Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w96 11/15 bf. 8-9
  • Daniel Kɛ Shiŋŋfeemɔ Sɔmɔ Nyɔŋmɔ Daa

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Daniel Kɛ Shiŋŋfeemɔ Sɔmɔ Nyɔŋmɔ Daa
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Ŋaa Fɔŋ Ko ni Atsɔ̃
  • Daniel Damɔ Shi Shiŋŋ
  • Nikasemɔ Kɛha Wɔ
  • Ajie Lɛ Kɛjɛ Jatai Adaaŋ!
    Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
  • Daniel Yɛ Jatai Abu Lɛ Mli
    Kasemɔ Nii Kɛjɛ Biblia Lɛ Mli
  • Daniel Yɛ Jatai Abu Mli
    Mi-Wolo Ni Gbaa Biblia Mli Saji
  • Yehowa Kɛ Nyɔmɔwoo Ni Hi Naakpa Wo Daniel Shi
    Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
w96 11/15 bf. 8-9

Amɛfee Yehowa Suɔmɔnaa Nii

Daniel Kɛ Shiŋŋfeemɔ Sɔmɔ Nyɔŋmɔ Daa

EFƆƆƆ kaa akɛ yinɔsane gbɛ aaatsake yɛ gbɛkɛ kome mli. Ni kɛlɛ, enɛ ba yɛ 539 D.Ŋ.B., beni Mediabii kɛ Persiabii butu Babilon Maŋtsɛyeli lɛ yɛ ŋmɛlɛtswai fioo pɛ mli lɛ. Yɛ nakai afi lɛ mli lɛ, no mli lɛ, Yehowa gbalɔ Daniel ehi Babilon afii 80 ákɛ Yudanyo ni aŋɔ lɛ nom yɛ nakai afi lɛ mli. Eeenyɛ efee akɛ Daniel miihe ekɛ emuuyeli mli ni ehiɛɔ ehaa Nyɔŋmɔ lɛ he kaai ni dara fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome akpe beni eye afii 90 kɛyaa lɛ.

Babilon shigbeemɔ sɛɛ lɛ, kɛjɛ shishijee lɛ, ebafee tamɔ nɔ ni nibii miiya nɔ jogbaŋŋ kɛmiiha Daniel. Maŋtsɛ hee lɛ ji Dario, Medianyo, ni eye afii 62, ni Daniel ena ehiɛ duromɔ lɛ. Klɛŋklɛŋ nii ni Dario fee akɛ maŋtsɛ lɛ ateŋ ekome ji ni ehala satraps (amraloi) 120, koni ehole mɛi etɛ nɔ akɛ onukpai eto amɛnɔ.a Daniel ji hii etɛ ni aduro amɛ lɛ ateŋ mɔ kome. Akɛni eyoo akɛ Daniel he yɛ sɛɛnamɔ waa fe amɛ fɛɛ hewɔ lɛ, Dario to eyiŋ akɛ ekɛ maŋsɔɔlɔ nukpa gbɛhe po baaha lɛ! Shi, no mli pɛ ni nɔ ko ba ni tsake maŋtsɛ lɛ gbɛjianɔtoo lɛ.

Ŋaa Fɔŋ Ko ni Atsɔ̃

Daniel nanemɛi onukpai lɛ, ni amraloi akuu babaoo ko fata amɛhe lɛ kɛ sane ko ni hɛleɔ mɔ shi ba maŋtsɛ lɛ hiɛ. Amɛkpa Dario fai ni efee mla ko akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni aaabi nyɔŋmɔ loo gbɔmɔ ko nɔ ko, ni jeee bo maŋtsɛ okome kɛkɛ, kɛyashi biɛ gbii nyɔŋmai etɛ lɛ, aaashɛ lɛ afɔ jatai abu lɛ mli.” (Daniel 6:[8]) Eeenyɛ efee Dario akɛ nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ miijaje anɔkwa ni amɛyeɔ lɛ lɛ yɛ faŋŋ. Ekolɛ, ebaasusu hu akɛ mla nɛɛ baaye abua lɛ, ni ji gbɔ lɛ, koni ema egbɛhe akɛ nɔyeli he lɛ yitso lɛ nɔ mi.

Shi, jeee maŋtsɛ lɛ hewɔ onukpai lɛ kɛ amraloi lɛ to yiŋ kɛha fãmɔ ni tamɔ nɛkɛ. ‘Amɛtao bɔ ni amɛaafee ni amɛna Daniel he sane ko yɛ enɔyeli nitsumɔ lɛ mli; shi amɛnaaa ehe sane ko loo tɔmɔ ko kwraa, ejaakɛ eyeɔ anɔkwa, ni anaaa efɔŋ loo tɔmɔ ko yɛ ehe.’ No hewɔ lɛ, nɛkɛ gbɔmɛi gbohii nɛɛ susu akɛ: “Wɔnaŋ nɛkɛ Daniel nɛɛ he sane ko sane ko, akɛ ja e-Nyɔŋmɔ lɛ mla lɛ hewɔ kɛkɛ wɔɔna eko yɛ.” (Daniel 6:[5, 6]) Akɛni amɛle akɛ Daniel sɔleɔ ehaa Yehowa daa gbi hewɔ lɛ, amɛtao akɛ amɛaaha enɛ atsɔ efɔŋ ni akɛ gbele gbalaa he toi.

Ekolɛ onukpai lɛ kɛ amraloi lɛ sumɔɔɔ Daniel sane, ejaakɛ ‘efe onukpai kɛ amraloi nɛɛ fɛɛ, ejaakɛ mumɔ ni teke nɔ yɛ emli; ni maŋtsɛ lɛ susu akɛ eeeŋɔ lɛ eto maŋtsɛyeli muu lɛ fɛɛ nɔ.’ (Daniel 6:[4]) Ekolɛ Daniel anɔkwayeli lɛ tsi fitemɔ kɛ ninamɔ yɛ gbɛ fɔŋ nɔ ni amɛsumɔɔɔ lɛ naa. Bɔ fɛɛ bɔ ni shihilɛ lɛ ji lɛ, gbɔmɛi nɛɛ tsɔ̃ maŋtsɛ lɛ yiŋ koni ekɛ ewaonaa gbɛi awo fãmɔ nɛɛ shishi, ni amɛfee lɛ “Mediabii kɛ Persiabii amla ni atsakeee” lɛ fã.—Daniel 6:[9, 10].

Daniel Damɔ Shi Shiŋŋ

Ani Daniel kpa sɔlemɔ ni esɔleɔ ehaa Yehowa lɛ beni enu akpɔ hee ni awo nɛɛ he lɛ? Dabi kwraa! Eyakula shi yɛ ewe lɛ ŋwɛi-pia lɛ yiteŋ, esɔle eha Nyɔŋmɔ shii etɛ gbi kome, “taakɛ bɔ ni efeɔ sá lɛ.” (Daniel 6:[11]) Beni esɔleɔ lɛ, ehenyɛlɔi lɛ “bua amɛhe naa kɛba, ni amɛbanina Daniel ni eesɔle, ni eekpa fai yɛ e-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ.” (Daniel 6:[12]) Beni amɛkɛ sane lɛ bafɔ maŋtsɛ lɛ hiɛ lɛ, edɔ Dario naakpa akɛ mla ni ekɛ ewaonaa gbɛi ewo shishi lɛ baamɔ Daniel. Sane lɛ kɛɔ wɔ akɛ, “ebɔ mɔdɛŋ aahu kɛyashi hulushinyɔɔ mli koni ehere eyiwala.” Shi, maŋtsɛ lɛ diɛŋtsɛ po nyɛŋ agbala mla ni efee lɛ sɛɛ. No hewɔ lɛ, akɛ Daniel yawo jatai abu lɛ mli, ekã shi faŋŋ akɛ eji bu ni atsa loo shikpɔŋ shishi tsũ ko. Maŋtsɛ lɛ ma nɔ mi kɛha Daniel akɛ: “O-Nyɔŋmɔ lɛ ni osɔmɔɔ lɛ daa nɛɛ lɛ, lɛ eeejio!”—Daniel 2:[13-17].

Beni enyɛɛɛ ewɔ nyɔɔŋ lɛŋ fɛɛ ni ehi ŋmãa lɛ, Dario kɛ oyaiyeli tee bu lɛ naa. Daniel yɛ wala mli ni ayeko lɛ awui ko! Maŋtsɛ lɛ tsũ he nii amrɔ. Eha ashɛrɛ Daniel henyɛlɔi lɛ kɛ amɛwekui lɛ awo jatai abu lɛ mli akɛ najiaŋtoo. Dario ha ale yɛ emaŋtsɛyeli he lɛ fɛɛ hu akɛ, “nɔyeli he fɛɛ nɔyeli he lɛ mɛi ahe akpokpo ni amɛshe gbeyei yɛ Daniel Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ.”—Daniel 6:[18-28].

Nikasemɔ Kɛha Wɔ

Daniel ji anɔkwayeli he nɔkwɛmɔ nɔ fɛfɛo. Maŋtsɛ lɛ po, ni jaaa Yehowa lɛ yɔse akɛ, Daniel sɔmɔɔ Lɛ “daa.” (Daniel 6:[17, 21]) Aramaik wiemɔ shishifã ni atsɔɔ shishi akɛ “daa” lɛ tsɔɔ “ni abɔle shi kɛkpe.” Etsɔɔ nɔ ko ni yaa nɔ be fɛɛ be. Kwɛ bɔ ni enɛ tsɔɔ Daniel emuuyeli kɛha Yehowa ni anyɛɛɛ aku mli lɛ mli jogbaŋŋ ehaa!

Daniel ná nɔ ko ni ayaa nɔ afeɔ daa he nɔkwɛmɔ nɔ jeeŋmɔ dani ashɛ lɛ awo jatai abu lɛ mli. Beni eji obalanyo gbokɛlɛfonyo yɛ Babilon lɛ, ekpoo akɛ eeeye niyenii loo nu ni Mose Mla lɛ egu loo akɛ wɔŋjamɔ kusum nifeemɔi ebule lɛ lɛ. (Daniel 1:8) Yɛ sɛɛ mli lɛ, ekɛ ekãa jaje Nyɔŋmɔ shɛɛ sane lɛ etsɔɔ Babilon maŋtsɛ Nebukadnezar. (Daniel 4:19-25) Beni eshwɛ ŋmɛlɛtswai fioo ni Babilon aaagbee shi lɛ, Daniel kɛ tsuisalɛ jaje Nyɔŋmɔ kojomɔ etsɔɔ Maŋtsɛ Belshazar. (Daniel 5:22-28) No hewɔ lɛ, beni akɛ Daniel wo jatai abu lɛ mli lɛ, etee nɔ yɛ enɔkwayeli gbɛ ni eto ema shi lɛ mli.

Bo hu obaanyɛ okɛ shiŋŋfeemɔ asɔmɔ Yehowa daa. Ani odako? Belɛ feemɔ nii bianɛ ni okɛná su ni ji shiŋŋfeemɔ ni akɛfeɔ nii daa, kɛtsɔ je nɛŋ naanyobɔɔ kɛ jeŋba gbonyo lɛ kpoomɔ nɔ. Kɛ okɛ be saŋŋ esɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ, hiɛmɔ anɔkwayeli kɛ tsuishiŋmɛɛ su lɛ mli. Kaaha onijiaŋ miije wui, ejaakɛ kaa fɛɛ kaa ni wɔkɛkpeɔ lɛ haa wɔnaa hegbɛ ni wɔkɛaatsɔɔ Yehowa akɛ, wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔkɛ shiŋŋfeemɔ baasɔmɔ lɛ daa.—Filipibii 4:11-13.

[Shishigbɛ niŋmaa]

a Wiemɔ “satrap,” (ni eshishi diɛŋtsɛ ji “Maŋtsɛyeli lɛ hebulɔ”) lɛ kɔɔ amralo ni Persia maŋtsɛ lɛ ehala lɛ koni esɔmɔ akɛ nɔyelɔ nukpa yɛ kpokpaa nɔ lɛ he. Ákɛ najiaŋdamɔlɔ ni maŋtsɛ lɛ ehala lɛ lɛ, lɛ ebaakwɛ ni ebua too ni abaatsu lɛ anaa ni ekɛ onia ni atsu lɛ ayaha yɛ maŋtsɛwe lɛ.

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje