Wɔ Jwetri Lɛ Yɛ Sũ Nii Amli
“Wɔhiɛ nɛkɛ jwetri nɛɛ yɛ sũ nii amli—koni hewalɛ ni fá kɛteke nɔ afee Nyɔŋmɔ nɔ̃ ni jeee wɔnɔ̃.” —2 KORINTOBII 4:7.
1. Te esa akɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ awo wɔ hewalɛ aha tɛŋŋ?
BENI Yehowa shɔ̃ɔ lɛ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ, Yesu diɛŋtsɛ ná adesai agbɔjɔmɔi lɛ amli niiashikpamɔ. Kwɛ bɔ ni esa akɛ emuuyeli mlihiɛmɔ he nɔkwɛmɔnɔ ni efee lɛ awo wɔ hewalɛ aha! Bɔfo lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Ejaakɛ enɛ nɔŋŋ hewɔ atsɛ nyɛ, ejaakɛ Kristo hu na amanehulu eha nyɛ ni ekɛto okadi efɔ̃ shi eha nyɛ, koni nyɛnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ.” (1 Petro 2:21) Yesu ye je lɛ nɔ kunim kɛtsɔ ehe shi ni eba kɛha nakai shɔ̃ɔ lɛ nɔ. Ewo ebɔfoi lɛ hu ekãa ní amɛfee kunimyelɔi. (Bɔfoi lɛ Asaji 4:13, 31; 9:27, 28; 14:3; 19:8) Ni kwɛ hewalɛwoo kpele diɛŋtsɛ ni ekɛha yɛ naagbee wiemɔ ni ekɛ amɛ wie lɛ mli! Ejaje faŋŋ akɛ: “Mikɛɛ nyɛ nii nɛɛ, koni nyɛwo nyɛtsui yɛ mimli. Je lɛŋ lɛ, hejaramɔ nyɛnáa, shi kɛlɛ nyɛtsui anyɔa nyɛmli: miye je lɛ nɔ kunim.”—Yohane 16:33.
2. Kɛ́ akɛto je lɛ shwilamɔ lɛ he lɛ, mɛɛ la kpɛmɔ ko wɔyɔɔ?
2 Nakai nɔŋŋ hu, beni etsɔɔ srɔtofeemɔ ni yɔɔ shwilamɔ ni “je nɛŋ nyɔŋmɔ lɛ” kɛba lɛ kɛ “anunyam sanekpakpa lɛ la ni tsoɔ” lɛ teŋ lɛ sɛɛ lɛ, bɔfo Paulo wie wɔ sɔɔmɔ nitsumɔ ni jara wa lɛ he akɛ: “Wɔhiɛ nɛkɛ jwetri nɛɛ yɛ sũ nii amli—koni hewalɛ ni fá kɛteke nɔ afee Nyɔŋmɔ nɔ̃ ni jeee wɔnɔ̃—afifiaa wɔ yɛ he fɛɛ he, shi kɛlɛ wɔtsui esuuu; wɔfeɔ yeyeeye, shi kɛlɛ wɔnijiaŋ ejeko wui; awaa wɔ yi, shi kɛlɛ akwako wɔ; atswiaa wɔ shi, shi kɛlɛ wɔpleneeko.” (2 Korintobii 4:4, 7-9) Eyɛ mli akɛ wɔji “sũ nii” ni he waaa moŋ, shi Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ lɛ eshɔ̃ wɔ bɔ ni wɔbaanyɛ wɔye Satan je lɛ nɔ kunim kwraa kɛmɔ shi.—Romabii 8:35-39; 1 Korintobii 15:57.
Nishɔ̃ɔ yɛ Blema Israel
3. Te Yesaia tsɔɔ Yudafoi amaŋ lɛ shɔ̃ɔ lɛ mli eha tɛŋŋ?
3 Jeee aŋkroaŋkroi pɛ Yehowa shɔ̃ɔ, shi moŋ jeŋmaji muji hu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni blema Israel ba ehe shi eha Yehowa koni eshɔ̃ lɛ lɛ, maŋ lɛ shwere. Shi yɛ naagbee lɛ, ewaje ehe kɛyanyiɛ toigbele gbɛ nɔ. Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, Israel Shɔ̃lɔ lɛ kɛ “kpóo” ba enɔ. (Yesaia 45:9) Yɛ afii ohai kpaanyɔ D.Ŋ.B. lɛ, Yesaia kɛ Yehowa wie Israel eshafeemɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ he, ni ekɛɛ: “Yehowa, bo ji wɔtsɛ: wɔ lɛ, sũ ji wɔ, ni bo ji wɔshɔ̃lɔ, ni oninenaa nitsumɔ ji wɔ fɛɛ. . . . Afite wɔnibii fɛfɛji lɛ fɛɛ.” (Yesaia 64:7-10) Ashɔ̃ Israel akɛ shɔ̃ɔ nii ni sa kɛha hiɛkpatamɔ pɛ.
4. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ ko aha Yeremia fee etsɔɔ?
4 Afii oha sɛɛ, beni akɔntaabuu gbi lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, Yehowa kɛɛ Yeremia akɛ ewó sũ kpulu ko, ní efata Yerusalem onukpai lɛ ekomɛi ahe kɛya Hinom Jɔɔ lɛ mli, ni ekɛ famɔ ha lɛ akɛ: “Ojwa kpulu lɛ yɛ hii lɛ ni kɛo yaa lɛ ahiɛ, ní okɛɛ amɛ akɛ: Bɔ ni Yehowa Zebaot kɛɛ nɛ: Nɛkɛ nɔŋŋ majwa nɛkɛ maŋbii nɛɛ kɛ nɛkɛ maŋ nɛɛ, taakɛ bɔ ni ajwaa gbɛshɔ̃lɔ gbɛ́ ní ehiii tsaramɔ dɔŋŋ lɛ.”—Yeremia 19:10, 11.
5. Te Yehowa kojomɔ ni ekɛba Israel nɔ lɛ mli wa ha tɛŋŋ?
5 Yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ, Nebukadnezar kpata Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ kwraa, ni eŋɔ Yudafoi ni yi ná wala lɛ nom kɛtee Babilon. Shi beni amɛye afii 70 yɛ nomŋɔɔ mli lɛ sɛɛ lɛ, Yudafoi ní shwa amɛhe lɛ nyɛ amɛku amɛsɛɛ ni amɛbasaa amɛma Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ ekoŋŋ. (Yeremia 25:11) Shi kɛlɛ, beni shɛɔ Ŋ.B. klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, no mli lɛ maŋ lɛ ekwá Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ ekoŋŋ, ni yɛ naagbee lɛ, eba shi kwraa kɛbote efɔŋ ni fe fɛɛ, ni ji Nyɔŋmɔ Bi lɛ ní egbe lɛ lɛ mli. Yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ Roma Jeŋ Hewalɛ lɛ tsu nii akɛ eblafo ni ekɛbɛɛ Yudafoi anibii agbɛjianɔtoo lɛ kɛtee, ni ekpata Yerusalem kɛ esɔlemɔtsu lɛ hiɛ kwraa. Yehowa kɛ enine eshɔ̃ŋ Israel maŋ lɛ ákɛ nɔ̃ “krɔŋkrɔŋ ni yɔɔ fɛo” dɔŋŋ kɔkɔɔkɔ.a
Mumɔŋ Maŋ ko Shɔ̃ɔ
6, 7. (a) Te Paulo wie mumɔŋ Israel shɔ̃ɔ lɛ he eha tɛŋŋ? (b) Enyiɛ ji ‘mɔbɔnalɛ nii’ lɛ fɛɛ ayifalɛ, ni te ahala emli bii lɛ aha tɛŋŋ?
6 Ashɔ̃ Yudafoi ni kpɛlɛ Yesu nɔ lɛ ákɛ maŋ hee, ‘Nyɔŋmɔ mumɔŋ Israel’ lɛ shishitoo bii. (Galatabii 6:16) Belɛ, Paulo wiemɔi lɛ sa jogbaŋŋ, akɛ: “Aloo gbɛshɔ̃lɔ bɛ hegbɛ yɛ sũ lɛ nɔ, akɛ ekɛ sũ ní akpɔtɔ kome lɛ nɔŋŋ eko aaashɔ̃ nɔ ko ni hiɛ yɔɔ nyam, ni ekɛ eko hu aaashɔ̃ nɔ ko ni hiɛ bɛ nyam? . . . Nyɔŋmɔ miisumɔ akɛ ejie emlifu kpo etsɔɔ ní eha ale ehe ni wa lɛ, ni kɛlɛ eŋmɛɔ eyi shi babaoo ehiɛɔ mlifu nii ni sa fitemɔ lɛ; ni asaŋ . . . ehaa aleɔ enunyam falɛ lɛ hu yɛ emɔbɔnalɛ nii ni asaa ato aha anunyam lɛ anɔ.”—Romabii 9:21-23.
7 Sɛɛ mli lɛ, Yesu ní atee lɛ shi lɛ ha ale akɛ nɛkɛ ‘mɔbɔnalɛ nii’ nɛɛ ayifalɛ baafee mɛi 144,000. (Kpojiemɔ 7:4; 14:1) Akɛni heloonaa Israel haaa nakai yibɔ muu lɛ fɛɛ hewɔ lɛ, Yehowa kpã emɔbɔnalɛ lɛ mli eha jeŋmajiaŋbii lɛ. (Romabii 11:25, 26) Kristofoi asafo hee lɛ mli balɛɛ oyayaayai. Beni shɛɔ afii 30 sɛɛ lɛ, no mli lɛ ‘aashiɛ sanekpakpa lɛ aatsɔɔ bɔɔnii fɛɛ ni yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ.’ (Kolosebii 1:23) Enɛ ha ehe bahia ní akɛ asafoi babaoo ni yɔɔ maji srɔtoi amli, ní egbɛ eshwã lɛ fɛɛ awo nɔkwɛmɔ kpakpa shishi.
8. Namɛi fata klɛŋklɛŋ nɔyeli kuu lɛ he, ni te kuu nɛɛ mli balɛɛ eha tɛŋŋ?
8 Yesu esaa bɔfoi 12 eto momo koni amɛtsɔmɔ klɛŋklɛŋ nɔyeli kuu, ni etsɔse amɛ kɛ mɛi krokomɛi hu kɛha sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. (Luka 8:1; 9:1, 2; 10:1, 2) Yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ, ato Kristofoi asafo lɛ shishi, ni yɛ be ni sa mli lɛ, alɛɛ enɔyeli kuu lɛ mli ni akɛ “bɔfoi lɛ kɛ onukpai lɛ ni yɔɔ Yerusalem lɛ” bafata he. Eyɛ mli akɛ ejeee bɔfo moŋ, shi etamɔ nɔ ni Yesu nyɛmi nuu Yakobo sɔmɔ akɛ sɛinɔtalɔ yɛ be kakadaŋŋ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 12:17; 15:2, 6, 13; 21:18) Taakɛ yinɔsaneŋmalɔ Eusebius tsɔɔ mli lɛ, bɔfoi lɛ batsɔmɔ mɛi krɛdɛɛi ní awaa amɛ yi, ni agbɛ amɛ ashwã shikpɔji krokomɛi anɔ. Enɛ hewɔ lɛ atsake nɔyeli kuu lɛ mli bii lɛ yɛ shihilɛ ni ba lɛ hewɔ.
9. Mɛɛ nifeemɔ ko ni yɔɔ dɔlɛ Yesu gba efɔ̃ shi akɛ ebaaba?
9 Kɛbaa klɛŋklɛŋ afii oha lɛ naagbee gbɛ lɛ, ‘henyɛlɔ Abonsam’ bɔi ‘jwɛi dumɔ’ yɛ “ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ” gboshiniyelɔi ni tamɔ ŋmãa lɛ ateŋ. Yesu egba efɔ̃ shi momo akɛ abaaŋmɛ nɛkɛ nifeemɔ ni yɔɔ dɔlɛ nɛɛ gbɛ aahu kɛyashi nikpamɔ be lɛ mli, yɛ “je nɛŋ naagbee lɛ.” Nakai beaŋ lɛ, ‘jalɔi lɛ aaakpɛ́ tamɔ hulu yɛ amɛ-Tsɛ maŋtsɛyeli lɛ mli’ ekoŋŋ. (Mateo 13:24, 25, 37-43) Mɛɛ be nakai be lɛ baashɛ?
Nyɔŋmɔ Israel lɛ Shɔ̃ɔ Ŋmɛnɛ
10, 11. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ Israel shɔ̃ɔ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ tsɔ eje shishi? (b) Mɛɛ tsɔɔmɔi ní teɔ shi woɔ amɛhe ana yɛ Kristendom kɛ agbɛnɛ, yɛ Biblia Kaselɔi ni yɔɔ ekãa lɛ ateŋ?
10 Yɛ afi 1870 lɛ, Charles Taze Russell to Biblia kasemɔ kuu ko shishi yɛ Pittsburgh, yɛ Pennsylvania, U.S.A. Yɛ afi 1879 lɛ, eje wolo tɛtrɛɛ ni ale lɛ ŋmɛnɛ akɛ Buu-Mɔɔ lɛ kalamɔ shishi yɛ daa nyɔɔŋ nɔ. Etsɛɛɛ kɛkɛ ni Biblia Kaselɔi, taakɛ abale amɛ lɛ, yɔse akɛ Kristendom ekpɛlɛ wɔŋjalɔi atsɔɔmɔi ní damɔɔɔ Ŋmalɛ nɔ, tamɔ susuma ni gbooo, hɛl la, hetsuumɔhe, Triniti nyɔŋmɔ, kɛ abifabii abaptisimɔ nɔ.
11 Shi, nɔ ni he hiaa waa ji akɛ, mɛi ni sumɔɔ Biblia mli anɔkwale nɛɛ saa amɛkɛ Biblia mli tsɔɔmɔi ni he hiaa titri, tamɔ kpɔmɔ kɛtsɔ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ, kɛ gbohiiashitee kɛmiiya naanɔ wala mli yɛ toiŋjɔlɛ paradeiso shikpɔŋ nɔ yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ ba ekoŋŋ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, ama Yehowa Nyɔŋmɔ bembuu akɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Nuntsɔ Maŋtsɛ ní etsɛŋ ni ebaaba lɛ nɔ mi. Biblia Kaselɔi lɛ hé amɛye akɛ etsɛŋ ni abaaha Nuntsɔ lɛ Sɔlemɔ lɛ hetoo, akɛ: “Wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi, ha ogbɛi lɛ he atse. Ha omaŋtsɛyeli lɛ aba. Ha afee osuɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ nɔ hu, taakɛ afeɔ yɛ ŋwɛi lɛ.” (Mateo 6:9, 10, NW) No mli lɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ miishɔ̃ amɛ kɛmiifee amɛ jeŋ muu asafo ni ji Kristofoi ní sumɔɔ toiŋjɔlɛ.
12. Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia Kaselɔi lɛ tsɔ amɛbayɔse be ko ni he hiaa?
12 Daniel yitso 4 lɛ kɛ gbalɛi krokomɛi ahesusumɔ jogbaŋŋ ha Biblia Kaselɔi lɛ hé amɛye akɛ ba ni Yesu eba akɛ Mesia Maŋtsɛ lɛ ebɛŋkɛ kpaakpa. Amɛyɔse akɛ afi 1914 baafee be ni ato akɛ “jeŋmaji abe lɛ” aba naagbee. (Luka 21:24; Ezekiel 21:26, 27) Biblia Kaselɔi lɛ lɛɛ amɛnitsumɔ lɛ mli oyayaayai, ni amɛto Biblia klas srɔtoi (ní atsɛ amɛ asafoi yɛ sɛɛ mli lɛ) ashishi yɛ United States fɛɛ. Beni nakai afii oha lɛ baa naagbee lɛ, no mli lɛ amɛ Biblia mli tsɔsemɔ nitsumɔ lɛ mli elɛɛ kɛmiibote Europa kɛ Australasia. Gbɛjianɔtoo kpakpa he bahia.
13. Mɛɛ mla naa shidaamɔ Biblia Kaselɔi lɛ baná, ni mɛɛ sɔɔmɔ ni sa kadimɔ waa Asafo lɛ klɛŋklɛŋ sɛinɔtalɔ lɛ kɛha?
13 Bɔni afee eha Biblia Kaselɔi lɛ mla naa shidaamɔ lɛ, akɛ Zion’s Watch Tower Tract Society lɛ wo mla shishi yɛ afi 1884 yɛ United States, ni nitsumɔ lɛ yitso hi Pittsburgh, yɛ Pennsylvania. Enitsumɔ nɔkwɛlɔi lɛ sɔmɔ akɛ Nɔyeli Kuu lɛ diɛŋtsɛ, ni amɛkwɛɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ nɔ. Asafo lɛ klɛŋklɛŋ sɛinɔtalɔ, Charles T. Russell, ŋmala wolokpoi ekpaa ni ji Studies in the Scriptures ni efã gbɛ ni eyashiɛ yɛ hei babaoo. Ekɛ shika babaoo ni ebua naa dani eje e-Biblia kasemɔ lɛ shishi lɛ hu ke jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ. Yɛ afi 1916, beni awuɔ Ta Kpeteŋkpele lɛ yɛ Europa lɛ, Nyɛminuu Russell ni etɔ lɛ waa lɛ gbo yɛ shiɛmɔ he gbɛfaa ko mli. Ekɛ nɔ fɛɛ nɔ ni eyɔɔ lɛ ha kɛha Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he odaseyeli lɛ mlilɛɛmɔ.
14. Te J. F. Rutherford ‘wu ta kpakpa lɛ’ eha tɛŋŋ? (2 Timoteo 4:7)
14 Joseph F. Rutherford, ní tsu nii akɛ kojolɔ yɛ be kukuoo mli yɛ Missouri lɛ batsɔ sɛinɔtalɔ ni nyiɛ sɛɛ. Yɛ ekãa ni ekɛfã Biblia mli anɔkwale lɛ he lɛ hewɔ lɛ, Kristendom osɔfoi lɛ kɛ maŋkwralɔi lɛ fee ekome ni ‘amɛtsɔ mla nɔ amɛye sane fɔŋ.’ Yɛ June 21, 1918 lɛ, awo Nyɛminuu Rutherford kɛ Biblia Kaselɔi onukpai krokomɛi kpawo tsuŋ, kɛ afii 10 loo 20 tsuŋwoi babaoo ni tsara nɔ shii abɔ. Biblia Kaselɔi lɛ kɛ amɛ wuu yɛ mla naa. (Lala 94:20; Filipibii 1:7) Beni akwɛ amɛsane lɛ mli ekoŋŋ lɛ, aŋmɛɛ amɛhe yɛ March 26, 1919, ni yɛ sɛɛ mli lɛ, ajie amale naafolɔmɔ ni ji maŋjwaa ní akɛshi amɛ lɛ kwraa.b Nɛkɛ niiashikpamɔ nɛɛ ha amɛbatsɔmɔ anɔkwale lɛ hefãlɔi ni yɔɔ ekãa. Kɛtsɔ Yehowa yelikɛbuamɔ nɔ lɛ, amɛtsɔ gbɛ fɛɛ gbɛ ni amɛaanyɛ nɔ koni amɛye kunim yɛ mumɔŋ ta ni amɛwuɔ koni amɛshiɛ sanekpakpa lɛ, yɛ shitee-kɛ-woo ní Babilon Kpeteŋkpele lɛ kɛbaa lɛ fɛɛ sɛɛ. Átee nɔ awuu nakai ta lɛ aahu kɛbashi afi 1999 nɛɛ mli.—Okɛto Mateo, yitso 23; Yohane 8:38-47 he.
15. Mɛni hewɔ afi 1931 he hiaa yɛ yinɔsane mli lɛ?
15 Yɛ afi 1920 kɛ afi 1930 afii lɛ amli lɛ, atee nɔ ashɔ̃ Nyɔŋmɔ Israel ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ gbɛtsɔɔmɔ shishi. Gbalɛ mli la ni jɛ Ŋmalɛi lɛ amli kpɛ́ kɛje kpo, ni ewo Yehowa hiɛ nyam ni egbala jwɛŋmɔ kɛtee Yesu Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ. Yɛ afi 1931 lɛ, Biblia Kaselɔi lɛ amli fili amɛ akɛ amɛaaŋɔ gbɛi hee, ni ji Yehowa Odasefoi.—Yesaia 43:10-12; Mateo 6:9, 10; 24:14.
16. kɛ akrabatsa ni yɔɔ baafa 19 lɛ. Mɛɛ be mɛi 144,000 lɛ ayibɔ lɛ fɛɛ shɛ, ni mɛɛ odaseyeli yɔɔ yɛ enɛ he?
16 Yɛ afi 1930 afii lɛ amli lɛ, ebafee faŋŋ akɛ aná “mɛi ni atsɛ́ kɛ mɛi ni ahala kɛ mɛi ni heɔ yeɔ,” mɛi 144,000 lɛ ayibɔ lɛ fɛɛ. (Kpojiemɔ 17:14; kwɛmɔ akrabatsa ni yɔɔ baafa 19 lɛ.) Wɔleee mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ayibɔ ni abua amɛnaa yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli kɛ yifalɛ ni abua naa kɛjɛ “jwɛi” lɛ amli yɛ Kristendom hemɔkɛyeli kwamɔ kpeteŋkpele ni ji duŋ be ni hé afii ohai abɔ lɛ hu mli. Shi yɛ afi 1935 mli lɛ, aná shiɛlɔi ayifalɛ ni ji 52,465 yɛ je lɛŋ fɛɛ, yɛ yifalɛ ni fe fɛɛ, ni ji 56,153 lɛ mli, ní tsɔɔ amɛ ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ kɛtsɔ Kaimɔ lɛ shishi nibii lɛ mli gbɛfaŋnɔ namɔ nɔ. Mɛni ato aha mɛi babaoo lolo ni kpaako abaabua amɛnaa lɛ?
“Naa, Asafo Babaoo”
17. Mɛɛ yinɔsane mli nifeemɔ ko ba yɛ afi 1935 mli?
17 Yɛ kpee wulu ko ni afee kɛjɛ May 30 kɛyashi June 3, 1935, yɛ Washington, D.C., U.S.A. lɛ shishi lɛ, Nyɛminuu Rutherford ha maŋshiɛmɔ ko ní sa kadimɔ waa, ni yitso ji “Gbɔmɛi Babaoo Lɛ.”c Nɛkɛ kuu, “ní mɔ ko mɔ ko nyɛŋ akane” nɛɛ, baaje kpo beni mɛi 144,000 ni ji mumɔŋ Israel lɛ naasɔomɔ kwraa lɛ baa naagbee lɛ. Mɛnɛɛmɛi hu baajie hemɔkɛyeli kpo yɛ Yesu, ni ji “toobi lɛ lá lɛ” hewalɛ ni akɛkpɔ̃ɔ mɔ lɛ mli, ni amɛkɛ jamɔ krɔŋŋ baaha yɛ Yehowa sɔlemɔtsu gbɛjianɔtoo kɛha jamɔ lɛ mli. Ákɛ kuu lɛ, “[amɛbaaje] amanehulu kpeteŋkpele lɛ mli” hiɛkalɔi, ni amɛnine baashɛ shikpɔŋ nɔ Paradeiso, he ni “gbele bɛ dɔŋŋ” lɛ nɔ. Yɛ afii babaoo ni ho dani afee nakai kpee wulu lɛ mli fɛɛ lɛ, no mli lɛ awieɔ kuu nɛɛ he ákɛ Yonadab bii lɛ.—Kpojiemɔ 7:9-17; 21:4; Yeremia 35:10.
18. Afi 1938 ji afi ni he hiaa waa yɛ mɛi gbɛi anɔ?
18 Afi 1938 bafee afi ni he hiaa waa yɛ kui enyɔ lɛ akadimɔ yɛ faŋŋ mli lɛ mli. The Watchtower ni je kpo yɛ March 15 kɛ April 1, 1938, lɛ ŋmala nikasemɔi ni hiɛ fãi enyɔ ni yitso ji “Esafoku Lɛ,” ni eha shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛhefatalɔi, asafo babaoo lɛ agbɛhei srɔtoi lɛ fee faŋŋ. Kɛkɛ ni nɔ ni je kpo yɛ June 1 kɛ June 15 lɛ wie saneyitsei kɛha nikasemɔ, ni yitso ji “Gbɛjianɔtoo,” ní damɔ Yesaia 60:17 lɛ nɔ lɛ he. Akɛɛ asafoi fɛɛ ní amɛbi Nɔyeli Kuu lɛ koni amɛhala amɛ asafoi lɛ amli nɔkwɛlɔi lɛ amɛha amɛ, ni enɛ feemɔ kɛ teokrase gbɛjianɔtoo ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ mli hiɛyaa ba. Asafoi lɛ fee nakai pɛpɛɛpɛ.
19. kɛ shishigbɛ niŋmaa. Mɛɛ anɔkwa saji maa nɔ mi akɛ tsɛmɔ ní atsɛ “tooi krokomɛi” lɛ fɛɛ lɛ etee nɔ aahu fe afii 60 ni eho nɛ?
19 Amaniɛbɔɔ ni je ko yɛ afi 1939 Yearbook of Jehovah’s Witnesses lɛ mli lɛ wie akɛ: “Kristo Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ amrɔ nɛɛ ayi faaa, ni amɛyifalɛ lɛ hu eyaŋ hiɛ dɔŋŋ kɔkɔɔkɔ. Atsɛɔ mɛnɛɛmɛi yɛ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ Zion, ni ji Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ seshibii lɛ mli ‘shwɛɛnii.’ (Kpoj. 12:17) Amrɔ nɛɛ Nuntsɔ lɛ miibua ‘etooi krokomɛi,’ ní baafee ‘gbɔmɛi babaoo’ lɛ anaa kɛmiiba emasɛi. (Yoh. 10:16) Mɛi ni abuaa amɛnaa amrɔ nɛɛ ji shwɛɛnii lɛ ahefatalɔi, ní kɛ shwɛɛnii lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii lɛ. Kɛjɛ be nɛɛ mli kɛyaa lɛ, mɛi ni feɔ ‘tooi krokomɛi’ lɛ ayifalɛ lɛ baaya hiɛ aahu kɛyashi abaabua ‘gbɔmɛi babaoo’ lɛ anaa agbe naa.” Ashɔ̃ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ koni amɛkwɛ asafo babaoo lɛ anaabuamɔ lɛ nɔ. Esa akɛ ashɔ̃ mɛnɛɛmɛi hu agbɛnɛ.d
20. Mɛɛ gbɛjianɔtoo mli tsakemɔi etee nɔ kɛjɛ afi 1942 mli kɛbaa?
20 Yɛ January 1942, beni Jeŋ Ta II mli ewa fe fɛɛ lɛ, Joseph Rutherford gbo ni Nathan Knorr baye esɛɛ akɛ sɛinɔtalɔ. Akɛ miishɛɛ kaiɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ ni ji etɛ lɛ waa yɛ teokrase skul srɔtoi ni eto shishi yɛ asafoi lɛ amli, kɛ Gilead Skul ní efee kɛha maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi atsɔsemɔ lɛ hewɔ. Etswa adafi yɛ Asafo lɛ daa afi kpee ni afee yɛ afi 1944 mli lɛ shishi akɛ aafee Asafo lɛ gbɛjianɔtoo lɛ ehee koni emlinyo ní aaaji lɛ akadamɔ heloonaa oniatsumɔ nɔ dɔŋŋ, shi moŋ édamɔ mumɔŋ shidaamɔ nɔ. Yɛ afii 30 ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, shiɛlɔi lɛ ayifalɛ tee hiɛ kɛjɛ 156,299 kɛyashɛ 2,179,256 yɛ jeŋ fɛɛ. Yɛ 1971-75 afii lɛ amli lɛ, gbɛjianɔtoo mli tsakemɔi krokomɛi ahe bahia. Mɔ kome ní sɔmɔɔ akɛ sɛinɔtalɔ lɛ nyɛɛɛ akwɛ Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ nɔ jogbaŋŋ kɛmɔ shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ. Alɛɛ Nɔyeli Kuu lɛ, ní tsakeɔ sɛinɔtalɔ yɛ be kɛ bei amli lɛ mli kɛyashɛ emlibii 18 ní afɔ amɛ mu, ni kɛbashi bianɛ lɛ, nɔ ni miihe ashɛ fã egbe amɛ shikpɔŋ nɔ nitsumɔ naa.
21. Mɛni eha asafoku bibioo lɛ mli bii lɛ efee mɛi ni sa kɛha Maŋtsɛyeli lɛ?
21 Ashɔ̃ asafoku bibioo lɛ ateŋ shwɛɛnii lɛ kɛtsɔ kaai ni amɛkɛkpe aahu afii nyɔŋmai abɔ lɛ anɔ. Amɛyɛ ekãa kɛ miishɛɛ diɛŋtsɛ, ejaakɛ amɛná ‘mumɔ lɛ odaseyeli’ yɛ gbɛ ni tɔmɔ bɛ mli nɔ. Yesu ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛ ji mɛi ni kɛ mi ehi shi yɛ mikaai lɛ amli; ni mi hu miito maŋtsɛyeli maha nyɛ taakɛ bɔ ni mitsɛ eto eha mi lɛ, koni nyɛye nii ni nyɛnu yɛ mikpɔlɔ lɛ he yɛ mimaŋtsɛyeli lɛ mli, ní nyɛtara sɛii anɔ ni nyɛkojo Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ.”—Romabii 8:16, 17; Luka 12:32; 22:28-30.
22, 23. Aashɔ̃ asafoku bibioo lɛ kɛ tooi krokomɛi lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
22 Yɛ be mli ni shwɛɛnii ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu, ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ayifalɛ baa shi lɛ, akɛ nɔ ni miihe ashɛ asafoi fɛɛ ni yɔɔ je lɛŋ lɛ anɔkwɛmɔ yɛ mumɔŋ wo asafo babaoo lɛ ateŋ hii ní edara yɛ mumɔŋ lɛ adɛŋ. Ni beni odasefoi ni afɔ amɛ mu, ní amɛdara yɛ afii amli lɛ ateŋ naagbee bii lɛ aaagbe amɛshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa lɛ, no mli lɛ atsɔse asafo babaoo lɛ mli lumɛi sa·rimʹ lɛ jogbaŋŋ koni amɛtsu nɔkwɛmɔ nitsumɔi ahe nii ákɛ lumɔ kuu lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.—Ezekiel 44:3; Yesaia 32:1.
23 Aaya nɔ aashɔ̃ asafoku bibioo lɛ kɛ tooi krokomɛi lɛ fɛɛ aafee amɛ shɔ̃ɔ nii ni hiɛ yɔɔ nyam. (Yohane 10:14-16) Kɛji wɔhiɛnɔkamɔ yɛ “ŋwɛi hee” lɛ mli jio, eyɛ “shikpɔŋ hee” lɛ mli jio, eba akɛ wɔkɛ wɔtsui muu fɛɛ baahere Yehowa ninefɔ̃ɔ lɛ nɔ, akɛ: “Nyɛnyáa ni nyɛmli afilia nyɛ kɛyaa naanɔ yɛ nii ni mibɔɔ lɛ ahewɔ; ejaakɛ naa, miibɔ [ŋwɛi] Yerusalem ní etsɔ mlifilimɔ, kɛ emli bii lɛ hu ní amɛtsɔ nyamɔ!” (Yesaia 65:17, 18) Eba akɛ wɔ adesai ni he waaa nɛɛ kɛ heshibaa aaasɔmɔ daa, koni “hewalɛ ni fa kɛteke nɔ”—Nyɔŋmɔ hewalɛ ni ji mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aya nɔ ashɔ̃ wɔ!—2 Korintobii 4:7; Yohane 16:13.
[Shishigbɛ niŋmai]
a Ha enɛ afee kɔkɔbɔɔ kɛha Kristendom sɛɛsɛɛyalɔ ní blema Israel fee ehe mfoniri lɛ akɛ, ebaaná kojomɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kɛjɛ Yehowa dɛŋ.—1 Petro 4:17, 18.
b Yɛ sɛɛ mli lɛ, awo Kojolɔ Manton, ni ji Roma Katoliknyo ni ekpɛlɛɛɛ ni adamɔ Biblia Kaselɔi lɛ asɛɛ koni ajie amɛ kɛjɛ tsuŋwoo lɛ mli lɛ diɛŋtsɛ hu tsuŋ, beni abu lɛ fɔ́ akɛ ehe nyɔɔŋnii lɛ.
c New World Translation of the Christian Greek Scriptures ní ajie lɛ kpo yɛ afi 1950 mli lɛ, kɛ “asafo babaoo” tsuɔ nii ákɛ Hela wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ shishitsɔɔmɔ ni hi jogbaŋŋ.
d Yɛ afi 1938 lɛ, mɛi ni tee Kaimɔ lɛ shishi yɛ jeŋ fɛɛ lɛ ayifalɛ ji 73,420, ni mɛi 39,225—ni ji mɛi fɛɛ ni tee lɛ oha mlijaa 53—ye okadi nibii lɛ eko. Beni shɛɔ afi 1998 lɛ, mɛi ni tee lɛ ayifalɛ etee hiɛ kɛyashɛ 13,896,312, ni mɛi 8,756 pɛ ye eko, ni kɛ́ aja mli lɛ, efeɔ nɔ ni shɛɛɛ mɔ 1 ni ye eko, kɛha asafoi 10 fɛɛ 10.
Ani Okaiɔ?
◻ Yesu ji wɔ Nɔkwɛmɔnɔ yɛ ehe shi ni eba eha e-Tsɛ ní shɔ̃ lɛ lɛ mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛɛ nishɔ̃ɔ ko tee nɔ yɛ blema Israel?
◻ Átee nɔ ashɔ̃ “Nyɔŋmɔ Israel” lɛ aahu kɛbashi ŋmɛnɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛɛ yiŋtoo hewɔ ashɔ̃ “tooi krokomɛi” lɛ?
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 18]
Aaya nɔ Aashɔ̃ Nii yɛ Kristendom
Associated Press wolo ko ní akɛmaje kɛjɛ Athens, yɛ Greece lɛ bɔ amaniɛ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ, yɛ Greek Ortodɔks Sɔlemɔ lɛ yitso ní ahala lɛ nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ lɛ he akɛ: “Kulɛ aakpa gbɛ akɛ efee toiŋjɔlɛ he bɔfo. Shi Greek Ortodɔks Sɔlemɔ lɛ hiɛnyiɛlɔ lɛ wiemɔ kɛ enifeemɔi fɛɛ tamɔ tatsɛ ko ni miisaa ehe kɛha ta.
“ ‘Wɔfee klalo akɛ kɛ́ ehe miihia lɛ, wɔbaashwie lá shi ní wɔkɛ wɔhe ashã afɔle. Ákɛ sɔlemɔ lɛ, wɔsɔleɔ kɛhaa toiŋjɔlɛ . . . Shi wɔjɔ́ɔ tawuu nii krɔŋkrɔŋi lɛ anɔ kɛ́ shihilɛ lɛ bi ní wɔfee nakai,’ taakɛ Osɔfonukpa Christodoulos wie nyɛsɛɛ nɛɛ yɛ Oblayoo Fro lɛ ŋwɛiyaa gbi krɔŋkrɔŋ, ní ayeɔ lɛ gbi jurɔ ákɛ Greece asraafoi agbi hu lɛ nɔ lɛ.”
[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 19]
“Akɛ Mɔ ko Egbeee Yi Dɔŋŋ!”
Frederick Franz, ní no mli lɛ, lɛ ji Buu Mɔɔ Asafo lɛ sɛinɔtalɔ sɛɛyelɔ lɛ, kɛɛ nikaselɔi lɛ yɛ Gilead nikasemɔ naagbee nifeemɔ ko shishi yɛ afi 1970 akɛ eeenyɛ eba akɛ amɛ, ní amɛ fɛɛ amɛfata tooi krokomɛi ní yɔɔ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ lɛ ahe lɛ, baabaptisi mɔ ko ní baakɛɛ akɛ efata shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ ahe. Ani enɛ baanyɛ aba? Ojogbaŋŋ, etsɔɔ mli akɛ Yohane Baptisilɔ lɛ fata tooi krokomɛi lɛ ahe, ni ebaptisi Yesu kɛ bɔfoi lɛ ateŋ mɛi komɛi. Kɛkɛ ni etee nɔ ebi akɛ ani akɛ tsɛmɔ miiha lolo kɛha shwɛɛnii babaoo anaabuamɔ lo. “Dabi, akɛ eko egbeee yi dɔŋŋ!” taakɛ ekɛɛ lɛ. “Nakai tsɛmɔ lɛ ba naagbee yɛ afi 1931-35 tɔ̃ɔ! Akɛ mɔ ko egbeee yi dɔŋŋ. Belɛ, namɛi ji mɛi heei fioo komɛi ni yeɔ Kaimɔ okadi nibii lɛ eko lɛ mɔ? Kɛ́ amɛfata shwɛɛnii lɛ ahe lɛ, no lɛ amɛji najiaŋtoo! Amɛjeee mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ayifalɛ lɛ yigbee, shi moŋ najiaŋtoo kɛha mɛi ni ekolɛ amɛŋmɛɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ he lɛ.”
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Kwɛ bɔ ni wɔbuɔ wɔjwetri ni ji sɔɔmɔ lɛ wɔhaa!
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]
Blema Israel batsɔ shɔ̃ɔ nii ni sa kɛha hiɛkpatamɔ pɛ