɔɔ hiɛshikamɔ lɛ afee tamɔ nɔ ko miigba ejwɛŋmɔ naa lɛ akɛ nɔ ko bibioo. Odair wie enitsumɔ ni yɔɔ hei ni oshara yɔɔ lɛ he akɛ: “Mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ mana jwɛŋmɔ kpakpa, ni mikɛ nibii gbohii ni baanyɛ aba lɛ ahe gbeyeishemɔ wooo mijwɛŋmɔ mli, ejaakɛ enɛ kɛ yeyeeye-feemɔ kɛ tsuifaa ni he ehiaaa baa. Mibɔɔ mɔdɛŋ mijieɔ bulɛ kpo mihaa gbɔmɛi fɛɛ.” Kɛfata ehiɛ ni yɔɔ ehe nɔ kɛ ehe ni etsiɔ kɛjɛɔ mɛi ni eyiŋ etɛɛɛ lɛ yɛ amɛhe lɛ sɛɛ lɛ, ekɛ yelikɛbuamɔ nɔ̃ kroko ni baanyɛ akudɔ mɔ ko henumɔi fata he: “Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, minaa hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mli, mikaiɔ akɛ nɔ ko nɔ ko bɛ ni enaaa, ni nɔ fɛɛ nɔ ni baa lɛ baa yɛ egbɛŋmɛɛ naa.”
Ni kɛlɛ, mɔ ko mɔ ko bɛ ni sumɔɔ akɛ eeehi shi yɛ gbeyeishemɔ mli daa. Agbɛnɛ hu, namɔ baakɛɛ akɛ gbeyeishemɔ kɛ nɔnyɛɛ ni fa tsɔ̃ yeee henumɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ awui? No hewɔ lɛ, mɛɛ hiɛnɔkamɔ yɔɔ kɛha mɛi ni sheɔ gbeyei akɛ aaanyɛ atutua amɛ be fɛɛ be lɛ? Akɛni mɛi pii sheɔ gbeyei akɛ shihilɛ ni ehiii fe fɛɛ yɛ efɔŋ feemɔ mli lɛ kã amɛhiɛ hewɔ lɛ, ani wɔbaana awuiyeli naagbee gbi ko? Wɔmiifɔ bo nine ni okane sane ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ, “Mɛɛ Be Gbeyeishemɔ Baaba Naagbee?”