Fã 3
Bɔ Ni Wɔɔfee Wɔle Akɛ Nyɔŋmɔ Ko Yɛ
1, 2. Mɛɛ shishitoo mla yeɔ ebuaa wɔ ni wɔkɛnaa kɛji Nyɔŋmɔ ko yɛ?
GBƐ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔle kɛji Nyɔŋmɔ ko yɛ ji ni wɔkɛ nɛkɛ shishitoo mla ni ale jogbaŋŋ nɛɛ ato he: Nɔ fɛɛ nɔ ni afee lɛ hiaa feelɔ. Ni bɔ ni nii lɛ yɔɔ haŋtsii ha lɛ, nakai etsɔɔ bɔ ni efeelɔ lɛ hu le nii jogbaŋŋ eha.
2 Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, kwɛmɔ oshia lɛ mli fɛɛ kɛkpe. Okpɔlɔi, sɛii, saatsei, kukwɛii, tsɛŋsii, plɛtei, kɛ nibii krokomɛi fɛɛ ni akɛyeɔ nii lɛ hiaa feelɔ, tamɔ bɔ ni gbogboi, tsũi lɛ amli, kɛ ŋsɛndoi lɛ hu ji lɛ. Ni kɛlɛ, kɛji akɛaato he lɛ, nakai nibii lɛ afeemɔ waaa tsɔ. Akɛni nibii ni yɔɔ mlɛo nɛɛ hiaa feelɔ hewɔ lɛ, ani ejeee susumɔ ni ja akɛ nibii ni yɔɔ haŋtsii lɛ hu hiaa feelɔ ni yɔɔ nilee babaoo?
Wɔ Jeŋ Muu Fɛɛ ni Yɔɔ Naakpɛɛ Lɛ
3, 4. Jeŋ muu lɛ fɛɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa akɛ Nyɔŋmɔ yɛ, yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?
3 Ehe hiaa ni watsi ana efeelɔ. Ni wɔ shibɔlemɔ ŋulamii akuu ni yɔɔ haŋtsii ni anyɛɛɛ ana naa, kɛ Hulu lɛ kɛ ehe shibɔlemɔ ŋulamii ni bɔleɔ lɛ pɛpɛɛpɛ aahu afii ohai abɔ kɛtsara nɔ nɛɛ hu? Ni shibɔlemɔ ŋulamii kusha ni wɔfata he, ni atsɛɔ lɛ Milky Way, kɛ emli ŋulamii fe akpekpei akpei 100 lɛ hu? Ani owa odamɔ shi gbɛkɛ okwɛ Milky Way lɛ da? Ani efee bo fɛo waa? No lɛ susumɔ jeŋ muu fɛɛ ni anyɛɛɛ ale enaagbee, ni ŋulamii kushai nɛɛ akpekpei toi akpei abɔ tamɔ wɔ Milky Way lɛ yɔɔ mli lɛ hu he okwɛ! Agbɛnɛ, nɛkɛ ŋwɛiniiaŋ bɔɔ nii nɛɛ enyiɛ pɛpɛɛpɛ yɛ amɛshibɔlemɔ mli yɛ afii ohai abɔ lɛ fɛɛ mli kɛtsara nɔ aahu akɛ akɛ amɛ toɔ watsii ni nyiɛɔ yɛ be naa pɛpɛɛpɛ he.
4 Kɛji watsi, ni kɛ akɛto he lɛ, ebɛ haŋtsii lɛ tsɔɔ akɛ watsi feelɔ ko yɛ lɛ, no lɛ eka shi faŋŋ akɛ jeŋ muu fɛɛ ni yɔɔ naakpɛɛ ni aleee enaagbee nɛɛ tsɔɔ akɛ ehe gbɛjianɔtolɔ kɛ efeelɔ ko yɛ. No hewɔ ni Biblia lɛ fɔɔ wɔ nine ni ‘wɔhole wɔhiŋmɛii anɔ kɛya ŋwɛi ni wɔkwɛ’ lɛ, kɛkɛ ni ebi akɛ: “Namɔ bɔ enɛɛmɛi?” Hetoo lɛ ji: “Lɛ [Nyɔŋmɔ], Mɔ ni ejieɔ amɛsafo lɛ kpo yɛ yibɔ naa, ni etsɛɔ amɛ fɛɛ kɛ amɛgbɛii; enyɛmɔ ni fa kɛ ehewalɛ kpele lɛ hewɔ lɛ, amɛteŋ ekome folo po eshwɛɛɛ.” (Yesaia 40:26) Enɛ hewɔ lɛ, shihilɛ mli ni jeŋ muu fɛɛ yɔɔ lɛ jɛ mɔ ko ni akɛ hiŋmɛi enaaa, ni miikudɔ, ni yɔɔ nilee hu lɛ hewalɛ mli—Nyɔŋmɔ.
Afee Shikpɔŋ lɛ Bɔ ni Esoro lɛ Kwraa
5-7. Mɛɛ anɔkwa saji komɛi ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ he tsɔɔ akɛ eyɛ Feelɔ?
5 Babaoo ni jeŋ nilelɔi kaseɔ shikpɔŋ lɛ he nii lɛ, babaoo ni amɛnaa akɛ afee lɛ bɔ ni esoro lɛ kwraa ni adesai ahi nɔ ji no. Ekɛ hulu lɛ teŋ jɛkɛmɔ ja pɛpɛɛpɛ bɔ ni eeena la kɛ dɔlɛ ni hi bɔ ni sa kɛjɛ mli. Ebɔleɔ hulu lɛ shikome yɛ afi mli, ni aha ekpasa shi fioo bɔ ni sa, ni no haa afi lɛ mli bei sɔrɔtoi lɛ nyɛɔ ebaa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ hei sɔrɔtoi. Shikpɔŋ lɛ bɔleɔ ehe yɛ enajiaŋ hu shikome yɛ ŋmɛlɛtswai 24 mli, ni ehaa anaa la kpɛmɔ kɛ duŋ hu, gbi fɛɛ gbi. Eyɛ kɔɔyɔɔ hu ni ebɔle ehe fɛɛ kɛkpe, ni kɔɔyɔi sɔrɔtoi fɛɛ yɔɔ mli bɔ ni sa ni wɔbaanyɛ wɔmu, ni baanyɛ abu wɔhe hu kɛjɛ ŋwɛiniiaŋ hewalɛi ni baanyɛ aye wɔ awui lɛ he. Eyɛ nu kɛ sũ ni he hiaa kɛha niyenii dumɔ hu.
6 Kɛji nɛkɛ hiamɔ nibii nɛɛ, kɛ ekrokomɛi fɛɛ tsuuu nii yɛ ekomefeemɔ mli lɛ, no lɛ wala nyɛŋ ahi nɔ kɔkɔɔkɔ. Ani enɛɛmɛi fɛɛ ba trukaa kɛkɛ? Science News kɛɔ akɛ: “Etamɔ nɔ ni nɛkɛ shihilɛi krɛdɛɛi ni ja jogbaŋŋ nɛɛ nyɛŋ afee nɔ ni asusuuu he ni ba trukaa kɛkɛ.” Dabi, amɛnyɛŋ amɛfee nakai. Amɛba kɛtsɔ Feelɔ ko ni he esa jogbaŋŋ nilee ni yiŋtoo yɔɔ sɛɛ nɔ.
7 Kɛji otee shia fɛfɛo ko mli ni oyana akɛ ahe niyenii babaoo diɛŋtsɛ ato mli, ni eyɛ gbɛjianɔtoo kpakpa diɛŋtsɛ ni haa dɔlɛ kɛ kɔɔyɔɔ kpakpa hiɔ shia lɛ mli, kɛ nu he gbɛjianɔtoo kpakpa ni haa anaa nu yɛ mli lɛ, te obaamu sane naa oha tɛŋŋ? Ani obaakɛɛ akɛ nɛkɛ nibii nɛɛ fɛɛ diɛŋtsɛ ba kɛkɛ? Dabi, eka shi faŋŋ akɛ obaamu sane naa akɛ mɔ ko ni yɔɔ nilee to he gbɛjianɔ ni ekɛ mɔdɛŋbɔɔ kpele fee. Nakai nɔŋŋ ato shikpɔŋ lɛ hu he gbɛjianɔ ni akɛ mɔdɛŋbɔɔ kpele fee bɔni afee ni eha mɛi ni baahi nɔ lɛ ana amɛtaomɔ nii, ni ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ ni emli nibii hu fa kwraa fe shia ko mli nɔ.
8. Mɛɛ nɔ kroko hu yɔɔ ni kɔɔ shikpɔŋ lɛ he, ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ jɛɔ suɔmɔ mli esusuɔ wɔhe?
8 Agbɛnɛ, susumɔ nibii babaoo ni haa shihilɛ feɔ miishɛɛ lɛ ahe okwɛ. Kwɛmɔ fɔfɔii fɛfɛji ni hiɛ sui sɔrɔtoi babaoo, kɛ bɔ ni amɛjeɔ ŋmai sɔrɔtoi ni adesai naa he miishɛɛ lɛ. Kɛkɛ lɛ agbɛnɛ niyenii sɔrɔtoi ni ŋɔɔ wɔnaa waa lɛ hu yɛ. Kooi, gɔji, kpaakpoi, kɛ adebɔɔ mli nibii krokomɛi ni amɛkwɛmɔ yɔɔ fɛo lɛ hu yɛ. Agbɛnɛ, hulu shinyɔɔ fɛfɛo ni haa wɔshihilɛ mli miishɛɛ faa daa lɛ hu? Agbɛnɛ, yɛ kooloi agbɛfaŋ hu lɛ, ani bɔ ni kooloi abii, tamɔ gbee bii, alɔŋte bii, kɛ kooloi krokomɛi abii tumɔɔ ni amɛhe yɔɔ fɛo lɛ haaa wɔna miishɛɛ? No hewɔ lɛ shikpɔŋ lɛ haa wɔ naakpɛɛ nibii ni yɔɔ miishɛɛ babaoo ni amɛhe ehiaaa doo kɛha wala yibaamɔ. Enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ akɛ ajɛ hesusumɔ mli afee shikpɔŋ lɛ yɛ suɔmɔ mli, yɛ adesai ahewɔ, bɔni afee ni wɔkahi shi kɛkɛ, shi moŋ wɔna shihilɛ mli miishɛɛ.
9. Namɔ fee shikpɔŋ lɛ, ni mɛni hewɔ efee?
9 No hewɔ lɛ, sane naamuu ni nilee yɔɔ mli ji ni wɔkpɛlɛ nibii nɛɛ fɛɛ a-Halɔ lɛ nɔ, taakɛ Biblia ŋmalɔ ko kɛɛ yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ he lɛ: “Bo ofee ŋwɛi kɛ shikpɔŋ!” Yɛ mɛɛ yiŋtoo hewɔ? Eha hetoo kɛtsɔ bɔ ni etsɔɔ mɔ ni Nyɔŋmɔ ji lɛ mli, akɛ “Mɔ ni shɔ̃ shikpɔŋ lɛ ni E-fee ni ekɛma shi, ni E-bɔɔɔ lɛ efolo, shi eshɔ̃ lɛ ni ahi nɔ lɛ.”—Yesaia 37:16; 45:18.
Wala Yibii ni Hiɛ Kã ni Yɔɔ Naakpɛɛ Lɛ
10, 11. Mɛni hewɔ wala yibii he yɔɔ naakpɛɛ lɛ?
10 Ni nibii ni wala yɔɔ amɛmli lɛ hu? Ani feelɔ ko he ehiaaa amɛ? Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, susumɔ wala yibii ni hiɛ kã lɛ he nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ ateŋ fioo komɛi ahe okwɛ. Wala yibii ahe nilelɔ, Michael Denton wie yɛ ewolo Evolution: A Theory in Crisis lɛ mli akɛ: “Nibii ni wala yɔɔ amɛmli yɛ shikpɔŋ nɔ ŋmɛnɛ lɛ ateŋ bibioo fe fɛɛ, ni ji muawai lɛ po ji bɔɔ nii ni bɔ ni afee amɛ aha lɛ yɛ haŋtsii. Eyɛ mli akɛ muawai ni daraaa lɛ yɛ bibii kwraa fe fɛɛ moŋ, . . . shi eko fɛɛ eko tamɔ nibii afeemɔ nitsumɔ he bibioo ko ni hi jogbaŋŋ ni wala yibii tsɔnei ni hi waa akpei abɔ ni aje gbɛ afee amɛ jogbaŋŋ yɔɔ mli . . . ni yɔɔ haŋtsii kwraa fe tsɔne fɛɛ tsɔne ni adesa efee, ni kɛ akɛto he lɛ, nɔ ko kwraa bɛ nibii ni wala bɛ amɛmli lɛ mli ni kɛ lɛ yeɔ egbɔ.”
11 Ewie bɔɔ su mli mla ni yɔɔ wala yibii lɛ eko fɛɛ eko mli lɛ he akɛ: “Hewalɛ ni DNA lɛ yɔɔ ni ekɛ saji toɔ jogbaŋŋ lɛ fe nɔ fɛɛ nɔ ni ale ni nyɛɔ efeɔ nakai; etsuɔ nii jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi aahu akɛ saji fɛɛ ni he hiaa ni haa anaa bɔɔ nii ni su yɔɔ haŋtsii tamɔ gbɔmɔ lɛ tsiimɔ shɛɛɛ gram kome ni aja mli akpekpei akpe mli ekome . . . Kɛ akɛ wala yibii mli tsɔne lɛ he nilee kɛ bɔ ni eyɔɔ haŋtsii ha lɛ to wɔnɔ he lɛ, [nibii] ni wɔfee ni etee hiɛ fe fɛɛ lɛ bɛ fɛo bibioo po. Wɔnuɔ he akɛ wɔleee nɔ ko kwraa.”
12. Mɛni jeŋ nilelɔ ko wie yɛ wala yibii shishijee he?
12 Denton kɛfata he akɛ: “Wala yibii ateŋ nɔ ni yɔɔ bibioo fe fɛɛ ni ale lɛ yɛ haŋtsii aahu akɛ anyɛŋ akpɛlɛ nɔ kɔkɔɔkɔ akɛ nɔ ko tamɔ nɛkɛ nyɛ eba shihilɛ mli kɛkɛ kɛtsɔ nifeemɔ ko ni ba trukaa, yɛ gbɛ ni nyɛŋ aba mli kwraa nɔ.” Esa akɛ ena ehe gbɛjianɔtolɔ kɛ efeelɔ.
Wɔ Aŋsɔ ni Yɔɔ Naakpɛɛ Lɛ
13, 14. Mɛni hewɔ aŋsɔ lɛ he yɔɔ naakpɛɛ kwraa fe wala yibii ko kɛkɛ lɛ?
13 Kɛkɛ ni nɛkɛ jeŋ nilelɔ nɛɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ akɛ bɔ ni wala yibii kome yɔɔ haŋtsii ha lɛ to nɔ kroko tamɔ gbɔmɛi kɛ kooloi aŋsɔ he lɛ, ejeee nɔ ko kwraa. Adesa aŋsɔ lɛ yɛ wala yibii aaafee akpekpei akpei nyɔŋma ni tsuɔ niiahenumɔ he nii. Ni wala yibii nɛɛ eko fɛɛ eko yɛ kpaai bibii aaashɛ akpei nyɔŋma kɛmiishɛ akpei oha yɛ naa, ni etsɔɔ nɔ ekɛ aŋsɔ lɛ mli wala yibii krokomɛi ni tsuɔ niiahenumɔ he nii lɛ naa tsakpaa. Kɛji abua fɛɛ naa lɛ, kpaai ni tsaraa wala yibii nɛɛ yɛ adesa aŋsɔ lɛ mli lɛ miihe ashɛ ekomekomei . . . akpekpei akpekpei akpe.”
14 Denton tee nɔ akɛ: “Kɛji kpaai ni tsaraa wala yibii nɛɛ yɛ aŋsɔ lɛ mli lɛ mli oha mlijaa kome pɛ aje gbɛ ato he gbɛjianɔ po lɛ, enɛ baafee gbɛjianɔtoo ko ni kpaai ni akɛtsara kɛtee hei pɔtɛɛ fa yɛ mli babaoo fe sanegbaa he nitsumɔ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ Shikpɔŋ nɔ lɛ fɛɛ ni abua naa.” Kɛkɛ ni ebi akɛ: “Ani nifeemɔ gbɛ ko ni ba trukaa kɛkɛ baanyɛ atsu gbɛjianɔtoi tamɔ enɛɛmɛi ahe nii?” Eka shi faŋŋ akɛ, esa akɛ hetoo lɛ afee dabi. Eyɛ faŋŋ akɛ aŋsɔ lɛ yɛ ehe Gbɛjianɔtolɔ kɛ Feelɔ ni susuɔ mɔ he.
15. Mɛɛ wiemɔi mɛi krokomɛi ewie yɛ aŋsɔ lɛ he?
15 Adesa aŋsɔ lɛ haa kompiuta ni atee hiɛ yɛ efeemɔ mli fe fɛɛ lɛ feɔ tamɔ blema nɔ ko. Jeŋ nilee mli niŋmalɔ Morton Hunt wie akɛ: “Wɔjwɛŋmɔi ni miitsu nii lɛ kɛ saji toi akpekpei akpei abɔ toɔ fe niiamlitaomɔ kompiuta agbo ni abaanyɛ akɛto he.” Enɛ hewɔ lɛ, aŋsɔ he datrɛfonyo Dr. Robert J. White mu sane naa akɛ: “Mibɛ nɔ ko dɔŋŋ ni makɛɛ akɛ ja mikpɛlɛ nɔ akɛ Nilelɔ ko ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ yɛ, ni lɛ eto tsakpaa ni ka aŋsɔ-kɛ-jwɛŋmɔ teŋ ni anyɛɛɛ ana naa lɛ he gbɛjianɔ ni efee hu—nɔ ko ni nɔ kwɔ kwraa fe bɔ ni adesa nyɛmɔ baanyɛ anu shishi. . . . Esa akɛ mahe maye akɛ enɛɛmɛi fɛɛ shishijee jɛ nilee ko mli, ni Mɔ Ko ji mɔ ni ha eba.” Esa akɛ efee akɛ Mɔ Ko ji mɔ ni susu he hu.
Lá he Gbɛjianɔtoo ni Yɔɔ Sɔrɔto Lɛ
16-18. (a) Bɔ ni ato lá he gbɛjianɔ lɛ yɛ sɔrɔto kwraa yɛ mɛɛ gbɛi anɔ? (b) Belɛ te esa akɛ wɔmu sane naa wɔha tɛŋŋ?
16 Agbɛnɛ hu, susumɔ lá he gbɛjianɔ ni yɔɔ sɔrɔto, ni kɛ niyenii kɛ kɔɔyɔɔ yaa wɔmli, ni ebuɔ wɔhe kɛjɛɔ muawai ahe lɛ hu he okwɛ. Wolo ko ni atsɛɔ lɛ ABC’s of the Human Body lɛ wie wala yibii tsuji, ni ji gbɛjianɔtoo nɛɛ mli fa titri fe fɛɛ lɛ he akɛ: “Lá kuli kome yɛ la mli wala yibii komekomei fe akpekpei 250 yɛ mli . . . Ekolɛ ekomekomei aaashɛ akpekpei akpei akpei 25 yɔɔ gbɔmɔtso lɛ mli, ni efa bɔ ni kɛji akɛshwie shi lɛ, ebaayi tɛnis tswaa hei ejwɛ. . . . Akɛ wala yibii heei akpekpei 3 yeɔ ekrokomɛi anajiaŋ yɛ hiŋmɛitswaa kome mli.”
17 Nɛkɛ wolo nɛɛ nɔŋŋ wieɔ lá mli wala yibii yɛji, ni ji lá he gbɛjianɔtoo ni esoro lɛ kwraa nɛɛ mli fa kroko hu lɛ he akɛ: “Yɛ be mli ni wala yibii tsuji lɛ su kome pɛ yɔɔ lɛ, lá mli wala yibii yɛji lɛ yɛ sui sɔrɔtoi, ni eko fɛɛ eko nyɛɔ ewuɔ gbɔmɔtso lɛ tai lɛ yɛ gbɛi sɔrɔtoi anɔ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, ekome ko yɛ mli ni fiteɔ wala yibii ni egboi lɛ. Ekrokomɛi hu feɔ lá mli hewalɛi ni wuɔ amɛshiɔ muawai, amɛjieɔ ebɔɔ kɛjɛɔ nibii ni boteɔ gbɔmɔtso lɛ mli lɛ amli, aloo amɛyeɔ muawai lɛ diɛŋtsɛ ni amɛgbɛlɛɔ amɛ.”
18 Mɛɛ gbɛjianɔtoo ni yɔɔ naakpɛɛ ni aje gbɛ afee lɛ jogbaŋŋ nɛ! Eka shi faŋŋ akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni aje gbɛ afee koni ebu mɔ he jogbaŋŋ hu lɛ yɛ ehe gbɛjianɔtolɔ kɛ nilelɔ ni susuɔ mɔ he hu—Nyɔŋmɔ.
Naakpɛɛ Nibii Krokomɛi
19. Kɛ akɛ hiŋmɛi to tsɔnei ni adesai fee he lɛ, mɛni wɔnaa?
19 Naakpɛɛ nibii krokomɛi pii hu yɛ adesa gbɔmɔtso lɛ mli. Ekome ji hiŋmɛi lɛ, ni ato he gbɛjianɔ jogbaŋŋ diɛŋtsɛ akɛ mfoniri-shamɔ tsɔne ko bɛ ni baanyɛ atsu nii tamɔ no. Ŋulamii ahe nilelɔ Robert Jastrow kɛɛ: “Etamɔ nɔ ni aje gbɛ afee hiŋmɛi lɛ; shwɛdei afeelɔ ko bɛ ni baanyɛ afee shwɛde ni fe no.” Ni wolo ko ni atsɛɔ lɛ Popular Photography lɛ wie akɛ: “Adesa hiŋmɛii naa nii jogbaŋŋ kɛmɔɔ shi fe bɔ ni mfoniri-shamɔ tsɔne feɔ. Amɛnaa nii yɛ ŋɛlɛi sɔrɔtoi etɛ nɔ, ni he ni enaa nii kɛyashɛɔ lɛ mli lɛɛ waa, ni enaa nii kɛtsaraa nɔ, ni ninamɔ lɛ mli tseɔ . . . Mfoniri-shamɔ tsɔne ni akɛaato adesa hiŋmɛi he lɛ jeee niiahetoo ni ja. Adesa hiŋmɛi lɛ tamɔ kompiuta agbo ko ni he yɔɔ naakpɛɛ ni atee hiɛ waa yɛ nilee ni akɛfee lɛ mli, ni yɔɔ lɛ diɛŋtsɛ enilee, nyɛmɔi ni ekɛtsuɔ saji ahe nii, kɛ oyaiyeli, kɛ gbɛi ni etsɔɔ nɔ etsuɔ nii ni etekeɔ tsɔnei fɛɛ ni adesai efee, kompiuta aloo mfoniri-shamɔ tsɔnei.”
20. Mɛni ji adesa hiŋmɛi lɛ he nibii krokomɛi ni yɔɔ naakpɛɛ?
20 Agbɛnɛ hu, susumɔ bɔ ni gbɔmɔtso lɛ mli nibii krokomɛi ni he hiaa waa lɛ fɛɛ tsuɔ nii kɛ ekomefeemɔ, ni ejɛɛɛ wɔ mɔdɛŋbɔɔ mli lɛ he okwɛ. Akɛ nɔkwɛmɔ nɔ lɛ, wɔkɛ niyenii kɛ daai sɔrɔtoi fɛɛ woɔ wɔmusu mli, ni kɛlɛ, gbɔmɔtso lɛ tsuɔ fɛɛ he nii ni ekɛfeɔ hewalɛ kɛhaa wɔ. Kaa akɛ okɛ nibii sɔrɔtoi tamɔ nakai aaawo tsɔne ko mutoo nɔ mli ni okwɛ akɛ nɛgbɛ ebaanyɛ eyashɛ! Agbɛnɛ hu bifɔmɔ ni ji naakpɛɛ nii, ni atsɔɔ nɔ afeɔ abifao ni he yɔɔ fɛo—ni ji efɔlɔi lɛ ahenɔ—yɛ nyɔji nɛɛhu pɛ mli lɛ hu yɛ. Ni gbekɛ lɛ nyɛmɔ ni ekɛkaseɔ bɔ ni afeɔ awieɔ yɛ maŋ nɔ wiemɔ ni bɛ mlɛo mli, beni eye afii fioo ko pɛ lɛ hu?
21. Kɛji aasusu adesa gbɔmɔtso he nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ ahe lɛ, mɛni gbɔmɛi ni yɔɔ nilee lɛ wieɔ?
21 Hɛɛ, naakpɛɛ nibii pii, ni he hiaa waa yɛ adesa gbɔmɔtso lɛ bɔɔ su mli lɛ haa wɔnaa kpɛɔ wɔhe waa. Tsɔnei ahe nitsulɔ ko bɛ ni baanyɛ akwɛ nɔ afee eko. Ani heniianaa, ni aleee nɔ ni aaajɛ mli aba nɔ etsɔ kɛba? Eka shi faŋŋ akɛ dabi. Shi moŋ, kɛji aasusu adesa gbɔmɔtso lɛ he nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ fɛɛ he lɛ, gbɔmɛi ni yɔɔ nilee lɛ kɛɔ, taakɛ lalatsɛ lɛ kɛɛ lɛ, akɛ: “Miidao shi [Nyɔŋmɔ], ejaakɛ bɔ ni atsɔ afee mi lɛ yɛ gbeyei kɛ naakpɛɛ. Onitsumɔi lɛ yɛ naakpɛɛ.”—Lala 139:14.
Tsutswalɔ ni Fe Fɛɛ Lɛ
22, 23. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkpɛlɛ nɔ akɛ Bɔlɔ ko yɛ lɛ? (b) Mɛni Biblia lɛ kɛɔ yɛ Nyɔŋmɔ he yɛ gbɛ ni ja nɔ?
22 Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Eji anɔkwale, shia fɛɛ shia lɛ, mɔ ko ma; shi Nyɔŋmɔ ji mɔ ni fee nibii fɛɛ ni yɔɔ.” (Hebribii 3:4, The Jerusalem Bible) Akɛni shia fɛɛ shia yɛ emalɔ, ni bɔ ni edaaa ha kɔɔɔ he eko hewɔ lɛ, belɛ jeŋ muu fɛɛ ni yɔɔ haŋtsii, kɛ wala sui sɔrɔtoi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ hu fɛɛ yɛ amɛfeelɔ. Ni akɛni wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ adesai ni yɔɔ shihilɛ mli ji mɛi ni fee tsɔnei sɔrɔtoi tamɔ kɔɔyɔɔŋ lɛji, televishin, kɛ kompiutai hewɔ lɛ, ani esaaa akɛ wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ Mɔ ni ha adesai aŋsɔ ni amɛnyɛ amɛkɛfee nɛkɛ nibii nɛɛ hu yɛ shihilɛ mli?
23 Biblia lɛ kpɛlɛɔ nɔ, ni etsɛɔ lɛ “anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, Yehowa, . . . ŋwɛii a-Bɔlɔ kɛ Mɔ Kpeteŋkpele ni gbele mli lɛ; Mɔ ni lɛɛ shikpɔŋ lɛ kɛ enibaa nii lɛ amli, Mɔ ni kɛ mumɔ ni amuɔ haa gbɔmɛi ni yɔɔ nɔ lɛ.” (Yesaia 42:5, New World Translation) Biblia lɛ wieɔ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Nuŋtsɔ [Yehowa], bo ji mɔ ni sa akɛ oŋɔɔ anunyam kɛ agbojee kɛ hewalɛ lɛ, ejaakɛ bo obɔ nii fɛɛ, ni osuɔmɔ naa amɛyɔɔ ni abɔ amɛ.”—Kpojiemɔ 4:11.
24. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔle akɛ Nyɔŋmɔ ko yɛ?
24 Hɛɛ, wɔbaanyɛ wɔle akɛ Nyɔŋmɔ ko yɛ kɛtsɔ nibii ni efee lɛ anɔ. “Ejaakɛ [Nyɔŋmɔ] he nii ni anaaa . . . lɛ, kɛjɛ jeŋ bɔɔ mli beebe lɛ, atsɔɔ nii ni [Nyɔŋmɔ] fee lɛ nɔ ayɔseɔ ni anaa faŋŋ.”—Romabii 1:20.
25, 26. Mɛni hewɔ nɔ ko ni akɛaatsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ jeee naataomɔ ni akɛaatsɔɔ akɛ ebɛ feelɔ lɛ?
25 Anɔkwale ni eji akɛ akɛ nɔ ko ni afee miitsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ ebɛ feelɔ. Abaanyɛ akɛ kɔɔyɔɔŋ lɛlɛ atsu nii yɛ toiŋjɔlɛ gbɛ nɔ, ákɛ kɔɔyɔɔŋ lɛlɛ ni akɛfaa gbɛ pɛ. Shi abaanyɛ akɛtsu nii akɛ hiɛkpatamɔ nɔ, akɛ kɔɔyɔɔŋ lɛlɛ ni akɛtswaa okpɛlɛm. Nii ni akɛtsuɔ ni ekɛ gbele baa nɛɛ etsɔɔɔ akɛ ebɛ feelɔ.
26 Nakai nɔŋŋ, anɔkwale ni eji akɛ bei pii lɛ, adesai tsɔmɔɔ amɛhe gbɔmɛi fɔji lɛ etsɔɔɔ akɛ amɛbɛ Feelɔ, akɛ Nyɔŋmɔ ko bɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Biblia lɛ wie yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Nyɛmiifee ashituu! Aso aaabu gbɛshɔlɔ lɛ tamɔ sũ? Ni nɔ ni afee lɛ aaakɛɛ yɛ mɔ ni fee lɛ lɛ he akɛ: ‘Jeee lɛ efee mi’? Loo nɔ ni ashɔ lɛ aaakɛɛ yɛ mɔ ni shɔ lɛ lɛ he akɛ: ‘Eleee nɔ ko’?”—Yesaia 29:16.
27. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkpa gbɛ akɛ Nyɔŋmɔ baaha saji ni wɔbiɔ yɛ amanehulu he lɛ ahetoo lɛ?
27 Bɔlɔ lɛ etsɔɔ enilee kɛtsɔ nibii sɔrɔtoi babaoo ni yɔɔ naakpɛɛ ni efee lɛ nɔ. Etsɔɔ akɛ esusuɔ wɔhe lɛlɛŋ kɛtsɔ bɔ ni efee shikpɔŋ lɛ ni ehi jogbaŋŋ kɛha enɔ hilɛ, kɛ bɔ ni efee wɔ gbɔmɔtsei kɛ jwɛŋmɔi yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ tamɔ nɛkɛ, kɛ agbɛnɛ kɛtsɔ nibii kpakpai babaoo ni efee eha wɔ koni wɔna mli ŋɔɔmɔ lɛ nɔ. Eka shi faŋŋ akɛ ebaajie nilee kɛ mɔ hesusumɔ tamɔ nakai nɔŋŋ kpo kɛtsɔ nɛkɛ sanebimɔi nɛɛ ahetoo ni eeeha wɔle lɛ nɔ: Mɛni hewɔ ni Nyɔŋmɔ eŋmɛ amanehulu gbɛ lɛ? Mɛni ebaafee yɛ he?
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]
Nyɔŋmɔ ni susuɔ wɔhe lɛ fee shikpɔŋ lɛ, kɛ ehewɔ kɔɔyɔɔ ni buɔ enɔ nibii ahe lɛ, akɛ shia ko ni esoro lɛ kwraa
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]
Ajɛ wɔhesusumɔ yɛ suɔmɔ mli afee shikpɔŋ lɛ bɔni afee ni wɔna wala mli ŋɔɔmɔ kɛmɔ shi
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]
‘Aŋsɔ kome mli kpaai ni akɛtsara lɛ fa kwraa fe sanegbaa nitsumɔ he gbɛjianɔtoo ni yɔɔ Shikpɔŋ nɔ fɛɛ lɛ ni abua naa.’ —Wala yibii ahe nilelɔ
[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]
“Etamɔ nɔ ni aje gbɛ afee hiŋmɛi lɛ; shwɛdei afeelɔ ko bɛ ni baanyɛ afee shwɛde ni hi fe no.”—Ŋulamii ahe nilelɔ