Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w99 12/1 bf. 30-31
  • Athos Gɔŋ Ani Eji “Gɔŋ Krɔŋkrɔŋ” Ko?

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Athos Gɔŋ Ani Eji “Gɔŋ Krɔŋkrɔŋ” Ko?
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Mɔ Kome-Shihilɔi “a-Gɔŋ Krɔŋkrɔŋ”
  • Athos Gɔŋ lɛ Ŋmɛnɛ
  • “Gɔŋ Krɔŋkrɔŋ” ko Kɛha Mɛi Fɛɛ
  • Atsu Emumɔŋ Hiamɔ Nii Ahe Nii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2001
  • Sinai—Mose kɛ Mɔbɔnalɛ Gɔŋ
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1993
  • Awó Yehowa We lɛ Nɔ
    Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ I
  • Tɛsaa Grɔŋŋi lɛ Anɔ Tumɔ̃lɔi
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1999
w99 12/1 bf. 30-31

Athos Gɔŋ Ani Eji “Gɔŋ Krɔŋkrɔŋ” Ko?

KƐHA mɛi ni fa fe akpekpei 220 ni ji Ɔrtodɔks Sɔlemɔ lɛ mli bii lɛ, Athos Gɔŋ lɛ, ŋshɔnine kɛ enɔ bui ni yɔɔ Greece kooyigbɛ lɛ ji “gɔŋ krɔŋkrɔŋ fe fɛɛ yɛ Ɔrtodɔks Kristofoi aje lɛŋ.” Kɛha amɛteŋ mɛi babaoo lɛ, jamɔ gbɛfaa kɛmiiya Athos “gɔŋ krɔŋkrɔŋ” lɛ nɔ lɛ ji oti ko ni ashweɔ ni ashɛ he. Mɛni ji nɛkɛ “gɔŋ krɔŋkrɔŋ” nɛɛ? Te fee tɛŋŋ ebafee nɔ ni he hiaa nakai? Ni ani no ji “gɔŋ” ní esa akɛ gbɔmɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ayakwɔ kɛha mumɔŋ gbɛtsɔɔmɔ kɛ anɔkwa jamɔ?

Wiemɔ ni ji “gɔŋ krɔŋkrɔŋ” lɛ jeɔ kpo yɛ Biblia lɛ mli. Ekɛ krɔŋkrɔŋ, krɔŋŋ, kɛ jamɔ ni nɔ kwɔ ni akɛhaa anɔkwa Nyɔŋmɔ, Yehowa yɛ tsakpaa. Zion Gɔŋ ni yɔɔ blema Yerusalem lɛ batsɔ “gɔŋ krɔŋkrɔŋ” beni Maŋtsɛ David kɛ kpaŋmɔ adeka lɛ ba jɛmɛ lɛ. (Lala 15:1; 43:3; 2 Samuel 6:​12, 17) Beni ama Salomo sɔlemɔtsu lɛ yɛ Moria Gɔŋ lɛ nɔ sɛɛ lɛ, he ni sɔlemɔtsu lɛ ma lɛ bafata “Zion” he; no hewɔ lɛ, Zion hi shi akɛ Nyɔŋmɔ “gɔŋ krɔŋkrɔŋ.” (Lala 2:6; Yoel 4:​17) Akɛni Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ yɛ Yerusalem hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ atsɛɔ nakai maŋtiase lɛ hu akɛ Nyɔŋmɔ “gɔŋ krɔŋkrɔŋ.”​—⁠Yesaia 66:20; Daniel 9:​16, 20.

Ni ŋmɛnɛ hu? Ani Athos Gɔŋ lɛ​—⁠loo gɔŋ kroko​—⁠ji “gɔŋ krɔŋkrɔŋ” ni esa akɛ gbɔmɛi ake yuu kɛya nɔ ni amɛyajá Nyɔŋmɔ yɛ gbɛ ni ekpɛlɛɔ nɔ lɛ nɔ yɛ jɛmɛ?

Mɔ Kome-Shihilɔi “a-Gɔŋ Krɔŋkrɔŋ”

Athos Gɔŋ lɛ yɛ Chalcidice Ŋshɔkpɔ lɛ boka naagbee gbɛ, yɛ shikpɔŋ leleoo ní yaboteɔ Aegean Ŋshɔ ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Thessaloníki bokagbɛ nɔŋŋ lɛ naabu tuuŋtu. Eji tɛ gɔŋ ko ni yɔɔ fɛo waa ni woɔ ehe nɔ kɛjɛɔ ŋshɔŋ kɛyashɛɔ nɔkwɔlɛ ni ji mitai 2,032.

Akpɛlɛɔ Athos nɔ kɛjɛ jeeŋmɔ akɛ eji he krɔŋkrɔŋ. Yɛ blema Hela adesãi amli lɛ, eji nyɔŋmɔi lɛ ashia dani sɛɛ mli lɛ Olympus Gɔŋ lɛ batsɔ amɛshia. Yɛ Konstantino Kpeteŋkpele lɛ sɛɛ be ko lɛ (afii ohai ejwɛ Ŋ.B.) lɛ, Athos batsɔ he krɔŋkrɔŋ kɛha Kristofoi asɔlemɔi lɛ. Taakɛ blema adesã ko tsɔɔ lɛ, “obalayoo fro” Maria ní Yohane Sanekpakpa Shiɛlɔ lɛ fata ehe kɛmiiya Kipro ní amɛyasara Lazaro lɛ, yawa yɛ Athos yɛ ahum ko ni naa wa ni tswa trukaa lɛ hewɔ. Akɛni gɔŋ lɛ fee lɛ fɛo hewɔ lɛ, ebi Yesu ni ekɛha lɛ. No hewɔ lɛ, abale Athos hu akɛ “Obalayoo Fro ni Yɔɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ Abɔɔ.” Beni shɛɔ Byzantine be lɛ teŋgbɛ lɛ, abale tɛ gɔŋ muu lɛ fã fɛɛ ni eje kpo lɛ akɛ Gɔŋ Krɔŋkrɔŋ. Akpɛlɛ gbɛi ni akɛtsɛɔ lɛ nɛɛ nɔ ni ama nɔ mi yɛ afii ahai 11 lɛ teŋgbɛ kɛtsɔ mla ni Nɔyelɔ Konstantino IX Monomachos wo lɛ nɔ.

Bɔ ni enɔ yɔɔ kpɔikpɔi ni etse ehe lɛ hewɔ lɛ, Athos ji he ko ni sa kɛha shihilɛ ni awaa he yi yɛ mli lɛ. Yɛ afii ohai lɛ amli lɛ, egbala Ɔrtodɔks jamɔ mli bii ni yɔɔ je lɛŋ he fɛɛ he​—⁠Helabii, Serbiabii, Romaniabii, Bulgariabii, Russiabii, kɛ mɛi krokomɛi​—⁠ní mamɔ mɔ kome-shihilɔi ashihilɛhei babaoo, kɛ amɛsɔlemɔtsui kɛ akutsei lɛ kɛba. Aaafee enɛɛmɛi ateŋ 20 yɛ lolo.

Athos Gɔŋ lɛ Ŋmɛnɛ

Ŋmɛnɛ, Athos ji kpokpaa ko ni hiɛ enɔyeli hegbɛ, kɛ mla gbɛjianɔtoo ko ni aŋma yɛ afi 1926 mli. Yɛ afii komɛi asɛɛ beni eba shi sɛɛ lɛ, mɔ kome shihilɔi ayibɔ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ etee hiɛ kɛyashɛ nɔ ni fe 2,000.

Nɛkɛ mɔ kome-shihilɔi ashihilɛhei nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko hiɛ lɛ diɛŋtsɛ eŋmɔji, sɔlemɔtsui, kɛ shihilɛhei. Abaanyɛ ana mɛi ni ehiii gbɔmɛi ateŋ yɛ jamɔ hewɔ nɛɛ asɔlemɔtsu ni nɔ kwɔ fe fɛɛ lɛ yɛ Karoúliabii ashihilɛhe lɛ, yɛ he ni kwɔ ni yɔɔ gbeyei waa, yɛ tɛsaai lɛ anɔ yɛ Athos Gɔŋ lɛ naagbee gbɛ. Abaanyɛ ashɛ asesei bibii pii ní yɔɔ biɛ lɛ amli kɛtsɔ nane gbɛ̀i pii ni yɔɔ hwanyaŋŋ, atrakpoi ni akɛ tɛi fee, kɛ kɔsɔŋkɔsɔi pɛ anɔ. Mɔ kome-shihilɔi ni yɔɔ Athos gɔŋ lɛ nɔ lɛ hiɛ amɛ blema jamɔ mli nifeemɔi lɛ amli lolo, ni amɛkɛ Byzantine watsi lɛ (ni gbi lɛ jeɔ shishi yɛ hulushinyɔɔ mli lɛ) kɛ Julian kalanda lɛ (ni nyiɛ Gregorian nɔ lɛ sɛɛ gbii 13 lɛ) tsuɔ nii.

Eyɛ mli akɛ abuɔ nɛkɛ jamɔhe nɛɛ “krɔŋkrɔŋ” ní eji lɛ akɛ ejɛ yoo ko moŋ, shi afii 1,000 nɛ ní mɔ kome-shihilɔi kɛ emɛi ni ehiii gbɔmɛi ateŋ yɛ jamɔ hewɔ nɛɛ fo husu amɛwo ŋshɔkpɔ muu lɛ fɛɛ he ákɛ he ni yei ahenɔi ​—⁠adesa kɛ kooloo​—⁠fɛɛ, kɛ osaii kɛ hii ni etoko amɛtsɛ̃ŋ baaa jɛmɛ. Nyɛsɛɛ nɛɛ, agbɔjɔ mla ni kɔɔ mɛi ni etoko amɛtsɛ̃ŋ kɛ kooloi yei komɛi ahe lɛ mli fioo, shi akpɛlɛɛɛ kwraa lolo ní yei bɛŋkɛɔ Athos ŋshɔ lɛ naa nɔ ni shɛɔ mitai 500.

“Gɔŋ Krɔŋkrɔŋ” ko Kɛha Mɛi Fɛɛ

Ani Athos ji “gɔŋ krɔŋkrɔŋ” ni abiɔ ni Kristofoi ní sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ abajá yɛ nɔ lɛ? Beni Yesu kɛ Samaria yoo ni heɔ yeɔ akɛ esa akɛ ajá Nyɔŋmɔ yɛ Gerizim Gɔŋ lɛ nɔ lɛ wieɔ lɛ, efee lɛ faŋŋ akɛ ahalaŋ gɔŋ diɛŋtsɛ ko dɔŋŋ akɛ he ni sa akɛ ajá Nyɔŋmɔ yɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba ni jeee [Gerizim] gɔŋ nɛɛ nɔ ni asaŋ jeee Yerusalem ni nyɛaajá tsɛ lɛ yɛ.” Mɛni hewɔ? Ejaakɛ “Nyɔŋmɔ lɛ mumɔŋ, ni mɛi ni jáa lɛ lɛ, ja amɛjá lɛ yɛ mumɔ kɛ anɔkwale mli.”​—⁠Yohane 4:​21, 24, wɔma efã ko nɔ mi.

Beni ewieɔ wɔ be nɛɛ he lɛ, gbalɔ Yesaia gba akɛ okadi “Yehowa we lɛ gɔŋ lɛ” aaama “shi yɛ gɔji lɛ ayiteaŋ” ni “aaawo enɔ fe gɔŋkpɔi lɛ,” ni jeŋmaji lɛ fɛɛ aaaho kɛaaba he yɛ mfonirifeemɔ gbɛ nɔ.​—⁠Yesaia 2:​2, 3.

Aafɔ̃ nine aatsɛ hii kɛ yei ni taoɔ ni amɛná amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni ekpɛlɛɔ nɔ lɛ ni amɛjá Yehowa yɛ “mumɔ kɛ anɔkwale mli.” Gbɔmɛi akpekpei abɔ ni yɔɔ jeŋ lɛŋ fɛɛ ena gbɛ kɛtee ‘Yehowa gɔŋ lɛ nɔ.’ Amɛfata mɛi krokomɛi, ni jie henumɔ ni tamɔ Hela mlalelɔ ko nɔ̃ lɛ kpo, mɔ ni wie yɛ Athos he akɛ: “Miheee miyeee akɛ anáa mumɔŋ shidaamɔ yɛ hei pɔtɛɛ komɛi loo yɛ mɔ kome-shihilɔi ashihilɛhei.”⁠—⁠Okɛto Bɔfoi lɛ Asaji 17: ⁠24 he.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 31]

Jwetri ko ni Jara Wa ni Aŋɔtee Be Babaoo

Afii ohai abɔ ni eho lɛ, Athosbii mɔ kome-shihilɔi lɛ ebua jwetri ni jara wa, ni ji woji ni akɛ niji ŋmala ni abuɔ akɔntaa akɛ efeɔ 15,000 lɛ, ní akɛɔ akɛ ekomɛi jɛ afii ohai ejwɛ lɛ mli lɛ naa, ni no haa ebafeɔ jeŋ muu fɛɛ nibii ni jara wa ni abua naa lɛ ateŋ ekome. Wolokpoi, woji muji kɛ Sanekpakpai lɛ fai komɛi, kɛ lalafoo wiemɔi kɛ lalai yɛ mli, kɛfata blema nitɛŋmɔi ni etsɛ waa, okadii, nibii ni ashɔ̃shɔ̃i, kɛ dade nibii ahe. Abuɔ akɔntaa akɛ Athos Gɔŋ lɛ hiɛ je lɛŋ Hela woji ni akɛ niji ŋmala lɛ amlijaa ejwɛ mli ekome, eyɛ mli akɛ ehe miihia ni abua babaoo naa lolo. Afi 1997 mli ji be mli ní mɔ kome-shihilɔi lɛ ŋmɛ gbɛ ni akɛ amɛjwetrii lɛ ekomɛi tsɔɔ klɛŋklɛŋ kwraa yɛ Thessaloníki.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 31 lɛ Jɛ]

Telis/Greek National Tourist Organization

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje