Ani Ŋmãahilɛ Be Eho?
MRUDULABEN, India yoo ko ni eye afii 78, ni yɔɔ nii waa lɛ kɛɛ akɛ, “mihiɔ ŋmaa daa Ju kɛjɛ be mli ni miye kɛjɛ afii nyɔŋma kɛ etɛ kɛbaa.” Enɛ efee ejamɔ lɛ fã, gbɛ ni eeetsɔ nɔ ená gbalashihilɛ kpakpa kɛ bii ni yɔɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ, kɛ hebuu hu kɛha ewu. Amrɔ nɛɛ ni eji okulafo lɛ, eyaa nɔ ehiɔ ŋmãa daa Ju kɛha gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kɛ ebii lɛ ahilɛ-kɛhamɔ. Hindu yei lɛ ateŋ mɛi ni fa haa daa ŋmãahilɛ feɔ amɛshihilɛ lɛ fã.
Prakash, nitsumɔtsɛ ko ni eye kɛjɛ afii nyɔŋmai ejwɛ kɛ enumɔ kɛyaa, ni yɔɔ Mumbai (Bombay) akutso ko mli, yɛ India, kɛɔ akɛ, ehiɔ ŋmãa daa afi, yɛ gbi ni gbeeɔ Sawan (Shravan) Ju lɛ nɔ. Enɛ ji jamɔŋ nyɔŋ krɛdɛɛ ko yɛ Hindu kalanda lɛ nɔ. Prakash tsɔɔ mli akɛ: “Mije shishi yɛ jamɔŋ yiŋtoi komɛi ahewɔ, shi agbɛnɛ minaa nɔ kroko ni kanyaa mi koni miya nɔ yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ yiŋtoi komɛi ahewɔ. Akɛni Sawan baa kɛmiiya kɔɔyɔɔ kɛ nugbɔnɛmɔ babaoo lɛ naagbee be mli hewɔ lɛ, ehaa migbɔmɔtso naa hegbɛ ekɛtsuuɔ ehe kɛjɛɔ helai ni baa yɛ nugbɔnɛmɔ be mli lɛ ahe.”
Mɛi komɛi nuɔ he akɛ ŋmãahilɛ yeɔ buaa mɔ yɛ gbɔmɔtsoŋ, jwɛŋmɔŋ, kɛ mumɔŋ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, Grolier International Encyclopedia kɛɔ akɛ: “Nibii amlipɛimɔ ni jeŋ nilee fee nyɛsɛɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ ŋmãahilɛ baanyɛ afee nɔ ni hi yɛ hewalɛnamɔ mli, ni kɛ akɛ he wo mli jogbaŋŋ lɛ, ebaanyɛ ekɛ hiɛ ni hiɔ he nɔ yɛ jwɛŋmɔŋ kɛ nii ni atsuɔ he nii amrɔ aba.” Awieɔ akɛ Hela jeŋ nilelɔ Plato hiɔ ŋmãa gbii nyɔŋma loo nɔ ni fe nakai, ni ákɛ, akɔntaabulɔ kpanaa Pythagoras haa enikaselɔi lɛ hiɔ ŋmãa dani etsɔɔ amɛ nii.
Kɛha mɛi komɛi lɛ, ŋmãahilɛ ji niyenii kɛ nu ni ataaa he kwraa kɛyashi be ko ni ato, yɛ be mli ni mɛi komɛi nuɔ nibii ni yɔɔ nuinui yɛ amɛ ŋmãahilɛ be lɛ mli. Mɛi pii buɔ niyenii komɛi ni ayeee loo niyenii pɔtɛɛ ko ni ataaa he lɛ akɛ eji ŋmãahilɛ. Shi ŋmãahilɛ yɛ be kakadaŋŋ mli ni akwɛɛɛ lɛ jogbaŋŋ lɛ baanyɛ ekɛ oshara aba. Adafitswaa woloŋmalɔ, Parul Sheth kɛɔ akɛ, beni gbɔmɔtso lɛ eye staate mli nui ni ekɛto lɛ fɛɛ egbe naa lɛ, agbɛnɛ ekɛ fãji amli niyenii amli nui kpakpai lɛ feɔ sikle mli nu, kɛkɛ lɛ ebɔi fɔ ni yɔɔ gbɔmɔtso lɛ mli lɛ gbalamɔ. Fɔ ni atsakeɔ lɛ afeɔ lɛ sikle mli nu lɛ jieɔ ebɔɔ ko ni atsɛɔ lɛ ketone bodies ni tamɔ asid kpo. Beni enɛɛmɛi faa lɛ, amɛyaa ansɔ̃ lɛ mli, ni eyeɔ fãji amli gbɛjianɔtoo lɛ awui. Sheth kɛɛ, “enɛ ji be ni ŋmãahilɛ bafeɔ oshara lɛ. Ojwɛŋmɔ baafutu, oleŋ nɔ̃ mli ni oyɔɔ, ni nɔ ni ehiii kwraa lɛ, . . . [Ebaanyɛ eha] nɔ̃ anyɔ onɔ, ni yɛ naagbee lɛ gbele.”
Nii ni Atsɔɔ nɔ Anaa Nɔ ko kɛ Jamɔŋ Nifeemɔ Ko
Akɛ ŋmãahilɛ etsu nii akɛ dɛŋdade ni yɔɔ hewalɛ waa kɛha maŋkwramɔ loo kwasafoŋ yiŋtoi komɛi. Mɔ ni kɛ tawuu nii nɛɛ tsu nii waa ji Mohandas K. Gandhi yɛ India. Akɛni gbɔmɛi akpekpei ohai abɔ buɔ lɛ waa hewɔ lɛ, ekɛ ŋmãahilɛ tsu nii ni ekɛna Hindubii ni yɔɔ India lɛ anɔ hewalɛ waa. Beni etsɔɔ nɔ ni jɛ eŋmãa ni ehi koni ekɛsaa nitsumɔ mli béi ni kã tsɔnei ahe nitsumɔ mli apaafoi kɛ nitsumɔ lɛ nɔtsɛmɛi lɛ ateŋ lɛ, Gandhi kɛɛ: “Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, mɛi ni ekɔɔ amɛhe lɛ fɛɛ ná amɛhe tsuijurɔ. Esa tsɔnei ahe nitsumɔ hé lɛ nɔtsɛmɛi lɛ atsui he, ni amɛsaa béi ni kã amɛteŋ lɛ. . . . Nitsumɔ ni akpa tsumɔ lɛ ba naagbee beni mihi ŋmãa gbii etɛ pɛ.” South Africa maŋnukpa, Nelson Mandela, kɛ ehe wo ŋmãahilɛ mli gbii enumɔ yɛ afii ni eye akɛ maŋkwramɔŋ gbokɛlɛfonyo lɛ mli.
Shi, mɛi ni kɛ ŋmãahilɛ efee amɛ nitsumɔ lɛ ateŋ mɛi ni fa efee nakai yɛ jamɔ mli yiŋtoi ahewɔ. Ŋmãahilɛ ji jamɔŋ nifeemɔ ni ehe gbɛi yɛ Hindu jamɔ mli. Fast and Festivals of India wolo lɛ kɛɔ akɛ, yɛ gbii komɛi anɔ lɛ, “ahiɔ ŋmãa kwraa . . . anuuu nu po kwraa. Hii kɛ yei fɛɛ hiɔ ŋmaa veveeve . . . koni no aha miishɛɛ, shweremɔ kɛ nɔtɔmɔi kɛ eshaifaa aba.”
Jain jamɔ lɛ mli bii hiɔ ŋmaa waa. The Sunday Times of India Review lɛ bɔ amaniɛ akɛ: “Jain jamɔ mli muni [nilelɔ] ko ni yɔɔ Bombay [Mumbai] nu nu ni ahoo glasei enyɔ pɛ daa gbi aahu—gbii 201. Emlitsiimɔ nɔ gbɔ kɛ kilogram 33.” Mɛi komɛi hiɔ ŋmãa kɛyashɛɔ he ni amɛmiihe amɛgboi po, kɛ yiŋtsɔmɔ akɛ enɛ kɛ yiwalaheremɔ baaba.
Kɛha onukpai fɛɛ ni diɔ Islam jamɔ sɛɛ lɛ, sɔ̃ kã mɔ fɛɛ mɔ nɔ akɛ ehi ŋmaa yɛ Ramadan nyɔŋ lɛ nɔ. Esaaa akɛ ayeɔ nii loo anuɔ nu kɛjɛ hulushitee kɛyashi hulushinyɔɔ mli yɛ nyɔŋ muu lɛ fɛɛ mli. Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni he yeɔ loo eyɔɔ gbɛfãa mli yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli lɛ ahi ŋmãa ni ekɛto najiaŋ. Lent, loo gbii 40 ni tsɔɔ Easter hiɛ lɛ, ji ŋmãahilɛ be kɛha mɛi komɛi yɛ Kristendom, ni jamɔ kui pii hiɔ ŋmãa yɛ gbii pɔtɛɛ komɛi anɔ.
Eji anɔkwale akɛ ŋmãahilɛ bako naagbee. Ni akɛni eji jamɔi pii anifeemɔ hewɔ lɛ, ekolɛ wɔbaanyɛ wɔbi akɛ, Ani Nyɔŋmɔ biɔ ni ahi ŋmãa? Ani bei komɛi yɛ ni Kristofoi baanyɛ akpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaahi ŋmãa? Ani enɛ he aaanyɛ aba sɛɛnamɔ? Sane ni aŋma ni nyiɛ enɛ sɛɛ lɛ baasusu sanebimɔi nɛɛ ahe.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 3]
Jain jamɔ buɔ ŋmãahilɛ akɛ gbɛ ni atsɔɔ nɔ anaa yiwalaheremɔ kɛhaa susuma lɛ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]
Mohandas K. Gandhi kɛ ŋmãahilɛ tsu nii akɛ dɛŋdade ni yɔɔ hewalɛ waa kɛha maŋkwramɔŋ loo kwasafoŋ yiŋtoi
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]
Yɛ Islam jamɔ mli lɛ, ŋmãahilɛ bafeɔ sɔ̃ yɛ Ramadan nyɔŋ lɛ nɔ
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Garo Nalbandian