Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele Lɛ Kɛ Enitsumɔ
“[Tsɔ] nɔ ni abuɔ, . . . ni asaa lɛ aha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa.”—2 TIMOTEO 2:21.
1, 2. (a) Nyɔŋmɔ bɔɔnii ni ji nuu kɛ yoo lɛ ji nitsumɔ ko ni ekaaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛni ji yiŋtoo ni Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ kɛfee Adam kɛ Hawa?
YEHOWA ji Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ. Ebɔɔnii lɛ ateŋ nɔ ni eje gbɛ efee lɛ jogbaŋŋ ji wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔ, Adam. Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ shikpɔŋ sũ shɔ̃ gbɔmɔ, ni emu wala mumɔ ewo egugɔ mli, ni gbɔmɔ tsɔ wala susuma,” ni ji, “bɔɔnɔ ni muɔ.” (1 Mose 2:7, NW shishigbɛ niŋmaa) Nakai klɛŋklɛŋ adesa ní abɔ lɛ lɛ eye emuu, ni abɔ lɛ yɛ Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ subaŋ nɔ, ni ji E-ŋwɛi nilee kɛ suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha anɔkwa jalɛ kɛ jalɛsaneyeli lɛ he odaseyeli.
2 Nyɔŋmɔ jie nɔ ni ekɛfee Adam ŋmawu lɛ eko ni ekɛshɔ̃ hefatalɔ kɛ yelikɛbualɔ—yoo, eha nuu lɛ. Hawa hefɛo ni eye emuu kɛmɔ shi lɛ tekeɔ yei ni he yɔɔ fɛo fe fɛɛ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ. (1 Mose 2:21-23) Kɛfata he lɛ, aha klɛŋklɛŋ adesai enyɔ lɛ gbɔmɔtsei kɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔi ní aje gbɛ ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ kɛmɔ shi kɛha nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ akɛ amɛfee shikpɔŋ nɛɛ paradeiso lɛ he nitsumɔ. Aha amɛ hewalɛ hu ní amɛkɛaatsu Nyɔŋmɔ famɔ ni ekɛha amɛ, ní ajaje yɛ 1 Mose 1:28 lɛ he nii, akɛ: “Nyɛfɔa ni nyɛyi afáa ni nyɛyia shikpɔŋ lɛ nɔ obɔ, ni nyɛnaanaa nɔ, ni nyɛyea ŋshɔŋ looi kɛ ŋwɛi loofɔji kɛ kooloo fɛɛ kooloo ni tsiɔ ehe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ.” Yɛ naagbee lɛ, jeŋ muu fɛɛ abɔɔ nɛɛ baayi obɔ kɛ adesai akpekpei akpei abɔ ni yɔɔ miishɛɛ, ní suɔmɔ ni ji “emuuyeli kpãa lɛ” efee amɛ fɛɛ ekome.—Kolosebii 3:14.
3. Wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ batsɔmɔ shɔ̃ɔ nii ni hiɛ bɛ nyam yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni jɛ mli ba?
3 Dɔlɛ sane ji akɛ, wɔ klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ je gbɛ amɛhala akɛ amɛaatse hegbɛ ní amɛ-Bɔlɔ ni ji Maŋtsɛ, Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ yɔɔ lɛ hiɛ atua. Gbɛ ní amɛkɔ lɛ batsɔ taakɛ awie he yɛ Yesaia 29:15, 16 lɛ, akɛ: “Kpoo ha mɛi ni ŋɔɔ amɛyiŋtoi amɛteeɔ Yehowa gbidigbidi, ni amɛnitsumɔi yɔɔ duŋ mli, ni amɛkɛɔ akɛ: Namɔ naa wɔ, loo namɔ le wɔ? lɛ! . . . Aso aaabu gbɛshɔ̃lɔ lɛ tamɔ sũ? ni nɔ ni afee lɛ aaakɛɛ yɛ mɔ ni fee lɛ lɛ he akɛ: Jeee lɛ efee mi! loo nɔ ni ashɔ̃ lɛ aaakɛɛ yɛ mɔ ni shɔ̃ lɛ lɛ he akɛ: Eleee nɔ ko!?” Gbɛ fɔŋ ni amɛkɔ lɛ kɛ amanehulu ba—naanɔ gbele fɔbuu. Kɛfata he lɛ, adesai aweku ni jɛ amɛmli kɛba lɛ fɛɛ ná esha kɛ gbele kɛtsɔ fɔmɔ nɔ. (Romabii 5:12, 18) Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ bɔɔnii lɛ hefɛo lɛ batsɔ nɔ ni afite lɛ kwraa.
4. Mɛɛ yiŋtoo ni yɔɔ nyam abaanyɛ akɛ wɔ atsu he nii?
4 Shi kɛlɛ, yɛ wɔ amrɔ nɛɛ shihilɛ ni yeee emuu nɛɛ po mli lɛ, wɔ, ni ji Adam eshafeelɔ lɛ shwiei lɛ baanyɛ wɔkɛ Lala 139:14 lɛ mli wiemɔi lɛ ajie Yehowa yi, akɛ: “Miidao shi, ejaakɛ bɔ ni atsɔ afee mi lɛ yɛ gbeyei kɛ naakpɛɛ; onitsumɔi lɛ yɛ naakpɛɛ, ni misusuma le enɛ krɛdɛɛ.” Shi kɛlɛ, kwɛ bɔ ni eyɔɔ dɔlɛ akɛ áwo Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ shishijee nitsumɔ lɛ he muji kwraa!
Gbɛshɔ̃lɔ lɛ Lɛɛ Enitsumɔ lɛ Mli
5. Mɛɛ gbɛ nɔ akɛ Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ hesaa lɛ baatsu nii yɛ?
5 Miishɛɛ sane ji akɛ, wɔ-Bɔlɔ lɛ kɛ ehesaa ákɛ Gbɛshɔ̃lɔ lɛ baatsu nii kɛya shɔŋŋ kɛteke shɔ̃ ni eshɔ̃ ebɔɔnii ni ji adesai lɛ shishijee. Bɔfo Paulo kɛɔ wɔ akɛ: “Shi namɔ jio, bo gbɔmɔ, ni okɛ Nyɔŋmɔ kaneɔ? Ani shɔ̃ɔ nɔ̃ lɛ aaakɛɛ mɔ ni shɔ̃ lɛ lɛ akɛ: Mɛɛba oshɔ̃ mi nɛkɛ? Aloo gbɛshɔ̃lɔ bɛ hegbɛ yɛ sũ lɛ nɔ, akɛ ekɛ sũ ni akpɔtɔ kome lɛ nɔŋŋ eko aaashɔ̃ nɔ ko ni hiɛ yɔɔ nyam, ni ekɛ eko hu aaashɔ̃ nɔ ko ni hiɛ bɛ nyam?”—Romabii 9:20, 21.
6, 7. (a) Mɛi pii halaa ŋmɛnɛ akɛ ashɔ̃ amɛ akɛ nibii ni hiɛ bɛ nyam yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Ashɔ̃ɔ jalɔi lɛ akɛ nibii ni hiɛ yɔɔ nyam yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
6 Hɛɛ, akɛ Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ nitsumɔ lɛ eko baashɔ̃ nibii ni hiɛ yɔɔ nyam, kɛ eko hu kɛha nibii ni hiɛ bɛ nyam. Aashɔ̃ mɛi ni halaa akɛ amɛkɛ je lɛ baafee ekome beni emaa eyi shi vii kɛboteɔ ŋmɔtɔ ni ji Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ni ebɛ lɛ mli lɛ yɛ gbɛ ni baakadi amɛ kɛha hiɛkpatamɔ lɛ nɔ. Kɛ́ Maŋtsɛ ni awo ehiɛ nyam, ni ji Kristo Yesu ba kɛha kojomɔ lɛ, mɛi ni baafata nɛkɛ nibii ni hiɛ bɛ nyam nɛɛ ahe ji adesai kuɛŋtilɔi fɛɛ ni tamɔ abotiai lɛ, ni taakɛ Mateo 25:46 kɛɔ lɛ, “amɛaatee naanɔ hejaramɔ mli.” Shi “jalɔi” ni tamɔ gwantɛŋi, mɛi ni ashɔ̃ amɛ akɛ nibii ni “hiɛ yɔɔ nyam” lɛ, anine baashɛ “naanɔ wala” nɔ.
7 No mli lɛ nɛkɛ jalɔi nɛɛ ejɛ heshibaa mli amɛba amɛhe shi koni ajɛ ŋwɛi ashɔ̃ amɛ. Amɛbote Nyɔŋmɔ shihilɛ gbɛ lɛ nɔ. Amɛkpɛlɛ ŋaawoo ni anaa yɛ 1 Timoteo 6:17-19 lɛ nɔ, ákɛ: “[Nyɛkaŋɔa nyɛhiɛ hu nyɛfɔ̃a] nifalɛ ni bɛ shweshweeshwe lɛ nɔ, shi moŋ Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ nɔ, mɔ hu ni ŋɔɔ nibii fɛɛ ehaa wɔ babaoo, akɛ wɔye mli ŋɔɔmɔ lɛ.” Amɛkɛ amɛhe eha akɛ “[amɛbaafee] ejurɔ, ni amɛtsɔmɔ niiatsɛmɛi yɛ ejurɔfeemɔi agbɛfaŋ, amɛsumɔ nihamɔ, amɛnine akpɔ, amɛbɔ jwetri amɛha amɛhe, ni efee shishitoo kpakpa eha be ni baaba lɛ, koni amɛmɔ anɔkwa wala lɛ mli.” Ŋwɛi anɔkwale lɛ tsakeɔ amɛ ni amɛjieɔ hemɔkɛyeli ni hosooo kpo yɛ gbɛjianɔ ni Yehowa eto kɛtsɔ Kristo Yesu, mɔ ni “ŋɔ ehe eha akɛ kpɔmɔ nɔ eha mɛi fɛɛ” bɔni afee ni ekɛ nibii fɛɛ ni laaje kɛtsɔ Adam esha lɛ nɔ lɛ aba ekoŋŋ lɛ nɔ lɛ mli. (1 Timoteo 2:6) Belɛ, kwɛ bɔ ni esa akɛ wɔjɛ wɔsuɔmɔ mli wɔba wɔhe shi wɔha ŋaawoo ni Paulo kɛha lɛ akɛ, “[wɔwo] gbɔmɔ hee ni tsɔɔ ehee [ashɔ̃ɔ] lɛ ekoŋŋ kɛyaa nilee mli yɛ mɔ ni bɔ lɛ lɛ subaŋ lɛ naa”!—Kolosebii 3:10.
Mɛɛ Shɔ̃ɔ Nɔ̃ Nɛkɛ Ooofee?
8. (a) Mɛni tsɔɔ nɔ̃ shɔ̃ɔ nii ni mɔ ko baafee? (b) Mɛɛ otii enyɔ kudɔɔ bɔ ni abaashɔ̃ mɔ ko aha?
8 Mɛni tsɔɔ nɔ̃ shɔ̃ɔ nɔ̃ ni mɔ ko baafee? Esubaŋ kɛ ejeŋba. Nɔ ni kudɔɔ enɛ klɛŋklɛŋ kwraa ji akɔnɔi kɛ tsui lɛ mli henumɔi. Nilelɔ Maŋtsɛ Salomo wie akɛ: “Gbɔmɔ tsui toɔ egbɛ̀i ahe ŋaa; shi Yehowa ji mɔ ni kudɔɔ enanefaamɔi lɛ.” (Abɛi 16:9) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, nɔ ni kudɔɔ lɛ ji wiemɔi ni anuɔ kɛ nibii ni anaa, naanyobɔɔi kɛ niiashikpamɔi. No hewɔ lɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔbo ŋaawoo nɛɛ toi, akɛ: “Mɔ ni kɛ nilelɔi nyiɛɔ lɛ, eeetsɔ nilelɔ; shi mɔ ni kɛ kwashiai bɔɔ lɛ, eeená amane.” (Abɛi 13:20) Taakɛ 2 Petro 1:16 bɔɔ wɔ kɔkɔ lɛ, esa akɛ wɔtsi wɔhe kɛjɛ “adesãi ni atã yɛ ŋaa mli,” loo taakɛ Knox Roma Katolik shishitsɔɔmɔ lɛ ŋma lɛ, “adesãi ni jɛ gbɔmɔ ŋaalee mli” lɛ asɛɛnyiɛmɔ he. Nɔ ni baafata enɛɛmɛi ahe ji Kristendom hemɔkɛyeli kwalɔ lɛ tsɔɔmɔi kɛ egbijurɔyelii babaoo lɛ.
9. Wɔbaanyɛ wɔkpɛlɛ bɔ ni Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ shɔ̃ɔ wɔ ehaa lɛ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
9 Belɛ, yɛ bɔ ni wɔnifeemɔ ji lɛ naa lɛ, Nyɔŋmɔ baanyɛ ashɔ̃ wɔ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ heshibaa atĩ David sɔlemɔ nɛɛ mli yɛ Yehowa hiɛ akɛ: “Mawu, taomɔ mimli, ni ole mitsuiŋ; kaa mi okwɛ, ni oyoo mijwɛŋmɔi! Ni okwɛ akɛ minyiɛ gbɛ fɔŋ ko nɔ lo, ni okpala mi kɛya naanɔ gbɛ lɛ nɔ!” (Lala 139:23, 24) Yehowa miiha aashiɛ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ. Wɔtsuii ehere sanekpakpa lɛ kɛ hiɛnyiɛmɔi krokomɛi ni ekɛhaa wɔ lɛ anɔ kɛ hiɛsɔɔ. Etsɔɔ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ ekpãa hegbɛi srɔtoi ni kɔɔ sanekpakpa shiɛmɔ lɛ he lɛ amli ehaa wɔ; nyɛhaa wɔmɔa hegbɛi nɛɛ amli ní wɔbu amɛ ákɛ hegbɛi ni jara wa.—Filipibii 1:9-11.
10. Te esa akɛ wɔmia wɔhiɛ yɛ mumɔŋ gbɛjianɔtoi asɛɛnyiɛmɔ mli wɔha tɛŋŋ?
10 Ehe miihia waa akɛ wɔbo Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ toi daa, ní wɔnyiɛ daa gbi Biblia kanemɔ he gbɛjianɔtoo sɛɛ, ní wɔha Ŋmalɛi lɛ kɛ Yehowa sɔɔmɔ afee nɔdaamɔnɔ kɛha sanegbaa yɛ wɔwekui kɛ wɔnanemɛi hu ateŋ. Nɔ ni fata leebi jamɔ gbɛjianɔtoo ní Yehowa Odasefoi a-Betel weku fɛɛ weku kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi akui fɛɛ kɛtsuɔ nii yɛ leebi niyenii okpɔlɔ lɛ he lɛ he ji, Biblia lɛ loo Yearbook hee ni eba lɛ kanemɔ kuku otsi otsi. Ani oweku lɛ baanyɛ ato gbɛjianɔ ko ni tamɔ nakai? Kwɛ sɛɛnamɔi ni wɔ fɛɛ wɔnáa hu kɛtsɔ mɛi krokomɛi ni wɔkɛbɔɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli, yɛ wɔkpeei ashishi kutuu, kɛ titri lɛ, kɛtsɔ wɔhe ni wɔkɛwoɔ daa otsi Buu-Mɔɔ Nikasemɔ lɛ mli lɛ nɔ!
Ashɔ̃ Wɔ Koni Wɔnyɛ Wɔkpee Kaai Anaa
11, 12. (a) Te wɔbaanyɛ wɔkɛ Yakobo ŋaawoo ni kɔɔ kaai ni baa yɛ wɔ daa gbi shihilɛi amli lɛ he lɛ atsu nii wɔha tɛŋŋ? (b) Hiob niiashikpamɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ ní wɔhiɛ emuuyeli mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
11 Nyɔŋmɔ ŋmɛɔ gbɛ ni shihilɛi komɛi baa yɛ wɔ daa gbi shihilɛi amli, ni ekomɛi feɔ nɔ ni mli wa kɛha wɔ. Te esa akɛ wɔbu enɛɛmɛi wɔha tɛŋŋ? Taakɛ Yakobo 4:8 woɔ ŋaa lɛ, nyɛkahaa edɔa wɔ kɔkɔɔkɔ, shi moŋ nyɛhaa wɔtsia wɔbɛŋkɛa Nyɔŋmɔ, ní wɔkɛ wɔhe afɔ̃ enɔ kɛ wɔtsui fɛɛ, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ kɛ́ ‘wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ lɛ, lɛ hu eeetsi ebɛŋkɛ wɔ.’ Lɛɛlɛŋ, ebaabi ní wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ amanehului kɛ kaai ashishi, shi aŋmɛɔ enɛɛmɛi agbɛ akɛ nibii ni yeɔ buaa wɔshɔ̃ɔ lɛ, ni nɔ ni jɛɔ mli baa lɛ feɔ miishɛɛ nɔ̃. Yakobo 1:2, 3 maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ: “Minyɛmimɛi, kɛji nyɛgbee kaai srɔtoi pii amli lɛ, nyɛbua lɛ miishɛɛ sɔŋŋ; ejaakɛ nyɛle akɛ nyɛhemɔkɛyeli kaa lɛ tsɛɔ tsuishiŋmɛɛ kɛbaa.”
12 Yakobo kɛɛ hu akɛ: “Kɛji aaka mɔ ko lɛ, ekakɛɛ akɛ: Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ajɛ aka mi. Ejaakɛ Nyɔŋmɔ lɛ akaaa lɛ yɛ nifɔji agbɛfaŋ, ni lɛ diɛŋtsɛ hu ekaaa mɔ ko. Shi mɔ fɛɛ mɔ lɛ, lɛ diɛŋtsɛ ekɔnɔ ní gbalaa lɛ ní lakaa lɛ lɛ kaa lɛ.” (Yakobo 1:13, 14) Ekolɛ wɔkaai lɛ fa babaoo ni amɛyɛ srɔtoi, shi taakɛ eji yɛ Hiob sane lɛ mli lɛ, amɛ fɛɛ amɛnáa gbɛfaŋnɔ yɛ wɔshɔ̃ɔ mli. Kwɛ nɔmimaa wiemɔ fɛfɛo ní Ŋmalɛi lɛ kɛhaa wɔ yɛ Yakobo 5:11 (NW) lɛ akɛ: “Naa! Wɔjɔɔ mɛi ni ŋmɛɔ amɛtsui shi lɛ. Nyɛnu Hiob tsuishiŋmɛɛ lɛ he ni nyɛna nɔ ni Yehowa hã ejɛ mli ba lɛ, ákɛ Yehowa musuŋ tsɔɔ lɛ babaoo ni enaa mɔbɔ hu.” Ákɛ shɔ̃ɔ nii ni yɔɔ Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ dɛŋ lɛ, eba akɛ wɔɔhiɛ emuuyeli mli yɛ bei fɛɛ mli, kɛ nɔ ni baajɛ mli aba lɛ mli hiɛnɔkamɔ ni tamɔ Hiob nɔ lɛ!—Hiob 2:3, 9, 10; 27:5; 31:1-6; 42:12-15.
Wɔbii Bibii lɛ Ashɔ̃ɔ
13, 14. (a) Mɛɛ be esa akɛ fɔlɔi aje amɛbii lɛ ashɔ̃ɔ shishi, ni kɛ mɛɛ yibii ni baanyɛ ajɛ mli aba yɛ naagbee? (b) Mɛɛ yibii ko ni yɔɔ miishɛɛ obaanyɛ otsĩ tã?
13 Fɔlɔi baanyɛ aná gbɛfaŋnɔ yɛ amɛbii bibii lɛ ashɔ̃ɔ mli, kɛjɛ bii lɛ agbekɛbiiashi tɔ̃ɔ, ni kwɛ emuuyeli mlihiɛlɔi ní ekaaa ni wɔbii lɛ baanyɛ atsɔmɔ wɔsɛɛ! (2 Timoteo 3:14, 15) Enɛ efee anɔkwale yɛ be mli ni kaai lɛ amli wa waa lɛ po mli. Afii komɛi ni eho nɛ, beni yiwaa ni naa wa waa yaa nɔ yɛ Afrika shikpɔŋ ko nɔ lɛ, weku ko ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ amɛnɔ lɛ tsu Buu-Mɔɔ lɛ kalamɔ he nii yɛ teemɔŋ yɛ amɛtsũ sɛɛ nitoohe ko mli. Gbi ko lɛ asraafoi nyiɛ gbɛjegbɛ lɛ nɔ kɛmiiba, ní amɛmiiya shia kɛ shia amɛmiitao oblahii ni amɛkɛ amɛ awo asraafoi anitsumɔ lɛ mli. Gbekɛbii hii enyɔ ni yɔɔ weku nɛɛ mli lɛ yɛ be saŋŋ ní amɛbaanyɛ amɛkɛtee amɛhe, shi kɛ́ asraafoi lɛ bakwɛ amɛshia lɛ mli lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, amɛbaana woji akalamɔ tsɔne lɛ. Enɛ baanyɛ ekɛ nɔnaa aba weku lɛ nɔ, loo abaanyɛ agbe weku muu lɛ fɛɛ kwraa po. Mɛni abaanyɛ afee? Gbekɛbii hii enyɔ lɛ wie faŋŋ, ni amɛtsɛ Yohane 15:13 lɛ, akɛ: “Mɔ ko bɛ suɔmɔ ni da fe enɛ, akɛ mɔ ko aaaŋɔ ewala eŋmɛ shi eha eshieŋtsɛmɛi.” Amɛma nɔ mi doo akɛ amɛbaatara asa lɛ nɔ. Asraafoi lɛ baana amɛ, ni ŋwanejee ko bɛ akɛ kɛ́ amɛkpɛlɛɛɛ ní amɛkɛ amɛhe aha lɛ, amɛbaafee amɛ niseniianii diɛŋtsɛ loo amɛbaagbe amɛ po. Shi no sɛɛ lɛ, amɛyaŋ nɔ amɛkwɛŋ shia lɛ mli nibii lɛ dɔŋŋ. No baaha woji akalamɔ tsɔne lɛ kɛ weku lɛ mli bii krokomɛi lɛ aye amɛhe. Shi kɛlɛ, nɔ ko ni sa kadimɔ waa jɛ mli ba. Asraafoi lɛ fo shia nɛɛ amɛshi, ni amɛtee shiai krokomɛi ni tsara nɔ lɛ amli! Nakai adesai shɔ̃ɔ nii ní hiɛ yɔɔ nyam lɛ je mli shweshweeshwe, kɛfata woji akalamɔ tsɔne lɛ he, ni amɛtee nɔ amɛkala mumɔŋ niyenii ni baa yɛ ebe naa. Amrɔ nɛɛ, gbekɛbii hii enyɔ lɛ ateŋ mɔ kome kɛ enyɛmi yoo onukpa miisɔmɔ yɛ Betel; ekɛ woji akalamɔ tsɔne momo lɛ miitsu nii lolo.
14 Abaanyɛ atsɔɔ gbekɛbii lɛ bɔ ni asɔleɔ, ni Nyɔŋmɔ haa amɛsɔlemɔi lɛ ahetoo. Enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ko ní sa kadimɔ waa ba beni gbɔmɔgbee lɛ yaa nɔ yɛ Rwanda lɛ. Beni atuatselɔi komɛi fee klalo akɛ amɛkɛ okplɛmii bibii ni afɔ̃ɔ lɛ eko baagbe gbekɛ yoo ko ni eye afii ekpaa lɛ kɛ eweku fɛɛ lɛ, gbekɛ yoo lɛ sɔle waa kɛ ekãa koni amɛkagbe amɛ, bɔni afee ni amɛya nɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli. Enɛ tsirɛ gbɔmɛi ni eba ni kulɛ amɛbaagbe amɛ nɛɛ ni amɛŋmɛɛ amɛhe, ni amɛkɛɛ akɛ, “Wɔnyɛŋ wɔgbe nyɛ yɛ gbekɛ yoo fioo nɛɛ hewɔ.”—1 Petro 3:12.
15. Mɛɛ hewalɛi ni fiteɔ mɔ Paulo bɔ kɔkɔ yɛ he?
15 Ebaaa lɛ akɛ wɔbii bibii lɛ ateŋ mɛi babaoo kɛ shihilɛi ni mli wa tamɔ nɔ ni wɔwie he yɛ yiteŋgbɛ lɛ aaakpe, shi kaai babaoo yɛ ní amɛkɛkpeɔ yɛ skul kɛ kui fɔji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ amli: wiemɔ shara, gbɔmɛi ni hiɛ amɛhe yayai lɛ ahe mfonirii, hiɛtserɛjiemɔi gbohii, kɛ nɔnyɛɛ ni amɛtipɛŋfoi kɛbaa amɛnɔ ní amɛkɛ amɛhe awo nifeemɔi fɔji amli lɛ miiya nɔ waa yɛ hei babaoo. Bɔfo Paulo bɔ kɔkɔ shii abɔ yɛ hewalɛi ni nyɛɔ ekudɔɔ mɔ nɛɛ ahe.—1 Korintobii 5:6; 15:33, 34; Efesobii 5:3-7.
16. Mɔ ko baanyɛ atsɔ shɔ̃ɔ nii ni hiɛ yɔɔ nyam yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
16 Beni ewie shɔ̃ɔ nii ni ayɔɔ, “ní ekomɛi lɛ abuɔ amɛ, shi ekomɛi hu abuuu” lɛ he lɛ sɛɛ lɛ, Paulo kɛɛ akɛ: “Agbɛnɛ kɛji mɔ ko tsuu ehe kɛjɛ nɛkɛ nii nɛɛ amli lɛ, etsɔ nɔ ni abuɔ, ní atsuu he krɔŋŋ, ni ehi ha shiatsɛ lɛ jogbaŋŋ, ni asaa lɛ aha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa.” No hewɔ lɛ nyɛhaa wɔwoa wɔbii bibii lɛ hewalɛ ní amɛkwɛ amɛ naanyobɔɔi jogbaŋŋ. ‘Oblahiiaŋ sɛɛdii lɛ hu, amɛjo naa foi: shi moŋ amɛkɛ mɛi ni tsɛɔ Nuntsɔ lɛ kɛjɛɔ tsui ni mli tse mli lɛ atiu jalɛ, hemɔkɛyeli, suɔmɔ kɛ hejɔlɛ sɛɛ.’ (2 Timoteo 2:20-22) Gbɛjianɔ ní weku lɛ aaato koni “mɔ aha enaanyo nane amɔ shi” lɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ babaoo yɛ wɔbii lɛ ashɔ̃ɔ mli. (1 Tesalonikabii 5:11; Abɛi 22:6) Biblia lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ daa gbi kɛtsɔ Asafo lɛ woji ni sa lɛ anɔ lɛ baanyɛ afee yelikɛbuamɔ kpakpa.
Shɔ̃ɔ Kɛha Mɛi Fɛɛ
17. Tsɔsemɔ baanyɛ ashɔ̃ wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛɛ yibii ni yɔɔ miishɛɛ baanyɛ ajɛ mli aba?
17 Yehowa kɛ ŋaawoo haa kɛjɛɔ e-Wiemɔ lɛ mli kɛ agbɛnɛ, kɛtsɔ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ koni ekɛshɔ̃ wɔ. Kaate shi owo ŋaawoo ni jɛɔ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ nɛɛ kɔkɔɔkɔ! Okɛ nilee akpɛlɛ nɔ, ní oha eshɔ̃ bo koni Yehowa kɛ bo atsu nii akɛ nii ni hiɛ yɔɔ nyam. Abɛi 3:11, 12 woɔ ŋaa akɛ: “Mibi, kaagbe Yehowa tsɔsemɔ lɛ he guɔ, ni kaaha ekãmɔ lɛ miije otsine; ejaakɛ mɔ ni Yehowa sumɔɔ lɛ, lɛ ekãa, tamɔ bɔ ni tsɛ feɔ ebi ni eyɔɔ ehe tsui lɛ!” Akɛ ŋaawoo kroko hu ni tamɔ tsɛ nɔ̃ haa yɛ Hebribii 12:6-11 lɛ ákɛ: “Mɔ ni [Yehowa, NW] sumɔɔ lɛ, lɛ etsɔseɔ . . . Shi tsɔsemɔ fɛɛ tsɔsemɔ lɛ, amrɔmrɔ nɛɛ efeee mɔ akɛ miishɛɛ nɔ̃ ni, shi dɔlɛ nɔ̃ moŋ; shi kɛ́ fee sɛɛ lɛ, ewoɔ hejɔlɛ yibii ni ji jalɛ lɛ ehaa mɛi ni etsɔ nɔ ekase nɔ ko lɛ.” Eka shi faŋŋ akɛ, gbɛ titri ni atsɔɔ nɔ akɛ tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ haa ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ.—2 Timoteo 3:16, 17.
18. Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Luka yitso 15 lɛ, yɛ tsuitsakemɔ he?
18 Yehowa naa mɔbɔ hu. (2 Mose 34:6) Kɛ́ ajie tsui mli heshwamɔ kpo yɛ esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli fe fɛɛ lɛ po he lɛ, ekpãa eshaifaa mli. Abaanyɛ ashɔ̃ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ ‘bii nyenyeŋtswii’ lɛ po afee amɛ shɔ̃ɔ nii ni hiɛ yɔɔ nyam. (Luka 15:22-24, 32) Ekolɛ eshai ni wɔfee lɛ jeee nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli tamɔ bi nyenyeŋtswi lɛ nɔ̃ lɛ. Shi heshibaa ní wɔkɛaakpɛlɛ Ŋmalɛ mli ŋaawoo nɔ lɛ baaha ashɔ̃ wɔ be fɛɛ be ní wɔtsɔmɔ shɔ̃ɔ nii ni hiɛ yɔɔ nyam.
19. Wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔsɔmɔ akɛ shɔ̃ɔ nii ni hiɛ yɔɔ nyam yɛ Yehowa dɛŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
19 Beni wɔkase anɔkwale lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, wɔjie lɛ kpo faŋŋ akɛ wɔmiisumɔ ni wɔha Yehowa ashɔ̃ wɔ. Wɔkwá je lɛ gbɛ̀i lɛ, wɔbɔi gbɔmɔtso hee lɛ woo, ni wɔbatsɔmɔ Kristofoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ ní abaptisi amɛ. Wɔbo ŋaawoo ni yɔɔ Efesobii 4:20-24 lɛ toi, ni ‘wɔshɛ wɔsá jeŋba lɛ naa gbɔmɔ momo ni efite yɛ shishiumɔ sɛɛdii lɛ anaa lɛ wɔfɔ̃, ni wɔwo gbɔmɔ hee ni abɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ yɛ anɔkwa jalɛ kɛ hetsemɔ mli lɛ.’ Eba akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔɔya nɔ wɔfee mɛi ni yɔɔ tswãa yɛ Yehowa, ni ji Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ dɛŋ, koni wɔsɔmɔ daa akɛ shɔ̃ɔ nii ni hiɛ yɔɔ nyam!
Kɛha Emlitĩi
◻ Mɛni ji Gbɛshɔ̃lɔ Kpeteŋkpele lɛ yiŋtoo kɛha wɔshikpɔŋ nɛɛ?
◻ Abaanyɛ ashɔ̃ bo akɛ nii ni hiɛ yɔɔ nyam yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Wɔbaanyɛ wɔshɔ̃ wɔbii lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
◻ Mɛɛ susumɔ esa akɛ wɔná yɛ tsɔsemɔ he?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]
Ani abaashɔ̃ bo akɛ nii ni hiɛ yɔɔ nyam aloo abaakpoo bo?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]
Abaanyɛ ashɔ̃ gbekɛbii lɛ kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi tɔ̃ɔ