Buu-Mɔɔ INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Buu-Mɔɔ
INTANƐT NƆ WOJIATOOHE
Ga
@
  • ɛ
  • ɔ
  • ɛ́
  • ɛ̃
  • ɔ̃
  • ã
  • ŋ
  • á
  • BIBLIA
  • WOJI
  • ASAFOŊ KPEEI
  • w89 10/1 bf. 8-13
  • Hiɛmɔ Ohemɔkɛyeli Kɛ Mumɔŋ Hewalɛ Lɛ Mli

Vidio ko bɛ kɛhã nɔ ni ohala nɛɛ.

Ofainɛ waa, be ni wɔtaoɔ wɔjie vidio lɛ, wɔná naagba ko.

  • Hiɛmɔ Ohemɔkɛyeli Kɛ Mumɔŋ Hewalɛ Lɛ Mli
  • Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
  • Saneyitsei Bibii
  • Saji Ni Tamɔ Enɛ
  • Te Hela ni Yeɔ Je Nɛɛ lɛ Mli Wa ha Tɛŋŋ?
  • Mumɔŋ Oshara ni Yɔɔ Jeŋ ni he Yeɔ Nɛɛ Mli
  • Mumɔŋ Hela Jɛɛhei ni jɛ Gbɔmɔtso lɛ Sɛɛ
  • Ni Wɔɔhi Shi Akɛ Mɛi ni He Wa yɛ Hemɔkɛyeli Mli
  • Mumɔŋ Hewalɛnamɔ Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli
  • Ní Yehowa Aaaka Wɔ Akwɛ—Mɛni Hewɔ Sɛɛnamɔ Yɔɔ He?
    Wɔ Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ—1995
  • Okɛ Nɔ Ni Ŋmalɛ Lɛ Kɛɔ Yɛ Helatsamɔ He Lɛ Atsu Nii
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—2008
  • Ahi Shi Aye Afii 100?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1982
  • Ani Oyeɔ Nii Jogbaŋŋ yɛ Mumɔŋ?
    Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1997
Kwɛmɔ Ekrokomɛi Hu
Buu-Mɔɔ Eetswa Yehowa Maŋtsɛyeli He Adafi—1989
w89 10/1 bf. 8-13

Hiɛmɔ Ohemɔkɛyeli Kɛ Mumɔŋ Hewalɛ Lɛ Mli

“Hiɛmɔ tsamɔ wiemɔi ni onu yɛ minaa lɛ akadi lɛ mli yɛ hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ ni yɔɔ Kristo Yesu mli lɛ mli.”​—2 TIMOTEO 1:⁠13.

1. Mɛni hewɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa ji nɔ ko ni esa akɛ ahiɛ mli lɛ?

GBƆMƆTSOŊ hewalɛnamɔ kpakpa ji gboshinii ko ni jara wa waa. Kɛ wɔyɛ hewalɛ lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee nibii pii ni wɔna shihilɛ mli ŋɔɔmɔ babaoo. Shi kɛji akɛ wɔhe miiye waa loo wɔje kpa lɛ, shihilɛ bafeɔ nɔ ni wa babaoo. Ni kɛlɛ, esa akɛ ahi gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa mli. Mɛi pii kuɔ amɛhiɛ amɛshwieɔ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa nɔ aloo amɛfeɔ nibii ni haa amɛhe yeɔ. Mɛi ni kwɛɔ amɛhe nɔ jogbaŋŋ lɛ naa gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa yɛ amɛshihilɛ be babaoo mli.

2. (a) Mɛni hewɔ mumɔŋ hewalɛnamɔ he yɔɔ sɛɛnamɔ babaoo fe gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ lɛ? (b) Mɛni ataoɔ dani ahi shi akɛ mɔ ni ehemɔkɛyeli mli wa?

2 Mumɔŋ hewalɛnamɔ kpakpa he hiaa babaoo fe gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ. Gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni fe fɛɛ lɛ nyɛŋ ekɛ Nyɔŋmɔ nikee nii ni ji naanɔ wala aba. Mumɔŋ hewalɛ kpakpa baa kɛjɛɔ jamɔ krɔŋŋ kɛ hemɔkɛyeli ni damɔ anɔkwale nilee nɔ lɛ mli. (Yohane 17:3; Hebribii 11:6; Yakobo 1:27) Bɔfo Paulo kɛɛ: “Hiimejii lɛ akɛ amɛhiɛ aka shi, amɛfee mɛi ni hiɛ tsii, amɛjwɛŋmɔŋ aka shi, amɛhe awa yɛ hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ kɛ tsuishiŋmɛɛ gbɛfaŋ.” (Tito 2:⁠2) Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ ni ehe awa yɛ hemɔkɛyeli mli lɛ amia ehiɛ ni eha ehiɛ ahi ehe nɔ yɛ bei fɛɛ mli. Nibii ni woɔ mumɔŋ hewalɛ he gbeyei lɛ baanyɛ aba yɛ wɔmli gbɛ loo sɛɛ gbɛ. Esa akɛ wɔhiɛ ahi nɛkɛ nibii ni woɔ wɔhe gbeyei nɛɛ anɔ kɛji akɛ wɔɔnyɛ wɔhiɛ hemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛ yɛ jeŋ ni he yeɔ nɛɛ mli lɛ mli lɛ.

Te Hela ni Yeɔ Je Nɛɛ lɛ Mli Wa ha Tɛŋŋ?

3, 4. Jeŋba mli hela jeɔ kpo yɛ je nɛɛ kɛ agbɛnɛ gbɔmɛi lɛ anifeemɔi amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

3 Ŋwanejee ko bɛ he akɛ je lɛ he miiye waa yɛ jeŋba mli. Wɔnaa helai ni gbeɔ mɔ yɛ je nɛɛ “henii” lɛ fɛɛ he​—ejamɔi, emaŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoi, ejarayeli gbɛjianɔtoi, ehiɛtserɛjiemɔ mli. Mɛi fioo ko pɛ yɔɔ bulɛ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ agbɛnɛ kɛha mlai ni ekɛha kɛha adesai ahilɛ-kɛ-hamɔ lɛ. Ni taakɛ yinɔsane tsɔɔ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ fitemɔ yɛ jeŋba mli kɛ gbɔmɔtsoŋ helai kɛ haomɔi babaoo baa. Dɔlɛ sane lɛ ji akɛ mɛi pii sumɔɔɔ ni amɛfeɔ nɔ ko yɛ nɛkɛ jeŋba mli helai nɛɛ tsamɔ he ejaakɛ amɛsumɔɔ nibii ni kɛ enɛɛmɛi baa lɛ.

4 Kwɛ bɔ ni je nɛɛ he yeɔ diɛŋtsɛ ha! Akɛni amɛmiitao hiɛtserɛjiemɔ loo amɛmiibɔ mɔdɛŋ ni amɛjo shihilɛ lɛ diɛŋtsɛ naa foi hewɔ Iɛ, mɛi pii efite amɛshihilɛi kɛtsɔ daatɔɔ kɛ tsofai fɔji kɛ nitsumɔ nɔ. Awuiyeli egbɛ eshwa he fɛɛ he, abuuu wala, ni gboklɛfoi atsui eyimɔ obɔbɔ kɛ awuiyelɔi. Maji pii yɛ ni gbalashihilɛi ni aboteɔ mli lɛ fa fiteɔ. Gbekɛbii ni fɔlɔi ni baakwɛ amɛ bɛ lɛ daraa ni amɛbatsɔmɔɔ gbɔmɛi gbohii. Akɛni bɔlɛnamɔ mli jeŋba shara egbɛ eshwa hewɔ Iɛ, AIDS kɛ bɔlɛnamɔ mli helai krokomɛi ni tsɛŋeɔ mɛi miigbɛ kɛmiishwa oyayaayai.

5. Te Yesaia tsɔɔ shihilɛi ni yɔɔ blema Yuda lɛ mli eha tɛŋŋ?

5 Nyɔŋmɔ baanyɛ awiɛ nɛkɛ jeŋ ni he yeɔ nɛɛ he lɛ wiemɔ ni etsɔ Yesaia nɔ etsirɛ lɛ koni egba yɛ Yuda sɛɛsɛɛyalɔ lɛ he lɛ pɛpɛɛpɛ: “Ao! Jeŋmaŋ ni feɔ esha, maŋ ni sɔ ka amɛnɔ, efɔŋfeelɔi ashwiei, bii ni efite! Amɛkwa Yehowa, amɛgbe Israel mɔ krɔŋkrɔŋ lɛ he guɔ, amɛku amɛsɛɛ kɛtee! Mɛɛ hewɔ aaaka he atswia nyɛ nii, ni nyɛyaa sɛɛsɛɛ lolo nɛɛ? Yitso muu lɛ fɛɛ he miiye ni tsui muu lɛ hu egbɔjɔ. Kɛjɛ naneshi aahu kɛyashi yiteŋ fɛɛ lɛ he ko he ko bɛ ni eye emuu.”​—Yesaia 1:​4-6.

6. Te ahere tsɛmɔ ni jɛ Yehowa ŋɔɔ akɛ akase ekpakpafeemɔ lɛ nɔ yɛ blema Yuda kɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ aha tɛŋŋ?

6 Fai ni Yehowa kpa koni atsake ni ‘akase ekpakpa feemɔ’ lɛ Yuda booo toi. (Yesaia 1:​16-20) Nɔ ni jɛ enɛ mli ba ji Yerusalem hiɛkpatamɔ kɛ nom mli ni Yudafoi lɛ tee yɛ Babilon. Anɔkwafoi fioo ko pɛ nine shɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ jɔɔmɔ kɛ yibaamɔ nɔ yɛ nɛkɛ maŋ ni he yeɔ nɛɛ mli. Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ, yɛ jeŋ ni he yeɔ kɛjɛɔ yiteŋ kɛyashiɔ naneshi nɛɛ mli lɛ, mɛi fioo ko pɛ sumɔɔ ni amɛkase ekpakpafeemɔ. Nɛkɛ Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi nɛɛ miibɔ mɔdɛŋ diɛŋtsɛ koni amɛhiɛ hemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ mli bianɛ, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaana gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ ni yeɔ emuu kɛ naanɔ wala yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee ni ewo shi yɛ he lɛ mli.​—2 Petro 3:​13; Kpojiemɔ 21:​1-4.

Mumɔŋ Oshara ni Yɔɔ Jeŋ ni he Yeɔ Nɛɛ Mli

7. (a) Mɛɛ osharai woɔ wɔhemɔkɛyeli kɛ wɔ mumɔŋ hewalɛnamɔ he gbeyei lɛ? (b) Mɛni Ŋmalɛi lɛ kɛɔ yɛ nibii titrii etɛ ni woɔ wɔ mumɔ hewalɛnamɔ he gbeyei lɛ naa ni wɔɔdamɔ lɛ he?

7 Ni aaahiɛ hemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛ mli lɛ ji kaa diɛŋtsɛ ejaakɛ nɛkɛ je nɛɛ jeŋba mli hela lɛ nyɛɔ etsɛŋeɔ mɔ waa. Esa akɛ Kristofoi kɛ amɛ diɛŋtsɛ emuu ni amɛyeee lɛ hu akpe. (Romabii 7:​21-25) Kɛfata he lɛ, Satan, “je nɛɛ nɔyelɔ” lɛ le heloo lɛ gbɔjɔmɔi ni eji mɔ ni kaa mɔ waa. (Yohane 14:​30; 1 Yohane 5:19) Nɛkɛ osharai titrii etɛ ni woɔ hemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ he gbeyei nɛɛ​—heloo lɛ, je lɛ kɛ Abonsam​—ji henyɛlɔi ni mli wa diɛŋtsɛ. Shi obaanyɛ ofee mɔ ni “jɛɛɛ je lɛ mli,” tsɛbelɛ emli nɔŋŋ wɔhiɔ. Wɔbaanyɛ ‘wɔya nɔ ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ anyiɛ ni wɔdiii heloo akɔnɔi asɛɛ.’ Ni yɛ ŋwɛi yelikɛbuamɔ hewɔ lɛ wɔbaanyɛ “wɔdamɔ shi shiŋŋ wɔshi Abonsam ŋaatsɔɔi.” (Yohane 17:​15, 16; Galatabii 5:​16; Efesobii 6:​11; 2 Korintobii 2:11) Shi agbɛnɛ nyɛbaa wɔsusua bɔ ni wɔɔfee ni wɔnyɛ wɔdamɔ nɛkɛ nibii titrii etɛ ni kɛ oshara baa hemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ he lɛ naa lɛ he.

8. Te Yesu tsɔɔ hewalɛi ni yɔɔ wɔmli gbɛ ni wuɔ shiɔ wɔ mumɔŋ hewalɛnamɔ lɛ mli eha tɛŋŋ?

8 Nɔ ni yɔɔ wɔgbɔmɔtsei akɛ adesai ni yeee emuu lɛ mli ji hewalɛi ni baanyɛ ni ekɛ esha aba ni baaha wɔhe aye yɛ mumɔŋ. (Yakobo 1:​14, 15) Enɛ ji anɔkwale diɛŋtsɛ yɛ okadi tsui lɛ he. Yesu kɛɛ: “Shi mligbɛ, ni ji gbɔmɛi atsuii amli lɛ, jɛi jwɛŋmɔi fɔji lɛ jɛɔ, gbalafitemɔ, ajwamaŋbɔɔ, awuiyeli, juu, hiɛjoomɔ, jeŋ sha baa, shishiumɔ, nyenyeŋtswibɔɔ, hiŋmɛi sha, musubɔɔ, hewoo, kwashiai asaneyeli. Nii fɔji nɛɛ fɛɛ lɛ, mligbɛ jɛɔ ni amɛbuleɔ gbɔmɔ.”​—Marko 7:​21-23.

9. (a) Mɛɛ akɔnɔi ehe shi yɛ okadi tsui lɛ mli? (b) Taakɛ Abɛi 4:​20-23 tsɔɔ lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ ni wɔbu wɔtsui lɛ he lɛ?

9 Eyɛ mli akɛ tsui lɛ ji akɔnɔ fɔŋ jɛɛhe moŋ, shi yɛ gbɔmɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ amli lɛ no nɔŋŋ ji woo kɛ jamɔ ni akɛhaa Yehowa lɛ kɛ suɔmɔ kɛha nɔ ni jalɛ jɛɛhe. (Mateo 22:​37; Efesobii 4:​20-24) Kɛji akɛ ekpakpa loo efɔŋ ji nɔ ni baahe shi yɛ wɔmli lɛ, fɛɛ damɔ nɔ ni wɔŋɔɔ wɔwoɔ wɔtsuii amli lɛ nɔ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ ŋaa akɛ: “Mibi, bo miwiemɔi lɛ atoi, ka otoi oha nɔ ni mikɛɔ lɛ! Kaaha amɛmiije ohiɛ, ŋɔɔ amɛ oto otsui teŋ! Ejaakɛ amɛji wala kɛha mɛi ni naa amɛ lɛ, kɛ nɔ ni tsaa amɛhewojiaŋ fɛɛ. Ohiɛ aka otsui he fe nii fɛɛ; ejaakɛ no mli wala jɛɔ.”​—Abɛi 4:​20-23.

10. Wɔ helooŋ gbɔjɔmɔi lɛ saa wɔhenumɔi kɛ akɔnɔi ahe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Wɔ heloo mli gbɔjɔmɔi lɛ saa wɔhenumɔi kɛ akɔnɔi ahe. Namɔ yɔɔ ni yɛ be kɛ bei amli lɛ nijiaŋwujee, tsuishitoo ni bɛ, kɛ mlifu gbaaa enaa? Kɛji akɛ wɔjaje nɛkɛ heloo mli sui nɛɛ amrɔ nɔŋŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔhiɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ mli. Shi henɔwomɔ kɛ hiɛnyam taomɔ baanyɛ ahe shi oyayaayai yɛ tsui lɛ mli. Hiɛjoomɔ kɛ miishɛɛnamɔ kɛ hiɛtserɛjiemɔ he akɔnɔ baanyɛ ahe shi. Ni yɛ be mli ni bɔlɛnamɔ he akɔnɔ hu ji nɔ ko ni baa yɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ bɔ wɔ lɛ nɔ hewɔ lɛ, ebaanyɛ eha wɔgba afa yɛ gbɛ ni yɔɔ nigii nɔ. Bɔni afee ni wɔtsi nɛkɛ mumɔŋ hela nɛɛ gbɛ koni ekate shi yɛ wɔmli lɛ, ehe miihia ni wɔtao Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ yɛ wɔshihilɛ mli daa gbi, ni wɔtsɔse wɔhe ni ‘wɔhi efɔŋ’ ni ‘wɔkpɛtɛ nɔ ni ji ekpakpa he.’​—Romabii 12:9; Galatabii 5:​22, 23.

Mumɔŋ Hela Jɛɛhei ni jɛ Gbɔmɔtso lɛ Sɛɛ

11. (a) Mɛɛ je lɛŋ sui kɛ nifeemɔi tsɛŋeɔ mɔ waa lɛ? (b) Taakɛ Yesu tsɔɔ lɛ, esa akɛ wɔhiɛ ahi wɔtsuii anɔ jogbaŋŋ yɛ mɛni mli?

11 Mumɔŋ tsɛŋemɔ hela baanyɛ aba kɛjɛ nibii ni yɔɔ gbɔmɔtso lɛ sɛɛ lɛ amli. Ebaanyɛ ejɛ mɛi ni amɛgboi yɛ mumɔŋ lɛ aŋɔɔ ni egbɛ eshwa kɛba wɔŋɔɔ. (Efesobii 2:​1-3) Kɛ wɔbɛŋkɛ amɛ kpaakpa lɛ, amɛ subaŋi kɛ shihilɛ baanyɛ asa wɔhe. Ni aaaya hiɛ yɛ nitsumɔ mli yɛ je lɛ mli, asumɔ shika, ana nibii kpakpai ni fe fɛɛ mli ŋɔɔmɔ, ni ana shihilɛ kpakpa mli ŋɔɔmɔ lɛ ji nibii wuji ni yɔɔ gbɔmɛi ni yɔɔ je nɛɛ mli lɛ ashihilɛ mli. Shi akɔnɔ kɛha nibii ni tamɔ nɛkɛ lɛ tsɛŋeɔ mɔ, ni kɛ wɔkɛ wɔhiŋmɛi miina enɛɛmɛi fiofio po lɛ, eeenyɛ eha wɔfee kpɔkee yɛ mumɔŋ. Yesu bɔ kɔkɔ akɛ: “Shi nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ, koni fufeemɔ kɛ daatɔɔ kɛ daaŋ ŋmaa he haomɔi akahe nyɛtsuii, ni nakai gbi lɛ miibati nyɛ shi trukaa; ejaakɛ ebaaba mɛi fɛɛ ni hiɔ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ Iɛ anɔ tamɔ tsɔne.”​—Luka 21:​34, 35.

12. Susumɔi kɛ tsɔɔmɔi ni ejaaa baanyɛ ni ekɛ oshara oba wɔ mumɔŋ hewalɛnamɔ nɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

12 Je nɛɛ susumɔi kɛ tsɔɔmɔi ni ejaaa lɛ hu baanyɛ atsɛŋe wɔ. Paulo bɔ kɔkɔ akɛ: “Ejaakɛ be ko baaba ni amɛkpɛlɛŋ tsamɔ tsɔɔmɔ lɛ dɔŋŋ, shi moŋ amɛaabua tsɔɔlɔi anaa amɛwo amɛhe yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛkɔnɔi lɛ anaa, ejaakɛ amɛtoiiaŋ miifɛlɛ amɛ; ni amɛaakpala anɔkwale lɛ yɛ amɛtoii asɛɛ, ni amɛkpale amɛyabo adesai moŋ atoi.” (2 Timoteo 4:​3, 4) Apasa tsɔɔmɔi tamɔ heloo mli fala ko ni gbooo ni lɛɛɔ kɛyaa he fɛɛ he oyayaayai. (2 Timoteo 2:​16, 17) Kɛ eba gbɔmɔtso lɛ he lɛ, ogbomɔtso lɛ fa ni ji heloo lɛ gboɔ ejaakɛ la ni haa wala lɛ tsɔɔɔ nakai gbɔmɔtso lɛ fa lɛ mli.

13. Kɛji akɛ mumɔŋ hela etsɔ tamɔ heloo mli falɛ fɔŋ ni gbooo ni lɛɛɔ lɛ, mɛni esa akɛ afee?

13 Kwɛ bɔ ni heloo mli fala ni gbooo nɛɛ lɛɛɔ oyayaayai ehaa! Bɔni afee ni aku loo atsi gbele naa lɛ, esa akɛ datrɛfonyo lɛ afo gbɔmɔtso lɛ fa ko ashɛ afɔ. No hewɔ lɛ kɛji akɛ yiŋkɔshikɔshifeemɔ, huhuuhu wiemɔ, aloo hemɔkɛyeli kwamɔ miihe afutu omumɔŋ shihilɛ lɛ, folɔmɔ amɛ oshɛrɛ oshwie oyayaayai! (Okɛto Mateo 5:​29, 30 he.) Taomɔ asafo lɛ mli onukpai lɛ adɛŋ yelikɛbuamɔ. Kaatamɔ mɛi ni Paulo tsɔɔ akɛ “amɛmiiye jwɛŋmɔŋ hela yɛ sanebimɔi kɛ wiemɔi ahe naataomɔi” ahe akɛni “amɛkpɛlɛɛɛ . . . wiemɔi ni tsaa mɔ lɛ . . . naatsɔɔmɔ lɛ nɔ lɛ.”​—1 Timoteo 6:​3, 4, New World Translation.

14. Mɛni onukpai lɛ baana akɛ ehe miihia ni amɛfee koni amɛkɛbu asafo lɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ he?

14 Bɔni afee ni onukpai lɛ abu asafo lɛ mumɔŋ hewalɛ he lɛ, ehe miihia ni “amɛnyɛ amɛwie amɛtsɔɔ mɛi yɛ nitsɔmɔɔ ni tsaa mɔ lɛ mli, ni mɛi ni kuɔ wiemɔ naa lɛ hu, amɛka amɛhiɛ.” (Tito 1:​9, 13, 16; 2:​1, New World Translation) Ekolɛ aaanyɛ aye abua nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ni amɛba mumɔŋ hewalɛ shihilɛ mli ekoŋŋ. (2 Timoteo 2:​23-26) Shi kɛji akɛ amɛtsakeee amɛtsui shi amɛtee nɔ yɛ apasa tsɔɔmɔ lɛ gbɛɛ-kɛ-shwamɔ mli hu? Belɛ nɔ ni baajɛ mli aba ji akɛ esa akɛ ajie amɛ kɛjɛ asafo lɛ he kɛya sɛɛ. Ashwieɔ amɛ, ni wɔtsiɔ wɔhe kɛjɛɔ amɛhe koni amɛ mumɔŋ hela ni tsɛŋeɔ mɔ lɛ eko akagbɛ eshwa kɛmiiba wɔnɔ.​—Romabii 16:​17, 18; 1 Korintobii 5:​9-13; Tito 3:​9-11.

15. Mɛɛ nibii titrii enyɔ Abonsam kɛtsu nii yɛ mɔdɛŋ ni ebɔɔ koni efite Nyɔŋmɔ webii amumɔŋ hewalɛ lɛ mli?

15 Hemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ he oshara lɛ jɛɛhe ni ji etɛ ji Abonsam. (Efesobii 6:​11, 12) Ebɔ mɔdɛŋ akɛ eeegbɔjɔ Yehowa webii ahemɔkɛyeli kɛtsɔ yiwaa, gbɔmɛi asafoi ni feɔ basabasa nifeemɔi, yii, tsuŋwoi, kɛ gbele he gbeyeiwoo nɔ aahu kɛbashi wɔgbii nɛɛ amli. (Kpojiemɔ 2:10) Akɛni yɛ bei babaoo mli lɛ Satan nyɛɛɛ aye omanye yɛ nɛkɛ ŋaatsɔɔ nɛɛ mli koni ekɛfite emuuyeli mli ni Nyɔŋmɔ tsuji lɛ hiɛ hewɔ lɛ, ekɛ je nɛŋ, ni lɛ ji enɔ nyɔŋmɔ lɛ mli fɛo nibii tsuɔ nii, koni ekɛha mɛi komɛi agbee shi.​—2 Korintobii 4:4; 11: 3, 14.

16. Mɛɛ hefamɔ nii wɔyɔɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ Abonsam tutuamɔi ni ekɛbaa wɔhemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ nɔ lɛ naa?

16 Te wɔɔfee tɛŋŋ ni wɔdamɔ tutuamɔi ni Abonsam kɛbaa lɛ naa? Kɛtsɔ Nyɔŋmɔ mumɔŋ tawuu nii lɛ fɛɛ ni wɔɔwo lɛ nɔ. Titri lɛ esa akɛ ‘wɔhiɛ hemɔkɛyeli tsɛŋ kpeteŋkpele lɛ ni wɔɔnyɛ ni wɔtsɔ nɔ wɔkɛgbe gaimlibii ni tsoɔ lɛ fɛɛ’ ni Satan shɛrɛɔ eshwieɔ wɔnɔ lɛ mli. Esa akɛ wɔsɔle hu ni ekɛ Yesu wiemɔi nɛɛ akpa gbee: “Okɛ wɔ akaba kaa mli, shi jiemɔ wɔ kɛjɛ mɔ fɔŋ lɛ dɛŋ.” (Efesobii 6:​11-18; Mateo 6:​13, New World Translation) Kɛ wɔsɔle yɛ nakai gbɛ nɔ ni wɔtsu nii koni ekɛ wɔsɔlemɔi lɛ akpa gbee lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ yelikɛbuamɔ gbɛ koni wɔnyɛ wɔkpee Satan gaimlibii ni tsoɔ lɛ fɛɛ naa.

Ni Wɔɔhi Shi Akɛ Mɛi ni He Wa yɛ Hemɔkɛyeli Mli

17. Te “ŋmaa yɛ be ni sa mli” ni wɔɔye lɛ kɛ Kristofoi anitsumɔi ni wɔkɛ wɔhe aaawo mli daa lɛ he hiaa wɔmumɔŋ hewalɛnamɔ lɛ tɛŋŋ?

17 Nibii anaatsii ji nɔ titri yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ kpakpa mli hiɛmɔ mli. Niyenii kpakpa, gbɔmɔtsoŋ gbɔlemɔ kpakpa, kɛ jwɛŋmɔ lɛ kɛ gbɔmɔtso lɛ kwɛmɔ jogbaŋŋ he hiaa. Wala yibii ni yɔɔ gbɔmɔtso lɛ mli ni wuɔ shiɔ helai lɛ ahe wa yɛ gbɔmɔtso ni yɔɔ hewalɛ lɛ mli. Nakai nɔŋŋ hu bɔni afee ni wɔna mumɔŋ hewalɛ lɛ, ehe miihia ni wɔdi niyenii ni Nyɔŋmɔ etsɔɔ lɛ sɛɛ koni wɔhiɛ asɔ mumɔŋ niyenii ni wajeɔ gbɔmɔtso lɛ ni akɛhaa “yɛ be ni sa mli” lɛ ni baa kɛtsɔɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilɛlɔ” lɛ nɔ lɛ. Kɛ wɔkpoo je nɛŋ mumɔŋ niyenii gbonyo lɛ pɛ lɛ, esa akɛ wɔkase Biblia lɛ kɛ Kristofoi awoji lɛ ni wɔkɛ Nyɔŋmɔ webii akpe daa. (Mateo 24:​45-47; Hebribii 10:​24, 25) Gbɔmɔtsoŋ gbɔlemɔ ni baa kɛjɛɔ tekemɔ ni wɔɔteke nɔ “daa yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli” yɛ sɔɔmɔ lɛ mli kɛ Kristofoi anitsumɔi krokomɛi amli lɛ hu he miihia wɔ.​—1 Korintobii 15:⁠58.

18. Mɛni ji “tsamɔ wiemɔi akadi” lɛ, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔha ehi wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ mli lɛ?

18 Bɔni afee ni ohi shi akɛ mɔ ni hemɔkɛyeli he wa lɛ, okɛ mumɔŋ nibii ni Nyɔŋmɔ eto he gbɛjianɔ lɛ atsu nii kɛmɔ shi. Taakɛ Paulo kɛɛ Timoteo lɛ: “Hiɛmɔ tsamɔ wiemɔi ni onu yɛ minaa lɛ akadi lɛ mli yɛ hemɔkɛyeli kɛ suɔmɔ ni yɔɔ Kristo Yesu mli lɛ mli. Nii kpakpai ni atuu awo odɛŋ lɛ buu he yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ ni hiɔ wɔmli lɛ hewalɛ naa!” (2 Timoteo 1:​13, 14) Wiemɔi yɛ okadii. Nakai nɔŋŋ hu, “wiemɔ krɔŋŋ” ni ji Biblia mli anɔkwale lɛ yɛ okadii ni ato naa ni damɔ saneyitso ni ji Yehowa bembuu kɛtsɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ nɔ titri. (Zefania 3:​9, New World Translation) Esa akɛ wɔhiɛ nɛkɛ tsamɔ wiemɔi ahe okadi nɛɛ mli yɛ wɔtsui kɛ wɔjwɛŋmɔ mli kɛji akɛ wɔɔnyɛ wɔhiɛ wɔhemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ lɛ mli. Kɛ jeee nakai lɛ, bɔ ni ehe hiaa ha lɛ baalaaje wɔ. Eka shi faŋŋ akɛ enɛ ba mli yɛ asafo ni yɔɔ Korinto lɛ mli, he ni “mɛi pii he yeɔ ni amɛhe waaa amɛ,” yɛ mumɔŋ shishinumɔ ni amɛbɛ hewɔ lɛ.​—1 Korintobii 11:​29-32.

19. (a) Kɛ mumɔŋ hela eba lɛ, mɛni esa akɛ afee? (b) Mɛni onukpai lɛ baanyɛ afee kɛ mɔ ko he miiye yɛ mumɔŋ?

19 Mɛni esa akɛ ofee kɛji akɛ ohe miiye yɛ mumɔŋ? Eka shi faŋŋ akɛ yelikɛbuamɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli he miihia ni enɛ hu yɛ, ejaakɛ Yakobo kɛɔ akɛ: “Kɛ nyɛteŋ mɔ ko he waaa lɛ lɛ, etsɛ asafo lɛ mli onukpai lɛ kɛba eŋɔɔ, ni amɛkpa lɛ mu yɛ Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ gbɛi amli ni amɛsɔle amɛha lɛ.” (Yakobo 5:14) Hɛɛ, atsɛ onukpai lɛ. Akɛ mumɔŋ datrɛfoi lɛ, amɛbaanyɛ amɛye amɛbua bo ni ona mumɔŋ hela lɛ jɛɛhe diɛŋtsɛ. Amɛkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli mu ni tsaa mɔ lɛ baagbɔle bo blɛoo kɛmɔ shi. Kɛ ofee eshai komɛi shi otsake otsui lɛ, na nɔmimaa akɛ Yehowa nyɛɔ ekɛkeɔ diɛŋtsɛ. (Lala 103:​8-14) Yɛ be mli ni onukpai lɛ kɛ bo sɔleɔ ni amɛsɔleɔ amɛhaa bo lɛ, mɛni abaanyɛ akpa gbɛ? Yakobo haa hetoo: “Ni hemɔkɛyeli sɔlemɔ lɛ aaahere helatsɛ lɛ yiwala, ni Nuŋtsɔ [Yehowa] lɛ aaatee lɛ shi, ni kɛji efee eshai lɛ, aaaŋɔfa lɛ.”​—Yakobo 5:⁠15.

Mumɔŋ Hewalɛnamɔ Kɛ Mɔ Yaa Naanɔ Wala Mli

20. (a) Mɛɛ ŋaawoo klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli nɔyeli kuu lɛ kɛha yɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ mli hiɛmɔ he? (b) Mɛni baanyɛ aye ebua wɔ yɛ be mli ni wɔmɛɔ jeŋ hee lɛ mli jɔɔmɔi lɛ?

20 “Nyɛhia shi jogbaŋŋ!” Nɛkɛ wiemɔi nɛɛ klɛŋklɛŋ afii oha lɛ mli Yehowa webii anɔyeli kuu lɛ kɛmu ewolo ni eŋma ni etsi “nibii ni he hiaa nɛɛ nɔŋŋ” ni abiɔ yɛ Kristofoi adɛŋ lɛ ta yɛ mli lɛ naa. Wolo lɛ kɛɛ “nyɛhi looi ni agbe aha wɔji kɛ la kɛ kooloi ni ashɔtɔ kɛ ajwamaŋbɔɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 15:​28, 29) Nakai tsofa kɛha mumɔŋ hewalɛnamɔ kpakpa lɛ he hiaa lolo bianɛ. Ni yɛ be mli ni wɔmɛɔ jeŋ hee lɛ mli jɔɔmɔi lɛ, wɔbaanyɛ wɔhiɛ wɔhemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ mli kɛ wɔkɛ ekaa tee nɔ wɔshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ni wɔwo Yehowa gbɛi lɛ nɔ gojoo yɛ jeŋ ni he yeɔ nɛɛ mli lɛ. Kɛ wɔfee mɛi ni tsuɔ nii be fɛɛ be yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ehaŋ wɔfee mɛi ni bɛ tsuishitoo yɛ jeŋ hee ni ebɛŋkɛ kpaakpa lɛ mli jɔɔmɔi lɛ ahe. Eji anɔkwale akɛ, “hiɛnɔkamɔ ni baaa mli mra lɛ, ewoɔ mɔ tsui hela; shi kɛ nɔ ni ashweɔ lɛ ba lɛ, wala tso ni.”​—Abɛi 13:⁠12.

21. Mɛɛ jɔɔmɔi asaa ato aha mɛi ni hiɛɔ amɛhemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ mli yɛ nɛkɛ jeŋ ni he yeɔ nɛɛ mli yɛ omanyeyeli mli lɛ?

21 Kaaha jɔɔmɔi wuji ni Yehowa esaa eto eha mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ miije odɛŋ. Shi ni wɔteɔ wɔwoɔ je lɛŋ akɔnɔi lɛ fɛɛ, ta ni wɔkɛ wɔheloo ni egbɔjɔ lɛ wuɔ lɛ fɛɛ, kɛ wɔhe ni wɔtsiɔ kɛjɛɔ Abonsam gaimlibii ni tsoɔ lɛ fɛɛ he lɛ efeŋ efolo. Bo diɛŋtsɛ obaanyɛ ni okɛ ohiŋmɛi ana be mli ni “maŋbii lɛ ateŋ mɔ ko ekɛŋ akɛ: ‘Mihe miiye’” lɛ yɛ Yehowa jeŋ hee lɛ mli. (Yesaia 33:24) Enɛ baafee anɔkwale yɛ gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto kɛtsɔ Yesu Kristo, mɔ ni “lɛ diɛŋtsɛ ewo wɔ hejaramɔi lɛ, ni etere wɔ helai lɛ” kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ lɛ hewɔ. (Mateo 8:​17; Yesaia 53:⁠4) Obaanyɛ onu nu kɛjɛ okadi “wala nu faa” lɛ mli ni oye “wala tsei” ni yɔɔ baai ni “akɛtsaa jeŋmaji lɛ” anɔ yibii lɛ eko. (Kpojiemɔ 22:​1, 2) Naanɔ wala yɛ emuuyeli kɛ miishɛɛ mli baafee onyɔmɔwoo yɛ ohemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ mli ni ohiɛ yɛ jeŋ ni he yeɔ nɛɛ mli lɛ hewɔ.

Ani Okaiɔ?

◻ Mɛni hewɔ hemɔkɛyeli ni yɔɔ hewalɛ ni aaana lɛ he hiaa babaoo fe ni aaana gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa lɛ?

◻ Mɛni ji nibii titrii etɛ ni woɔ hemɔkɛyeli kɛ mumɔŋ hewalɛnamɔ he gbeyei lɛ?

◻ Mɛɛ tsakpaa ka mumɔŋ hewalɛnamɔ kpakpa kɛ okadi tsui lɛ teŋ?

◻ Kɛ mɔ ko he miiye yɛ mumɔŋ lɛ, mɛni esa akɛ afee?

    Ga Woji (1980-2025)
    Shi Mli
    Botemɔ Mli
    • Ga
    • Kɛmaje
    • Bɔ Ni Misumɔɔ Lɛ Mihãa
    • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
    • Mlai Ni Yɔɔ He
    • Ohe Saji
    • Ohe Saji Lɛ Ahe Gbɛjianɔtoo
    • JW.ORG
    • Botemɔ Mli
    Kɛmaje