Bɔ ni Fee ni Wɔnine Shɛ Biblia lɛ Nɔ Fã Etɛ̃
YƐ BURMA, yɛ 1824—Etsɛko tsɔ ni maŋtsɛ lɛ nitsulɔi lɛ yatao nibii amli fitsofitso yɛ Adoniram kɛ Ann Judson maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi ashia lɛ mli, ni amɛkɔlɔ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛsusu akɛ ehe hiaa waa lɛ fɛɛ kɛtee. Shi amɛnine shɛɛɛ jwetri ni jara wa fe fɛɛ lɛ nɔ—Biblia shishitsɔɔmɔ ko ni aŋmala, ni Ann etsa bu yɛ tsũ lɛ mli efũ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Akɛ kɔsɔŋkɔsɔ efimɔ Adoniram, woji ashishitsɔɔlɔ lɛ, ni ekã gbokɛlɛfoi atsũ ni tɔŋtɔŋ eyi mli obɔ lɛ mli, ni afolɔ enaa akɛ eekpá maŋ lɛ shi. Agbɛnɛ, shikpɔŋ ni efee flɔnɔɔ lɛ miitao afite wolo ni akɛ nine eŋmala lɛ. Te aaafee tɛŋŋ abaa yi? Ann kɛwo sune ko ni wa waa mli, ni ekpɛ, ni ekɛyaha ewu yɛ gbokɛlɛfoi atsũ lɛ mli. Abaa sune lɛ yi, ni nɔ ni yɔɔ mli lɛ batsɔ Burmabii aklɛŋklɛŋ Biblia lɛ fã.
Biblia lɛ etsɔmɔ oshara shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli yɛ yinɔsaji fɛɛ mli. Yɛ saji ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, wɔsusu bɔ ni fee ni atsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛ bɔni fee ni aja, kɛjɛ be mli ni agbe naa aahu kɛbashi afii 1600 shishijee mli lɛ he. Mɛni eba Biblia lɛ nɔ kɛjɛ nakai be lɛ mli kɛbashi ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ? Ani gbɔmɛi fɛɛ nine baanyɛ ashɛ nɔ? Mɛɛ gbɛfaŋnɔ Buu Mɔɔ Asafo lɛ ena yɛ ehe nitsumɔ mli?
Maŋsɛɛ Sanekpakpa Shiɛlɔi kɛ Biblia Asafoi
Yɛ shikpɔji pii anɔ lɛ, nɔ ni akɛkadiɔ afii 1600 kɛ 1700 bei lɛ amli ji Biblia lɛ kanemɔ ni tee hiɛ waa. Biblia lɛ ná Ŋleshi Ablotsiri titri nɔ hewalɛ waa yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ hoo lɛ, Biblia mli saji kɛ tsɔɔmɔi bote gbɔmɛi fɛɛ ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ ajwɛŋmɔi amli, kɛjɛ maŋtsɛ lɛ nɔ kɛyashi gbekɛ nuu okwaafonyo nɔ. Shi hewalɛ ni Biblia lɛ naa yɛ gbɔmɛi anɔ lɛ tee hiɛ lolo. No mli lɛ Ŋleshi Ablotsiri yeɔ jara yɛ ŋshɔ hiɛ, ni eji hewalɛ ni ehe shi, ni Ŋleshibii komɛi kɛ Biblia lɛ fãa gbɛ. Enɛ ha ana hewalɛ kɛha Biblia lɛ he ta fãa.
Kɛmiiya afii 1700 naagbee gbɛ lɛ, Biblia lɛ hɛle mɛi komɛi ni yɔɔ Ŋleshi Ablotsiri lɛ shi ni amɛsusu amɛnyɛmimɛi ni yɔɔ shikpɔji ni amɛtse amɛhe banee ni yɔɔ Britania Hewalɛ shishi lɛ amumɔŋ hiamɔ nii ahe. Shi kɛ̃lɛ, nɛkɛ sane hesusumɔ nɛɛ ji jeŋ muu fɛɛ nɔ̃. Sɔlemɔyalɔi pii heɔ shɛɛ mli sane lɛ amɛyeɔ, ni no hewɔ lɛ amɛsusuɔ akɛ eji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii akɛ akahere mɛi komɛi ayiwala. Beni William Carey ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ ebaatsɔ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ gbi ko lɛ ha wiemɔ ko kɛ henumɔ ni mli wa koni ena sɛɛfimɔ kɛha shiɛmɔ yɛ India lɛ sɛɛ lɛ, mɔ ko kã ehiɛ ekɛɛ: “Obalanyo, taomɔ he ko ota; kɛ Nyɔŋmɔ miitao ni etsake gbɔmɛi ni hiɛ gbeleko lɛ, E-baafee enɛ ni oyelikɛbuamɔ he ehiaaa lɛ!” Shi kɛ̃lɛ, Carey ta lɛlɛ mli kɛtee India yɛ afi 1793 mli. Naakpɛɛ sane ji akɛ, yɛ naagbee mli lɛ, etsɔɔ Biblia muu lɛ fɛɛ loo efãi komɛi ashishi kɛtee India wiemɔi 35 mli.
Maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ yɔse akɛ, amɛ dɛŋdade ni he hiaa fe fɛɛ lɛ ji Biblia lɛ ni aŋmala yɛ maŋbii lɛ awiemɔ mli lɛ. Kɛ̃lɛ, namɔ kɛ Bibliai baaha? Miishɛɛ sane ji akɛ, gbekɛ yoo ko ni eye afii 16, ni atsɛɔ lɛ Mary Jones ni jɛ Wales hã gbɛjianɔtoo ni baaha Bibliai lɛ agbɛ ashwa je lɛ mli lɛ je shishi ni aleee. Yɛ afi 1800 mli lɛ, Mary nyiɛ kilomitai 40 yɛ enane folo nɔ koni ekɛyahe Welsh Biblia ko yɛ osɔfo ko ŋɔɔ. Mary kɛ afii ekpaa ebua shika naa, ni beni ena ele akɛ áhɔ̃ɔ Bibliai lɛ fɛɛ lɛ, enijiaŋ je wui, ni efo waa kɛ yikɔmɔ. Akɛni enɛ sa osɔfo lɛ he waa hewɔ lɛ ekɛ lɛ diɛŋtsɛ e-Bibliai ni eyɔɔ lɛ ekome ha Mary.
No sɛɛ lɛ, osɔfo lɛ bɔi gbɔmɛi krokomɛi babaoo ni Bibliai ahe miihia amɛ lɛ ahe susumɔ, ni ekɛ enanemɛi ni yɔɔ London lɛ gba he sane. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, yɛ 1804 mli lɛ, ato Britania kɛ Maŋsɛɛ Biblia Asafo lɛ shishi. Yiŋtoo ni yɔɔ sɛɛ lɛ yɛ kuku: Koni amɛkɛ Bibliai ni akala ni yɔɔ gbɔmɛi lɛ awiemɔ mli, “ni sanemlitsɔɔmɔ ko fataaa he,” ni amɛbaanyɛ amɛhe lɛ aha amɛ. Gbɔmɛi ni to Asafo lɛ shishi lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ kɛ amɛjie sanemlitsɔɔmɔi ni aŋmala lɛ kɛjɛ mli lɛ, no lɛ, amɛyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaatsi amɛhe kɛjɛ tsɔ̃ɔmɔ he ŋwanejee he. Shi kɛ̃lɛ, yɛ bei babaoo mli lɛ, Biblia Asafo lɛ mli gbalaa yɛ Apocrypha, baptisimɔ yɛ nu mli, kɛ Triniti tsɔ̃ɔmɔ lɛ he.
Ekãa ni ana kɛjɛ shishijee lɛ gbɛ eshwa oyayaayai, ni beni 1813 shɛɔ lɛ, áto asafoi krokomɛi ni fata he yɛ Germany, Netherlands, Denmark, kɛ Russia. Yɛ be ni sa mli lɛ, akɛ Biblia asafoi ni yɔɔ maji krokomɛi anɔ lɛ bafata he. Beni shishijee Biblia asafoi lɛ tsuɔ amɛ otii lɛ ahe nii lɛ, amɛyasusu akɛ gbɔmɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ateŋ mɛi babaoo kɛ wiemɔi ni ale jogbaŋŋ fioo ko pɛ tsuɔ nii. Amɛsusuko he pɛŋ akɛ akpei abɔ yɛ! Ekolɛ, shishitsɔ̃ɔlɔi fioo ko pɛ yɔɔ ni wieɔ Hebri kɛ Hela, ni baanyɛ atsɔ̃ɔ shishi tɛ̃ɛ kɛya maŋbii lɛ awiemɔ mli. No hewɔ lɛ, beni Britania kɛ Maŋsɛɛ Biblia Asafo lɛ to gbɛjianɔ koni atsɔ̃ɔ wiemɔi lɛ ashishi lɛ, bei pii lɛ, shishitsɔ̃ɔlɔi lɛ kwɛɔ Blɔfo King James Version lɛ nɔ amɛkɛtsuɔ nii.
Kaai ni Shishitsɔ̃ɔlɔ Ko Kɛkpe
Saji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ titri ji saji ni agba kɛ naabu, kɛ nɔkwɛmɔnii ni damɔ daa gbi niiashikpamɔi anɔ. Enɛ haa eshishitsɔ̃ɔmɔ feɔ mlɛo fe kɛ eji saji ni aŋmala lɛ kukuji yɛ jeŋ nilee naa. Shi kɛ̃lɛ, ana akɛ, mɔdɛŋ ni maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi lɛ bɔ kɛje shishi lɛ kɛ shishitsɔ̃ɔmɔ ni futuɔ mɔ yiŋ loo ewoɔ mɔ naa ŋmɔlɔ ba yɛ bei komɛi amli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, shishitsɔɔmɔ ko ni afee lɛ hã gbɔmɛi ni yɔɔ India maŋ ko mli lɛ ná jwɛŋmɔ lɛ akɛ Nyɔŋmɔ su tamɔ bluu. Wiemɔ ni akɛtsu nii kɛha “ŋwɛi” yɛ wiemɔ ni ji “ŋwɛi Tsɛ” lɛ mli lɛ tsɔɔ akɛ, “esu tamɔ ŋwɛi atatu”—ŋwɛii ni anaa nɛɛ diɛŋtsɛ!
Adoniram Judson ŋma yɛ afi 1819 yɛ nɔ ni kɔɔ naagbai ni shishitsɔ̃ɔlɔ lɛ kɛkpeɔ lɛ he akɛ: ‘Kɛ wɔmiikase wiemɔ ko ni gbɔmɛi wieɔ yɛ shikpɔŋ lɛ fã kroko, ni bɔ ni amɛwieɔ amɛhãa lɛ ji ehee kwraa, ni niŋmaa okadii kɛ wiemɔi lɛ ejeee wiemɔ ko wiemɔ ko ni wɔkɛkpe dã lɛ; kɛ wɔbɛ wiemɔ komekomei ashishitsɔ̃ɔmɔ wolo loo mɔ ko ni baaye abua wɔ, ni esa akɛ wɔle nɔ ko yɛ wiemɔ lɛ he dani wɔnyɛ wɔtsɔmɔ tamɔ jɛmɛ tsɔ̃ɔlɔ lɛ—no tsɔɔ nitsumɔ diɛŋtsɛ!’ Ni shishitsɔ̃ɔlɔi anitsumɔ, tamɔ Judson nɔ̃ lɛ, ha nine shɛ Biblia lɛ babaoo diɛŋtsɛ nɔ.—Kwɛmɔ tao ni yɔɔ baafa 12 lɛ.
Ann Judson ye ebua ewu yɛ nitsumɔ ni wa ni yɔɔ shishitsɔ̃ɔmɔ mli lɛ mli. Shi Judson weku lɛ kɛ kaai ni fe nilee he kaa kpe. Beni maŋtsɛ lɛ nitsulɔi lɛ gbala Adoniram amɛyawo gbokɛlɛfoi atsũ mli lɛ, no mli lɛ Ann hiɛ hɔ. Ekɛ ekãa kpa nitsulɔi ni ji henyɛlɔi lɛ fai nyɔji 21 koni amɛjie ewu lɛ. Nakai kaa lɛ ni hela fata he lɛ ye lɛ awui waa. Beni ajie Adoniram etsɛɛɛ kɛkɛ ni atridii gbe Ann, eŋa ni yɔɔ ekãa lɛ, kɛ amɛbiyoo fioo lɛ. Adoniram ye awerɛho. Shi kɛ̃lɛ ekwɛ Nyɔŋmɔ gbɛ kɛha hewalɛwoo, ni etee nɔ etsɔ̃ɔ shishi, ni egbe Burmabii a-Biblia lɛ naa yɛ afi 1835. Yɛ nakai bei amli nɔŋŋ lɛ, kaai krokomɛi ni yeɔ awui ni yɔɔ nigii ni teɔ shi woɔ Biblia lɛ miije kpo.
Ŋwanejee Te Shi yɛ Biblia lɛ He
Kwasafoŋ shihilɛ kɛ maŋkwramɔŋ bei babaoo te shi yɛ 1800 afii lɛ amli, ni bei komɛi lɛ Biblia lɛ bafeɔ nɔ ni he ni awieɔ titri. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ Russia nɔyelɔ lɛ kɛ Russia Ɔtodɔks Sɔlemɔ lɛ ji mɛi ni je shishi amɛfi Russia Biblia Asafo lɛ sɛɛ moŋ, shi yɛ be ko mli lɛ amɛkpa, ni amɛgu Asafo lɛ. (No mli lɛ mɛi ni teɔ shi woɔ nakai Asafo lɛ etsɔ hiɛ ekɛ nɔ ni shɛɔ aaafee afi eshã Bibliai akpei abɔ momo.) Agbɛnɛ lɛ, Ɔtodɔks osɔfoi lɛ kɛ ekãa miitao ni amɛfite nɔ ni mra be mli Kristofoi lɛ kɛ miishɛɛ babaoo je shishi lɛ—Biblia lɛ ni aaagbɛ ashwã jeŋ muu fɛɛ lɛ. Ɔtodɔks hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ afii ohai 19 lɛ mli lɛ ma nɔ mi akɛ Biblia lɛ woɔ hegbɛ ni Sɔlemɔ kɛ Maŋ lɛ fɛɛ yɔɔ lɛ he gbeyei. Nɔ ni kɛ enɛ kpaaa gbee lɛ, maŋkwramɔŋ hiɛtsakemɔ gbɛjianɔtoo lɛ bayɔse Biblia lɛ akɛ ejeee nɔ ko ni woɔ hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ ahe gbeyei, shi moŋ, eji Sɔlemɔ lɛ kɛ Maŋ lɛ dɛŋdade ni amɛkɛtsuɔ nii, ni haa maŋbii lɛ baa amɛhe shi amɛhaa nɔyeli lɛ. Aatutua Biblia lɛ kɛmiijɛ fãi sɔrɔtoi enyɔ lɛ fɛɛ!
Afii ni nyiɛ sɛɛ lɛ hu ye tutuamɔi babaoo ni “nilelɔi” kɛte shi amɛwo Biblia lɛ he odase. Yɛ afi 1831 mli lɛ, Charles Darwin kɛ lɛlɛ je gbɛfãa shishi, ni no mli lɛ eje sutsakemɔ tsɔ̃ɔmɔ lɛ shishi. Yɛ afi 1848 mli lɛ, Marx kɛ Engels ŋma Communist Manifesto, ni feɔ Kristojamɔ ákɛ no ji dɛŋdade ni kɛ nɔnyɛɛ baa lɛ he mfoniri lɛ amɛha. Agbɛnɛ hu, yɛ nɛkɛ bei nɛɛ amli lɛ, mɛi ni wieɔ shiɔ Biblia mli saji ni aŋmala lɛ bɔi ja ni Ŋmalɛi lɛ kɛ Biblia mli gbɔmɛi ahe yinɔsaji ja lɛ ahe ŋwanejee—kɛ sane ni kɔɔ Yesu diɛŋtsɛ po he! Shi gbɔmɛi komɛi ni susuɔ nii ahe lɛ yɔse apasa tsɔ̃ɔmɔi ni kpooɔ Nyɔŋmɔ kɛ Biblia lɛ, ni amɛtao woloŋlee gbɛ nɔ ni amɛaatsɔ koni amɛkɛma bɔ ni abaanyɛ akɛ he afɔ̃ Biblia lɛ nɔ lɛ nɔ mi. Mɛnɛɛmɛi ateŋ mɔ kome ji Konstantin von Tischendorf, Germannyo ni nuɔ wiemɔi babaoo lɛ.
Nibii ni Ana lɛ Ye Ebua ni Akɛto Biblia Ŋmalɛi lɛ Ama Shi Shiŋŋ
Tischendorf fã gbɛ kɛtsɔ Boka Teŋgbɛ maji lɛ amli kɛyatao blema Biblia ni akɛ niji ŋmala, ní eheɔ eyeɔ akɛ no baaha shishijee ŋmalɛi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ama shi shiŋŋ ni ŋwanejee ko bɛ he lɛ. Yɛ afi 1859, afi nɔ ni Darwin ŋmã The Origin of Species wolo lɛ nɔŋŋ mli ni Tischendorf yana Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ ateŋ nɔ ni etsɛ fe fɛɛ ni ale lɛ, yɛ mɔ-kome-shihilɔi ashia ko ni yɔɔ Sinai Gɔŋ lɛ jɔɔ lɛ mli. Atsɛɔ lɛ akɛ Codex Sinaiticus, ni ekolɛ afee aaafee afii 50 dani Jerome gbe Latin Vulgate lɛ naa. Eyɛ mli akɛ ajeɔ ja ni eja akɛ ejieɔ wolokpo ni akɛ niji ŋmala lɛ kɛjɛɔ mɔ-kome-shihilɔi ashia lɛ mli lɛ he ŋwane lolo moŋ, shi Tischendorf ŋma ehã, ni enɛ hã woloŋlelɔi anine shɛ nɔ.a
Akɛni Sinaiticus lɛ fata shishijee wiemɔi ahe woji ni akɛ niji ŋmala ni etsɛ fe fɛɛ lɛ ahe hewɔ lɛ, jeee akɛ ejieɔ lɛ kpo akɛ atsakeko Hela Ŋmalɛi lɛ kɛkɛ, shi eye ebua woloŋlelɔi hu koni amɛjie tɔmɔi ni ba sɛɛ mli nɔ̃ ni akɛ niji ŋmala lɛ amli nigii lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nɔ ni awie kɛkɔ Yesu he yɛ 1 Timoteo 3:16 lɛ kaneɔ yɛ Sinaiticus lɛ mli akɛ: “Ajie lɛ kpo atsɔɔ yɛ heloo mli.” Yɛ wiemɔ “lɛ” lɛ najiaŋ lɛ, woji ni akɛ niji eŋmala ni yɔɔ nakai beaŋ lɛ babaoo kɛ wiemɔ kuku ko ni tsɔɔ “Nyɔŋmɔ” tsu nii, ni afee enɛ kɛtsɔ tsakemɔ fioo ni afee yɛ Hela wiemɔ kɛha wiemɔ ni ji “lɛ” lɛ he lɛ nɔ. Shi áfee Sinaiticus lɛ afii babaoo sɛɛ dani Hela ŋmalɛi ni akɛ niji ŋmala lɛ kɛ “Nyɔŋmɔ” bɔi nitsumɔ. No hewɔ lɛ, ejie lɛ kpo akɛ atɔ̃ yɛ kuku lɛ mli, ni eka shi faŋŋ akɛ akɛwo mli koni akɛfi Triniti tsɔ̃ɔmɔ lɛ sɛɛ.
Kɛjɛ Tischendorf bei lɛ amli kɛbaa nɛɛ, ana ŋmalɛi ni akɛ niji ŋmala lɛ babaoo. Ŋmɛnɛ, Hebri Ŋmalɛi ni akɛ niji ŋmala ni ale bianɛ lɛ shɛɔ 6,000, ni Hela Ŋmalɛi lɛ fe 13,000. Kɛ akɛto he lɛ, nɔ ni ejɛ enɛɛmɛi akasemɔ mli kɛba ji he ni abaanyɛ akɛfɔ̃ shishijee ŋmalɛ mli wiemɔ lɛ nɔ. Taakɛ nilelɔ F. F. Bruce wie lɛ: “Gbɛi sɔrɔtoi anɔ ni atsɔɔ akaneɔ lɛ . . . esaaa yinɔsane mli anɔkwalei ni he hiaa loo Kristofoi ahemɔkɛyeli kɛ nifeemɔi ahe.” Yɛ be mli ni Biblia shishitsɔ̃ɔmɔ kɛmiiya wiemɔi sɔrɔtoi babaoo mli lɛ yaa nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ aaatsɔ koni nilee ni etee hiɛ nɛɛ he aba sɛɛnamɔ aha gbɔmɛi lɛ?
Buu Mɔɔ Asafo lɛ kɛ Biblia Lɛ
Yɛ afi 1881 mli lɛ, Biblia tsɔ̃ɔlɔi kɛ kaselɔi akuu ko ni edaaa, shi amɛhiɛ dɔɔ lɛ to nɔ ni abale akɛ Buu Mɔɔ Biblia kɛ Woji Bibii Asafo lɛ shishi. Klɛŋklɛŋ lɛ, amɛja Bibliai ni Biblia asafoi krokomɛi efee, ní Tischendorf Hela Ŋmalɛi lɛ hu fata he lɛ. Shi beni shɛɔ afi 1890 lɛ amɛje Biblia feemɔ diɛŋtsɛ shishi, ni amɛkɛ amɛhe wo Biblia sɔrɔtoi heei afeemɔ mli tɛ̃ɛ, ni amɛfi klɛŋklɛŋ Biblia shishitsɔɔmɔi heei babaoo afeemɔ sɛɛ. Yɛ 1926 mli lɛ, Asafo lɛ bɔi Biblia lɛ feemɔ yɛ lɛ diɛŋtsɛ ewoji akalamɔ tsɔnei anɔ. Shi odaseyeli ni tsɔɔ akɛ esa akɛ nine ashɛ Biblia lɛ shishitsɔ̃ɔmɔ ni yɔɔ ebe naa lɛ nɔ lɛ miifee faŋŋ. Ani abaanyɛ akɛ nilee ni aná kɛtsɔ nibii ni nine shɛ nɔ, kɛ nilee ni aná yɛ afii oha ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ nɔ lɛ atsu nii koni akɛna Biblia ni anuɔ shishi ni abaanyɛ ahe? Yɛ oti ni ma amɛhiɛ nɛɛ hewɔ lɛ, mɛi ni kɛ amɛhe ebɔ Asafo lɛ he lɛ je shishi yɛ afi 1946 mli koni amɛfee Ŋmalɛi lɛ ashishitsɔ̃ɔmɔ hee kwraa.
Shishitsɔ̃ɔmɔ Kome, Yɛ Wiemɔi Babaoo Mli
Ato shishitsɔ̃ɔmɔ he ajinafoi ni ji Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni he esa lɛ ahe gbɛjianɔ koni amɛfee New World Translation of the Holy Scriptures lɛ yɛ Ŋleshi wiemɔ mli. Eje kpo yɛ wolokpoi ekpaa mli, ni ajie lɛ kpo kɛjɛ 1950 kɛbashi 1960, ni akɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ je shishi. Kɛjɛ afi 1963 kɛbaa nɛɛ, atsɔɔ shishi kɛtee wiemɔi krokomɛi 27 mli afata he, ni aafee babaoo lolo. Otii ni ahiɛ kɛha wiemɔi krokomɛi lɛ tamɔ Ŋleshi nɔ̃ lɛ nɔŋŋ. Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ shishitsɔ̃ɔmɔ lɛ afee nɔ ni ja, koni ebɛŋkɛ shishijee nɔ̃ lɛ he kpaakpa bɔ ni aaanyɛ. Esaaa akɛ atsɔmɔɔ shishinumɔ lɛ koni ekɛ tsɔ̃ɔmɔ pɔtɛ̃ɛ ko shishinumɔ akpã gbee. Nɔ ni ji enyɔ, esa akɛ amɛkɛ amɛhe akpã gbee yɛ he fɛɛ he, ni ekɛ wiemɔ titri kome atsu nii bei abɔ ni emli saji lɛ ŋmɛɔ nakai feemɔ gbɛ lɛ. Nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ yeɔ ebua ekanelɔi lɛ koni amɛna bɔ ni Biblia ŋmalɔi lɛ kɛ wiemɔi pɔtɛ̃ɛ komɛi tsu nii amɛhã. Nɔ ni ji etɛ lɛ, esa akɛ atsɔɔ shishi yɛ bɔ ni wiemɔ lɛ yɔɔ diɛŋtsɛ lɛ naa, ni ahaaa eshishinumɔ lɛ nɔ. Kɛ atsɔɔ shishi yɛ bɔ ni wiemɔ lɛ yɔɔ diɛŋtsɛ naa lɛ, ehaa nikanelɔ lɛ naa bɔ ni wiemɔ lɛ ŋɔɔmɔ yɔɔ diɛŋtsɛ yɛ shishijee wiemɔi amli, kɛ jwɛŋmɔ ni yɔɔ sɛɛ hu. Nɔ ni ji ejwɛ lɛ, esa akɛ ekanemɔ afee mlɛo kɛha gbɔmɛi foji lɛ, koni amɛnu shishi.
Ŋleshi New World Translation lɛ shishitsɔ̃ɔmɔ yɛ bɔ ni wiemɔ lɛ yɔɔ diɛŋtsɛ naa lɛ hãa eshishitsɔ̃ɔmɔ kɛmiiya wiemɔi krokomɛi amli feɔ mlɛo. Yɛ yiŋtoo nɛɛ hewɔ lɛ, Asafo lɛ shishitsɔ̃ɔmɔ kui lɛ kɛ kɔmpiutai ni nɔ bɛ tsuɔ nii koni no aha amɛnitsumɔ lɛ aya nɔ oya, koni efee nɔ ni ja jogbaŋŋ. Gbɛjianɔtoo nɛɛ yeɔ ebuaa shishitsɔ̃ɔlɔi koni amɛbua amɛmaŋ wiemɔi komekomei ni damɔɔ shi kɛhaa wiemɔ titri fɛɛ wiemɔ titri lɛ anaa. Ehãa amɛnyɛɔ amɛkaseɔ bɔ ni akɛ Ŋleshi wiemɔi tsɔɔ Hebri kɛ Hela wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ shishi aha.
Shishitsɔ̃ɔmɔ kɛmiijɛ Ŋleshi mli moŋ lɛ kɛ hegbɛi ni he hiaa hãa fe ni aaatsu he nii kɛaajɛ Hebri kɛ Hela mli tɛ̃ɛ. Yɛ eshishitsɔ̃ɔmɔ ni heɔ be fioo lɛ sɛɛ lɛ, ehaa wiemɔi lɛ fɛɛ kɛ amɛhe kpaa gbee waa diɛŋtsɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ewaaa kwraa akɛ aaatsɔɔ shishi jogbaŋŋ kɛjɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ wiemɔ ko mli kɛya ekroko mli, fe ni aaatsɔɔ shishi kɛaajɛ blema wiemɔ ko mli kɛaaya ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ wiemɔi sɔrɔtoi lɛ amli. Yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, shishitsɔ̃ɔlɔi lɛ baanyɛ abi shikwɛ̃ɛbii ni wieɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ wiemɔi lɛ, shi amɛnyɛŋ amɛfee nakai yɛ wiemɔi ni awie afii akpei abɔ ni eho lɛ gbɛfaŋ.
Sanekpakpa Kɛha Jeŋmaji Fɛɛ
Abaanyɛ aŋmala hii kɛ yei ni tswa amɛfai shi ni amɛye amɛbua koni aha Biblia lɛ afee wolo ni egbɛ eshwa waa fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe saji babaoo diɛŋtsɛ. Kɛ hoo lɛ, afee Bibliai kɛ Biblia lɛ fãi komɛi akpekpei toi akpei ejwɛ yɛ wiemɔi fe akpei enyɔ, ni je lɛŋ bii ayifalɛ fe oha mlijaa 90 wieɔ lɛ amli yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli!
Biblia lɛ egba Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane ni abaajaje yɛ jeŋ fɛɛ yɛ wɔ gbii nɛɛ amli lɛ he sane efɔ shi. Bɔni afee ni atsu oti nɛɛ he nii lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ ekudɔ gbɔmɛi koni nine ashɛ Biblia lɛ nɔ yɛ jeŋ fɛɛ. (Mateo 13:47, 48; 24:14) Biblia shishitsɔ̃ɔlɔi kɛ efeelɔi ni sheee gbeyei lɛ kɛ nɔ fɛɛ nɔ wo oshara mli koni wɔnine ashɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ—mumɔŋ la jɛɛhe kome pɛ ni yɔɔ jeŋ ni ejeŋba ewo duŋ mli lɛ nɔ. Eba akɛ, amɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ aaatsirɛ bo koni okane Wiemɔ lɛ, ni ohi shi yɛ naa, ni otsɔ nakai yiŋtsɔmɔ ni amɛjie lɛ kpo amɛtsɔɔ lɛ nɔŋŋ nɔ okɛ mɛi krokomɛi agba he sane. Hɛɛ, okɛ Biblia ni anyɛɔ akɛ he fɔɔ nɔ ni onine eshɛ nɔ lɛ atsu nii gbi fɛɛ gbi koni ona he sɛɛ!—Yesaia 40:6-8.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Kwɛmɔ saneyitso ni ji “Rescuing the Codex Sinaiticus” ni yɔɔ October 15, 1988 Blɔfo Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 12]
Shweremɔ yɛ Biblia Shishitsɔ̃ɔmɔ Mli
(Kɛ́ ootao ona bɔ ni saji nɛɛ ji diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ kwɛmɔ wolo lɛ mli)
Wiemɔi
Ayibɔ
1 Yudafoi je Hebri Ŋmalɛi lɛ ashishitsɔ̃ɔmɔ kɛmiiya Hela mli
lɛ shishi c. afi 280 D.Ŋ.B.
12 Jerome gbe Latin Vulgate lɛ naa c. 400 Ŋ.B.
35 Gutenberg gbe klɛŋklɛŋ Biblia ni akala lɛ naa c. 1455
81 Ato Britania kɛ Maŋsɛɛ Biblia Asafo shishi afi 1804
Wiemɔi Ayibɔ yɛ Afi Fɛɛ Afi Mli
522
1900
600
700
800
900
1,049
1950
1,100
1,200
1,300
1,471
1970
2,123
1996
2,200
2,300
2,400
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Jɛɛhei: Christianity Today, United Bible Society
[He ni Sane ni yɔɔ baafa 9 lɛ Jɛ]
Mountain High Maps® Copyright © 1995 Digital Wisdom, Inc.
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]
Afimɔ Judson ni agbala lɛ kɛtee
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Ejɛ wolo Judson the Hero of Burma, ni Jesse Page ŋma lɛ mli
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]
Tischendorf baa wolokpo ni akɛ niji ŋmala ni he hiaa waa lɛ eko ni yɔɔ mɔ-kome-shihilɔi ashia ni yɔɔ Sinai Gɔŋ lɛ jɔɔ mli lɛ yi
[He ni Sane lɛ Jɛ]
Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.