Jiemɔ Kristo Jwɛŋmɔŋ Su lɛ Kpo
“Tsuishiŋmɛɛ kɛ miishɛjemɔ Nyɔŋmɔ lɛ aha nyɛná jwɛŋmɔ kome yɛ nyɛteŋ tamɔ Kristo Yesu.”—ROMABII 15:5.
1. Mɔ ko su baanyɛ aná eshihilɛ nɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
SUBAŊ haa srɔtofeemɔ agbo baa shihilɛ mli. Shikpilikpiifeemɔ loo mɔdɛŋbɔɔ su, su kpakpa loo su gbonyo, béi loo ekomefeemɔ su, huhuuhu wiemɔ loo shidaa su baanyɛ aná bɔ ni mɔ ko tsuɔ shihilɛi ahe nii kɛ bɔ ni mɛi krokomɛi feɔ amɛnii amɛhaa yɛ ehe lɛ nɔ hewalɛ waa. Kɛ́ mɔ ko yɛ su kpakpa lɛ, ebaanyɛ ená miishɛɛ yɛ shihilɛi ní mli wa po mli. Yɛ mɔ ni yɔɔ su gbonyo gbɛfaŋ lɛ, nɔ ko nɔ ko ejaaa yɛ ehiɛ yɛ be mli po ní—kɛ́ akɛ jwɛŋmɔ kpakpa susu he lɛ—shihilɛ hi lɛ.
2. Te mɔ ko feɔ tɛŋŋ enáa sui komɛi?
2 Abaanyɛ akase—sui—kpakpai loo sui gbohii. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ akase. Beni Collier’s Encyclopedia lɛ wieɔ bi ŋmɔŋ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Esa akɛ ekase sui ni ebaaná yɛ naagbee kwraa lɛ, taakɛ bɔ ni esa akɛ ekase wiemɔ ko loo nitsumɔ kroko lɛ.” Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔkaseɔ sui? Eyɛ mli akɛ nibii babaoo yeɔ ebuaa moŋ, shi shihilɛ ni ebɔle wɔhe lɛ kɛ naanyobɔɔ náa mɔ nɔ hewalɛ waa. Ɛnsaiklopidia ni atsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ wie akɛ: “Wɔkaseɔ loo wɔnáa mɛi ni wɔkɛbɔɔ gbagbalii lɛ asui, tamɔ nɔ ni wɔkpɛlɛɔ amɛsui lɛ anɔ.” Afii akpei abɔ ní eho nɛ lɛ, Biblia lɛ kɛɛ nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ, akɛ: “Mɔ ni kɛ nilelɔi nyiɛɔ lɛ, eeetsɔ nilelɔ; shi mɔ ni kɛ kwashiai bɔɔ lɛ, eeená amane.”—Abɛi 13:20; 1 Korintobii 15:33.
Subaŋ Kpakpa He Nɔkwɛmɔnɔ
3. Namɔ fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni kɔɔ esu he efɔ̃ shi, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkase lɛ?
3 Nakai nɔŋŋ taakɛ eji yɛ nibii krokomɛi fɛɛ agbɛfaŋ lɛ, Yesu Kristo fee nɔkwɛmɔnɔ ni hi fe fɛɛ ni kɔɔ subaŋ he efɔ̃ shi. Ekɛɛ akɛ: “Shi okadi mito miha nyɛ, koni bɔ ni mifee nyɛ nɛɛ, nyɛ hu nyɛfee nakai.” (Yohane 13:15) Kɛji wɔɔtamɔ Yesu lɛ, no lɛ esa akɛ klɛŋklɛŋ lɛ, wɔkase ehe nii.a Wɔkaseɔ Yesu shihilɛ he nii kɛ yiŋtoo akɛ wɔɔfee nɔ ni bɔfo Petro jie yi lɛ, akɛ: “Enɛ nɔŋŋ hewɔ atsɛ́ nyɛ, ejaakɛ Kristo hu na amanehulu eha nyɛ ni ekɛto okadi efɔ̃ shi eha nyɛ, koni nyɛnyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ.” (1 Petro 2:21) Oti ni ma wɔhiɛ ji ní wɔfee tamɔ Yesu bɔ ni wɔɔnyɛ. Nɔ ni fata enɛ he ji ni wɔná jwɛŋmɔŋ su ni ená lɛ eko.
4, 5. Mɛɛ Yesu jwɛŋmɔŋ su lɛ fã ko ama nɔ mi yɛ Romabii 15:1-3 lɛ, ni Kristofoi baanyɛ akase lɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
4 Mɛni fata Kristo Yesu jwɛŋmɔŋ su ni wɔɔná lɛ he? Paulo wolo ni eŋma kɛyaha Romabii lɛ yitso 15 lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔhaa nakai sanebimɔ lɛ hetoo. Yɛ yitso nɛɛ mli klɛŋklɛŋ kukuji fioo lɛ mli lɛ, Paulo wie Yesu su ko ni ekaaa lɛ he beni ekɛɛ akɛ: “Shi wɔ mɛi ni wɔyɔɔ hewalɛ lɛ, esa akɛ wɔkpeɔ mɛi ni bɛ hewalɛ lɛ kɛ amɛgbɔjɔmɔi lɛ, ni wɔhe akasa wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɛ. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ asa enaanyo hiɛ, koni ahi aha lɛ ni enane amɔ shi. Ejaakɛ Kristo hu haaa ehe asa ehiɛ; shi moŋ taakɛ bɔ ni aŋma lɛ: ‘Mɛi ni bɔɔo ahora lɛ ahorabɔɔi lɛ ebakã minɔ.’ ”—Romabii 15:1-3.
5 Yɛ Yesu su lɛ kasemɔ mli lɛ, awoɔ Kristofoi hewalɛ ni amɛfee klalo ni amɛkɛ heshibaa atsu mɛi krokomɛi ahiamɔ nii ahe nii moŋ fe ni amɛaasumɔ ní amɛsa amɛ pɛ amɛhiɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nakai suɔmɔ mli ni ajɛɔ abaa he shi ní asɔmɔɔ mɛi krokomɛi lɛ ji mɛi ni ‘he wa’ lɛ akadimɔ nii. Yesu, ni he wa yɛ mumɔŋ fe adesa fɛɛ adesa ni ehi shi pɛŋ lɛ, kɛɛ yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ: “Gbɔmɔ bi lɛ baaa ni asɔmɔ lɛ, shi eba sɔɔmɔ moŋ, ni eŋɔ esusuma lɛ eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ.” (Mateo 20:28) Ákɛ Kristofoi lɛ, wɔ hu wɔmiisumɔ ni wɔsɔmɔ mɛi krokomɛi, ní mɛi ni ‘he waaa’ lɛ fata he.
6. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkase bɔ ni Yesu fee enii yɛ shitee-kɛ-woo kɛ ahorabɔɔ mli lɛ?
6 Su kpakpa kroko hu ni Yesu jie lɛ kpo ji esusumɔ kɛ enifeemɔ gbɛ̀i ni tswaa mɔ emaa shi be fɛɛ be lɛ. Eŋmɛɛɛ gbɛ ni mɛi krokomɛi asui gbohii lɛ aná su kpakpa ni ehiɛ yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ he lɛ nɔ hewalɛ; esaaa ni wɔ hu wɔhaa ebaa lɛ nakai. Beni abɔɔ Yesu ahora ni awaa lɛ yi yɛ jamɔ ni ekɛhaa Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ hewɔ lɛ, ekɛ tsuishitoo mia ehiɛ ni ewieee. Ele akɛ mɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛsa amɛnanemɛi ahiɛ ‘koni ahi aha amɛ ní amɛnane amɔ shi’ lɛ baanyɛ akpa shitee-kɛ-woo gbɛ kɛjɛ jeŋ ni heee yeee ni enuuu nii ashishi lɛ ŋɔɔ.
7. Yesu jie tsuishitoo kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee nakai nɔŋŋ?
7 Yesu jie su kpakpa kpo yɛ gbɛ̀i krokomɛi anɔ. Etsɔɔɔ tsuishitoo ní ebɛ yɛ Yehowa he gbi ko gbi ko, shi moŋ ekɛ tsuishitoo mɛ E-yiŋtoi ahe nitsumɔ. (Lala 110:1; Mateo 24:36; Bɔfoi lɛ Asaji 2:32-36; Hebribii 10:12, 13) Kɛfata he lɛ, Yesu mli fuuu esɛɛnyiɛlɔi lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛkasea mi”; akɛni ‘ehe jɔ’ hewɔ lɛ, etsɔsemɔi lɛ tswaa mɔ emaa shi ni eyɛ miishɛɛ. Ni akɛni ‘ebaa ehe shi kɛjɛ etsui mli’ hewɔ lɛ, ewooo ehe nɔ. (Mateo 11:29) Paulo woɔ wɔ hewalɛ ni wɔkase Yesu su lɛ fãi nɛɛ beni ekɛɛ akɛ: “Nɔ ni Kristo hu jwɛŋ lɛ, no nɔŋŋ nyɛjwɛŋa yɛ nyɛmli, mɔ ni Nyɔŋmɔ su lɛŋ eyɔɔ moŋ, shi ebuuu egbɔ ní ekɛ Nyɔŋmɔ ye lɛ akɛ nihaa nii; shi moŋ ejie yɛ ehe efɔ̃ shi, eŋɔ tsulɔ su efɔ̃ enɔ, etsɔ tamɔ gbɔmɔ, ni eshihilɛ gbɛfaŋ hu ana lɛ taakɛ gbɔmɔ.”—Filipibii 2:5-7.
8, 9. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔná su ni pɛsɛmkunya bɛ mli lɛ? (b) Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui kɛji wɔnyɛɛɛ wɔnyiɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ jogbaŋŋ lɛ, ni Paulo fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa efɔ̃ shi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
8 Eyɛ mlɛo akɛ wɔɔkɛɛ akɛ wɔmiisumɔ ni wɔsɔmɔ mɛi krokomɛi, ni wɔmiisumɔ ni wɔkɛ amɛhiamɔ nii aye wɔ diɛŋtsɛ wɔnɔ lɛ hiɛ. Shi kɛ́ wɔjɛ anɔkwayeli mli wɔpɛi wɔjwɛŋmɔŋ su lɛ mli lɛ, ekolɛ wɔbaana akɛ wɔtsuii sumɔɔɔ ní efee nakai kɛmɔ shi. Mɛni hewɔ? Klɛŋklɛŋ lɛ, ejaakɛ wɔná pɛsɛmkunya sui kɛjɛ Adam kɛ Hawa dɛŋ ákɛ gboshinii; nɔ ni ji enyɔ lɛ, ejaakɛ wɔyɛ jeŋ ni woɔ pɛsɛmkunya he hewalɛ. (Efesobii 4:17, 18) Bei pii lɛ, su ni pɛsɛmkunya bɛ mli ní wɔɔná tsɔɔ akɛ wɔná susumɔi ni teɔ shi woɔ wɔfɔmɔ su ni yeee emuu lɛ. Enɛ biɔ faishitswaa kɛ mɔdɛŋbɔɔ.
9 Akɛni emuu ni wɔyeee lɛ yɔɔ srɔto kwraa yɛ nɔkwɛmɔnɔ ni eye emuu ni Yesu fee efɔ̃ shi eha wɔ lɛ he hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ ehaa wɔnijiaŋ jeɔ wui. Ekolɛ, wɔyiŋ baafee wɔ kɔshikɔshi akɛ wɔbaanyɛ wɔná jwɛŋmɔŋ su ni Yesu ná lɛ eko. Shi kadimɔ Paulo ekãawoo wiemɔi nɛɛ: “Mile akɛ mimli, no ji miheloo lɛ mli lɛ, nɔ ko kpakpa ko bɛ jɛi; ejaakɛ suɔmɔ lɛ miyɛ eko moŋ, shi ekpakpafeemɔ ni ebɔ mi. Ejaakɛ ekpakpa ni misumɔɔ lɛ mifeee; shi efɔŋ ni misumɔɔɔ lɛ no moŋ mifeɔ. Ejaakɛ mimligbɛ gbɔmɔ lɛ mii shɛɔ yɛ Nyɔŋmɔ mla lɛ he; shi minaa mla kroko yɛ mihenii lɛ amli ni kɛ mijwɛŋmɔ mla lɛ wuɔ ta ni eŋɔɔ mi nom ehaa esha mla lɛ ni yɔɔ mihenii lɛ amli lɛ.” (Romabii 7:18, 19, 22, 23) Eji anɔkwale akɛ, emuu ni Paulo yeee lɛ tsĩ enaa shii abɔ koni ekafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii taakɛ esumɔɔ ní efee lɛ, shi esu—bɔ ni esusuɔ Yehowa kɛ E-mlai lɛ ahe kɛ bɔ ni enuɔ he ehaa lɛ—sa kadimɔ waa. Wɔnɔ̃ lɛ baanyɛ afee nakai nɔŋŋ.
Sui ni Ejaaa lɛ Ajajemɔ
10. Mɛɛ jwɛŋmɔŋ su Paulo wo Filipibii lɛ hewalɛ ni amɛná?
10 Ani eeenyɛ eba akɛ ehe miihia ni mɛi komɛi ajaje su ko ni ejaaa? Hɛɛ. Enɛ bafee anɔkwale yɛ Kristofoi komɛi ní hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ agbɛfaŋ. Yɛ wolo ni Paulo ŋma kɛyaha Filipibii lɛ amli lɛ, ewie su kpakpa ni esa akɛ amɛná lɛ he. Eŋma akɛ: “Jeee akɛ minine eshɛ nɔ [ŋwɛi shihilɛ kɛtsɔ klɛŋklɛŋ shitee lɛ nɔ] momo aloo mihi kɛwula shi momo, shi miitiu ni minine ashɛ nɔ, gbii abɔ ni Kristo Yesu nine eshɛ mi hu minɔ lɛ. Anyɛmimɛi, mibuuu mihe akɛ minine eshɛ nɔ, shi nɔ kome kɛkɛ: nii ni yɔɔ sɛɛgbɛ lɛ mijie mihiɛ yɛ nɔ, shi nii ni yɔɔ hiɛgbɛ lɛ ahe moŋ mipeleɔ, ni miitiu oti lɛ kɛyashɛ Nyɔŋmɔ tsɛ́mɔ ni jɛ ŋwɛi yɛ Kristo Yesu mli lɛ he juromɔnɔ lɛ he. No hewɔ lɛ mɛi abɔ ni hi kɛwula shi yɛ wɔteŋ lɛ, nyɛhaa wɔjwɛŋa nakai.”—Filipibii 3:12-15, wɔma efã ko nɔ mi.
11, 12. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yehowa jieɔ jwɛŋmɔŋ su kpakpa kpo etsɔɔ wɔ yɛ?
11 Paulo wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni beni ebatsɔ Kristofonyo lɛ sɛɛ lɛ, enuuu he akɛ esa akɛ eya ehiɛ lɛ hiɛ su ní ejaaa. Enáko Kristo jwɛŋmɔŋ su lɛ. (Hebribii 4:11; 2 Petro 1:10; 3:14) Ani anyɛŋ afee shihilɛ ni gbɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ yɔɔ mli lɛ he nɔ ko? Dabi kwraa. Nyɔŋmɔ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔtsake wɔsu kɛji wɔmiisumɔ ni wɔfee nakai lɛɛlɛŋ. Paulo tee nɔ ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ nɔ ko yɛ ní nyɛjwɛŋɔ lɛ ekroko lɛ, Nyɔŋmɔ aaajie no hu kpo atsɔɔ nyɛ.”—Filipibii 3:15.
12 Shi kɛlɛ, kɛji wɔmiisumɔ ni Yehowa ajie su kpakpa lɛ kpo atsɔɔ wɔ lɛ, no lɛ esa akɛ wɔfee wɔgbɛfaŋnɔ. Sɔlemɔ mli ní wɔɔjɛ ni wɔkɛ Kristofoi awoji ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛhaa lɛ akase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ baaye abua mɛi ni ‘hiɛ jwɛŋmɔ kroko lɛ’ ní amɛná su kpakpa. (Mateo 24:45) Kristofoi onukpai ní mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ehala amɛ ní ‘amɛlɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ’ baaná he miishɛɛ akɛ amɛaaye amɛbua. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:28) Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi wɔhaa akɛ Yehowa susuɔ emuu ni wɔyeee lɛ he ni ejɛɔ suɔmɔ mli eyeɔ ebuaa wɔ! Nyɛhaa wɔkpɛlɛa nɔ.
Nii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mɛi Krokomɛi Adɛŋ
13. Mɛni wɔkaseɔ yɛ su kpakpa he yɛ Biblia mli sane ni kɔɔ Hiob he lɛ mli?
13 Paulo tsɔɔ yɛ Romabii yitso 15 lɛ akɛ, yinɔsane mli nɔkwɛmɔnii ni wɔɔjwɛŋ nɔ lɛ baaye abua wɔ ni wɔtsake wɔsu. Eŋma akɛ: “Nibii abɔ ní aŋma ato momo lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nitsɔɔmɔ hewɔ aŋma ato lɛ, koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ lɛ aná hiɛnɔkamɔ.” (Romabii 15:4) Ehe bahia ni Yehowa tsuji anɔkwafoi komɛi ni hi shi yɛ be ni eho lɛ mli lɛ afee tsakemɔi komɛi yɛ amɛsu he. Yɛ fɛɛ mli lɛ, ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Hiob ná su kpakpa. Ekɛ efɔŋ ko shwaaa Yehowa kɔkɔɔkɔ, ni ehaaa amanehulu ni ekɛkpeɔ lɛ ahoso hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ. (Hiob 1:8, 21, 22) Ni kɛlɛ, esumɔ ní ebu ehe bem. Yehowa fã Elihu ní eyaye ebua Hiob ni esaa nɛkɛ su nɛɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni eeenu he akɛ ajɛ lɛ lɛ, Hiob kɛ heshibaa kpɛlɛ bɔ ni ehe ehiaa ni etsake esu lɛ nɔ ni efee klalo akɛ ebaaje shishi ni efee nakai.—Hiob 42:1-6.
14. Kɛji awo wɔ ŋaa yɛ wɔsubaŋ he lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee tamɔ Hiob?
14 Kɛji naanyo Kristofonyo ko kɛ mlihilɛ kɛɛ wɔ akɛ wɔmiijie su ko ní ehiii kpo lɛ, ani wɔbaafee wɔnii taakɛ Hiob fee lɛ? Taakɛ Hiob ji lɛ, eba akɛ ‘wɔshwaŋ Nyɔŋmɔ yɛ sane gbonyo ko he’ kɔkɔɔkɔ. (Hiob 1:22) Kɛ́ aye wɔ sane ko ni ejaaa lɛ, ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔɔwie wɔshi Yehowa loo wɔkɛ wɔhaomɔi lɛ ahe sɔ̃ aaafɔ̃ enɔ. Eba akɛ wɔbɔŋ mɔdɛŋ ni wɔbu wɔhe bem, ni wɔkai akɛ ekɔɔɔ he eko bɔ ni hegbɛi ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli ji ha lɛ, wɔkã he wɔji “tsuji ni he bɛ sɛɛnamɔ ko.”—Luka 17:10.
15. (a) Mɛɛ su fɔŋ ko Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi jie lɛ kpo? (b) Petro jie su kpakpa kpo yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
15 Mɛi komɛi ni bo Yesu toi yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ ejieee su kpakpa kpo. Be ko lɛ, Yesu kɛɛ nɔ ko ni eshishinumɔ wa. No hewɔ lɛ, “beni ekaselɔi lɛ ateŋ mɛi pii nu enɛ lɛ, amɛkɛɛ: Wiemɔ ni wa nɛ; namɔ aaanyɛ toi abo?” Eka shi faŋŋ akɛ mɛi ni wie enɛ lɛ hiɛ su fɔŋ. Ni su fɔŋ ni amɛhiɛ lɛ ha amɛkpa Yesu toiboo. Nɔ ni aŋma afɔ̃ shi lɛ tsɔɔ akɛ: “Jɛ no hewɔ lɛ ekaselɔi lɛ ateŋ mɛi pii ku amɛsɛɛ ni amɛkɛ lɛ enyiɛɛɛ dɔŋŋ.” Ani amɛ fɛɛ amɛhiɛ su fɔŋ lɛ? Dabi. Nɔ ni aŋma afɔ̃ shi lɛ tsaa nɔ akɛ: “Kɛkɛ ni Yesu kɛɛ mɛi nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ akɛ: Ani nyɛ hu nyɛmiisumɔ akɛ nyɛaatee? Simon Petro here lɛ nɔ akɛ: Nuntsɔ, namɔ ŋɔɔ wɔɔtee?” Petro tsɔ nɔ ni ekɛɛ lɛ nɔ eha lɛ diɛŋtsɛ esanebimɔ lɛ hetoo akɛ: “Bo oyɔɔ naanɔ wala wiemɔi lɛ.” (Yohane 6:60, 66-68) Mɛɛ su kpakpa nɛ! Kɛ́ wɔkɛ Ŋmalɛi lɛ amlitsɔɔmɔ loo tsakemɔ ko ni klɛŋklɛŋ lɛ ewa akɛ wɔɔnu shishi lɛ kpe lɛ, ani ebafeŋ nɔ ni hi akɛ wɔɔjie su ni Petro jie lɛ kpo lɛ nɔŋŋ eko kpo? Kwɛ bɔ ni ebaafee kwashiaiasane akɛ wɔɔkpa Yehowa sɔɔmɔ loo wɔɔwie yɛ gbɛ ni teɔ shi woɔ “tsámɔ wiemɔi” lɛ akɛni nibii komɛi yɛ ni shishijee lɛ amɛshishinumɔ wa lɛ hewɔ!—2 Timoteo 1:13.
16. Mɛɛ su ni ehiii kwraa Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni yɔɔ yɛ Yesu gbii lɛ amli lɛ jie lɛ kpo?
16 Klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ ejieee jwɛŋmɔŋ su ni Yesu ná lɛ kpo. Amɛfai shi ní amɛtswa akɛ amɛboŋ Yesu toi lɛ fee faŋŋ beni etée Lazaro shi kɛjɛ gbohiiajeŋ lɛ mli lɛ. Kɛha mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ su kpakpa lɛ, kulɛ nakai naakpɛɛ nii lɛ baafee odaseyeli ni tsɔɔ faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni tsu Yesu. Shi kɛlɛ, wɔkaneɔ akɛ: “No hewɔ lɛ osɔfonukpai lɛ kɛ Farisifoi lɛ tsɛ kpee, ni amɛkɛɛ: Te wɔfeɔ tɛŋŋ? shi nuu nɛɛ miifee okadii srɔtoi pii. Kɛji wɔŋmɛ lɛ gbɛ nɛkɛ lɛ, mɛi fɛɛ aaahe enɔ aye; ni Romabii lɛ aaaba ni amɛaabashɔ wɔmaŋ kɛ wɔshikpɔŋ lɛ fɛɛ.” Mɛni amɛka feemɔ? “Kɛjɛ nakai gbi lɛ nɔ lɛ amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaagbe lɛ.” Yɛ apam ni amɛtee akɛ amɛbaagbe Yesu lɛ sɛɛ lɛ, amɛka akɛ amɛbaakpata odaseyeli ni hiɛ kã ni tsɔɔ akɛ efeɔ naakpɛɛ nii lɛ hiɛ. “Ni osɔfonukpai lɛ kpɛ amɛyiŋ akɛ, amɛaagbe Lazaro hu.” (Yohane 11:47, 48, 53; 12:9-11) Kwɛ bɔ ni ebaafee nɔ ni yɔɔ nyaŋemɔ akɛ wɔɔwo su ni tamɔ nakai he hewalɛ ní wɔmli afu yɛ nibii ni kulɛ esa akɛ wɔná he miishɛɛ lɛ ahe! Hɛɛ, ni kwɛ bɔ ni eyɔɔ oshara!
Kristo Su Kpakpa lɛ Kasemɔ
17. (a) Mɛɛ shihilɛi ashishi Daniel jie su ni gbeyeishemɔ bɛ mli kpo yɛ? (b) Yesu tsɔɔ akɛ eyɛ ekãa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
17 Yehowa tsuji hiɛɔ su kpakpa mli. Beni Daniel henyɛlɔi lɛ kpaŋ akɛ amɛbaaha afee mla ni akasɔle aha nyɔŋmɔ ko loo gbɔmɔ ko akɛ ja maŋtsɛ lɛ gbii 30 lɛ, Daniel le akɛ enɛ teɔ shi ewoɔ ekɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ. Ani ebaatsi ehe kɛjɛ sɔlemɔ ní eeesɔle eha Nyɔŋmɔ lɛ he kɛyashi gbii 30? Dabi, taakɛ efɔɔ feemɔ lɛ, etee nɔ esɔle eha Yehowa shii etɛ gbi kome ni esheee gbeyei. (Daniel 6:6-17) Nakai nɔŋŋ Yesu hu haaa ehenyɛlɔi lɛ awo ehe gbeyei. Be ko lɛ, ekɛ nuu ko ni enine kome egbo kpe yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ. Yesu le akɛ Yudafoi babaoo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ náŋ he miishɛɛ kɛji etsa mɔ ko yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ. Eje gbɛ ebi amɛ ni amɛtsɔɔ amɛjwɛŋmɔ yɛ sane lɛ he. Beni amɛkpoo lɛ, Yesu tee nɔ etsa nuu lɛ. (Marko 3:1-6) Yesu ejooo enitsumɔ ni enu he akɛ esa akɛ etsu lɛ naa foi.
18. Mɛni hewɔ mɛi komɛi teɔ shi woɔ wɔ lɛ, shi te esa akɛ wɔfee wɔnii yɛ amɛsu fɔŋ lɛ he wɔha tɛŋŋ?
18 Yehowa Odasefoi yɔseɔ ŋmɛnɛ akɛ, esaaa akɛ amɛ hu amɛhaa shitee-kɛ-wolɔi anifeemɔi gbohii lɛ woɔ amɛhe gbeyei. Kɛ jeee nakai lɛ, amɛjieŋ Yesu jwɛŋmɔŋ su lɛ kpo. Mɛi babaoo teɔ shi amɛwoɔ Yehowa Odasefoi, mɛi komɛi lɛ, akɛni amɛleee anɔkwalei lɛ hewɔ, ni mɛi krokomɛi lɛ akɛni amɛnyɛ̃ɔ Odasefoi loo amɛshɛɛ sane lɛ hewɔ. Shi nyɛkahaa wɔŋmɛa amɛ hetsɛ̃ su lɛ gbɛ ní enáa wɔsu kpakpa lɛ nɔ hewalɛ. Esaaa akɛ wɔhaa mɛi krokomɛi tsɔɔ wɔ bɔ ni esa akɛ wɔtsu wɔjamɔ lɛ he nii wɔha.
19. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔjie jwɛŋmɔŋ su ni tamɔ Yesu Kristo nɔ̃ lɛ kpo?
19 Yesu jie jwɛŋmɔŋ su kpakpa kpo yɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoi ahe be fɛɛ be, yɛ bɔ ni efeemɔ wa ha lɛ fɛɛ sɛɛ. (Mateo 23:2, 3) Esa akɛ wɔkase enɔkwɛmɔnɔ lɛ. Wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ wɔnyɛmimɛi lɛ yeee emuu, shi nakai wɔ hu wɔji. Ni nɛgbɛ wɔbaanyɛ wɔná nanemɛi kpakpai ni yeɔ anɔkwa yɛ fe wɔjeŋ muu fɛɛ nyɛmifeemɔ lɛ mli? Yehowa kɛ e-Wiemɔ ni aŋma lɛ he shishinumɔ ni ja kɛmɔ shi hako wɔ, shi mɛɛ jamɔ kuu nuɔ shishi babaoo? Nyɛhaa wɔhiɛa jwɛŋmɔŋ su ni ja, ni ji jwɛŋmɔŋ su ni Yesu Kristo ná lɛ mli be fɛɛ be. Nɔ ni fata enɛ kɛ saji krokomɛi ahe ji le ní wɔɔle bɔ ni wɔɔfee wɔmɛ Yehowa taakɛ wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ.
[Shishigbɛ niŋmaa]
a Gbɔmɔ ni Fe Mɔ Fɛɛ Mɔ ni Ehi Shi Pɛŋ wolo lɛ ní Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. fee lɛ, gbaa Yesu shihilɛ kɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he sane.
Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?
• Wɔsu náa wɔshihilɛ nɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
• Tsɔɔmɔ bɔ ni Yesu Kristo jwɛŋmɔŋ su lɛ yɔɔ lɛ mli.
• Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Hiob su lɛ mli?
• Mɛɛ su kpakpa esa akɛ wɔná kɛji wɔkɛ shitee-kɛ-woo kpe?
[Mfonirii ni yɔɔ baafas 7]
Kristofonyo ni hiɛ su kpakpa lɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni eye ebua mɛi krokomɛi
[Mfoniri ni yɔɔ baafas 9]
Sɔlemɔ mli ni wɔjɛɔ wɔkaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnáa Kristo jwɛŋmɔŋ su lɛ eko