Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w88 10/1 bf. 19-24
  • Aha Ale Mɔ Ni Onufu Lɛ Ji Diɛŋtsɛ

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Aha Ale Mɔ Ni Onufu Lɛ Ji Diɛŋtsɛ
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Atuatsemɔ ni ba yɛ Ŋwɛi lɛ he Odaseyeli
  • Bɔ ni Ajie Satan Shi Fioo Ko
  • Nibii ni ha Ana Teemɔŋsane lɛ Mli
  • Ajie Teemɔŋ Sane Krɔŋkrɔŋ lɛ Kpo
  • Yesu Kpa Henyɛlɔ lɛ he Mama
  • Kwɛmɔ Ohe nɔ Jogbaŋŋ​—Satan Miitao Bo Emi!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2015
  • Onufu lɛ Seshi Lɛ—Mɛɛ Gbɛ nɔ Atsɔɔ Akpaa Ehe Mama?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1996
  • Kwɛmɔ Ohe Nɔ Jogbaŋŋ Yɛ Ohenyɛlɔ Abonsam He!
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1985
  • Ani Ole Ohenyɛlɔ Lɛ Jogbaŋŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi (Nikasemɔ Nɔ)—2018
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1988
w88 10/1 bf. 19-24

Aha Ale Mɔ Ni Onufu Lɛ Ji Diɛŋtsɛ

“Ni eba mli akɛ gbi ko lɛ, Nyɔŋmɔ bii lɛ ba amɛbadamɔ Yehowa hiɛ, ni Satan hu futu amɛ kɛba.”​—HIOB 1:⁠6.

1. (a) Nɛgbɛ ji he ni gbɛi Satan lɛ jɛ ni mɛni ji eshishi? (b) Gbɛi “Satan” lɛ pueɔ shii enyiɛ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli, ni mɛɛ sanebimɔi teɔ shi?

NƐGBƐ ji he ni gbɛi Satan lɛ na eshishijee kɛjɛ? Mɛni ji eshishi? Yɛ Biblia naa lɛ, ana enɛ kɛjɛ Hebri niŋmai etɛ ni ji ש (Sin) , ט (Tehth) kɛ נ (Nun) mli. Kɛ akɛ bɔ ni amɛgbɛɔ lɛ hɔlɔ mli lɛ, nɛkɛ niŋmai nɛɛ bafeɔ wiemɔ “Satan,” ni taakɛ woloŋlelɔ Edward Langton tsɔɔ lɛ, “ana enɛ kɛjɛ shishijee wiemɔ ko ni eshishi ji ‘ate shi awo,’ aloo ‘afee he loo atsu nii akɛ henyɛlɔ’ mli.” (Okɛto 1 Petro 5:8 he.) Eyɛ mli akɛ gbɛi Satan lɛ jeɔ kpo fe shii 50 yɛ Biblia lɛ mli moŋ, shi ejeɔ kpo shii 18 pɛ yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli yɛ woji ni ji 1 Kronika, Hiob kɛ Zakaria pɛ mli. No hewɔ lɛ sanebimɔi lɛ teɔ shi akɛ, Mɛɛ be mli gbɔmɔ bale Satan atuatsemɔ kɛ enitsumɔ lɛ? Mɛɛ be mli ajie Satan shi yɛ faŋŋ mli yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli?

2. Mɛɛ sane ahaaa hetoo amrɔ nɔŋŋ yɛ Adam kɛ Hawa atuatsemɔ lɛ sɛɛ?

2 Biblia lɛ tsɔɔ bɔni esha kɛ atuatsemɔ ba shikpɔŋ nɔ, yɛ paradeiso abɔɔ ko mli yɛ Boka Teŋgbɛ lɛ mli yɛ wiemɔ ni mli ka shi faŋŋ ni kɛlɛ emli kwɔ mli. (Kwɛmɔ 1 Mose yitsei 2 kɛ 3.) Eyɛ mli akɛ ayoo mɔ ni ha toigbele te shi yɛ Adam kɛ Hawa mli lɛ akɛ onufu ko moŋ, shi atsɔɔɔ mɔ ni hewalɛ kɛ nilee diɛŋtsɛ ni hɔ gbee ni fa kpo kɛjɛ onufu lɛ daaŋ lɛ ji diɛŋtsɛ lɛ mli. Kɛlɛ, Adam na be kakadaŋŋ ekɛsusu nibii ni ba yɛ Eden ni ha ashwie lɛ kɛjɛ paradeiso trom lɛ mli lɛ he.​—1 Mose 3:​17, 18, 23; 5:⁠5.

3. Eyɛ mli akɛ alakaaa Adam moŋ, shi mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ efee esha, ni mɛni jɛ mli ba adesai anɔ?

3 Eka shi faŋŋ akɛ, Adam le akɛ kooloi kɛ adesa nilee ewieee. Ele hu akɛ Nyɔŋmɔ tsɔɔɔ kooloo ko nɔ ewieee etsɔɔɔ lɛ dani Hawa kaa lɛ ba. No hewɔ lɛ namɔ kɛɛ eŋa lɛ akɛ egbo Nyɔŋmɔ nɔ toi lɛ? Paulo kɛɔ akɛ eyɛ mli akɛ alaka yoo lɛ kwraa moŋ, shi Adam lɛ, alakaaa lɛ. (1 Mose 3:​11-13, 17; 1 Timoteo 2:14) Ekolɛ Adam yoo akɛ bɔɔnɔ ko ni anaaa lɛ kɛ nɔ kroko miito toiboo ni aaafee aha Nyɔŋmɔ lɛ najiaŋ. Ni kɛlɛ, eyɛ mli akɛ onufu lɛ bɛŋkɛɛɛ lɛ moŋ, shi ehala akɛ ekɛ ehe aaakpɛtɛ eŋa lɛ he yɛ toigbele mli. Gbɛ ni Adam je kɛ esuɔmɔ mli ni ejɛ egbo toi lɛ fite emuuyeli mli ni amɛhi lɛ, ekɛ esha kpajee ba, ni nɔ ni jɛ mli ba ji gbele fɔbuu ni agba afɔ shi lɛ. No hewɔ lɛ, akɛni etsɔ onufu lɛ nɔ hewɔ lɛ, Satan bafee shishijee gbɔmɔgbelɔ lɛ.​—Yohane 8:​44; Romabii 5:​12, 14.

4, 5. (a) Mɛɛ gbalɛ kojomɔ akɛshi onufu lɛ? (b) Mɛɛ teemɔŋ saji hɔlɔ gbalɛ lɛ mli?

4 Nɔ ni jɛ Eden atuatsemɔ lɛ mli ba ji gbalɛ kojomɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Nakai kojomɔ lɛ kɔɔ “teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ” ko ni baahe afii akpe dani akɛle mli lɛ he. Nyɔŋmɔ kɛɛ onufu lɛ akɛ: “Ni mikɛ nyɛɛ aaaŋmɛ okɛ yoo lɛ teŋ, kɛ oseshi kɛ eseshi teŋ; eeetswa oyitso nɔ, ni bo hu oootswa enanetsitsi nɔ.”​—Efesobii 5:​32; 1 Mose 3:⁠15.

5 Nɛkɛ gbalɛ nɛɛ kɔɔ sanebimɔi babaoo ni esa akɛ anu shishi lɛ ahe. Namɔ ji “yoo” lɛ diɛŋtsɛ ni atsɔɔ lɛ? Ani Hawa ni, aloo eji okadi yoo ko ni nibii pii kɔɔ ehe fe Hawa? Agbɛnɛ hu, ‘yoo lɛ seshi’ lɛ tsɔɔ mɛni, ni ‘onufu lɛ seshi’ lɛ hu? Ni namɔ diɛŋtsɛ ji onufu lɛ ni nyɛɛ baaka eseshi kɛ yoo lɛ seshi lɛ teŋ lɛ? Taakɛ bɔ ni etsɛŋ ni wɔbaana lɛ, eka shi faŋŋ akɛ Yehowa etsɔɔ akɛ esa akɛ nɛkɛ sanebimɔi nɛɛ ahe shishinumɔ loo hetoo aba yɛ ebe ni sa mli.​—Okɛto Daniel 12:4 kɛ Kolosebii 1:​25, 26 he.

Atuatsemɔ ni ba yɛ Ŋwɛi lɛ he Odaseyeli

6. Mɛɛ atuatsemɔ he okadi ko ana yɛ ŋwɛi dani Nu Afua lɛ ba?

6 Beni Biblia mli yinɔsane yaa hiɛ lɛ, atuatsemɔ hee kroko yɛ wala shihilɛ ni nɔ kwɔ mli fe adesai anɔ je kpo dani Nu Afua lɛ ba, aaafee afii 1,500 yɛ gbɔmɔ shigbeemɔ kɛmiibote esha mli lɛ sɛɛ. Nɔ ni aŋma yɛ Biblia lɛ mli lɛ kɛɔ wɔ akɛ “Nyɔŋmɔ bihii lɛ yana akɛ gbɔmɛi abiyei lɛ ahe yɛ fɛo, ni amɛwɛwɛɛ amɛteaŋ yei fɛɛ ni amɛsumɔɔ.” Abale nɛkɛ bii kaniŋkajelɔi ni afɔ amɛ yɛ gbɛ ni adebɔɔ eŋmɛɛɛ gbɛ nɔ nɛɛ akɛ “Nephilim,” “kakalɔi ni yɔɔ gbɛi kɛjɛ blema beebe.” (1 Mose 6:​1-4; okɛto Hiob 1:6 he koni oyoo “anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ bii lɛ.”) Aaafee afii 2,400 sɛɛ lɛ, Yuda wie nɛkɛ sane nɛɛ he fioo be mli ni eŋma akɛ: “Ni ŋwɛibɔfoi hu ni . . . amɛshi amɛ diɛŋtsɛ amɛshihilɛ lɛ, ekɛ naanɔ kpãi efimɔ amɛ eha gbi wulu lɛ nɔ kojomɔ lɛ.”​—Yuda 6; 2 Petro 2:​4, 5.

7. Yɛ adesa nɔ fɔŋ feemɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛni ji nɔ ni wɔnaa ni atsiii ta yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ yɛ yinɔsaji ahe woji ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ babaoo mli?

7 Yɛ nɛkɛ be nɛɛ mli, dani Nu Afua lɛ aaaba lɛ, no mli lɛ “gbɔmɛi anɔ fɔŋ feemɔ fa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, ni amɛtsuiŋ susumɔi ajwɛŋmɔ lɛ fɛɛ lɛ efɔŋ pɛ eji daa nɛɛ.” Ni kɛlɛ, ajeee gbɛ ayooo Satan yɛ 1 Mose ni jɛ mumɔŋ lɛ mli akɛ hewalɛ kpele ni hɔ ŋwɛibɔfoi atuatsemɔ lɛ kɛ adesa yiwalɛ nifeemɔ lɛ sɛɛ. (1 Mose 6:⁠5) Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ Israel kɛ Yuda maji lɛ ayinɔsane be fɛɛ mli, yɛ amɛshigbeemɔ kɛmiibote wɔŋjamɔ kɛ apasa jamɔ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, atsiii Satan gbɛi ata yɛ Biblia mli woji ni ji Kojolɔi, Samuel, kɛ Maŋtsɛmɛi ni jɛ mumɔŋ lɛ mli akɛ lɛ ji hewalɛ ni anaaa lɛ ni hɔ nɛkɛ nibii nɛɛ fɛɛ sɛɛ​—yɛ bɔ ni Satan diɛŋtsɛ kpɛlɛ nɔ akɛ “ejɛ shikpɔŋ lɛ nɔ shikpaa kɛ enɔ shishɛramɔ” lɛ fɛɛ sɛɛ.​—Hiob 1:7; 2:⁠2.

8. Ani Hiob le gbɛfaŋ nɔ ni Satan tsu yɛ epiŋmɔ lɛ mli kɛjɛ shishijee? Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ?

8 Kɛ wɔsusu nɔ ni Hiob sane lɛ kɛ ekaai lɛ tsɔɔ lɛ he lɛ, wɔnaa akɛ Hiob kɛ kaai lɛ efɔɔɔ Satan nɔ. Eka shi faŋŋ akɛ, eleee sane ni damɔ nii ni baajɛ ejeŋba mli aba lɛ nɔ lɛ he nɔ ko. (Hiob 1:​6-12) Eleee akɛ Satan ji mɔ ni tee nakai haomɔ lɛ shi kɛtsɔ mpoa ni etswa Hiob emuuyeli yɛ Yehowa hiɛ lɛ nɔ. No hewɔ lɛ beni Hiob ŋa lɛ ka ehiɛ kɛ wiemɔi akɛ: “Ohiɛ onɔkwayeli nɛɛ mli kpɛŋŋ lolo lo? Kwa Nyɔŋmɔ ni ogbo!” lɛ, eha hetoo kɛkɛ akɛ: “Ei, nɔ kpakpa lɛ wɔhe yɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ, shi nɔ fɔŋ lɛ, no lɛ wɔkahe lo?” Akɛni eleee he ni ekaai lɛ diɛŋtsɛ baa kɛjɛɔ hewɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ ebu enɛ akɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ejɛɔ no hewɔ lɛ nɔ ko ni sa akɛ akpɛlɛ nɔ. Eji jeee nakai kulɛ, enyɛŋ efee Hiob emuuyeli lɛ he anɔkwale kaa.​—Hiob 1:​21; 2:​9, 10.

9. Mɛɛ sane ni shishinumɔ yɔɔ mli abaanyɛ abi yɛ Mose he?

9 Agbɛnɛ sanebimɔ nɛɛ teɔ shi. Kɛji akɛ, taakɛ wɔheɔ wɔyeɔ lɛ, Mose ŋma Hiob wolo lɛ, ni yɛ enɛ hewɔ lɛ ele akɛ Satan miishɛre shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, mɛni hewɔ etsiii Satan gbɛi atã yɛ ewoji enumɔ lɛ ni eŋma lɛ eko kwraa mli lɛ? Hɛɛ, mɛni hewɔ afɔɔɔ Satan gbɛi atatsii yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ?a

Bɔ ni Ajie Satan Shi Fioo Ko

10. Aha ale Satan he sane fioo ko yɛ Hebrii Ŋmalɛi lɛ amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Eyɛ mli akɛ ewie eshi nitsumɔi ni daimonioi kɛbaa moŋ, shi eka shi faŋŋ akɛ yɛ Yehowa nilee lɛ hewɔ lɛ eyɛ yiŋtoo kpakpa nɔ ni eeedamɔ koni eha ale Ehenyɛlɔ, Satan he sane fioo ko pɛ yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli. (3 Mose 17:7; 5 Mose 18:​10-13; 32:​16, 17; 2 Kronika 11:15) No hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ Hebri ŋmalɔi lɛ yɛ Satan kɛ atua ni etse yɛ ŋwɛi lɛ he nilee ko moŋ, shi akɛ mumɔ tsirɛ amɛ koni amɛtsɔɔ ni amɛjie Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛ jeŋmaji ni ebɔle amɛ lɛ ahe eshai lɛ ashi ni amɛwie amɛshi yiwalɛ. (2 Mose 20:​1-17; 5 Mose 18:​9-13) Etamɔ nɔ ni amɛtsiii Satan gbɛi atã kwraa.

11, 12. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Hebri Biblia ŋmalɔi lɛ jeee mɛi ni leee Satan kɛ ehewalɛ lɛ he nɔ ko?

11 Yɛ nibii ni ba yɛ Eden lɛ kɛ bɔni aba “anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ bii” lɛ ashi lɛ kɛ nɔ ni aŋma afɔ shi yɛ Hiob wolo lɛ mli lɛ hewɔ lɛ, mumɔ naa Hebri Biblia ŋmalɔi lɛ jeee mɛi ni leee efɔŋ, hewalɛ kpele ni Satan yɔɔ lɛ he nɔ ko. Gbalɔ Zakaria ni gba yɛ afi ohai ekpaa D.Ŋ.B lɛ naagbee mli lɛ na osɔfonukpa Yoshua he ninaa, “kɛ Satan ni edamɔ eninejurɔ nɔ eefolɔ enaa. Kɛkɛ ni Yehowa [bɔfo] kɛɛ Satan akɛ: ‘Yehowa akão, Satan! Hɛɛ, Yehowa . . . akão.’” (Zakaria 3:​1, 2, New World Translation) Agbɛnɛ, beni woloŋmalɔ Ezra ŋmaa Israel kɛ Yuda he yinɔsane yɛ afii ohai enumɔ D.Ŋ.B. lɛ mli lɛ, etsɔɔ akɛ “Satan te shi ewo Israel, ni etsirɛ David yisɛɛ koni ekane Israel.”​—1 Kronika 21:⁠1.

12 No hewɔ lɛ, yɛ Zakaria be lɛ mli tɔɔ lɛ, no mli lɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ miiha aale Satan nitsumɔ lɛ yɛ faŋŋ mli yɛ Ŋmalɛi lɛ amli. Shi afii ohai enumɔ kroko baaho dani abaakpa nɛkɛ bɔɔnɔ fɔŋ nɛɛ he mama kwraa yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli. Akɛni wɔdamɔ Biblia lɛ nɔ hewɔ lɛ, mɛɛ yiŋtoi wɔbaanyɛ wɔkɛha ni tsɔɔ be ni ato akɛ abaakpa Satan he mama aloo abaajie lɛ shi faŋŋ atsɔɔ lɛ?

Nibii ni ha Ana Teemɔŋsane lɛ Mli

13-15. (a) Mɛɛ shishijee anɔkwalei haa wɔnuɔ nɔ hewɔ ni atsi Satan ta fioo ko pɛ yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ shishi? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ aha ale Satan yɛ faŋŋ mli beni Yesu ba lɛ?

13 Kɛha Kristofonyo ni yɔɔ hemɔkɛyeli yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ, shishijee nɔ titri kɛha enɛɛmɛi kɛ tsutsu sanebimɔi ni atee amɛ shi lɛ jeee nɔ ni abaana yɛ woji aŋmalamɔ mlipɛimɔi amli, tamɔ nɔ ni Biblia lɛ ji wolo folo ko kɛkɛ ni aŋma lɛ jogbaŋŋ, adesa nilelɔ kpanaa ko nitsumɔ. Ajie nɔ titri lɛ kpo yɛ shishijee Biblia mli anɔkwalei enyɔ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, taakɛ Maŋtsɛ Salomo ŋma lɛ: “Jalɔi atempɔŋ lɛ tamɔ la ni yaa nɔ ekpɛɔ, ni eyaa nɔ ekpɛɔ aahu kɛyashiɔ shwane fintiŋŋ.” (Abɛi 4:​18; okɛto Daniel 12:4; 2 Petro 1:​19-21 he.) Ajieɔ anɔkwale kpo fiofio yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli yɛ Nyɔŋmɔ be mli, bɔ ni hiamɔ lɛ yɔɔ lɛ naa kɛ bɔ ni etsuji lɛ aaanyɛ amɔ nɛkɛ anɔkwale nɛɛ mli lɛ naa.​—Yohane 16:​12, 13; okɛto Yo :​48-69 he.

14 Shishijee anɔkwale ni ji enyɔ lɛ yɛ nɔ ni bɔfo Paulo ŋma eyaha Kristofonyo kaselɔ Timoteo lɛ mli: “Ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ ni jɛ Nyɔŋmɔ mumɔŋ lɛŋ lɛ ehi ha nitsɔɔmɔ, . . . koni Nyɔŋmɔ gbɔmɔ lɛ aye emuu ni asaa lɛ pɛpɛɛpɛ aha nitsumɔ kpakpa fɛɛ nitsumɔ kpakpa.” (2 Timoteo 3:​16, 17) Nyɔŋmɔ Bi, Yesu, baakpa Satan he mama aloo ebaajie lɛ shi, ni abaaŋma enɛ yɛ Ŋmalɛi lɛ amli, ni enɛ baawula Kristofoi asafo lɛ ni amɛdamɔ shi shiŋŋ amɛshi Satan ni amɛkɛfi jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ sɛɛ.​—Yohane 12:​28-31; 14:⁠30.

15 Atsɔ enɛɛmɛi anɔ ana teemɔŋ sane ni yɔɔ 1 Mose 3:15 lɛ mli fiofio. Yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ loo enitsumɔ hewalɛ lɛ gbɛtsɔɔmɔ shishi lɛ, Hebri Ŋmalɛi lɛ ha la bibii komɛi kpɛ shwie Mesia loo Seshi ni baa lɛ nɔ. (Yesaia 9:​5, 6; 53:​1-12) Nɔ ni tamɔ enɛ lɛ, amɛkpɛ la bibii komɛi amɛshwie Satan akɛ Nyɔŋmɔ Henyɛlɔ lɛ kɛ adesai fɛɛ ahenyɛlɔ lɛ nitsumɔi anɔ. Shi beni Yesu ba pɛ kɛkɛ ni abayoo Satan yɛ faŋŋ mli yɛ be mli ni ebɔ mɔdɛŋ ni etsɔ gbɛ fɔŋ nɔ ni ete shi eshi shiwoo Seshi ni ji Yesu Kristo lɛ. Yɛ be mli ni nibii yaa hiɛ yɛ nakai Kristofoi lɛ abe lɛ mli klɛŋklɛŋ afi oha lɛ mli lɛ, “yoo” lɛ ni ji Yehowa ŋwɛibɔfoi agbɛjianɔtoo lɛ kɛ Seshi lɛ, ni ji Yesu Kristo nitsumɔi lɛ bafee faŋŋ yɛ be mli ni atsɔɔ mli faŋŋ yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, nɔ ni Satan, “shishijee onufu” lɛ baatsu lɛ baje kpo yɛ faŋŋ mli.​—Kpojiemɔ 12:​1-9; Mateo 4:​1-11; Galatabii 3:​16; 4:⁠26.

Ajie Teemɔŋ Sane Krɔŋkrɔŋ lɛ Kpo

16, 17. “Kristo teemɔŋ sane” lɛ kɔɔ mɛni he?

16 Bɔfo Paulo ŋmala saji babaoo yɛ “Kristo teemɔŋ sane” lɛ he. (Efesobii 3:​2-4; Romabii 11:​25; 16:25) Nɛkɛ teemɔŋ sane krɔŋkrɔŋ nɛɛ kɔɔ anɔkwale “seshi” ni yɛ naagbee lɛ ebaajwara shishijee onufu, ni ji Satan Abonsam wɔtsɔwɔtsɔ lɛ he. (Kpojiemɔ 20:​1-3, 10) Teemɔŋ sane lɛ kɔɔ anɔkwale ni eji akɛ Yesu ji nakai “seshi” lɛ mli klɛŋklɛŋ mɔ kɛ mɔ titri, ni akɛ mɛi krokomɛi baaba abafata he, “nanemɛi niyelɔi,” ni klɛŋklɛŋ lɛ amɛjɛ Yudafoi lɛ ateŋ, kɛ agbɛnɛ yɛ sɛɛ mli lɛ Samariabii kɛ Jeŋmajiaŋbii lɛ, koni akɛgbe “seshi” lɛ yibɔ lɛ naa kwraa.​—Romabii 8:​17; Galatabii 3:​16, 19, 26-29; Kpojiemɔ 7:4; 14:⁠1.

17 Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Yinɔi krokomɛi amli lɛ, ahaaa gbɔmɛi abii ale, taakɛ bɔ ni agbɛnɛ ajie kpo atsɔɔ ebɔfoi lɛ kɛ gbalɔi krɔŋkrɔŋi lɛ yɛ mumɔ mli lɛ.” Ni mɛni ji nakai teemɔŋ sane lɛ? “Akɛ jeŋmajiaŋbii lɛ hu ji niyelɔi lɛ ekomɛi kɛ gbɔmɔtso lɛ he nii lɛ ekomɛi kɛ mɛi ni awo amɛ shi yɛ Kristo Yesu mli lɛ hu ekomɛi, yɛ sanekpakpa lɛ hewɔ.”​—Efesobii 3:​5, 6; Kolosebii 1:​25-27.

18. (a) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ bɔfo Paulo tsɔɔ akɛ be he miihia koni akɛjie “teemɔŋ sane” lɛ shishinumɔ kpo? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ kpojiemɔ nɛɛ saa shishinumɔ ni kɔɔ “shishijee onufu” lɛ he lɛ he?

18 Eŋɔɔ Paulo naa akɛ yɛ gbɔmɛi fɛɛ ateŋ lɛ lɛ ji mɔ ni akɛ lɛ tsu nii koni ejaje “Kristo nifalɛ ni anyɛɛɛ shishi ana kɛgbe naa lɛ he sanekpakpa lɛ mitsɔɔ jeŋmaji lɛ, ni miha mɛi fɛɛ ahiɛ atserɛ amɛ ni amɛle nɔ ni ji teemɔŋ sane ni aŋɔtee yɛ Nyɔŋmɔ, Mɔ ni kɛ Yesu Kristo bɔ nii fɛɛ lɛ mli gbɛjianɔtoo lɛ.” Aloo taakɛ ewie he etsɔɔ Kolosebii lɛ: “Nɔ ni ji teemɔŋ sane ni aŋɔtee kɛjɛ teteete kɛ yinɔi lɛ anɔ lɛ, shi agbɛnɛ ajie kpo atsɔɔ emɛi krɔŋkrɔŋi lɛ.” Yɛ sanenaatsɔɔmɔ ni ja naa lɛ, kɛ yɛ naagbee lɛ ajie teemɔŋ sane ni kɔɔ “seshi” lɛ he lɛ kpo lɛ, ebaakɔ “shishijee onufu lɛ,” Henyɛlɔ Kpeteŋkpele lɛ ni aaajie lɛ shi atsɔɔ yɛ faŋŋ mli kɛgbe naa kwraa lɛ hu he. Eka shi faŋŋ akɛ, Yehowa haaa sane ni kɔɔ Satan he lɛ afee oti kɛyashi be mli ni Mesia lɛ aaaba. Ni namɔ ji mɔ ni sa jogbaŋŋ akɛ eeejie Satan shi faŋŋ etsɔɔ fe Seshi, Kristo Yesu diɛŋtsɛ?​—Efesobii 3:​8, 9; Kolosebii 1:⁠26.

Yesu Kpa Henyɛlɔ lɛ he Mama

19. Yesu kpa Henyɛlɔ lɛ he mama yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

19 Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishijee mli ni ekpoo Kaalɔ lɛ kwraa kɛ nɛkɛ wiemɔi nɛɛ: “Ho misɛɛ, Satan! Ejaakɛ aŋma akɛ: ‘Nuŋtsɔ [Yehowa] o-Nyɔŋmɔ lɛ oja, ni lɛ kɛkɛ osɔmɔ!’” (Mateo 4:​3, 10) Yesu kpa ejamɔ mli henyɛlɔi ni gbeɔ ehe guɔ lɛ he mama yɛ be kroko mli, yɛ be mli ni amɛba ni amɛmiitao lɛ amɛgbe lɛ ni efee nakai kɛtsɔ mɔ ni woɔ amɛ hewalɛ lɛ ni ewie eshi lɛ veveeve ni ekpa ehe mama akɛ lɛ ji hewalɛ ni hɔ onufu lɛ ni yɔɔ Eden lɛ sɛɛ lɛ nɔ, akɛ: “Nyɛ lɛ, nyɛtsɛ ni nyɛjɛ emli ji Abonsam, ni nyɛtsɛ lɛ tsinebaa nii nyɛsumɔɔ akɛ nyɛfee. Lɛ lɛ gbɔmɔgbelɔ ji lɛ kɛjɛ teteete, ni edamɔɔɔ anɔkwale lɛ mli, ejaakɛ anɔkwale bɛ emli. Kɛ eemale lɛ, lɛ diɛŋtsɛ enii ahe ewieɔ, ejaakɛ amalelɔ kɛ malemɔtsɛ ji lɛ.”​—Yohane 8:⁠44.

20. Mɛni nɔ Yesu damɔ ni ekɛkpa Satan he mama lɛ?

20 Te aaafee tɛŋŋ ni Yesu aaana nɔmimaa waa nakai yɛ ewiemɔ ni ekɛshi Satan nɛɛ mli lɛ? Te eeefee tɛŋŋ ele lɛ jogbaŋŋ nɛkɛ? Ejaakɛ ekɛ Satan ehi ŋwɛi yɛ be ko mli! Dani nakai mɔ lɛ kɛ henɔwomɔ aaatse atua ashi Jeŋ Muu Fɛɛ Nuŋtsɔ ni ji Yehowa lɛ, no mli lɛ Yesu, akɛ Wiemɔ lɛ le lɛ. (Yohane 1:​1-3; Kolosebii 1:​15, 16) Ele eŋaatsɔɔ nifeemɔi kɛtsɔ onufu ni yɔɔ Eden lɛ nɔ lɛ. Ele ŋaa gbɛ ni etsɔ nɔ ena Kain ni gbe enyɛmi lɛ nɔ hewalɛ lɛ. (1 Mose 4:​3-8; 1 Yohane 3:12) Yɛ sɛɛ mli lɛ, Yesu yɛ Yehowa ŋwɛi kojomɔ he lɛ “ni Nyɔŋmɔ bii lɛ ba amɛbadamɔ Yehowa hiɛ, ni Satan hu futu amɛ kɛba.” (Hiob 1:6; 2:⁠1) Oh, hɛɛ, Yesu le lɛ kɛmɔ shi ni efee klalo akɛ ebaakpa ehe mama ni eha ale mɔ ni eji diɛŋtsɛ​—amalelɔ, gbɔmɔgbelɔ, mɔ heguɔgbelɔ, kɛ Nyɔŋmɔ henyɛlɔ!​—Abɛi 8:​22-31; Yohane 8:⁠58.

21. Mɛɛ sanebimɔi eshwɛ ni esa akɛ aha hetoo?

21 Akɛni henyɛlɔ ni he wa nɛkɛ miina adesai kɛ amɛ yinɔsane nɔ hewalɛ waa hewɔ lɛ, agbɛnɛ sanebimɔi lɛ ji akɛ: Ale Satan babaoo lolo yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli kɛyashi nɛgbɛ? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔte shi wɔshi eŋaatsɔi nifeemɔi lɛ ni wɔhiɛ wɔ-Kristofoia emuuyeli mli lɛ?​—Efesobii 6:​11, Kingdom Interlinear.b

[Shishigbɛ niŋmai]

a Ajie kɛjɛ September 1, 1988 Watchtower lɛ mli.

b Nilelɔ Russell wie yɛ ewolo ni ji The Devil​—Perceptions of Evil From Antiquity to Primitive Christianity lɛ mli akɛ: “Anɔkwale ni eji akɛ ejieee Abonsam kpo kɛmɔɔɔ shi yɛ Kpaŋmɔ Momo lɛ mli lɛ jeee nɔdaamɔ nɔ kɛha kpoomɔ ni aaakpoo eshihi lɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yudafoi kɛ Kristofoi anyɔŋmɔjamɔ mli. Nakai feemɔ baafee shishijee tɔmɔ lɛ: nakai jwɛŋmɔ ni ahiɛ akɛ wiemɔ ko​—aloo sane ko​—mli anɔkwale lɛ jeɔ kpo yɛ eklɛŋklɛŋ su lɛ pɛ mli lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, yinɔsane mli anɔkwale jeɔ kpo yɛ bei ni shwieɔ mli naa.”​—Baafa 174.

Ani Okaiɔ?

◻ Mɛɛ teemɔŋ saji ni kɔɔ 1 Mose 3:15 he ehe hiaa ni atsɔɔ mli?

◻ Mɛɛ atuatsemɔ yɛ ŋwɛi lɛ he odaseyeli yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli?

◻ Mɛɛ anɔkwalei enyɔ yeɔ buaa wɔ koni wɔnu nɔ hewɔ ni atsiii Satan ta tsɔ yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli Iɛ shishi?

◻ “Kristo teemɔŋ sane” lɛ kɔɔ Satan ni aaajie lɛ kɛ enitsumɔ lɛ kpo lɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

Hewalɛ ni Satan yɔɔ yɛ adesai anɔ lɛ je kpo yɛ faŋŋ mli yɛ jeŋ ni tsɔ Nu Afua lɛ hiɛ lɛ mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Satan​—mɔ ni yɔɔ diɛŋtsɛ Iɛ​—ji mɔ ni tswa Nyɔŋmɔ mpoa yɛ Hiob emuuyeli he

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje