Saji Ni Atsɛ Yisɛɛ Yɛ Wɔshiɛmɔ Kɛ Wɔshihilɛ Kpee Nifeemɔ Wolo Lɛ Mli
© 2024 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
MAY 6-12
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII LALA 36-37
“Omli Akawo La Yɛ Efɔŋfeelɔi Ahewɔ”
Kɛ́ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli Lɛ Ba Lɛ, Mɛni Ebaajie Kɛya?
4 Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi fɔji náa wɔshihilɛ nɔ hewalɛ ŋmɛnɛ? Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ bɔfo Paulo ni eŋma akɛ, yɛ “naagbee gbii lɛ amli lɛ, bei krɛdɛɛ ní jaraa baaba,” kɛkɛ ni ekɛfata he akɛ: “Gbɔmɛi fɔji kɛ shishiulɔi baawo wu yɛ efɔŋ mli.” (2 Tim. 3:1-5, 13) Ani gbalɛ wiemɔi nɛɛ eba mli? Hɛɛ eba mli, ni wɔbaanyɛ wɔye enɛ he odase. Wɔteŋ mɛi pii egbee mɛi fɔji tamɔ mɛi ni feɔ mɛi niseniianii, mɛi ni buɔ amɛhe akɛ amɛhi fe mɛi ni hiɛ hewolonɔ su kroko, kɛ awuiyelɔi ni hiɛ yɔɔ laŋlaŋ adɛŋ pɛŋ. Mɛi komɛi kɛ nifɔjianii ni amɛfeɔ lɛ eteee, shi mɛi komɛi hu feɔ yɛ ŋaa mli. Kɛji akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔyagbeko mɛi fɔji adɛŋ po lɛ, nibii fɔji ni amɛfeɔ lɛ saa wɔhe yɛ gbɛ ko nɔ kɛ̃. Kɛ́ wɔnu loo wɔna yitsoŋwalɛ nibii ni amɛfeɔ lɛ, egbaa wɔnaa waa. Niseniianii ni amɛfeɔ gbekɛbii, mɛi ni egbɔlɔ, kɛ mɛi krokomɛi ni bɛ hewalɛ ni amɛkɛbaafã amɛhe lɛ, haoɔ wɔ naakpa. Gbɔmɛi fɔji feɔ amɛnii tamɔ kooloi awuiyelɔi, loo daimonioi po. (Yak. 3:15) Miishɛɛ sane ji akɛ, Yehowa Wiemɔ lɛ hãa wɔ hiɛnɔkamɔ.
Yehowa Jɔɔ Mɛi Ni Kɛ Eshai Keɔ Lɛ
10 Kɛ́ wɔkɛ mɛi ahe mlifu to wɔtsui mli lɛ, wɔbaaye wɔhe awui. Mlifu tamɔ jatsu ko ni tsii waa, ni no hewɔ Yehowa miisumɔ ni wɔjie mɛi ahe mlifu kɛje wɔtsui mli koni wɔhe ajɔ wɔ lɛ. (Kanemɔ Efesobii 4:31, 32.) Yehowa kɛɛ ‘wɔkahã wɔmli fu, ni wɔkahã wɔmli wo la hu.’ (Lala 37:8) Nilee yɛ nakai ŋaawoo lɛ mli waa. Kɛ́ wɔkɛ mɛi ahe mlifu to wɔtsui mli lɛ, eyeɔ wɔgbɔmɔtso lɛ awui ni ehãaa wɔnyɛ wɔjwɛŋ jogbaŋŋ. (Abɛi 14:30) Kɛ́ okɛ mɔ ko he mlifu to otsui mli lɛ, etamɔ nɔ ni oyanu pɔizin ni ookpa gbɛ akɛ eye mɔ lɛ awui. Bo nɔŋŋ ohe awui obaaye. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ mɛi atɔmɔi ke amɛ lɛ, wɔmiifee wɔ diɛŋtsɛ wɔhe ejurɔ. (Abɛi 11:17) Ehãa wɔhe jɔɔ wɔ ni wɔnyɛɔ wɔsɔmɔɔ Yehowa kɛ miishɛɛ.
“Omii Ashɛ Yehowa he”
20 No mli lɛ, “mɛi ni he jɔ lɛ, shikpɔŋ lɛ aaatsɔ̃ amɛnɔ̃.” (Lala 37:11a) Shi namɛi ji nɛkɛ “mɛi ni he jɔ” nɛɛ? Wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “he jɔ” lɛ baa kɛjɛɔ shishijee wiemɔ ni eshishinumɔ ji “apiŋ, baa he shi, ba lɛ shi” mli. Hɛɛ, “mɛi ni he jɔ lɛ” ji mɛi ni kɛ heshibaa mɛɔ Yehowa koni ejaje nibii ni ejaaa fɛɛ ni akɛpiŋ amɛ lɛ. “Amɛmii aaashɛ amɛhe yɛ hejɔlɛ babaoo mli.” (Lala 37:11b) Amrɔ nɛɛ po wɔnáa toiŋjɔlɛ babaoo yɛ anɔkwa Kristofoi asafo lɛ mumɔŋ paradeiso lɛ mli.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-2 445
Gɔŋ
Nɔ ko ni ma shi shiŋŋ ni yɛ daa, loo nɔ ko ni je agbo. Awieɔ gɔji ahe akɛ amɛma shi shiŋŋ ni amɛyɛ daa. (Yes 54:10; Hab 3:6; okɛto La 46:2 lɛ he.) No hewɔ lɛ, be ni David wie akɛ Yehowa jalɛ lɛ tamɔ “Nyɔŋmɔ gɔji” lɛ (La 36:6, shn.) eeenyɛ efee akɛ eetsɔɔ akɛ anyɛŋ atsake Yehowa jalɛ lɛ. Loo, akɛni gɔji kwɔlɔ hewɔ lɛ, ekolɛ David miitsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ nɔ kwɔ kwraa fe adesai anɔ lɛ.—Okɛto Yes 55:8, 9 lɛ he.
MAY 13-19
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII LALA 38-39
Kaahã Ohenilee Yi Bo Fe Nine
“Hã Ohiŋmɛii Akwɛ Ohiɛ Tɛ̃ɛ”
12 Kanemɔ 1 Yohane 3:19, 20. Wɔ fɛɛ wɔhenilee buɔ wɔ fɔ bei komɛi. Wɔteŋ mɛi komɛi yɛ ni wɔhenilee buɔ wɔ fɔ yɛ nibii komɛi ni wɔfee dani wɔba anɔkwale lɛ mli lɛ ahewɔ. Wɔteŋ mɛi komɛi hu ahenilee buɔ wɔ fɔ yɛ nibii ni wɔfee yɛ wɔbaptisimɔ sɛɛ lɛ ahewɔ. (Rom. 3:23) Wɔmiisumɔ ni wɔfee nɔ ni ja, shi “wɔ fɛɛ wɔtɔ̃ɔ babaoo.” (Yak. 3:2) No hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ bei komɛi lɛ, wɔhenilee buɔ wɔ fɔ. (Rom. 7:21-23) Kɛ́ wɔhenilee yi wɔ lɛ, ebɛ miishɛɛ, shi ehi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ no baanyɛ atsirɛ wɔ ni wɔjaje wɔgbɛi, ni wɔtswa wɔfai shi akɛ, wɔfeŋ nɔ fɔŋ ni wɔyafee lɛ dɔŋŋ.—Heb. 12:12, 13.
13 Shi bei komɛi lɛ, wɔhenilee yiɔ wɔ fe nine. Te enɛ tsɔɔ tɛŋŋ? Etsɔɔ akɛ, bei komɛi lɛ, be ni wɔshwa wɔhe yɛ nɔ fɔŋ ko ni wɔyafee lɛ hewɔ ni wɔtsake wɔtsui ni Yehowa kɛke wɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, wɔhenilee buɔ wɔ fɔ lolo. Enɛ baanyɛ aye wɔ awui waa. (Lala 31:10; 38:3, 4) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Naa nɔ ni nyɛmi yoo ko ni ehenilee yi lɛ nakai lɛ wie. Ewie akɛ: “Minu he akɛ, sɛɛnamɔ bɛ he akɛ mamia mihiɛ masɔmɔ Yehowa jogbaŋŋ, ejaakɛ yɛ naagbee lɛ, ahereŋ miyiwala.” Wɔteŋ mɛi pii enu he nakai pɛŋ. Kɛ́ wɔná susumɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ, belɛ no tsɔɔ akɛ, wɔhenilee miiyi wɔ fe nine, ni enɛ yɛ oshãra waa. Kwɛ bɔ ni Satan mii baashɛ ehe ehã kɛ́ wɔhenilee bu wɔ fɔ yɛ tɔmɔi ni Yehowa kɛke wɔ lɛ ahe ni wɔkpa lɛ sɔɔmɔ!—Okɛto 2 Korintobii 2:5-7, 11 lɛ he.
Te Wɔɔfee Tɛŋŋ Wɔha Wɔgbii Ajara Awa yɛ Yehowa Hiɛ?
ETAMƆ nɔ ni wɔwala gbii lɛ faaa ni amɛhoɔ oya. Lalatsɛ David susu wala sɛɛ ni etsɛɛɛ lɛ he ni etsirɛ lɛ ni esɔle akɛ: “Yehowa, ha male minaagbee kɛ migbii lɛ ayibɔ, bɔ ni ji, ni male mitsɛ ni mitsɛŋ lɛ! Naa, ofee migbii lɛ tamɔ klakate, ni miwala be tamɔ nɔ ni jeee nɔ ko nɔ ko yɛ ohiɛ.” Nɔ ni he hiaa David ji ni ehi shi yɛ gbɛ ko ni baasa Nyɔŋmɔ hiɛ yɛ ewiemɔ kɛ enifeemɔi fɛɛ amli lɛ nɔ. Beni etsɔɔ ehe ni ekɛfɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Bo onɔ mihiɛ kã!” (Lala 39:5, 6, 8) Yehowa bo toi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, epɛi David nifeemɔi lɛ amli ni ewo lɛ nyɔmɔ yɛ no naa pɛpɛɛpɛ.
Eyɛ mlɛo akɛ wɔɔfee mɛi ni bɛ dekã miniti fɛɛ miniti yɛ gbi lɛ mli, ní wɔkɛ wɔhe awo shihilɛ ko ni be faaa yɛ mli ní ayɛ nibii pii feemɔ yɛ mli lɛ mli. Enɛ baanyɛ eha wɔye wɔtsui, titri lɛ, kɛji wɔyɛ babaoo feemɔ, ni kɛlɛ be fioo pɛ wɔyɔɔ ni wɔkɛaatsu he nii lɛ. Ani nɔ ni he hiaa wɔ lɛ tamɔ David nɔ lɛ—ákɛ wɔɔhi shi yɛ gbɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ aaakpɛlɛ nɔ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa kwɛɔ ni etaoɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ mli jogbaŋŋ ekwɛɔ. Hiob ni ji nuu ni she Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ yɔse aaafee afii 3,600 ni eho nɛ akɛ, Yehowa na egbɛ̀i lɛ ni etao enifeemɔi lɛ fɛɛ amli ekwɛ. Hiob bi sane ko ni akpaaa hetoo gbɛ akɛ: “Kɛji eba saramɔ lɛ, mɛɛ hetoo maha lɛ?” (Hiob 31:4-6, 14) Wɔbaanyɛ wɔha bɔ ni wɔkɛ wɔgbii tsuɔ nii lɛ jara awa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ kɛtsɔ mumɔŋ nibii ni wɔkɛaamamɔ wɔhiɛ, ekitai atoi ni wɔɔbo, kɛ wɔbe ni wɔkɛaatsu nii jogbaŋŋ lɛ nɔ. Nyɛhaa wɔsusua saji nɛɛ ahe jogbaŋŋ wɔkwɛa.
Bɔ Ni Obaafee Osaa Okɛ Yehowa Teŋ Ekoŋŋ
Fɔɔ sɔlemɔ. Yehowa le akɛ, bɔ ni onuɔ he akɛ ekɛ ohe eshai lɛ ekeko bo lɛ baanyɛ ahã ewa kɛhã bo akɛ obaasɔle. (Rom. 8:26) Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, ‘hiɛmɔ sɔlemɔ mli daa,’ ni okɛɛ Yehowa akɛ ootao otsɔ enaanyo ekoŋŋ. (Rom. 12:12) Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Andrej lɛ wie akɛ: “No mli lɛ, minuɔ he akɛ mihã Yehowa nine enyɛ shi waa. Shi be fɛɛ be ni masɔle lɛ, mihe jɔɔ mi, ni nakai susumɔ lɛ haooo mi tsɔ.” Kɛ́ oleee nɔ ni obaawie yɛ osɔlemɔi lɛ amli lɛ, kanemɔ sɔlemɔ ni Maŋtsɛ David sɔle be ni etsake etsui lɛ ni yɔɔ Lala 51 kɛ Lala 65 lɛ.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Ani Oji Mɔ Ko Ni Abaanyɛ Amu Afɔ̃ Enɔ?
16 Kɛ́ wɔmiitao wɔtsɔmɔ mɛi ni abaanyɛ amu afɔ̃ amɛnɔ lɛ, belɛ, ehe miihia waa ni wɔye wɔhe nɔ. Mɔ ko ni yeɔ ehe nɔ lɛ mɔɔ enaabu mli kɛ́ enu he akɛ ewie nɔ ko ni esaaa akɛ mɛi krokomɛi leɔ. (Kanemɔ Abɛi 10:19.) Kɛ́ wɔyɛ Intanɛt lɛ nɔ loo wɔkɛ social media miitsu nii lɛ, esa akɛ wɔmia wɔhiɛ waa ni wɔye wɔhe nɔ. Nɔ hewɔ lɛ ji akɛ, kɛ́ wɔkwɛɛɛ ni ahi lɛ, wɔhiɛ baaje wɔhe nɔ ni wɔbaajie teemɔŋ saji akpo wɔtsɔɔ mɛi babaoo ni wɔleee po akɛ wɔfee nakai. Kɛ́ wɔkɛ saji fɔ̃ Intanɛt lɛ nɔ lɛ, mɔ fɛɛ mɔ ni nine baashɛ nɔ lɛ baanyɛ ekɛfee nɔ fɛɛ nɔ ni esumɔɔ, ni ebaanyɛ ekɛ naagbai pii aba. Agbɛnɛ hu, kɛ́ wɔyeɔ wɔhe nɔ lɛ, wɔbaamɔ wɔnaabu mli kɛ́ mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ wɔ lɛ ka akɛ amɛbaalaka wɔ ni wɔwie nibii ni baanyɛ ekɛ wɔnyɛmimɛi lɛ awo oshãra mli. Yɛ hei ni atsĩ wɔnitsumɔ lɛ naa yɛ loo aŋmɛɛɛ wɔ gbɛ ni wɔtsu lɛ bɔ ni wɔtsui shweɔ lɛ, enɛ baanyɛ aba kɛji polisifoi lɛ mɔ wɔ ni amɛmiita wɔdaaŋ. Yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai lɛ amli lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ ŋmalɛ ni kɛɔ akɛ, ‘wɔfi wɔnaabu kɛbu wɔnaabu he’ lɛ atsu nii. (Lala 39:1) Esa akɛ wɔhã wɔwekumɛi, wɔnanemɛi, wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ, kɛ mɛi fɛɛ ana akɛ amɛbaanyɛ amɛmu amɛfɔ̃ wɔnɔ, ni ja wɔyeɔ wɔhe nɔ dani wɔbaanyɛ wɔfee nakai.
MAY 20-26
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII LALA 40-41
Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Wɔye Wɔbua Mɛi?
Mɛi Ni Feɔ Ejurɔ Lɛ Yɛ Miishɛɛ
16 Mɛi ni jɛɔ amɛtsuiŋ amɛfeɔ ejurɔ lɛ kpaaa gbɛ akɛ mɛi baato amɛ najiaŋ. Yesu wie akɛ: “Kɛ́ oŋmɛ okpɔlɔ lɛ, fɔ̃ɔ ohiafoi kɛ obubuafoi kɛ akpaketsɛmɛi kɛ shwilafoi nine; ni obaaná miishɛɛ, akɛni amɛbɛ nɔ ko ni amɛkɛbaato bo najiaŋ lɛ hewɔ.” (Luka 14:13, 14) Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni hãa mɔ nɔ lɛ, abaajɔɔ lɛ.” Ekɛɔ hu akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni naa mɔ ni bɛ yelikɛbualɔ mɔbɔ lɛ yɛ miishɛɛ.” (Abɛi 22:9; Lala 41:1) No hewɔ lɛ, esa akɛ miishɛɛ ni wɔnáa kɛ́ wɔye wɔbua mɛi lɛ atsirɛ wɔ ni wɔfee mɛi ejurɔ.
17 Be ni Paulo tsɛ Yesu wiemɔi ni ji “nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ fe hemɔ” lɛ yisɛɛ lɛ, no mli lɛ, jeee heloonaa nibii pɛ he ewieɔ lɛ, shi moŋ eewie nibii tamɔ hewalɛwoo, ŋaawoo, kɛ yelikɛbuamɔ ni wɔkɛbaahã mɛi lɛ hu he. (Bɔf. 20:31-35) Paulo tsɔ ewiemɔ kɛ enifeemɔ nɔ ehã wɔna akɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔbe kɛ wɔhewalɛ ashã afɔle kɛye wɔbua mɛi krokomɛi, ni agbɛnɛ hu wɔná amɛhe dekã ni wɔjie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ amɛ.
18 Mɛi ni kaseɔ bɔ ni adesai hiɔ shi amɛhãa lɛ he nii lɛ ena akɛ, mɛi ni hãa mɔ nɔ lɛ yɛ miishɛɛ. Amaniɛbɔɔ ko tsɔɔ akɛ, “kɛ́ mɛi fee nibii kpakpai amɛhã mɛi krokomɛi lɛ, amɛmii shɛɔ amɛhe waa fe tsutsu lɛ.” Niiamlitaolɔi kɛɔ akɛ, kɛ́ wɔye wɔbua mɛi krokomɛi lɛ, wɔtsui nyɔɔ wɔmli ni wɔnuɔ he akɛ wɔhe yɛ sɛɛnamɔ, ejaakɛ nakai abɔ wɔ. Enɛ hewɔ bei komɛi lɛ, akɛɔ mɛi akɛ kɛ́ amɛmiitao amɛná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa ni amɛná miishɛɛ lɛ, amɛkɛ amɛhe ashã afɔle kɛye amɛbua mɛi lɛ. Shi enɛ jeee nɔ ko hee kɛhã wɔ, ejaakɛ wɔle akɛ Yehowa, mɔ ni bɔ adesai lɛ, ewie jeeŋmɔ yɛ Biblia lɛ mli akɛ, nɔhãmɔ hãa mɔ náa miishɛɛ.—2 Tim. 3:16, 17.
Yehowa Baakwɛ Bo
7 Kɛ̃lɛ, kɛ́ hela mɔ wɔ lɛ, Yehowa baashɛje wɔmii ni ebaaye ebua wɔ, taakɛ efee ehã etsuji ni hi shi yɛ blema lɛ. Maŋtsɛ David ŋma akɛ: “Ajɔɔ mɔ ni jwɛŋɔ ohiafo nɔ! Gbi fɔŋ nɔ lɛ Yehowa aaajie lɛ. Yehowa aaabaa eyi ni eeehã eyi aná wala.” (Lala 41:2, 3) Ani nɔ ni David wie lɛ tsɔɔ akɛ mɛi ni jwɛŋɔ ohiafoi anɔ lɛ baahi shi ni amɛgbooo? Dabi. David diɛŋtsɛ le faŋŋ akɛ, mɛi ni tamɔ nakai lɛ baagboi kɛ̃. No hewɔ lɛ, mɛni ewiemɔi lɛ tsɔɔ? David tsɔɔ mli akɛ: “Yehowa aaatsɔmɔ lɛ yɛ hela saa nɔ; ni kɛ́ ehe miiye lɛ, oootsake esaa lɛ fɛɛ.” (Lala 41:4) Yehowa le naagbai fɛɛ ni etsuji kɛkpeɔ lɛ jogbaŋŋ, ni ehiɛ kpaaa amɛnɔ. Ebaanyɛ ehã amɛ ekãa kɛ hiɛshikamɔ ni amɛkɛtsu amɛnaagbai lɛ ahe nii. Agbɛnɛ hu, bɔ ni Yehowa bɔ wɔgbɔmɔtso lɛ ehã lɛ hewɔ lɛ, gbɔmɔtso lɛ diɛŋtsɛ baanyɛ atsa ehe.
Kasemɔ Yehowa Musuŋtsɔlɛ Lɛ
17 Eyɛ mli akɛ kɛ́ wɔjie musuŋtsɔlɛ kpo lɛ, wɔbaaná he sɛɛ moŋ, shi esaaa akɛ no feɔ yiŋtoo titri hewɔ ni wɔmiisumɔ ni wɔjie su nɛɛ kpo. Wɔmiisumɔ ni wɔkase Yehowa Nyɔŋmɔ, ni ji suɔmɔ kɛ musuŋtsɔlɛ fɛɛ jɛɛhe lɛ, ni wɔwo ehiɛ nyam. Esa akɛ enɛ afee yiŋtoo titri hewɔ ni wɔjieɔ musuŋtsɔlɛ kpo. (Abɛi 14:31) Yehowa efee musuŋtsɔlɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ ehã wɔ. No hewɔ lɛ, nyɛhãa wɔfea nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaanyɛ ni wɔkase lɛ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, suɔmɔ ni yɔɔ wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ lɛ mli baawa, ni wɔkɛ wɔkutsoŋbii lɛ baahi shi jogbaŋŋ.—Gal. 6:10; 1 Yoh. 4:16.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-2 16
Yehowa
Nɔ titri ni Biblia lɛ wieɔ he ji bɔ ni abaafee ahã mɛi fɛɛ ana akɛ Yehowa ji mɔ ni sa akɛ eyeɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ akɛ Maŋtsɛ, ni no hãa anaa nɔ ni ji Yehowa yiŋtoo titri lɛ, ni ji: lɛ diɛŋtsɛ egbɛ́i lɛ ni abaatse he lɛ. Enɛ baabi ni ahã efee faŋŋ akɛ nibii gbohii fɛɛ ni awie yɛ egbɛ́i lɛ he lɛ ji amale. Shi nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, enɛ baabi ni adesai kɛ ŋwɛibɔfoi fɛɛ ana akɛ egbɛ́i lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ ni amɛwo egbɛ́i lɛ hiɛ nyam. No tsɔɔ akɛ esa akɛ amɛkpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa ji mɔ ni sa akɛ eyeɔ wɔnɔ akɛ Maŋtsɛ ni amɛkɛ woo ni sa lɛ lɛ ahã lɛ, ni amɛjɛ amɛsuɔmɔ mli amɛsɔmɔ lɛ, ni amɛná he miishɛɛ waa akɛ amɛbaafee esuɔmɔnaa nii ejaakɛ amɛsumɔɔ lɛ. Sɔlemɔ ni David sɔle ehã Yehowa ni aŋma yɛ Lala 40:5-10 lɛ tsɔɔ akɛ ekpɛlɛɔ nɔ akɛ Yehowa ji mɔ ni sa akɛ eyeɔ Maŋtsɛ ni akɛ esa akɛ atse Yehowa gbɛ́i lɛ he.
MAY 27–JUNE 2
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII LALA 42-44
Okɛ Nibii Ni Yehowa Tsɔɔ Wɔ Lɛ Atsu Nii Jogbaŋŋ
Lalai Awolo lɛ Mli Fã ni Ji Enyɔ lɛ Mli Saji Otii
42:5, 6, 12; 43:3-5. Kɛ yɛ be kukuoo ko mli lɛ wɔyaje he ko ni etse ehe kɛjɛ Kristofoi asafo lɛ he yɛ yiŋtoo ko ní wɔnyɛɛɛ he nɔ ko wɔfee hewɔ lɛ, miishɛɛ ni wɔná beni wɔkɛ asafo lɛ bɔɔ be ko ni eho lɛ ní wɔɔkai lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi. Eyɛ mli akɛ ekolɛ enɛ baaha wɔnu shoofeemɔ lɛ he waa yɛ shishijee mli moŋ, shi ebaaha wɔkai hu akɛ Nyɔŋmɔ ji wɔbobaahe, ni ákɛ ehe miihia ni wɔkwɛ lɛ gbɛ kɛha yiwalaheremɔ.
Ha Onikasemɔ Be lɛ Afee nɔ ni Yɔɔ Miishɛɛ ni Woɔ Yibii
1 SƆLEMƆ: Nɔ klɛŋklɛŋ ni esa akɛ wɔfee ji, ni wɔsɔle. (Lala 42:9) Mɛni hewɔ? Esa akɛ wɔbu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ akɛ wɔjamɔ lɛ fã. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbi Yehowa ni eha wɔná jwɛŋmɔ ni ja, ni eha wɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hu. (Luka 11:13) Barbara, ni kɛ afii babaoo esɔmɔ akɛ maŋsɛɛ shiɛlɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Misɔleɔ be fɛɛ be dani mikaneɔ loo mikaseɔ Biblia lɛ. Kɛ́ misɔle lɛ, minuɔ he akɛ Yehowa kɛ mi yɛ, ni ekpɛlɛɔ nɔ ni mifeɔ lɛ nɔ.” Kɛ́ wɔsɔle kɛje nikasemɔ shishi lɛ, egbeleɔ wɔjwɛŋmɔ kɛ wɔtsui mli bɔni afee ni mumɔŋ niyenii babaoo ni wɔbaaye lɛ aná wɔnɔ hewalɛ.
“Kaahã Onijiaŋ Miigbɔjɔ”
11 Nibii ni wɔkaseɔ yɛ asafoŋ kpeei, kpeei bibii, kɛ kpeei wuji ashishi lɛ, kɛ agbɛnɛ hu nibii ni wɔkaseɔ kɛ́ wɔtee skul srɔtoi ni asafo lɛ eto he gbɛjianɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ waa. Amɛhãa wɔkɛ jwɛŋmɔ ni ja sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ, wɔkɛ mumɔŋ otii mamɔɔ wɔhiɛ, ni wɔtsuɔ sɔ̃i babaoo ni jwere wɔnɔ lɛ ahe nii. (Lala 119:32) Ani ofeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni obaanyɛ koni oná amɛhe sɛɛ?
12 Yehowa ye ebua Israelbii lɛ ni amɛye Amalekbii lɛ kɛ Etiopiabii lɛ anɔ kunim, ehã Nehemia kɛ mɛi ni fata ehe lɛ hewalɛ ni amɛnyɛ amɛtswa Yerusalem gbogboi lɛ amɛgbe naa, ni wɔle akɛ ebaaye ebua wɔ hu. Naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ baanyɛ ahã wɔfee yeyeeye, mɛi baanyɛ ate shi awo wɔ, loo amɛkpoo sane kpakpa lɛ ni wɔshiɛɔ lɛ, shi Yehowa baawaje wɔ koni wɔya nɔ wɔshiɛ. (1 Pet. 5:10) Yehowa tsɔŋ naakpɛɛ gbɛ ko nɔ ejieŋ wɔnaagbai lɛ kɛyaŋ. Shi kɛ́ wɔkane Biblia lɛ daa, wɔsaa wɔhe kɛhã asafoŋ kpeei ni wɔkɛ wɔhe wo mli, wɔfee weku jamɔ, wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ akɛ aŋkroaŋkroi, ni wɔsɔle wɔhã lɛ daa lɛ, ebaawaje wɔ ni ewo wɔ hewalɛ. No hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔkɛ nɔ ko nɔ ko yeɔ nifeemɔi nɛɛ anajiaŋ. Kɛ́ oyɔse akɛ hiɛdɔɔ ni okɛtsuɔ nibii nɛɛ ahe nii lɛ naa miiba shi lɛ, sɔlemɔ obi Nyɔŋmɔ ni eye ebua bo. Ebaatsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ‘ekanya bo,’ koni oná shwelɛ lɛ kɛ hewalɛ lɛ ni okɛtsu nibii nɛɛ ahe nii. (Fil. 2:13) Shi mɛni bo hu obaanyɛ ofee kɛwaje mɛi krokomɛi?
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 1242
Ŋa Mli Gbee
Akɛ ŋa mli gbee feɔ nibii srɔtoi ahe mfoniri yɛ Biblia lɛ mli. Be ni Hiob wieɔ shihilɛ ni yɔɔ mɔbɔ ni eyaje mli lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ etsɔ “ŋa mli gbei anyɛmi.” (Hio 30:29) Be ni aye Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ kunim ni amɛhiɛ shwie shi lɛ, lalatsɛ ko wo yara akɛ: “Okumɔ wɔ yɛ he ni ŋa mli gbei yɔɔ.” (La 44:19) Eeenyɛ efee akɛ bɔ ni ŋa mli gbei yayeɔ mɛi ni egboi yɛ ta mli lɛ aloi lɛ (okɛto La 68:23 lɛ he) ji nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli be ni ewie nɔ ni ewie lɛ.
JUNE 3-9
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII LALA 45-47
Lala Ko Ni Wieɔ Maŋtsɛ Ko Yookpeemɔ He
Nya Toobi lɛ Yookpeemɔ lɛ He!
8 Nyɛkanea Lala 45:14, 15a. “Anunyam sɔŋŋ” ji ayemforo ni asaa kɛha yookpeemɔ lɛ. Yɛ Kpojiemɔ 21:2 lɛ, akɛ ayemforo lɛ to maŋ ko, ni ji Yerusalem Hee lɛ he, ni “awula lɛ aha ewu” lɛ. Ŋwɛi maŋ nɛɛ hiɛ “Nyɔŋmɔ anunyam lɛ,” ni ekpɛlɛɔ “tamɔ tɛ ni jara wa fe fɛɛ, tamɔ yaspi tɛ ni mli tse akɛ kristalo ashwishwɛ.” (Kpoj. 21:10, 11) Awie Yerusalem Hee lɛ kpɛlɛmɔ lɛ he jogbaŋŋ yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli. (Kpoj. 21:18-21) Belɛ, ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ lalatsɛ lɛ wie akɛ, “anunyam sɔŋŋ” ji ayemforo lɛ! Esa nakai, ejaakɛ ŋwɛi ji he ni yookpeemɔ lɛ baaya nɔ yɛ.
9 Mɔ ni akɛ ayemforo lɛ yaaha lɛ ji Ayemforowu lɛ—Mesia Maŋtsɛ lɛ. Maŋtsɛ lɛ esaa lɛ eto, ni ‘ekɛ nu hejuu lɛ etsuu ehe yɛ wiemɔ mli.’ Ayemforo lɛ yɛ ‘krɔŋkrɔŋ ni shwamɔ ko bɛ ehe.’ (Efe. 5:26, 27) Esa akɛ asaa eyemforo lɛ hu he jogbaŋŋ kɛha yookpeemɔ lɛ. Ni nakai pɛpɛɛpɛ afee! Hɛɛ, ‘etade lɛ akɛ shika elòo mli,’ ni ‘abaawa lɛ kɛba maŋtsɛ lɛ ŋɔɔ ní ewo atade ni aye mli ŋaabii.’ “Aha lɛ klala ni he tse ni kpɛɔ nyɛramnyɛram koni ewo” kɛha Toobi lɛ yookpeemɔ lɛ, “ejaakɛ klala lɛ ji krɔŋkrɔŋbii lɛ ajalɛ nii lɛ.”—Kpoj. 19:8.
Kpojiemɔ Wolo Lɛ—Jɔɔmɔi Ni Etsɔɔ Akɛ Wɔbaaná Wɔsɛɛ
10 Mɛni Yehowa baafee kɛ́ atutua ewebii lɛ? Lɛ diɛŋtsɛ ewie akɛ: “Mimlila ni naa wa lɛ baate shi.” (Eze. 38:18, 21-23) Kpojiemɔ yitso 19 lɛ tsɔɔ nɔ ni baaba yɛ no sɛɛ. Yehowa baatsu e-Bi Yesu ni eyabu E-webii lɛ ahe ni ekpãtã amɛhenyɛlɔi lɛ ahiɛ. Mɛi ni baafata Yesu he kɛyawu ta nɛɛ ji “ŋwɛi asraafoi lɛ,” ni ji ŋwɛibɔfoi anɔkwafoi lɛ kɛ mɛi 144,000 lɛ. (Kpo. 17:14; 19:11-15) Te ta nɛɛ naa baayakpa ahã tɛŋŋ? Abaakpãtã kui, gbɛjianɔtoi, kɛ aŋkroaŋkroi fɛɛ ni teɔ shi amɛwoɔ Yehowa lɛ ahiɛ kwraa!—Kanemɔ Kpojiemɔ 19:19-21.
11 Kɛ́ okwɛ lɛ, te Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baanu he amɛhã tɛŋŋ kɛ́ akpãtã mɛi ni nyɛɔ Yehowa lɛ ahiɛ? Amɛbaaná miishɛɛ waa! Mɛi ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hu baaná miishɛɛ kɛ́ akpãtã Babilon Kpeteŋkpele lɛ hiɛ. (Kpo. 19:1-3) Shi nɔ kroko yɛ ni baahã amɛná miishɛɛ waa fe nakai po. No ji, “Gwantɛŋbi lɛ yookpeemɔ lɛ.” (Kpo. 19:6-9) Nifeemɔ nɛɛ ji nifeemɔ ni he hiaa fe fɛɛ ni awie he yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli.
12 Mɛɛ be yookpeemɔ nɛɛ baaba nɔ? Mɛi 144,000 lɛ ayi baashɛ yɛ ŋwɛi be ni eshwɛ fioo ni abaawu Harmagedon ta lɛ. Shi jeee nakai beiaŋ Gwantɛŋbi lɛ yookpeemɔ lɛ baaba nɔ. (Kanemɔ Kpojiemɔ 21:1, 2.) Yookpeemɔ lɛ baaba nɔ yɛ Harmagedon ta lɛ sɛɛ be ni akpãtã mɛi fɛɛ ni nyɛɔ Nyɔŋmɔ lɛ ahiɛ.—Lala 45:3, 4, 13-17.
it-2 1169
Ta
Kɛ́ awu Harmagedon ta lɛ agbe naa lɛ, toiŋjɔlɛ baahi shikpɔŋ lɛ nɔ afii akpe. Lalatsɛ lɛ gba akɛ: “[Yehowa baafo] tai asɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ. Ekuɔ gãi mli ni efolɔɔ akpɔlɔ mli; Ekɛ la shãa ta shwiilii lɛ.” Gbalɛ nɛɛ ba mli klɛŋklɛŋ kwraa be ni Nyɔŋmɔ kpãtã Israelbii lɛ ahenyɛlɔi lɛ atawuu nibii lɛ ahiɛ ni no hã Israelbii lɛ ná toiŋjɔlɛ lɛ. Kɛ́ Kristo kpãtã mɛi ni sumɔɔ tawuu lɛ ahiɛ yɛ Harmagedon lɛ, toiŋjɔlɛ baahi shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ ni wɔtsui baanyɔ wɔmli. (La 46:8-10) Mɛi ni ‘baatswia amɛtawuu klantei kɛfee tsina kɔii anaa dadei, ni amɛbaatswia amɛkpɔlɔi hu kɛfee kaklai ni akɛsaa tsei ahe ni amɛkaseŋ tawuu hu dɔŋŋ’ lɛ ji mɛi ni baaná naanɔ wala. “Ejaakɛ Yehowa, taiatsɛ lɛ, naabu wie.”—Yes 2:4; Mik 4:3, 4.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
Kɛ́ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli Lɛ Ba Lɛ, Mɛni Ebaajie Kɛya?
9 Mɛni Nyɔŋmɔ kɛbaaye gbɛjianɔtoi fɔji lɛ anajiaŋ? Yɛ Harmagedon ta lɛ sɛɛ lɛ, ani gbɛjianɔtoo ko baahi shikpɔŋ lɛ nɔ? Biblia lɛ hãa hetoo akɛ: “Yɛ eshiwoo lɛ naa lɛ, wɔmiimɛ ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee, ni nomɛi amli jalɛ baahi.” (2 Pet. 3:13) Ŋwɛi momo lɛ kɛ shikpɔŋ momo lɛ ji nɔyelii gbohii kɛ mɛi fɔji ni fiɔ amɛsɛɛ lɛ. Kɛ́ ajie amɛ kɛje jɛmɛ lɛ, mɛni akɛbaaye amɛnajiaŋ? Akɛ “ŋwɛi hee kɛ shikpɔŋ hee” baaye amɛnajiaŋ. Ni tsɔɔ akɛ, akɛ nɔyeli hee kɛ eshishi bii baaye amɛnajiaŋ. Nɔyeli hee nɛɛ ji Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ, ni Yesu Kristo ji enɔ maŋtsɛ. Maŋtsɛyeli nɛɛ baajie Yehowa, ni ji Nyɔŋmɔ ni toɔ enɔ fɛɛ nɔ he gbɛjianɔ jogbaŋŋ lɛ, sui akpo kɛmɔ shi. (1 Kor. 14:33) No hewɔ lɛ, abaato “shikpɔŋ hee” lɛ, ni ji mɛi fɛɛ ni baahi Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ, ahe gbɛjianɔ jogbaŋŋ. Abaaná gbɔmɛi kpakpai ni amɛkwɛ koni nibii aya nɔ jogbaŋŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Lala 45:17) Kristo kɛ mɛi 144,000 ni baafata ehe kɛye nɔ lɛ baakudɔ hii nɛɛ. Kwɛ bɔ ni shihilɛ baafee yɛ nakai beiaŋ, be ni ajie gbɛjianɔtoi fɔji fɛɛ ni akɛ gbɛjianɔtoo kome ni emli bii efee ekome ni fiteŋ dɔŋŋ eye amɛnajiaŋ lɛ!
KASEMƆ BƆ NI ASHIƐƆ JOGBAŊŊ
Te Onaa Nuu Kɛ Nuu Loo Yoo Kɛ Yoo Teŋ Bɔlɛnamɔ Ohãa Tɛŋŋ?
ijwbq 57
Mɛni Biblia Lɛ Kɛɔ Yɛ Bɔlɛnamɔ Nifeemɔi Ni Yaa Nɔ Yɛ Nuu Kɛ Nuu Teŋ Kɛ Yoo Kɛ Yoo Teŋ Lɛ He?
Hetoo ni Biblia lɛ kɛhãa
Nyɔŋmɔ bɔ gbɔmɔ akɛ ená bɔlɛ yɛ gbalashihilɛ mli pɛ, ni esa akɛ bɔlɛnamɔ aya nɔ yɛ nuu kɛ yoo teŋ. (1 Mose 1:27, 28; 3 Mose 18:22; Abɛi 5:18, 19) Biblia lɛ wieɔ eshiɔ bɔlɛnamɔ ni yaa nɔ yɛ mɛi ni jeee gbalashihilɛ mli hefatalɔi ateŋ; kɛ́ eji bɔlɛnamɔ ni yaa nɔ yɛ nuu kɛ yoo teŋ jio, nuu kɛ nuu teŋ jio, loo yoo kɛ yoo teŋ jio. (1 Korintobii 6:18) Bɔlɛnamɔ nifeemɔ nɛɛ kɔɔ bɔlɛnamɔ diɛŋtsɛ, mɔ ko nuuhe loo yoohe ni akɛshwɛɔ, nuuhe ni akɛwoɔ wamɔ he, nuuhe ni akɛwoɔ daaŋ, yoohe ni alɛmɔɔ, kɛ ekrokomɛi ni tamɔ nakai lɛ ahe.
Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ wieɔ eshiɔ bɔlɛnamɔ nifeemɔi ni yaa nɔ yɛ nuu kɛ nuu teŋ, yoo kɛ yoo teŋ, kɛ amɛhenɔi lɛ ahe moŋ, shi Biblia lɛ etsɔɔɔ akɛ anyɛ mɛi ni feɔ nakai lɛ loo afee amɛ niseniianii. Moŋ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ Kristofoi akɛ “amɛbu mɔ fɛɛ mɔ.”—1 Petro 2:17, Good News Translation.
Ani abaanyɛ afɔ mɔ ko kɛ henumɔ akɛ kɛ́ nuu ji lɛ lɛ, ekɛ nuu aná bɔlɛ loo kɛ́ yoo ji lɛ lɛ ekɛ yoo aná bɔlɛ? Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ tsɔɔ akɛ afɔ wɔ yɛ esha mli, ni no hãa wɔfeɔ nibii komɛi wɔshiɔ Nyɔŋmɔ mla lɛ moŋ, shi etsɔɔɔ nɔ pɔtɛɛ ni hãa mɛi náa henumɔi nɛɛ. (Romabii 7:21-25) Biblia lɛ etsɔɔɔ nɔ ni hãa hii komɛi náa henumɔ lɛ akɛ amɛkɛ hii komɛi baaná bɔlɛ loo yei komɛi náa nakai henumɔ lɛ, moŋ lɛ ewieɔ eshiɔ nifeemɔ nɛɛ.
Bɔ ni obaafee ni onyɛ oya nɔ ofee nɔ ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ kɛ́ onáa henumɔi nɛɛ po. Biblia lɛ kɛɛ: “Kaahã ogbɔmɔtso lɛ kudɔ bo. Gbee henumɔi fɛɛ ni onáa yɛ bɔlɛnamɔ nifeemɔi fɛɛ ni ejaaa lɛ ahe lɛ.” (Kolosebii 3:5, Contemporary English Version) Dani obaanyɛ ogbe henumɔi ni ejaaa ni baahã ofee nibii ni ejaaa lɛ, esa akɛ okudɔ osusumɔ. Kɛ́ daanɛɛ okɛ nibii kpakpai woɔ ojwɛŋmɔ mli loo ojwɛŋɔ nibii kpakpai ahe lɛ, ebaahã efee mlɛo kɛhã bo akɛ ojie henumɔi ni esaaa ni onáa lɛ kɛje ojwɛŋmɔ mli amrɔ nɔŋŋ. (Filipibii 4:8; Yakobo 1:14, 15) Ekolɛ, shishijee lɛ, onáŋ enɛ feemɔ mlɛo, shi be ni be shwieɔ mli lɛ ebaafee mlɛo ehã bo. Nyɔŋmɔ ewo shi akɛ ebaaye ebua bo ni oya nɔ ‘otsake ojwɛŋmɔ koni etsɔ eheee be fɛɛ be.’—Efesobii 4:22-24.
Nakai naagba lɛ nɔŋŋ mɛi babaoo ni náaa henumɔi nɛɛ loo amɛfeee supi kɛ ehenɔi lɛ, ni amɛmiibɔ mɔdɛŋ amɛhi shi yɛ Biblia mli shishitoo mlai lɛ anaa kɛkpeɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛi ni boteko gbalashihilɛ mli ni miitao gbalashihilɛ mli hefatalɔi shi amɛnako eko, loo mɛi ni ebote gbalashihilɛ mli, shi amɛhefatalɔi lɛ abɔlɛnamɔ hewalɛ eba shi loo amɛnyɛɛɛ amɛkɛ amɛ aná bɔlɛ kwraa lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ akɛ kɛ́ amɛkɛ bɔlɛnamɔ henumɔ he kaa ko kpe lɛ, amɛbaaye amɛhe nɔ. Amɛnyɛɔ amɛhiɔ shi yɛ miishɛɛ mli. No hewɔ lɛ, kɛ́ hii ni náa henumɔ akɛ amɛkɛ hii aná bɔlɛ, loo yei ni náa henumɔ akɛ amɛkɛ yei aná bɔlɛ lɛ miisumɔ waa akɛ amɛsa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, esa akɛ amɛ hu amɛnyɛ amɛkudɔ amɛhenumɔi lɛ loo amɛye nɔ.—5 Mose 30:19.
JUNE 10-16
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII LALA 48-50
Fɔlɔi—Nyɛyea Nyɛbuaa Nyɛbii Lɛ Ni Amɛhe Yehowa Asafo Lɛ Amɛye Waa
Kɛ́ Ojá Yehowa Jogbaŋŋ Lɛ, Obaaná Miishɛɛ Waa
11 Kɛ́ wɔkase Biblia lɛ ni wɔtsɔɔ wɔbii lɛ Yehowa he nii lɛ, belɛ wɔmiijá lɛ. Yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, Israelbii lɛ tsuuu nii. Moŋ lɛ, amɛfeɔ nibii ni hãa amɛ kɛ Yehowa teŋ naanyobɔɔ lɛ mli waa. (2 Mo. 31:16, 17) Israelbii anɔkwafoi lɛ tsɔɔ amɛbii lɛ Yehowa kɛ nibii kpakpai ni efee lɛ ahe nii. Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ hu lɛ, esa akɛ wɔhe be kɛkane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔkase. Enɛ fata nibii ni wɔfeɔ kɛjáa Yehowa lɛ ahe, ni eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ lɛ kpaakpa. (Lala 73:28) Kɛ́ weku muu lɛ fɛɛ fee ekome kɛkase nii lɛ, no yeɔ ebuaa gbekɛbii lɛ ni amɛbasumɔɔ Yehowa wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ni amɛkɛ lɛ bɔɔ naanyo.—Kanemɔ Lala 48:13.
Oyɛ Yiŋtoo Hewɔ ni Esa akɛ Oná Miishɛɛ
“Nyɛnyiɛa Zion he ni nyɛbɔlea lɛ kpula; nyɛkanea emli mɔji ni kwɔlɔ lɛ; nyɛtɛ̃jea nyɛhiɛ nyɛkwɛa egbogboi lɛ, nyɛkpaa emli mɔji lɛ amli, koni nyɛgba yinɔbii ni baa yɛ sɛɛ lɛ.” (Lala 48:13, 14) Lalatsɛ lɛ kɛ elala nɛɛ wo Israelbii lɛ hewalɛ ni amɛkpa Yerusalem fɛɛ koni amɛle Yerusalem shikamɔ jogbaŋŋ. Ani obaanyɛ ofee bɔ ni Israel wekui ni afi fɛɛ afi lɛ amɛfãa gbɛ kɛyaa maŋ krɔŋkrɔŋ lɛ mli kɛha gbijurɔyelii ni amɛnaa bɔ ni sɔlemɔtsu lɛ yɔɔ fɛo waa lɛ nu he amɛha lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, no tsirɛ amɛ ‘ni amɛgba yinɔbii ni ba yɛ sɛɛ lɛ.’
Susumɔ Sheba maŋnyɛ, mɔ ni shishijee beni abɔ lɛ amaniɛ akɛ Salomo nɔyeli lɛ nɔ bɛ, ni ákɛ Salomo yɛ nilee babaoo lɛ eheee eyeee lɛ hu he okwɛ. Mɛni ha eyiŋ tsɔ akɛ amaniɛ ni abɔ lɛ lɛ ji anɔkwale lɛ? Ekɛɛ akɛ: “Miheee amɛwiemɔi lɛ miyeee, kɛyashi miba ní mibana kɛ mihiŋmɛii nɛɛ.” (2 Kron. 9:6) Hɛɛ, nɔ ni wɔnaa kɛ ‘wɔhiŋmɛii’ lɛ baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ waa.
Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ oha obii lɛ kɛ ‘amɛhiŋmɛii’ ana Yehowa asafo lɛ mli nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ? Kɛ́ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe nine ko bɛŋkɛ nyɛshĩa lɛ, nyɛbɔa mɔdɛŋ nyɛyasaraa jɛmɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, heni Mandy kɛ Bethany da yɛ lɛ kɛ Betel shĩa ni yɔɔ amɛmaŋ lɛ mli lɛ teŋ jɛkɛmɔ ji kilomitai 1,500. Fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛfɔlɔi toɔ gbɛjianɔ ni amɛkɛ amɛ yasaraa jɛmɛ, titri lɛ beni amɛbiyei lɛ daraa lɛ. Mandy kɛ Bethany tsɔɔ mli akɛ: “Dani wɔbaayasara Betel lɛ, no mli lɛ wɔsusuɔ akɛ jɛmɛ jeee he ko ni yɔɔ miishɛɛ, ni ákɛ mɛi ni edara pɛ ni yaa jɛmɛ. Shi wɔna oblahii kɛ oblayei ni kɛ miishɛɛ miitsu nii dɛŋdɛŋ kɛmiiha Yehowa yɛ jɛmɛ! Wɔna akɛ Yehowa asafo lɛ kɔɔ nibii babaoo he fe shikpɔŋkuku bibioo ni wɔyɔɔ mli lɛ pɛ he, ni be fɛɛ be ni wɔyasaraa Betel lɛ ewoɔ wɔ hewalɛ yɛ mumɔŋ.” Akɛni Mandy kɛ Bethany na bɔ ni ato Nyɔŋmɔ asafo lɛ he gbɛjianɔ lɛ kɛ amɛhiŋmɛii hewɔ lɛ, no tsirɛ amɛ ni amɛkɛ amɛhe wo gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli, ni afɔ̃ amɛ nine po ni amɛyasɔmɔ yɛ Betel be kukuoo.
Yaa nɔ Oba Ojeŋ akɛ Maŋtsɛyeli lɛ Mli Nyo!
5 Kasemɔ amɛyinɔsane. Kɛ́ mɔ ko miitao etsɔ maŋ ko mli nyo lɛ, ekolɛ ehe baahia ni ekase nakai maŋ lɛ nɔyeli lɛ he yinɔsane. Nakai nɔŋŋ esa akɛ mɛi ni miisumɔ ni amɛtsɔmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli bii lɛ akase Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nɔ fɛɛ nɔ ni esa akɛ amɛle. Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Korabii ni sɔmɔ yɛ blema Israel lɛ fee lɛ he okwɛ. Amɛsumɔ Yerusalem maŋ lɛ kɛ he ni amɛjáa Nyɔŋmɔ yɛ lɛ waa, ni amɛmiisumɔ ni amɛgba eyinɔsane lɛ amɛtsɔɔ. Jeee maŋ lɛ fɛo hewɔ amɛsumɔɔ lɛ lɛ, shi moŋ nɔ ni maŋ lɛ kɛ he ni amɛjáa Nyɔŋmɔ yɛ lɛ damɔ shi kɛha lɛ hewɔ. Yerusalem ji Yehowa, ni ji “Maŋtsɛ agbo lɛ maŋ,” ni no mli lɛ jɛmɛ ajáa lɛ yɛ. Jɛmɛ ji he ni atsɔɔ Yehowa Mla lɛ yɛ. Yehowa jie suɔmɔ ni sɛɛ efooo kpo etsɔɔ mɛi ni Yerusalem Maŋtsɛ lɛ yeɔ amɛnɔ lɛ. (Nyɛkanea Lala 48:2, 3, 10, 13, 14.) Taakɛ Korabii lɛ fee lɛ, ani bo hu oyɛ shwelɛ akɛ obaakase Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ he yinɔsane ni ogba mɛi? Babaoo ni okaseɔ Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ kɛ bɔ ni Yehowa yeɔ ebuaa ewebii lɛ he sane lɛ, babaoo ni Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ baafee nɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha bo. Enɛ baaha shwelɛ ni oyɔɔ akɛ ojaje Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ mli awa.—Yer. 9:24; Luka 4:43.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-2 805
Ninámɔ
Akɛni Israelbii lɛ ná nii hewɔ lɛ, amɛyeɔ nii ni amɛnuɔ nii (1Ma 4:20; Jaj 5:18, 19), ni nii ni amɛná lɛ bu amɛhe kɛje naagbai ni ohiayeli kɛbaa lɛ he. (Abɛ 10:15; Jaj 7:12) Yehowa miisumɔ ni Israelbii lɛ aná yibii ni nii ni amɛtsuɔ waa lɛ woɔ lɛ mli ŋɔɔmɔ (okɛto Abɛ 6:6-11; 20:13; 24:33, 34 lɛ he), shi ebɔ amɛ kɔkɔ ni amɛhiɛ akakpa nɔ akɛ lɛ ehã amɛná nii lɛ koni amɛkɛ amɛhiɛ akafɔ̃ amɛninámɔ lɛ nɔ. (5Mo 8:7-17; La 49:6-9; Abɛ 11:4; 18:10, 11; Yer 9:23, 24) Ehã amɛle hu akɛ, ninámɔ sɛɛ etsɛɛɛ (Abɛ 23:4, 5), ni mɔ ko nyɛŋ ekɛ nii ni eyɔɔ lɛ ahã Nyɔŋmɔ koni ekɛkpɔ̃ ehe kɛje gbele mli (La 49:6, 7), ni agbɛnɛ hu, kɛ́ mɔ ko gbo lɛ, nii ni eyɔɔ lɛ he baaa sɛɛnamɔ kɛhãaa lɛ dɔŋŋ (La 49:16, 17; Jaj 5:15). Ehã amɛna hu akɛ, kɛ́ amɛhã ninámɔ he hiaa amɛ fe nɔ fɛɛ nɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛfee nibii fɔji kɛtao nii, ni Yehowa náŋ amɛhe miishɛɛ. (Abɛ 28:20; okɛto Yer 5:26-28; 17:9-11 lɛ he.) Ewo amɛhewalɛ hu ni amɛkɛ amɛnibii ni jara wa lɛ awo ehiɛ nyam.—Abɛ 3:9.
JUNE 17-23
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII LALA 51-53
Nibii Ni Obaanyɛ Ofee Koni Okatɔ̃ Tɔmɔi Ni Yɔɔ Hiɛdɔɔ
Te Obaafee Tɛŋŋ Ohã Ohiɛ Akã Otsui He?
4 Wiemɔ ni ji “tsui” ni akɛtsu nii yɛ Abɛi 4:23 lɛ ji “mligbɛ gbɔmɔ” lɛ loo ‘teemɔŋ gbɔmɔ’ lɛ. (Kanemɔ Lala 51:6 kɛ shishigbɛ niŋmaa lɛ.) No hewɔ lɛ, “tsui” lɛ ji wɔsusumɔi, bɔ ni wɔnuɔ he wɔhãa, nɔ tuuntu hewɔ ni wɔfeɔ nibii ni wɔfeɔ lɛ, kɛ nibii ni wɔshweɔ. “Tsui” lɛ ji bɔ ni wɔji diɛŋtsɛ, shi jeee bɔ ni mɛi naa wɔ amɛhãa.
5 Mɛni hewɔ ehe miihia waa ni wɔsusu wɔmligbɛ gbɔmɔ lɛ loo mɛi ni wɔji diɛŋtsɛ lɛ he lɛ? Nyɛhãa wɔkɛtoa wɔgbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ he wɔkwɛa. Kɛ́ wɔmiitao wɔná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa lɛ, esa akɛ wɔye niyenii kpakpa, ni wɔgbɔle wɔkpɔiaŋ daa. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔmiitao wɔhe awa yɛ mumɔŋ lɛ, esa akɛ wɔye mumɔŋ niyenii daa, ni wɔfee nibii ni tsɔɔ akɛ wɔheɔ Yehowa nɔ wɔyeɔ. Nibii nɛɛ ekomɛi ji, ni wɔkɛ nibii ni wɔkaseɔ lɛ baatsu nii, ni agbɛnɛ hu wɔgba mɛi krokomɛi nibii ni wɔheɔ wɔyeɔ lɛ. (Rom. 10:8-10; Yak. 2:26) Bei komɛi lɛ, hela nyɛɔ eyeɔ wɔmli fɛɛ, shi akɛni ejeee kpo ni wɔbaana hewɔ lɛ, wɔsusuɔ akɛ wɔyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa. Nakai nɔŋŋ ekolɛ wɔyaa shiɛmɔ daa, wɔyaa asafoŋ kpeei, ni wɔfeɔ nibii krokomɛi yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli, ni no hewɔ lɛ wɔsusuɔ akɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ mli wa. Shi ekolɛ akɔnɔi fɔji miihe shi yɛ wɔtsui mli. (1 Kor. 10:12; Yak. 1:14, 15) Esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ, Satan miisumɔ ni efite wɔjwɛŋmɔ koni wɔsusu nii ahe tamɔ lɛ. Mɛɛ gbɛi pɔtɛi komɛi anɔ ebaanyɛ etsɔ efee nakai? Ni mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛbu wɔhe?
Wɔbaanyɛ Wɔtsi Wɔhe Kɛje Bɔlɛnamɔ Jeŋba Sha He
5 Kɛ́ wɔsɔle wɔbi Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔwu wɔshi susumɔi fɔji. Ebaahã wɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, koni no awaje wɔ ni wɔya nɔ wɔtsi wɔhe kɛje bɔlɛnamɔ jeŋba sha he. Wɔbaanyɛ wɔkɛɛ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli akɛ, wɔmiisumɔ ni wɔsusumɔi asa ehiɛ. (Lala 19:14) Esa akɛ wɔjɛ heshibaa mli wɔbi lɛ ni epɛi wɔtsui mli ekwɛ akɛ, wɔyɛ shwelɛ fɔŋ ko ni baanyɛ ahã wɔfee esha lo. (Lala 139:23, 24) Eyɛ mli akɛ jeee be fɛɛ be wɔbaaná lɛ mlɛo akɛ wɔbaatsi wɔhe kɛje bɔlɛnamɔ jeŋba sha he moŋ, shi esa akɛ wɔya nɔ wɔkpa Yehowa fai koni eye ebua wɔ ni wɔfee nɔ ni ja.—Mateo 6:13.
6 Eeenyɛ efee akɛ, dani wɔbale Yehowa lɛ, no mli lɛ wɔnyaa nibii komɛi ni Yehowa sumɔɔɔ lɛ ahe, ni ekolɛ nakai nibii lɛ ahe akɔnɔi yɛ wɔtsui mli lolo. Shi Yehowa baanyɛ aye abua wɔ ni wɔtsake, ní wɔfee nibii ni sa ehiɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, be ni Maŋtsɛ David kɛ Batsheba yaná bɔlɛ lɛ, etsake etsui, ni ekpa Yehowa fai ní ehã lɛ “tsui ni he tse” ní eye ebua lɛ koni ebo lɛ toi. (Lala 51:12, 14) No hewɔ lɛ, kɛ́ be ko ni eho lɛ wɔnyaa bɔlɛnamɔ jeŋba sha he waa, ni ewa akɛ wɔbaaye nakai akɔnɔ lɛ nɔ lɛ, Yehowa baanyɛ aye abua wɔ, koni shwelɛ ni wɔyɔɔ akɛ wɔbaabo lɛ toi ni wɔfee nibii ni ja lɛ mli awa fe nakai akɔnɔ lɛ. Ebaanyɛ eye ebua wɔ ni wɔye susumɔi fɔji anɔ.—Lala 119:133.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 644
Doeg
Eji Edomnyo. Ni eji Maŋtsɛ Saul tookwɛlɔi lɛ anɔkwɛlɔ. (1Sa 21:7; 22:9) Ekã shi faŋŋ akɛ Doeg batsɔ Israelnyo. Be ko lɛ, “atsi enaa yɛ Yehowa hiɛ” yɛ Nob, ekolɛ yɛ kitã ko ni ekã lɛ hewɔ, loo akɛni ehe tseee yɛ gbɛ ko nɔ lɛ hewɔ, loo ekolɛ akɛni asusu akɛ eeye kpiti lɛ hewɔ. Be ni eyɔɔ jɛmɛ lɛ, ena ni Osɔfonukpa Ahimelek miihã David hiɛmaa blodo lɛ eko kɛ Goliat klante lɛ. Sɛɛ mli be ni Saul miikɛɛ etsuji lɛ akɛ, amɛkpaŋ eyi nɔ lɛ, Doeg kɛɛ lɛ nɔ ni ena yɛ Nob lɛ. No hewɔ lɛ, Saul tsu ni ayatsɛ Ahimelek kɛ osɔfoi krokomɛi ni yɔɔ Nob lɛ, ni ebibii Ahimelek saji, ni no sɛɛ lɛ, efã foijelɔi lɛ loo bulɔi lɛ ni amɛgbe osɔfoi lɛ. Bulɔi nɛɛ kpoo akɛ amɛbaafee nakai, ni no hewɔ lɛ Saul fã Doeg ni egbe amɛ. Oya nɔŋŋ ni egbe osɔfoi 85. Be ni Doeg fee efɔŋ nɛɛ sɛɛ lɛ, eyakpãtã Nob maŋ lɛ mli bii lɛ fɛɛ ahiɛ, gbekɛ jio, onukpa jio kɛ emli kooloi ni amɛlɛɔ lɛ.—1Sa 22:6-20.
Sane ni aŋma yɛ Lala 52 lɛ yiteŋgbɛ lɛ hãa wɔnaa akɛ David fo lala nɛɛ yɛ Doeg hewɔ. David ŋma yɛ ehe akɛ: “Olilɛi ni naa ba tamɔ yishɛɛ kakla lɛ tsɔ̃ɔ ŋaa fɔŋ ni elakaa mɔ. Osumɔɔ efɔŋ fe ekpakpa, kɛ malemɔ hu fe jalɛ wiemɔ. Bo lilɛi ni lakaa mɔ, osumɔɔ wiemɔ fɛɛ wiemɔ ni yeɔ mɔ awui.”—La 52:2-4.
JUNE 24-30
NYƆŊMƆ WIEMƆ LƐ MLI JWETRII LALA 54-56
Nyɔŋmɔ Yɛ Osɛɛ
Feemɔ Ohe Nilelɔ—She Nyɔŋmɔ Gbeyei!
10 Be ko lɛ, David yaba Filistibii amaŋtsɛ Akish ni yeɔ Gat maŋ lɛ nɔ lɛ abo, ni maŋ nɛɛ nɔ ji he ni Goliat jɛ. (1 Samuel 21:11-15) Maŋtsɛ lɛ tsuji lɛ folɔ David naa akɛ eji amɛmaŋ lɛ henyɛlɔ. Te David fee enii eha tɛŋŋ yɛ shihilɛ ni yɔɔ oshara nɛɛ mli? Ejɛ etsui mli esɔle eha Yehowa. (Lala 56:2-5, 12-13) Eyɛ mli akɛ David kwa efee ehe tamɔ sɛkɛyelɔ koni eje oshara lɛ mli moŋ, shi ele akɛ Yehowa ji mɔ ni jie lɛ, ejaakɛ lɛ eha emɔdɛŋbɔi lɛ ye omanye. David tsui mli fɛɛ ni ejɛ ekɛ ehe fɔ̃ Yehowa nɔ, kɛ hekɛnɔfɔɔ ni ená yɛ Yehowa mli lɛ tsɔɔ akɛ esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛɛlɛŋ.—Lala 34:5-7, 10-12.
11 Taakɛ David fee lɛ, wɔbaanyɛ wɔjie Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ kpo kɛtsɔ hekɛnɔfɔɔ ni wɔɔná yɛ shi ní ewo akɛ ebaaye ebua wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ wɔnaagbai anaa lɛ mli lɛ nɔ. David kɛɛ akɛ: “Gbɛ ní onyiɛ nɔ lɛ, ŋɔɔfɔ̃ Yehowa nɔ, ní oŋɔ ohiɛ ofɔ̃ enɔ, ni eeefee.” (Lala 37:5) Enɛ etsɔɔɔ akɛ esa akɛ wɔtsĩ wɔnaagbai lɛ atã wɔtsɔɔ Yehowa kɛkɛ, ni wɔkpa gbɛ akɛ ebaatsu he nii eha wɔ yɛ be mli wɔ diɛŋtsɛ lɛ wɔfeee nɔ ni wɔɔnyɛ yɛ he. Beni David sɔle eha Nyɔŋmɔ lɛ, David tsu nɔ ko yɛ sane lɛ he. Ekɛ hewalɛ kɛ jwɛŋmɔŋ nyɛmɔi ni Yehowa kɛha lɛ lɛ tsu nii kɛtsu naagba lɛ he nii. Shi David le akɛ anyɛŋ akɛ he afɔ̃ adesai anyɛmɔi pɛ nɔ kɛha omanyeyeli. Esa akɛ wɔ hu wɔfee nakai nɔŋŋ. Kɛ́ wɔtsu nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ yɛ sane lɛ he lɛ, esa akɛ wɔshi nɔ ni eshwɛ lɛ wɔha Yehowa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bei pii lɛ nɔ pɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee yɛ enɛ he ji ni wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa nɔ. Kɛ́ wɔfee nakai yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, belɛ no tsɔɔ akɛ wɔsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei diɛŋtsɛ. Wiemɔi ni David jɛ etsuiŋ ewie nɛɛ baanyɛ ashɛje wɔmii akɛ: “Yehowa jieɔ eyitsoŋ sane etsɔɔ mɛi ní sheɔ lɛ lɛ.”—Lala 25:14.
Nɔ ko Nɔ ko Nyɛŋ ‘Agbála Wɔkɛ Nyɔŋmɔ Suɔmɔ lɛ Mli’
9 Yehowa buɔ wɔ tsuishiŋmɛɛ lɛ hu akɛ ejara wa waa. (Mateo 24:13) Kaimɔ akɛ, Satan miitao ní okpa Yehowa sɔɔmɔ. Gbi fɛɛ gbi ní ohiɔ shi anɔkwafo ohaa Yehowa lɛ feɔ gbi kroko hu ní okɛyeɔ obuaa ni akɛnáa hetoo ahaa Satan ahorabɔɔ wiemɔi lɛ. (Abɛi 27:11) Bei komɛi lɛ, tsuishiŋmɛɛ jeee nɔ ko ni yɔɔ mlɛo. Gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ mli naagbai, ohia, henumɔŋ haomɔi, kɛ gbɛtsii nii krokomɛi baanyɛ aha efee kaa gbi fɛɛ gbi. Gbɛkpamɔi ní baaa mli oyá lɛ hu baanyɛ ekɛ nijiaŋwujee aba. (Abɛi 13:12) Wɔ tsuishiŋmɛɛ yɛ nɛkɛ kaai nɛɛ fɛɛ ashishi lɛ jara wa waa yɛ Yehowa hiɛ. No hewɔ ni Maŋtsɛ David bi ní Yehowa kɛ ehiɛ yaafonui lɛ ato wolo “tɔ” mli lɛ, ni ekɛ hekɛnɔfɔɔ bi akɛ: “Ani amɛbɛ owolo lɛ mli?” (Lala 56:9) Hɛɛ, Yehowa buɔ yaafonui kɛ amanehului ní wɔŋmɛɔ wɔtsui shi yɛ mli, ní wɔkɛhiɛɔ anɔkwayeli mli wɔhaa lɛ lɛ akɛ ejara wa waa, ni ekaiɔ fɛɛ hu. Nomɛi hu jara wa waa yɛ ehiɛ.
Kɛ́ Wɔhe Wɔye Akɛ Yehowa Sumɔɔ Wɔ Lɛ, Wɔsheŋ Nɔ Ko Gbeyei
16 Satan le akɛ wɔsumɔɔɔ ni wɔgboiɔ, ni ekɛɛ wɔbaafee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔbaanyɛ koni wɔhi wala mli kɛ́ no baabi ni wɔfee nɔ ko ni Yehowa sumɔɔɔ po. (Hiob 2:4, 5) Shi enɛ jeee anɔkwale. Fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛ́ wɔwala yaje oshãra mli loo awo wɔwala he gbeyei lɛ, Satan, “mɔ ni baanyɛ agbe mɔ” lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaahã wɔfee nibii ni Yehowa sumɔɔɔ. (Heb. 2:14, 15) Bei komɛi lɛ, Satan hãa mɛi woɔ wɔhe gbeyei akɛ amɛbaagbe wɔ kɛ́ wɔkpaaa Yehowa sɔɔmɔ. Bei komɛi hu lɛ, kɛ́ hela mɔ wɔ waa loo wɔwala yaje oshãra mli ni akɛ wɔ tee helatsamɔhe lɛ, ebɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaahã wɔfee nibii ni Yehowa sumɔɔɔ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ datrɛfoi kɛ wɔwekumɛi ni jeee Yehowa Odasefoi lɛ baanyɛ wɔnɔ ni wɔku Nyɔŋmɔ mla mli ni wɔhe lá, aloo ekolɛ mɔ ko baawo wɔyiŋ ni wɔtsɔ gbɛ ko ni teɔ shi ewoɔ Yehowa mlai lɛ anɔ wɔtsa wɔhela ko.
17 Eyɛ mli akɛ wɔsumɔɔɔ ni wɔgboiɔ moŋ, shi wɔle akɛ gbele po nyɛŋ atse wɔ kɛje Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ he. (Kanemɔ Romabii 8:37-39.) Yehowa kaiɔ enanemɛi fɛɛ ni egboi lɛ oookɛɛ amɛyɛ wala mli lolo. (Luka 20:37, 38) Eeshwe waa ni ekɛ amɛ aba wala mli ekoŋŋ. (Hiob 14:15) Ekɛ e-Bi koome lɛ hã akɛ kpɔmɔnɔ koni ‘wɔná naanɔ wala.’ (Yoh. 3:16) Wɔle akɛ Yehowa sumɔɔ wɔ waa ni wɔsane kã etsui nɔ. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔbɛ hewalɛ loo awo wɔwala he gbeyei lɛ, wɔshiii Yehowa. Moŋ lɛ, wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ akɛ ebaashɛje wɔmii, edro wɔ hiɛshikamɔ, ni ewaje wɔ. Nakai pɛpɛɛpɛ Valérie kɛ ewu fee.—Lala 41:3.
Pɛimɔ Ŋmalɛi Lɛ Amli Jogbaŋŋ
it-1 857-858
Nii Ni Aleɔ Atoɔ, Nii Ni Atsɔɔ Hiɛ Akpɛɔ Mli Atoɔ
Yesu sɛɛ gbɛ ni Yuda Iskariot tsɔɔ lɛ hã gbalɛ ba mli, ni etsɔɔ hu akɛ Yehowa kɛ e-Bi lɛ fɛɛ baanyɛ ale nɔ ni baaba wɔsɛɛ. (La 41:9; 55:12, 13; 109:8; Bɔf 1:16-20) Shi wɔnyɛŋ wɔkɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ kpɛ mli eto akɛ Yuda tuuntu ni baatsɔɔ Yesu sɛɛ gbɛ lɛ. Agba akɛ Yesu nanemɛi lɛ ateŋ mɔ ko ji mɔ ni baajie lɛ ehã, shi gbalɛi lɛ etsɔɔɔ enanemɛi lɛ ateŋ mɔ tuuntu ni baafee nakai. Agbɛnɛ hu, Biblia mli shishitoo mlai hãa wɔnaa akɛ ebaŋ lɛ kɔkɔɔkɔ akɛ Nyɔŋmɔ baakpɛ mli eto akɛ Yuda afee nɔ ni efee lɛ. Bɔfo Paulo tsĩ Nyɔŋmɔ shishitoo mla ko tã akɛ: “Okɛ oniji akaŋmɛlɛ mɔ ko nɔ oya; ni kaaná gbɛfaŋnɔ yɛ mɛi krokomɛi ahe eshai amli; yaa nɔ onyiɛ yɛ hetsemɔ mli.” (1Ti 5:22; okɛto 3:6 lɛ he.) Be ni Yesu baahala bɔfoi 12 lɛ, esɔle jenamɔ muu fɛɛ ehã e-Tsɛ lɛ dani ekpɛ eyiŋ, ni no tsɔɔ akɛ etsɔ gbɛ kpakpa nɔ ehala amɛ jogbaŋŋ. (Luk 6:12-16) Kɛ́ Nyɔŋmɔ ekpɛ mli eto momo akɛ Yuda baatsɔɔ Yesu sɛɛ gbɛ lɛ, kulɛ no kɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ kpaŋ gbee ejaakɛ no baatsɔɔ akɛ ená gbɛfaŋnɔ yɛ eshai ni Yuda fee lɛ mli.
No hewɔ lɛ, be ni ahala Yuda akɛ bɔfo lɛ, no mli lɛ anaaa nɔ ko yɛ etsui mli ni tsɔɔ akɛ ebaatsɔɔ Yesu sɛɛ gbɛ. Eŋmɛ gbɛ ni ‘shishifã ni pɔizin yɔɔ mli kwɛ̃’ yɛ etsui mli, ni no fite lɛ ni egba afã ejaakɛ ehã Abonsam kudɔ lɛ ni eju, ni etsɔɔ Yesu sɛɛ gbɛ moŋ fe ni ekɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ baatsu nii. (Heb 12:14, 15; Yoh 13:2; Bɔf 1:24, 25; Yak 1:14, 15) Be ni Yuda fite kɛshɛ he ko lɛ, Yesu diɛŋtsɛ na nɔ ni yɔɔ etsui mli, ni ena akɛ lɛ ji mɔ ni baajie lɛ ehã lɛ.—Yoh 13:10, 11.