Kathari lɛ—Ani Kristofoi La Odasefoi Ji Amɛ?
“NYƐGBEA amɛ fɛɛ; Nyɔŋmɔ baayoo mɛi ni ji E-bii lɛ yɛ mli.” Nakai latsaa beaŋ gbi lɛ nɔ, yɛ afi 1209, agbe Béziers maŋ, ni yɔɔ France wuoyigbɛ lɛ mli bii babaoo. Osɔfo mɔ kome shihilɔ Arnold Amalric, ni ahala lɛ akɛ paapa lɛ najiaŋdamɔlɔ kɛ Katolik jamɔ he tawulɔi lɛ ahiɛnyiɛlɔ lɛ, ejieee mɔbɔnalɛ ko kwraa kpo. Beni emɛi lɛ bi lɛ bɔ ni amɛaafee amɛna mɛi ni ji Katolikbii kɛ mɛi ni ji jamɔ mli musubɔlɔi lɛ, abɔ amaniɛ akɛ eha amɛ hetoo fɔŋ ni atsɛ yisɛɛ yɛ yiteŋgbɛ nɛɛ. Katolik yinɔsane ŋmalɔi gbɔjɔɔ ewiemɔi ni ekɛha amɛ hetoo nɛɛ mli akɛ ekɛɛ: “Nyɛkahaoa nyɛhe. Miheɔ miyeɔ akɛ amɛteŋ mɛi fioo ko pɛ baatsake kɛba jamɔ lɛ mli ekoŋŋ.” Bɔ fɛɛ bɔ ni ehetoo lɛ ji lɛ, nɔ ni jɛ mli ba ji, kɛ hoo lɛ, hii, yei, kɛ gbekɛbii 20,000 ni jamɔ he tawulɔi aaashɛ 300,000, ni Katolik Sɔlemɔ lɛ najiaŋdamɔlɔi nyiɛ amɛhiɛ lɛ je gbɛ amɛgbe amɛ fɛɛ.
Mɛni kɛ nɛkɛ gbɔmɛi babaoo agbee nɛɛ ba? No ji Albigense Ta Krɔŋkrɔŋ ni Paapa Innocent III ha awuu ashi mɛi ni amɛtsɛɔ amɛ akɛ jamɔ mli atuatselɔi ni yɔɔ Languedoc kpokpaa nɔ, yɛ France wuoyi-teŋgbɛ lɛ shishijee kɛkɛ. Dani eeeba naagbee aaafee afii 20 sɛɛ lɛ, no mli lɛ gbɔmɛi aaashɛ akpeiakpe kome—Kathari bii, Waldensebii, kɛ Katolikbii babaoo po—elaaje amɛwala.
Jamɔ Mli Shitee-kɛ-Woo Wiemɔi yɛ Europa Teŋgbɛ Afii lɛ Amli
Bɔ ni jarayeli shwere oyayaayai yɛ afii ohai 11 lɛ mli lɛ kɛ tsakemɔi wuji ba yɛ adesai ashihilɛ kɛ shika helɛtemɔ gbɛjianɔtoi amli yɛ Europa teŋgbɛ afii lɛ amli. Abato maji nɔŋŋ koni ninenaa nitsulɔi kɛ jarayelɔi ni yaa nɔ amɛyi faa babaoo lɛ anyɛ ahi mli. Enɛ ha abana hegbɛ kpele kɛha susumɔi heei akpojiemɔ. Jamɔ he shitee-kɛ-woo wiemɔi ni awieɔ lɛ bahe shi waa yɛ Languedoc, he ni hiŋmɛigbelemɔ ni haa mɛi naa hegbɛi, ni etee hiɛ hu lɛ shwere waa yɛ fe hei krokomɛi fɛɛ ni eshwɛ yɛ Europa lɛ. Toulouse maŋtiase ni yɔɔ Languedoc lɛ batsɔ maŋtiase ni ji etɛ ni ninamɔ yɔɔ jɛmɛ fe fɛɛ yɛ Europa. No ji jeŋ ni lalafolɔi akuu ni jɛ abladei ateŋ, ni amɛ lalai amli wiemɔi lɛ ekomɛi wie maŋkwramɔ kɛ jamɔ mli saji ahe lɛ, mli bii lɛ na nii waa yɛ.
Beni ewieɔ jamɔ mli shihilɛ ni yɔɔ afii ohai 11 kɛ 12 lɛ amli lɛ he lɛ, Revue d’histoire et de philosophie religieuses wolo lɛ wie akɛ: “Yɛ afii ohai 12 lɛ mli, taakɛ eji yɛ afii oha ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, awie ashi osɔfoi lɛ ajeŋba, amɛ ninamɔ shihilɛ, bɔ ni anyɛɔ akɛ shika heɔ amɛ, kɛ amɛ jeŋba shara shihilɛ lɛ waa lolo, shi amɛ ninamɔ babaoo kɛ hewalɛ, kɛ bɔ ni amɛkɛ maŋkwramɔŋ nɔyelɔi lɛ efee ekome yɛ teemɔŋ, kɛ bɔ ni amɛtsuɔ amɛyiŋtoi ahe nii lɛ ji nibii ni awie ashi waa fe fɛɛ.”
Shiɛlɔi ni Fãa Gbɛ Kɛjɛɔ He Kome Kɛyaa He Kroko
Paapa Innocent III po yoo akɛ fitemɔ ni egbɛ eshwa sɔlemɔ lɛ mli fɛɛ lɛ hewɔ ni mɛi ni wieɔ shitee-kɛ-woo wiemɔi, kɛ shiɛlɔi ni fãa gbɛ kɛjɛɔ he kome kɛyaa he kroko yɛ Europa lɛ yaa nɔ amɛyi faa waa, titri lɛ yɛ France wuoyigbɛ kɛ Italia kooyigbɛ lɛ. Nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ateŋ mɛi babaoo ji Kathari loo Waldensebii. Ewie osɔfoi lɛ ahiɛ waa akɛ amɛtsɔɔɔ gbɔmɛi lɛ anii, ni ekɛɛ: “Mumɔŋ aboloo ni nyɛsumɔɔɔ ni nyɛkumɔɔ nyɛhaa gbɔmɛi lɛ he miihia amɛ waa.” Ni kɛlɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni eeeha Biblia mli tsɔsemɔ ni akɛaaha gbɔmɛi lɛ aya hiɛ lɛ, Innocent wie akɛ “nɛkɛ ji bɔ ni Ŋmalɛ ni ajɛ ŋwɛi akɛha lɛ mli kwɔ ha, ákɛ jeee mɛi foji kɛ mɛi ni leee woloŋ lɛ pɛ ji mɛi ni shɛko he ni amɛaanyɛ amɛbɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaanu shishi, shi moŋ, mɛi ni yɔɔ nilee kɛ mɛi ni le woloŋ lɛ hu.” Agu mɛi fɛɛ Biblia lɛ kanemɔ, ja osɔfoi lɛ pɛ, ni aŋmɛɔ amɛ gbɛ ni amɛkane yɛ Latin wiemɔ pɛ mli.
Paapa lɛ ha hegbɛ akɛ ato Shiɛlɔi Mɔ Kome Shihilɔi Akuu, loo Dominikanbii lɛ ashishi, koni akɛte shi awo mɛi ni wieɔ shiɔ amɛ nɛɛ ashiɛmɔ he gbɛfalɔi lɛ. Ákɛ mɛi ni tamɔɔɔ Katolik osɔfoi ni yɔɔ ninamɔ shihilɛ mli lɛ, esa akɛ nɛkɛ mɔ kome shihilɔi nɛɛ afee shiɛlɔi gbɛfalɔi ni akɛ nitsumɔ ewo amɛdɛŋ akɛ amɛfa Katolik tsɔɔmɔi ni akɛmamɔ shi lɛ ahe yɛ “jamɔ he musubɔlɔi” ni yɔɔ France wuoyigbɛ lɛ ahe. Paapa lɛ tsu paapa najiaŋdamɔlɔi hu koni amɛkɛ Kathari lɛ ayasusu saji ahe, ni amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛ amɛ aba Katolik kuu lɛ mli ekoŋŋ. Akɛni mɔdɛŋbɔi nɛɛ yeee omanye, ni akɛɔ akɛ jamɔ he musulɔi lɛ eko gbe enajiaŋdamɔlɔi lɛ ekome hu hewɔ lɛ, Innocent III fã ni aje Albigense Ta Krɔŋkrɔŋ lɛ shishi yɛ afi 1209. Albi ji maji ni Kathari lɛ titri fa babaoo yɛ mli lɛ ateŋ ekome, no hewɔ lɛ sɔlemɔ lɛ yinɔsane ŋmalɔi wieɔ Kathari lɛ ahe akɛ Albigensebii (French, Albigeois) ni amɛkɛ wiemɔ lɛ tsu nii kɛha “jamɔ he musubɔlɔi” fɛɛ ni yɔɔ nakai kpokpaa lɛ nɔ, ni Waldensebii lɛ hu fata he. (Kwɛmɔ akrabatsa ni yɔɔ shishigbɛ lɛ.)
Namɛi Ji Kathari Lɛ?
Wiemɔ “kathar” lɛ jɛ Hela wiemɔ ka·tha·rosʹ, ni shishi ji “krɔŋŋ” mli. Kɛjɛ afii ohai 11 kɛbashi ohai 14 lɛ mli lɛ, Kathari jamɔ gbɛ eshwa waa, titri lɛ yɛ Lombardy, yɛ Italia kooyigbɛ, kɛ agbɛnɛ yɛ Languedoc hu. Nɔ ni feɔ Kathar hemɔkɛyelii ji Bokagbɛ dualism ni kɔɔ adesa gbɔmɔtso kɛ mumɔ he lɛ, kɛ Gnosticism ni ji mumɔŋ shihilɛ he hemɔkɛyeli, ni ekolɛ jarayelɔi kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ni jɛ maji asɛɛ lɛ kɛba lɛ ni efutu. The Encyclopedia of Religion tsɔɔ Cathar dualism shishi akɛ hemɔkɛyeli ni ayɔɔ yɛ “shishitoo mlai enyɔ mli: ekome lɛ, ekpakpa, ni no kudɔɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ji mumɔŋ nɔ, kɛ ekroko lɛ, efɔŋ, ni no kudɔɔ heloonaa jeŋ ni wɔnaa lɛ, ni adesa gbɔmɔtso lɛ fata he.” Kathari bii heɔ yeɔ akɛ Satan ji mɔ ni bɔ heloonaa je lɛ, ni abu lɛ fɔ kɛha hiɛkpatamɔ ni atsakeŋ fɔbuu lɛ. Amɛ hiɛnɔkamɔ ji amɛbaaje jeŋ fɔŋ, ni ji heloonaa je nɛɛ mli.
Aja Kathari bii lɛ amli awo kui enyɔ mli, mɛi ni eye emuu, kɛ mɛi ni heɔ yeɔ. Akɛ mɛi ni eye emuu lɛ woɔ nakai kuu lɛ mli kɛtsɔ kusum ko ni ji mumɔŋ baptisimɔ, ni atsɛɔ lɛ consolamentum lɛ nɔ. Afeɔ enɛ kɛtsɔɔ niji ni akɛshwieɔ mɔ lɛ nɔ lɛ nɔ, yɛ be mli ni akɛ afi ekwɛ enifeemɔi jogbaŋŋ lɛ sɛɛ. Asusuɔ akɛ kusum nɛɛ haa mɔ ni akpɛlɛɔ enɔ kɛbaa kuu lɛ mli lɛ yeɔ ehe kɛjɛɔ Satan nɔyeli shishi, ni efeɔ lɛ krɔŋŋ kɛjɛɔ eshai fɛɛ mli, ni ehaa enaa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Enɛ ha abana gbɛi ni ji “mɛi ni eye emuu” lɛ, ni akɛtsuɔ nii kɛkɔɔ kuu bibioo ni nɔ kwɔ, ni tsuɔ nii akɛ sɔɔlɔi kɛhaa mɛi ni heɔ yeɔ lɛ. Mɛi ni eye emuu lɛ kamɔɔ kitai ni kɔɔ he naatsii, hetsemɔ, kɛ ohia shihilɛi ahe. Kɛji ébote gbalashihilɛ mli lɛ, esa akɛ mɔ ni eye emuu lɛ ashi ehefatalɔ lɛ, ejaakɛ Kathari bii heɔ yeɔ akɛ bɔlɛnamɔ ji shishijee esha ni afee lɛ.
Mɛi ni heɔ yeɔ lɛ ji aŋkroaŋkroi, mɛi ni, eyɛ mli akɛ amɛkɔɔɔ he naatsii shihilɛ gbɛ moŋ, shi kɛlɛ amɛkpɛlɛɔ Kathar tsɔɔmɔi anɔ lɛ. Mɔ ni heɔ yeɔ lɛ tsɔɔ shikulamɔ ni akɛwoɔ mɔ ni eye emuu lɛ hiɛ nyam, ni ji kusum ko ni atsɛɔ lɛ melioramentum lɛ nɔ ebiɔ eshaifaa kɛ jɔɔmɔ. Mɛi ni heɔ yeɔ lɛ kɛ mɛi ni eye emuu lɛ feɔ convenenza, loo kpaŋmɔ, ni tsɔɔ akɛ abaatsu mumɔŋ baptisimɔ, loo consolamentum lɛ he nii aha amɛ kɛ amɛka amɛgbele saa nɔ, ni enɛ haa amɛnaa hegbɛ amɛhiɔ shi tamɔ mɛi krokomɛi fɛɛ hiɔ shi lɛ.
Su ni Amɛyɔɔ yɛ Biblia lɛ He
Eyɛ mli akɛ Kathari bii tsɛɔ Biblia mli wiemɔi asɛɛ waa moŋ, shi amɛbuɔ lɛ titri akɛ abɛbuai kɛ blema adesai ajɛɛhe. Amɛsusuɔ akɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ fã kpotoo jɛ Abonsam ŋɔɔ. Amɛkɛ Hela Ŋmalɛi lɛ fãi komɛi, tamɔ ŋmalɛi ni kɛ heloo lɛ toɔ mumɔ lɛ he lɛ tsuɔ nii ni amɛkɛfiɔ amɛ dualism jeŋ nilee mli tsɔɔmɔ lɛ sɛɛ. Yɛ Nuntsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ mli lɛ, amɛsɔleɔ amɛbiɔ “wɔ ŋmaa ni hi fe heloonaa nɔ lɛ,” (ni shishi ji “mumɔŋ ŋmaa”) yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaabi “wɔ daa ŋmaa,” ejaakɛ heloonaa ŋmaa lɛ ji efɔŋ ni amɛnyɛɛɛ amɛkpa feemɔ yɛ amɛsusumɔ naa.
Kathar tsɔɔmɔi babaoo teɔ shi ewoɔ Biblia lɛ yɛ faŋŋ mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, amɛheɔ susuma ni gbooo kɛ fɔmɔ ni akɛɔ akɛ afɔɔ mɔ ekoŋŋ yɛ gbɔmɔtso hee mli lɛ amɛyeɔ. (Okɛto Jajelɔ 9:5, 10; Ezekiel 18:4, 20 he.) Amɛ hemɔkɛyelii hu damɔ apokrifa ŋmalɛi anɔ. Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, yɛ he ni Kathari bii lɛ tsɔɔ Ŋmalɛi lɛ fãi komɛi ashishi kɛtee maŋ wiemɔi sɔrɔtoi amli kɛyashɛ lɛ hewɔ lɛ, yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, amɛha Biblia lɛ bafee wolo ko ni ale jogbaŋŋ yɛ Teŋgbɛ Afii lɛ amli.
Jeee Kristofoi
Mɛi ni eye emuu lɛ buɔ amɛhe akɛ bɔfoi lɛ asɛɛyelɔi yɛ gbɛ ni ja nɔ, ni, yɛ no hewɔ lɛ, amɛtsɛɔ amɛhe akɛ “Kristofoi,” ni amɛmaa enɛ nɔ mi kɛtsɔ “anɔkwale” loo “ekpakpa” ni amɛkɛfataa he lɛ nɔ. Shi, yɛ anɔkwale mli lɛ, Kathar hemɔkɛyelii babaoo kɛ Kristojamɔ bɛ nɔ ko feemɔ kwraa. Eyɛ mli akɛ Kathari bii kpɛlɛɔ Yesu nɔ akɛ Nyɔŋmɔ Bi moŋ, shi amɛkpɛlɛɛɛ ba ni eba yɛ gbɔmɔtsoŋ lɛ kɛ ekpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ. Bɔ ni amɛtsɔɔ heloo lɛ kɛ je lɛ ni Biblia buɔ lɛ fɔ lɛ shishi yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ hewɔ lɛ, amɛbuɔ nibii fɛɛ ni yɔɔ helooŋ gbɔmɔtsei lɛ akɛ amɛjɛ efɔŋ mli. No hewɔ lɛ amɛkɛɔ akɛ Yesu baanyɛ ana mumɔŋ gbɔmɔtso pɛ, ni beni eyɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ, ejie ehe kpo tamɔ mɔ ko ni yɔɔ helooŋ gbɔmɔtso kɛkɛ. Taakɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli hemɔkɛyeli kwalɔi lɛ ji lɛ, Kathari bii fata “mɛi ni ejajeee akɛ Yesu Kristo eba yɛ heloo mli lɛ” ahe.—2 Yohane 7.
Yɛ ewolo ni gbɛi ji Medieval Heresy lɛ mli lɛ, M. D. Lambert ŋma akɛ Kathar jamɔ “kɛ he naatsii yɛ nɔnyɛɛ naa baye Kristofoi ajeŋba kpakpa najiaŋ, . . . ni ejie kpɔmɔ yɛ mli kwraa kɛtsɔ kpɛlɛmɔ ni ekpɛlɛɛɛ yiwalaheremɔ hewalɛ ni [Kristo gbele lɛ] yɔɔ lɛ nɔ lɛ nɔ.” Esusuɔ akɛ “tsakpai diɛŋtsɛ ni yɔɔ mɛi ni eye emuu lɛ ateŋ lɛ jɛ amɛkɛ Bokagbɛ tsɔɔlɔi ni kwaa amɛhe lɛ, kɛ mɔ kome shihilɔi kɛ jamɔ mli nibalɔi ni yɔɔ China loo India lɛ, kɛ Orpheus teemɔŋ saji lɛ ahe nilelɔi ni he esa lɛ, aloo Gnosticism tsɔɔlɔi lɛ aŋɔɔ.” Yɛ Kathar hemɔkɛyeli mli lɛ, yiwalaheremɔ damɔɔɔ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ, shi moŋ edamɔ consolamentum, loo baptisimɔ kɛmiiwo mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli lɛ nɔ. Yɛ mɛi ni afee amɛ krɔŋŋ kɛtsɔ nakai gbɛ nɔ lɛ agbɛfaŋ lɛ, gbele haa amɛ heyeli kɛjɛɔ gbɔmɔtsoŋ shihilɛ mli.
Ta Krɔŋkrɔŋ ni Bɛ Krɔŋkrɔŋ
Akɛni etɔ gbɔmɛi foji lɛ yɛ osɔfoi lɛ ataomɔ nii ni amɛkɛyeɔ amɛ amim kɛ amɛfitemɔ ni egbɛ eshwa waa lɛ hewɔ lɛ, amɛbaná Kathari bii ashihilɛ gbɛ lɛ he miishɛɛ. Mɛi ni eye emuu lɛ kɛ Katolik Sɔlemɔ lɛ kɛ ehiɛnyiɛlɔi lɛ to “Satan kpeehe” kɛ “ajwamaŋi lɛ . . . anyɛ” ni yɔɔ Kpojiemɔ 3:9 kɛ 17:5 lɛ he. No mli lɛ Kathar jamɔ miishwere waa ni eegbe sɔlemɔ lɛ ni eeye enajiaŋ yɛ France wuoyigbɛ. Nɔ ni Paapa Innocent III fee yɛ enɛ he ji akɛ, eje nɔ ni atsɛɔ lɛ akɛ Albigense Ta Krɔŋkrɔŋ lɛ shishi, ni no ji klɛŋklɛŋ ta krɔŋkrɔŋ ni awuu yɛ Kristendom ashi gbɔmɛi ni kɛɔ akɛ Kristofoi ji amɛ lɛ ni ekɛ shika fi sɛɛ hu.
Paapa lɛ tsɔ woji aŋmalamɔ kɛ najiaŋdamɔlɔi anɔ ehao ni ewo Katolik maŋtsɛmɛi, abladei, lumɛi, kɛ mɛi ni awo amɛ hiɛ nyam yɛ Europa lɛ. Ekɛ eshai ni amɛfee lɛ ahe eshaifaa kɛ Languedoc ninamɔ lɛ wo mɛi fɛɛ ni baawuu waa amɛshi jamɔ he musubɔɔ ni akɛkpata hiɛ “kɛtsɔ gbɛ fɛɛ gbɛ nɔ” lɛ ashi. Mɛi ekuuu amɛhiɛ amɛfɔ̃ɔɔ nɛkɛ hegbɛ ni ekɛha nɛɛ nɔ. Katolik osɔfoi kɛ mɔ kome shihilɔi nyiɛ hiɛ, ni asraafoi ni jɛ shihilɛi sɔrɔtoi amli ni wuɔ ta krɔŋkrɔŋ, ni jɛ France kooyigbɛ, Flanders, kɛ Germany fã kɛba wuoyigbɛ kɛtsɔ Rhône Valley.
Béziers hiɛkpatamɔ lɛ kadi kunimyeli ta ni kpata Languedoc hiɛ kwraa yɛ la kɛ lá shishwiemɔ babaoo mli lɛ shishijee. Jamɔ he tawulɔi ni lá he kumai yeɔ amɛ nɛɛ ye Albi, Carcassonne, Castres, Foix, Narbonne, Termes, kɛ Toulouse maji lɛ fɛɛ nɔ butuu. Yɛ hei ni Kathar jamɔ ehe shi waa yɛ, tamɔ Cassès, Minerve, kɛ Lavaur maji lɛ amli nɛkɛ lɛ, ashã mɛi ni eye emuu lɛ ateŋ mɛi ohai abɔ yɛ tso he. Taakɛ mɔ kome shihilɔ kɛ sɔlemɔ lɛ yinɔsane ŋmalɔ Pierre des Vaux-de-Cernay tsɔɔ mli lɛ, jamɔ he tawulɔi lɛ ‘shã mɛi ni eye emuu lɛ hiɛkalɔi, kɛ miishɛɛ yɛ amɛtsuii amli.’ Yɛ 1229, yɛ afii 20 ta kɛ nibii ahiɛkpatamɔ sɛɛ lɛ, Languedoc baje French Nɔyeli shishi. Shi gbɔmɛi ni agbeɔ babaoo lɛ bako naagbee lolo.
Yiwalɛ Niseniianifeemɔ lɛ kɛ Yiwalɛ ni Fe Fɛɛ Ba
Yɛ afi 1231 mli lɛ, Paapa Gregory IX je paapa Yiwalɛ Niseniianifeemɔ lɛ shishi koni ta ni awuɔ lɛ ana esɛɛfimɔ.a Klɛŋklɛŋ lɛ, kulɛ yiwalɛ niseniianifeemɔ gbɛjianɔtoo lɛ damɔ shwamɔ ni ashwaa mɛi yɛ faŋŋ mli kɛ naatsii ni akɛbaa mɔ nɔ yɛ nɔnyɛɛ naa lɛ anɔ, kɛ sɛɛ mli lɛ, piŋmɔ diɛŋtsɛ ni ajeɔ gbɛ apiŋɔ mɛi lɛ nɔ. Yiŋtoo ni akɛfee enɛ ji ni akɛkpata mɛi ni klante lɛ nyɛɛɛ agbe amɛ lɛ fɛɛ ahiɛ. Yiwalɛ niseniianifeemɔ lɛ he kojolɔi—ni amɛteŋ mɛi pii ji Dominic kɛ Francis mɔ kome shihilɔi akui lɛ amli bii lɛ—yɛ paapa lɛ pɛ hewalɛ shishi. Gbele kɛtsɔ shãa nɔ ji mla naa toigbalamɔ kɛha jamɔ he musubɔɔ. Nɛkɛ ji bɔ ni yiwalɛ niseniianifeelɔi lɛ ajamɔ he sɛkɛyeli kɛ yiwalɛ lɛ naa wa ha, aahu akɛ eha atuatsemɔi tetee shi yɛ Albi kɛ Toulouse, kɛ hei krokomɛi hu. Yɛ Avignonet nɛkɛ lɛ, amɔmɔ mɛi fɛɛ ni tsuɔ nii yɛ Yiwalɛ Niseniianifeemɔ kojomɔ he lɛ ni agbe amɛ.
Yɛ afi 1244 mli lɛ, Montségur mɔɔ ni ma gɔŋ nɔ, ni ji mɛi ni eye emuu lɛ ateŋ mɛi babaoo abobaa he ni aŋmɛɛ he aha tutualɔi lɛ, kɛ yiwalɛ nifeemɔ ni fe fɛɛ ba Kathari jamɔ lɛ nɔ. Hii kɛ yei aaashɛ 200 ahiɛ kpata yɛ mɛi babaoo ni ashã amɛ fɛɛ shikome yɛ tso he lɛ mli. Yɛ afii abɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli fɛɛ lɛ, Yiwalɛ Niseniianifeemɔ lɛ ha agbɔbi Kathari bii ni eshwɛ lɛ ni amɔmɔ amɛ fɛɛ. Abɔɔ amaniɛ akɛ ashã naagbee Kathar lɛ yɛ tso he yɛ Languedoc yɛ afi 1330 mli. Wolo ko ni atsɛɔ lɛ Medieval Heresy lɛ wie akɛ: “Kathar jamɔ shigbeemɔ ji nitsumɔ ni sa kadimɔ fe fɛɛ ni Yiwalɛ Niseniianifeemɔ lɛ nyɛ etsu.”
Eka shi faŋŋ akɛ Kathari bii lɛ jeee anɔkwa Kristofoi. Shi ani wiemɔ ni amɛwie amɛshi Katolik Sɔlemɔ lɛ buɔ yiwalɛ gbɛ ni mɛi ni tsɛɔ amɛhe Kristofoi tsɔ nɔ amɛbule amɛshishi kwraa lɛ bem? Amɛ Katolik yiwalɔi kɛ gbɔmɔgbelɔi lɛ wooo Nyɔŋmɔ kɛ Kristo hiɛ nyam, ni amɛgbe anɔkwa Kristojamɔ he guɔ yɛ be mli ni amɛwaa nakai mɛi akpei nyɔŋmai abɔ ni wie shi amɛ lɛ ayi ni amɛgbeɔ amɛ lɛ.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kɛ ootao saji krokomɛi ni kɔɔ teŋgbɛ afii lɛ amli Yiwalɛ Niseniianifeemɔ lɛ he lɛ, kwɛmɔ “The Terrifying Inquisition” yɛ Awake! ni je kpo yɛ April 22, 1986, ni Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ, baafai 20-3.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 28]
WALDENSEBII LƐ
Kɛbaa afii ohai 12 Ŋ.B. naagbee gbɛ lɛ, Pierre Valdès, ni atsɛɔ lɛ Peter Waldo hu, ni eji guɔyelɔ niiatsɛ ko ni jɛ Lyons lɛ, kɛ eshika fĩ Biblia lɛ fãi komɛi ni atsɔɔ shishi klɛŋklɛŋ kɛtee Provençal wiemɔi sɔrɔtoi, ni ji maji anɔ wiemɔi sɔrɔtoi ni awieɔ yɛ France wuoyigbɛ kɛ wuoyi-bokagbɛ lɛ amli lɛ sɛɛ. Akɛni eji Katoliknyo anɔkwafo hewɔ lɛ, eŋmɛɛ enitsumɔ ni etsuɔ lɛ he ni ejɔɔ ehe nɔ eha Sanekpakpa lɛ shiɛmɔ. Akɛni amɛsumɔɔɔ osɔfoi ni efite lɛ anifeemɔi lɛ kwraa hewɔ lɛ, Katolikbii krokomɛi pii nyiɛ esɛɛ ni amɛbatsɔmɔ shiɛlɔi ni fãa gbɛ.
Etsɛɛɛ kɛkɛ ni Waldo kɛ shitee-kɛ-woo ni jɛ maŋ lɛ mli osɔfo lɛ ŋɔɔ, mɔ ni kɔne paapa lɛ yiŋ akɛ etsi edaseyeli yɛ faŋŋ mli lɛ naa lɛ kpe. Hetoo ni abɔɔ amaniɛ akɛ ekɛha lɛ ji akɛ: “Esa akɛ wɔbo Nyɔŋmɔ toi moŋ fe gbɔmɛi.” (Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 5:29 he.) Akɛni ekã he eshiɛ lolo hewɔ lɛ, ashwie Waldo kɛjɛ sɔlemɔ lɛ mli. Esɛɛnyiɛlɔi, ni atsɛɔ amɛ akɛ Waldensebii, aloo Lyons Ohiafoi lɛ, kɛ ekaa bɔ mɔdɛŋ waa akɛ amɛaanyiɛ enɔkwɛmɔ nɔ lɛ sɛɛ, ni amɛshiɛɔ enyɔ-enyɔ yɛ gbɔmɛi lɛ ashiai amli. Nɔ ni jɛ enɛ mli ba ji akɛ, eha amɛtsɔɔmɔi lɛ gbɛ eshwa oyayaayai kɛtee France wuoyigbɛ, bokagbɛ, kɛ kooyigbɛ hei komɛi fɛɛ, kɛ Italia kooyigbɛ hu.
Nɔ titri ni amɛfee ji akɛ, amɛwo hewalɛ ni aku sɛɛ kɛya mra be mli Kristojamɔ mli hemɔkɛyelii kɛ nifeemɔi lɛ ahe ekoŋŋ. Amɛwie amɛshi tsɔɔmɔi tamɔ hetsuumɔ he, sɔlemɔi ni asɔleɔ ahaa gbohii, Maria jamɔ, sɔlemɔi ni akɛhaa “mɛi krɔŋkrɔŋi,” jamɔ ni akɛhaa Kristo amaga ni yɔɔ sɛŋmɔtso nɔ lɛ, eshaifaa ni anaa kɛtsɔɔ shika-hamɔ nɔ, Nyɔŋmɔ kɛ Niyeli yɛ mumɔŋ, kɛ abifabii abaptisimɔ, kɛfata tsɔɔmɔi krokomɛi ahe.b
Esoro Waldensebii lɛ atsɔɔmɔi kwraa yɛ Kathari bii, ni bei pii lɛ, mɛi kɛ amɛ futuɔ amɛ lɛ atsɔɔmɔi ni ji dualism, ni kɛ Kristojamɔ kpaaa gbee lɛ ahe. Nɛkɛ futumɔ nɛɛ jɛ Katolikbii ni tutuaa mɛi yɛ amɛsusumɔi ahewɔ, ni je gbɛ amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛkɛ Waldensebii ashiɛmɔ ato Albigensebii, loo Kathari bii atsɔɔmɔi ahe lɛ hewɔ titri.
[Shishigbɛ niŋmai]
b Kɛ ootao saji babaoo ni kɔɔ Waldensebii lɛ ahe lɛ, kwɛmɔ saneyitso ni ji “The Waldenses—Heretics or Truth-Seekers?” ni yɔɔ The Watchtower ni je kpo August 1, 1981 lɛ, baafai 12-15.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]
Mɛi akpei kpawo gboi yɛ St. Mary Magdalene Sɔlemɔtsu lɛ mli yɛ Béziers, he ni jamɔ he tawulɔi kpata hii, yei, kɛ gbekɛbii 20,000 hiɛ yɛ lɛ