Kristofoi Odasefoi ni Amɛmaŋ Yɔɔ Ŋwɛi
“Shi wɔ lɛ, wɔmaŋ lɛ ŋwɛi eyɔɔ.”—FILIPIBII 3:20.
1. Mɛɛ yiŋtoo ni yɔɔ nyam Yehowa yɔɔ yɛ adesai komɛi ahe?
AŊKROAŊKROI ni afɔ amɛ akɛ adesai baaye nɔ akɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ ŋwɛi, yɛ ŋwɛibɔfoi po nɔ. (1 Korintobii 6:2, 3; Kpojiemɔ 20:6) Mɛɛ anɔkwale ni yɔɔ naakpɛɛ nɛ! Ni kɛlɛ, Yehowa to eyiŋ yɛ he, ni etsuɔ he nii kɛtsɔɔ e-Bi koome, Yesu Kristo nɔ. Mɛni hewɔ wɔ Bɔlɔ lɛ fee nɔ ko ni tamɔ nakai? Ni te esa akɛ enɛ he nilee asa Kristofonyo he eha tɛŋŋ ŋmɛnɛ? Nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni Biblia lɛ haa sanebimɔi nɛɛ ahetoo ehaa.
2. Mɛɛ nɔ hee ko Yohane Baptisilɔ lɛ tswa adafi akɛ Yesu baafee, ni mɛni he nɛkɛ nii hee nɛɛ kɔɔ?
2 Beni Yohane Baptisilɔ lɛ saa gbɛ kɛha Yesu lɛ, etswa adafi akɛ Yesu baafee nɔ ko hee. Sane ni aŋma afɔ̃ shi lɛ kɛɔ akɛ: “[Yohane] shiɛ akɛ: ‘Mɔ ni baa yɛ misɛɛ lɛ ehe wa fe mi, ni misaaa mɔ ni kotoɔ shi fɛneɔ etokotai anaa kpaa. Mi lɛ, nu mikɛbaptisiɔ nyɛ; shi lɛ lɛ ekɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ aaabaptisi nyɛ.’ ” (Marko 1:7, 8) Dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, no mli lɛ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ ebaptisiko mɔ ko. Enɛ fee gbɛjianɔtoo hee ko ni kɔɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ he, ni ekɔɔ Yehowa yiŋtoo ni eheɔ ejie lɛ kpo, akɛ ebaasaa adesai kɛha ŋwɛi nɔyeli hegbɛ lɛ he.
‘Fɔmɔ Ekoŋŋ’
3. Mɛɛ nibii heei ni kɔɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ he Yesu gbala mli etsɔɔ Nikodemo?
3 Yesu jie nɛkɛ ŋwɛi yiŋtoo nɛɛ he saji babaoo kpo yɛ kpee ko ni ekɛ Farisinyo ko ni ehe gbɛi kpe yɛ teemɔŋ lɛ mli. Farisinyo, Nikodemo nɛɛ, ba Yesu ŋɔɔ nyɔɔŋ, ni Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Kɛji ajɛɛɛ ŋwɛi afɔɔɔ mɔ ko lɛ, enyɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ ena.” (Yohane 3:3) Eka shi faŋŋ akɛ, Nikodemo, ni eji Farisinyo lɛ, ekase Hebri Ŋmalɛi lɛ, no hewɔ lɛ ele nɔ ko yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he anɔkwale ni yɔɔ nyam lɛ he. Daniel wolo lɛ gba efɔ shi akɛ akɛ Maŋtsɛyeli lɛ baaha “mɔ ko tamɔ gbɔmɔ bi,” kɛ “Mɔ ni Yɔɔ Ŋwɛi Shɔŋŋ lɛ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ amaŋ lɛ.” (Daniel 7:13, 14, 27) Maŋtsɛyeli lɛ ‘baajwara maŋtsɛyelii krokomɛi fɛɛ ni eeekpata amɛhiɛ,’ ni eeedamɔ shi kɛaatee naanɔ. (Daniel 2:44) Eeenyɛ efee akɛ ekolɛ Nikodemo susu akɛ nɛkɛ gbalɛi nɛɛ baaba mli yɛ Yudafoi amaŋ lɛ gbɛfaŋ; shi Yesu wie akɛ kɛ mɔ ko baana Maŋtsɛyeli lɛ, no lɛ esa akɛ afɔ nakai mɔ lɛ ekoŋŋ. Nikodemo nuuu shishi, no hewɔ lɛ Yesu tee nɔ ewie akɛ: “Kɛji ajɛɛɛ nu kɛ mumɔ mli afɔɔɔ mɔ ko lɛ, enyɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli ebote.”—Yohane 3:5.
4. Yɛ mɛi ni ajɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ mli afɔ amɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ amɛkɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ baatsake yɛ?
4 Yohane Baptisilɔ lɛ ewie mumɔ krɔŋkrɔŋ ni akɛaabaptisi mɔ lɛ he. Agbɛnɛ, Yesu kɛmiifata he akɛ esa akɛ ajɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ mli afɔ mɔ lɛ, kɛji eeebote Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli. Kɛtsɔ nɛkɛ fɔmɔ ni yɔɔ sɔrɔto nɛɛ nɔ lɛ, hii kɛ yei ni yeee emuu boteɔ amɛkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa krɛdɛɛ ko mli. Amɛbatsɔmɔɔ mɛi ni eŋɔ amɛ akɛ ebii. Wɔkaneɔ akɛ: “Shi mɛi abɔ ni here [Yesu] lɛ, eha amɛ hegbɛ akɛ amɛtsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii, mɛi ni heɔ egbɛi lɛ nɔ yeɔ lɛ, mɛi ni jeee lá loo heloo loo nuu ko suɔmɔ naa, shi moŋ Nyɔŋmɔ mli ajɛ afɔ amɛ.”—Yohane 1:12, 13; Romabii 8:15.
Nyɔŋmɔ Bii
5. Mɛɛ be akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ baptisi kaselɔi anɔkwafoi lɛ, ni mɛɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ nifeemɔi komɛi ni kɔɔ he ba mli yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ?
5 Beni Yesu kɛ Nikodemo wie lɛ, no mli lɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ eba Yesu nɔ momo, ni afɔ lɛ mu kɛha ewɔsɛɛ maŋtsɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli, ni Nyɔŋmɔ ekpɛlɛ Yesu nɔ yɛ faŋŋ mli akɛ E-Bi. (Mateo 3:16, 17) Yehowa fɔ mumɔŋ bii krokomɛi babaoo yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. Akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ baptisi kaselɔi anɔkwafoi ni ebua amɛhe naa yɛ ŋwɛitsu ko nɔ yɛ Yerusalem lɛ. Nakai beaŋ nɔŋŋ hu lɛ, afɔ amɛ ehee kɛjɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli koni amɛfee Nyɔŋmɔ mumɔŋ bii. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:2-4, 38; Romabii 8:15) Kɛfata he lɛ, akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ fɔ amɛ mu kɛ yiŋtoo akɛ amɛnine baashɛ ŋwɛi gboshinii ko nɔ wɔsɛɛ, ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ sɔo amɛnaa kɛjɛ shishijee kwraa akɛ nɔmimaa ni yɔɔ nakai ŋwɛi hiɛnɔkamɔ lɛ he lɛ he okadi.—2 Korintobii 1:21, 22.
6. Mɛni ji Yehowa yiŋtoo yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ he, ni mɛni hewɔ esa jogbaŋŋ akɛ adesai ana enɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ?
6 Mɛnɛɛmɛi ji adesai ni yeee emuu ni Nyɔŋmɔ hala amɛ klɛŋklɛŋ ní amɛbote Maŋtsɛyeli lɛ mli. Enɛ tsɔɔ akɛ, yɛ amɛ gbele kɛ amɛshitee sɛɛ lɛ, amɛbaatsɔmɔ ŋwɛi Maŋtsɛyeli gbɛjianɔtoo ni baaye adesai kɛ ŋwɛibɔfoi fɛɛ nɔ lɛ fã. Yehowa eto eyiŋ akɛ ebaatsɔ nɛkɛ Maŋtsɛyeli nɛɛ nɔ etse egbɛi kpeteŋkpele lɛ he, ni ebu maŋtsɛ ni eji lɛ hu bem yɛ bɔɔ nii fɛɛ ahiɛ. (Mateo 6:9, 10; Yohane 12:28) Kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ akɛ adesai yɛ gbɛfaŋnɔ yɛ nakai Maŋtsɛyeli lɛ mli! Satan kɛ adesai tsu nii beni etswa Yehowa maŋtsɛyeli mpoa klɛŋklɛŋ kwraa yɛ Eden trom lɛ mli lɛ, ni agbɛnɛ Yehowa ekpɛ eyiŋ akɛ adesai baana gbɛfaŋnɔ yɛ nakai mpoatswaa lɛ hetoohamɔ mli. (1 Mose 3:1-6; Yohane 8:44) Bɔfo Petro ŋma wolo eyaha aŋkroaŋkroi ni ahala amɛ ni amɛye nɔ yɛ nakai Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ akɛ: “Ajɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔ-Nuntsɔ Yesu Kristo Tsɛ lɛ, mɔ ni fɔ wɔ ehee yɛ lɛ diɛŋtsɛ emɔbɔnalɛ babaoo lɛ naa, eha wala hiɛnɔkamɔ yɛ Yesu Kristo shi ni etee kɛjɛ gbohii ateŋ lɛ hewɔ, eha gboshinii ni fiteee ni he bɛ kpa ko ni ekwaaa, ni aŋɔto yɛ ŋwɛi aha nyɛ.”—1 Petro 1:3, 4.
7. Mɛɛ wekukpaa krɛdɛɛ ko mɛi ni akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ baptisiɔ amɛ lɛ kɛ Yesu naa mli ŋɔɔmɔ?
7 Ákɛ Nyɔŋmɔ bii ni ekpɛlɛ amɛ nɔ lɛ, nɛkɛ Kristofoi ni ahala amɛ nɛɛ batsɔmɔ Yesu Kristo nyɛmimɛi. (Romabii 8:16, 17; 9:4, 26; Hebribii 2:11) Akɛni Yesu bafee Seshi ni awo Abraham shi yɛ he lɛ hewɔ lɛ, nɛkɛ Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu nɛɛ ji nakai Seshi, ni kɛ jɔɔmɔi baaba abaha adesai ni jieɔ hemɔkɛyeli kpo lɛ hefatalɔ, loo fã ni ji enyɔ. (1 Mose 22:17, 18; Galatabii 3:16, 26, 29) Mɛɛ jɔɔmɔi? Hegbɛ ni amɛaana akɛ akpɔ̃ amɛ kɛjɛ esha mli ni asaa amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ, ni amɛsɔmɔ lɛ bianɛ, kɛ agbɛnɛ kɛya naanɔ hu lɛ. (Mateo 4:23; 20:28; Yohane 3:16, 36; 1 Yohane 2:1, 2) Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ tsɔɔ mɛi ni yɔɔ jalɛ tsui lɛ gbɛ kɛyaa nɛkɛ jɔɔmɔ nɛɛ he kɛtsɔ amɛ mumɔŋ nyɛmi Yesu Kristo kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ, mɔ ni ekpɛlɛ amɛ nɔ akɛ amɛ-Tsɛ lɛ he odase ni amɛyeɔ lɛ nɔ.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:8; Hebribii 13:15.
8. Mɛni ji Nyɔŋmɔ bii ni akɛ mumɔ efɔ amɛ lɛ “akpojiemɔ” lɛ?
8 Biblia lɛ wieɔ nɛkɛ Nyɔŋmɔ bii ni akɛ mumɔ efɔ amɛ nɛɛ “akpojiemɔ” he. (Romabii 8:19) Akɛni amɛboteɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli akɛ Yesu hefatalɔi maŋtsɛmɛi hewɔ lɛ, amɛnaa Satan jeŋ nibii agbɛjianɔtoo lɛ hiɛkpatamɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ. Yɛ sɛɛ mli lɛ, amɛkɛ afii akpe yeɔ amɛbuaa koni kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli sɛɛnamɔi lɛ aho kɛba adesai anɔ, ni amɛkɛ nakai feemɔ holeɔ adesai aweku lɛ nɔ kɛbaa emuuyeli ni Adam laaje lɛ lɛ mli. (2 Tesalonikabii 1:8-10; Kpojiemɔ 2:26, 27; 20:6; 22:1, 2) Enɛɛmɛi fɛɛ fata amɛ kpojiemɔ lɛ he. Eji nɔ ko ni adesai bɔɔ nii fɛɛ ni yɔɔ hemɔkɛyeli lɛ kɛ gbɛkpamɔ ni mli wa waa miimɛ.
9. Te Biblia lɛ wieɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akuu ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ he ehaa tɛŋŋ?
9 Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ akuu ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ lɛ ji “kromɔbii ni aŋma amɛgbɛii yɛ ŋwɛi lɛ anaabuamɔ kɛ asafo lɛ.” (Hebribii 12:23) Amɛji mɛi ni naa Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ he sɛɛ klɛŋklɛŋ. Amɛji “Kristo gbɔmɔtso” lɛ hu, ni tsɔɔ naanyobɔɔ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa ni yɔɔ amɛteaŋ, kɛ agbɛnɛ yɛ amɛkɛ Yesu hu teŋ. (1 Korintobii 12:27) Paulo ŋma akɛ: “Taakɛ bɔ ni gbɔmɔtso lɛ ekome ni, shi ehiɛ henii pii, ni gbɔmɔtso lɛ henii pii lɛ fɛɛ ji gbɔmɔtso kome lɛ, nakai nɔŋŋ kɛ̃ ji Kristo. Ejaakɛ Yudafoi ji wɔ jio, Helabii ji wɔ jio, nyɔji jio, hehiɛlɔi jio, wɔ fɛɛ lɛ mumɔ kome mli atsɔ abaptisi wɔ awo gbɔmɔtso kome mli; ni wɔ fɛɛ, mumɔ kome akɛha wɔ ni wɔnu.”—1 Korintobii 12:12, 13; Romabii 12:5; Efesobii 1:22, 23; 3:6.
“Nyɔŋmɔ Israel”
10, 11. Mɛni hewɔ Israel hee he bahia yɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli lɛ, ni namɛi fee nɛkɛ maŋ hee nɛɛ?
10 Nɔ ni fe afii 1,500 dani Yesu aaaba akɛ Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ, no mli lɛ heloonaa Israel ji Yehowa gbɔmɛi krɛdɛɛ ko. Yɛ kaimɔi ni ekɛha amɛ daa lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, maŋ muu lɛ fɛɛ yeee anɔkwale. Beni Yesu pue lɛ, maŋ lɛ kpoo lɛ. (Yohane 1:11) Enɛ hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Abaashɔ̃ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ yɛ nyɛdɛŋ, ni aŋɔha jeŋmaŋ ko ni woɔ yibii.” (Mateo 21:43) Nakai “jeŋmaŋ ni woɔ [Maŋtsɛyeli lɛ] yibii [lɛ]” yɔsemɔ he miihia kɛha yiwalaheremɔ.
11 Maŋ hee lɛ ji Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ asafo, ni afɔ yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ. Mɛi ni fee emlibii klɛŋklɛŋ ji Yesu kaselɔi Yudafoi ni kpɛlɛ enɔ akɛ amɛ ŋwɛi Maŋtsɛ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:5, 32-36) Shi kɛlɛ, amɛji Nyɔŋmɔ maŋ hee lɛ mlibii, jeee yɛ Yudafoi ni amɛji lɛ hewɔ, shi moŋ, edamɔ Yesu mli hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ lɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, esoro nɛkɛ Nyɔŋmɔ Israel hee nɛɛ kwraa—eji mumɔŋ maŋ. Beni Yudafoi lɛ ateŋ mɛi babaoo kpoo akɛ amɛaakpɛlɛ Yesu nɔ lɛ, akpã ninefɔɔ ni akɛha koni mɛi abatsɔmɔ maŋ hee lɛ fã lɛ mli aha Samariabii, kɛ no sɛɛ lɛ, Jeŋmajiaŋbii hu. Atsɛ maŋ hee lɛ akɛ “Nyɔŋmɔ Israel.”—Galatabii 6:16.
12, 13. Mɛɛ gbɛ nɔ ebafee faŋŋ yɛ akɛ Israel hee lɛ jeee Yuda jamɔ mligbalamɔ kuu ko kɛkɛ?
12 Yɛ blema Israel lɛ, kɛ mɛi ni jeee Yudafoi lɛ tsake kɛba jamɔ lɛ mli lɛ, esa akɛ amɛba amɛhe shi amɛwo Mose Mla lɛ shishi, ni esa akɛ hii lɛ afee enɛ he okadi kɛtsɔ ketia ni aaafolɔ amɛ lɛ nɔ. (2 Mose 12:48, 49) Yudafoi Kristofoi komɛi nu he akɛ esa akɛ mla nɛɛ akɔ mɛi ni jeee Yudafoi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Israel mli lɛ ahe. Shi, Yehowa yɛ nɔ ko sɔrɔto kwraa yɛ ejwɛŋmɔ mli. Mumɔ krɔŋkrɔŋ kudɔ bɔfo Petro kɛtee Jeŋmajiaŋnyo Kornelio shia. Beni Kornelio kɛ eweku lɛ here Petro shiɛmɔ lɛ nɔ lɛ, amɛna mumɔ krɔŋkrɔŋ—dani abaptisi amɛ yɛ nu mli po. Enɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ Yehowa ekpɛlɛ nɛkɛ Jeŋmajiaŋbii nɛɛ anɔ akɛ Nyɔŋmɔ Israel mli bii, ni ebiii ni amɛba amɛhe shi amɛwo Mose Mla lɛ shishi.—Bɔfoi lɛ Asaji 10:21-48.
13 Enɛ bawa waa kɛha heyelilɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi akɛ amɛaakpɛlɛ nɔ, ni etsɛɛɛ kɛkɛ ni ebalɛ akɛ esa akɛ bɔfoi lɛ kɛ onukpai ni yɔɔ Yerusalem lɛ asusu sane lɛ he. Nakai kuu ni akɛ hegbɛ eha amɛ lɛ bo odaseyeli ni tsɔɔ bɔ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ tsuɔ nii yɛ heyelilɔi ni jeee Yudafoi anɔ lɛ toi. Biblia mlipɛimɔ tsɔɔ akɛ enɛ fee gbalɛ ni ajɛ mumɔŋ akɛha lɛ mlibaa. (Yesaia 55:5; Amos 9:11, 12) Afee yiŋkpɛɛ ni ja: Ehe ehiaaa ni Kristofoi ni jeee Yudafoi lɛ aba amɛhe shi amɛwo Mose Mla lɛ shishi. (Bɔfoi lɛ Asaji 15:1, 6-29) Enɛ hewɔ lɛ, mumɔŋ Israel ji maŋ hee lɛlɛŋ, shi jeee mligbalamɔ kuu ko ni jɛ Yuda jamɔ mli.
14. Mɛni ji nɔ ni tsɛmɔ ni Yakobo tsɛ Kristofoi asafo lɛ akɛ “akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ ni egbɛ eshwa” lɛ tsɔɔ?
14 Yɛ enɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, beni eŋmaa wolo eyaha klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ, kaselɔ Yakobo ŋma ewolo lɛ eyaha “akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ ni egbɛ eshwa lɛ.” (Yakobo 1:1; Kpojiemɔ 7:3-8) Shi kɛlɛ, ajarako Israel hee lɛ mli bii lɛ amli awoko akutsei pɔtɛɛ amli. Ajako mumɔŋ Israel mli awoko akutsei sɔrɔtoi 12 mli tamɔ bɔ ni eji yɛ heloonaa Israel lɛ. Ni kɛlɛ, Yakobo wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ tsɔɔ akɛ yɛ Yehowa hiɛ lɛ, akɛ Nyɔŋmɔ Israel eye heloonaa Israel akutsei 12 lɛ anajiaŋ kwraa kɛmɔ shi. Kɛji mɔ ko ni afɔ lɛ akɛ Israelnyo batsɔ maŋ hee lɛ fã lɛ, no lɛ heloonaa seshi mli ni ejɛ—kɛji ejɛ Yuda loo Levi akutso lɛ mli po lɛ—he ehiaaa.—Galatabii 3:28; Filipibii 3:5, 6.
Kpaŋmɔ Hee
15, 16. (a) Te Yehowa buɔ Nyɔŋmɔ Israel mli bii ni jeee Yudafoi lɛ ehaa tɛŋŋ? (b) Mɛɛ mla naa nɔdaamɔ nɔ akɛto Israel hee lɛ shishi?
15 Yɛ Yehowa hiɛ lɛ, nɛkɛ maŋ hee nɛɛ mli bii ni amɛjeee Israelbii lɛ, etsɔmɔ mumɔŋ Yudafoi kwraa kɛmɔ shi! Bɔfo Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Jeee mɔ ni atsɛɔ lɛ Yudanyo lɛ doo ji Yudanyo, ni asaŋ jeee kpo nɔ nɔ̃ ni yɔɔ heloo mli lɛ ji ketiafoo; shi moŋ mɔ ni ji Yudanyo yɛ mligbɛ lɛ ji Yudanyo, ni tsuiŋ ketiafoo ni yɔɔ mumɔ mli, ni jeee ŋmalɛ okadi mli lɛ, ji ketiafoo, ni eyijiemɔ lɛ jɛɛɛ gbɔmɛi aŋɔɔ, shi Nyɔŋmɔ ŋɔɔ moŋ ejɛɔ.” (Romabii 2:28, 29) Jeŋmajiaŋbii pii kpɛlɛ ninefɔ̃ɔ ni akɛha amɛ akɛ amɛbafee Nyɔŋmɔ Israel lɛ fã lɛ nɔ, ni nifeemɔ nɛɛ ha Biblia gbalɛ ba mli. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, gbalɔ Hoshea ŋma akɛ: “Mimusuŋ aaatsɔ mi yɛ mɔ ni mimusuŋ etsɔko mi yɛ ehe lɛ he, ni makɛɛ mɔ ni jeee mimaŋ lɛ akɛ: ‘Mimaŋ jio’; ni lɛ hu eeekɛɛ mi akɛ: ‘Mi-Nyɔŋmɔ jio.’ ”—Hoshea 2:25; Romabii 11:25, 26.
16 Kɛ mumɔŋ Israelbii lɛ bɛ Mose Mla kpaŋmɔ lɛ shishi lɛ, no lɛ mɛni nɔ amɛdamɔɔ ni amɛbafeɔ maŋ hee lɛ fã mɔ? Yehowa kɛ mumɔŋ maŋ nɛɛ fee kpaŋmɔ hee ko kɛtsɔ Yesu nɔ. (Hebribii 9:15) Beni Yesu to egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi, yɛ Nisan 14, afi 33 Ŋ.B. lɛ, ekɛ aboloo kɛ wein ha bɔfoi anɔkwafoi 11 lɛ ni ewie akɛ wein lɛ feɔ “la ni ji kpaŋmɔ” lɛ he mfoniri. (Mateo 26:28; Yeremia 31:31-34) Taakɛ awie yɛ Luka sane lɛ mli lɛ, Yesu wie akɛ wein kɛ kpulu lɛ feɔ “kpaŋmɔ hee lɛ” he mfoniri. (Luka 22:20) Yɛ Yesu wiemɔi lɛ amlibaa mli lɛ, beni afɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ashwie shi yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ ni afɔ Nyɔŋmɔ Israel lɛ, ahe Maŋtsɛyeli lɛ kɛjɛ heloonaa Israel dɛŋ ni akɛha mumɔŋ maŋ hee lɛ. Nɛkɛ maŋ hee nɛɛ ji Yehowa tsulɔ agbɛnɛ, amɛji edasefoi yɛ heloonaa Israel najiaŋ.—Yesaia 43:10, 11.
“Yerusalem Hee”
17, 18. Mɛɛ naatsɔɔmɔi akɛha yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli yɛ anunyam ni mɛɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ he?
17 Mɛɛ anunyam mɛɔ mɛi ni ena hegbɛ akɛ amɛaana ŋwɛi tsɛmɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ nɛkɛ! Ni kwɛ miishɛɛ ni eji akɛ wɔɔle nibii ni yɔɔ naakpɛɛ ni asaa ato amɛ lɛ he saji! Kpojiemɔ wolo lɛ haa wɔ amɛ ŋwɛi gboshinii lɛ he ninaai ni yɔɔ miishɛɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, wɔkaneɔ yɛ Kpojiemɔ 4:4 akɛ: “[Yehowa] maŋtsɛsɛi lɛ he lɛ maŋtsɛsɛii nyɔŋmai-enyɔ kɛ ejwɛ mamɔ shi kɛkpe, ni onukpai nyɔŋmai-enyɔ kɛ ejwɛ tara sɛii lɛ anɔ, amɛwo atadei yɛji ni shika akekerei fimɔ amɛyitsei.” Onukpai 24 lɛ ji Kristofoi ni afɔ amɛ mu, ni atee amɛ shi, ni amrɔ nɛɛ amɛtara amɛ ŋwɛi gbɛhei ni Yehowa wo amɛ shi yɛ he lɛ. Amɛ akekerei kɛ maŋtsɛsɛii lɛ haa wɔkaiɔ odehei ni amɛji lɛ. Agbɛnɛ hu, susumɔ amɛhegbɛ ni nɔ kwɔ waa, ni ji sɔɔmɔ ni amɛsɔmɔɔ yɛ Yehowa maŋtsɛsɛi lɛ he lɛ he okwɛ!
18 Wɔnaa amɛhe ninaa kroko hu yɛ Kpojiemɔ 14:1: “Ni mikwɛ, ni naa, Toobi lɛ damɔ Zion Gɔŋ lɛ nɔ, ni mɛi akpei oha kɛ nyɔŋmai-ejwɛ kɛ ejwɛ ni aŋma egbɛi kɛ e-Tsɛ gbɛi yɛ amɛhiɛŋtsei anɔ fata ehe.” Wɔnaa nɛkɛ mɛi ni afɔ amɛ mu nɛɛ ayifalɛ ni husu yɔɔ he lɛ yɛ biɛ—144,000. Ayooɔ amɛ odehe hegbɛ ni amɛyɔɔ lɛ ejaakɛ amɛkɛ Yehowa Maŋtsɛ ni ekɛ lɛ eta maŋtsɛsɛi nɔ, “Toobi” Yesu damɔ shi. Ni amɛdamɔ ŋwɛi Zion Gɔŋ lɛ nɔ. Shikpɔŋ nɔ Zion Gɔŋ lɛ nɔ ji he ni Yerusalem, Israel odehei amaŋtiase lɛ hi. Ŋwɛi Zion Gɔŋ lɛ damɔ shi kɛha Yesu kɛ ehefatalɔi gboshiniyelɔi, ni feɔ ŋwɛi Yerusalem lɛ gbɛhe ni awo nɔ lɛ.—2 Kronika 5:2; Lala 2:6.
19, 20. (a) Mɛɛ ŋwɛi gbɛjianɔtoo Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ baafee efã? (b) Be sɛɛjekɛmɔ enyiɛ Yehowa kɛhala mɛi ni amɛmaŋ baahi ŋwɛi lɛ?
19 Yɛ enɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, awieɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe yɛ amɛ ŋwɛi anunyam lɛ mli akɛ “Yerusalem Hee.” (Kpojiemɔ 21:2) Shikpɔŋ nɔ Yerusalem ji “Maŋtsɛ agbo lɛ maŋ” kɛ agbɛnɛ hu he ni sɔlemɔ we lɛ hi. (Mateo 5:35) Ŋwɛi Yerusalem Hee lɛ ji odehei a-Maŋtsɛyeli gbɛjianɔtoo ni Maŋtsɛ kpeteŋkpele, Yehowa, kɛ e-Maŋtsɛ ni ehala lɛ, Yesu, tsɔɔ nɔ amɛyeɔ nɔ amrɔ nɛɛ, kɛ nɔ mli ni atsuɔ osɔfoi asɔɔmɔ he nii yɛ, beni jɔɔmɔi babaoo jɛɔ Yehowa maŋtsɛsɛi lɛ mli hoɔ kɛhaa adesai atsamɔ lɛ. (Kpojiemɔ 21:10, 11; 22:1-5) Yɛ ninaa kroko hu mli lɛ, Yohane nu ni aatsɛ Kristofoi anɔkwafoi ni afɔ amɛ mu, ni atee amɛ shi lɛ akɛ ‘Toobi lɛ ŋa.’ Mɛɛ miishɛɛ wekukpaa ni amɛkɛ Yesu baana kɛ amɛsuɔmɔ mli ni amɛjɛɔ amɛbaa amɛhe shi amɛhaa lɛ lɛ he mfoniri fɛfɛo efeɔ ehaa wɔ nɛkɛ! Feemɔ miishɛɛ ni abaana yɛ ŋwɛi beni amɛteŋ naagbee mɔ lɛ nine shɛɔ eŋwɛi nyɔmɔwoo lɛ nɔ lɛ he mfoniri okwɛ. Yɛ naagbee lɛ, “Toobi lɛ yookpeemɔ lɛ” baanyɛ aba agbɛnɛ! No mli lɛ nakai ŋwɛi odehei agbɛjianɔtoo lɛ fɛɛ eshɛ pɛpɛɛpɛ.—Kpojiemɔ 19:6-8.
20 Hɛɛ, asaa jɔɔmɔi ni yɔɔ nyam ato aha mɛi ni bɔfo Paulo wie yɛ amɛhe akɛ: “Shi wɔ lɛ, wɔmaŋ lɛ ŋwɛi eyɔɔ” lɛ. (Filipibii 3:20) Aaashɛ afii akpei enyɔ sɔŋŋ nɛ, ni Yehowa kɛmiihala emumɔŋ bii lɛ ni eesaa amɛ kɛha ŋwɛi gboshiniyeli. Taakɛ odaseyeli lɛ fɛɛ tsɔɔ lɛ, eshwɛ fioo ni nɛkɛ halamɔ kɛ saamɔ nitsumɔ nɛɛ baaba naagbee. Shi babaoo yɛ ni baanyiɛ sɛɛ lolo, taakɛ ajie kpo atsɔɔ Yohane yɛ eninaa ni aŋma yɛ Kpojiemɔ yitso 7 lɛ mli lɛ. No hewɔ lɛ agbɛnɛ, ebiɔ ni wɔsusu Kristofoi akuu kroko hu he, ni wɔbaasusu kuu nɛɛ he yɛ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.
Ani Okaiɔ?
◻ Mɛni ji nitsumɔi sɔrɔtoi ni mumɔ lɛ tsuɔ yɛ mɛi ni yɔɔ ŋwɛi gboshinii lɛ anɔ?
◻ Mɛɛ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa mɛi ni afɔ amɛ lɛ kɛ Yehowa naa? kɛ Yesu hu?
◻ Te awie Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ asafo lɛ he yɛ Biblia lɛ mli aha tɛŋŋ?
◻ Mɛɛ mla naa nɔdaamɔ nɔ akɛto Nyɔŋmɔ Israel shishi?
◻ Mɛɛ ŋwɛi hegbɛi mɛɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ?
[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]
Yehowa kɛ be sɛɛjekɛmɔ aaashɛ afii akpei enyɔ sɔŋŋ hala mɛi ni baaye nɔ yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ