Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w95 11/15 bf. 10-14
  • Abobaa Maji—Nyɔŋmɔ Mɔbɔnalɛ Gbɛjianɔtoo

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Abobaa Maji—Nyɔŋmɔ Mɔbɔnalɛ Gbɛjianɔtoo
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Teemɔ He Kɛha Gbɔmɔgbelɔi?
  • Yehowa Mɔbɔnalɛ Gbɛjianɔtoo
  • Foijee Kɛha Abobaa He
  • Beni Ayeɔ Gbɔmɔgbelɔi Asane Lɛ
  • Shihilɛ yɛ Abobaa Maŋ lɛ Mli
  • Sɛɛnamɔi ni Sɛɛ Tsɛɔ ni Jɛɔ Mli Baa
  • Ani Ooba Yehowa Abo?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2017
  • Hii Shi yɛ ‘Abobaa Maŋ’ lɛ Mli ni Oyi Ana Wala!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
  • Baa Yehowa Abo
    Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Akɛ Kristofoi—Kpee Nifeemɔ Wolo—2021
  • ‘Okɛ Yehowa Gbɛ́i Lɛ Afee Abobaahe’
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2011
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1995
w95 11/15 bf. 10-14

Abobaa Maji—Nyɔŋmɔ Mɔbɔnalɛ Gbɛjianɔtoo

“Nɛkɛ maji ekpaa nɛɛ atsɔmɔ abobaa hei . . . koni mɔ fɛɛ mɔ ni nine aaakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ ajo foi kɛya jɛi.”—4 MOSE 35:15.

1. Te Nyɔŋmɔ buɔ wala kɛ lá yi sɔ̃yeli ehaa tɛŋŋ?

YEHOWA NYƆŊMƆ buɔ adesa wala akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ. Ni wala yɛ la lɛ mli. (3 Mose 17:11, 14) No hewɔ lɛ Kain, ni ji klɛŋklɛŋ adesa ni afɔ lɛ yɛ shikpɔŋ nɔ lɛ baye la yi sɔ̃ beni egbe enyɛmi nuu Habel lɛ. No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ Kain akɛ: “Onyɛmi lɛ lá gbee miibolɔ miitsɛ mi kɛmiijɛ shikpɔŋ su lɛ mli.” Lá ni kadi shikpɔŋ lɛ yɛ gbɔmɔgbee lɛ mli lɛ ye wala ni akɛ yiwalɛ efo nɔ kuku lɛ he odase diŋŋ yɛ faŋŋ mli. Habel lá bolɔ tsɛ Nyɔŋmɔ kɛha oweletɔɔ.—1 Mose 4:4-11.

2. Ama bulɛ ni Yehowa yɔɔ kɛha wala lɛ nɔ mi yɛ Nu Afua lɛ sɛɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

2 Ama bulɛ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛha adesa wala lɛ nɔ mi yɛ be mli ni jalɔ Noa kɛ eweku lɛ fa kpo kɛjɛ adeka lɛ mli akɛ mɛi ni je jeŋ muu fɛɛ Nu Afua lɛ mli lɛ sɛɛ. Yehowa kɛ kooloi aloo ni lá fataaa he fata adesai aniyenii he yɛ nakai be lɛ mli. Ni ewo akpɔ hu akɛ: “Shi anɔkwa, mabi nyɛ lá hu shi yɛ nyɛ susumai ahewɔ; mabi shi yɛ kooloo fɛɛ kooloo dɛŋ, ni mabi gbɔmɔ susuma shi yɛ gbɔmɔ hu dɛŋ, ejaakɛ enyɛmi ji lɛ. Mɔ ni shwieɔ gbɔmɔ lá shi lɛ, gbɔmɔ nɔŋŋ aaashwie lɛ hu elá shi; ejaakɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ ebɔ gbɔmɔ yɛ.” (1 Mose 9:5, 6) Yehowa yɔse hegbɛ ni mɔ ni agbe lɛ lɛ wekunyo yɔɔ akɛ egbeɔ gbɔmɔgbelɔ lɛ kɛ ekɛ lɛ kpe.—4 Mose 35:19.

3. Te Mose Mla lɛ ma krɔŋkrɔŋ ni wala ji lɛ nɔ mi eha tɛŋŋ?

3 Ama krɔŋkrɔŋ ni wala ji lɛ nɔ mi shii abɔ yɛ Mla ni atsɔ gbalɔ Mose nɔ akɛha Israel lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Nyɔŋmɔ wo kita akɛ: “Kaagbe gbɔmɔ.” (2 Mose 20:13) Anaa bulɛ kɛha wala hu yɛ nɔ ni Mose Mla lɛ wie yɛ gbele ni kɔɔ yoohɔlɔ he lɛ mli. Mla lɛ tsɔɔ mli akɛ, kɛji akɛ yoo lɛ loo ebi ni afɔko lɛ lɛ gbo yɛ oshara ni jɛ hii enyɔ ni miinɔ hewɔ lɛ, esa akɛ kojolɔi aŋmɛ shihilɛ lɛ kɛ gbɛ ni aje afee loo kɛ jeee nakai lɛ amɛkwɛ, shi toigbalamɔ lɛ baanyɛ afee “aŋɔ susuma ato susuma najiaŋ,” loo wala yɛ wala najiaŋ. (2 Mose 21:22-25) Shi, ani Israelnyo gbɔmɔgbelɔ baanyɛ ajo egbɔmɔgbee nifeemɔ lɛ naa foi yɛ gbɛ ko nɔ?

Teemɔ He Kɛha Gbɔmɔgbelɔi?

4. Mɛɛ teemɔ hei ehi shi, yɛ Israel sɛɛ, yɛ bei ni eho lɛ amli?

4 Abuɔ gbɔmɔgbelɔi kɛ awuiyelɔi krokomɛi ahe loo ahaa amɛ teemɔ he yɛ maji krokomɛi amli, shi jeee yɛ Israel. Nɛkɛ eyɔɔ yɛ hei komɛi tamɔ blema Efeso nyɔŋmɔ-yoo Artemi sɔlemɔwe lɛ. Abɔ amaniɛ yɛ hei komɛi ni tamɔ nakai nɔŋŋ he akɛ: “Gbatsũi komɛi ha awuiyelɔi ayi fa; ni ehe bahiaa yɛ bei pii amli akɛ aaatsi teemɔ hei nɛɛ ayifalɛ naa. Yɛ Ateene lɛ, teemɔ hei nɛɛ ekomɛi pɛ mla kpɛlɛɔ nɔ akɛ abobaa hei (akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Theseus sɔlemɔwe kɛha nyɔ̃ji lɛ); yɛ Tiberio be lɛ mli lɛ, awuiyelɔi ni amɛbua amɛhe naa yɛ gbatsũi amli lɛ ebafee nɔ ni yɔɔ gbeyei aahu akɛ atsi hegbɛ ni Teemɔ He yɔɔ lɛ naa aha maŋtiasei fioo po (yɛ afi 22).” (The Jewish Encyclopedia, 1909, Kpo II, baafa 256) Yɛ sɛɛ mli lɛ, Kristendom sɔlemɔi lɛ batsɔmɔ teemɔ hei, shi enɛ ha nɔyeli hegbɛ ni maŋ lɛ yɔɔ lɛ baje osɔfoyeli lɛ dɛŋ, ni ehaaa atsu jalɛ saneyeli he nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Nibii ni ejaaa ni yaa nɔ yɛ jɛmɛ lɛ ha agu gbɛjianɔtoo nɛɛ kwraa.

5. Mɛɛ odaseyeli yɔɔ ni tsɔɔ akɛ Mla lɛ eŋmɛɛɛ hiɛ ni akuɔ ashwieɔ nii anɔ lɛ gbɛ akɛ nɔ ni abaadamɔ nɔ abi mɔbɔnalɛ beni agbe mɔ ko lɛ?

5 Yɛ Israelbii ateŋ lɛ, ahaaa mɛi ni jeɔ gbɛ amɛgbeɔ gbɔmɛi lɛ teemɔ he. Abaanyɛ agbala Levi osɔfo po ni sɔmɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ afɔleshãa latɛ lɛ he lɛ kɛya ni ayagbe lɛ, kɛji akɛ egbe mɔ ko yɛ ŋaa mli. (2 Mose 21:12-14) Agbɛnɛ hu, Mla lɛ eŋmɛɛɛ gbɛ ni adamɔ hiɛ ni akũɔ ashwieɔ nii anɔ lɛ nɔ abi mɔbɔnalɛ kɛ́ agbe mɔ ko. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, esa akɛ mɔ ko afo afabaŋ ebɔle etsu hee yiteŋ tɛtrɛɛ lɛ he. Kɛ jeee nakai lɛ, lá yi sɔ yeli baanyɛ aba shia lɛ nɔ kɛji akɛ mɔ ko jɛ tsu lɛ yiteŋ egbee shi ni egbo lɛ. (5 Mose 22:8) Agbɛnɛ, kɛji akɛ abɔ tsina nuu ko ni fɔɔ mɔ shimɔ nɔtsɛ lɛ kɔkɔ shi etsiii kooloo lɛ naa ni eyagbe mɔ ko lɛ, tsina nuu lɛ nɔtsɛ lɛ eye lá yi sɔ̃, ni abaanyɛ agbe lɛ. (2 Mose 21:28-32) Nɔ ni yeɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ wala waa lɛ he odase lolo yɛ faŋŋ ni tsɔɔ akɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni tswaa julɔ nɔ̃ ni egbeɔ lɛ lɛ yeɔ lá yi sɔ̃, kɛ enɛ ba shwane mli beni abaanyɛ ana ni ayoo julɔ lɛ. (2 Mose 22:2, 3) Belɛ eyɛ faŋŋ akɛ, Nyɔŋmɔ mlai ni ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ eŋmɛɛɛ mɛi ni jeɔ gbɛ amɛgbeɔ gbɔmɛi lɛ agbɛ ni amɛjo gbele toigbalamɔ naa foi.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ atsu ‘wala yɛ wala najiaŋ’ mla lɛ he nii yɛ blema Israel?

6 Kɛ agbe gbɔmɔ ko yɛ blema Israel lɛ, esa akɛ atɔ mɔ ni gbo lɛ lá he owele. Atsũɔ ‘wala yɛ wala najiaŋ’ mla lɛ he nii beni “la he oweletɔlɔ” lɛ egbe gbɔmɔgbelɔ lɛ. (4 Mose 35:19) Oweletɔlɔ lɛ ji mɔ ni agbe lɛ lɛ wekunyo nuu ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa fe fɛɛ. Shi gbɔmɔgbelɔi ni nine yakpaa lɛ hu?

Yehowa Mɔbɔnalɛ Gbɛjianɔtoo

7. Mɛɛ gbɛjianɔ Nyɔŋmɔ to kɛha gbɔmɔgbelɔi ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ?

7 Nyɔŋmɔ jɛ esuɔmɔ mli eto abobaa maji ahe gbɛjianɔ eha mɛi ni jeee gbɛ amɛjeɔ amɛgbeɔ mɛi, loo amɛnine yakpaa yɛ mɛi anɔ lɛ. Akɛɛ Mose yɛ enɛɛmɛi ahe akɛ: “Okɛ Israelbii lɛ awie ni okɛɛ amɛ akɛ: ‘Kɛji nyɛfo Yordan kɛtee Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no lɛ nyɛhalaa maji ni sa ni atsɔmɔ abobaa maji aha nyɛ, koni gbɔmɔgbelɔ ni nine kpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ ajo foi kɛya jɛi. Ni amɛtsɔmɔ abobaa maji amɛha nyɛ kɛjɛ oweletɔlɔ lɛ dɛŋ, koni gbɔmɔgbelɔ lɛ akagbo akɛ ja ebadamɔ asafo lɛ hiɛ ni akojo lɛ dã. Ni maji ni nyɛaaŋɔha ni afee abobaa hei lɛ afee maji ekpaa. Nyɛŋɔa maji etɛ nyɛhaa yɛ Yordan sɛɛ, ni nyɛŋɔa maji etɛ hu nyɛhaa yɛ Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ; amɛtsɔmɔ abobaa maji . . . koni mɔ fɛɛ mɔ ni nine aaakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ ajo foi kɛya jɛmɛ.’ ”—4 Mose 35:9-15.

8. Nɛgbɛ ato abobaa maji lɛ yɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ ayeɔ abuaa gbɔmɔgbelɔi ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ koni amɛshɛ jɛmɛ?

8 Beni Israelbii lɛ bote Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, amɛkɛ toiboo to abobaa maji ekpaa. Maji nɛɛ ateŋ etɛ—Kedesh, Shekem, kɛ Hebron—yɛ Yordan Faa lɛ anaigbɛ. Nɔ ni yɔɔ Yordan bokagbɛ ji Golan, Ramot, kɛ Bezer abobaa maji lɛ. Abobaa maji ekpaa nɛɛ yɛ gbɛjegbɛi ni asaa nɔ jogbaŋŋ lɛ ahe. Akɛ kadimɔ-tsei ni aŋmala nɔ akɛ “abobaa he” emamɔ hei ni sa yɛ gbɛjegbɛi nɛɛ anɔ. Nɛkɛ okadii nɛɛ tsɔɔ gbɛ ni kɛ mɔ yaa abobaa maŋ lɛ mli, ni mɔ ni enine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ joɔ foi kɛyaa nɔ ni bɛŋkɛ lɛ fe fɛɛ lɛ mli ni ekɛhereɔ eyiwala. Jɛmɛ enaa hebuu kɛjɛɔ la he oweletɔlɔ lɛ dɛŋ yɛ.—Yoshua 20:2-9.

9. Mɛni hewɔ Yehowa to abobaa maji lɛ, ni namɛi asɛɛnamɔ hewɔ akɛ enɛɛmɛi ha?

9 Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ to gbɛjianɔ kɛha abobaa maji lɛ? Akɛha koni akɛ lá ni efeko efɔŋ akawo shikpɔŋ lɛ nɔ muji, koni lá yi sɔ̃yeli akaba gbɔmɛi lɛ anɔ. (5 Mose 19:10) Namɛi asɛɛnamɔ hewɔ akɛ abobaa maji lɛ ha? Mla lɛ jaje akɛ: “Nɛkɛ maji ekpaa nɛɛ atsɔmɔ abobaa hei aha Israelbii lɛ kɛ gbɔ kɛ mɔ̃kpɔ̃ŋ ni yɔɔ nyɛteŋ lɛ fɛɛ, koni mɔ fɛɛ mɔ ni nine aaakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ ajo foi kɛya jɛmɛ.” (4 Mose 35:15) No hewɔ lɛ, bɔni afee ni akakwɛ hiɛaŋ, ni anyɛ atsu jalɛ saneyeli he nii yɛ be mli ni aŋmɛɔ mɔbɔnalɛ gbɛ lɛ, Yehowa kɛɛ Israelbii lɛ ni amɛhala abobaa maji amɛha mɛi ni nine baakpa yɛ mɛi anɔ ni ji (1) Israelbii, (2) gbɔi ni hiɔ Israel, loo (3) mɛi kpɔji ni jɛ maji krokomɛi anɔ ni yɔɔ nakai shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ.

10. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ, abobaa maji lɛ ji mɔbɔnalɛ gbɛjianɔtoo ni Nyɔŋmɔ fee?

10 Esa kadimɔ akɛ, kɛji akɛ mɔ aŋkro ko ji gbɔmɔgbelɔ ni enine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ po lɛ, agbeɔ lɛ yɛ Nyɔŋmɔ famɔ naa pɛ: “Mɔ ni shwieɔ gbɔmɔ lá shi lɛ, gbɔmɔ nɔŋŋ aaashwie lɛ hu elá shi.” No hewɔ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo ni mɔbɔnalɛ yɔɔ mli lɛ nɔ pɛ mɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ baanyɛ atsɔ ajo foi aya abobaa maji lɛ ekome mli. Eyɛ faŋŋ akɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni joɔ foi kɛjɛɔ lá he oweletɔlɔ lɛ hiɛ lɛ nii feɔ gbɔmɛi lɛ mɔbɔ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛle akɛ ekolɛ amɛ hu amɛbaanyɛ amɛtɔ̃ nakai ni jeee gbɛ amɛje, ni abobaa he kɛ mɔbɔnalɛ he baahia amɛ.

Foijee Kɛha Abobaa He

11. Mɛni mɔ ko baanyɛ afee kɛ́ egbe enaanyo nitsulɔ ko yɛ oshara naa yɛ blema Israel?

11 Ekolɛ nɔkwɛmɔ nɔ ko baaha ohiɛ asɔ Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ gbɛjianɔtoo kɛha abobaa he lɛ jogbaŋŋ. Ŋɔɔ lɛ akɛ oji mɔ ni miigba lai yɛ blema Israel. Ekolɛ lema lɛ yitso lɛ fã trukaa ni eyatswa naanyo nitsulɔ ko egbe lɛ. Mɛni obaafee? Ojogbaŋŋ, Mla lɛ tsuɔ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ diɛŋtsɛ he nii. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, okɛ hegbɛ ni Nyɔŋmɔ eto he gbɛjianɔ nɛɛ baatsu nii: “Ni gbɔmɔgbelɔ ni aaajo foi kɛya [abobaa maŋ lɛ mli] ni eyi ana wala lɛ he mla nɛ: Mɔ ni nine yakpa yɛ enaanyo nɔ, ni jeee nyɛ ényɛ lɛ eto momo sa, taakɛ kɛ́ bianɛ mɔ ko kɛ enaanyo tee koo mli amɛyaatoo tsei, ni ekɛ enine wo lema lɛ nɔ ni ekɛyaafo tso lɛ, ni lema lɛ fã yɛ tso lɛ mli ni eyatswa enaanyo ni egbo lɛ, lɛ lɛ, ejo foi kɛya nakai maji lɛ eko mli, ni eyi aaana wala.” (5 Mose 19: 4, 5) Ni kɛlɛ, kɛ oyashɛ abobaa maŋ lɛ mli lɛ, oyeŋ ohe kwraa kɛjɛŋ nɔ ni eba lɛ he gbɛnaa nii ahe.

12. Mɛni abaafee beni gbɔmɔgbelɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ eyashɛ abobaa maŋ lɛ mli?

12 Eyɛ mli akɛ afee bo gbɔ moŋ, shi esa akɛ otsɔɔ osane lɛ mli oha onukpai ni yɔɔ abobaa maŋ lɛ agbó lɛ mli lɛ. Kɛ obote maŋ lɛ mli sɛɛ lɛ, akɛ bo baaya ni ayaye osane yɛ onukpai ni damɔ Israel asafo lɛ najiaŋ, yɛ maŋ lɛ agboi lɛ amli, yɛ mɛi ni kwɛɔ he ni gbɔmɔgbee lɛ ba yɛ lɛ nɔ lɛ ahiɛ. Jɛmɛ obaana hegbɛ yɛ koni oye fɔ ni oyeee lɛ he odase.

Beni Ayeɔ Gbɔmɔgbelɔi Asane Lɛ

13, 14. Mɛni ji nibii komɛi ni onukpai lɛ baasumɔ ni amɛtao mli amɛle beni ayeɔ gbɔmɔgbelɔ lɛ sane lɛ?

13 Beni ayeɔ sane yɛ onukpai ni yɔɔ maŋ ni kwɛɔ shikpɔŋkuku lɛ nɔ lɛ agbo lɛ mli lɛ ahiɛ lɛ, obaayɔse kɛ shidaa ni ŋwanejee ko bɛ he akɛ, amaa otsutsu jeŋba lɛ nɔ mi babaoo. Onukpai lɛ baaŋmɛ wekukpaa ni kã okɛ mɔ ni egbo lɛ teŋ lɛ jogbaŋŋ amɛkwɛ. Ani onyɛ̃ɛɔ nakai mɔ lɛ, owo aŋtɛo ni oomɛ lɛ, ni oje gbɛ otswa lɛ nii ogbe lɛ? Kɛji nakai ni lɛ, onukpai lɛ kɛ bo baawo lá he oweletɔlɔ lɛ dɛŋ, ni obaagbo. Hii ni gbɛnaa nii kã amɛnɔ nɛɛ baale nɔ ni Mla lɛ biɔ, akɛ ‘ajie mɔ ni yeɔ bem lɛ lá he fɔ ni aye lɛ kɛjɛ Israel nɔ’ lɛ. (5 Mose 19:11-13) Kɛ akɛaato kojomɔ saji ahe ŋmɛnɛ lɛ, ehe hiaa ni Kristofoi onukpai lɛ ale Ŋmalɛi lɛ jogbaŋŋ, ni amɛtsu nii yɛ ekɛ gbeekpamɔ naa, yɛ be mli ni amɛsusuɔ efɔŋ feelɔ lɛ tsutsu subaŋ kɛ jeŋba he lɛ.

14 Kɛ amɛkɛ mlihilɛ aaapɛi saji amli lɛ, maŋ lɛ mli onukpai lɛ baasumɔ ni amɛle kɛ owo mɔ ni egbo lɛ ká. (2 Mose 21:12, 13) Ani otswa lɛ nɔ̃ kɛjɛ teemɔ he ko? (5 Mose 27:24) Ani omli fu nakai mɔ lɛ aahu akɛ agbɛnɛ otsɔ ŋaa koni ogbe lɛ? Kɛji nakai ni lɛ, belɛ osa gbele. (2 Mose 21:14) Titri lɛ onukpai lɛ baasumɔ ni amɛle kɛji akɛ hetsɛ̃ loo nyɛ̃ɛ ko kã okɛ mɔ ni egbo lɛ teŋ. (5 Mose 19:4, 6, 7; Yoshua 20:5) Ŋɔɔ lɛ akɛ onukpai lɛ na akɛ oyeee fɔ ni aha oku osɛɛ oyahi abobaa maŋ lɛ mli. Kwɛ bɔ ni obaada shi oha yɛ mɔbɔnalɛ ni ajie lɛ kpo nɛɛ hewɔ!

Shihilɛ yɛ Abobaa Maŋ lɛ Mli

15. Mɛɛ taomɔ nii akɛfɔ̃ɔ gbɔmɔgbelɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ hiɛ?

15 Gbɛnaa nii ka mɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ nɔ akɛ ehi abobaa maŋ lɛ mli loo ehi maŋ lɛ sɛɛ kɛyashɛ ninetalɔi 1,000 koji ejwɛ (aaafee ninetalɔi 1,450) yɛ egbogboi lɛ asɛɛ. (4 Mose 35:2-4) Kɛ etee sɛɛ kɛteke biɛ lɛ, ekɛ lá he oweletɔlɔ lɛ baakpe. Yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, oweletɔlɔ lɛ baanyɛ agbe mɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ ni toigbalamɔ ko bɛ mli. Shi awooo mɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ gbokɛlɛ loo tsuŋ. Ákɛ abobaa maŋ lɛ mli nyo lɛ, esa akɛ ekase ninenaa nitsumɔ ko, etsɔ nitsulɔ, ni esɔmɔ akɛ maŋ lɛ mli nyo ni sɛɛnamɔ yɔɔ ehe.

16. (a) Be sɛɛjɛkɛmɔ enyiɛ esa akɛ gbɔmɔgbelɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ kɛhi abobaa maŋ lɛ mli? (b) Mɛni hewɔ osɔfonukpa lɛ gbele haa gbɔmɔgbelɔ lɛ nyɛɔ eshiɔ abobaa maŋ lɛ mli lɛ?

16 Be enyiɛ esa akɛ mɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ kɛhi abobaa maŋ lɛ mli? Eeenyɛ eba akɛ yɛ ewala be fɛɛ mli. Shi yɛ fɛɛ mli lɛ, Mla lɛ jaje akɛ: “Esa akɛ ehi ebobaa maŋ lɛ mli kɛyashi osɔfonukpa lɛ aaagbo; shi osɔfonukpa lɛ gbele sɛɛ lɛ, gbɔmɔgbelɔ lɛ yɛ hegbɛ akɛ eku esɛɛ kɛya enɔyeli shikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ.” (4 Mose 35:26-28) Mɛni hewɔ osɔfonukpa lɛ gbele ŋmɛɔ gbɔmɔgbelɔ lɛ gbɛ koni eshi abobaa maŋ lɛ mli lɛ? Ojogbaŋŋ, osɔfonukpa lɛ ji gbɔmɛi ni abuɔ amɛ waa yɛ maŋ lɛ mli lɛ ateŋ mɔ kome. No hewɔ lɛ egbele baafee be ni sa kadimɔ akɛ abaale yɛ Israel akutsei lɛ fɛɛ mli. Abobalɔi fɛɛ ni yɔɔ abobaa maji lɛ amli lɛ baanyɛ aku amɛsɛɛ kɛya amɛshiai amli ni amɛsheee la he oweletɔlɔi adɛŋ oshara ko gbeyei. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Nyɔŋmɔ Mla ewo akpɔ akɛ, hegbɛ ni lá he oweletɔlɔ lɛ yɔɔ ni ekɛaagbe gbɔmɔgbelɔ lɛ baa naagbee yɛ osɔfonukpa lɛ gbele mli, ni mɔ fɛɛ mɔ le enɛ. Kɛ ewekunyo ko aaatɔ lá he owele yɛ no sɛɛ lɛ, ebatsɔɔ gbɔmɔgbelɔ ni abaagbe lɛ ato najiaŋ.

Sɛɛnamɔi ni Sɛɛ Tsɛɔ ni Jɛɔ Mli Baa

17. Mɛni ji nibii ni ekolɛ ebaajɛ naatsii ni akɛfɔ gbɔmɔgbelɔ ni nine yakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ mli aba?

17 Mɛni ekolɛ ejɛɔ naatsii ni akɛshwie mɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ mli baa? Amɛji kaimɔ akɛ egbe mɔ ko. Eka shi faŋŋ akɛ kɛjɛ no sɛɛ lɛ, ebaabu adesa wala akɛ eyɛ krɔŋkrɔŋ be fɛɛ be. Agbɛnɛ hu ebaawa akɛ ehiɛ aaakpa nɔ akɛ, akɛ lɛ eye yɛ mɔbɔnalɛ naa. Akɛni ana lɛ mɔbɔ hewɔ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ ebaasumɔ ni ejie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ mɛi krokomɛi. Abobaa maji lɛ ahe gbɛjianɔtoo lɛ kɛ amɛ naatsii lɛ hu he ba sɛɛnamɔ kɛha gbɔmɛi lɛ fɛɛ. Mɛni hewɔ eyɔɔ nakai? Eka shi faŋŋ akɛ, ema nɔ mi kɛha amɛ akɛ, esaaa akɛ amɛtsuɔ adesa wala he nii jabejabe loo amɛfeɔ shikpilikpii yɛ he. No hewɔ lɛ esa akɛ akai Kristofoi yɛ bɔ ni ehe hiaa ni amɛkwa nii ni amɛaafee lɛ jabejabe ni kɛ oshara gbele aaanyɛ aba lɛ he. Agbɛnɛ hu, esa akɛ Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ gbɛjianɔtoo ni kɔɔ abobaa maji lɛ ahe lɛ atsirɛ wɔ ni wɔjie mɔbɔnalɛ kpo kɛ nakai feemɔ sa.—Yakobo 2:13.

18. Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo kɛha abobaa maji lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ yɛ mɛɛ gbɛi anɔ?

18 Yehowa Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo kɛha abobaa maji lɛ hu he yɛ sɛɛnamɔ yɛ gbɛi krokomɛi anɔ. Gbɔmɛi lɛ etooo bulɔi akui ni amɛtiu mɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ yɛ fɔ ni asusuɔ akɛ eye hewɔ beni ayeko esane lɛ. Shi moŋ abuɔ lɛ mɔ ni yeee fɔ yɛ gbɔmɔ ni ajeɔ gbɛ agbeɔ lɛ lɛ he, ni amɛyeɔ amɛbuaa lɛ kɛyaa he ni yɔɔ shweshweeshwe po. Agbɛnɛ hu, gbɛjianɔtoo kɛha abobaa maji lɛ diɛŋtsɛ ji nɔ ni teɔ shi ewoɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ gbɛjianɔtoo ni haa akɛ gbɔmɔgbelɔi woɔ tsuŋ loo atsiɔ amɛnaa, ni maŋ bii fiteɔ shika yɛ amɛhe, ni yɛ sɛɛ mli lɛ amɛbatsɔmɔɔ awuiyelɔi kaniŋkajelɔi, yɛ bɔ ni amɛkɛ efɔŋ feelɔi krokomɛi bɔɔ kpaakpa lɛ hewɔ. Yɛ abobaa maŋ gbɛjianɔtoo lɛ gbɛfaŋ lɛ, ehe ehiaaa ni amã, asaa akwɛ, ni abu gbokɛlɛfoi atsũi ni atswa gbogboi awo he kɛ amɛsɛɛ dade adabaŋi ni afiteɔ shika pii yɛ he, ni gbokɛlɛfoi lɛ bɔɔ mɔdɛŋ shii abɔ ni amɛjo foi kɛjɛ mli lɛ ahe. No ji akɛ, mɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ taoɔ “gbokɛlɛfoi atsu” lɛ, ni ehiɔ jɛmɛ yɛ be ni ato lɛ naa. Esa akɛ efee nitsulɔ hu, koni efee nɔ ko ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha enanemɛi adesai.

19. Mɛɛ saji abiɔ yɛ abobaa maji lɛ ahe?

19 Mɔbɔnalɛ diɛŋtsɛ, ji Yehowa gbɛjianɔtoo ni kɔɔ Israel abobaa maji kɛha mɛi ni jeee gbɛ amɛje amɛgbe gbɔmɔ lɛ ahebuu he lɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ ha bulɛ kɛha wala shwere. Shi kɛlɛ, ani blema abobaa maji lɛ hiɛ shishinumɔ ko kɛha gbɔmɛi ni yɔɔ afii ohai 20 nɛɛ mli lɛ? Ani wɔbaanyɛ wɔye lá yi sɔ̃ yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ ni wɔyooo akɛ emɔbɔnalɛ he miihia wɔ? Ani Israel abobaa maji lɛ tsɔɔ nɔ ko kɛhaa wɔ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ?

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

◻ Te Yehowa buɔ adesa wala ehaa tɛŋŋ?

◻ Mɛɛ gbɛjianɔtoo ni mɔbɔnalɛ yɔɔ mli Nyɔŋmɔ fee kɛha gbɔmɔgbelɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ?

◻ Te gbɔmɔgbelɔ feɔ tɛŋŋ ni enyɛɔ eboteɔ abobaa maŋ ko mli, ni be enyiɛ esa akɛ ekɛhi jɛmɛ?

◻ Mɛni ji nibii ni ekolɛ ejɛɔ naatsii ni akɛfɔ gbɔmɔgbelɔ ni nine eyakpa yɛ mɔ ko nɔ lɛ mli baa?

[Shikpɔŋ he mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Ato Israel abobaa maji lɛ yɛ hei ni sa

(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)

KEDESH Yordan Faa GOLAN

SHEKEM RAMOT

HEBRON BEZER

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje