Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 4/1 bf. 23-27
  • Paradeiso Taomɔ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Paradeiso Taomɔ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Sɛɛkuu Kɛmiiya Akrowa
  • Nyɔŋmɔ Mli Hemɔkɛyeli Te Shi
  • Misɔlemɔi lɛ Ahetoo
  • Hiɛyaa yɛ Mumɔ Mli
  • Yelikɛbuamɔ yɛ Nɔnyɛɛ Beaŋ
  • Nɔ̃ ni Hi Jogbaŋŋ ni Aaashɛ He
  • Betel​—Mumɔŋ Paradeiso ni Nɔ Bɛ
  • Brochure Hee lɛ ni Akɛbaatsu Nii Jogbaŋŋ Kɛmɔ Shi
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—1995
  • Ani Enɛ Aaanyɛ Afee Nitsumɔ ni Hi Fe Fɛɛ Kɛha Bo?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Miikase Nii Lolo
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2024
  • Aafɔ̃ Bo Nine!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2010
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 4/1 bf. 23-27

Paradeiso Taomɔ

TAAKƐ PASCAL STISI GBA

Je ena waa, ni gbejegbɛi ni yɔɔ Béziers maŋ ni yɔɔ France lɛ anɔ ejɔ. Wɔyashɛ jamɔ wojiahɔɔmɔhe ko gbogbo ni apɛŋte lɛ ehee lɛ he, ni wɔkɛ nidiŋ ŋma Nietzsche, ni ji Germany jeŋ nilelɔ lɛ wiemɔi agboi yɛ nɔ, wiemɔ ni kɛɔ akɛ: ‘Nyɔŋmɔi lɛ egboi. Nuu ni He Wa ni He Yɔɔ Naakpɛɛ lɛ ahi shi daa!’ Shi mɛni ha mikɛ mihe wo enɛɛmɛi fɛɛ mli?

AFƆ́ mi yɛ France yɛ afi 1951 mli awo Italia weku ko ni ji Katolikbii kɛjɛ shishijee lɛ mli. Beni mi ji gbekɛ lɛ, kɛ wɔba gbɛhamɔ lɛ, wɔfãa gbɛ kɛyaa Italy wuoyigbɛ. Yɛ jɛmɛ lɛ, akrowa fɛɛ akrowa yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛ Oblayoo Fro Maria he amaga. Mi kɛ minii nyiɛɔ, ni minyiɛɔ nɛkɛ amagai agboi ni awula amɛ nɛɛ asɛɛ yɛ mɛi babaoo diɛŋtsɛ ni eto srɛnɛɛ kɛtsara nɔ lɛ asɛɛ kɛnyiɛɔ kɛtsɔmɔɔ gɔji lɛ atɛŋ​—⁠shi etsɔ̃ɔɔ miyiŋ. Migbe mi shishijee wolo nikasemɔ naa yɛ jamɔ ko skul ni Jesuitbii lɛ kwɛɔ nɔ lɛ mli. Shi kɛlɛ, mikaiii akɛ minu nɔ ko ni tswa mihemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ mli ema shi.

Be mli ni mije univɛrsiti yaa shishi yɛ Montpellier koni miyakase datrɛfoi anitsumɔ lɛ mli ni mibɔi yiŋtoo ni yɔɔ shihilɛ sɛɛ lɛ he susumɔ. Apila ataa yɛ ta lɛ mli, ni be fɛɛ be nɛɛ lɛ, datrɛfoi yɛ ni amɛmiikwɛ lɛ. Ani ehiii akɛ aaakpa tawuumɔ moŋ, fe ni aaafite be kɛ hewalɛ babaoo yɛ gbɔmɛi atsamɔ kɛmiijɛ enifitemɔ lɛ mli? Kɛlɛ, aawuu ta waa yɛ Vietnam Ta lɛ mli. Yɛ migbɛfaŋ lɛ, ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbɛ ni nilee yɔɔ mli ni aaatsɔ nɔ atsa flufla mli kansa ji ni aaajie nɔ diɛŋtsɛ ni kɛbaa lɛ kwraa kɛya​—⁠tawa. Ni helai ni jɛɔ niyenii gbohii ni ayeɔ yɛ maji ni kpaako amɛyaa hiɛ lɛ mli, kɛ nɔ ni jɛɔ niyeenii babaoo ni mɛi ni yɔɔ niiatsɛmɛi amaji anɔ lɛ yeɔ lɛ amli baa hu? Ani efeŋ nɔ ni hi akɛ aaajie nɔ ni kɛbaa lɛ kɛjɛ jɛmɛ moŋ fe ni aaatsa naagbai ni naa wa ni jɛɔ mli baa lɛ. Mɛni hewɔ piŋmɔi efa babaoo yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ? Minu he akɛ nɔ ko etɔ̃tɔ waa diɛŋtsɛ yɛ nɛkɛ shihilɛ ni yɔɔ gbeyei nɛɛ mli, ni mishwaa nɔyelɔi lɛ.

Wolo ni misumɔɔ waa lɛ ji nɔ ni mɔ ko ni teɔ shi woɔ nɔyeli lɛ ŋma, ni miŋmala emli saji lɛ ekomɛi yɛ gbogboi ahe. Fiofio lɛ, mi hu mibatsɔ mɔ ko ni teɔ shi ewoɔ nɔyeli, ni mibɛ hemɔkɛyeli loo jeŋba he mlai, ni mitaooo Nyɔŋmɔ loo nuntsɔ ko. Minuɔ he akɛ niiatsɛmɛi kɛ gbɔmɛi ni yɔɔ hewalɛ ji mɛi ni to Nyɔŋmɔ kɛ jamɔ shishi, bɔni afee ni amɛye mɛi anɔ, ni amɛná amɛhe sɛɛ. Etamɔ nɔ ni amɛkɛɔ akɛ, ‘Tsu nii waa oha wɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ni onyɔmɔwoo baafa yɛ ŋwɛi.’ Shi hegbɛ ni nyɔŋmɔi lɛ yɔɔ ni amɛkɛyeɔ nɔ lɛ eba naagbee. Ehe miihia ni akɛɛ gbɔmɛi. Gbɛ ni aaatsɔ nɔ akɛɛ amɛ lɛ ateŋ ekome ji kɛtsɔ eŋmalamɔ yɛ nibii anɔ yɛ maŋ lɛ mli lɛ nɔ.

Nɔ ni jɛ mli ba ji akɛ, atswa minane shishi tu kɛtee he kroko. Yɛ nakai beaŋ lɛ miyaŋma migbɛi yɛ univɛrsiti kroko ni yɔɔ Montpellier lɛ, he ni maŋsɔ̃tsɔɔ fa yɛ lɛ, koni mayakase shikpɔŋ kɛ wala bɔɔ nii ahe nii. Shii abɔ ni mikaseɔ wala bɔɔ nii ahe nii lɛ, shii abɔ ni efeɔ mi taŋ kɛ́ mikwɛ bɔ ni afiteɔ shikpɔŋ ni ji shibɔlemɔ ŋulami fɛfɛo lɛ.

Daa afi kɛ wɔba gbɛhamɔ yɛ hulutsoo be mli lɛ, mitaa tsɔnei amli yaka kilomitai abɔ kɛkpaa Europa fɛɛ. Yɛ be mli ni mifãa gbɛ ni mikɛ drivafoi ohai abɔ gbaa sane lɛ, mi diɛŋtsɛ mikɛ mihiŋmɛi na bɔ ni efɔŋfeemɔ kɛ nifitemɔ yeɔ adesai awui hã. Gbi ko be ni mitaoɔ paradeiso lɛ, miyashɛ ŋshɔnaa hei fɛfɛji ni yɔɔ Crete ŋshɔkpɔ lɛ nɔ, he ni mina akɛ mũ eha hiɛ fɛɛ lɛ. Miye awerɛho waa diɛŋtsɛ. Ani paradeiso fioo ko eshwɛ ni hɔ shikpɔŋ lɛ he ko?

Sɛɛkuu Kɛmiiya Akrowa

Yɛ France lɛ, wala bɔɔ nii ahe nikaselɔi miifĩ sɛɛkuu ekoŋŋ kɛmiiya okwaayeli mli lɛ sɛɛ akɛ no ji tsabaa kɛha naagbai ni akɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ. Miisumɔ ni mikɛ miniji atsu nii. No hewɔ lɛ, mihe tɛ tsũ momo ko yɛ akrowa bibioo ko mli ni yɔɔ jɔɔ ko ni kã jɔɔ wulu ko shishi yɛ Cévennes Gɔji ni yɔɔ France wuoyigbɛ lɛ nɔ lɛ. Miŋma yɛ shinaa lɛ naa akɛ, “Paradeiso Agbɛnɛ,” ni ji sabla ko ni Amɛrika oblahii kɛ oblayei ni ekpoo shihilɛ mli nibii pii tsɛɔ lɛ. Germany gbekɛyoo ko ni miifã gbɛ kɛmiitsɔ jɛmɛ lɛ batsɔ minaanyo. Mikpɛlɛŋ kwraa akɛ mikɛ lɛ baabote gbalashihilɛ mli yɛ mla naa yɛ maŋsɔɔlɔ ni kwɛɔ jɛmɛ nɔ lɛ hiɛ. Kɛ sɔlemɔ lɛ hu? Jiemɔ ojwɛŋmɔ kɛjɛ nɔ!

Bei pii lɛ wɔkɛ wɔnane folo nyiɛɔ, ni miyitsɔi kɛ mitsɛŋ etsa kusuu. Mináa aduawai kɛ yeli baa dumɔ he miishɛɛ. Kɛ shɛ hulutsoo bei amli lɛ, ŋwɛi feɔ bluu ni flikilɔi ni tamɔ kiili lɛ laa. Tsei ni yɔɔ jɛmɛ lɛ anɔ fɔfɔi lɛ kɛ Mediterranean lɛ aduawai ni wɔdũ lɛ jeɔ ŋma waa​—⁠weinyibii kɛ agbamitsei​—⁠lɛ ŋɔɔ waa diɛŋtsɛ! Etamɔ nɔ ni wɔnine eshɛ nɔ̃ diɛŋtsɛ ni hi ha wɔ waa lɛ nɔ yɛ paradeiso.

Nyɔŋmɔ Mli Hemɔkɛyeli Te Shi

Mikase wala yibii he nii, lá kukuli kɛ gbɔmɔtso mligbalamɔ he nii yɛ univɛrsiti lɛ, ni mihiɛ sɔ bɔ ni gbɔmɔtso he nibii nɛɛ yɔɔ hwanyaŋŋ ni amɛkɛ amɛhe kpãa gbee lɛ waa diɛŋtsɛ. Agbɛnɛ ni minyɛɔ misusuɔ miyiŋ ni minaa bɔ ni adebɔɔ nibii yɔɔ ha diɛŋtsɛ be fɛɛ be nɛɛ lɛ, efɛo kɛ bɔ ni enyɛɔ etsuɔ nii ehaa lɛ feɔ mi naakpɛɛ waa. Daa gbi lɛ, adebɔɔ he wolo lɛ baafãi lɛ kɛ mi wieɔ. Gbi ko be ni mikɛ be kakadaŋŋ enyiɛ gɔji lɛ anɔ, ni mishwie miyiŋ yɛ shihilɛ he lɛ sɛɛ lɛ, mimu sane naa akɛ esa akɛ Bɔlɔ ko ahi shi. Mikpɛ miyiŋ yɛ mitsui mli akɛ mahe Nyɔŋmɔ nɔ maye. Tsutsu ko lɛ, minuuu he yɛ mitsui mli, ni mifee shoo. Gbi nɔ ni mibɔi Nyɔŋmɔ mli hemɔkɛyeli namɔ lɛ, mikɛɛ mihe akɛ, ‘Pascal, ohe efeŋ shoo dɔŋŋ.’ Nakai henumɔ lɛ yɛ srɔto kwraa.

Etsɛɛɛ ni mi kɛ mihefatalɔ lɛ ná biyoo fioo​—⁠Amandine. Eji mihiŋmɛi mli ajaŋmalatɛ. Akɛni miheɔ Nyɔŋmɔ nɔ miyeɔ agbɛnɛ hewɔ lɛ, mijieɔ bulɛ kpo mihaa jeŋba he mlai fioo ni mile lɛ. Mikpa juu kɛ amale, ni miyɔse akɛ, enɛ ye ebua mi ni mitsi mihe kɛjɛ naagbai ni bakãa mi kɛ mɛi ni bɛŋkɛ wɔ lɛ ateŋ lɛ. Hɛɛ, wɔkɛ naagbai kpeɔ, no hewɔ lɛ mi paradeiso lɛ yeko emuu. Mɛi ni duɔ wein yɛ jɛmɛ lɛ kɛ tsofai ni gbeɔ koolooi ni fiteɔ tsei kɛ tsofai ni akɛ kpataa jwɛi ni tsaa yɛ ŋmɔ mli ahiɛ lɛ tsuɔ nii ni amɛkɛfiteɔ nibii ni midu lɛ. Minako sane ni mibiɔ yɛ nɔ ni kɛ efɔŋfeemɔ baa lɛ hetoo lolo. Kɛfata he lɛ, eyɛ mli akɛ mikane nibii babaoo ni kɔɔ weku shihilɛ he moŋ, shi enɛ etsĩii ŋwanejei ni naa wa ni bakãa mi kɛ mihefatalɔ lɛ teŋ lɛ anaa. Nanemɛi ni wɔyɔɔ lɛ faaa, ni amɛyeee anɔkwale; amɛteŋ mɛi komɛi po bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛha mihefatalɔ lɛ alaka mi. Esa akɛ paradeiso kpakpa ko ahi he ko.

Misɔlemɔi lɛ Ahetoo

Mi diɛŋtsɛ mifɔɔ sɔlemɔ waa kɛhaa Nyɔŋmɔ koni ekudɔ mi yɛ shihilɛ mli. Hɔgbaa leebi ko lɛ, yoo ko ni atsɛɔ lɛ Irène Lopez kɛ ebinuu bibioo lɛ kɛ miishɛɛ ba wɔshia lɛ. Yehowa Odasefoi ateŋ mɔ kome ji lɛ. Mibo nɔ ni eyɔɔ kɛɛmɔ lɛ toi, ni mikpɛlɛ koni ebasara mi ekoŋŋ. Hii enyɔ ba miŋɔɔ. Yɛ wɔsanegbaa lɛ mli lɛ, mikɛ nibii enyɔ wo mijwɛŋmɔ mli​—⁠Paradeiso kɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli. Mikɛ nakai susumɔi lɛ wo mitsui mli jogbaŋŋ, ni yɛ nyɔji ni hoɔ lɛ amli lɛ minu shishi akɛ, kɛ́ maná henilee ni mli tse ni maná miishɛɛ diɛŋtsɛ lɛ, no lɛ esa akɛ gbi ko lɛ maha mishihilɛ kɛ Nyɔŋmɔ nɔ̃ akpã gbee.

Bɔni afee ni wɔha wɔshihilɛ kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ akpã gbee lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, mihefatalɔ lɛ kpɛlɛ koni wɔbote gbalashihilɛ mli. Kɛkɛ ni ekɛ nanemɛi gbohii ni yeɔ Nyɔŋmɔ kɛ emlai lɛ ahe fɛɔ lɛ bɔi bɔɔ. Mihe jɔ̃ mihe yɛ agbiɛnaa gbi gbɛkɛ ko beni miba shia lɛ. Mɔ ko mɔ ko bɛ shia lɛ. Mihefatalɔ lɛ eshi shia lɛ, ni ekɛ wɔbiyoo ni eye afii etɛ lɛ efata ehe kɛtee. Mimɛ amɛ gbii pii akɛ amɛaaku amɛsɛɛ lo​—⁠shi efee efolo. Yɛ nɔ najiaŋ ni mashwa Nyɔŋmɔ lɛ, misɔle miha lɛ koni eye ebua mi.

No sɛɛ etsɛɛɛ ni mikɔ Biblia lɛ ni miyata migbamitso lɛ shishi, ni mibɔi kanemɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mikpɛlɛ emli wiemɔi lɛ anɔ. Eyɛ mli akɛ mikane jwɛŋmɔŋ naagbai ahe nilelɔi awoji srɔtoi kɛ jwɛŋmɔŋ he nilelɔi awoji srɔtoi, shi minako nilee ni tamɔ nɛkɛ dã. Wolo nɛɛ baafee wolo ko ni ajɛ ŋwɛi aŋma. Bɔ ni Yesu tsɔɔ nii ehaa kɛ bɔ ni enuɔ gbɔmɔ shishi lɛ fee mi naakpɛɛ. Lalai lɛ shɛje mimii, ni nilee ni anyɛɔ atsuɔ he nii ni yɔɔ Abɛi awolo lɛ mli lɛ ha minaa kpɛ mihe. Miyɔse amrɔ nɔŋŋ akɛ, eyɛ mli akɛ adebɔɔ he nikasemɔ ji gbɛ ni nɔ bɛ ni atsɔɔ nɔ agbalaa mɔ ko kɛbɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ moŋ, shi ejieɔ “egbɛ̀i lɛ anaabunaabui kɛkɛ” kpo etsɔɔ.​—Hiob 26:⁠14.

Odasefoi lɛ shi Anɔkwale ni kɛ mɔ yaa Naanɔ Wala Mli Lɛ kɛ Oweku Shihilɛ ni Oooha Efee Miishɛɛa woji lɛ amɛha mi. Ekanemɔ ha mihɛle shi. Anɔkwale wolo lɛ ye ebua mi ni minu nɔ hewɔ ni gbɔmɔ kɛ naagbai ni kɔɔ shikpɔŋ nɔ nibii babaoo fitemɔ, tai, awuiyeli ni faa, kɛ nibii ashishi bulemɔ ni nuklea he gbeyeishemɔ kɛbaaba lɛ kpeɔ lɛ shishi. Ni taakɛ ŋwɛi ni etsu ni haa gbi ni nyiɛɔ sɛɛ lɛ feɔ fɛo ni mina kɛjɛ miŋmɔ lɛ mli lɛ ji lɛ, nakai nɔŋŋ nibii ni yaa nɔ nɛɛ yeɔ odase akɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli eshɛ shi etã. Yɛ Weku Shihilɛ wolo lɛ gbɛfaŋ lɛ, miná kulɛ, minyɛ mikɛtsɔɔ mihefatalɔ lɛ, ni mikɛɛ lɛ akɛ wɔbaanyɛ wɔná miishɛɛ kɛtsɔ Biblia mli ŋaawo ni wɔkɛaatsu nii lɛ nɔ. Shi ejeee nɔ ni baanyɛ aba mli.

Hiɛyaa yɛ Mumɔ Mli

Akɛni miisumɔ ni male babaoo lolo hewɔ lɛ, mikɛɛ Robert ni ji Odasefonyo lɛ koni ebasara mi. Nɔ ni fee lɛ naakpɛɛ ji akɛ, mikɛɛ lɛ akɛ miisumɔ ni abaptisi mi, no hewɔ lɛ aje Biblia mli nikasemɔ shishi. Mikɛ mɛi krokomɛi bɔi nibii ni mikaseɔ lɛ he sanegbaa, ni mibɔi woji ni minine eshɛ nɔ yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ jaa.

Mikɛ mihe wo tsũmaa nikasemɔ mli, bɔni afee ni maná midaaŋ ŋmãa. Akɛni mile nɔ̃ kpakpa ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ baanyɛ afee aha mɔ ko hewɔ lɛ, miŋɔɔ hegbɛ fɛɛ hegbɛ ni mikɛyeɔ nanemɛi nikaselɔi kɛ tsɔɔlɔi lɛ trukaa odase. Gbi gbɛkɛ ko lɛ, mikɛ Serge kpe yɛ asa ko nɔ. No mli lɛ ehiɛ adafitswaa woji tɛtrɛbii komɛi yɛ edɛŋ. Mikɛɛ lɛ akɛ: “Mina akɛ osumɔɔ nikanemɔ. Hɛɛ, shi enɛ eŋɔɔɔ minaa.” Mibi lɛ akɛ: “Ani ootao nɔ̃ kpakpa ko lɛɛlɛŋ ni okane?” Wɔgba Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sane jogbaŋŋ, ni no sɛɛ lɛ, ehe Biblia woji lɛ ekomɛi. Otsi ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, efata mihe kɛtee Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ, ni wɔje Biblia nikasemɔ shishi.

Gbi ko lɛ, mibi Robert kɛji manyɛ mashiɛ yɛ shia kɛ shia. Ebote he ni ekɛ etadei tsotsoroɔ lɛ ni eyakɔ atade ko ebaha mi. Hɔgbaa ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, mikɛ lɛ je misɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi kwraa. Yɛ naagbee kwraa yɛ March 7, 1981 lɛ, mifee mihenɔjɔɔmɔ kɛha Yehowa Nyɔŋmɔ he okadi yɛ faŋŋ mli kɛtsɔ nu mli baptisimɔ nɔ.

Yelikɛbuamɔ yɛ Nɔnyɛɛ Beaŋ

Yɛ nakai beaŋ lɛ, mina he ni Amandine kɛ enyɛ yɔɔ yɛ maŋsɛɛ. Ao, enyɛ​—⁠kɛ mlai fɛɛ etsu nii, taakɛ mla lɛ ji yɛ maŋ nɔ he ni eyɔɔ lɛ⁠—⁠ni ekɛtsĩ minaa koni mikabasara mibiyoo lɛ. Egba minaa waa. Amandine nyɛ bote gbalashihilɛ mli, ni minijiaŋwujee lɛ naa bawa fe nine beni minine shɛ wolo ni tsɔɔ akɛ ewu lɛ eŋɔ mibiyoo lɛ akɛ ebi​—⁠yɛ be mli ni mikpɛlɛko nɔ lɛ. Mibɛ hewalɛ yɛ mibiyoo lɛ nɔ dɔŋŋ. Yɛ mla ni mikɛtsu nii lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, minyɛɛɛ maná hegbɛ kɛyasara lɛ. Minu he tamɔ nɔ ni mitere jatsu ni tsiimɔ shɛɔ kilogram 50, nakai ji bɔ ni minu piŋmɔ lɛ he miha.

Shi Yehowa Wiemɔ lɛ waje mi yɛ gbɛ̀i pii anɔ. Gbi ko beni mihao waa lɛ, mitĩ wiemɔi ni yɔɔ Abɛi 24:10 lɛ mli shii abɔ: “Kɛ́ otɔ biti yɛ haomɔ gbi nɔ lɛ, bɛlɛ ohewalɛ faaa.” Nɛkɛ ŋmalɛ nɛɛ ye ebua mi koni minijiaŋ akaje wui. Yɛ be kroko mli lɛ, beni aye minɔ kunim yɛ be mli ni mibɔɔ mɔdɛŋ akɛ mana mibiyoo lɛ, mitee shiɛmɔ ni mihiɛ mibaagi lɛ nine lɛ mli waa bɔ ni manyɛ. Yɛ nɛkɛ haomɔ bei nɛɛ amli lɛ, minyɛ miná anɔkwale ni yɔɔ Lala 126:​6 lɛ mli lɛ mli niiashikpamɔ, he ni kɛɔ akɛ: “Ekɛ yaafo hiɛɔ dumɔwui lɛ kɛnyiɛɔ kɛyaa moŋ; shi ekɛ nyamɔ aaahiɛ eŋmãa-yiteremɔi lɛ kɛaaba.” Nikasemɔ ko ni he hiaa waa ni mikase ji akɛ, shii abɔ ni ofee nɔ fɛɛ nɔ ni ooonyɛ ni okɛtsu naagbai ahe nii lɛ, esa akɛ okɛfɔ̃ afã, ni okɛ faishitswaa aya hiɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. Nɛkɛ gbɛ nɔ pɛ oonyɛ otsɔ nɔ koni ohiɛ omiishɛɛnamɔ mli.

Nɔ̃ ni Hi Jogbaŋŋ ni Aaashɛ He

Akɛni mifɔlɔi ni misumɔɔ amɛ lɛ na tsakemɔi ni mifee lɛ hewɔ lɛ, amɛkɛɛ amɛbaaye amɛbua mi koni matsa minikasemɔ yɛ univɛrsiti lɛ nɔ. Mida amɛ shi, shi amrɔ nɛɛ oti kroko ko ma mihiɛ. Anɔkwale lɛ eha miye mihe kɛjɛ adesai ajeŋ nilee, naakpɛɛ nibii ahemɔkɛyeli kɛ ŋulamiiaŋkwɛmɔ mli. Amrɔ nɛɛ, miná nanemɛi kpakpai ni egbeee amɛhe kɔkɔɔkɔ yɛ ta mli. Ni yɛ naagbee lɛ miná sanebimɔi ni kɔɔ nɔ hewɔ ni piŋmɔi efa waa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ hetoo. Miisumɔ ni masɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ mihewalɛ fɛɛ koni mikɛda lɛ shi. Yesu kɛ ehe wo esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli kwraa kɛmɔ shi, ni miisumɔ ni manyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ.

Yɛ 1983 mli lɛ miŋmɛɛ tsũmaa nitsumɔ lɛ he ni mikɛ mihe wo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Aha misɔlemɔ lɛ hetoo, ni miná nitsumɔ ni mikɛ be fã baatsu yɛ shwɛmɔhe ko, bɔni afee ni mikɛye mabua mihe. Kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ mikɛ Serge, ni ji oblanuu ni miye lɛ odase trukaa yɛ tsũmaa skul lɛ mli lɛ fɛɛ tee gbɛgbalɔi askul lɛ! Beni mikɛ afii etɛ esɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔ lɛ sɛɛ lɛ, mishwe ni mafee babaoo fe nakai yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. No hewɔ lɛ, yɛ 1986 mli lɛ, ahala mi koni miyasɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ krɛdɛɛ yɛ maŋ ko ni yɔɔ fɛo waa ni yɔɔ Provins lɛ, he ni kɛ Paris jɛkɛɛɛ lɛ. Bei pii lɛ, kɛ miiba shia gbɛkɛ lɛ, mikulaa shi ni midaa Yehowa shi akɛ eha nakai gbi lɛ efee miishɛɛ gbi, akɛni mikɛ mɛi krokomɛi egba ehe sane lɛ hewɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nibii enyɔ ni mináa he miishɛɛ waa ji Nyɔŋmɔ kɛ sanegbaa kɛ mɛi krokomɛi ni mikɛ amɛ gbaa Nyɔŋmɔ he sane lɛ.

Awo ni eye afii 68 ni yɔɔ Cébazan, ni ji akrowa bibioo ko ni yɔɔ France wuoyigbɛ lɛ baptisimɔ lɛ hu ji nɔ kroko ni ha miná miishɛɛ waa diɛŋtsɛ. Beni awo bɔi Biblia lɛ kanemɔ lɛ, mishɛ Buu-Mɔɔ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ miha lɛ. Eji yoo ko ni susuɔ nii ahe, no hewɔ lɛ etsɛɛɛ ni eyɔse anɔkwale ni he hiaa ni yɔɔ nɔ ni ekaneɔ lɛ mli lɛ.

Betel​—Mumɔŋ Paradeiso ni Nɔ Bɛ

Beni Buu Mɔɔ Asafo lɛ kpɛ eyiŋ akɛ ebaatse gbɛgbalɔi krɛdɛɛ ni yɔɔ lɛ ayifalɛ lɛ nɔ lɛ, mibi gbɛ kɛha Sɔɔmɔ Tsɔsemɔ Skul lɛ kɛ agbɛnɛ kɛha nitsumɔ yɛ Betel, ni ji Yehowa Odasefoi anitsumɔhe nine ni yɔɔ France lɛ. Miisumɔ akɛ mashi sane lɛ mawo Yehowa dɛŋ koni lɛ etsɔɔ mi gbɛ ni hi fe fɛɛ ni manyɛ matsɔ nɔ masɔmɔ lɛ. Nyɔji fioo komɛi asɛɛ lɛ, yɛ December 1989 mli lɛ afɔ̃ mi nine kɛtee Betel yɛ Louviers, yɛ France kooyi-anaigbɛ. Nɔ ni jɛ mli ba lɛ sa jogbaŋŋ, ejaakɛ he ni eyɔɔ lɛ ye ebua mi ni miye mibua minyɛminuu kɛ mishaayoo lɛ koni wɔkwɛ wɔfɔlɔi lɛ yɛ be mli ni amɛbɛ hewalɛ waa lɛ. Eji miyɛ maŋsɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ he ni jɛkɛmɔ shɛɔ kilomitai akpei abɔ kulɛ, minyɛŋ mafee nakai.

Awo basaraa mi shii abɔ yɛ Betel. Kɛ́ ehe bahia ni ekɛ ehe ashã afɔle koni eyahi he ko ni kɛ wɔteŋ baajɛkɛ po lɛ, bei pii lɛ nɔ ni ekɛɔ mi ji akɛ: “Mibi, hii shi yɛ Betel. Miyɛ miishɛɛ akɛ oosɔmɔ Yehowa yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ.” Dɔlɛ sane ji akɛ, amrɔ nɛɛ, mifɔlɔi fɛɛ eje mli. Kwɛ bɔ ni mikpaa gbɛ akɛ mana amɛ yɛ shikpɔŋ ni atsake afee lɛ paradeiso diɛŋtsɛ lɛ nɔ!

Miheɔ miyeɔ diɛŋtsɛ akɛ, kɛ́ shia ko yɛ ni esa akɛ atsɛ lɛ akɛ “Paradeiso Agbɛnɛ” lɛ, no lɛ Betel​—⁠“Nyɔŋmɔ Shia” lɛ ni, ejaakɛ paradeiso diɛŋtsɛ lɛ yɛ moŋ, shi kɛ asusu he lɛ, anaa akɛ mumɔŋ nɔyaa kɛ nibii ni haa mɔ ko yaa hiɛ yɛ mumɔŋ lɛ yɛ Betel. Wɔnaa hegbɛ wɔjieɔ mumɔ lɛ yibii lɛ kpo wɔtsɔɔ. (Galatabii 5:​22, 23) Mumɔŋ niyenii kpakpa ni wɔnine shɛɔ nɔ yɛ daa gbi Biblia ŋmalɛ lɛ he susumɔ mli, kɛ Buu-Mɔɔ weku nikasemɔ lɛ mli lɛ eye ebua kɛwaje mi kɛha Betel nitsumɔ. Kɛfata he lɛ, nyɛmimɛi hii kɛ yei ni susuɔ mumɔŋ nibii ahe, ni amɛkɛ afii nyɔŋmai abɔ esɔmɔ Yehowa yɛ anɔkwayeli mli yɛ Betel ni akɛ amɛ bɔɔ lɛ haa Betel bafeɔ he ko ni yɔɔ srɔto kwraa ni mɔ ko baanyɛ ada yɛ mumɔŋ yɛ. Eyɛ mli akɛ kɛbashi amrɔ nɛɛ lɛ, akɛ afii 17 etse mi kɛjɛ mibiyoo lɛ he moŋ, shi miná oblahii kɛ oblayei babaoo ni yɔɔ ekãa yɛ Betel, ni miŋɔɔ amɛ akɛ mibii, ni mináa hiɛ ni amɛyaa yɛ mumɔŋ lɛ he miishɛɛ. Mitsu nitsumɔi srɔtoi kpawo yɛ afii kpaanyɔ ni eho lɛ mli. Eyɛ mli akɛ jeee be fɛɛ be ni nɛkɛ tsakemɔi nɛɛ feɔ mlɛo, shi yɛ sɛɛ mli lɛ nakai tsɔsemɔ lɛ he baa sɛɛnamɔ.

Midũɔ yɔɔ ko ni woɔ yibii ohai abɔ. Nakai nɔŋŋ, mikpa shi mina akɛ kɛ odũ nɔ ni ehiii lɛ, okpaa nɔ ni ehiii ohai abɔ​—⁠jeee nikpamɔ shikome pɛ kɛkɛ. Nii ni akaseɔ kɛtsɔɔ niiashikpamɔ pɛ nɔ, ni kudɔmɔ bɛ mli lɛ tamɔ skulyaa. Misumɔŋ ni maya skul ni tamɔ nakai kɔkɔɔkɔ, shi moŋ masumɔ ni atsɔse mi yɛ Yehowa gbɛ nɔ. Belɛ, kwɛ hegbɛ ni gbekɛbii ni Kristofoi fɔlɔi tsɔseɔ amɛ lɛ yɔɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ehi akɛ aaadu ekpakpa yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli ni akpa toiŋjɔlɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli yibii ohai abɔ.​—⁠Galatabii 6:​7, 8.

Be ni miji gbɛgbalɔ lɛ, be komɛi lɛ mitsɔɔ jamɔ he woji ashwapo lɛ naa, egbogbo ni wɔyaŋma nɔyeli shitee-kɛwolɔ ko wiemɔ yɛ nɔ lɛ. Miyaa mli po ni mikɛ nɔtsɛ lɛ yagbaa Nyɔŋmɔ hiɛkaalɔ lɛ kɛ eyiŋtoo he sane. Hɛɛ, Nyɔŋmɔ hiɛ kã! Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yehowa, anɔkwa Nyɔŋmɔ koome lɛ ji Tsɛ ni yeɔ anɔkwa, ni kwaaa ebii. (Kpojiemɔ 15:4) Eba akɛ, mɛi babaoo ni jɛ jeŋmaji fɛɛ mli aaana mumɔŋ paradeiso lɛ bianɛ​—⁠kɛ Paradeiso ni akɛbaaba ekoŋŋ lɛ​—⁠kɛtsɔ Yehowa, Nyɔŋmɔ hiɛkaalɔ lɛ sɔɔmɔ kɛ eyijiemɔ nɔ!

[Shishigbɛ niŋmai]

a Mɛi ni fee ji Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc lɛ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 26]

Adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ tsirɛ mi ni mikpɛ miyiŋ yɛ mitsui mli akɛ mahe Nyɔŋmɔ nɔ maye (Ninejurɔgbɛ) Yɛ Betel sɔɔmɔ mli ŋmɛnɛ

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje