Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w98 9/15 bf. 8-9
  • Maŋtsɛ Najiaŋyelɔ Henɔwolɔ ko Laaje Maŋtsɛyeli Ko

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Maŋtsɛ Najiaŋyelɔ Henɔwolɔ ko Laaje Maŋtsɛyeli Ko
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Maŋtsɛ Najiaŋyelɔ loo Maŋtsɛ?
  • Maŋtsɛ Najiaŋyelɔ Henɔwolɔ ni Ná Hekɛnɔfɔɔ Fe Nine
  • Belshazar​—Mɔ ni Baaye Maŋtsɛ aloo Maŋtsɛ Ni?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1986
  • Wiemɔi Ejwɛ Ni Tsake Je Lɛ
    Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
  • Ani Ole?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2020
  • Daniel—Wolo Ni Aaka Akwɛ
    Bó Daniel Gbalɛ lɛ Toi!
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1998
w98 9/15 bf. 8-9

Maŋtsɛ Najiaŋyelɔ Henɔwolɔ ko Laaje Maŋtsɛyeli Ko

GBALƆ Daniel ŋma akɛ: “Maŋtsɛ Belshazar ŋmɛ enukpai lɛ ateŋ mɛi akpe okpɔlɔ kpeteŋkpele, ni enu wein yɛ mɛi akpe nɛɛ hiɛ.” Shi kɛlɛ, beni ayeɔ nii lɛ yɛ okpɔlɔŋmɛɛ kpeteŋkpele lɛ shishi lɛ, maŋtsɛ lɛ “hiɛ tsake, ni ejwɛŋmɔi hao lɛ, ni ehe talɔi lɛ amli gbɔjɔ, ni enakutsei tswiatswia amɛhe.” Dani nyɔɔŋ lɛ aaaho lɛ, “agbe Kaldeabii amaŋtsɛ Belshazar lɛ. Ni Dario, Medianyo lɛ, ŋɔ maŋtsɛyeli lɛ.”—Daniel 5:1, 6, 30; 6:1.

Namɔ ji Belshazar? Te fee tɛŋŋ ni abatsɛ lɛ akɛ “Kaldeabii amaŋtsɛ” lɛ? Mɛni diɛŋtsɛ ji egbɛhe yɛ Babilon Maŋtsɛyeli lɛ mli? Mɛɛ gbɛ nɔ elaaje maŋtsɛyeli lɛ yɛ?

Maŋtsɛ Najiaŋyelɔ loo Maŋtsɛ?

Daniel tsɛɔ Nebukadnezar akɛ Belshazar tsɛ. (Daniel 5:2, 11, 18, 22) Shi kɛlɛ, jeee nakai ji bɔ ni nɛkɛ wekukpaa nɛɛ ji diɛŋtsɛ. Wolo ni ji Nabonidus and Belshazzar, ni Raymond P. Dougherty ŋma lɛ susuɔ akɛ ekolɛ, Nebukadnezar ji enii ni Nitocris ji enyɛ. Eeenyɛ efee hu akɛ, ekolɛ akɛni eji maŋtsɛ sɛɛyelɔ hewɔ lɛ, Nebukadnezar ji “tsɛ” kɛkɛ kɛha Belshazar yɛ maŋtsɛyeli lɛ gbɛfaŋ. (Okɛto 1 Mose 28:10, 13 he.) Yɛ fɛɛ mli lɛ, blema tao nɔ niŋmaai ni yɔɔ blema tɛ taoi koklobii babaoo ni ana yɛ Iraq wuoyigbɛ yɛ afii ohai 19 lɛ tsɛ Belshazar akɛ Nabonidus, Babilon maŋtsɛ lɛ bi nukpa.

Akɛni sane ni yɔɔ Daniel yitso 5 lɛ wieɔ nɔ ni ba yɛ gbi gbɛkɛ ni Babilon gbee shi yɛ 539 D.Ŋ.B. lɛ hewɔ lɛ, egbaa bɔ ni fee ni Belshazar baná odehei ahegbɛ lɛ. Shi shitsaa kɛha blema nibii ataomɔ jɛɛhei kɛ susumɔi komɛi ni kɔɔ wekukpaa ni kã Nabonidus kɛ Belshazar he lɛ haa. Alan Millard, ni ji shitsaa kɛ blema nibii ataomɔ he nilelɔ kɛ Sembii awiemɔ lɛ ŋmalɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Babilonbii aniŋmaai lɛ jieɔ lɛ kpo akɛ Nabonidus ji nɔyelɔ ko ni nifeemɔ bɛ pɛpɛɛpɛ.” Millard kɛfata he akɛ: “Yɛ be mli ni ekpooo Babilon nyɔŋmɔi lɛ, . . . egbala ejwɛŋmɔ kɛtee nyɔɔŋtsere nyɔŋmɔ ni yɔɔ maŋtiasei krokomɛi enyɔ, ni ji Ur kɛ Harran lɛ nɔ waa diɛŋtsɛ. Yɛ afii babaoo ni ekɛye nɔ lɛ mli lɛ, Nabonidus ehiii shi po yɛ Babilon; yɛ no najiaŋ lɛ, ehi shi yɛ Teima [loo, Tema] ŋa kpataa ni yɔɔ shɔŋŋ lɛ nɔ yɛ Arabia kooyigbɛ.” Eka shi faŋŋ akɛ, Nabonidus kɛ enɔyeli mli be lɛ babaoo hi shi yɛ Babilon maŋ wulu lɛ sɛɛ he ko shɔŋŋ. Yɛ esɛɛ lɛ, akɛ nɔyeli hegbɛ ha Belshazar.

Beni etsɔɔ Belshazar gbɛhe diɛŋtsɛ lɛ mli babaoo lɛ, blema tao nɔ niŋmaa ni atsɛ lɛ akɛ, “Verse Account of Nabonidus” lɛ wieɔ akɛ: “Lɛ [Nabonidus] tuu ‘Nsara’ lɛ ewo ebi (nuu) nukpa, ni ji kromɔbi lɛ dɛŋ, ekɛ tabilɔi ni yɔɔ maŋ lɛ mli he fɛɛ he ewo (efamɔ) shishi. Eha lɛ (nɔ fɛɛ nɔ) nɔ hewalɛ, ni [etuu] maŋtsɛyeli lɛ ewo edɛŋ.” No hewɔ lɛ, Belshazar ji maŋtsɛ najiaŋyelɔ.

Shi kɛlɛ, ani abaanyɛ abu maŋtsɛ najiaŋyelɔ akɛ maŋtsɛ? Blema nɔyelɔ amaga ko ni ana yɛ Syria kooyigbɛ yɛ afi 1970 afii lɛ amli lɛ tsɔɔ akɛ ejeee nɔ ni aleee akɛ aaatsɛ nɔyelɔ ko akɛ maŋtsɛ, yɛ be mli ni kɛ́ awie yɛ faŋŋ mli lɛ eyɛ sabala ni baa shi. Amaga lɛ ji nɔyelɔ Gozan ni aŋma yɛ Ashur kɛ Aram wiemɔ mli. Ashur niŋmaa lɛ tsɛ nuu lɛ akɛ Gozan amralo, shi Aram niŋmaa ni ekɛnyiɛɔ pɛpɛɛpɛ lɛ tsɛ lɛ akɛ maŋtsɛ. No hewɔ lɛ, ebafeŋ nɔ ko ni bako dã kɛha Belshazar akɛ aaatsɛ lɛ akɛ lumɔ ni abu lɛ akekre yɛ Babilon nɔyeli niŋmaai amli lɛ yɛ be mli ni atsɛ lɛ akɛ maŋtsɛ yɛ Daniel niŋmaa mli yɛ Aram wiemɔ mli lɛ.

Gbɛjianɔ ni ato kɛha nɔyeli ekomefeemɔ ni kã Nabonidus kɛ Belshazar teŋ lɛ tee nɔ kɛyabote Babilon Maŋtsɛyeli lɛ naagbee gbii lɛ amli. No hewɔ lɛ, yɛ gbi gbɛkɛ ni Babilon gbee shi lɛ mli lɛ, Belshazar kɛɛ ebaaha Daniel afee maŋtsɛyeli lɛ mli nɔyelɔ ni ji etɛ, shi jeee enyɔ.—Daniel 5:16.

Maŋtsɛ Najiaŋyelɔ Henɔwolɔ ni Ná Hekɛnɔfɔɔ Fe Nine

Belshazar nɔyeli lɛ mli naagbee nifeemɔi lɛ tsɔɔ akɛ lumɔ lɛ ná hekɛnɔfɔɔ fe nine kɛ henɔwomɔ. Beni enɔyeli lɛ ba naagbee yɛ October 5, 539 D.Ŋ.B. lɛ, aŋɔ Nabonidus nom kɛtee Borsippa, yɛ be mli ni Mediabii kɛ Persiabii atabilɔi lɛ eye enɔ kunim lɛ. Awo Babilon diɛŋtsɛ he ka. Shi Belshazar nu he akɛ eyɛ shweshweeshwe yɛ maŋtiase ni gbogbo ni ti ebɔle lɛ lɛ he aahu akɛ yɛ nakai gbi gbɛkɛ lɛ “eŋmɛ enukpai lɛ ateŋ mɛi akpe okpɔlɔ kpeteŋkpele.” Herodotus, Hela yinɔsaneŋmalɔ ni hi shi yɛ afii ohai enumɔ D.Ŋ.B. lɛ kɛɛ akɛ yɛ maŋtiase lɛ mli lɛ, gbɔmɛi lɛ “miijo yɛ no be lɛ mli, ni amɛmiiná amɛhewɔ miishɛɛ.”

Shi kɛlɛ, yɛ Babilon gbogboi lɛ asɛɛ lɛ, Mediabii kɛ Persiabii asraafoi lɛ tsu nii kɛ ekãa. Yɛ Koresh gbɛtsɔɔmɔ shishi lɛ, amɛgba Eufrate Faa ni hoɔ kɛtsɔɔ maŋtiase lɛ mli kɛtsɔ afã. Esraafoi lɛ fee klalo akɛ amɛbaatsɔ faa lɛ mli kɛ́ nu lɛ mlikwɔlɛ bashi bɔ ni sa nɔŋŋ. Amɛbaakɔ hei ni ema enaa shi lɛ, ni amɛbaabote maŋtiase lɛ mli kɛtsɔ akɔɔbele shinaai ni agbele afɔ̃ ni hɔlɔ gbogboi lɛ amli yɛ faa lɛ hiɛ lɛ mli.

Eji Belshazar yɔse nɔ ni yaa nɔ yɛ maŋtiase lɛ sɛɛ kulɛ, ebaanyɛ eŋa akɔɔbele shinaai lɛ, ni ebaaha ehii ni yɔɔ ekãa lɛ ayadamɔ gbogboi lɛ anɔ yɛ fai lɛ atoi, ni amɛ mɔmɔ henyɛlɔi lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, Belshazar anyagbafeelɔ lɛ, ni wein etɔ lɛ dãa lɛ bi koni akɛ kpuji ni ayaloo kɛjɛ Yehowa sɔlemɔtsu lɛ mli lɛ aba. Kɛkɛ ni lɛ, egbɔi lɛ, eŋamɛi lɛ, kɛ ehemɛi kɛ kpuji lɛ nu nii kɛgbe he guɔ yɛ be mli ni amɛjieɔ Babilon nyɔŋmɔi lɛ ayi lɛ. Amrɔ nɔŋŋ lɛ, nine ko pue yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ ni ebɔi niŋmaa yɛ maŋtsɛ mɔɔ lɛ gbogboi lɛ ahe. Akɛni etsui efa hewɔ lɛ, Belshazar tsɛ enilelɔi lɛ koni amɛbatsɔɔ nakai shɛɛ sane lɛ shishi. Shi “amɛnyɛɛɛ ŋmalɛ lɛ amɛkane loo ni amɛaatsɔɔ maŋtsɛ lɛ shishi.” Naagbee lɛ “ayaŋɔ” Daniel “kɛba maŋtsɛ lɛ hiɛ.” Yɛ ŋwɛi mumɔ tsirɛmɔ naa lɛ, Yehowa gbalɔ ni yɔɔ ekãa lɛ jie shɛɛ sane ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ shishinumɔ kpo etsɔɔ, ni etsɔɔ akɛ Babilon baagbee shi yɛ Mediabii kɛ Persiabii lɛ ahiɛ.—Daniel 5:2-28.

Mediabii lɛ kɛ Persiabii lɛ ye maŋtiase lɛ nɔ kunim yɛ gbɛ ni waaa kwraa nɔ, ni je tsɛreee Belshazar nɔ. Yɛ egbele kɛ ekolɛ, nibii ahe ni Nabonidus ŋmɛɛ he eha Koresh lɛ hewɔ lɛ, Babilon Maŋtsɛyeli lɛ ba naagbee.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Daniel tsɔɔ shɛɛ sane ni kɔɔ hiɛkpatamɔ he lɛ mli eha Babilon Maŋtsɛyeli lɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje