NIKASEMƆ 21
Gbɛi Ni Yehowa Tsɔɔ Nɔ Ehãa Wɔsɔlemɔi Hetoo
“Wɔle akɛ nibii ni wɔbi lɛ lɛ, wɔnine baashɛ nɔ.”—1 YOH. 5:15.
LALA 41 Ofainɛ Bo Misɔlemɔ Toi
NƆ NI ABAASUSU HEa
1-2. Bei komɛi lɛ, te wɔnuɔ he wɔhãa tɛŋŋ yɛ wɔsɔlemɔi ahe?
ANI onu he pɛŋ akɛ Yehowa hãaa osɔlemɔ ko hetoo? Kɛ́ nakai lɛ, jeee okome. Nyɛmimɛi pii ewie akɛ amɛ hu amɛnuɔ he nakai, titri lɛ, mɛi ni miitsɔ shihilɛ ko ni mli wa mli lɛ. Kɛ́ wɔmiitsɔ shihilɛi ni mli wawai amli lɛ, ekolɛ ebaawa kɛhã wɔ akɛ wɔbaayɔse akɛ Yehowa miihã wɔsɔlemɔi hetoo.
2 Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ nɔ hewɔ ni wɔbaanyɛ wɔhe wɔye waa akɛ, kɛ́ Yehowa tsuji sɔle amɛhã lɛ lɛ, ehãa hetoo. (1 Yoh. 5:15) Agbɛnɛ hu, wɔbaahã sanebimɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ hetoo: Mɛni hewɔ bei komɛi lɛ, efeɔ wɔ akɛ Yehowa hãaa wɔsɔlemɔi hetoo lɛ? Ŋmɛnɛ lɛ, mɛɛ gbɛi anɔ Yehowa tsɔɔ ehãa wɔsɔlemɔi hetoo?
YEHOWA BAANYƐ ETSƆ GBƐ NI WƆKPAAA GBƐ NƆ EHÃ WƆSƆLEMƆI HETOO
3. Mɛni hewɔ Yehowa kɛɔ wɔ akɛ wɔsɔle wɔhã lɛ lɛ?
3 Biblia lɛ hãa wɔleɔ faŋŋ akɛ, Yehowa sumɔɔ wɔ waa ni wɔsane kã etsui nɔ. (Hag. 2:7; 1 Yoh. 4:10) Enɛ hewɔ ekɛɔ wɔ akɛ, wɔsɔle wɔbi lɛ ni eye ebua wɔ lɛ. (1 Pet. 5:6, 7) Yehowa miisumɔ ni eye ebua wɔ ni wɔhi emasɛi kpaakpa ni wɔnyɛ wɔdamɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ lɛ anaa.
Be ni David sɔle lɛ, Yehowa jie lɛ kɛje ehenyɛlɔi lɛ adɛŋ (Kwɛmɔ kuku 4)
4. Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa boɔ etsuji asɔlemɔi toi? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
4 Biblia lɛ gbaa wɔ Yehowa tsuji pii ni ehã amɛsɔlemɔi hetoo lɛ ahe sane. Amɛteŋ mɔ kome ji, Maŋtsɛ David. Yɛ eshihilɛ mli lɛ, mɛi srɔtoisrɔtoi ka akɛ amɛbaagbe lɛ, ni esɔle ekpa Yehowa fai shii abɔ ni eye ebua lɛ. Be ko lɛ, esɔle ekɛɛ Yehowa akɛ: “Ao Yehowa, bo misɔlemɔ lɛ toi; bo fai ni mikpaa kɛhã yelikɛbuamɔ lɛ toi. Heremɔ mi nɔ yɛ onɔkwayeli lɛ kɛ ojalɛ nifeemɔi lɛ amli.” (Lala 143:1) Yehowa bo David sɔlemɔi lɛ toi ni ehere lɛ shii abɔ. (1 Sam. 19:10, 18-20; 2 Sam. 5:17-25) Enɛ hewɔ lɛ, David nyɛ ewie kɛ ekãa akɛ: “Yehowa yɛ mɛi fɛɛ ni boɔ amɛtsɛɔ lɛ lɛ amasɛi.” Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ Yehowa baafee nakai nɔŋŋ ehã wɔ.—Lala 145:18.
Be ni Paulo sɔle lɛ, Yehowa hã lɛ hewalɛ ni eya nɔ efi shi yɛ naagba ni ekɛkpeɔ lɛ mli (Kwɛmɔ kuku 5)
5. Ani be fɛɛ be Yehowa hã etsuji ni hi shi yɛ blema lɛ asɔlemɔi hetoo yɛ gbɛ ni amɛkpaa gbɛ lɛ nɔ? Gbaa nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ nakai. (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
5 Bei komɛi lɛ, esoro gbɛ ni Yehowa tsɔɔ nɔ ehãa wɔsɔlemɔi lɛ hetoo lɛ yɛ gbɛ ni wɔ wɔkpaa gbɛ lɛ he. Nakai eba lɛ yɛ bɔfo Paulo gbɛfaŋ. Paulo kpa Nyɔŋmɔ fai ni ejie ‘ŋmei ko yɛ eheloo lɛ mli’ ehã lɛ. Paulo sɔle yɛ nɔ ni haoɔ lɛ nɛɛ he shii etɛ sɔŋŋ. Ani Yehowa hã esɔlemɔi lɛ hetoo? Hɛɛ, shi jeee yɛ gbɛ ni kulɛ Paulo kpaa gbɛ lɛ nɔ. Nɔ najiaŋ ni Yehowa baajie naagba nɛɛ yɛ enɔ lɛ, ewaje lɛ koni enyɛ eya nɔ esɔmɔ lɛ jogbaŋŋ.—2 Kor. 12:7-10.
6. Mɛni hewɔ bei komɛi lɛ, efeɔ wɔ akɛ Yehowa hãko wɔsɔlemɔ ko hetoo lɛ?
6 Bei komɛi lɛ, Yehowa hãa wɔ hu wɔsɔlemɔi hetoo yɛ gbɛ ni wɔkpaaa gbɛ nɔ. Yehowa le nɔ ni hi fe fɛɛ ni kɛ́ efee lɛ, ebaaye ebua wɔ. Biblia lɛ kɛɛ: “Ebaanyɛ efee babaoo kɛteke nɔ, ni esaa eteke nɔ babaoo kwraa fe nibii ni wɔbiɔ loo ebaa wɔyiŋ lɛ.” (Efe. 3:20) Enɛ hewɔ lɛ, ebaanyɛ ehã wɔsɔlemɔi lɛ hetoo be ni wɔkpaaa gbɛ loo yɛ gbɛ ni wɔkpaaa gbɛ nɔ.
7. Mɛni hewɔ bei komɛi lɛ, ehe baahia ni wɔtsake nɔ ni wɔsɔleɔ wɔbiɔ lɛ? Gbaa niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ nakai.
7 Bei komɛi lɛ, ehe baahia ni wɔtsake nɔ ni wɔsɔleɔ wɔbiɔ lɛ kɛ́ wɔyɔse nɔ ni Yehowa sumɔɔ ni wɔfee lɛ jogbaŋŋ. Nyɛminuu Martin Poetzinger nɔkwɛmɔnɔ lɛ hãa wɔnaa enɛ. Ebote gbalashihilɛ mli etsɛɛɛ ni akɛ lɛ tee Nazi yiwalɛ nsara ko mli. Be ni akɛ lɛ tee yiwalɛ nsara mli lɛ, esɔle ehã Yehowa koni ehã aŋmɛɛ ehe ni eku esɛɛ eyakwɛ eŋa ni etsa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ. Shi otsii enyɔ sɛɛ lɛ, ena akɛ nɔ ko kwraa bɛ ni tsɔɔ akɛ Yehowa baahã aŋmɛɛ ehe. No hewɔ lɛ, etsake esɔlemɔ lɛ. Ekɛɛ Yehowa akɛ: “Yehowa, ofainɛ, hã mana nɔ ni oosumɔ ni mafee.” No sɛɛ lɛ, ebɔi nɔ ni nyɛmimɛi hii krokomɛi ni yɔɔ nsara lɛ mli lɛ tsɔɔ mli lɛ he susumɔ. No mli lɛ, nyɛmimɛi hii nɛɛ ateŋ mɛi pii ehao waa yɛ amɛŋamɛi kɛ amɛbii lɛ ahewɔ. Be ni Nyɛminuu Poetzinger yɔse enɛ lɛ, agbɛnɛ lɛ, esɔle akɛ: “Yehowa oyiwaladɔŋŋ akɛ ohã mina nɔ ni oosumɔ ni matsu bianɛ. Ye obua mi koni mawo nyɛmimɛi hii nɛɛ hewalɛ ni mawaje amɛ.” Nyɛminuu Poetzinger fee enɛ afii nɛɛhu sɔŋŋ yɛ yiwalɛi nsarai srɔtoi amli!
8. Kɛ́ wɔmiisɔle lɛ, mɛni ji nɔ kome ni he hiaa waa ni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli?
8 Nɔ kome ni esa akɛ wɔhã ehi wɔjwɛŋmɔ mli ji akɛ, Yehowa yɛ yiŋtoo pɔtɛɛ ko hewɔ ni ebɔ adesai, ni ebaatsu he nii yɛ be ni eto lɛ mli. Nibii ni ebaafee koni eyiŋtoo lɛ aba mli lɛ ekomɛi ji, ebaajie adebɔɔ naa oshãrai, hela, gbele, kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni hãa wɔpiŋɔ lɛ kɛje shihilɛ mli. Yehowa baatsɔ e-Maŋtsɛyeli lɛ nɔ ehã eyiŋtoo lɛ aba mli. (Dan. 2:44; Kpo. 21:3, 4) Shi kɛyashi nakai be lɛ baashɛ lɛ, eŋmɛ Satan gbɛ koni eye je lɛ nɔ.b (Yoh. 12:31; Kpo. 12:9) Kɛ́ Yehowa hã adesai anaagbai fɛɛ sɛɛ fo bianɛ lɛ, ebaafee tamɔ nɔ ni Satan nɔyeli lɛ hi. Eyɛ mli akɛ esa akɛ wɔmɛ kɛyashi Yehowa yiŋtoo lɛ baaba mli moŋ, shi eshiii wɔ efolo. Nyɛhãa wɔkwɛa nibii komɛi ni Yehowa feɔ kɛyeɔ ebuaa wɔ bianɛ.
GBƐI NI YEHOWA TSƆƆ NƆ EHÃA WƆSƆLEMƆI HETOO ŊMƐNƐ
9. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baanyɛ eye ebua wɔ ni wɔkpɛ yiŋ kpakpai? Gbaa niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ nakai.
9 Ehãa wɔ hiɛshikamɔ. Yehowa ewo wɔ shi akɛ, ebaadro wɔ hiɛshikamɔ koni wɔnyɛ wɔkpɛ yiŋ kpakpai. Kɛ́ wɔyaakpɛ yiŋ ko ni baasa wɔhe wɔwala gbii fɛɛ lɛ, ehe miihia waa ni wɔbi Yehowa ni ehã wɔ hiɛshikamɔ. (Yak. 1:5) Yiŋkpɛi nɛɛ ekome ji, kɛji wɔya nɔ wɔhi shi oshija loo wɔbote gbalashihilɛ mli. Naa nyɛmi yoo oshijafo ko ni atsɛɔ lɛ Maria lɛ niiashikpamɔ.c Be ni esɔmɔɔ akɛ daa gbɛgbalɔ lɛ, ena nyɛmi nuu ko. Ewie akɛ: “Fiofio lɛ, naanyobɔɔ ni yɔɔ wɔteŋ lɛ mli bawa, ni wɔbana akɛ wɔmiiná suɔmɔ wɔmiihã wɔhe. Mina akɛ esa akɛ makpɛ miyiŋ kɛji mikɛ nyɛmi nuu nɛɛ baabote gbalashihilɛ mli aloo kɛji maya nɔ mahi shi oshija. Misɔle waa yɛ sane nɛɛ he. Shi mihã ehi mijwɛŋmɔ mli akɛ, Yehowa ekpɛŋ yiŋ ehãŋ mi, moŋ lɛ, ebaatsɔɔ mi gbɛ koni mi diɛŋtsɛ makpɛ miyiŋ.” Maria nuɔ he akɛ Yehowa bo esɔlemɔ lɛ toi ni edro lɛ hiɛshikamɔ. Mɛni hewɔ enuɔ he nakai? Be ni etao nii amli yɛ asafo lɛ woji lɛ amli lɛ, enyɛ ena saji pɔtɛi ni ye ebua lɛ ni ena esaji anaa. Agbɛnɛ hu, ekɛ ŋaa kpakpa ni emami wo lɛ lɛ tsu nii. Emami bɔɔ mɔdɛŋ waa yɛ asafo lɛ mli. Ŋaa ni emami wo lɛ lɛ ye ebua lɛ koni ejwɛŋ nibii anɔ jogbaŋŋ. Fiofio lɛ, Maria nyɛ ekpɛ eyiŋ jogbaŋŋ yɛ sane nɛɛ he.
Mɛɛ gbɛi anɔ Yehowa tsɔɔ ewajeɔ wɔ koni wɔnyɛ wɔfi shi? (Kwɛmɔ kuku 10)
10. Yɛ nɔ ni awie yɛ Filipibii 4:13 lɛ naa lɛ, mɛni Yehowa baafee kɛye ebua etsuji? Gbaa nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ nakai. (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
10 Ehãa wɔ hewalɛ koni wɔnyɛ wɔfi shi. Yehowa hã bɔfo Paulo hewalɛ ni enyɛ efi shi yɛ naagbai ni ekɛkpe lɛ amli, ni nakai nɔŋŋ ebaanyɛ efee ehã wɔ. (Kanemɔ Filipibii 4:13.) Naa bɔ ni Yehowa fee nakai ehã nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Benjamin lɛ be ni ekɛ naagbai kpe lɛ. Be ni Benjamin ji oblanyo fioo lɛ, ekɛ epapa, emami, kɛ enyɛmimɛi lɛ hi abobalɔi ansarai amli yɛ Afrika afii pii. Ewie akɛ: “Misɔle daa mihã Yehowa, ni mikpa lɛ fai koni ehã mi hewalɛ koni manyɛ mafee nɔ ni esumɔɔ. Yehowa bo misɔlemɔ lɛ toi ni ehãaa maye mitsui tsɔ. Ehã miná ekãa ni mitee nɔ mishiɛ, ni etsɔ asafo lɛ woji lɛ anɔ eye ebua mi ni maya nɔ mahi emasɛi.” Ewie kɛfata he akɛ: “Mikane nyɛmimɛi srɔtoi aniiashikpamɔi ni mina bɔ ni Yehowa ye ebua amɛ ni amɛnyɛ amɛfi shi. Enɛ hã mitswa mifai shi waa akɛ maya nɔ maye lɛ anɔkwa.”
Ani Yehowa etsɔ onyɛmimɛi Kristofoi lɛ anɔ eye ebua bo pɛŋ? (Kwɛmɔ kuku 11-12)d
11-12. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baanyɛ etsɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ anɔ ehã wɔsɔlemɔ ko hetoo? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
11 Etsɔɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ anɔ eyeɔ ebuaa wɔ. Yesu sɔle waa ehã Yehowa gbi gbɛkɛ ni enɔjetsɛremɔ lɛ ekɛ ewala baahã akɛ kpɔmɔnɔ lɛ. Ekpa Yehowa fai ni ekahã egbele lɛ hã mɛi bu lɛ akɛ efɔŋfeelɔ ni no hã amɛwie amɛshi Yehowa. Shi nɔ najiaŋ ni Yehowa baafee nakai lɛ, ehã ŋwɛibɔfo ko, ni ji, Yesu nyɛmimɛi ni no mli lɛ ekɛ yɔɔ ŋwɛi lɛ ateŋ mɔ kome bawo lɛ hewalɛ. (Luka 22:42, 43) Wɔ hu ekolɛ Yehowa baahã wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ ateŋ mɔ ko atswa wɔ loo ebasara wɔ ni ewo wɔ hewalɛ. Wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔtao hegbɛi ni wɔkɛ “wiemɔ kpakpa” ko awo wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ hewalɛ.—Abɛi 12:25.
12 Naa nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Miriam lɛ niiashikpamɔ. Yɛ ewu gbele sɛɛ otsii fioo komɛi lɛ, be ko lɛ eshwɛ ekome too yɛ shĩa ni ehao waa, ni eleee nɔ ni ebaafee. No mli lɛ, eefó waa, ni ená kulɛ ekɛ mɔ ko baagba sane. Miriam wie akɛ: “Minyɛɛɛ makɔ mifoŋ lɛ po ni matswa mɔ ko. No hewɔ lɛ, misɔle mihã Yehowa. Mihiɛ yaafó kɛ sɔlemɔ ni mifoŋ lɛ gbɛɛ. Be ni miyakwɛ lɛ, asafoŋ onukpa ko ni sumɔɔ wɔsane waa lɛ ni.” Asafoŋ onukpa nɛɛ kɛ eŋa lɛ shɛje Miriam mii waa. Miriam kɛɛ enuɔ he waa akɛ, Yehowa ni hã nyɛmi nuu nɛɛ tswa lɛ.
Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baanyɛ eta mɛi atsui he koni amɛye amɛbua wɔ? (Kwɛmɔ kuku 13-14)
13. Gbaa nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ akɛ Yehowa nyɛɔ etsɔɔ mɛi ni jáaa lɛ lɛ anɔ ehãa etsuji asɔlemɔ hetoo.
13 Ebaanyɛ etsɔ mɛi ni jáaa lɛ lɛ anɔ ehã wɔsɔlemɔi hetoo. (Abɛi 21:1) Bei komɛi lɛ, Yehowa tsirɛɔ mɛi ni jáaa lɛ lɛ ni amɛye amɛbua etsuji, ni etsɔɔ enɛ nɔ ehãa etsuji lɛ asɔlemɔi hetoo. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yehowa tsirɛ Maŋtsɛ Artashasta ni ehã Nehemia hegbɛ koni eku esɛɛ kɛya Yerusalem ni eyaye ebua ni atswa maŋ lɛ ekoŋŋ. (Neh. 2:3-6) Ŋmɛnɛ hu lɛ, Yehowa baanyɛ etsirɛ mɛi ni jáaa lɛ lɛ po ni amɛye amɛbua etsuji kɛ́ yelikɛbuamɔ he miihia amɛ.
14. Mɛni ta otsuiŋ waa yɛ Soo Hing niiashikpamɔ lɛ mli? (Kwɛmɔ mfoniri lɛ hu.)
14 Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Soo Hing lɛ nuɔ he akɛ Yehowa tsɔ datrɛfonyo ko ni kwɛɔ amɛ lɛ nɔ ehã esɔlemɔ hetoo. Soo Hing yɛ binuu ko ni yɛ jwɛŋmɔŋ naagba. Be ko lɛ, ebinuu lɛ kpɔ ebatswa shi ni epila waa diɛŋtsɛ, ni enɛ hewɔ lɛ, ehe bahia ni ekɛ ewu fɛɛ akpa nitsumɔ ni amɛtsuɔ lɛ koni amɛkwɛ lɛ. Enɛ hã amɛshika fɛɛ batã. Soo Hing kɛɛ enu he tamɔ rɔba tai ni akpã mli waa ni eehe etse. Efɔse etsuiŋ eshwie Yehowa hiɛ ni ekpa lɛ fai ni eye ebua amɛ. Datrɛfonyo ni kwɛɔ ebi lɛ kpɛ eyiŋ akɛ ebaatsɔ gbɛ ko nɔ eye ebua amɛ. Ewa amɛ ni amɛná yelikɛbuamɔ kɛjɛ amralofoi lɛ adɛŋ ni agbɛnɛ hu, amɛná he ko amɛhi ni amɛwooo he nyɔmɔ pii. Enɛ sɛɛ lɛ, Soo Hing wie akɛ: “Wɔna akɛ Yehowa ni ye ebua wɔ. Lɛ ji ‘Sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ lɛɛlɛŋ.”—Lala 65:2.
JA WƆYƐ HEMƆKƐYELI DANI WƆBAANA AKƐ YEHOWA EHÃ WƆSƆLEMƆ KO HETOO, NI AGBƐNƐ HU, WƆMII ASHƐ HETOO LƐ HE
15. Mɛni ye ebua nyɛmi yoo ko ni enyɛ eyɔse akɛ Yehowa hãa esɔlemɔi hetoo?
15 Bei pii lɛ, Yehowa hãaa wɔsɔlemɔi hetoo yɛ gbɛ ni yɔɔ faŋŋ nɔ. Shi bɔ ni ebaahã hetoo ehã lɛ baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔye lɛ anɔkwa. No hewɔ lɛ, okɛ ohiɛ afɔ̃ shi koni kɛ́ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hã osɔlemɔ ko hetoo lɛ onyɛ oyɔse. Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Yoko lɛ nu he akɛ Yehowa hãaa esɔlemɔi hetoo. Shi ekpɛ eyiŋ akɛ, agbɛnɛ lɛ, ebaaŋmala nibii fɛɛ ni ebiɔ Yehowa lɛ eshwie shi yɛ wolo mli. Be ko sɛɛ lɛ, eyakwɛ ewolo lɛ mli ni eyɔse akɛ, asomoaŋ Yehowa ehã esɔlemɔi lɛ pii hetoo ni nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ po ehiɛ ekpa nɔ lɛ fata he. Wɔ hu yɛ be kɛ beiaŋ lɛ, esa akɛ wɔsusu nii ahe ni wɔkwɛ akɛ wɔbaana gbɛ ni Yehowa etsɔ nɔ ehã wɔsɔlemɔi hetoo lɛ lo.—Lala 66:19, 20.
16. Kɛ́ wɔsɔle lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli? (Hebribii 11:6)
16 Wɔheɔ Yehowa nɔ wɔyeɔ ni no hewɔ wɔsɔleɔ lɛ. Shi esa akɛ hemɔkɛyeli nɛɛ nɔŋŋ atsirɛ wɔ ni kɛ́ ehã wɔsɔlemɔ ko hetoo lɛ, wɔmii ashɛ he ekɔɔɔ he eko bɔ ni ebaahã hetoo ehã. (Kanemɔ Hebribii 11:6.) Mike kɛ eŋa Chrissy ná enɛ mli niiashikpamɔ. No mli lɛ, amɛmiitao amɛyasɔmɔ yɛ Betel. Mike wie akɛ: “Wɔŋmala Betel sɔɔmɔ woji anɔ nii shii abɔ ni wɔsɔle wɔhã Yehowa yɛ oti nɛɛ he shii abɔ, shi atsɛɛɛ wɔ.” Mike kɛ Chrissy nijiaŋ ejeee wui. Amɛhe amɛye akɛ, Yehowa le gbɛ ni hi fe fɛɛ ni ebaanyɛ ekɛ amɛ atsu nii yɛ esɔɔmɔ lɛ mli. Amɛtee nɔ amɛfee nɔ fɛɛ nɔ ni amɛ baanyɛ yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛyasɔmɔ akɛ daa gbɛgbalɔi yɛ he ni hiamɔ lɛ da yɛ, ni amɛye amɛbua kɛ asafo lɛ tsũi amaamɔ. Ŋmɛnɛ lɛ, amɛmiisɔmɔ akɛ kpokpaa nɔkwɛlɔ kɛ eŋa. Mike wie akɛ: “Jeee be fɛɛ be Yehowa hãa wɔsɔlemɔi lɛ hetoo yɛ gbɛ ni wɔkpaa gbɛ lɛ nɔ. Shi ehãa hetoo kɛ̃, ni efeɔ nakai yɛ gbɛi ni hi kwraa fe bɔ ni wɔkpaa gbɛ lɛ po nɔ.”
17-18. Yɛ nɔ ni awie yɛ Lala 86:6, 7 lɛ naa lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ Yehowa baafee ehã wɔ?
17 Kanemɔ Lala 86:6, 7. David he eye kɛ etsui fɛɛ akɛ, Yehowa boɔ esɔlemɔi toi ni ehãa hetoo. Bo hu obaanyɛ ohe oye akɛ Yehowa boɔ osɔlemɔi toi ni ehãa hetoo. Niiashikpamɔi ni yɔɔ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ hãa wɔnaa faŋŋ akɛ, Yehowa baanyɛ ehã wɔ hiɛshikamɔ ni ewaje wɔ koni wɔnyɛ wɔfi shi. Amɛhãa wɔnaa hu akɛ, Yehowa baanyɛ etsɔ wɔnyɛmimɛi Kristofoi lɛ loo mɛi ni jáaa lɛ lɛ po anɔ eye ebua wɔ yɛ gbɛ ko nɔ.
18 Eyɛ mli akɛ jeee be fɛɛ be Yehowa baahã wɔsɔlemɔi lɛ hetoo yɛ gbɛ ni wɔkpaa gbɛ lɛ nɔ moŋ, shi wɔle akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, ebaahã hetoo. Ebaahã wɔ nɔ tuuntu ni he hiaa wɔ lɛ, ni ebaafee nakai yɛ be ni hi fe fɛɛ mli. No hewɔ lɛ, yaa nɔ osɔle, ni ohe oye akɛ Yehowa baakwɛ bo bianɛ, ni yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, ebaahã ‘nɔ fɛɛ nɔ ni hiɛ kã lɛ atɔ kɛ nɔ ni etaoɔ.’—Lala 145:16.
LALA 46 Wɔmiida Bo Shi, Yehowa
a Yehowa ewo wɔ shi akɛ kɛ́ wɔsɔle wɔbi nibii ni kɛ esuɔmɔnaa nii kpãa gbee lɛ, ebaabo wɔ toi. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ naagbai miikpe ni wɔsɔle wɔbi lɛ ni eye ebua wɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔhe wɔye akɛ ebaawa wɔ ni wɔya nɔ wɔye lɛ anɔkwa. Yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ, wɔbaakwɛ gbɛi ni Yehowa tsɔɔ nɔ ehãa wɔsɔlemɔi lɛ hetoo.
b Kɛ́ ootao ole nɔ hewɔ ni Yehowa eŋmɛ Satan gbɛ koni eye je lɛ nɔ lɛ he saji pii lɛ, kanemɔ sane ni yitso ji, “Ohiɛ Akakpa Sane Ni Kɔɔ Jeŋ Muu Fɛɛ Nɔyeli He Lɛ Nɔ” ni je kpo yɛ June 2017, Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.
c Atsake gbɛ́i lɛ ekomɛi.
d NƆ NI WƆNAA YƐ MFONIRI LƐ MLI: Nyɛmi yoo ko kɛ ebiyoo etee maŋ kroko nɔ akɛ abobalɔi. Nyɛmimɛi Kristofoi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ehere amɛ hiɛmɛɛ ni amɛmiiye amɛmiibua amɛ.